Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi szerkezet és rétegződés Győri Dániel Földrajz BSc, 2. évf.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi szerkezet és rétegződés Győri Dániel Földrajz BSc, 2. évf."— Előadás másolata:

1 Társadalmi szerkezet és rétegződés Győri Dániel Földrajz BSc, 2. évf.

2 Alapfogalmak 1. Társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük, társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak, a státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek, társadalmi pozíció kategóriák: pl.: munkás, paraszt, gazdasági vezető, stb…  kategóriák közt érdekellentétek állnak fenn, társadalmi rétegződés: ismérvek alapján elkülönülő társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban.

3 Alapfogalmak 2. Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem, stb. alapján definiált társadalmi kategóriákat, Státuszcsoport: olyan egyének vagy családok csoportja, akik több dimenziót figyelembe véve egy csoportba tartoznak, Elit: társadalom csúcsán álló, a uralkodó osztálynál szűkebb réteg  politikai és gazdasági hatalom.

4 A társadalmi osztály Az osztályok a termelőeszközökhöz való viszonyuk alapján különíthetők el, ez alapján Marx szerint 3 osztály létezik: 1. termelőeszközzel nem rendelkezők, 2. csak saját maguk foglalkoztatásához elég eszközzel rendelkezők, 3. termelőeszközökkel rendelkezők, Ezt az elméletet később az új marxista szociológusok továbbfejlesztették, hogy értelmezhető legyen a 20. sz.-i társadalmakra is, Az osztály fogalma ókori eredetű, római adóösszeírók használták először a népesség adózási csoportokra osztásához (a legszegényebbeket proletariusnak nevezték), A preindusztriális társadalmakban mai értelembe vett osztályokról nem beszélhetünk, helyette rendek léteztek, amelyeknek évszázados hagyományuk volt, Az osztály fogalom sz.-i megjelenése szervesen kapcsolódik a ipari társadalom megjelenéséhez és a polgárosodás folyamatához.

5 Marx osztály elmélete Az ipari forradalom két új fő társadalmi kategóriát (osztályt) hozott létre: kapitalista osztályt és munkás osztályt, amelyek érdekellentéte Marx szerint forradalmakhoz vezethet, az osztályok (főleg a proletariátus) „öntudatra” ébredésének evolúciószerű folyamata van Marx szerint: először csak egy gazdasági érdekeit érvényesíteni akaró csoport jön létre, majd pedig idővel egyre inkább kirajzolódnak a közös jegyek a csoporton belül. Érdekeik érvényesítése érdekében különböző társadalmi szervezeteket (szakszervezet, párt) hoznak létre, így nyíltan harcolnak a kapitalista osztály ellen, a harc a proletariátus győzelmével végződik és ez magában hordozza az osztályok megszűnését is, Marx osztályharc elmélete a hegeli dialektika elméletet veszi alapul. Marx az osztályelmélet szisztematikus kifejtését nem tudta befejezni, így ma is sok vitát okoz, hogy pontosan mit értünk osztályokon.

6 1. Harmónia vagy a konfliktus jellemzi a társadalmat? Harmóniaelméletek  konzervatív elméletek (pl.: Adam Smith), Konfliktus elméletek  radikális elméletek (Marx, Engels, Pareto  új elit-régi elit), Szintézis a két elmélet közt: G. Lenski.

7 2/a. A társadalomszerkezet kategóriáinak definiálása Marx, Engels  Max Weber, Weber 3 dimenziós elmélete: 1. gazdasági dimenzió: osztályok (termelőeszközhöz való viszony + munkaerő-piaci helyzet), 2. hatalmi dimenzió: politikai hatalom nem mindig függ össze a tőketulajdonnal, 3. rend: társadalmi megbecsültség, melynek az életvitel és életmód az alapjai, Weber elméletét továbbfejlesztették: pl.: T. Geiger szerint az osztályok helyett a rétegek fogalmát kell alkalmazni. A társadalomban többféle rétegződési kritérium lehetséges, Lenski 7osztályrendszert különböztetett meg.

8 2/b. Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke Bourdieu (1983) szerint a pénztőke mellett, a társadalom szerkezeten belül elfoglalt helyet a műveltség (kulturális tőke) és a társadalmi kapcsolatok (szociális tőke) is meghatározzák.

9 2/c. Hatalom elméletek Második világháború után, a hatalomelméletek képviselői azt tartották, hogy a társadalmi rétegződés alapja nem a termelőeszközökhöz való viszony, hanem a gazdasági hatalom és a konfliktus nem a jövedelmekért, hanem a hatalomért folyik.

10 2/d. Presztízs, társadalmi helyzet és társadalmi miliő A presztízsen alapuló elméletek követői tagadták Marx osztály és Weber és Geiger réteg-elméletét, szerintük az életmód vizsgálatával tudjuk besorolni az embereket kategóriákba, 2 besorolási kategória: - társadalmi-helyzet (hatalmi elit, gazdagok, műveltségi elit, gazdasági vezetők, felsőszintű szakemberek, hallgatók….stb…), - társadalmi miliő (életmód, kultúra). 2 besorolási kategória: - társadalmi-helyzet (hatalmi elit, gazdagok, műveltségi elit, gazdasági vezetők, felsőszintű szakemberek, hallgatók….stb…), - társadalmi miliő (életmód, kultúra).

11 3. Hány társadalmi kategóriát különíthetünk el? Diochtóm-modell (2 osztály: kizsákmányoló, kizsákmányolt), Presztízs csoportok (30-40 kategória), 5-10 kategóriás neoweberiánus modellek: pl.: Erikson-Goldthorpe-modell: 10 osztály, foglalkozás szerint különülnek el, 1.Tőkések, felsővezetők, értelmiségiek, 2.Középvezetők és középszintű szellemi szakemberek, 3.Rutin szellemi foglalkozásúak, 4.Kisiparosok, kiskereskedők (alkalmazottak), 5.Alkalmazottat nem tartó kisip., kisker., 6.Önálló parasztok, 7.Művezetők, üzemtechnikusok, 8.Szakmunkások, 9.Szakképzetlen munkások, 10.Mezőgazdasági munkások.

12 Nemzetközi tendenciák 1.nő a szellemi foglalkoztatásúak aránya, ezen belül is az értelmiségiek aránya + szakadék a diplomás és a diploma nélküli értelmiség között, 2.Tercier foglalkoztatás nő, 3.Szakképzett (fehér galléros) és szakképzetlen (kék galléros) munkás osztály alakult ki, 4.Új szegény réteg: munkanélküliek, krónikus betegek, faji kisebbségek, vendégmunkások, 5.Gazdasági szervezetek méretei nőnek, bürokratizálódnak, állam is bürokratizálódik, egyre nagyobb hatalom összpontosul a vezetők kezében, 6.Kispolgárság továbbra is létezik, 7.Nyugdíjasok száma nő  külön társadalmi kategóriának kell kezelni őket, érdekeik ütköznek az aktív keresők érdekeivel. 8.A nyugati társadalmakban a munkásosztály elhalni látszik a 20.sz. közepe óta, így a marxi elméletek megcáfolódnak.

13 Kutatási módszerek Survey-módszer: sokféle adatot vesznek fel (életkörülmények, életmód, gondolkodás, társadalmi helyzet), KSH 1963 óta végez ilyen típusú adatfelvételt, Önbesorolásos módszer Presztízsvizsgálat: megkérdezetteknek sorba kell rendezniük bizonyos foglalkozásokat  bonyolult kategóriák.

14 Magyarország az első világháború előtt Az első világháború előtt a dualizmusban a társadalom szerkezete is dualista volt, ugyanis a hagyományos, évszázados társadalmi rétegek és a polgári osztályok is megtalálhatók voltak benne, Annak ellenére, hogy elvileg mindenki polgár volt, a feudalizmusból megmaradt legfontosabb rétegek (földműves, földesúr) nem polgárosodtak el, A nagytőkés és a proletár rétegek is megjelentek, de az ország mezőgazdasági jellege miatt nem váltak jelentős uralkodó osztályokká. A városi, középréteghez sorolható kisiparos, kisvállalkozó polgárság is fejlődött.

15 Mo. a két világháború közt Lakosság fele mezőgazdaságból élt továbbra is, Középosztály még mindig szűk réteget alkot, Mezőgazdasági munkások, cselédek és a kisbirtokos parasztok a legszegényebbek, Nagy jövedelem egyenlőtlenségek, Továbbra is egymás mellett él a rendies és a polgári társadalom.

16 A második világháború után Sztálini modell: 2 osztály : munkásosztály, parasztság, parasztság, 1 réteg : értelmiség, 1 réteg : értelmiség, (velük szövetséges), (velük szövetséges), Kisiparosok, és „kulákok” is voltak, de a ’60-as évekre eltűntették ezt a két réteget, Ez a modell a ’60-as évek társadalmának vizsgálatára nem alkalmas, 1962-től KSH : társadalmi rétegződés vizsgálat. Ferge Zsuzsa vezeti: Ferge-féle modellnek hívjuk, 60-as évek társadalmát írja le, Alapvető (a társadalmi struktúrát alkotó) rétegeket a munkamegosztás során kialakuló viszonyok alapján definiálja. Munkajelleg csoportok: 1.Vezető és értelmiségi, 2.Középszintű szellemi, 3.Irodai, 4.Szakmunkás, 5.Betanított munkás, 6.Segédmunkás, 7.Mezőgazdasági fizikai, 8.Nyugdíjas.

17 Lényegesek a jövedelem egyenlőtlenségek, Lényeges különbségek vannak az 1-3 kategóriák közt is, Szakmunkások és a szakképzetlen munkások közt is nagy különbség van, Egy főre jutó jövedelem alapján a rétegek hierarchikus sorrendje nagyon hasonlít a nyugati jövedelmi hierarchiához, Ferge Zsuzsa vizsgálatai szerint a a jövedelmi különbségeknél nagyobbak a társadalmi különbségek (műveltség, lakásviszonyok, tartós eszközök), A privilegizált rétegek még privilegizáltabbakká váltak, a hátrányos helyzetűek meg süllyedtek.

18 ban volt egy részletes rétegfelmérés, amit bonyolultsága miatt azóta sem hajtottak végre, A társadalmat 7dimenzió alapján sorolták kategóriákba (fogyasztás, kultúra, érdekérvényesítés, lakás, lakókörnyezet, anyagi színvonal, munkamegosztás, 12 státuszcsoportot hoztak létre(elittől a deprivált helyzetű családokig), Elitbe tartozik a lakosság 7,2%-a, a deprivált helyzetű csoportba 14,4% tartozik, Lényegesen átlag fölötti státuszcsoportba tartozik a lakosság 28,8%-a (elit nélkül), Lényegesen átlag alatt helyezkedik el 32,2% (deprivált nélkül), Középső helyzetűnek nevezhető a társadalom 17%-a.

19 A rendszerváltás után A társadalomszerkezeten belüli rétegek közti jövedelem különbségek jelentősen nőttek, A lakosság több mint 50%-át sorolhatjuk alsó osztályba, Az régi elit 25%-ban elit pozícióban maradt, Az alsóbb osztályok jövedelmi helyzete lényegesen romlott.

20

21 Felhasznált irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris Kiadó, Budapest 2003 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris Kiadó, Budapest 2003 Angelusz Róbert: A társadalmi rétegződés komponensei Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2004 Angelusz Róbert: A társadalmi rétegződés komponensei Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest h/kutjel/pdf/a530.pdf h/kutjel/pdf/a530.pdfhttp://www.tarki.hu/adatbank- h/kutjel/pdf/a530.pdfhttp://www.tarki.hu/adatbank- h/kutjel/pdf/a530.pdf


Letölteni ppt "Társadalmi szerkezet és rétegződés Győri Dániel Földrajz BSc, 2. évf."

Hasonló előadás


Google Hirdetések