Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2015. július 27. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) és kapcsolódása a GINOP KFI kitörési pontjaihoz Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2015. július 27. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) és kapcsolódása a GINOP KFI kitörési pontjaihoz Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes."— Előadás másolata:

1 2015. július 27. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) és kapcsolódása a GINOP KFI kitörési pontjaihoz Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes IVSZ EU Munkacsoport ülése– Budapest,

2 2015. július 27. 2www.nih.gov.hu Az EU támogatási rendszerének célterületei ( ) 1. A KFI erősítése 2. Az IKT technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása 3. A KKV-k, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása 4. Az alacsony CO 2 -kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 11. Az intézményi kapacitás javítása és a hatékony közigazgatás ** Partnerségi Megállapodás [www.nth.gov.hu] Az egyes OP-okon belüli prioritások mindegyikének ezek valamelyikéhez kell kötődnie.

3 2015. július 27. 3www.nih.gov.hu Hazánk számszerű nemzeti vállalásai A foglalkoztatási ráta 75%-ra emelése A K+F szintje a GDP 1,8%- ára nő A megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra nő Az energia- hatékonyság 10%-os növelése Az ÜHG kibocsátás max. 10%-os növekedése a ös értékhez viszonyítva A felsőfokú végzettségűek aránya 30,3%-ra nő (30-34 évesek) A korai iskolaelhagyók aránya 10%-kal csökken (18-24 évesek) A szegénységben élő népesség száma 500 ezerrel csökken 2020 Erőforráshatékony Európa [COM(2011) 571 final] EU 2020: 1.K+F ráfordítások: a GDP 3%-a % : energiahatékonyság növelése ÜHG-kibocsátás csökkentése megújuló energiaforrások használata (ebből 10% a közlekedésben) Fenntartható növekedés: az erőforrás-hatékony, hosszú távon fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése.

4 EU EU 2020 stratégia ( ) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó stratégia EU Kohéziós Politika Kohéziós politika rendeletei ( ) Szabályok és a 11 tematikus cél magvalósítása >> ERFA, ESZA, KA beruházási prioritások gyűjteménye a célokhoz igazítva HU Kohéziós Pol Partnerségi megállapodás ( )>> PM Pozíciós papír (COM) Nemzeti Reform Program (évente)>> Országspecifikus ajánlások Hazai stratégiai dokumentumok OP Prioritás tengelyek OP módszertani segédlet Kiválasztott beruházási prioritások Formális és informális visszajelzések Intézkedések >> akciók A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZERE

5

6

7 oldalletöltés felhasználó 3:42 perc átlagosan eltöltött idő (kérdőív nélkül)

8 Magyar S3 honlap elindult Megyei szintű workshopok Célja: a helyi szereplők nevesítsék megyei szakosodási irányaikat (szept. 8-19) 19 alkalom, 1262 fő résztvevő, 6-10 fős csoportok, 497 megfogalmazott szakosodási irány

9 Magyar S3 honlap elindult Megyei szintű workshopok Online kérdőív szeptember között volt nyitva 693 értékelhető kérdőív 537 teljesen kitöltött

10 Magyar S3 honlap elindult Megyei szintű workshopok Online kérdőív Sajtómegjelenések

11 – Kapcsolatfelvétel 9 országgal – Lengyelország – National Smart Specialisation (NSS)National Smart Specialisation (NSS) – Szlovénia – Smart Specialisation Strategy of the Republic of SloveniaSmart Specialisation Strategy of the Republic of Slovenia – Írország – Report of the Research Prioritisation Steering GroupReport of the Research Prioritisation Steering Group – Szlovákia – Research and Innovation Strategy for Smart Specialisation of the Slovak RepublicResearch and Innovation Strategy for Smart Specialisation of the Slovak Republic Nemzetközi S3 kapcsolódási pontok

12 S3 tervezés irányítási struktúrája Nemzeti irányító testület Tárcaközi munkacsoport Megyei munkaszervezetek S3 munkacsoport

13 Nemzeti S3 irányítási struktúra Cél egy olyan KFI koordinációs rendszer kialakítása, nemzeti és megyei szinten is, amely mind a vállalkozások, mind az oktatási- és kutatóintézmények, mind a civil szféra számára átlátható, stabil és támogató intézményi struktúrát működtet, az ehhez szükséges keretek kialakítja, és hosszú távon fenntartja. Egy hármas tagolású irányítási struktúra kialakítása indokolt, amelynek elemei: 1.Szakmai felügyelet és irányítás 2.Kormányzati szint 3.Helyi/területi koordináció

14 S3 fenntartás irányítási struktúrája S3 szakmai felügyelet és irányítás Helyi/területi koordináció Vállalkozások Non-profit szervezetek Oktatási- és kutató intézmények Kormányzati szint Minisztériumok Országos szakmai szervezetek NFK Országos kormányhivatalok MTA Kutatási Infrastruktúra Munkacsoport

15 2 – 6,7 -0,6 – 2 -0,7 – -0,6 -5,3 – -0,7 -5,4 – -5,3 -5,7 – -5,4 BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET EZER LAKOSRA, 2013 [FŐ] Tudás régiók Ipari termelési zónák

16 Jövőkép és célkitűzések Tudás régiók Hazánk tudásrégiói a szakosodási irányokban kijelölt területeken a makrotérség és Európa meghatározó szereplőivé válnak, a tudáscentrumok megerősítésével és a vállalkozói szféra bevonásával olyan versenyelőnyökre tesznek szert, amelyek a nemzetközi élmezőnybe emelik a választott szakosodási irányokban előállított tudást és termékeket. Az intelligens növekedés hazai szinten továbbgyűrűző hatása a többi régió felemelkedését is magával hozza. Ipari termelési zónák Az ipari termelési zónákban a szakosodási irányokban kijelölt területen működő K+F+I tevékenység következtében a régiók be tudnak kapcsolódni az innovációs láncba, nagy hozzáadott értékű termékek fejlesztése révén sikeres beszállítókká válnak, elsősorban a KKV szektor megerősödésével. A fenntartható növekedési pályára állással a régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját tudásközpontokat hozhassanak létre a szakosodási irányaik mentén, ezáltal tudásrégióvá váljanak. Alacsony tudás- és technológia intenzív régiók Az alacsony tudás és technológia intenzív régiókban a szakosodási irányokban megjelölt területeken innovatív megoldásokkal (ún. követő innovációval) és korszerű fejlesztésekkel a tradicionális ágazatok megújulnak, élénkebb K+F+I tevékenységet hoznak létre. A régiókban a befogadó növekedés következményeként a régió élhetőbbé válik, munkahelyek jönnek létre és megszűnik az elvándorlás.

17 betegségek megértése, korai diagnózis, fejlett orvosi és műszeres terápiák, klinikai módszerek, gyógyszerkutatás és fejlesztés, innovatív egészségipari és egészségturisztikai megoldások Nemzeti intelligens szakosodási Irányok Egészséges társadalom és jólét Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák Tiszta és megújuló energiák Fenntartható környezet Egészséges helyi élelmiszerek Agrár-innováció gépipari KFI, fejlett gyártástechnológiai rendszerek, korszerű anyagok és technológiák (anyagtechnológia, nanotechnológia, mechatronika, elektronika) zöldenergia – megújulók és bioenergia, atomenergia, energihatékonyság fejlett környezetvédelmi technológiák élelmiszer feldolgozás, helyben termelt és feldolgozott, nagy hozzáadott értékű élelmiszerek mezőgazdaság, erdő-, vad-, hal és vízgazdálkodás, kertészeti technológiák, agrár-biotechnológia

18 az ágazati prioritásokat segítő infokommunikációs technológiák, egyéb infokommunikációs technológiák valamint szolgáltatások IKT (infokommunikációs technológiák) & szolgáltatások Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet Intelligens Technológiák oktatás és képzés, szemléletformálás, vállalkozói kompetenciák segítése, együttműködések kialakítása, hálózatosodás, szervezet- és menedzsmentfejlesztés, társadalmi innováció, helyi és térségi fejlesztési programokhoz való csatlakozás, területfejlesztés, turisztika fotonika, lézertechnológia különleges anyagok, korszerű anyagok bionika nem gépipari fémfeldolgozás elektronika és félvezető-technológia korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz) korszerű csomagolástechnikai technológiák vegyipar (gumiipar, műanyagipar, kozmetikumok) építőipar (építőipari anyag-technológiák) textilipar fa- és bútoripar logisztika kreatív ipar fotonika, lézertechnológia különleges anyagok, korszerű anyagok bionika nem gépipari fémfeldolgozás elektronika és félvezető-technológia korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz) korszerű csomagolástechnikai technológiák vegyipar (gumiipar, műanyagipar, kozmetikumok) építőipar (építőipari anyag-technológiák) textilipar fa- és bútoripar logisztika kreatív ipar Horizontális prioritások Megyei specializációk Nemzeti intelligens szakosodási Irányok

19 A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányok

20

21

22

23 Nemzeti Prioritások: Egészséges társadalom és jólét (betegségek megértése, korai diagnózis, fejlett orvosi és műszeres terápiák, klinikai módszerek, gyógyszerkutatás és fejlesztés, innovatív egészségipari és egészségturisztikai megoldások) Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák (gépipari KFI, fejlett gyártástechnológiai rendszerek, korszerű anyagok és technológiák (anyagtechnológia, nanotechnológia, mechatronika, elektronika) Tiszta és megújuló energiák (zöldenergia – megújulók és bioenergia, atomenergia, energiahatékonyság) Fenntartható környezet (fejlett környezetvédelmi technológiák) Egészséges helyi élelmiszerek (élelmiszer feldolgozás, helyben termelt és feldolgozott, nagy hozzáadott értékű élelmiszerek) Agrár-innováció (mezőgazdaság, erdő-, vad-, hal és vízgazdálkodás, kertészeti technológiák, agrár- biotechnológia) Horizontális Prioritások: IKT (infokommunikációs technológiák) & szolgáltatások (az ágazati prioritásokat segítő infokommunikációs technológiák, egyéb infokommunikációs technológiák valamint szolgáltatások) Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet (oktatás és képzés, szemléletformálás, vállalkozói kompetenciák segítése, együttműködések kialakítása, hálózatosodás, szervezet- és menedzsmentfejlesztés, társadalmi innováció, helyi és térségi fejlesztési programokhoz való csatlakozás, területfejlesztés, turisztika) Intelligens technológiák

24 Szakpolitikai eszközök Konzisztencia a legfontosabb tervezési dokumentumokkal. (KFI stratégia , Operatív programok, Nemzeti Reformprogram) Az eszközrendszer elemei Közvetlen eszközök – KFI közvetlen pénzügyi támogatása Ennek formája lehet vissza nem térítendő támogatás és a piaci feltételeknél kedvezőbb visszatérítendő támogatás (hitel). (Operatív programok, KTIA, Horizon 2020, egyedi kormánydöntés) Közvetett eszközök: minél kiterjedtebb kutatás-fejlesztési tevékenységre bírni a vállalatokat – Adókedvezmények: adóhitel; adóalap csökkentése; megfizetendő adó mértékének csökkentése Piaci eszközök: Piaci ösztönző eszközök lehetnek az állam oldaláról a keresletoldali beavatkozások, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések, innovatív közbeszerzések, de pénzügyi eszközök is. (Magvető vagy kockázati tőkebefektetés, kedvezményes hitelek, exportcélú beruházási hitel.)

25 Szakpolitikai eszközök Források: GINOP 2. prioritás GINOP 7. prioritás VEKOP 1. prioritás VEKOP 2. prioritás EFOP 3. prioritás MAHOP 2. prioritás KTIA OTKA VP *becslés

26 Értékelési és monitoring rendszer Az értékelés módszerei Interim értékelés On-going értékelés Ex-post értékelés A megfelelően kidolgozott indikátorok mentén, az értékelés és monitoring Specifikus, Mérhető, Elfogadott és elérhető, Releváns, Időszerű lesz. Választ ad, hogy: Mennyit? Mit? Mikor? Kihez? Hol? Az folyamat során a megvalósítás értékelése és monitoringja formatív és szummatív lesz.

27 Indikátorok Kontextusindikátor IUS Summary Innovation Index (forrás: Innovation Union Scoreboard, Európai Bizottság) 2011 bázisérték: 0,351; 220 célérték: 0,406 Lehetséges outputindikátorok (pályázati adatbázisból, évente) új kutatók száma a támogatott szervezeteknél (FTE) kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma a támogatott szervezeteknél (db) Innovációs és K+F projekteknek közpénzből nyújtott támogatásához illeszkedő magánberuházás (millió Ft) Külsős hazai kutatók aránya a kutatási infrastruktúra használatában az elmúlt egy évben FTE alapon számolva (%) Külsős külföldi kutatók aránya a kutatási infrastruktúra használatában az elmúlt egy évben FTE alapon számolva (%) Közös, kutatási infrastruktúrához kötődő K+F projektekben a vállalati és az intézeti kutatók aránya (%) Lehetséges eredményindikátorok Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson (pps) 1000 fő foglalkoztatottra eső kutató-fejlesztők létszáma Vállalkozási kutatóhelyek száma K+F ráfordítás a GDP százalékában

28 A megyei javaslatok összegzése a nemzeti prioritásokban *becslés Workshop-statisztikák Agrár-innováció Intelligens Technológiák Horizontális7 ICT5 diagnosztika, teranosztika1 orvosi eszköz,műszer1 gyógyszeripar1 fejlett jármű- és gépipar1 járműalkatrész és gépgyártás1 J és G mechatronika, hidraulika3 energiahatékony és önfenntartó rendszerek1 vízkezelési technológiák fejlesztése1 hulladékgazdálkodás-újrahasznosítás2 élelmiszer-feldolgozás2 funkcionális élelmiszerek1 magas hozzáadott értékű é.-alapanyagok1 tájjelegű ökológiai termékfejl.1 Agrár-innováció1 halgazdálkodás1 erdő- és vadgazdálkodás1 különleges anyagok1 vegyipar,műanyagipar, kozmetikum1 kreatívipar1 Nemzeti prioritások Egészséges társadalom és jólét Fejlett jármű- és gépipar Tiszta és megújuló energiák Fenntartható környezet Egészséges helyi élelmiszerek

29 A megyei javaslatok összegzése a nemzeti prioritásokban *becslés Kérdőív-statisztikák Agrár-innováció Intelligens Technológiák Nemzeti prioritások Egészséges társadalom és jólét Fejlett jármű- és gépipar Tiszta és megújuló energiák Fenntartható környezet Egészséges helyi élelmiszerek

30 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban *becslés Infókommunikációs Technológia smart business, infokommunikációs fejlesztés (smart home, smart company) információbiztonság, biztonsági mobilfejlesztés szoftverfejlesztés (informatikai tudásmenedzsment, döntéselőkészítő rendszerek) ICT (cloud computing és big data) technológiai és informatikai fejlesztések a kereskedelemben és a logisztikában

31 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban *becslés magas hozzáadott értékű élelmiszeralapanyag előállítása (technológia transzfer, kutatási eredmények gazdasági hasznosítása) gyümölcs- és zöldségfeldolgozó ipar (tájspecifikum) helyi erőforrásokon alapuló mezőgazdasági termékek fejlesztése (precíziós mezőgazdaság, funkcionális élelmiszer) beszállítói ipar orvos-diagnosztikai eljárások és műszaki technológiák gyógyszeripar (központi idegrendszer hatóanyag fejlesztése) Egészséges helyi élelmiszer:  magas hozzáadott értékű élelmiszer alapanyagok  élelmiszer-feldolgozás  tájjellegű ökológiai termékfejlesztés  funkcionális élelmiszerek  Élelmiszer-feldolgozás Egészséges helyi élelmiszer:  magas hozzáadott értékű élelmiszer alapanyagok  élelmiszer-feldolgozás  tájjellegű ökológiai termékfejlesztés  funkcionális élelmiszerek  Élelmiszer-feldolgozás Egészséges társadalom és jólét:  diagnosztika, teranosztika  orvosi eszköz,műszer  Gyógyszeripar Egészséges társadalom és jólét:  diagnosztika, teranosztika  orvosi eszköz,műszer  Gyógyszeripar

32 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban *becslés fenntartható vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés recycling - upcycling eljárások fejlesztése energetikailag önfenntartó aglomeráció (smart city) korszerű agrártechnológiák Fenntartható Környezet:  vízkezelési technológiák fejlesztése  hulladékgazdálkodás-újrahasznosítás Fenntartható Környezet:  vízkezelési technológiák fejlesztése  hulladékgazdálkodás-újrahasznosítás Tiszta és megújuló energiák: energiahatékony és önfenntartó rendszerek Agrár-innováció:  Halgazdálkodás  Erdő- és vadgazdálkodás Agrár-innováció:  Halgazdálkodás  Erdő- és vadgazdálkodás

33 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban *becslés Fejlett Jármű és Gépipar:  Jármű- és Gépipari mechatronika, hidraulika  Járműgyártás  járműalkatrész és gépgyártás Fejlett Jármű és Gépipar:  Jármű- és Gépipari mechatronika, hidraulika  Járműgyártás  járműalkatrész és gépgyártás hidraulikai fejlesztés szenzortechnológia mechatronika beszállítói ipar korszerű vasúti infrastruktúrában szükséges termékek, berendezések fejlesztése és gyártása

34 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban *becslés Intelligens Technológiák :  Különleges anyagok  Kreatívipar  Logisztika  vegyipar, műanyagipar, kozmetikum Intelligens Technológiák :  Különleges anyagok  Kreatívipar  Logisztika  vegyipar, műanyagipar, kozmetikum innovatív termékek gyártása a gumi-, a műanyag- és a vegyiparban (pl. szűréstechnika, kollagén oldat gyártása) energiahatékony építőanyagfejlesztés (anyagtudományok) kreativ- és designipar fejlesztése szolgáltatások fejlesztése a logisztikában és a kreatíviparban

35 Megyei specializációk *becslés Intelligens technológiákMegyék különleges anyagok, korszerű anyagok Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Komárom- Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye és Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye vegyipar (gumiipar, műanyagipar, kozmetikumok) Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Pest megye és Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Veszprém megye, Zala megye logisztika Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Zala megye, Pest megye és Budapest kreatív ipar Baranya megye, Csongrád megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye és Budapest, Zala megye

36 GINOP TERVEZÉSI MENETREND - MÉRFÖLDKÖVEK Partnerségi Megállapodás GINOP ’14.01’14.04’ ’14.10 Partnerségi Megállapodás tervezet benyújtása EU Bizottságnak Magyarország és az EU Bizottság aláírja a Partnerségi Megállapodást Végleges Partnerségi Megállapodás benyújtása EU Bizottságnak OP tervezetek benyújtása EU Bizottságnak Észrevételek alapján átdolgozott OP-k várható benyújtási dátuma EU Bizottságnak OP tárgyalások EU Bizottsággal Partnerségi Megállapodás tervezet benyújtása EU Bizottságnak Magyarország és az EU Bizottság aláírja a Partnerségi Megállapodást Végleges Partnerségi Megállapodás benyújtása EU Bizottságnak Magyarország és az EU Bizottság aláírja a Partnerségi Megállapodást Végleges Partnerségi Megállapodás benyújtása EU Bizottságnak Partnerségi Megállapodás tervezet benyújtása EU Bizottságnak ’14.01 Végleges Partnerségi Megállapodás benyújtása EU Bizottságnak Magyarország és az EU Bizottság aláírja a Partnerségi Megállapodást ’14.04 ’14.07 ’ OP tárgyalások EU Bizottsággal Észrevételek alapján átdolgozott OP-k várható benyújtási dátuma EU Bizottságnak Bizottsági elfogadás várható dátuma

37 A stratégiai célok meghatározása a versenyképesség aspektusainak erősítésére épít: Értékteremtés Együttműködés Kihíváskeresés A GINOP stratégiai céljai ( ) 5. a) Tájékoztató a GINOP aktuális állásáról Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, technológia, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön és javuljon Gazdasági együttműködések erősítése nőjön a piacépítést szolgáló összefogások, vállalkozói együttműködések, beszerzési rendszerek száma és jelentősége Versenyképességi akadályok lebontása a vállalkozások számára könnyebben megvalósítható legyen az új piacokra való belépés, az üzleti modell minőségi javítása

38 Modern üzleti infrastruktúra Vállalkozói kultúra Hálózatosodás, piacra jutás K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése Vállalati K+I Stratégiai K+I együttműködések Versenyképes IKT szektor Digitális gazdaság Digitális felzárkózás Szélessávú hálózat és hozzáférés Energiahatékony- ság és megújuló energia Foglalkoztatási programok Gyakornoki programok Munkahelyi rugalmasság Képzés és átképzés Természeti és kulturális örökség megőrzése 1. KKV 2.K+I3.IKT 4. Ener- getika 5. Fogl., képzés 6. Turiz- mus 7. Pénzügyi eszközök GINOP PRIORITÁSTENGELYEK ( )

39 Az Operatív Programok indikatív forrásallokációja ( ) *nemzeti társfinanszírozással

40 A különböző Operatív Programok tematikus területeinek indikatív forrásallokációja ( ) *nemzeti társfinanszírozással

41 A GINOP indikatív forrásallokációja ( ) PRIORITÁSTENGELYEKAlapTematikus cél OP-n belüli arány Indikatív forráskeret, mrd Ft* 1. Kis- és középvállalkozásokERFA318% K+IERFA119% 3. Infokommunikációs fejlesztések ERFA25% 4. EnergiaERFA43% 5. Foglalkoztatás és képzés ESZA ERFA 8, 1024% 6. TurizmusERFA64% 7. Pénzügyi eszközökERFA1, 2, 3, 4, 827% ÖSSZESEN ESZA ERFA -100% *nemzeti társfinanszírozással

42 Vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának ösztönzése (pl. termékfejlesztés, kapacitásfejlesztés, innovációs szolgáltatások és tanácsadás) Stratégiai K+F+I együttműködések támogatása (pl. vállalkozások és kutatóhelyek közös K+F projektje, versenyképességi és kiválósági programok, hálózatosodás támogatása, technológia és tudástranszfer, S3 fókusz) K+F+I infrastruktúra és kapacitások bővítése a nemzetközi kiválóság érdekében (pl. kutatóhelyi műszerállomány, ELI program, ESFRI projektek) 5. a) Tájékoztató a GINOP GINOP 2. prioritás – Kutatás és innováció Intézkedéstípusok Célcsoport Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek, vállalkozások (illetve az előbbiek által létrehozott együttműködések)

43 5. a) Tájékoztató a GINOP aktuális állásáról Kkv-k beruházásainak, egyéb növekedési célhoz kapcsolható tevékenységeinek támogatása Tudás és technológia intenzív kkv-k fejlesztéseinek támogatása IKT célú fejlesztések támogatása Foglalkoztatási célú fejlesztések támogatása Középületek, magánszemélyek, kkv-k megújuló energia felhasználását és az energiahatékonyság növelését célzó projektek támogatása GINOP 7. prioritás – Pénzügyi eszközök Intézkedéstípusok Célcsoport A pénzügyi közvetítők szolgáltatásait közvetlen vagy közvetett módon igénybe vevő, Magyarország területén működő kkv-k; magánszemélyek.

44 5.b) A műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok Elvárások a pályázati értékelő rendszerrel szemben ( ) Átlátható értékelő rendszer Pályázati útmutatóban előre rögzített értékelési szempontok és pontozási rendszer A pályázó számára előre kiszámítható az eredmény Szakmailag felkészült értékelők és bírálók Egységes elvek mentén történő értékelés, indoklással Elutasítani csak a pályázati útmutató megfelelő pontjára történő hivatkozással Jogorvoslati lehetőség biztosítása

45 5.bA pályázati értékelés témaspecifikus szempontjai Szavazás 1. prioritás: Vállalkozásfejlesztés versenyképesség, piaci jelenlét fenntartható erősítése exportorientáltság, növekedő árbevétel, magas hozzáadott érték, foglalkoztatás technológia-intenzív ágazatok előnyben részesítése 2. prioritás: K+F+I S3 stratégiával való összhang: a Nemzeti S3 dokumentummal kapcsolatban részletes info: weboldalonwww.s3magyarorszag.hu A pályázó/projekt K+F+I potenciálja A vállalatok és a kutatóhelyek közötti együttműködés, hálózatosodás (?) 3. prioritás: Infokommunikációs Technológiák (IKT) komplexebb, magasabb informatizáltsági szint elérése IKT-hoz való hozzáférés 4. prioritás : Energetika Energia megtakarítás és/vagy üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentése 5. prioritás: Foglalkoztatás és képzés munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő csoportok hatékony célzása, hozzáférhetőség biztosítása, alacsony iskolai végzettségűek előnyben részesítése egyéni szintű nyomon követés biztosítása a hatékony megvalósítás érdekében, nyílt munkaerő-piaci keresletre reagáló beavatkozások, Ifjúsági Garanciaprogram céljaihoz való hozzájárulás 6. prioritás: Turizmus költés ösztönző hatás, tartózkodási idő növekedése, látogatószám növekedése, szezonalitás csökkentése, komplex attrakciófejlesztés, multiplikátor hatás (további szolgáltatások vonzása, együttműködésben résztvevők számának emelése-KKV-k)

46 (36 1) (36 1) Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! július


Letölteni ppt "2015. július 27. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) és kapcsolódása a GINOP KFI kitörési pontjaihoz Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések