Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A családon belüli erőszak sértettjeinek jogi védelme

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A családon belüli erőszak sértettjeinek jogi védelme"— Előadás másolata:

1 A családon belüli erőszak sértettjeinek jogi védelme
Latorovszky Gábor r. alezredes rendőrségi tanácsos Bűnügyi osztályvezető

2 Mitől családi jellegű? Az elkövető és az áldozat közötti ismeretségből fakadó intim viszony Együtt élő személyek viszonya - párkapcsolat - szülő gyerek

3 Kiszolgáltatottak nők gyermek idősek betegek sérültek fogyatékkal élők

4 Szóbeli Lelki Testi Szexuális
Fajtái Szóbeli Lelki Testi Szexuális

5 Történelem 2002 fokozódó társadalmi elvárások (nőjogi köntös)
45/2003 (IV.16) OGY. határozat 13/2003 ORFK intézkedés 2009 Büntetőeljárás jog távoltartás 2009 évi LXXII törvény

6 Rendőrségi Törvény 2.§ A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást ad a rászorulóknak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. A rendőrségi törvény ezidáig is világosan megfogalmazta, hogy mi is a rendőr. ill. rendőrség feladata általánosan és azt hogyan kell kiviteleznie.

7 Rendőrségi Törvény 13.§ A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel.

8 Rendőrségi Törvény 17.§ A Rendőrség feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. Ezeket a szabályokat , utasításokat ismerve felmerül a kérdés, hogy mi is pontosan a rendőr feladata? Azt gondolom jó néhány esetben világos, egyértelmű a szabályozás, így egyértelmű a végrehajtás. Míg számos esetben rendőr legyen a talpán, aki jog- és szakszerű intézkedést tud végrehajtani az állampolgárok , elsősorban a sértett megelégedettségére. Ilyen területet ölel fel a családon belül elkövetett jogsértések halmaza, melyek esetében a jogszabályok ismeretében igen nehéz eldönteni, hogy mi a helyes megoldás. Az életben nincs igazán fehér és fekete, így nem mondhatjuk, hogy az egyik fél rossz a másik a jó. Igaz ez nem is a rendőr feladata.

9 Mit kell tennie a rendőrnek?
Ha családon belüli erőszak körébe tartozó, személy elleni erőszakos (fizikai vagy nemi erkölcs elleni) cselekmény miatt érkezik bejelentés, a rendőr köteles a helyszínen haladéktalanul megjelenni. A rendőri intézkedést az elfogulatlanság és pártatlanság jellemezze, a rendőr tartózkodjon az önálló vélemény nyilvánítástól, munkáját ugyanazzal az alapossággal és komolysággal végezze, mint más bűncselekmények esetében.

10 Mit tesz/tehet/kell tennie a rendőrnek?
Ügyelet Közrendvédelem Az elsődlegesen intézkedő rendőr feladata: Jogellenes állapot megszüntetése További jogsértés megelőzése Indulatok csillapítása Törvényes rend helyreállítása Intézkedni kell a sérültek ellátására Konfliktus megismerése Érintettek tájékoztatása a jogérvényesítési lehetőségekről Felek meghallgatása (külön-külön) Adatgyűjtés, tanúkutatás Bizonyítási eszközök felkutatása, biztosítása Jelentés készítése Az Ügyelet és a Közrendvédelmi állomány, vagyis az elsődlegesen intézkedő állomány feladata a gyors és szakszerű intézkedés, amely megléte nélkül a bűnügyes állomány feladatát részben, vagy egyáltalán nem tudja ellátni. Miért mondom ezt? Az ügyelet feladata az azonnalos intézkedés megkezdése. Járőrt, KMB-st azonnal a helyszínre kell küldeni. El kell mondanom, hogy az ügyeletes kolléga az aki először kapcsolatba kerül a bejelentővel, aki általában a sértett fél. Nagyon fontos, hogy a hozzáállása, hangneme megfelelő legyen. Nem fordulhat elő, a még manapság is sokszor említett „ csak akkor megyünk ki, ha vér folyik”, vagy a bejelentő ügyének semmissé tétele, a bejelentő lerázása. Ha másért nem, azért nem teszik ezt meg a kollégák, mert intézkedés egyértelműen kimondja, hogy bejelentés esetén a rendőr köteles megjelenni a helyszínen. Az ügyeletre érkező telefonos hívásokat minden esetben rögzítik, így panasz esetén ez visszakereshető. Meg kell említenem illetékességi területünkön az Intézkedés megjelenése óta ilyen jellegű panasz nem érkezett. Hangsúlyos feladatokat kapott a közrendvédelmi állomány. Az elsődlegesen intézkedő rendőr feladata: Fel kell hívni a figyelmet a a jogsértő magatartás továbbfolytatásától való tartózkodásra, a társadalmilag elfogadott együttélési szabályok betartására. Az Utasítás szerint meg kell győződni, hogy az áldozatok biztonságban van-e. Az áldozat kérésére és amennyiben lehetőség van erre el kell kísérni a legközelebbi szálást nyújtó krízismenhelyre. A felek közötti békítésre nem kell kísérletet tenni, de törekedni kell a hatalmi viszony megismerésére. Át kell tekinteni a helyszíni körülményeket, melynek során figyelemmel kell lenni a látható jeleken túl a jelen lévők érzelmi-hangulati állapotára is. Ezt rögzíteni kell a jelentésben.

11 Mit tesz/tehet/kell tennie a rendőrnek?
Bűnügy Alapos gyanú esetén a nyomozást azonnal el kell rendelni A sértettet soron kívül nyilatkoztatni kell a magánindítvány megtételéről Részletes, mindenre kiterjedő helyszíni szemlét kell tartani Másodlagos áldozattá válás elkerülése Amennyiben indokolt és a feltételek biztosítottak A traumatizált áldozat vallomását videofelvételen kell rögzíteni Gyermekkorú vallomását gyermekkihallgató szobában kell felvenni Gyermekkorú esetében célszerű a nyomozási bíró kirendelése, így biztosan elkerülhető a gyermekkorú többszöri kihallgatása. Erről a Be.207.§ (4) bek. rendelkezik. A nyomozási bíró a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja a 14. Életévét be nem töltött tanút, ha megalapozottan feltehető, hogy tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolhatja.

12 Mit tesz/tehet/kell tennie a rendőrnek?
Bűnügy Áldozatvédelmi segítségnyújtás A személy ellen erőszakos bűncselekményt elkövetőket tanulmányozni kell Veszélyes lehet-e környezetére? Veszélyes lehet-e családjára? Terhelő megállapítások esetén A megfelelő intézkedéseket meg kell tenni. Jelzést kell adni a gyermekjóléti szolgálatnak. Személy elleni erőszakos bűncselekmény a testi sértés mindkét formája. Meg kell mondani, hogy ezekben az esetekben (nagy részében) nem rendelünk ki szakértőt, hiszen ennek költségvonzatát nem tudjuk finanszírozni. Amennyiben szakértőt vonunk be a fenti kérdésekre minden esetben választ kérünk.

13 Mit tesz/tehet/kell tennie a rendőrnek?
Bűnügy Bűnmegelőzés Kiskorú eltűnése miatt indított közigazgatási eljárás Primer prevenció Értékelő-elemző munka Gyermekvédelmi jelzőrendszer Együttműködés

14 Társadalmi elvárások rendőreinkkel szemben
Az erőszakos bűncselekmények elkövetőit a lehető legrövidebb időn belül fogják el, keményen járjanak el velük szemben Az élet és testi épséget veszélyeztetőkkel, a terror cselekményeket elkövetőkkel szemben kíméletlenül lépjenek fel A családon belüli erőszak áldozataival szemben kellő empátiával rendelkezzenek Ezen esetek sértetteit teljes körűen tájékoztassák a segítség kérés lehetőségeiről A rendőr a mi társadalmunk, a mai magyar társadalom tagja, az elsődlegesen intézkedő járőri állomány jelenetős százaléka (70%) e társadalom férfi tagja. Hordozva magán a társadalmi szokásokat, elvárásokat. Buszos történet: 40-es nők és a nádpálca

15 Távoltartás Be. 138/A. § A terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza a bíróság által meghatározott szabályok szerint. Akkor rendelhető el, ha a szabadságveszetéssel büntetendő bűncselekmény magalapozott gyanúja fennáll.

16 Távoltartás Be. 138/B. § A távoltartást a bíróság 10 naptól 60 napig terjedő időtartamra rendelheti el. A távoltartást indítványozhatja: -ügyész -magánvádló -sértett -törvényes képviselő

17 Távoltartás Mikor alkalmazható?
Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja esetén, akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatása nem szükséges, de megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetében hagyása esetén a sértett tanú befolyásolásával, megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.

18 Távoltartás Milyen jogot korlátoz?
A terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. Két fontos információ a Be. 138/A. § és a 138/B. § alkalmazása esetén: A távoltartás elrendelésére kizárólag csak büntetőeljárás során van lehetőség, szabálysértési eljárásban nem. A távoltartás elrendelése esetén a terhelt a bíróság határozatában megjelölt ingatlanból a használat jogcímétől függetlenül eltávolítható. Az intézkedés az adott ingatlan tulajdonosával szemben akkor is elrendelhető, ha a sértett az adott ingatlanban csak szívességi lakáshasználó.

19 Hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás
2009. évi LXXII törvény 6.§ (3) bekezdés A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazott és bántalmazó által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

20 A jelzőrendszer 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § A felsorolt szervek, szervezetek alaptevékenységük keretében is látnak el a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatokat. Egészségügyi szolgáltatást nyújtók Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók Közoktatási intézmények Gyámhatóság Rendőrség Ügyészség Bíróság Pártfogói felügyelői szolgálat Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó más szervezetek Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása Társadalmi szervezetek, alapítványok

21 A jelzőrendszer Milyen kötelezettségeink vannak 2009. október 1-től?
A felsorolt intézmények és személyek kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik. Kölcsönös tájékoztatás, együttműködés. Ha a felsoroltakon kívül más személy tesz bejelentést, kötelezettségünk tájékoztatni az eljárás megindítására vonatkozóan. Eddigi kötelezettségeink? együttműködés, kiskorú veszélyeztetettsége, családon belüli erőszak esetén jelenléte, valamint gyermek- és fiatalkorú által és sérelmére elkövetett bűncselekmény és szabálysértés esetén az illetékes hatóságok értesítése.

22 Családvédelmi koordinációért felelős szerv
A törvény a családvédelmi koordinációért felelős szerv kötelezettségeit a 3. és 4. §-ban szabályozza 3.§ (7) A családvédelmi koordinációért felelős szerv az eljárásról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. Milyen teendőink vannak ezzel kapcsolatban? A tájékoztatás alapján vizsgálni kell, hogy megalapozottan lehet-e következtetni a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére. Ha igen, akkor a 6.§(3) bek. alapján el kell rendelni az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot. Amennyiben nem kerül sor az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalára vizsgálni kell, hogy bűncselekmény elkövetése megvalósult-e. Amennyiben a jelzésben foglaltak alapján nincs teendőnk, a jelzéseket célszerű egy kézben gyűjteni..

23 Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat
Milyen jogot korlátoz? Átmenetileg korlátozza a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát, valamint a szülői felügyeleti jogát és a gyermekével való kapcsolattartás jogát. Két fontos információ a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás esetén: A távoltartás elrendelésére nem csak büntetőeljárás során van lehetőség. A távoltartás elrendelése esetén a terhelt a határozatban megjelölt ingatlanból eltávolítható, kivéve, ha az adott ingatlanban a sértett szívességi lakáshasználó.

24 Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat
Mikor rendelheti el a rendőrség az ideiglenes távoltartó határozatot? Helyszíni intézkedés során, a bántalmazott és a bántalmazottnak a Ptk. 685.§ b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója bejelentése, a gyámhatóságnál, valamint a gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozók feladatik ellátása során tudomásra jutott tények miatt tett bejelentése, egészségügyi szolgáltatást nyújtók, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, közoktatási intézmény munkatársai feladatik ellátása során tudomásra jutott tények miatt tett bejelentése alapján. Az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot haladéktalanul, a helyszínen meg kell hozni. (7.§ (1)) A határozat elrendelésével egyidejűleg a határozat megküldésével az illetékes bíróságnál a rendőrség kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését. (7.§ (2))

25 Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat
A határozatot a bántalmazottal és a bántalmazóval is közölni kell, azt részükre át kell adni. A rendőrség a bántalmazott kérésére, vagy beleegyezésével a határozatot megküldi az illetékes családsegítő szolgálatnak, valamint a gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él. A rendőrség a határozatot megküldi az állandó lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnak ha a bántalmazott gyámolt, vagy gondnokolt személy. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

26 Felvilágosítás Az eljárás megindításakor a bántalmazott részére felvilágosítást kell adni az áldozatsegítő, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekről, szervezetekről és intézményekről, valamint a civil segítő szervezetekről, továbbá a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről. Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalakor tájékoztatni kell a bántalmazót a lakóhelyén és annak környékén igénybe vehető éjszakai szállást nyújtó intézmények helyéről, címéről és az igénybevétel feltételeiről.

27 Megszegés SZTV 168 § Aki külön törvényben meghatározott ideiéglenes megelőző távoltartó határozatban vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi szabálysértést követ el.

28 Alaptalan kezdeményezés
Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése Sztv. 181 § (1) Aki valótlan tények állításával külön törvényben meghatározott – szabálysértésnek, vagy bűncselekménynek nem minősülő – hozzátartozók közötti erőszak miatt megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt valótlan tények alapján elrendelik szabálysértést követ el. A szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

29 A tested hozzád tartozik, téged ezért senki nem érinthet meg számodra kellemetlen módon még akkor sem, ha az a családod egy tagja!

30 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A családon belüli erőszak sértettjeinek jogi védelme"

Hasonló előadás


Google Hirdetések