Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar társadalom szerkezetének alakulása az utóbbi 100 évben Készítette: Szabó Gábor Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar társadalom szerkezetének alakulása az utóbbi 100 évben Készítette: Szabó Gábor Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat."— Előadás másolata:

1 A magyar társadalom szerkezetének alakulása az utóbbi 100 évben Készítette: Szabó Gábor Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat

2 Forrás: KSH

3

4 1. Demográfiai változások I. világháború Trianon II. világháború „Ratkó-korszak”” „társadalom a modern utakon” Korfák, 130 éve

5 A XX. Század elejéig: 1910-ig: magas csecsemőhalandóság! (a megszületett gyermekek jelentős része még első életévének betöltése előtt meghalt) Későbbi az orvostudomány fejlődésével, az egészségi ellátás javulásával arányosan évtizedről évtizedre egyre többen élték meg első születésnapjukat. Az első népszámlálás adataiból rajzolt korfán a csaknem szabályos fenyőfa alakot megtöri a évesek magasságában látható karcsúsodás, ami az abba az életkorba tartozók alacsonyabb számára utal. Oka, az es szabadságharc fegyveres eseményei, az azt követő megtorlások. A férfiak családjuktól távol éltek. (katonáskodás, rabság, bujkálás miatt lényegesen kevesebb gyermek született, mint az azt megelőző és követő években.)

6 A XX. Század első harmada: Az évi korfa: az I. v.h. születésszámra gyakorolt hatása A háború alatt meg nem születettek hiánya a korfákon napjainkig követhető a születés-kimaradás hatása generációnként – csökkenő mértékben ugyan, de – ismét jelentkezik!

7 Társadalom hierarchikus rendje: piramis csúcsán változatlanul a nagybirtokosok nagypolgárság a középrétegek felső szintek: középosztály Alsók: városi kispolgárság és a jobb módú falusi parasztság a parasztság (földvagyon szerint még különböző rétegek)

8 Az új határok -> lakosság számának csökkenése, összetételének módosítása A társadalom soknemzetiségű jellegének megszűnése felgyorsult a foglalkozásszerkezet átalakulása. A mezőgazdaságból élők aránya: – % – ,8 %, – ,8 % – ,7 % A bányászatból, valamint iparforgalomból élők aránya: – ,1 % – ,3 % – ,9 % Az értelmiségi, illetve egyéb foglalkozási kategóriákban kimutatottak számaránya is nőtt. Foglalkozásszerkezeti viszonyai alapján - ahogy egyébként gazdasági fejlettségének mutatói szerint is - a két világháború közötti Magyarország a közepesen fejlett agrár-ipari országok közé tartozott. Portugália, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország

9 1941

10 A XX. Század közepe: A II. világháború hatása kevésbé érzékelhető a korfán, mint az elsőé. Okai: a fiatal férfiak hosszú idejű, tartós távolléte kevésbé volt jellemző, A háborús események és a deportálások népességcsökkentő hatását kissé ellensúlyozta az 1920-ban elcsatolt, majd a II. világháború időszakában átmenetileg visszakerült területekről a mai ország területére vándorlók tömege. A fiatal férfiak távolléte azonban az évi korfán nyomon követhető: az 1945–1946-ban születettek száma elmaradt az azt megelőző és követő évek adataitól.

11 A II. világháború hatásai I végén kb. 9 millió fő DE! 9,5 lett volna Budapest vesztesége az 1941-es népesség ~23,6%, így Átmenetileg nem volt 1 millió fölött népesség száma 1941: (275 ezerrel több, mint 1945-ben) első fele: fő

12 A II. világháború hatásai II. Hadifogság, eltűnések Zsidó lakosság deportálása Gulág Kitelepítések (-ról, -ra) Újjáépítések Gyors lélekszám-növekedés 1948-ban max.: fő született.

13 1945 után megszűntek a kirívó vagyoni különbségek. Földreform  a paraszti népesség mintegy fele rendelkezett 5 és 25 hold közötti birtokkal. A bérből élők stabil béreket kaptak. Az új pártok- és állami elit - az ún. káderek - az '50-es években kiemelt fizetéseket kaptak

14 Államosítás, az 50-es évek: Mezőgazdaság Iparosítás Új társadalmi rétegek megjelenése Az ideális család modellje

15 1970

16 A „Ratkó-korszak” Ratkó Anna egészségügyi miniszter Illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezés Drasztikus abortusztilalom gyermektelenségi adó a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt A terhesség-megszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót a forradalom után törölték el.

17 A „Ratkó-korszak”II. a születendő gyermekek után 400 Ft-os kelengyeutalvány „ agglegényadó” 1938-ban 508 személy ült börtönben illegális abortusz miatt 1953-ban 1307, vagyis közel a háromszorosa. A retorziók súlyossága: 1938-ban 5 év fölötti elítélt egy sem akadt 1953-ban 123 ilyen eset volt, valamint hárman a 10 évet is meghaladó büntetést kaptak.

18 A „Ratkó-korszak”III. Solymári születési adatok : újszülött újszülött újszülött újszülött újszülött újszülött. Ratkó-korszak hatása(i)!!!

19 A társadalom átrétegződése A gazdasági és politikai változások következménye, velejárója. A korszak elején a lakosság közel fele a mezőgazdaságból élt, de ez a szám 1960-ra 38%-ra csökkent. Csökkent az önálló kisiparosok és kiskereskedők száma Nőtt az ipari munkások az értelmiségiek, és a hivatalnokok száma

20 1980

21 Társadalom a Kádár-korban Általánosan: A mezőgazdasági foglalkozók aránya jelentősen csökkent, Majd az ipari munkások aránya is csökkenni kezdett A tercier szektorban folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma Nők fokozatos munkavállalása Politikai szerep!

22 Az aktív keresők megoszlása a rétegek között (Százalékban) Társadalmi réteg Vezető és értelmiségi 1,83,05,17,811,0 Középszintű szellemi és irodai 8,013,720,722,522,4 Önálló kisiparos és kereskedő 8,12,41,61,54,2 Szakmunkás 11,215,519,523,225,7 Betanított munkás 5,213,116,620,818,1 Segédmunkás 12,114,413,07,75,9 Önálló parasztgazda 46,719,91,60,61,1 Mezőgazdasági munkás 6,918,421,915,811,6 Összesen 100,0 Aktív keresők száma

23 Két szektor ??? ~ a ’60-as évek végétől Állami = elsődleges Magán = másodlagos pl.: –6-14-ig gyárban, TSZ –14-18-ig vállalkozó, többletjövedelem Háztáji, Fusizás

24 Rendszerváltás után Privatizáció Társadalmi pozíciók, piaci körülmények: Iskolázottság, szakképzettség, szaktudás Szimbolikus tőkék: –Kapcsolatok, kreativitás, vállalkozói hajlandóság, alkalmazkodóképesség Tőke, vagy éppen tőkehiány Vállalkozói réteg

25 A rendszerváltás nyertesei és vesztesei Népesedési helyzet jelentős jövedelembeli különbségek  rendszerváltás után felgyorsult jelentős létszámú szegény réteg munkanélküliség  Alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás A települések közti különbségek nőttek! Nőtt a szellemi foglalkozásúak és a szolgáltatásban dolgozók aránya csökkent a fizikai dolgozók aránya illetve a mezőgazdasági termelésből a társadalom 6%-a élt 2001-ben.

26 1990

27

28 Az elmúlt 15 év összegezve Aktív keresők száma és aránya csökkent Inaktívak, nyugdíjasok, eltartottak száma nőtt Zártabb társadalmi csoportok, egyre nehezebb a be- és kilépés

29

30 A jövő??? (2050, –KSH–)


Letölteni ppt "A magyar társadalom szerkezetének alakulása az utóbbi 100 évben Készítette: Szabó Gábor Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések