Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európa határai, felosztásai. HATÁROK Humboldt: „Eurázsia nagy nyugati félszigete” Európa természetföldrajzi határai (kompromisszumok): tengerek, óceán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európa határai, felosztásai. HATÁROK Humboldt: „Eurázsia nagy nyugati félszigete” Európa természetföldrajzi határai (kompromisszumok): tengerek, óceán."— Előadás másolata:

1 Európa határai, felosztásai

2 HATÁROK Humboldt: „Eurázsia nagy nyugati félszigete” Európa természetföldrajzi határai (kompromisszumok): tengerek, óceán (É, Ny, D) - szorosok; K-n: Urál, Kaszpi- tenger, Kaukázus

3 emberföldrajzi, kultúrtörténeti okok miatt önálló földrész; Európaiság? (Jordan) vallás (keresztény), nyelv (indoeurópai), embertani jelleg (europid), egészség (csecsemőhalandóság), fejlett gazdaság (GDP/fő), képzettség (írástudatlanság), fejlett közlekedési hálózat (közút sűrűség), ipari-tercier fogl. (mg-ban dolgozók aránya), nagyfokú urbanizáció (városlakók aránya), stabil népességszám (term. szap.), parlamentáris demokrácia Európa társadalomföldrajzi határai: változó Európa-fogalom, változó határok; ma: nincsenek éles határok; természetföldrajzét veszi át, de országhatárokhoz is szeretné kötni (Oroszország és Törökország: európai államok-e?, tengerentúli régiók-EU)

4

5 FELOSZTÁS (tagolódás-tagolás) – Európa részei Jordan: Európa egyszerre egységes és sokszínű („both one and many”) Létezik az európaiság, létezik Európa, mint egy kulturális térség, mint egy gazdasági erőtér, ugyanakkor európai civilizáció sajátos vonása a sokszínűség (Probáld F.), európai gazdasági, szociális tér erősen tagolt (Horváth Gy.) Európa felosztása - tudományágak széles körét érintő vitatéma lett, amelyben természeti, történeti, társadalmi stb. tényezők és súlypontok egyaránt szerepet játszanak Probáld F.: a régiók elkülönítése mindig valós különbségeken alapul, ám az már a diszkurzív pozíciótól függ, hogy e különbségek közül melyik milyen jelentőségre tesz szert

6 Természetföldrajzi TAGOLÁS Hajdú-Moharos (1988) – geológiai-földtörténeti beosztás alapul véve 5 (Ős-, Ó-, Mezo-, Fiatal- Európa és Izland), valamint erre építve 13 részre osztja a kontinenst; Nemerkényi (2000) – döntően szerkezeti- morfológiai alapú beosztást választva 10 nagytájat különít el

7 Társadalomföldrajzi TAGOLÁS (hivatalos): - Közigazgatási egységek: települések, régiók, országok vitatott területek, határok (Észak-Ciprus, Gibraltár, Transznisztria, Koszovó …)

8 Országok csoportosítása - államforma köztársaság (pl. HU), elnöki köztársaság (pl. F), parlamentális köztársaság (pl. I), szövetségi köztársaság (pl. A, D), államszövetség (pl. CH), alkotmányos monarchia (pl. E, B, GB), parlamentáris monarchia (NL) - területi közigazgatás  föderalizált államok (pl. D, A, B)  regionalizált államok (pl. I, E)  decentralizált államok (pl. F, P)  unitárius államok (pl. GR, DK, SF, NL)

9

10 - Katonai együttműködés: NATO (országok) egykor Varsói szerződés és NATO

11 - Gazdasági együttműködések: EU, EFTA. FÁK egykor EGK és KGST

12

13 - Nemzetközi szervezetek - ENSZ, OECD, IMF, WTO stb. + különböző szerveződések, hivatalos együttműködések (országok, régiók, települések) pl. Eurorégiók, Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa

14 Európa társadalom- és gazdaságföldrajzi TAGOLÓDÁSA (homályos határok, mozaikszerűség…): Sokszínűség… Társadalmi jellemzők: - népek - embertani típusok

15

16 - nyelvi szempontból nemzetalkotó népek, kisebbségek, etnikumok

17 - vallási szempontból

18 Gazdasági jellemzők: zónák, térségek stb. lehatárolása - mezőgazdasági övezetek (típusok) - ipari térségek - nagyvárosi térségek (tercier szektor)

19 Klasszikus dimenzió Város-Vidék

20 Egyszerűbb módszerek Felosztás alapulhat közigazgatási térségek (országok, régiók) statisztikai adatain

21 Összetett módszerek

22

23 Európa térfelosztása - égtájak Probáld F.–Szabó P. (2005) Európa térszerkezetének modelljei. leginkább vitatott Közép-Európa

24 Klasszikus felosztás - Észak-Dél (EU15, éghajlat, népesség, népességmozgás [régen és jelenleg], mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, táplálkozás, italfogyasztás, görög-római – barbár, vallás, nyelv, turizmus, gazdasági aktivitás, EU-vita, fejlettség…) - Nyugat-Kelet (csapadék, tengeri-szárazföldi, germán-szláv, nyelv, vallás, ipari Ny-mg.-i K, kap. – szoc. - sok tényezőben jelen van: demográfia, gazdaság, fejlettség … ) - Centrum-Periféria (társadalmi-gazdasági fejlettség, nép-, gazdasági sűrűség, …)

25 Összegző modellek?

26 A fejlettség területi különbségei

27 Miért fontos? Európában eltérő természeti, társadalmi, gazdasági adottságú térségeket találunk – eltérő életfeltételek, jövedelmek, eltérő fejlettségű térségek DE egyazon „keretben” vagyunk = EU KÖZÖSSÉG EU-ban jelenleg egyik kiemelt feladat: a térségek közötti társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése = KOHÉZIÓ, konvergencia (ugyanakkor cél: VERSENYKÉPESSÉG…) ennek eszköze a regionális politika, költségvetés közel 1/3-ával (kb. 350 MRD euró)

28 Regionális politikához szükséges: területi beosztások (NUTS), statisztikai adatok, területi elemzések (kutatások) EZ is EURÓPA REGIONÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA Európai Unióban jogszabály (Szerződés 159. cikke) írja elő: Bizottságnak háromévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a gazdasági és társadalmi kohézió állásáról (Kohéziós jelentések [utolsó: 2007], köztes évek: Progress Report-ok) Cél: a társadalom és gazdaság regionális egyenlőtlenségeinek feltárása, az egyes területi folyamatok nyomon követése Alapkutatások – Kohéziós Jelentés – Kohéziós Fórum – Bizottsági döntés regionális politikáról

29 Kiemelt: a fejlettség Fejlettség több dimenziós, több mutatós, hely-, idő- és társadalomfüggő jelenség EU-ban a fejlettség mérése: GDP/fő (PPS, Euró, EU25)=100% Szabó P. (2008) A fejlettség és ami mögötte van. Comitatus Nemzetközileg használt: GDP/fő, GNP/fő (GNI/fő) Állandóan kritika tárgya, de elfogadott

30 Európa gazdasági centruma (fejlett térsége(i)) - a különböző korokban máshol leljük fel Európa „magterületét”; a centrumtérség időről-időre területileg áthelyeződött - a magterület szomszédságában volt a következő fejlődési fok lépcsője - fordista gazdaság, posztfordista gazdaság

31

32 Országok közötti különbségek GDP/fő (pps), 2006

33 Súlyozott relatív szórás (%) 31,88 31,7430,9429,8528,9728,2127,5526,57 Az országok közötti fejlettségbeli (GDP/fő) különbségek változása

34 Regionális különbségek

35 Hoover-index GDP (PPS) és népesség - NUTS3 – stagnálás? Módszertan … NUTS 2 régiók 1995=100%

36 Országokon belüli különbségek – összevethetők?

37 Ország (egységek száma, NUTS-2006) Súly. relatív szórás (%) 1995 Súly. relatív szórás (%) 2005 Differencia (százalékpont) Szlovákia (4)41,952,110,2 Magyarország (7)29,341,312,0 Csehország (8)25,939,613,7 Románia (8)***23,139,616,5 Nagy-Britannia (37) + 30,538,07,5 Belgium (11)36,536,4-0,1 Bulgária (6)**21,430,08,6 Görögország (13)*21,928,56,6 Franciaország (26)26,026,80,8 Lengyelország (16)16,526,39,8 Olaszország (21)27,126,1-1,0 Portugália (7)24,525,91,4 Németország (39)22,623,00,4 Ausztria (9)23,821,2-2,6 Svédország (8)14,120,46,3 Spanyolország (19)20,920,0-0,9 Szlovénia (2)16,519,02,5 Dánia (5)-18,8- Írország (2)14,416,62,2 Finnország (5)14,916,31,4 Hollandia (12)12,314,32,0 *2000, **1996, ***1998, + két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül A gazdasági fejlettség (GDP/fő, PPS) NUTS2 szintű regionális különbségei Országokon belüli különbségek – általában növekednek

38 Régiókon belüli különbségek – összevethetők?

39 A regionális egyenlőtlenség területi képe összetett -É-D -Ny-K -Centrum-Perif. -Város-vidék -szomszédság

40 A fejlettség makroregionális egyenlőtlenségei (2002) – a bővítés hatása EU15= 100% EU25= 100% Észak Dél Nyugat Kelet Peri- Centrum féria GDP/fő (pps)

41 A fejlettség makroregionális egyenlőtlenségei (EU25=100%) - enyhülő ellentétek Észak Dél Nyugat Kelet Peri- Centrum féria GDP/fő (pps)

42 A centrum változó súlya

43 PPS0,730,710,690,680,670,660,640,61 EURÓ 0,850,830,810,80 0,780,770,75 Szomszédság (korrelációs együttható) -fővárosi, nagyvárosi régiók egyre inkább elszakadnak környezetüktől (negyedik kohéziós jelentés: „… a gazdasági tevékenység a korábbinál erősebben összpontosult a fővárosi régiók köré szerte az EU-ban, Berlin és Dublin kivételével. 1995–2004 között átlagosan 9%-kal növekedett a fővárosi régiók részaránya a nemzeti GDP-ből, míg lakosságuk csak 2%-kal. Ez a tendencia különösen 1995–2000 között jelentkezett markánsan, elsősorban Varsóban és Bukarestben.” NUTS3 … (Hoover-index GDP (PPS) és népesség)

44 Összességében a fő területi folyamatok az Európai Unióban egyes elmaradott országok, régiók felzárkózása, a makroregionális különbségek mérséklődése (konvergencia), valamint a város-vidék ellentét fokozódása, egyes mikrotérségek leszakadása (divergencia). Ezek együttes hatása az Európai Unió szintjén egyelőre még a lassú kohéziót hozza ki végeredményként. Ezek közül azok a tények, hogy – az Európai Unióban az országok és régiók közötti fejlettségbeli különbségek jelenleg is nagyok, – ezek az elmúlt években csökkentek, – a csökkenés nem gyors, de biztos és biztató; lényeges érvek amellett, hogy az EU regionális politikájában továbbra is folytatni kell jelentős súllyal a kohézió célkitűzésének megvalósítását.


Letölteni ppt "Európa határai, felosztásai. HATÁROK Humboldt: „Eurázsia nagy nyugati félszigete” Európa természetföldrajzi határai (kompromisszumok): tengerek, óceán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések