Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény."— Előadás másolata:

1 A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény

2 Az adó alanya 1. a) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó (egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, magán állatorvos) b) az egyéni cég, c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (´T101, ´T101E, ´T201T) bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre átalányadózást, vagy EVA adóalanyiságot választott.

3 Az adó alanya 2. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve, amely a TEÁOR 2008 szerint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

4 Az adóalanyiság keletkezése 1. 1.Már működő vállalkozásnál: a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre (’T101, ’T101E, ’T201T). 2.A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy - ha az korábbi időpont - a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával - jön létre. Az előtársasági időszakban is kisadózóként teljesíti kötelezettségeit.  nem alanya a számviteli törvénynek  nem köteles beszámolót és társasági adóbevallást készíteni.

5 Az adóalanyiság keletkezése 2. A NAV a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja a kisadózó vállalkozást:  a kisadózó vállalkozás nevéről, elnevezéséről, székhelyének címéről és adószámáról;  a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő dátumáról;  a bejelentett kisadózó nevéről, címéről és adóazonosító jeléről;  a főállású kisadózói jogállás esetén ennek tényéről;  a kisadózó vállalkozások tételes adójának fizetendő összegéről, esedékességéről és a bevételi számla számáról;  rövid ismertetőt a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos adókötelezettségről.

6 Az adóalanyiság megszűnése 1.  a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;  a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;  a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával;  a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;  a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre;

7 Az adóalanyiság megszűnése 2.  a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;  az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;  az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;

8 Az adóalanyiság megszűnése 3.  a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;  a bérbeadásból származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;  az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §- ban foglalt feltételeknek. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható!

9 A kisadózó 1. Az adóalanyiság létrejöttéhez legalább egy fő kisadózót be kell jelenteni! Egyéni vállalkozás => egyéni vállalkozó Egyéni cég => az egyéni cég tagja Kkt, Bt esetén => a nem munkaviszonyos vezető tisztségviselő, a megbízási jogviszonyban álló, a társas vállalkozói jogviszonyban álló. A munkaviszonyban álló nem minősül kisadózónak!  Nyilatkozat a bejelentéskor => főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja-e.  Változás bejelentés => 15 napon belül Kkt, Bt => aki nincs bejelentve kisadózóként, kizárólag munkaviszonyban működhet közre! (be nem jelentett alkalmazott)

10 A kisadózó 2. Főállású a kisadózó, kivéve, ha :  legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),  a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (saját jogú nyugellátásban, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül),  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül (A1-es igazolás),  a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

11 A kisadózó 3.  olyan magánszemély, aki december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,  rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,  a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;

12 Az adó mértéke Tételes adó Főállású kisadózó : Ft/hó/fő, Ft/hó/fő (választható!) Nem főállású : Ft/hó/fő Minden megkezdett hónapra az egész havi adót meg kell fizetni! Ha a kisadózó a hónap bármely napján főállásúnak minősült, Ft-ot / Ft-ot kell fizetni! Befizetés: tárgyhót követő hó 12-ig. Kötelezettség előírás: a bejelentőlap alapján (végrehajtható okirat) A Ft tételes adó fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától  a választás visszavonása hónapjáig,  a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy  a kisadózó vállalkozás adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni.

13 Az adó mértéke Százalékos adó  Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a naptári évi bevétel 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet.  Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, a 40 százalékos adó alapja = az adófizetéssel érintett hónapok és Ft szorzatát meghaladó rész. Az évi 6 millió forint bevételi határ nem duplázódik akkor sem, ha a tagok közül több kisadózó vesz részt a vállalkozás tevékenységében.

14 Az adó mértéke 3. Bevétel: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt. Nem bevétel például: a) az áthárított általános forgalmi adó, b) a kapott kölcsön, hitel, c) a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összege, ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot, ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül, e) nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos MNB árfolyamon kell forintra átszámítani.

15 Az adó mértéke 4. A bevétel megszerzésének időpontja:  pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;  igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;  jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;  elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;

16 Az adó mértéke 4. Nem kell megfizetni az adót azokra a hónapokra, melyek egészében a kisadózó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott, d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell megfizetni az adót a kieső idő záró tört hónapjára sem, ha a kieső idő kezdő és záró tört hónap napjainak száma legalább 30 nap. Szünetelésre nem alkalmazható! Ha kieső idő miatt nincs a hónapban adófizetési kötelezettség => bejelentés a következő hó 12-ig (40 százalékos adó!).

17 A tételes adóval kiváltott közterhek 1.vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; 2.társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése; 3.a személyi jövedelemadó, járulékok és a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése; 4.szociális hozzájárulási adó és a céget terhelő, a kisadózónak nyújtott juttatásokkal összefüggő egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. (nincs költségelszámolás = nincs cégautóadó) ÁFA NEM! A kisadózónak nem minősülő személyek után a közterheket a vonatkozó jogszabályok szerint kell teljesíteni! Pl: munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás.

18 A kisadózót megillető ellátások, a jövedelem  A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhet.  Az ellátások alapja: Ft ( Ft/hó tételes adóhoz) Ft ( Ft/hó tételes adóhoz)  Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben az adót a szünetelés miatt nem kell megfizetni.  A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem jogosult.  A kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül ( Ft).

19 Nyilatkozat, bevallás Az adóévet követő év február 25-ig papír alapon vagy elektronikus úton nyilatkozni kell a kisadózó vállalkozásnak az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. Év közbeni megszűnés: a megszűnést követő 30 napon belül. Ha 40 százalékos adó megfizetésére is köteles a vállalkozás, az adóévet követő év február 25-ig bevallja és megfizeti. Év közbeni megszűnés: a megszűnést követő 30 napon belül. Nyilatkozat, bevallás: ’KATA

20 Adatszolgáltatás 1.  Ha a kisadózó ugyanattól a partnertől (kivéve az „adószámos magánszemélyt”) az adóévben összesen 1 millió forintot meghaladó kisadózói bevételt szerez, az éves nyilatkozatban/bevallásban adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik.  Külföldi partner esetén is („bármely más személy”) teljesíteni kell az éves nyilatkozatban/bevallásban az adatszolgáltatási kötelezettséget a partner nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről.  Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, hanem nyugtát állított ki.

21 Adatszolgáltatás 2. Üzleti partner adatszolgáltatása:  A tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot.  Adatszolgáltatás: ’K102 adatlapon

22 Nyilvántartási kötelezettség A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, a számlán köteles feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) sorszám; b) a bizonylat sorszáma; c) a bevétel összege; d) a bevétel megszerzésének időpontja. Nem kell külön vezetni, ha a bevételt a nyugták, számlák teljes körű megőrzésével teljesíti, feltéve, hogy ezekből a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható. A kisadózó vállalkozás a számviteli törvénynek nem alanya!

23 Munkaviszonytól való elhatárolás 1.  Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.  Ellenőrzési eljárás keretében - ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

24 Munkaviszonytól való elhatárolás 2. A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbiak közül egynél több megvalósul: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

25 Személyi jövedelemadót érintő különös szabályok 1. 1.Az adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. 2.Az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó úgy számolhatja el, mintha azok az adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel. 3.Ha az Eva hatálya alól lépett át a Kata hatály alá, nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az Eva. tv. alapján az Eva alapjának kell tekinteni (számlázás Eva időszakban, bevétel Kata időszakban). Az ilyen bevételeket a bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy ezek a bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik.

26 Személyi jövedelemadót érintő különös szabályok 2. Belépés 1.Az adóalanyiság bejelentése évében az Szja tv. szabályai szerint megállapítja a készletekkel kapcsolatos bevételt. Ezt a bevételt az adóalanyiság időszaka alatt adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván. Ha a kisadózó vállalkozás a tevékenységét megszűnteti, az szja-ból átlépéskor megállapított készletértéke növeli a bevételt. 2.Ha az adóalany egyidejűleg őstermelő is, a költségeket a bevételek arányában kell megosztani. 3.Ha az adóalanyiság mellett kistermelőnek minősül, erre tekintettel választhatja az átalányadózást.

27 Személyi jövedelemadót érintő különös szabályok 3. Kilépés 1.Az adóalanyiság megszűnésével egy időben az egyéni vállalkozó választhatja az átalányadózást, ha valamennyi feltételnek megfelel. 2.Költségként elszámoltnak kell tekinteni például: - az adóalanyként lezárt adóévben teljesített, az Szja. tv. szerint költségnek minősülő kiadást. - a nem anyagi javaknak, tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre időarányosan jutó értékcsökkenési leírását. 3. A megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszak minden 12 hónapjában 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.

28 Osztalék utáni adót kiváltó adó 1.  Kkt, Bt, egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján megállapítja a törvény 26. § (2) bekezdése szerinti összeget.  Ezen összeg után 16% osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetni.  Bevallás: az üzleti évre vonatkozó társasági adó-bevallásban elkülönítetten.  Befizetés: 3 egyenlő részletben: 1. részlet => a bevallásra előírt határidőig, részlet => az üzleti évet követő két adóévre, az adóév ig, legkésőbb az adóalanyiság megszűnését követő év ig.

29 Osztalék utáni adót kiváltó adó 2. Az előzőleg kettős könyvvezetést választó Eva-alanynál nem tartozik az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjába:  Eredménytartalék, eredménytartalékból lekötött tartalék, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék => Eva-alanyként már leadózta

30 Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozás kisadózónak nem minősülő tagjainak a részesedése A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 66. § (1) bekezdésének új af) pontja szerint osztaléknak minősül a évtől a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja (pl. a betéti társaság kültagja vagy a társaságban munkaviszony alapján tevékenységet végző tag) részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.

31 Összehasonlító táblázat ( magyarázat: ) Vállalkozói személyi jövedelemadó ÁtalányadózásEVAKATA Éves bevétel Ft Egyéb költség Ft Fizetendő adó Ft Ft Ft Ft Fizetendő járulékok és EHO Ft Ft --- Fizetendő szociális hozzájárulási adó Ft ---- Vállalkozásból származó nettó jövedelem Ft Ft 0 Ft Ft

32 Adóalanyok száma ( ) (db) KATA-s adóalany (társaság) KATA-s adóalany (egyéni vállalkozók) KIVA-s adóalany

33

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény."

Hasonló előadás


Google Hirdetések