Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Munkajogi alapismeretek. 2 A munkajog két f ő fejezete: Egyéni munkajog a munkaviszony alanyai (munkavállalók és munkáltatók) közötti, munkavégzésre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Munkajogi alapismeretek. 2 A munkajog két f ő fejezete: Egyéni munkajog a munkaviszony alanyai (munkavállalók és munkáltatók) közötti, munkavégzésre."— Előadás másolata:

1 1 Munkajogi alapismeretek

2 2 A munkajog két f ő fejezete: Egyéni munkajog a munkaviszony alanyai (munkavállalók és munkáltatók) közötti, munkavégzésre irányuló jogviszonyok Kollektív munkajog a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek egymás közti jogviszonya, együttm ű ködése

3 3 Egyéni munkajog

4 4 A munkajog szabályozási hierarchiája Törvény (és felhatalmazása alapján egyéb jogszabály) Kollektív szerz ő dés Munkaszerz ő dés …de f ő szabályként nem lehet a magasabb szint ű vel ellentétes a szabályozás - kivételesen mégis eltérhet az egy szinttel magasabb szabályozástól, ha a munkavállalóra nézve kedvez ő bb feltételeket állapít meg rendelkezhet a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdésr ő l…

5 5 Alapvet ő szabályok 1.Együttm ű ködési kötelezettség 2.A személyiségi jogok védelme 3.A munkáltató gazdasági érdekeinek védelme 4.Rendeltetésszer ű gyakorlás 5.A hátrányos megkülönböztetés tilalma 6.El ő nyben részesítési kötelezettség

6 6 1. Együttm ű ködési kötelezettség A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során kötelesek együttm ű ködni: a munkáltató az üzemi tanács a munkavállaló

7 7 2. A személyiségi jogok védelme A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó adatot harmadik személlyel csak –törvényben meghatározott esetben –a munkavállaló hozzájárulásával közölhet Személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra adatok átadhatók Tilos a munkaviszony létesítésekor terhességi tesztet végeztetni (kivéve, ha ezt a munkaköri alkalmasság vizsgálata során munkavédelmi jogszabály el ő írja)

8 8 3. A munkáltató gazdasági érdekeinek védelme A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztet ő magatartást a munkaviszony megsz ű nését követ ő en ez a kötelezettség –csak akkor áll fenn, ha ilyen tartalmú megállapodást megfelel ő ellenérték fejében kötöttek –s maximum 3 évig

9 9 4. Rendeltetésszer ű joggyakorlás Ez a feltétel különösen akkor nem teljesül, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására érdekérvényesítési lehet ő ségük korlátozására zaklatására vélemény-nyilvánításuk elfojtására irányul

10 10 5. A hátrányos megkülön- böztetés tilalma 1 A megkülönböztetés lehet: közvetlen közvetett

11 11 5. A hátrányos megkülön- böztetés tilalma 2 Közvetlen hátrányos megkülönböztetés nem, kor, családi állapot, fogyatékosság, nemzetiség, faj, származás, vallás, politikai meggy ő z ő dés, érdekképviseleti szervhez való tartozás, részmunkaid ő s foglalkoztatás, határozott idej ű munkaviszony miatt

12 12 5. A hátrányos megkülön- böztetés tilalma 3 Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az érintett munkavállalói kör túlnyomórészt egységes csoportnak min ő sül, s egy – formálisan mindenkivel szembeni – intézkedés rájuk nézve aránytalanul kedvez ő tlen (kivéve, ha objektív okok indokolják) ilyen pl., ha a magasabb munkakörbe való lépés lehet ő ségét nem kizárólag a munkában eltöltött id ő, a szakmai képesség, a gyakorlat, a teljesítmény dönti el

13 13 6. El ő nyben részesítési kötelezettség Bármilyen, a munkaviszonyra vonatkozó szabály el ő írhat ilyet a munkavállalók meghatározott körére a munkaviszonnyal összefüggésben azonos feltételek teljesülése esetén

14 14 A munkaviszonyra vonatkozó igény elévülése F ő szabályként 3 év de a b ű ncselekménnyel okozott kár elévülése 5 év kivéve, ha a büntethet ő ség elévülése ennél hosszabb: akkor ez az id ő Az elévülés után a jogszer ű igény sem érvényesíthet ő

15 15 A munkaviszony

16 16 A munkaviszony vázlat A munkaviszony alanyai A munkaviszony létesítése A munkavégzés szabályai A tanulmányi szerz ő dés A munkaszerz ő dés módosítása A munkaviszony megsz ű nése és megszüntetése

17 17 A munkaviszony alanyai

18 18 A munkaviszony alanyai a munkavállaló a munkáltató

19 19 A munkavállaló Kora: –f ő szabály: >16 éves –de >15 éves tanuló is az iskolai szünet alatt, de csak törvényes képvisel ő je hozzájárulásával Korlátozottan cselekv ő képes: munkaviszonyt létesíthet törvényes képvisel ő je hozzájárulása nélkül is (kivéve a fenti esetet!) N ő, fiatalkorú: jogszabály határozza meg azokat a munkaköröket, ahol ő k nem, vagy csak adott feltételek között foglalkoztathatók (hogy ne járjon hátrányos következményekkel alkatukra vagy fejl ő désükre)

20 20 A munkáltató Munkáltató bárki lehet, aki jogképes A munkáltatói jogkör gyakorlója: erre feljogosított személy A munkáltató köteles közölni a munkavállalóval, hogy ez ki

21 21 A munkaviszony létesítése

22 22 A munkaviszony létesítése Általában munkaszerz ő déssel Ez olyan szerz ő dés (definíció: lásd ott!), amely a munkáltató által szervezett és irányított munkavégzésre irányul Ebben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak (ellentmondásának lehet ő ségét jogszabállyal vagy a kollektív szerz ő déssel lásd korábban!), de –vannak kötelez ő tartalmi elemei, –s megkötését követ ő en a munkavállalót bizonyos kérdésekr ő l kötelez ő en tájékoztatni kell

23 23 A munkaszerz ő dés kötelez ő tartalmi elemei személyi alapbér munkakör elnevezéssel, pl. gyógyszertári asszisztens vagy – f ő leg, ha az elnevezésb ő l nem következik (pl. osztályvezet ő ) - a feladatok körülírásával: feladatok, függelmi viszonyok, felel ő sség a munkavégzés helye lehet állandó vagy változó (a munkáltató és munkavállaló neve/megnevezése és egyéb lényeges adatai) A szerz ő dést írásba kell foglalni, ez a munkáltató kötelessége

24 24 A munkáltató köteles tájékoztatást adni A szerz ő dés megkötésekor, de legkés ő bb 30 napon belül a következ ő kr ő l: az irányadó munkarend kezdés-befejezés ideje, kötetlen… a munkabér egyéb elemei prémiumfeladat… a bérfizetés napja és módja, pl. bankszámlára a munkába lépés napja a rendes szabadság számítása és kiadásának módja mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra irányadó felmondási id ő megállapításának szabályai a munkáltató kollektív szerz ő dés hatálya alá tartozik-e lásd kés ő bb

