Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CSILLAGPOR ALAPÍTVÁNY Jó gyakorlataink, eredményeink

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CSILLAGPOR ALAPÍTVÁNY Jó gyakorlataink, eredményeink"— Előadás másolata:

1 CSILLAGPOR ALAPÍTVÁNY Jó gyakorlataink, eredményeink
– esélyteremtési programjaink

2 Bemutatkozás A Csillagpor Alapítványt 2005-ben az akkor 27 éves VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség vezetői alapították azzal a céllal, hogy a óta működő szolnoki vegás csoportok ifjúságsegítő és közösségfejlesztő tevékenységeinek szervezeti hátteret adjanak. Az Alapítvány Kelet-Magyarország (az Észak-alföldi és részben a Dél-alföldi Régió), ezen belül kiemelten Szolnok város ifjúsági közéletének fejlesztését tekinti küldetésének. Célunk, hogy a fiatalok képesek legyenek közösen a közösség érdekében, a demokratikus alapelveknek megfelelően tevékenykedni. Olyan ismeretek, képességek és kompetenciák birtokában legyenek, amelyek mind egyéni, mind pedig közösségük boldogulását segítik elő. Eme céljaik elérése érdekében önállóan is kezdeményezni tudó, aktív és cselekvő felnőttekké váljanak.

3 Tevékenységeink Célkitűzéseinkkel összhangban az alábbi kiemelt területeken folytattunk közéleti és magánéleti kompetenciákat fejlesztő tevékenységeket az elmúlt 10 évben: Ifjúsági esélyteremtő programok (táboroztatás, ifjúsági önkormányzatok segítése, civil ifjúsági szakmai programok, szabadidős ifjúsági és szociális programok, nemzetközi ifjúsági cserék) Családi életre felkészítő programok Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét segítő programok Nők esélyegyenlőségét segítő programok Környezet- és egészségtudatosságot fejlesztő programok Szervezetfejlesztő programok (partnerség, önkéntesség, nyilvánosság)

4 Örkény István: Az élet értelme
Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.

5 Táboroztatás Együttműködő partnerünk: a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség ( 6-10 évesek gyerektáborai (2005-től) 11-14 évesek kiskamasz táborai (2006, 2009) 15-18 évesek ifjúsági táborai ( ) Családos táborok (2005-től)

6 Táboroztatás John Naisbitt: Megatrendek (1982)
Mennél több fejlett technika vesz körül bennünket, annál inkább szükségünk van az emberi kapcsolatokra. Fejlett kapcsolat: az együttlét iránti szükséglet: Mennél több technikát viszünk be a társadalomba, annál több ember fog csoportokba tömörülni, annál többen akarnak más emberekkel együtt lenni.

7 Ifjúsági közéletfejlesztés, ifjúsági önkormányzatok segítése
Partnereink: Szolnok Városi Diákok Tanácsa ( ) Szolnok Városi Gyermektanács ( ) Csataszögi ifjúsági egyesület (2005) Szentesi Ifjúsági és Diákönkormányzat (2005-től) Martfűi ifjúsági önkormányzat (2005) Nagytőkei ifjúsági önkormányzat (2008) Budapest XVI. Kerületi Ifjúsági Önkormányzat (2008)

8 Ifjúsági közéletfejlesztés, ifjúsági önkormányzatok segítése
Programjaink: Közéleti Diáktábor segítése (2004) Ifjúsági önkormányzatok programjainak, rendezvényeinek segítése ( ) Települési ifjúságsegítő tevékenységek, tizenévesek részvétele a helyi közösségek életében - programtervezet kialakítása (2005) Települési ifjúsági önkormányzatok közös találkozóinak szervezése, segítése ( ) Települési ifjúsági önkormányzatok képzési találkozóinak szervezése, segítése (2005, 2006) Iskolai diákönkormányzati tagoknak, diákvezetőknek képzési programok szervezése, segítése (2006, 2008)

9 Ifjúsági közéletfejlesztés, ifjúsági önkormányzatok segítése
John Naisbitt: Megatrendek (1982) A döntések által érintetteknek részt kell venniük ezek megszületésében. Ha ki tudjuk magunkban fejleszteni az emberek döntésekbe való bekapcsolását megkönnyítő készségeket, igen eredményes vezető válhat belőlünk saját közösségünkben és munkahelyünkön.

10 Civil ifjúsági szakmai programok
Széles körű partnerséggel érintett települések: Szolnok, Szentes, Szentes-Magyartés, Karcag, Martfű, Budapest, Debrecen, Tata, Pilisborosjenő, Káptalanfüred. : Az alapítványt létrehozó emberi és szervezeti kör korábbi szakmai tevékenységei: Ifjúságkutatás végzése (2001) Ifjúsági konferenciák szervezése (drogproblémák, kortárssegítés témakörökben) (2001, 2002) Szolnoki Civil Ifjúsági Kerekasztal felnőtt oldalának vezetése, Ifjúsági Oldalának (SZIKA) kialakítása, csapatépítő hétvége, nyári tábor szervezése az Impulzus Egyesülettel együttműködésben (2002, 2003) Ifjúsági szakértői munkák végzése (2002) Ifjúsági közéletfejlesztő tapasztalatcsere szervezése települési önkormányzatok részvételével (2002, 2004) Szolnoki Ifjúsági Kerekasztal (SZIKA) és Szolnok Városi Diákok Tanácsa kapcsolatfelvételének segítése (2004)

11 Civil ifjúsági szakmai programok
2005-től végzett szakmai tevékenységeink: Képzések szervezése, segítése (pályázatírás, emberi jogok, ifjúsági vezetők kompetencialapú képzése, tolerancia, csapatépítés, társadalmi részvétel, kompetencialapú tanulásmódszertan témakörökben) ( ) Képzéseken való részvétel (önkéntesség, emberi jogok, hazai és uniós pályázatírás, forrásszervezés, elektronikus ügyvitel, adománygyűjtési stratégiák, civil marketing kommunikáció, vezetői kompetenciafejlesztés, civil törvény témakörökben) (2006-tól) Nyári egyetemek, ifjúsági szabadegyetemek szervezése, segítése (2005-től) VE-GA Szövetség pedagógus továbbképzési programjainak kialakításában való részvétel (2006) Ifjúságkutatás segítése (időmérleg témakörben) (2007) Civil ifjúsági konferenciákon, ifjúsági szakmai találkozókon, ifjúsági szakértői szakmai műhelyekben való részvétel (2007-től)

12 Civil ifjúsági szakmai programok
Civil szervezetközi ifjúsági stratégia kialakításában való részvétel a Szolnoki Iskolavédőnők Egyesületének programjában (2007) Szolnoki Civil Ifjúsági Kerekasztal munkájában való részvétel (2008-tól) Ifjúsági találkozók segítése (2008) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ifjúságvédelmi Kerekasztal munkájában való részvétel (2009) Ifjúsági programokban való részvétel (animálás, csoportsegítés, fejlesztő foglalkozások tartása) (2009, 2013) Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda rendezvényein, fejlesztő folyamataiban, hálózatépítésében való részvétel (2009-től) Közösségépítő workshopok segítése szakmai partnerekkel (2012) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei civil szervezetek empirikus szociológiai vizsgálata a Civil Információs Centrum megbízásából (2013)

13 Civil ifjúsági szakmai programok
John Naisbitt: Megatrendek (1982) Az információs társadalom stratégiai erőforrása az információ, amely nem csupán megújítható, hanem önmagát létrehozó. Az új erőforrás nem a kevesek kezében lévő pénz, hanem a sokak kezében lévő információ. Az információs gazdaságban az értéket nem a munka, hanem az ismeretek növelik: a munka alapján álló értékelmélet (ipari gazdaság) helyébe az ismeretek alapján álló értékelmélet (információs gazdaság) lép. Az információs társadalomban az értéket az ismeret fokozza, ez egy más jellegű munkafajta.

14 Szabadidős ifjúsági és szociális programok
Széles körű partnerséggel érintett települések: Szolnok, Szentes, Szentes-Magyartés, Martfű, Rákóczifalva, Tiszavárkony. Kézműves foglalkozások tartása speciális célcsoportoknak: fiataloknak, általános és középiskolás diákoknak, főiskolásoknak, állami gondozott fiataloknak, nehéz helyzetben lévő családoknak, roma családoknak, hajléktalanoknak (2005-től) Kézműves foglalkozások tartása vállalatoknak, vállalkozásoknak, magánszemélyeknek (2011-től) Kézműves foglalkozások tartása városi rendezvényeken (Civil Kavalkád, Gulyásfesztivál, Esély Nap, stb.) (2011-től) Interaktív szabadidős programok tartása állami gondozott gyermekeknek (2006) Játszóházi programokban való részvétel a Tesz-Vesz Alapítvánnyal együttműködésben (2008-tól) Gyermekünnepségek szervezése fiatalok részvételével (2009)

15 Szabadidős ifjúsági és szociális programok
A fejlett technikára felépített információs világban, amelyben szellemi energiáinkat használjuk fizikai munka végzése helyett – ahogyan egykor az ipari korszakban a gyári munkások tették –, kezünket és testünket szabadidőnkben kívánjuk megmozgatni a munkavégzés közbeni folyamatos szellemi energia igénybevétel ellensúlyozására. Ezt a törekvést láthatjuk máris a kertészkedés, a főzés, az otthoni javító munkák, valamint a felújítási munkák népszerűségében. - John Naisbitt, 1982, USA - Ne csak a szánk járjon, hanem a kezünk is! - Vincze Ágnes, 2011, Magyarország -

16 Nemzetközi ifjúsági cserék, interkulturális tanulást segítő programok
Érintett országok, települések, szervezetek: Magyarország (VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség - Szentes, Szentesi Ifjúsági és Diákönkormányzat, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szolnok Városi Gyermektanács, Szolnok Városi Diáktanács) (2001, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008) Franciaország (Francas országos ernyőszervezet, Bordeaux) (2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009) Németország (Zethaui Grüneschule Grenzenlos, Eberswaldeban, Berlin) (2006, 2007, 2008, 2014) Románia (Marosvásárhely, Körtvélyfája, Marosvásárhelyi Kulturális Központ Egyesület, Bukarest) (2006, 2009) Hollandia (Ommen, Vechte Alapítvány) (2007) Olaszország (2009) Portugália (Vila da Marmaleira, EYE Opener - TC on Empowerment in Youth Exchanges) (2014)

17 Nemzetközi ifjúsági cserék, interkulturális tanulást segítő programok
Minél egyöntetűbbé válik az életstílusunk, annál állhatatosabban ragaszkodunk a belső értékekhez – a valláshoz, a nyelvhez, a művészetekhez és az irodalomhoz. Minél hasonlóbbá válik az emberek környezete világszerte, annál inkább igyekszenek megőrizni a belső értékekben gyökerező hagyományokat. A világ egyöntetűbbé válása valamennyiünket a saját identitásunk megőrzésére fog sarkallni, nyugodjon bár az a valláson, a kultúrán, a nemzeti jellegen, a nyelven vagy a faji hovatartozáson. John Naisbitt, 1990, USA – A „habosisler” esete a „lógabábéval” és a „palinccsal” avagy az interkulturális tanulás két fontos eredménye. - Veresné Péter Judit, 2015, Magyarország –

18 Családi életre felkészítő programok
TÁMOP 5.2.5: Gyermekek és fiatalok integrációs programjai (előkészítés: 2008, megvalósítás: , fenntartás: ): A program címe: Családműhely – a családossá válásból fakadó életviteli problémák megelőzése és kezelése. A program célja: interaktív családi életre nevelés, ifjúsági közösségek kialakítása, fejlesztése. A program célcsoportja: 50 fő bevonása: 12 évnél idősebb fiatalok és kisgyermekes 30 év alatti szülők. A program fő tevékenységei: Családi Klub, Életmód Műhely, Ifjúsági Tanulókör foglalkozások és Családi Hétvégék szervezése

19 Családi életre felkészítő programok
A Családműhely program keretében ágazati és ágazatközi együttműködéseket alakítottunk ki a következőkkel: ÁNTSZ, Munkaügyi Központ, Szolnoki Önkormányzat, Humán Szolgáltató Központ A Családműhely program keretében 3 módszertani kiadványunk jelent meg (Az ifjúságsegítés módszertára, A közösségfejlesztés módszertára, A családműhely program módszertára). A kiadványokat az egész országban több mint 100 helyre juttattuk el ifjúsági kapcsolatrendszerünkön keresztül. Többek között ifjúságsegítő és egyéb képzésekkel foglalkozó felsőoktatási intézmények is igényeltek belőle

20 Családi életre felkészítő programok
Családbarát Közgondolkodás Népszerűsítése (az Esélyek Háza felkérésére családi napi rendezvény szervezése) (2011) Családbarát szakmai közösségépítés – családias tematikájú és hangulatú szakmai workshopok szakmai partnereinkkel (2012) A Civil Információs Centrumban klubfoglalkozások tartása gyermekneveléssel kapcsolatos témakörökben (2014)

21 Családi életre felkészítő programok
John Naisbitt: Megatrendek (1982, 1990) Az ipari korszakra jellemző vagy-vagy választások a család és a munka alapterületein számos igen egyéni modellé és életstílussá szélesedtek ki robbanásszerűen az információs társadalomban. A család: új meghatározásban: a társadalom alapvető építőeleme a család helyett az egyén lesz. Az emberek sokkal inkább élnek egyedül, mint valaha. Hagyományos dilemma: miként őrizzük meg egyediségünket a család vagy a közösség egységén belül.

22 Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét segítő programok
Integrált szülőklub: Sajátos nevelési igényű, korai fejlesztésbe vont gyerekek szüleinek és más érdeklődőknek szerveztük, a Szolnok Városi Pedagógia Szakszolgálattal és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvánnyal együttműködve (2009) A Kikelet Alapítvánnyal közösen szerveztünk sérült és ép gyerekeket nevelő családoknak integrált családi délutánt, adventi zenés foglalkozást a Városmajor úti bölcsödében ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése folyik (2009, 2012) Kézműves foglalkozások szervezése a "Liget Otthon" Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthona és Nappali Intézménye értelmi sérült felnőtt lakóinak (2011, 2012)

23 Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét segítő programok
Családi nap szervezése Besenyszögön a Bice Bóca Alapítvány sérült gyermekeket nevelő családok klubja számára (2011) A Bice Bóca Alapítvány által sérült gyermekeket nevelő családoknak szervezett nyári táborban kézműves foglalkozás tartása (2011) Fogyatékos személyek országos, megyei és helyi szervezeteinek a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő szakmai programjainak és szolgáltatásainak támogatása (2011) Sérült és ép gyerekeket nevelő családoknak szerveztünk közös táborozási lehetőséget Szentes-Magyartésen a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetséggel együttműködve. (2012-től)

24 Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét segítő programok
John Naisbitt: Megatrendek (1982) Az egészség új meghatározása: nem csak a betegség/fogyatékosság hiányát jelenti, hanem az egész ember pozitív állapotát, közérzetét.

25 Nők esélyegyenlőségét segítő programok
Foglalkoztatási programjaink: gyes-ről, gyed-ről visszatérő, gyermekeit egyedül nevelő, sérült gyermeket nevelő, pályakezdő, tartós munkanélküli nőket alkalmazunk az alapítvány szakmai és adminisztratív feladatainak ellátásához, pályázati és egyéb forrásokból (TÁMOP, NCA, Munkaügyi Központ - bértámogatás, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata - közfoglalkoztatás, Nemzeti Művelődési Intézet - kulturális közfoglalkoztatás) (2009-től) Részvétel az Esélyek Háza által szervezett Esély Napon, ahol a nőket, mint esélyhátrányos társadalmi csoportot képviseltük (2011) Női esélyegyenlőségi szemináriumok, képzések, tréningek szervezése különböző szakemberek bevonásával különböző témakörökben (önismeret, csapatépítő és kommunikációs tréningek, kreativitást fejlesztő foglalkozások, közösségi vállalkozást megalapozó készségfejlesztő programok) (2012) Az Esélyek Háza felkérésére párkapcsolati képzési tematika kidolgozása és bemutató képzés tartása (2013)

26 Nők esélyegyenlőségét segítő programok
John Naisbitt: Megatrendek 2000 (1990) A nők: az opciórobbanás: A nők előtt sokkal inkább, mint valaha, nem a vagy-vagy kérdés áll. A nők a választási lehetőségek széles skáláját tárják fel és használják fel a hagyományos női szerepkörökkel szemben. Új vezetési stílus, amelyet jórészt nők honosítanak meg: az elkötelezettség elnyerése (A vezető, mint tanár, támogató és tréner). A férfiak és a nők egyaránt képesek a beosztottak legjobb képességeit érvényre juttatni és a beosztottakban odaadást ébreszteni, ha nem a katonai vállalatvezetési modell keretében kell tevékenykedniük. Vállalatirányítás helyett vállalatvezetés: a vállalatok ellenőrzését célzó igazgatás és irányítás helyett a beosztottakból a legjobbat kihozó és a változásokra gyorsan reagáló üzletvezetés vált általánosan érvényesített vezetési elvvé. A katonás vállalatirányítási modell keretében mód nyílik a hatalom érvényesítésére. Az üzletvezetés keretében viszont el kell nyerni a beosztottak ragaszkodását, fel kell ébreszteni bennük az elkötelezettséget és ki kell vívni a tiszteletüket.

27 Nők esélyegyenlőségét segítő programok
Az új munkaerő segítségére lesz a vállalatnak a céljai elérésében, ha a saját személyes céljaikat is el tudják érni az alku keretében. Az információs társadalomban abban rejlik majd a vállalatvezetés legfőbb kihívása, hogy az újabban munkába álló, jobban képzett dolgozókat miként ösztönözzék vállalkozói magatartásra és életfogytig tartó tanulásra. Rugalmas vállalatvezetés: gyermekek napközbeni ellátása, öregek ellátása, anyasági szabadság, részmunkaidő, stb. A vállalati alkalmazottak új alaptípusa női sajátságokat mutatna? Az élet legfontosabb tényezőinek, a hivatásnak és a családnak (meg az egyéb személyes érdekeknek) az összeegyeztetésére való törekvés – amit gyakran tekintenek a nők sajátjának – nemzedéki jellegű, nem pedig nemhez kötött vonás.

28 Környezet- és egészségtudatosságot fejlesztő programok
Zöldanya Klub: A Családműhely programban résztvevő környezettudatosság iránt érdeklődő szülők kezdeményezésére alakult decemberében a Koppenhágai Csúccsal egy időben ingyenes filmvetítéseket és beszélgetést szerveztünk a Tisza Moziban (a Hülyeség kora c. filmet vetítettük). (2009) Ökokörök szervezése a Tudatos Vásárlók Egyesületével együttműködésben (2012, 2013). Konzultáció egy bevásárló közösség szervezéséről Nagykörűben, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesülettel együttműködésben. (2012) Környezettudatosságot népszerűsítő filmek vetítése a Védegylet Egyesülettel együttműködésben (2012, 2013) A Családműhely program hatására 2010-ben Jóga Klub alakult, amely azóta is működik az egészséges életmódra fogékony személyek részére a Civil Információs Centrumban. (2010-től) Gyermekelsősegély nyújtó tanfolyamok szervezése (2012)

29 Környezet- és egészségtudatosságot fejlesztő programok
A Nemzeti Művelődési Intézet „Gazdálkodj Okosan” Háztáji klubok Jász-Nagykun-Szolnok megyében c. programjában a háztáji klubok működési tematikájának kidolgozása, kiadvány készítése, a klubvezetők részére felkészítő tréning tartása, tréning tematika kidolgozása. A program a környezeti fenntarthatóságot segíti, a fenntartható életvitel kialakítását támogatja közösségi keretekben. A megalakult háztáji klubokban csoportfoglalkozásokat vezettünk 8 alkalommal a csapatépítés segítésére, valamint a megyei találkozóra összefoglaló prezentációt készítettünk és mutattunk be a megalakult háztáji klubok főbb jellemzőiről (2013, 2014)

30 Környezet- és egészségtudatosságot fejlesztő programok
John Naisbitt: Megatrendek (1982) Új keletű érzékenységgel fordulunk a környezet felé, hiszen valamennyien felelősek vagyunk a környezet megóvásáért. A rövid távú szemléletről a hosszú távúra való áttérést nagyban segíti, ha tanulunk a környezettől. Új egészségügyi paradigma: Az emberi oldal újszerű kihangsúlyozása három, az intézményes segítségről (orvosi intézmények) a magunk segítségére való (személyes felelősség az egészségért) áttérés mögötti fő irányzatban nyilvánul meg: 1. Új szokások, amelyek megvalósítják újszerű, egészség iránti felelősségünket. 2. Önmagunk gondozása, amely az önmagunkra való támaszkodást szemlélteti a kifejezetten szaksegítséget nem igénylő területeken 3. Az új, egészségi, megelőző orvoslási és teljességre törekvő gondozási paradigma győzelme a régi gyógyszer- és műtétszemléletű, a tüneteket és nem az egész embert kezelő modell felett.

31 Szervezetfejlesztés (partnerség)
Alapítványunk bekapcsolódott a Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat „Jövőnk a tét” c. (TÁMOP ) szervezetfejlesztési projektjébe. Egy éven át szervezetre szabott konzultációkon vett részt 5 fő önkéntesünk havi rendszerességgel szervezetfejlesztő szakember közreműködésével. A szervezetfejlesztési konzultációk alkalmával megállapítást nyert, hogy alapítványunk szolnoki társadalomba való beágyazottsága fejlesztésre szorul, melynek erősítésére ezt követően különös hangsúlyt fektettünk (2009, 2010) Több, szervezetünk fejlődését segítő belső képzést szerveztünk önkénteseink és munkatársaink számára (önkéntesség, esélyegyenlőség, forrásszervezés, szervezeti külső és belső kommunikáció témakörökben) (2011)

32 Szervezetfejlesztés (önkéntesség)
Egy fő önkéntesünk részt vett az Önkéntes Központ Alapítvány akkreditált önkéntes menedzsment képzésén. Részt vett több önkéntességgel kapcsolatos rendezvényen, konferencián is. Az ő segítségével kezdtük el a fiataloknak, valamint a segítő felnőtteknek szóló önkéntes programjaink előkészítését 2009-ben. A Családműhely programunk eredményeként Önkéntes Klub alakult fiatal önkéntesek és segítő felnőttek részére 2010-ben. A Családműhely programunk eredményként Kreatív Anya Klub alakult a kézművesség iránt fogékony kisgyermekes szülők és fiatalok részére 2010-ben. Ez a klub volt évekig az alapítvány legfőbb önkénteseket fogadó és foglalkoztató csoportja, kézműves foglalkozásokat tartottak fiataloknak és időseknek, iskolásoknak, óvodásoknak, bölcsődéseknek, családoknak, állami gondozott fiataloknak, értelmi sérült felnőtteknek, hajléktalanoknak ( )

33 Szervezetfejlesztés (nyilvánosság)
Saját honlap kialakítása, fejlesztése, közösségi oldalon való megjelenés (2009-től) Jó kapcsolatok ápolása helyi médiával (Szolnok Televízió, Új Néplap, helyi rádiók) (2009-től) Rövid dokumentumfilmet forgattak rólunk egy európai ifjúsági munkát bemutató konferencia kapcsán (2010)

34 Szervezetfejlesztés John Naisbitt: Megatrendek 2000 (1990)
A vezetők által végzett irányításról a felgyorsult változások vezetőként való kézbentartására térünk át.

35 Terveink A film, mint hatékony tömegkommunikációs eszköz bevezetése az alapítvány kommunikációs eszköztárába, az írott dokumentumok kiegészítésképpen. John Naisbitt: Megatrendek (1982) Az olvasás-intenzív információs társadalomban, amelyben az alapvető olvasási és írási készségek elsajátítására nagyobb szükség van, mint valaha, a mi oktatási rendszerünk egyre rosszabb és rosszabb eredményekkel szolgál. (A nem harmonizáló oktatás)

36 Terveink A mese, a mesélés, mint mindenki számára elérhető hatékony kompetenciafejlesztő eszköz népszerűsítése az általános iskolás korosztály és családjaik körében Szolnok város iskoláiban. John Naisbitt: Megatrendek 2000 (1990) Bárhol nyert teret a javakban bővelkedő információs gazdaság, mindenütt fölbukkan az a szükséglet, hogy az emberek a művészetek révén új jelentést adjanak az élet értelmének. A tudomány és technológia nem árulja el nekünk az élet értelmét. Erre az irodalom, a művészetek és a lelkiség révén érezhetünk rá.

37 Örkény István: Az élet értelme
Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.

38 Köszönöm a figyelmet! Veresné Péter Judit szociológus
Csillagpor Alapítvány szakmai vezető 30/ Szolnok, április


Letölteni ppt "CSILLAGPOR ALAPÍTVÁNY Jó gyakorlataink, eredményeink"

Hasonló előadás


Google Hirdetések