Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jóléti állam Magyarországon -kialakulása, fejlődése, esélyei, jövőképe- Bódi Mátyás, Földrajz Bsc. II.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jóléti állam Magyarországon -kialakulása, fejlődése, esélyei, jövőképe- Bódi Mátyás, Földrajz Bsc. II."— Előadás másolata:

1 A jóléti állam Magyarországon -kialakulása, fejlődése, esélyei, jövőképe- Bódi Mátyás, Földrajz Bsc. II.

2 Előzmény Anglia (Act for the relief of the poor) – szegények megsegítése -OMM: II. József 1600-XIX.század második fele: szegénypolitika (kordában tartás, dologházak, akasztás, gálya, stb) XIX.század második fele-1945: állami tevékenység kiterjed az ipari munkásságra (gyári törvények, társadalom biztosítás) ?: mindenkinek szóló közpolitika

3 balesetbizt.betegségbizt.nyugdíjbizt.munk.nélk.bizt.családi pótlék Magyarország Németo./NSZK Egyesült Kir Franciao Hollandia Belgium Ausztria Svájc Írország Svédország Dánia Finnország Norvégia Olaszország forrás: Tomka, A jóléti állam kialakulásának kezdetei Európában

4 Kezdetek évi III. törvény: - szociális biztonság: munkaadót 30 napig kötelezte gyógyítással, betegápolással, szüléssel összefüggő költségek megtérítésére : ipari munkásság kötelező betegségi biztosítás -1907: ipari munk. és a kereskedelmi alkalmazottak balesetbiztosítása, azok családtagjaikra is kiterjesztve -1912: állami alkalmazottak családi pótléka (1939: ipari munkásoknak, kereskedelmi alkalmazottaknak, bányászoknak) -1913: nyugdíjbiztosítás (közszolgák + spec. nyugdíjprogramok katonáknak, vasutasoknak, önkormányzati dolgozóknak) szept. 30.: 20 hétről 1 évre növelte az időszakot, amely után a juttatások járnak. A táppénz mértéke a fizetés nagyobb %-ára emelték (50%→60%→75%) -1928: nyugdíjbiztosítás nem állami alkalmazottaknak is. -A TB programok bevezetésének időpontja alapvetően megfelelt a Nyugat- európai tendenciáknak.

5 a tb. rendszer lefedettsége A társadalombiztosítási programok közel sem fogták fel a társadalom olyan széles rétegét, mint Nyugat-Európában. Ennek egyik fő oka, a mezőgazdasági dolgozók teljes kiszorulása a programokból. A magyar tb. rendszer minden eleme, csak az ipari, bányászati, kereskedelmi, szállítási munkavállalókra terjedt ki (+ családtagok). Nyugaton ez nem volt így, a mezőgazd. dolgozók, már az I. vh-t megelőzően részesültek ezen jogokból : az aktív keresők ¼-e volt táppénzre jogosult : bevezették a nyugdíjat a mg.i. dolgozóknak is (15 év várakozási idő) -A II. vh. kitörésekor az aktív lakosság 1/4-ének volt betegbiztosítása (nyugdíj 1/3). „… a társadalombiztosítással lefedett lakosság körének alakulása a második világháborúig a bismarcki mintát követte mind az elsőként lefedett rétegek jellegét illetően, mind pedig a további kiterjesztés dinamikája vonatkozásában.” (Tomka; 2003)

6 táppénz mértéke folyosítás leghosszabb időtartama Magyaro.átl.bér 60% a 4. naptól52 hét Németo.napti átl. Bér 50% a 4. naptól26 hét EK15 schilling ill. 12 sch./hét26 hét Franciao.50% a hatodik naptól26 hét Hollandia80% a harmadik naptól26 hét Belgium50%, két héttől26 hét Írországmint Angliában26 hét Svédo.min. 90 öre26 hét Dánianegyedik naptól 0,4-6 korona26 hét Finno.erősen eltérő2-6 hónap Tomka; táblázat

7 Jóléti állam (?) a II. világháború után Hazánkban, a gazdasági és politikai élettel ellentétben, a szociálpolitika területén, valamelyest megmarad a történelmi szervesség. Három nagyobb bővülési hullámról érdemes említést tenni: -A világháború után közvetlenül, jelentősen nőtt a társadalombiztosításba bevontak köre ősze, a mezőgazdasági munkások betegségi biztosításának bevezetése, (1947-től már pénzbeli juttatást is jelent). A nyugdíjbiztosítást kiterjesztik a mg.i. bérmunkásokra is (1 kat.holdnál kevesebb birtok esetén) : a tsz-ek, munkaviszonyban nem álló tagjainak kötelező betegségbiztosítása. 1958: a termelőszövetkezeti tagok kötelező nyugdíjbiztosítása. Ezáltal a parasztság 97%-a biztosítottá vált a 60-as évek elejére, ami nyílván a kollektivizálás második nagy hullámával függött össze (megszűntek önállóként tevékenykedni) ös tb törvény: a fennmaradó kisebb társadalmi csoportokra is kiterjeszti a juttatásokat. Ettől kezdve Magyarországon állampolgári joggá vált az egészségügyi ellátás, valamint az ennek részét képező üzemi balesetbiztosítás.

8 Jóléti állam (?) a II. világháború után Az államszocialista irányítás célul tűzte ki a jogosultsági feltételek egységesítését, a szolidaritási elv érvényesülését. Ez azonban először csak az állami alkalmazottak körében vált jellemzővé. Számos társadalmi csoportot ért diszkrimináció (lásd. a „hírhedt” B listások): korábbi tisztségviselők, katonák, csendőrök, valamint azok hozzátartozóik, sőt leszármazottai is elveszíthették a már megszerzett nyugdíjjogosultságukat. Voltak kedvezményezett társadalmi csoportok is: katonák, bányászok, stb. A parasztság ebben a rendszerben is hátrányos helyzetben volt, más társadalmi csoportokhoz képest. Miután a kollektivizálás általánossá vált, a parasztság nagy része biztosított lett, de még ezután sem élvezhetett egyenlő jogokat (táppénz jogosultság hiánya, később mehettek nyugdíjba). Ezt a hátrányos megkülönböztetést is az 1975-ös tb törvény számolta fel, amely fokozatosan csökkentette a parasztság nyugdíjkorhatárát. Az as évek elejére, a tb jogosultságok feltételeinek terén, megszűntek a különbségek az egyes biztosított csoportok között.→skandináv minta

9 Jóléti állam (?) a II. világháború után Utóbbi intézkedések, hazánkat közelebb hozták Nyugat-Európához szociálpolitikai értelemben, de számos szociálisnak mondható intézkedés lényegesen eltér a Nyugaton tapasztaltakhoz: „Az adott politikai struktúrában a >>szociáldemokrata<< modellel való hasonlóság, valóban csak formális maradt.” (Ferge; 2000) -új státushierarchiák létrehozása: elkülönített üdülési lehetőségek, korházi ellátások a pártbürokrácia részére -„teljes foglalkoztatás”: Nem ösztönözte a képzetlen munkaerőt a tovább/át- képzésre. „Vattaemberekké” váltak, akik elsőként veszítették el munkahelyüket a rendszerváltás időszakában (pl. cigányság). -hiányzó jogfejlődés: a szociális ellátások nem váltak joggá, csupán a rezsim „kegyének” számítottak. -rászorultsági elv hiánya: nincs jövedelemvizsgálat, mindenki egyenlő. Karitatív szervezetek felszámolása (világi és egyházi segítségnyújtás tiltása, lásd. Solt Otília és Iványi Gábor: SZeTA). Évtizedeken keresztül, mindenféle tb ellátás feltétele, az előzetes járulékfizetés volt. - fogyasztói ártámogatások: a gazdaságtalan termelés mesterséges fenntartását is szolgálta. Csúcspontja 1986-ban volt. (Az NDK-ban jobban megterhelte a költségvetést, mint az összes jóléti kiadás!)

10 Jóléti állam a rendszerváltás utáni időszakban A rendszerváltást követő gazdasági-társadalmi válságjelenségek, nem rögtön 1990-ben jelentkeztek. Egyik legsúlyosabb ilyen jelenség, a munkanélküliség tömegessé válása, amely minden 5. családot, s csaknem 700 ezer embert érintett. Ezen népesség mint egy 50%-a élt ekkor a létminimum alatt. Az magas infláció miatt a nyugdíjjak, családi pótlékok, stb. reálértéke évről évre csökkent. Legsúlyosabb helyzetbe a hazai cigányság került (65%-uk élt ekkor a létminimum alatt). Az idő múlásával párhuzamosan normalizálódott a magyar gazdasági és politikai élet. A szociálpolitika területén is a konszolidáció volt megfigyelhető nyarán-őszén az egész társadalom számára nyílván valóvá váltak hazánk politikai és gazdasági rendszerének fogyatékosságai. Nem volt ez másképp a szociális ellátó rendszerrel sem.

11 Társadalom a gazdaságért, vagy gazdaság a társadalomért??? Az utóbbi évek 8 legsúlyosabb gazdaságpolitikai hibája a Figyelő által megkérdezett szakemberek ( Antal László, Cséfalvay Zoltán, Fórián Szabó Gergely, Jaksity György, Palócz Éva, Vértes András ) szerint:  Új lakástámogatási rendszer bevezetése a Fidesz-kormány részéről, amely még az idén (2007.B.M.) is 220 Mrd. forintba került.  50%-os közalkalmazotti béremelés Medgyessy-kormány által 2002-ben: 90 Mrd. forint.  Egyszeri Ft. A nyugdíjasoknak: 60 Mrd. forint.  A minimálbér adómentessé tétele 2002-ben Medgyessy Péter által: nettó 160 Mrd. forint.  13. havi nyugdíj bevezetése, még 2006-ban is 150 Mrd. forintot „vitt el”.  Gyurcsány Ferenc 2006 elején 25%-ról 20%-ra csökkenti az áfát: 166 Mrd. forint.  A MNB és a PM eltolja a forint adósávját június 4-én: 2,26 %al leértékelte a magyar fizetőeszközt→ a forint zuhanórepülésbe kezdett  PPP konstrukciók bevezetése, + az ún. „kreatív könyvelés”→ államháztartás hitelességét rontja.

12 Hazánk politikai erőinek elképzelése a jóléti államról

13 Konzervatív erők -Kevésbé univerzális megoldásokat javasol. -Egyházaknak szánt jelentős szerep a szociálpolitikában (pl. egyházi iskolák támogatása). -Családok, azon belül is a nagy családok védelme, támogatása. Az állam azonban nem csak segíteni szeretné a családokat, de szociálpolitikai felelősséget és feladatot is szeretne rájuk ruházni. Ilyen intézkedés volt pl. a nagycsaládosok adókedvezményének bevezetése. -„szociális piacgazdaság”: Gerhard Kleinhenz nyomán: -„A szociális államnak a szociális piacgazdaságon keretein belül akkor kell beavatkoznia, amikor a megterhelés meghaladja a család vagy az egyén önálló felelősségvállalásának teherbírását.” -Keresztényszocialista ideológia: szubszidiaritás (egyház és a családok szerepe)→1891. május 15.: Rerum Novarum, XIII. Leó pápa A tőke és a munka egymásrautaltságát hangsúlyozza, a marxi osztályharcos megoldással szemben, mindemellett a liberális, szabad versenyes kapitalizmust is kritizálta.

14 Liberális erők 1970-es évek óta terjedő neoliberális tanok és az ezzel összefüggő monetarista gazdaságpolitika új paradigmát hozott. Ennek legfőbb ismérvei: -Az állam szerepének és felelősségének minimalizálása. „az állam a legrosszabb gazda” „kevesebb állam” -Univerzális megoldások tagadása. Csupán a legrászorultabb rétegek segítése, a középosztálynak a piacon kell megtalálnia a különböző jóléti ellátásokat (magánbiztosítók szerepének megerősödése). -A szociális kiadások csökkentése, ezáltal hazánk versenyképességének javítása -Ferge szerint a legerősebb liberális követelések a következők:  Az egészségügy több-biztosítós modellje, amely meggyöngíti a szolidaritáson alapuló egészségbiztosítást  „kisebb állam”: közszolgák számának radikális csökkentése (számuk ma 800 ezerre tehető)  rászorultsági elv erősítése, ellátások kurtítása - Számos támogató áll ezen elképzelés mögött: EU, IMF, multik.

15

16

17 szocialista/szociáldemokrata erők -Univerzális megoldások támogatása: szociális jogok kiterjesztése a középosztály tagjaira is. -Az állam szerepét szeretné növelni a gazdaságban, így a szociálpolitikában is. „Az állam a legjobb gazda.” -Biztosítók, korházak, iskolák állami kézben való megtartása. -Szociális és emberi jogok védelme a piaccal szemben az egész társadalomra vonatkozóan. -Ferge szerint hazánkban a jobboldali és neoliberális szociálpolitikának, jelenleg ez az egyetlen létező alternatívája: „ Baloldali győzelem esetén (2006. B M) van esély, még forrásszűke mellett is, egy markánsan baloldali, jogbővítő, univerzális elemeket is tartalmazó, integratív társadalompolitika megerősödésére.” „2006 őszén a helyzet rosszabbnak látszik: az MSZP messze nem áll ellen kellő határozottsággal a társadalmat megosztó, a szegénységet tartósító neoliberális törekvéseknek.”

18 Felhasznált irodalom: Ferge Zsuzsa; Elszabaduló egyenlőtlenségek, Társadalompolitikai olvasókönyvek Bp Ferge Zsuzsa; A jóléti állam lehetséges jövőképei, Élet és Irodalom, Bp Figyelő; 37. szám, oldal Gerhard Kleinhenz; Szociálpolitika a szociális piacgazdaságban, Batthyány Lajos Alapítvány Kiadója, Bp Tomka Béla; Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai persepktívában, Századvég Kiadó Bp


Letölteni ppt "A jóléti állam Magyarországon -kialakulása, fejlődése, esélyei, jövőképe- Bódi Mátyás, Földrajz Bsc. II."

Hasonló előadás


Google Hirdetések