25 25 A munkavégzés helye A munkaszerz ő dés kötelez ő tartalmi elemei között szerepelt: állandó vagy változó munkahelyen A munkáltató ideiglenesen megváltoztathatja: –átirányítás –kiküldetés –kirendelés –a munkáltató m ű ködési körében felmerült okból más munkáltatónál történ ő foglalkoztatás

26 26 Átirányítás Ugyanannál a munkáltatónál dolgozik tovább de más munkakörbe tartozó feladatokat (is) ellát saját munkaköre helyett vagy mellett (a munkáltató m ű ködésével összefügg ő okból, pl. munkahátralék másik munkakörben)

27 27 Kiküldetés Ugyanannál a munkáltatónál a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezik de ott is az eredeti munkáltató utasításai alapján

28 28 Kirendelés Munkavállalója utasítására más munkáltatónál a másik és saját munkáltatója közül az egyik a másik tulajdonosa vagy mindkett ő egy harmadik tulajdona a két munkáltató kapcsolata szolgáltatásra vagy gazdasági tevékenységük összehangolására irányul a két munkáltató megállapodása alapján, közöttük ellenszolgáltatás nélkül (ha a másik munkáltató ezért fizetne: már munkaer ő -kölcsönzés!) naptári évente maximum 44 nap lehet, hacsak a kollektív szerz ő dés másképp nem rendelkezik!

29 29 A munkáltató m ű ködési körében felmerült okból más munkáltatónál történ ő foglalkoztatás A munkáltatók közötti megállapodás alapján ellenszolgáltatás nélkül itt is ha az eredeti munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét valamilyen okból átmenetileg nem tudja teljesíteni

30 30 A munkavégzés helyének megváltoztatása… …a munkáltató által: valamennyi formát össze kell számolni, és ezek együttesen legfeljebb 110 munkanap lehet – hacsak a kollektív szerz ő dés eltér ő en nem rendelkezik N ő i munkaer ő a terhessége megállapításától gyermeke 3 éves koráig –más helységben végzend ő munkára –beleegyezése nélkül nem kötelezhet ő

31 31 A munkaviszony tartama 1 határozott idej ű ha a munkaszerz ő dés másképp nem rendelkezik: f ő szabályként ez! határozatlan idej ű A határozott idej ű munkaviszony tartamát naptárilag kell meghatározni (az 5 évet nem haladhatja meg!) vagy más alkalmas módon (pl. valaminek az elkészülte) Viszont határozatlan idej ű vé alakul át, ha lejártát követ ő en –közvetlen vezet ő je tudtával –legalább egy munkanapot dolgozott. De a 30 napos vagy rövidebb ilyenkor is legfeljebb az eredeti id ő vel!

32 32 A munkaviszony tartama 2 Mind a határozott, mind a határozatlan idej ű munkaviszony lehet teljes munkaid ő ben történ ő részmunkaid ő ben történ ő (Ha nincs a munkaszerz ő désben részletezve: teljes munkaid ő s!)

33 33 A jognyilatkozatok alakisága 1 A munkaviszony keletkezésével, fennállásával, megsz ű nésével kapcsolatban sok ilyen van Legfontosabb a munkaszerz ő dés F ő szabály: a legtöbb jognyilatkozat szóban is megtehet ő, de célszer ű mindet írásba foglalni (kevésbé félreérthet ő ) Ha a munkavállaló kéri: írásba kell foglalni (de persze indokkal, nem sértheti az együttm ű ködési kötelezettséget) A munkáltató írásos intézkedései ellen jogorvoslati lehet ő ség van, err ő l a munkavállalót ki kell oktatni

34 34 A jognyilatkozatok alakisága 2 A munkaszerz ő dés Ha nem foglalják írásba: –ez viszont érvénytelen, –de erre csak a munkavállaló hivatkozhat –a munkába állástól számított 30 napon belül Ezt követ ő en a szóban, ráutaló magatartással, stb. kötött munkaszerz ő dést is érvényesnek kell tekinteni!

35 35 Pályázat Ha jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály el ő írja, vagy a munkáltató döntése alapján adott munkakört csak pályázat alapján lehet betölteni

36 36 Próbaid ő Kiköthet ő a munkaszerz ő désben Tartalma 30 nap (kollektív szerz ő dés ett ő l eltérhet, de max. 3 hónap lehet) A próbaid ő alatt bármelyik fél a munkaviszonyt indoklás nélkül megszüntetheti

37 37 Szabad munkavállalásra képes állapot? El ő fordul, hogy ez a munkavállaló esetében hiányzik, vagy korlátozott: f ő foglalkozású további munkaviszonya van összeférhetetlenség áll fönn

38 38 F ő foglalkozás és további munkaviszony A munkaviszony alatt további munkaviszony létesíthet ő (az id ő ben kés ő bb létesült a „további”) de ezt köteles a munkáltatónak bejelenteni a munkáltató akkor tilthatja meg, ha ez munkavállalói versenytilalmi szabályba ütközik (a munkáltató jogos érdekeit sérti)

39 39 F ő foglalkozás és a további munkaviszony összeférhetetlensége A munkaviszonyban a munkavállaló adott tisztséget tölt be ekkor a további munkaviszony létesítése korlátozott vagy kizárt –lehet ált. érvény ű –vonatkozhat csak bizonyos munkakörökre

40 40 A munkavégzés szabályai

41 41 A munkavégzés szabályai Ezek: A munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségek –munkáltató –munkavállaló A munkavégzés jogszer ű megtagadása Mentesülés a munkavégzés alól

42 42 A munkáltató kötelezettségei a munkaszerz ő dés szerinti foglalkoztatás az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása a munka olyan megszervezése, hogy a munkavállaló jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja a munkavállalónak a munkához szükséges tájékoztatás megadása, az ismeretek megszerzésének biztosítása munkabér fizetése

43 43 A munkavállaló kötelezettségei az el ő írt helyen id ő ben, munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt rendelkezésre állni munkavégzés céljából a munkát az elvárható szakértelemmel, a szabályok betartásával végezni munkatársaival együttm ű ködni, mások testi épségét nem veszélyeztetni, anyagi kárt nem okozni munkáját a munkáltató utasítása szerint ellátni munkáját személyesen ellátni a munkaszerz ő désben megállapított munkát a törvényes munkaid ő n belül elvégezni. Ha ez nem lehetséges, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg A tudomására jutott üzleti titkot, a munkáltatóra vonatkozó alapvet ő információkat meg ő rizni A munkáltató által kijelölt tanfolyamon – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – részt venni és a vizsgákat letenni – kivéve, ha ez rá vagy családjára nézve aránytalanul sérelmes

44 44 A munkavégzés jogszer ű megtagadása Nem köteles az utasítást végrehajtani, ha az jog- vagy más szabályba ütközik (de ekkor továbbra is rendelkezésre kell állni a jogszer ű utasítások teljesítésére) Köteles megtagadni az olyan utasítás végrehajtását, ha az más személy életét- egészségét veszélyeztetné Ha jogszer ű megtagadás miatt nem végez munkát, a kies ő id ő re távolléti díjra jogosult Fel kell hívni az utasítást adó figyelmét, ha annak végrehajtása kárt okozhat (de teljesítését nem tagadhatja meg)

45 45 Mentesülés a munkavégzés alól keres ő képtelen beteg kötelez ő orvosi vizsgálat teljes id ő tartamára (ideértve a terhességgel kapcsolatos vizsgálatot is) véradás miatt távol töltött id ő teljes id ő tartamára (munkahelyen kívüli véradás: legalább 4 órára!) közeli hozzátartozó halálakor, legalább 2 napon át amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti elháríthatatlan ok miatt nem tud megjelenni

46 46 A tanulmányi szerz ő dés

47 47 A tanulmányi szerz ő dés A munkáltató –szakemberszükségletének biztosítása érdekében ilyet köthet írásban –vállalja: a tanulmányok alatt támogatást nyújt ha a továbbképzés iskolai rendszerben: az ehhez szükséges szabadid ő t is A munkavállaló vállalja: –a megállapodás szerint tanul –a képzettség megszerzése után munkaviszonyát adott ideig fenntartja arányos a tanulmányi id ő vel, de max. 5 év!

48 48 A munkaszerz ő dés módosítása

49 49 A munkaszerz ő dés módosítása Két alapesete: a felek közös megegyezéssel egyoldalúan nem! jogszabály miatt (ex lege) ekkor a felek akarata irreleváns!

50 50 Ex lege munkaszerz ő dés- módosítás 1 a munkavállalót - közös megegyezés alapján – határozott id ő re a munkaszerz ő désében eltér ő módon foglalkoztatják, ennek lejártakor a munkaszerz ő dés szerint kell foglalkoztatni és munkabérét ennek megfelel ő en módosítani a munkavállaló munkabérét fizetés nélküli szabadság (pl. gyermek ápolása) megsz ű nése után az azonos munkakörben és tapasztalattal dolgozók bére szerint kell módosítani

51 51 Ex lege munkaszerz ő dés- módosítás 2 a n ő t –terhessége megállapításától –gyermeke 1 éves koráig egyetértése esetén állapotának megfelel ő munkakörbe kell áthelyezni, de jövedelme ez alatt nem lehet kevesebb ha nincs ilyen munkakör, a munkavégzés alól fel kell menteni és ekkor az állásid ő re jellemz ő munkabér jár

52 52 Ex lege munkaszerz ő dés- módosítás 3 ha a munkavállaló munkaképessége a munkaviszonya alatt megváltozik,, a munkáltató köteles ő t a megváltozott munkaképessége szerint foglalkoztatni

53 53 A munkavállaló által kezdeményezett munkaszerz ő dés- módosítás Ha a munkavállaló teljes vagy részmunkaid ő s foglalkoztatás a munkaszerz ő dés határozatlan id ő tartama vonatkozásában kezdeményez módosítást, a munkáltató mérlegelési jogkörrel dönt err ő l, s 15 napon belül tájékoztatásra köteles

54 54 Jogutódlás a munkáltató személyében 1 Ilyen lehet –jogszabályon alapuló –üzem, stb. átadása más szervezet, személy számára (pl. adásvétel, belépés gazdasági társaságba) Ilyenkor – f ő szabályként - minden munkáltatói jog és kötelezettség a jogutódra száll De van két megkötés: a) ha a jogutódlás el ő tt nem teljesített kötelezettségr ő l van szó: 1 évig a jogel ő d és a jogutód egyetemlegesen felelnek folytatódik

55 55 Jogutódlás a munkáltató személyében 2 folytatás b) a jogel ő d –feltéve, ha a jogutód munkáltató döntéshozó szerveiben a szavazatok több, mint fele az övé –a munkavállalót a munkaviszonya megszüntetésekor megillet ő járandóságokért, ha ez a munkáltató m ű ködésével összefüggésben történt rendes felmondás esetén határozott idej ű munkaviszony megszüntetése esetén –a (határozott id ő b ő l hátralév ő részre) max. 1 évre járó átlagkereset megfizetésére –maximum 1 évig –kezesként felel Az a) és b) feltétel: annak kizárása, hogy jogutódlással (vagy megjátszott jogutódlással) szabaduljanak meg a munkavállalóktól!

56 56 A munkaviszony megsz ű nése és megszüntetése

57 57 A munkaviszony megsz ű nése és megszüntetése Nagyon fontos, hogy ezt a két lehet ő séget ne keverjük össze!

58 58 A munkaviszony megsz ű nése a munkavállaló halálával a munkáltató jogutód nélküli megsz ű nésével de ekkor a rendes felmondás szerinti munkavégzés alóli mentesítésére járó átlagkeresetnek megfelel ő összeget kell kifizetni, lásd kés ő bb a határozott id ő re kötött munkaszerz ő dés lejártával ha a versenyszféra munkáltatója átkerül a közszférába és a munkavállaló nem egyezik bele a jogviszony folytatásába nem akar közszolgálati alkalmazott lenni

59 59 A munkaviszony megszüntetése a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével rendes felmondással rendkívüli felmondással próbaid ő alatt azonnal hatállyal határozott id ő re létesített munkaviszonyt rendes felmondással de ekkor a hátralév ő id ő re – max. 1 év – járó átlagkeresetet ki kell fizetni kirúgtak…

60 60 Hogyan szüntethet ő meg a munkaviszony A megszüntetés módja Határozott idej ű Határozatlan idej ű Közös megegyezés van Rendes felmondás nincsvan Rendkívüli felmondás vannincs Azonnal hatállyal a próbaid ő alatt van A hátralév ő id ő kifizetésével vannincs

61 61 Közös megegyezés bármikor bármilyen id ő pontra vagy akár azonnal Írásba kell foglalni és ebben célszer ű kitérni minden kérdésre

62 62 Rendes felmondás Két formája van: Munkáltatói rendes felmondás Munkavállalói rendes felmondás

63 63 Munkáltatói rendes felmondás Csak írásban, és a munkáltató köteles ezt megindokolni, vita esetén is neki kell az indok valódiságát bizonyítania: a munkavállaló munkaképességével magatartásával a munkáltató m ű ködésével kapcsolatos (de a jogutódlás önmagában nem indok!)

64 64 Munkáltatói rendes felmondás: de… vannak esetek, amikor nem, vagy csak különösen nyomós okból élhet vele (felmondási védelem) felmondási és felmentési id ő van végkielégítést kell adni

65 65 Felmondási védelem Felmondási korlát: csak különösen indokolt esetben az öregségi nyugdíjra való jogosultság el ő tti 5 évben Felmondási tilalom: bizonyos esetekben egyáltalán nem teheti (kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjas): –betegség miatti keres ő képtelenség (a betegszabadság lejártát követ ő 1 év) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés alatt (a táppénzre való jogosultság) alatt –beteg gyermek kezelése miatt táppénzben van –közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatt fizetésnélküli szabadságon van –terhesség, szülést követ ő 3 hónap, a szülési szabadság alatt

66 66 Öregségi nyugdíjra való jogosultság betöltötte 62. évét és öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati id ő vel rendelkezik e korhatár el ő tt öregségi (vagy korkedvezményes öregségi) nyugdíjban van el ő rehozott (csökkentett összeg ű ) öregségi nyugdíjban van szolgálati nyugdíjban van korengedményes nyugdíjban van (baleseti) rokkantsági nyugdíjban van

67 67 Felmondási id ő 1 Amikor a munkáltató már közölte a felmondást de a munkaviszony még egy - jogszabályban meghatározott - ideig fennáll ez alatt a munkavállaló munkát, a munkáltató új munkavállalót kereshet, mert a felmondási id ő nek csak egy része alatt végez még munkát a munkavállaló, ennek másik része: a felmentési id ő alatt már nem

68 68 Felmondási id ő 2 Maximum 1 év, legalább 30 nap, de ez utóbbi a munkáltatónál munkaviszonyban töltött –3 év után 5 nappal –5 év után 15 nappal –8 év után 20 nappal –10 év után 25 nappal –15 év után 30 nappal –18 év után 40 nappal –20 év után 60 nappal hosszabbodik meg ezen belül a felek vagy a kollektív szerz ő dés határozza meg

69 69 Felmentés, felmentési id ő A felmondási id ő egy részében a munkáltató köteles a munkavállalót felmenteni a munkavégzés alól Erre az id ő re átlagkereset jár Ez legalább a felmentési id ő fele – részleteit a munkavállaló határozza meg, s ő t: kérheti a felmentési el ő tti id ő re is a munkaviszony megszüntetését – el kell fogadni

70 70 Végkielégítés Rendes felmondás vagy a munkáltató jogutód nélküli megsz ű nése esetén Mértéke: –legalább 3 év esetén 1 havi –legalább 5 év esetén 2 havi –legalább 10 év esetén 3 havi –legalább 15 év esetén 4 havi –legalább 20 év esetén 5 havi –legalább 25 év esetén 6 havi átlagkereset összege Emelkedik 3 havi átlagkeresettel, ha az öregségi nyugdíj esedékességét megel ő z ő 5 év folyamán Viszont nem jár, ha nyugdíjassá válik a munkaviszony megsz ű nésének id ő pontjára

71 71 Munkavállalói rendes felmondás Bármikor írásba kell foglalni de nem köteles indokolni!

72 72 Munkáltatói és munkavállalói rendes felmondás ÖsszehasonlításMunkáltatóiMunkavállalói Indokláskötelesnem köteles Írásba foglaláskötelez ő Tilalmak, korlátozások vannaknincsenek Munkaviszony megsz ű nése a felmondási id ő végén, munkavállaló kérésére el ő bb a felmondási id ő végén Végkielégítésjárnem jár Felmentési id ő járnem jár (de adható) Felmentési id ő re átlagkereset

73 73 A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok Mi ez: a munkáltató 30 napon belül meg akarja szüntetni a döntést megel ő z ő féléves átlagos statisztikai létszám között van: legalább között: legalább 10% >300: legalább 30 munkavállaló állását Ilyenkor köteles az üzemi tanáccsal konzultációt kezdeményezni, tájékoztatni az okról, a létszámról, az ütemezésr ő l – s a konzultáció célja ennek elkerülése Az állami foglalkoztatási szervet is tájékoztatni kell

74 74 Rendkívüli felmondás 1 Mind a munkavállaló, mind a munkáltató, de csak ha a másik fél –munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi –vagy olyan más magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi Ett ő l érvényesen eltérni nem lehet!

75 75 Rendkívüli felmondás 2 Írásban, indoklással Az okról való tudomásszerzést követ ő 15 napon belül (1 év alatt el is évül) Ha a munkáltató mond fel, lehet ő séget kell adni a munkavállalónak az indok megismerésére és a védekezésre Ha a munkavállaló mond fel, az átlagkereset és a végkielégítés a rendes felmondás szerint megilleti

76 76 Munkáltatói rendes és rendkívüli felmondás ÖsszehasonlításRendesRendkívüli Mikorbármikortudomásszerzés- t ő l 15 nap Tilalmak és korlátozások vannaknincsenek A munkaviszony megsz ű nése A felmondási id ő vége azonnal Végkielégítésjárnem jár

77 77 A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Különbség, ha a munkaviszonyt jogellenesen a munkáltató a munkavállaló szüntette meg!

78 78 A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató által 1 Ha ezt bíróság megállapítja, f ő szabály: a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni ha ez nem várható el, a bíróság ezt a szabályt mell ő zheti, kivéve, ha –a munkáltató jogot, pl. a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértette meg –a választott szakszervezeti tisztségvisel ő munkajogi védelmét sértette meg lásd kés ő bb

79 79 A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató által 2 Ha a a munkavállaló nem kéri, vagy a bíróság mell ő zi a munkavállaló visszahelyezését, a munkáltatót – az esetet mérlegelve – 2 – 15 havi átlagkereset megfizetésére kötelez Ett ő l függetlenül meg kell téríteni az elmaradt munkabért és járandóságokat ha rendes felmondás volt jogellenes, a felmentési id ő re szóló átlagkeresetet és a végkielégítést is

80 80 A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által Köteles a munkáltató számára a felmondási idejének megfelel ő átlagkeresetet megfizetni Ha határozott idej ű munkaviszonyt szüntet meg jogellenesen, akkor 1 évnek megfelel ő, ha a határozott id ő b ő l kevesebb, mint 1 év van hátra, az ennek megfelel ő átlagkeresetet

81 81 Eljárás a munkaviszony megsz ű nése/megszüntetése esetén a munkakör átadása elszámolás mindezek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani az utolsó munkában töltött napon ki kell ő t fizetni és átadni a szükséges igazolásokat (személyi adatok, TAJ szám, a munkaviszonyban töltött id ő, a munkabérb ő l levonandó tartozás vagy ennek hiánya, az igénybe vett betegszabadság id ő tartama) a munkavállaló kérésére m ű ködési bizonyítványt (munkakör és értékelés)

82 82 A munkaid ő és a pihen ő id ő

83 83 Rendes munkaid ő : fogalmak teljes munkaid ő részmunkaid ő munkaid ő keret munkarend munkaid ő -beosztás

84 84 Munkaid ő Az el ő írt id ő kezdetét ő l a befejezéséig beleszámít a munkavégzéshez való el ő készület és befejez ő tevékenység pl. beöltözés F ő szabályként a munkaközi szünet nem számít be (de ez a készenléti jelleg ű munkakör esetén nem érvényes)

85 85 Teljes munkaid ő F ő szabályként a Munka törvénykönyve szerint: jelenleg napi 8, heti 40 óra Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása szerint –ennél rövidebb lehet –hosszabb lehet: max. napi 12, heti 60 óra, ha a munkavállaló készenléti munkakört lát el a munkáltató/tulajdonos közeli hozzátartozója

86 86 Részmunkaid ő = a munkavállaló a teljes munkaid ő nél rövidebb ideig kerül foglalkoztatásra Nem ilyen, ha a munkáltató – termelési okból, ideiglenesen – rövidebb ideig foglalkoztat, ekkor a két munkaid ő különbségére köteles állásid ő t fizetni

87 87 Munkaid ő keret = a munkavállaló munkaideje meghatározott id ő egységre vonatkoztatva. A kezd ő és befejez ő napról a munkavállalót írásban tájékoztatni kell ez 1 napnál hosszabb (mert a Munka törvénykönyve a törvényes munkaid ő t az egy nap alatt teljesítend ő munkid ő vel határozza meg) Ált. speciális munkakörökben (amikor a feladatok egyenl ő tlenül keletkeznek) 2 havi (8 heti) munkaid ő keret határozható meg (kollektív szerz ő dés ennél hosszabbat is kiköthet, de a Munka tvkönyve maximálja) Egy évre csak a Munka tvkönyv által meghatározott esetekben köthet ki a kollektív szerz ő dés munkaid ő keretet

88 88 Munkarend = személyre szóló munkaid ő -beosztás ált. a kezdési és befejezési id ő pontok megjelölésével a kollektív szerz ő dés vagy a munkaszerz ő dés állapítja meg Lehet –egy- vagy többm ű szakos (éjszakai = 22 órától reggeli 6 óráig terjed ő id ő szakban legalább 2 óra) –folyamatos, megszakított Fiatalkorút, n ő t: terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig éjszakai munkára beosztani nem lehet

89 89 Munkaid ő -beosztás A munkáltató joga, ha változik, legalább 7 nappal el ő bb s egy hétre vonatkozóan kell közölni; lehet: –egyenl ő pl – óra között –egyenl ő tlen: a munkanapokra, munkaid ő keret alkalmazása esetén, ált. napi 4 óránál nem rövidebb, hacsak a felek másban nem állapodnak meg –osztott: legalább napi két részletben pl. 8-11, majd óra között Az ügyelet teljes tartama munkaid ő, ha a közbeni munkavégzés id ő tartama nem mérhet ő

90 90 Rendkívüli munkavégzés a munkaid ő -beosztástól eltér ő a munkaid ő -kereten felüli az ügyelet vagy készenlét alatt elrendelt munkavégzés A munkaadó –munkanapon csak különösen indokolt esetben rendelheti el –munkaszüneti napon csak e napon is foglalkoztatott munkavállaló számára baleset, elemi csapás, súlyos kár elhárítására A munkavállaló egészségét nem veszélyeztetheti

91 91 A rendkívüli munkavégzés elrendelésének korlátai Naptári évenként max. 200 (ha kollektív szerz ő dés így rendelkezik: max. 300) óra De nem rendelhet ő ki –n ő terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig –gyermekét egyedül nevel ő férfi a gyermek 1 éves koráig –(minden gyermekét egyedül nevel ő : a gyermek 1 éves korától 4 éves koráig csak beleegyezésével!) –(jogszabályban meghatározott) egészségkárosító körülmények között foglalkoztatott munkavállaló De f ő szabályként a korlátozások nem alkalmazhatók baleset, elemi kár, közvetlen életveszély elhárításakor

92 92 Ügyelet és készenlét Ügyelet: a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig rendelkezésre áll Készenlét: a munkavállaló az általa megjelölt helyen van adott ideig, innen a munkahely meghatározott id ő n belül elérhet ő

93 93 Mikor rendelhet ő k el társadalmi szükségletet kielégít ő alapvet ő szolgáltatás folyamatos teljesítése baleset, elemi csapás, életveszély stb. elhárítása az alkalmazott technológia rendeltetésszer ű fenntartása

94 94 Mikor nem rendelhet ő k el (részben azonos a rendkívüli munkavégzés általános korlátaival!) Naptári évenként max. 200 (kollektív szerz ő dés: 300) óra id ő tartamban n ő terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig gyermekét egyedül nevel ő férfi a gyermek 1 éves koráig (minden gyermekét egyedül nevel ő : a gyermek 1 éves korától 4 éves koráig csak beleegyezésével!) (jogszabályban meghatározott) egészségkárosító körülmények között foglalkoztatott munkavállaló

95 95 Id ő korlátok Egy hónapban – hacsak kollektív szerz ő dés másképp nem rendelkezik – –készenlét legfeljebb 168 óra, és –a heti pihen ő napra nem rendelhet ő el, ha a megel ő z ő megszakítás nélküli 168 órába már beleesett ilyen Elrendelése: lásd ált. a készenléti id ő Egészségügyi tevékenység esetében az ügyeletre-készenlétre ágazati törvény eltér ő rendelkezéseket is megállapíthat!Egészségügyi tevékenység esetében az ügyeletre-készenlétre ágazati törvény eltér ő rendelkezéseket is megállapíthat!

96 96 Pihen ő id ő = a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól, rendeltetése: a regenerálódás biztosítása munkaközi szünet napi pihen ő id ő heti pihen ő nap munkaszüneti nap szabadság

97 97 Munkaközi szünet Ha a napi munkaid ő a 6 órát meghaladja valamint minden további 3 óra esetén 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani

98 98 Napi pihen ő id ő F ő szabály: –a napi munka befejezése és –a másnapi munkakezdés között –legalább 11 óra pihen ő id ő Kollektív szerz ő dés vagy a felek megállapodása eltérhet, de legalább 8 óra ekkor is kell –készenléti munkakörben –több m ű szakos munkarendben –idénymunkát végz ő k esetén De kollektív szerz ő dés el ő írhatja, hogy készenlét után nem jár napi pihen ő id ő hrrr…

99 99 Heti pihen ő nap Hetenként kett ő, vagy hetenként legalább 40 órás megszakítás nélkül (egy teljes nap beleesik) Munkaid ő keret esetén –kéthetente –kollektív szerz ő dés vagy a felek megállapodása esetén havonta (egyes, meghatározott esetekben 6 havonta) részletekben vagy összevonva is kiadható

100 100 Munkaszüneti nap A jogalkotó által elismert nemzeti vagy egyházi ünnepnapok F ő szabály: a munkavállaló csak –megszakítás nélküli munkarendben –rendeltetése alapján ilyen napokon is m ű köd ő munkáltatónál foglalkoztatható

101 101 Rendes szabadság = a munkavállalónak naptári évenként – életkorától függ ő en – hosszabb id ő tartamú fizetett pihen ő id ő jár –alapszabadság –pótszabadság Ezen túl törvényben meghatározott esetben fizetés nélküli szabadság jár, de kérésére ezen kívül is engedélyezhet a munkáltató fizetés nélküli vagy fizetett szabadságot

102 102 Alapszabadság 20 munkanap további napok, amelyek a munkavállaló életkorától függ ő en adódnak hozzá, így a 45. év betöltésével 30 napra emelkedik (részmunkaid ő snek is így jár!)

103 103 Pótszabadság Hozzáadódik az alapszabadsághoz, többféle jogcímen, ezek egymás mellett is: fiatalkorú munkavállaló: évenként +5 nap, utoljára a 18. életév betöltése évében gyermeknevelés pótszabadság: a szül ő k döntése alapján az anyát vagy apát (vagy gyermekét egyedül nevel ő t) évente a 16 évesnél fiatalabb gyermekei számától függ ő en a vak munkavállalót +5 nap veszélyes munkakör (föld alatt vagy ionizáló sugárzás, napi legalább 3 óra) +5 nap Kollektív szerz ő dés egyéb esetekben is

104 104 A szabadság kiadása A munkáltató határozza meg, a munkavállaló meghallgatása után az alapszabadság ¼-ét köteles a munkavállaló kérésének megfelel ő en (ezt legalább 15 nappal el ő bb jeleznie kell) kett ő nél több részletben csak a munkavállaló kérésére (1 hónappal el ő bb közölni kell) az esedékesség évében! De –kivételesen fontos gazdasági érdek: a követ ő év júni. 30-ig –kollektív szerz ő dés: a követ ő év dec. 31-ig –a munkavállaló betegsége vagy más elháríthatatlan ok: ennek megsz ű nését ő l számított 30 napon belül

105 105 A szabadság megszakítása A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát csak kivételesen fontos érdekb ő l szakíthatja meg az oda-visszautazás ideje nem számít bele a szabadságba az esetleges költségeket meg kell téríteni

106 106 A szabadság megváltása Csak kivételesen (hiszen a szabadság célja a regenerálódás), ált. csak a munkaviszony megsz ű nésekor A szabadság-túllépés visszafizetése ha a munkavállaló a munkaviszonya megsz ű néséig több szabadságot vett igénybe, köteles ez erre szóló munkabért visszafizetni kivéve, ha nyugdíjba megy, meghalt vagy jogutód nélkül sz ű nt meg a munkáltató, s ezért sz ű nt meg a munkaviszony

107 107 Betegszabadság = betegség idejére (ide nem értve üzemi balesetet vagy foglalkozási betegséget, ezekre más szabályok) naptári évenként 15 nap betegszabadság jár A keres ő képtelenséget orvos igazolja Erre az id ő re a távolléti díj 70%-a jár

108 108 Táppénz A keres ő képtelenség idejére jár, kezdete a betegszabadság lejártát követ ő nap Ha biztosítási jogviszonya (munkája) megsz ű nik, utána max. 30 napig Mértéke: lásd a TB-jogban az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainál

109 109 Egyéb munkaid ő -kedvezmények 1 szülési szabadság: 24 hét (ebb ő l 4 hét a szülés várható id ő pontja elé essen) fizetés nélküli szabadságok: gyermek –3-ik éve betöltéséig, gondozása céljából –12-ik éve betöltéséig, ha beteg –14-ik éve betöltéséig, ha gyermekgondozási segélyben részesül szoptatási munkaid ő -kedvezmény: az els ő 6 hónapban napi 2x1 óra, majd a 9-ik hónap végéig 1 óra. Ikrek esetében mindegyikre

110 110 Egyéb munkaid ő -kedvezmények 2 ápolási, gondozási szabadság: a munkavállaló kérésére, közeli (ez definiált!) hozzátartozója részére, annak várhatóan 30 napot meghaladó ápolására (orvos igazolja), annak idejére, de max. 2 évre a munkáltató köteles engedélyezni öner ő s lakásépítésre adott szabadság: a munkavállaló kérelmére egy hónappal el ő bb közölt id ő pontban max. 1 évre

111 111 A munka díjazása

112 112 Munkabér A munkavégzés ellenérték = munkabér fejében történik Bérrendszerek: –id ő bérrendszer –teljesítmény-bérrendszer –a kett ő kombinációja Személyi alap (ill. teljesítmény)bérként legalább a kötelez ő legkisebb munkabér (minimálbér) Ha teljesítmény-bérrendszer, és a teljesítés nem csak a munkáltatótól függ: garantált bér megállapítása is kötelez ő

113 113 Bérpótlék A munkabér alsó határa a személyi alapbér (vagy az azt helyettesít ő teljesítménybér Bérpótlék: általában akkor, ha a szokásos feltételekt ő l eltér ő ek között végzi a munkát számítási alapja a személyi alapbér

114 114 Bérpótlékok 1 éjszakai pótlék: ha ilyenkor végez esetenként munkát: erre az id ő re +15% m ű szakpótlék: ha több m ű szakban dolgozik, délutáni (14 és 22 óra között) m ű szakban +15%, éjszakai m ű szakban 30%, de ha rendszeresen: 20% és 40%

115 115 Bérpótlékok 2 rendkívüli munkavégzési pótlékok: –túlmunkavégzés: a napi munkaid ő n (a munkaid ő - kereten) túl 50%, megállapodás alapján e helyett ugyanilyen idej ű szabadid ő –heti pihen ő napon végzett munka: 100%, de ha másik pihen ő napot kap: 50% –munkaszüneti napon végzett munka: havidíjas: + az e napi munkabér teljesítmény/órabéres: + távolléti díja –készenlét esetén +20% –ügyelet esetén +40%

116 116 Állásid ő = a munkáltató m ű ködési körében felmerült probléma miatt nem végezhet ő munka (akkor is, ha e miatt rövidebb munkaid ő ben foglalkoztat) ilyenkor a munkavállalót személyi alapbére illeti meg

117 117 Távolléti díj Mindig ( lásd el ő bb több esetben ), ha szabály ilyet ír el ő (ált. munkavégzés hiányában) Összege: a személyi alapbér + rendszeres bérpótlékai + túlmunka miatti kiegészít ő pótlékok, a távollét idejére számítva

118 118 Az átlagkereset kiszámítása Ha ilyet kell fizetni, kiszámítása: az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett (id ő arányos, ha rövidebb ideje foglalkoztatják, távolléti díja, ha egy hónapnál rövidebb ideje) Ha szabály egy havi átlagkeresetet tartalmaz: egy napi átlagkereset szorozva 22-vel

119 119 Minimálbér Minden évben kormányrendelet határozza meg az országos érdekegyeztetést követ ő en 2009: Ft 2010: Ft Ennél kevesebb nem lehet a munkavállaló bére

120 120 A munkabér védelme 1 Forintban kell fizetni (utalványban nem szabad) Kollektív szerz ő dés: bankszámlára utalható, de ezzel kapcsolatban a munkavállalót +költség nem terhelheti Max. 20%-át természetben is meg lehet állapítani = olyan árucikk vagy szolgáltatás, ami a munkavállaló vagy családtagjai szükségleteit elégíti ki ( szeszes ital, más egészségkárosító nem lehet)

121 121 A munkabér védelme 2 Eltér ő rendelkezés hiányában havonta utólag, egy ízben, a követ ő hónap 10.-ig munkaid ő ben! ha ekkor a munkavállaló másutt van, kérésére az utolsó ott töltött napon vagy a szabadság megkezdése el ő tti napon írásbeli elszámolást kell adni A jogalap nélküli fizetést 60 napon belül lehet visszakövetelni

122 122 Szociális juttatások és munkaruha A munkáltató támogathatja a munkavállaló kulturális, egészségügyi szükségleteinek javítását a kollektív szerz ő dés szerint ha a munka a ruházat nagymérték ű szennyez ő désével jár, munkaruhát kell biztosítani önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban a munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészében átvállalhatja

123 123 A munkajogi felel ő sség

124 124 Munkajogi felel ő sség = kártérítési felel ő sség, ha kötelezettségszegés a munkaviszony másik alanyának (jogutódjának, hozzátartozójának) kárt okoz A felel ő sségi alakzatok: –munkavállalói kártérítési felel ő sség –munkáltatói kártérítési felel ő sség

125 125 Munkavállalói kártérítési felel ő sség vétkességen alapuló gondatlan károkozás szándékos károkozás általános meg ő rzési felel ő sség leltárfelel ő sség A vétkességet, a kár bekövetkeztét, a magatartás és a kár közötti ok-okozati összefüggést (konjunktív feltételek) és a kár mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania!

126 126 A munkavállaló kártérítési felel ő ssége Korlátozott, kivéve a szándékos károkozást a meg ő rzésre átadott dolgokért való felel ő sséget

127 127 Vétkességen alapuló felel ő sség, gondatlan károkozás F ő szabály: a kártérítés mértéke max. a havi átlagkereset 50%-a, de figyelembe véve a munkakör jellegét: –munkaszerz ő dés szerint max. 1,5 havi –kollektív szerz ő dés: max. 6 havi átlagkereset de a pénzintézet pénztári számfejt ő je és ellen ő re e körben a teljes kárért felel!

128 128 Meg ő rzési felel ő sség Az általa elismervény ellenében átvett tárgyakért – vétkességére tekintet nélkül – teljes mértékben felel de pénztárost e nélkül is az általa kezelt pénz, értékpapír, stb. tekintetében mindkett ő : kivéve, ha bizonyítja, hogy –elháríthatatlan küls ő tényez ő –a munkáltató hiányos ő rzése miatt

129 129 Felel ő sség leltárhiányért = a kezelésre írásban átadott-átvett anyagban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes kezeléssel járó veszteséget meghaladó (ezt a munkáltató állapítja meg) hiány a leltárfelel ő sségi megállapodást kötött munkavállaló ezért vétkességére való tekintet nélkül felel ő s feltétel: szabályszer ű átadás-átvétel és a teljes leltári készletet érint ő leltárfelvétel Ha a készletet azért nem felel ő s munkavállaló is kezeli: ehhez a leltárkészletért felel ő s munkavállaló hozzájárulása szükséges A leltárfelel ő sség: a teljes összegért, ill. ha más is kezeli: legfeljebb 6 havi munkabére erejéig

130 130 Munkáltatói kártérítési felel ő sség a munkavállaló testi épsége megsértésével okozott kárért (baleset, foglalkozási betegségek) a munkahelyre bevitt dolgokban okozott kárért a munkaviszonnyal összefügg ő egyéb károkozás esetén

131 131 Munkáltatói felel ő sség a károkozásért A munkáltató vétkességét ő l függetlenül is felel ő s bizonyos esetekben: a jog ezzel készteti olyan intézkedésekre, technológiára, ami a dolgozót védi (Természetesen vétkessége esetén is egyértelm ű a felel ő ssége) Kártérítés: elmaradt jövedelem, dologi kár, indokolt költségek, nem vagyoni kár, ha meghal: tartáspótló kártérítés (biztosítja az el ő z ő életszínvonalat) vagy járadék

132 132 Felel ő sség a munkavállaló egészsége vagy vagyontárgyai megsértésével okozott kárért F ő szabály: akkor is felel ő s, ha nem vétkes (objektív alapú felel ő sség) A munkavállalónak igényéhez bizonyítania kell (együtt, azaz konjunktív feltételek): –baleset érte –ez a munkaviszonnyal kapcsolatban történt –ezzel okozati összefüggésben kára keletkezett Mentesül a munkáltató, ha bizonyítja, hogy –a kárt m ű ködési körén kívül es ő elháríthatatlan ok okozta –kizárólag a munkavállaló vétkes magatartása okozta

133 133 A munkahelyre bevitt tárgyakért való felel ő sség A munkáltatót az el ő z ő ek szerinti objektív felel ő sség terheli az ezekben okozott kárért is De el ő írhatja a bevitt dolgok öltöz ő ben való tárolását, tilalmát vagy részleges korlátozását, ilyenkor csak szándékos károkozás esetén felel

134 134 A munkaer ő -kölcsönzés

135 135 Munkaer ő -kölcsönzés 1 A kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében átengedi a kölcsönvev ő nek A munkaviszonyt a kölcsönbeadó szüntetheti meg, ill. a munkavállaló ezt a szándékát vele közli A munkarendet, munkaid ő t, pihen ő id ő t viszont a kölcsönvev ő határozza meg

136 136 Munkaer ő -kölcsönzés 2 Írásba kell foglalni a kölcsönbeadó és kölcsönvev ő közti megállapodást, legalább: –a kölcsönzés id ő tartama –a munkavégzés helye –az elvégzend ő munka jellege Az eredeti munkaszerz ő dés a kölcsönbeadó és a munkavállaló között: –a munkaszerz ő dés kölcsönbeadás céljából jött létre –a munkavállaló személyi alapbére –a munkavégzés jellege vagy munkakör

137 137 A munkaügyi vita

138 138 A munkaviszonnyal kapcsolatos vita Lehet: –érdekvita és –valamilyen szabály megsértése miatt jogvita Más szempontból: –egyéni egy munkavállaló és a munkáltató között (csak jogvita) –kollektív több munkavállaló vagy érdekvédelmi szervezetük és a munkáltató között (jogvita vagy érdekvita) Ezek közül néhányat részletesebben

139 139 Kollektív munkaügyi érdekvita A következ ő módjai lehetnek: egyeztetés –kezdete: bármelyik fél írásban átadja álláspontját –ekkor az egyeztetésig – max. 1 hét – nem lehet a vitatott intézkedést végrehajtani –ha megállapodás: ennek ereje mint a kollektív szerz ő dés (lásd kés ő bb) közvetítés közösen független harmadik fele kérnek föl, aki az eredményt írásban közli. Az el ő z ő höz +5 nap dönt ő bíráskodás közösen kérik föl ezt is, de kötelez ő elfogadni az eredményt, ez is kollektív szerz ő dés erej ű

140 140 Mindenfajta munkaügyi jogvita Pl. rendkívüli felmondás, leltárhiány megtérítése miatt hacsak el ő zetes megállapodás vagy a kollektív szerz ő dés békéltet ő t nem ír el ő, vagy ez eredménytelen az elévülési id ő n (f ő szabály: 30 nap) belül munkaügyi bíróságon d ő l el (de a keresetnek nincs halasztó hatálya a vitatott intézkedés végrehajtására)

141 141 Kollektív munkajog

142 142 Kollektív munkajog Kiindulás: vita esetén a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetben van, ezért a munkajog az ő érdekeinek képviseletét is biztosítja Így érdekképviseleti szervet alapíthat, ilyenhez csatlakozhat

143 143 Érdekegyeztetés országos szint szakszervezet kollektív szerz ő dés a munkavállalók részvételi joga egyes döntésekben: üzemi tanács vagy üzemi megbízott

144 144 Országos érdekegyeztetés a Kormány a munkavállalói országos érdekképviseleti szervezetek a munkáltatói országos érdekképviseleti szervezetek az Országos Érdekegyeztet ő Tanácsban pl. minimálbér, garantált bérminimum („bértáblák, szakképzettséghez kötött), munkakörhöz kell ő iskolai végzettség…

145 145 Szakszervezet = minden, aminek els ő dleges célja a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos gazdasági és szociális érdekeinek védelmére Jogosult: –tagjait tájékoztatni és képviselni –kollektív szerz ő dést kötni lásd kés ő bb –a munkáltatótól felvilágosítást kérni, s véleményér ő l azt tájékoztatni –ellen ő rzéseket végezni –kifogást benyújtani (vétójog!) a munkáltató jogellenes intézkedése vagy mulasztása esetén –a helyiségeket munkaid ő után – vagy megállapodás szerint alatt – használni A munkáltató köteles –az el ő z ő ek szerint együttm ű ködni –a tisztségvisel ő nek munkaid ő -kedvezményt adni (részletes szabályok!)

146 146 A szakszervezeti tisztségvisel ő védelme 1 Fels ő bb szakszervezeti szerv egyetértése kell: –kirendelése, >15 nap kiküldetése, más munkavállalóhoz, máshol lév ő munkahelyen való foglalkoztatása… –rendes felmondás –rendkívüli felmondás: ki is kell kérni a véleményét! Ez a védelem a tisztségvisel ő t tisztség alatt és utána 1 évig (ha legalább el ő z ő en 6 hónapig tisztsége volt) illetik meg

147 147 A szakszervezet reprezentativitása Több szabály a reprezentatív szakszervezetet nevesíti, ugyanis egy munkáltatónál több szakszervezet is rendelkezhet képviselettel (=ott m ű ködik, képviselete van) reprezentatív szakszervezet: –jelöltjei az üzemi tanács választáson min. 10%-ot értek el vagy –az azonos szakmához tartozó munkavállalók min. 2/3-a tagja

148 148 Kollektív szerz ő dés 1 Kikényszeríthet ő, normatív, de megkötése nem kötelez ő, a Munka törvénykönyve a tartalmára is csak ajánlásokat ad: normatív rész a jogok és kötelezettségek az adott munkáltatóra konkretizálva kötelmi rész: a felek kapcsolatrendszere

149 149 Kollektív szerz ő dés 2 Megkötése: bármelyik fél ajánlja: nem lehet visszautasítani a munkáltató évente köteles a szakszervezetnek javasolni megkötését, ha van: a bérezésre vonatkozó szabályok fölülvizsgálatát Kihirdetésével hatályba lép Felmondása: bármely fél 3 hónapos határid ő vel (de nem megkötése után 6 hónapon belül!)

150 150 Kollektív szerz ő dés 3 Ki kötheti meg: a munkáltató(k) és a szakszervezet(ek) Egy konkrét munkáltató esetén: az a szakszervezet, amelynek tagjai az üzemi tanács választásán min. 50%-ot kaptak (megfogalmazásakor a többi is jelen lehet) Ha több képviselettel rendelkez ő szakszervezet van: ha ezek összesen szereztek meg ugyanennyit, együttesen köthetnek kollektív szerz ő dést Ha szakszervezeti jelöltek nem szertik meg az 50%-ot, a munkavállalók szavazata alapján mégis köthetnek kollektív szerz ő dést Ha nincs képviselettel rendelkez ő szakszervezet: a munkáltató és az üzemi tanács köt e helyett üzemi megállapodást

151 151 A munkavállalók részvételi joga a munkáltató ált. vezetésében (=participáció) Formája: –üzemi tanács: legalább 51 munkavállaló önálló telephelyen –vagy üzemi megbízott: legalább 15 munkavállaló önálló telephelyen Létszáma: a munkavállalók számától függ 3 évre választják Védelme: lásd a szakszervezeti tisztségvisel ő t

152 152 Az üzemi tanács jogköre Együttdöntés: –jóléti pénzeszközök és –jóléti ingatlanok felhasználása Véleményezés: –nagyobb csoportot érint ő intézkedések –személyi ügyi nyilvántartások adattartalma –képzés –szabadságolás –megváltozott munkaképesség miatti rehabilitáció feltételei –pályázatok… Tájékoztatást kérése minden lényeges kérdésben

153 153 Esélyegyenl ő ségi terv A munkáltató és az ott képviselettel rendelkez ő szakszervezet – ilyen hiányában az üzemi tanács – esélyegyenl ő ségi tervet fogadhat el A hátrányos helyzet ű személyek –n ő k, >40 év munkavállalók, romák, fogyatékos személyek, több 10 évnél fiatalabb gyermeket nevel ő munkavállalók… munkakörülményeinek elemzése, az esélyegyenl ő ség biztosítása, a fogyatékos személyek részére történ ő akadálymentesítés

154 154

155 155 Mi lesz kérdésben A munkajog alapvet ő szabályai, az igények elévülése A munkajog (2) a munkajogi szabályok hierarchiája Alapvet ő szabályok (6, beszéljen róluk) Az igény elévülése

156 156 Mi lesz kérdésben A munkaviszony Alanyai Létesítése –a munkaszerz ő dés kötelez ő elemei (4) és a munkáltatói értesítés (6-7) –a munkahely megváltoztatása (4) A munkavégzés szabályai –tartama (2, mindegyik 2) –a munkaszerz ő dés és módosítása A tanulmányi szerz ő dés A munkavállaló és munkáltató kötelessége –mikor tagadható meg a munka, figyelmeztetés…

157 157 Mi lesz kérdésben A munkaviszony megsz ű nése és megszüntetése Megsz ű nés (4), hogyan Megsz ű ntetés 85), hogyan Rendes felmondás (2 féle) –felmondási védelem –felmondási id ő –felmentés és felmentési id ő –végkielégítés Rendkívüli felmondás (beszéljen róla) A munkaviszony jogellenes megsz ű ntetésének következményei

158 158 Mi lesz kérdésben A munkaid ő és pihen ő id ő Rendes munkaid ő (fogalma, 4 féle) Munkaid ő -beosztás Rendkívüli munkavégzés (3) –korlátai –ügyelet és készenlét fogalma, mikor rendelhet ő és nem rendelhet ő el Pihen ő id ő : fogalma és fajtái (5) –alap- és pótszabadság, kiadása, megszakítása, megváltása –betegszabadság, táppénz –egyéb munkaid ő -kedvezmények (5)

159 159 Mi lesz kérdésben A munka díjazása Bérrendszerek (3) Minimálbér, garantált munkabér Bérpótlékok (3, az egyik többféle, számadatok nélkül!) Állásid ő Távolléti díj Minimálbér A munkabér védelme (8) Szociális juttatások, munkaruha

160 160 Mi lesz kérdésben A munkajogi felel ő sség, a munkajogi vita A munkajogi felel ő sség fogalma, alakzatai (2) Munkavállalói kártérítési felel ő sség (5) –kié a bizonyítási teher –részletezze a kérdést Munkáltatói kártérítési felel ő sség (3, részletezze) Munkajogi vita –felosztása 2 szempontból is (2-2), lezajlása –a kollektív érdekvita módjai

161 161 Mi lesz tételben Kollektív munkajog Elve Országos és helyi szintjei Szakszervezet –feladatai, stb. –a tisztségvisel ő védelme –reprezentativitása Kollektív szerz ő dés Üzemi Tanács/megbízott


Letölteni ppt "1 Munkajogi alapismeretek. 2 A munkajog két f ő fejezete: Egyéni munkajog a munkaviszony alanyai (munkavállalók és munkáltatók) közötti, munkavégzésre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések