Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Területfejlesztés és turizmus segédanyagok Turizmus szakosok számára.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Területfejlesztés és turizmus segédanyagok Turizmus szakosok számára."— Előadás másolata:

1 Területfejlesztés és turizmus segédanyagok Turizmus szakosok számára

2 Mi a régió? Régió: EUROSTAT definíciók: 1.Olyan földterület, tér, hely, amelynek többé-kevésbé jól meghatározott határai vagy jellemzői vannak; 2.Országrész, stb. Két fontos szempont a definícióban: Térségi lehatárolás egy vagy több kritérium alapján Adminisztratív célú felhasználás nemzetállam alatti szinten. „ A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetővé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás” (Benko)

3 A régiók megkülönböztetése (EUROSTAT) A régiókat olyan különleges jellemzők szerint különböztethetjük meg, mint: Fizikai jellemzők: Táj (hegyvidék, tengerpart, termőterület, erdő); Éghajlat (száraz, esős, tundra); Kultúra: Nyelv (pl. Belgiium flamand és vallon régiói, Franciaország, Spanyolország és Olaszország nyelvileg egyedi régiói); Etnikai hovatartozás (gyakran átfedésben a nyelvi identitással. Pl. Wales, Bretagne, Svédország és Finnország északi része, a spanyol Baszkföld); Közös történelem (pl. Bajorország, Aragónia, Shetland-szigetek, Piemont)

4 A régiók lehatárolása (EUROSTAT) Természetes határok Folyók, hegyek, tenger- vagy tópartok, ritkán lakott területek, sűrű erdős területek vagy mocsárvidék Történelmi határok Nem is olyan régen Európa nagy részét dukátusok, hercegségek, szabad városok, királyságok, stb. alkották. Ezek a területek számos esetben mint enklávék szerepelnek a mai térképeken (Baarle Nassau, Llivia, Busingen, Ceuta stb.) Közigazgatási határok A kormányzati funkciókat (amelyek kezdetben a honvédelem, az adóztatás és az igazságszolgáltatás voltak) a nemzetállam alatti közigazgatási egységek szintjén kell gyakorolni: akár a feladatok „vertikális” megosztásával, akár szövetségi struktúrában. Lehetnek ezek „természetes” vagy „történelmi” térségek is, de gyakran többé-kevésbé önkényesen kialakított egységek. A politikai vagy a túlnépesedési folyamatok függvényében ezek a települések, megyék, tartományok, stb. változhatnak.

5 A régiók típusai homogén régió (homogeneous region): –a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezőgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): –a tér mint erőtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): –egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintű tervezési-statisztikai régiók)

6 Regionális területi osztályozási rendszer az EU-ban NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) kategória:  NUTS 0 : országok  NUTS 1: nagyrégiók (országrészek), szupraregionális szint  NUTS 2: régiók (autonóm tartományok, megyék együttese) – „pályázati” szint  NUTS 3: megyei szint, szubregionális szint Helyi szint:  LAU1 : „járás”, kistérség, helyi szint („NUTS4”)  LAU2: települések szintje, helyi szint („NUTS5”) Tipológia Régiók száma (2006) Lakosság NUTS 0Országok25 +(2) NUTS 1Szupra-régiók89 (+3)3-7 millió fő NUTS 2Regionális255 (+14)800 ezer – 3 millió fő NUTS 3 Szub- regionális (70)150 ezer – 800 ezer fő

7 A NUTS rendszer (EU) Az egyes szintek átlagos mérete EU-15 országok Új tagországok Az egyes szintek területi egységeinek száma. 1. szint2. szint3. szint EU-15 országok Új (2004-es) tagországok BU + RO31470

8 NUTS 2 – szintű régiók Magyarországon

9

10 Lokális szintek Magyarországon NUTS 4: kistérség 2007 szept.1-től: 174 NUTS 5: település

11 A regionális politika alapfogalmai, tárgya, célja Területi vagy regionális? Területi fejlődés – össztársadalmi tevékenység eredménye (termelés és a tevékenység terei) – belső strukturális változások (ágazati-területi szerkezet) – új erőforrások, egyben új lehetőségek a fejlesztésre Területfejlesztés (térség, regionális fejlesztés) – a kormányzat és az önkormányzatok tudatos beavatkozása – törvényi szabályozás (pl. területfejlesztési törvény, várostörvény) Intézményrendszer, munkamegosztás, hatáskörök Eszközök biztosítása, felhasználásuk szabályozása – 4 alrendszer (gazdaság-társadalom-környezet- pol/intézmények) Területi (regionális) politika –hosszú távú területi célok, preferenciák, esedékes beavatkozások meghatározása –intézményi keretek meghatározása –meglévő eszközök felhasználási irányának és módjainak kijelölése

12 Alapfogalmak/folyt Településfejlesztés (helyi, település, város politika, város fejlesztés) –helyi fejlesztési politika, helyi fogantatású és finanszírozású tevékenységek összessége –nemzetközi (európai) gyakorlat: várostervezés, regionális (térségi) tervezés –vertikális területi struktúra: területfejlesztés településfejlesztés –településhálózat-fejlesztés (városhálózat, falvak helyzete) Területrendezés –térbeli fizikai szerkezet kialakítása, megvalósítása –eszközök és szabályozási elemek közé sorolható –rendezési terv: a kívánatos állapot megvalósítását szolgáló eszköz, feladata a többségi akarat érvényesítése és az ezzel ütköző szándékok korlátozása Vidékfejlesztés, vidékpolitika –a területfejlesztés része, annak alkotó eleme –célja a vidéki, azaz döntően nem városi térségek fejlesztése, azok gazdasági alapjainak, ökológiai adottságainak és társadalmi, kulturális értékeinek védelme, illetve a modernizációjuk összehangolt fejlesztése –szoros kapcsolata a mezőgazdasággal, de nem tekinthető egyedülinek és meghatározónak ezen ágazat (szektor) fejlesztésben betöltött szerepe

13 A területfejlesztés és a regionális politika kapcsolata Szerkesztette: Rechnitzer J

14 Regionális (területi) politika ( Rechnitzer alapján) A térbeli elhelyezkedés sajátosságainak és jövőbeli fejlesztési irányainak érvényesítése a nemzet politikában, ami kiterjed: –térbeli különbségek (gazdaság, településhálózat, infrastruktúra, környezet) kiegyenlítésére, mérséklésére, –életkörülmények (foglalkoztatás, gazdasági esély, szociális,kulturális) térbeli eltéréseinek csökkentésére, a népesség számára a térbeli helyzetből következő meghatározottság oldására, a jobb élet esélyének biztosítására, –térség/régió, mint valós, vagy lehetséges entitás elfogadására, a központi, állami funkciók (fejlesztés, gondoskodás) megosztására, a decentralizációra.

15 Területfejlesztés szereplői, résztvevői Európai Unió és intézményei: Közösség támogatási elveinek és kereteinek meghatározása, a felhasználás mértékének és módjának meghatározása Legfőbb népképviseleti szerv: Országgyűlés (alapelvek, támogatások keretei, ellenőrzés) Kormányzat: elvek megvalósítása, források leosztása, központi intézményrendszer működtetése Önkormányzatok: területi és helyi fejlesztések, politikák, illetve felsőbb szint megvalósítása Gazdasági szervezetek: vállalkozások telepítése, működtetése Közösségi intézmények, szervezetek: ágazati politikák területi megjelenítői, vagy a területi, helyi önkormányzatok intézményei: telepítés, működtetés Nonprofit szervezetek: helyi, regionális érdekek képviselete, fejlesztések szervezése, bonyolítása, térbeli együttműködések szervezése Háztartás: lakosság „telephelyválasztása ”, igénye a település és térségfejlesztésre

16 A területi szerkezet átalakulásának jellemzői ( ) főváros elkülönült, alapvetően eltérő fejlődési jegyek, erős újdonság koncentráció és kibocsátó, új típusú főváros és vidék kapcsolat, ellentét, főváros fejlesztésének szükségessége településhálózatban elfoglalt hely: regionális centrumok, leszakadó közép és kisvárosok, elmozdulás lassú, helyzet konzerválása nyugat-kelet elkülönülés, köztes átmenet terek: Közép-Magyarország, a kettévált Alföld, a leszakadó Tiszántúl.

17 Magyarország térszerkezete a kilencvenes évek közepén

18 Nyertes és vesztes területek (forrás: Sarudi, 2003.)

19 Intézményrendszer: kormányzati és önkormányzati szerkezet, támogatási programok önálló minisztérium, elszigetelődött a valós területfejlesztéstől; munkaerő- foglalkoztatás (MM), településfejlesztés (BM), infrastruktúra fejlesztés (KHVM), gyenge minisztérium, nem voltak források, hiányoztak a fejlesztési intézmények, érdekközvetítő lobbyk, csoportosulások, megyei önkormányzatok nem töltötték be az integrációs szerepet, feladatok nem voltak egyértelműek, kapcsolatok gyenge (megyei városok, megye), a koordináció a településekkel hiányos, források nincsenek, kistérségek ( kistérségi szerveződés); fejlesztési céllal jöttek létre, nem fedték le az ország egészét, programok és a szervezet hiányos volta, a támogatottság esetleges (Phare-kistérség program), jogi helyzet nem tisztázott, pozitív törekvések, települések; döntéseik saját településének határán, – önállóság drága, költséges (3148 önkormányzat), – intézmények dezintegrációja, működési zavarok, nem átgondolt központi programok (tornaterem, iskolák visszaállítása, aztán iskolabuszok, majd kisiskolák visszaállítása), – lényegében településfejlesztés történt egyedül, a különféle akciókkal, nem hosszú távra, szabályozott, kötött felhasználásokkal, – megindult az infrastruktúra fejlesztés, ezek sikeres és előremutató programok, lakossági és közösségi források aktivizálása, piaci viszonyok megjelenése (gáz, telefon, szennyvíz, kábeltelevízió), országos programok, azok között nem volt koordináció, együttműködés; pl. MVA hálózat, kistérségi programok, válságkezelés (Ózd, Szabolcs, kihelyezett kormányülések).

20 Törvény a területfejlesztésről és rendezésről (1996. XXI: tv. (III.20.)) - Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni az EU-val történő integrációra, a területi fejlesztés nyújtotta lehetőségek kihasználása, a decentralizáció megindítása, átlátható intézmény és eszközrendszer kidolgozása, a területi fejlődés gyorsítása. Területfejlesztés céljai: – Térbeli- és a településszerkezet változtatása, hogy a vállalkozások fogadására, a helyi források dinamizálására, a jövedelemtermelés növelésére a feltételek biztosítottak legyenek. – Az esélykülönbségek csökkentése; civilizációs és infrastrukturális feltételek közelítése, a térségek leszakadásának mérséklése, a szociális problémák kezelése, a jóléti állam területi szemléletének érvényesítése. – A programozási módszerek kidolgozása, eszközök, intézmények, amik jelzik a problémákat, a strukturális válságjelenségek korai felismerése és kezelése; területfejlesztési stratégia szerepe, Európai Unió konform regionális politika elveinek, eszköz és intézményrendszerének kidolgozása, ennek a gyakorlatnak a megismertetése. – Az endogén források aktivizálása, humán, természeti adottságok, helyi kezdeményezések, az alulról jövő fejlesztési akciók erősítése, új erők megjelenítése a regionális folyamatokban. – A területfejlesztési politika koordinációs szerepének növelése; ágazati érdekek feletti, ágazatközi együttműködések élénkítése. – A határon átnyúló együttműködések erősítése, abban való aktív részvétel, az ország adottságainak hasznosítása, egyben a szomszéd ország magyarsága irányában új kapcsolódási pontok, éppen a gazdaságon és a területi együttműködéseken keresztül biztosítani (infrastruktúra, kapuszerep, gazdaság élénkítés).

21 A regionális politika intézményrendszere Forrás: Területfejlesztés Magyarországon, 1998.

22 Intézményrendszer Országos szint Országgyűlés: területfejlesztési koncepció elfogadása, beszámoltatás, kiemelt térségek körének meghatározása (három évente), támogatás és a decentralizáció mértékét, kiemelt térségek területrendezési tervének elfogadása (p. Balaton, Budapesti agglomeráció) Kormányzat: európai regionális politikával való kompatibilitás biztosítása, éves költségvetése, pénzeszközök meghatározása, ágazati koordináció, Országgyűlésnek beszámol a területi folyamatokról (két évente), információs rendszer, hatáskörök és feladatok meghatározása, határ menti és nemzetközi regionális együttműködésekben való aktív részvétel (Interreg II - Phare CBC) Országos Területfejlesztési Tanács: regionális politika országos összefüggései, konszenzus biztosítása a szereplők között; érdekegyeztetés fóruma, véleményezés, a kormány elé kerülő anyagok „társadalmi” egyeztetése.

23 Intézményrendszer Területi szint: régió Szabad társulása a megyéknek, önkormányzati (megyei, nagyvárosi, kistérségi szereplők), gazdasági (kamarák képviselete), kormányzati oldal (minden minisztérium, illetve a dekoncentrált szervezetek) részvétele, fejlesztési ügynökségek alakulhatnak, források csak 1998-tól jelentkeznek, így működésüket lényegében megkezdték. Fejlesztési régiókra is lehetővé vált regionális területfejlesztési tanácsok szervezése (pl. üdülőkörzet, több megyét érintő úthálózat fejlesztés)

24 Intézményrendszer Területi szint: megye A területfejlesztés valós színtere a Megyei Területfejlesztési Tanács A kormány rásegítő funkciókat érvényesít a decentralizált forrásokkal, illetve bizonyos területi döntések decentralizációjával A megyei szereplők együttműködését segítik (kistérségek, gazdasági szereplők, érdekképviseletek, nagyvárosok, kormányzat képviselőjének jelenléte, fontosabb megyei szereplők) nem egyértelmű a megyei területfejlesztési tanács és a megyei önkormányzat kapcsolata (közös elnök, területi információs rendszer megyénél, területrendezési tervet megye fogadja el); pilot-programok indítása (területfejlesztési koncepció kidolgozása, kistérségi koncepciók, területfejlesztési ügynökségek), decentralizált források elosztása, ügynökség, titkárság a fejlesztésre.

25 Intézményrendszer Területi szint: kistérség Területfejlesztési önkormányzati társulás települési önkormányzatok megállapodása egy térség fejlesztésére, közös fejlesztési koncepció, pénzalap, jogi személyiség, részvétel a megyei, regionális területfejlesztési tanácsok munkájában, lényégében az települési önkormányzatok képviselete, spontán együttműködések helyet rossz megoldásként a statisztikai körzetek szintjén jön létre a képviselet, így a korábbi spontán szervezetődések átrendeződnek, szerepük jelentős a tanácsok munkájában, képesek a tanácsok döntéseit befolyásolni (például több a kistérségi képviselő, mint a többi tag, stb.)

26 A területpolitika hiányosságai, az indulás időszakának ellentmondásai a fejlesztési alapok közötti koordináció nem működik, az ágazati szervezeti érdek erősebb, nem integrálódnak a területfejlesztési tanácsokhoz, decentralizáció módszere, az elosztás elvei nincsenek kidolgozva, nem működnek a gazdaság általános szabályozásban a regionális elemek a szereplők között gyenge a koordináció, nincsenek kidolgozott programok, még nem ismerték fel a stratégia fontosságát, a fejlesztési programok rendszerét, azok valós területi hatásait, tervezés és a programozás kezdetleges, nincs kialakult rendszere, számos párhuzamosság, kormányzati szervek gyenge együttműködése, közigazgatás reformja lassan kerülhet napirendre, nem tisztázott kellően a kompetencia szint, egymás mellettiség és alárendeltség (megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanácsok kapcsolata, regionális és a megyei szint), a decentralizáció csak elkezdődött, lehetőség van a visszalépésre és a felgyorsításra, választott területi politikai szinthez kell rendelni a decentralizált forrásokat, azok felhasználását, helyi-területi társadalom nem tudja, nem informált a rendszerről, nincs kapcsolata a koncepcióval, a programokkal, a megye-tudat, identitás gyenge, esetleges, nincs részvétel társadalmi szinten a területi akciókban, de a helyi társadalom is erőtlen.

27 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) –kedvezményezett térségek és települések felzárkóztatása –visszatérítendő, vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás –központi és megyei pályázati rendszer –támogatható célok: központi pályázati rendszerben (területfejlesztési stratégia megvalósítása, szénbányák felszámolásából adódó gazdasági problémák kezelése, munkahelyteremtő beruházások) megyei pályázati rendszerben (munkahelyteremtő és megőrző beruházások, ipari területek, innovációs központok, inkubátorházak építése, térségi fejlesztési és a helyi társadalom szerveződését segítő programok, megyei fejlesztési tanács határozatában foglalt fejlesztések)

28 A területfejlesztés közvetlen eszközei II. Területi kiegyenlítő támogatások (TEKI) –települések közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése –kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai pályázhatnak –vissza nem térítendő támogatás Céljellegű decentralizált előirányzat (CÉDE) –önkormányzatok által üzemeltetett intézmények fejlesztése –önkormányzatok pályázhatnak –nagy összegű fejlesztések támogatása

29 A területfejlesztés közvetlen eszközei III. Területi- és település felzárkóztatási célelőirányzat (TTF) –94 hátrányos helyzetű kistérség –Támogatandó célok: zsáktelepülések elérhetőségének javítása hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének erősítése hátrányos helyzetű térségek termelı és humán infrastruktúrájának fejlesztése EU Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés –regionális fejlesztési tanácsok (80%), Nemzeti Területfejlesztési Hivatal (20%) –42 legsúlyosabb helyzetben levő kistérség (893 település, lakosság 13,7 %-a, 1,378 millió fő) –többi 52 hátrányos helyzetű kistérség támogatása

30 A 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség, 2002

31 Elmaradott térségek és perifériák, 2005.

32 A területfejlesztés közvetlen eszközei IV. Kistérségi Támogatási Alap (KTA) –célja: hátrányos helyzetű önkormányzatok forráshiányának mérséklése –2003-tól projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, tervek készítése –42 leghátrányosabb helyzetű kistérség projektgeneráló szerepének erősítése Vállalkozási övezetek támogatása

33 A területfejlesztés közvetett eszközei térségi adókedvezmények speciális térségi támogatás (ágazati politikák keretében) ágazati célelőirányzatok területi preferenciái hét hátrányos helyzetű megye többlettámogatása –egy főre jutó GDP az országos átlag 70%-a alatti többlettámogatások a hátrányos helyzetű kistérségekben

34 A területfejlesztési eszközök decentralizálása I. költségvetési keret évi milliárd Ft a decentralizáció kiterjed –területfejlesztési támogatások –területi kiegyenlítési támogatások –területi- és településfelzárkóztatási források –ágazati célelőirányzatok (kormány saját hatáskörben dönt)

35 A területfejlesztési eszközök decentralizálása II. A decentralizáció szabályai fejlesztési célok és programok támogatása –országos jelentőségű, több régiót érintő →központi keret –regionális jelentőségű, több megyét érintı →regionális fejlesztési tanácsok keretei –megyei jelentőségű és kistérségi, települési fejlesztési célok → megyei területfejlesztési tanácsok keretei a decentralizáció mértéke –területfejlesztési célelőirányzat 35%-a regionális, 30%-a megyei szintre –területi kiegyenlítő támogatások →megyei szintre –térségi- és település-felzárkóztatási célelőirányzat →regionális szintre


Letölteni ppt "Területfejlesztés és turizmus segédanyagok Turizmus szakosok számára."

Hasonló előadás


Google Hirdetések