Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes

Az előadások a következő témára: "Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes"— Előadás másolata:

1 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) és kapcsolódása a GINOP KFI kitörési pontjaihoz
Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes IVSZ EU Munkacsoport ülése– Budapest, Hazai és nem környezetvédelmi 2017. április 18.

2 Az EU támogatási rendszerének célterületei (2014-2020)
Partnerségi Megállapodás [ A KFI erősítése Az IKT technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása A KKV-k, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása Az alacsony CO2-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása A fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás Az intézményi kapacitás javítása és a hatékony közigazgatás Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal ** Az egyes OP-okon belüli prioritások mindegyikének ezek valamelyikéhez kell kötődnie. 2017. április 18.

3 Hazánk számszerű nemzeti vállalásai
A foglalkoztatási ráta 75%-ra emelése Erőforráshatékony Európa [COM(2011) 571 final] EU 2020: K+F ráfordítások: a GDP 3%-a %: energiahatékonyság növelése ÜHG-kibocsátás csökkentése megújuló energiaforrások használata (ebből 10% a közlekedésben) Fenntartható növekedés: az erőforrás-hatékony, hosszú távon fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése. A szegénységben élő népesség száma 500 ezerrel csökken A K+F szintje a GDP 1,8%-ára nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-kal csökken (18-24 évesek) A megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra nő 2020 A felsőfokú végzettségűek aránya 30,3%-ra nő (30-34 évesek) Az energia-hatékonyság 10%-os növelése Az ÜHG kibocsátás max. 10%-os növekedése a 2005-ös értékhez viszonyítva 2017. április 18.

4 A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZERE 2014-2020
EU EU 2020 stratégia ( ) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó stratégia Kohéziós Politika Kohéziós politika rendeletei ( ) Szabályok és a 11 tematikus cél magvalósítása >> ERFA, ESZA, KA beruházási prioritások gyűjteménye a célokhoz igazítva HU Kohéziós Pol Partnerségi megállapodás ( ) >> PM Pozíciós papír (COM) Nemzeti Reform Program (évente) >> Országspecifikus ajánlások Hazai stratégiai dokumentumok OP Prioritás tengelyek OP módszertani segédlet Kiválasztott beruházási prioritások Formális és informális visszajelzések Intézkedések >> akciók

5 A folyamat végén

6 www.s3magyarorszag.hu Eredményeink: teljes gőzzel üzemel a honlap.
Országból bárki számára az S3 háttérinformációk elérhetőek, EU-s módszertani anyagokkal, hazai tervezési dokumentumokkal Online kérdőívben szólhatott hozzá bárki a tervezési folymathoz, prioritások alkotásához Stratégiai véleményező felület, ahol a NIH által készített anyagokat véleményezni lehet terv szerint október 3-án.

7 3:42 perc átlagosan eltöltött idő (kérdőív nélkül)
oldalletöltés felhasználó 3:42 perc átlagosan eltöltött idő (kérdőív nélkül) Honlap statisztika

8 Magyar S3 honlap elindult Megyei szintű workshopok
Célja: a helyi szereplők nevesítsék megyei szakosodási irányaikat (szept. 8-19) 19 alkalom, 1262 fő résztvevő, 6-10 fős csoportok, 497 megfogalmazott szakosodási irány A honlap mellett másik eredmény: lezajlottak a megyei szintű workshopok. Az ország méretét és a téma specialitását figyelembe véve nagyon elégedettek vagyunk az eredményekkel. A 497 egyedi szakosodási irány meghatározása jelentette a szakosodási irányaink felé tett legelső lépést.

9 Magyar S3 honlap elindult Megyei szintű workshopok Online kérdőív
szeptember között volt nyitva 693 értékelhető kérdőív 537 teljesen kitöltött - A személyes részvételt és csoportmunkát, közös gondolkodást biztosító workshopok mellett online kérdőíven is volt lehetőség elmondani a véleményeket, hozzátenni a folyamathoz.

10 Magyar S3 honlap elindult Megyei szintű workshopok Online kérdőív
Sajtómegjelenések NIH hírlevélben + ben kiküldve 6 318 Partnerek továbbították az ő partnereiknek (részleges adat) S3 hirdetésre klikkelés + facebook, twitter követők száma 2 672 S3 hirdetést tartalmazó honlap megjelenésének száma Print és online cikk megjelenés 130+ A konzultációk előtt igyekeztünk széles körhöz eljuttatni az esemény hírét és a téma fontosságát – sikerült!

11 Nemzetközi S3 kapcsolódási pontok Kapcsolatfelvétel 9 országgal
Lengyelország – National Smart Specialisation (NSS) Szlovénia – Smart Specialisation Strategy of the Republic of Slovenia Írország – Report of the Research Prioritisation Steering Group Szlovákia – Research and Innovation Strategy for Smart Specialisation of the Slovak Republic Más országok is most írják intelligens szakosodási stratégiájukat 9 EU országtól (Ausztria, Írország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Portugália, Csehország, Horvátország, Lengyelország) kértünk S3 stratégiai anyagokat. 4 (Szlovákia, Írország, Lengyelország és Szlovénia) tudta elküldeni nekünk S3 anyagát, Ausztria később fogja küldeni Legjobb az ír anyag A stratégiánkba be fognak épülni a nemzetközi kapcsolódási pontok

12 S3 tervezés irányítási struktúrája
Nemzeti irányító testület S3 munkacsoport Tárcaközi munkacsoport Megyei munkaszervezetek

13 Nemzeti S3 irányítási struktúra
Cél egy olyan KFI koordinációs rendszer kialakítása, nemzeti és megyei szinten is, amely mind a vállalkozások, mind az oktatási- és kutatóintézmények, mind a civil szféra számára átlátható, stabil és támogató intézményi struktúrát működtet, az ehhez szükséges keretek kialakítja, és hosszú távon fenntartja. Egy hármas tagolású irányítási struktúra kialakítása indokolt, amelynek elemei: Szakmai felügyelet és irányítás Kormányzati szint Helyi/területi koordináció

14 S3 fenntartás irányítási struktúrája
NFK MTA Országos kormányhivatalok Kormányzati szint Minisztériumok S3 szakmai felügyelet és irányítás Országos szakmai szervezetek Helyi/területi koordináció Kutatási Infrastruktúra Munkacsoport Oktatási- és kutató intézmények Non-profit szervezetek Vállalkozások

15 Tudás régiók Ipari termelési zónák
2 – 6,7 -0,6 – 2 -0,7 – -0,6 -5,3 – -0,7 -5,4 – -5,3 -5,7 – -5,4 Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra, 2013 [FŐ] Tudás régiók Ipari termelési zónák 3 szempont alapján kategorizáltuk a megyéket: x-tengely: átlagos népsűrűség (mint urbanizáltság) y-tengely: k+f helyek ráfordításai pontok színezése: vándorlási különbözet. Kirajzolódik 3 csoport Pest és Budapest nincs feltüntetve, mert sokat torzítana. Az ábra segíteni fog a megadott prioritások alapján felvázolni az egyes megyék lehetséges jövőképeit.

16 Jövőkép és célkitűzések
Tudás régiók Hazánk tudásrégiói a szakosodási irányokban kijelölt területeken a makrotérség és Európa meghatározó szereplőivé válnak, a tudáscentrumok megerősítésével és a vállalkozói szféra bevonásával olyan versenyelőnyökre tesznek szert, amelyek a nemzetközi élmezőnybe emelik a választott szakosodási irányokban előállított tudást és termékeket. Az intelligens növekedés hazai szinten továbbgyűrűző hatása a többi régió felemelkedését is magával hozza. Ipari termelési zónák Az ipari termelési zónákban a szakosodási irányokban kijelölt területen működő K+F+I tevékenység következtében a régiók be tudnak kapcsolódni az innovációs láncba, nagy hozzáadott értékű termékek fejlesztése révén sikeres beszállítókká válnak, elsősorban a KKV szektor megerősödésével. A fenntartható növekedési pályára állással a régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját tudásközpontokat hozhassanak létre a szakosodási irányaik mentén, ezáltal tudásrégióvá váljanak. Alacsony tudás- és technológia intenzív régiók Az alacsony tudás és technológia intenzív régiókban a szakosodási irányokban megjelölt területeken innovatív megoldásokkal (ún. követő innovációval) és korszerű fejlesztésekkel a tradicionális ágazatok megújulnak, élénkebb K+F+I tevékenységet hoznak létre. A régiókban a befogadó növekedés következményeként a régió élhetőbbé válik, munkahelyek jönnek létre és megszűnik az elvándorlás.

17 Nemzeti intelligens szakosodási Irányok
betegségek megértése, korai diagnózis, fejlett orvosi és műszeres terápiák, klinikai módszerek, gyógyszerkutatás és fejlesztés, innovatív egészségipari és egészségturisztikai megoldások Egészséges társadalom és jólét gépipari KFI, fejlett gyártástechnológiai rendszerek, korszerű anyagok és technológiák (anyagtechnológia, nanotechnológia, mechatronika, elektronika) Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák zöldenergia – megújulók és bioenergia, atomenergia, energihatékonyság Tiszta és megújuló energiák fejlett környezetvédelmi technológiák mezőgazdaság, erdő-, vad-, hal és vízgazdálkodás, kertészeti technológiák, agrár-biotechnológia Fenntartható környezet élelmiszer feldolgozás, helyben termelt és feldolgozott, nagy hozzáadott értékű élelmiszerek 6 szektorális nemzeti prioritást határoztunk meg a megyei inputok alapján, Melyek további korlátozott számú specializációból állnak. Célunk a tervezés során, hogy ne maradjon ki semmilyen fontos, valós kapacitással, lehetőséggel rendelkező terület sem. Egészséges helyi élelmiszerek Agrár-innováció

18 Nemzeti intelligens szakosodási Irányok
az ágazati prioritásokat segítő infokommunikációs technológiák, egyéb infokommunikációs technológiák valamint szolgáltatások fotonika, lézertechnológia különleges anyagok, korszerű anyagok bionika nem gépipari fémfeldolgozás elektronika és félvezető-technológia korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz) korszerű csomagolástechnikai technológiák vegyipar (gumiipar, műanyagipar, kozmetikumok) építőipar (építőipari anyag-technológiák) textilipar fa- és bútoripar logisztika kreatív ipar Horizontális prioritások oktatás és képzés, szemléletformálás, vállalkozói kompetenciák segítése, együttműködések kialakítása, hálózatosodás, szervezet- és menedzsmentfejlesztés, társadalmi innováció, helyi és térségi fejlesztési programokhoz való csatlakozás, területfejlesztés, turisztika IKT (infokommunikációs technológiák) & szolgáltatások Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet A 6 szektorális prioritás mellett: horizontális, minden területen jelentőséggel bíró prioritások is kirajzolódnak. A megyei rendezvényeken ezek számban és hangsúlyban is jelentősek voltak. Az intelligens technológiák tartalmaz olyan technológiai területeket, amelyekben amelyek a nemzeti prioritások közé közvetlenül nem illeszthetőek be, azonban a helyi szinten meglévő potenciál, illetve a technológiák (pl. anyagtudomány, nanotechnológia, biotechnológiák, IKT) nyújtotta szektorális átjárhatóság indokolttá teszi a hely szinten történő kiemelésüket. Megyei specializációk Intelligens Technológiák

19 A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányok

20 A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányok

21 A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányok

22 A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányok

23 A Nemzeti Intelligens Szakosodási Irányok
Nemzeti Prioritások: Egészséges társadalom és jólét (betegségek megértése, korai diagnózis, fejlett orvosi és műszeres terápiák, klinikai módszerek, gyógyszerkutatás és fejlesztés, innovatív egészségipari és egészségturisztikai megoldások) Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák (gépipari KFI, fejlett gyártástechnológiai rendszerek, korszerű anyagok és technológiák (anyagtechnológia, nanotechnológia, mechatronika, elektronika) Tiszta és megújuló energiák (zöldenergia – megújulók és bioenergia, atomenergia, energiahatékonyság) Fenntartható környezet (fejlett környezetvédelmi technológiák) Egészséges helyi élelmiszerek (élelmiszer feldolgozás, helyben termelt és feldolgozott, nagy hozzáadott értékű élelmiszerek) Agrár-innováció (mezőgazdaság, erdő-, vad-, hal és vízgazdálkodás, kertészeti technológiák, agrár-biotechnológia) Horizontális Prioritások: IKT (infokommunikációs technológiák) & szolgáltatások (az ágazati prioritásokat segítő infokommunikációs technológiák, egyéb infokommunikációs technológiák valamint szolgáltatások) Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet (oktatás és képzés, szemléletformálás, vállalkozói kompetenciák segítése, együttműködések kialakítása, hálózatosodás, szervezet- és menedzsmentfejlesztés, társadalmi innováció, helyi és térségi fejlesztési programokhoz való csatlakozás, területfejlesztés, turisztika) Intelligens technológiák

24 Szakpolitikai eszközök
Konzisztencia a legfontosabb tervezési dokumentumokkal. (KFI stratégia , Operatív programok, Nemzeti Reformprogram) Az eszközrendszer elemei Közvetlen eszközök KFI közvetlen pénzügyi támogatása Ennek formája lehet vissza nem térítendő támogatás és a piaci feltételeknél kedvezőbb visszatérítendő támogatás (hitel). (Operatív programok, KTIA, Horizon 2020, egyedi kormánydöntés) Közvetett eszközök: minél kiterjedtebb kutatás-fejlesztési tevékenységre bírni a vállalatokat Adókedvezmények: adóhitel; adóalap csökkentése; megfizetendő adó mértékének csökkentése Piaci eszközök: Piaci ösztönző eszközök lehetnek az állam oldaláról a keresletoldali beavatkozások, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések, innovatív közbeszerzések, de pénzügyi eszközök is. (Magvető vagy kockázati tőkebefektetés, kedvezményes hitelek, exportcélú beruházási hitel.)

25 Szakpolitikai eszközök
*becslés Szakpolitikai eszközök Források: GINOP 2. prioritás GINOP 7. prioritás VEKOP 1. prioritás VEKOP 2. prioritás EFOP 3. prioritás MAHOP 2. prioritás KTIA OTKA VP

26 Értékelési és monitoring rendszer
Az értékelés módszerei Interim értékelés On-going értékelés Ex-post értékelés A megfelelően kidolgozott indikátorok mentén, az értékelés és monitoring Specifikus, Mérhető, Elfogadott és elérhető, Releváns, Időszerű lesz. Az folyamat során a megvalósítás értékelése és monitoringja formatív és szummatív lesz. Választ ad, hogy: Mennyit? Mit? Mikor? Kihez? Hol?

27 Indikátorok Kontextusindikátor
IUS Summary Innovation Index (forrás: Innovation Union Scoreboard, Európai Bizottság) 2011 bázisérték: 0,351; 220 célérték: 0,406 Lehetséges outputindikátorok (pályázati adatbázisból, évente) új kutatók száma a támogatott szervezeteknél (FTE) kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma a támogatott szervezeteknél (db) Innovációs és K+F projekteknek közpénzből nyújtott támogatásához illeszkedő magánberuházás (millió Ft) Külsős hazai kutatók aránya a kutatási infrastruktúra használatában az elmúlt egy évben FTE alapon számolva (%) Külsős külföldi kutatók aránya a kutatási infrastruktúra használatában az elmúlt egy évben FTE alapon számolva (%) Közös, kutatási infrastruktúrához kötődő K+F projektekben a vállalati és az intézeti kutatók aránya (%) Lehetséges eredményindikátorok Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson (pps) 1000 fő foglalkoztatottra eső kutató-fejlesztők létszáma Vállalkozási kutatóhelyek száma K+F ráfordítás a GDP százalékában

28 A megyei javaslatok összegzése a nemzeti prioritásokban
*becslés A megyei javaslatok összegzése a nemzeti prioritásokban Workshop-statisztikák Nemzeti prioritások Horizontális 7 ICT 5 diagnosztika, teranosztika 1 orvosi eszköz,műszer gyógyszeripar fejlett jármű- és gépipar járműalkatrész és gépgyártás J és G mechatronika, hidraulika 3 energiahatékony és önfenntartó rendszerek vízkezelési technológiák fejlesztése hulladékgazdálkodás-újrahasznosítás 2 élelmiszer-feldolgozás funkcionális élelmiszerek magas hozzáadott értékű é.-alapanyagok tájjelegű ökológiai termékfejl. Agrár-innováció halgazdálkodás erdő- és vadgazdálkodás különleges anyagok vegyipar,műanyagipar, kozmetikum kreatívipar Egészséges társadalom és jólét Fejlett jármű- és gépipar Tiszta és megújuló energiák Fenntartható környezet Egészséges helyi élelmiszerek Agrár-innováció Intelligens Technológiák

29 A megyei javaslatok összegzése a nemzeti prioritásokban
*becslés A megyei javaslatok összegzése a nemzeti prioritásokban Nemzeti prioritások Kérdőív-statisztikák Egészséges társadalom és jólét Fejlett jármű- és gépipar Tiszta és megújuló energiák Fenntartható környezet Egészséges helyi élelmiszerek Agrár-innováció Intelligens Technológiák

30 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban
*becslés A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban smart business, infokommunikációs fejlesztés (smart home, smart company) információbiztonság, biztonsági mobilfejlesztés szoftverfejlesztés (informatikai tudásmenedzsment, döntéselőkészítő rendszerek) ICT (cloud computing és big data) technológiai és informatikai fejlesztések a kereskedelemben és a logisztikában Infókommunikációs Technológia

31 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban
*becslés A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban magas hozzáadott értékű élelmiszeralapanyag előállítása (technológia transzfer, kutatási eredmények gazdasági hasznosítása) gyümölcs- és zöldségfeldolgozó ipar (tájspecifikum) helyi erőforrásokon alapuló mezőgazdasági termékek fejlesztése (precíziós mezőgazdaság, funkcionális élelmiszer) beszállítói ipar orvos-diagnosztikai eljárások és műszaki technológiák gyógyszeripar (központi idegrendszer hatóanyag fejlesztése) Egészséges helyi élelmiszer: magas hozzáadott értékű élelmiszer alapanyagok élelmiszer-feldolgozás tájjellegű ökológiai termékfejlesztés funkcionális élelmiszerek Élelmiszer-feldolgozás Egészséges társadalom és jólét: diagnosztika, teranosztika orvosi eszköz,műszer Gyógyszeripar

32 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban
*becslés A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban fenntartható vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés recycling - upcycling eljárások fejlesztése energetikailag önfenntartó aglomeráció (smart city) korszerű agrártechnológiák Fenntartható Környezet: vízkezelési technológiák fejlesztése hulladékgazdálkodás-újrahasznosítás Tiszta és megújuló energiák: energiahatékony és önfenntartó rendszerek Agrár-innováció: Halgazdálkodás Erdő- és vadgazdálkodás

33 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban
*becslés A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban hidraulikai fejlesztés szenzortechnológia mechatronika beszállítói ipar korszerű vasúti infrastruktúrában szükséges termékek, berendezések fejlesztése és gyártása Fejlett Jármű és Gépipar: Jármű- és Gépipari mechatronika, hidraulika Járműgyártás járműalkatrész és gépgyártás

34 A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban
*becslés A megyei javaslatok megjelenése a nemzeti prioritásokban innovatív termékek gyártása a gumi-, a műanyag- és a vegyiparban (pl. szűréstechnika, kollagén oldat gyártása) energiahatékony építőanyagfejlesztés (anyagtudományok) kreativ- és designipar fejlesztése szolgáltatások fejlesztése a logisztikában és a kreatíviparban Intelligens Technológiák: Különleges anyagok Kreatívipar Logisztika vegyipar, műanyagipar, kozmetikum

35 Megyei specializációk
*becslés Megyei specializációk Intelligens technológiák Megyék különleges anyagok, korszerű anyagok Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Komárom- Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye és Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye vegyipar (gumiipar, műanyagipar, kozmetikumok) Bács-Kiskun megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Pest megye és Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Veszprém megye, Zala megye logisztika Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Zala megye, Pest megye és Budapest kreatív ipar Baranya megye, Csongrád megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye és Budapest, Zala megye

36 GINOP TERVEZÉSI MENETREND - MÉRFÖLDKÖVEK
Végleges Partnerségi Megállapodás benyújtása EU Bizottságnak Partnerségi Megállapodás tervezet benyújtása EU Bizottságnak Partnerségi Megállapodás tervezet benyújtása EU Bizottságnak Partnerségi Megállapodás tervezet benyújtása EU Bizottságnak Végleges Partnerségi Megállapodás benyújtása EU Bizottságnak Magyarország és az EU Bizottság aláírja a Partnerségi Megállapodást Magyarország és az EU Bizottság aláírja a Partnerségi Megállapodást Végleges Partnerségi Megállapodás benyújtása EU Bizottságnak Partnerségi Megállapodás Végleges Partnerségi Megállapodás benyújtása EU Bizottságnak Magyarország és az EU Bizottság aláírja a Partnerségi Megállapodást Magyarország és az EU Bizottság aláírja a Partnerségi Megállapodást Észrevételek alapján átdolgozott OP-k várható benyújtási dátuma EU Bizottságnak ’14.01 ’14.04 ’14.07 15.01 ’14.10 ’14.01 ’14.04 ’14.07 ’14.10 15.01 GINOP OP tervezetek benyújtása EU Bizottságnak Bizottsági elfogadás várható dátuma OP tárgyalások EU Bizottsággal OP tárgyalások EU Bizottsággal Észrevételek alapján átdolgozott OP-k várható benyújtási dátuma EU Bizottságnak Észrevételek alapján átdolgozott OP-k várható benyújtási dátuma EU Bizottságnak

37 A GINOP stratégiai céljai (2014-2020)
5. a) Tájékoztató a GINOP aktuális állásáról Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, technológia, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön és javuljon A stratégiai célok meghatározása a versenyképesség aspektusainak erősítésére épít: Értékteremtés Együttműködés Kihíváskeresés Gazdasági együttműködések erősítése nőjön a piacépítést szolgáló összefogások, vállalkozói együttműködések, beszerzési rendszerek száma és jelentősége Versenyképességi akadályok lebontása a vállalkozások számára könnyebben megvalósítható legyen az új piacokra való belépés, az üzleti modell minőségi javítása

38 GINOP PRIORITÁSTENGELYEK (2014-2020)
Modern üzleti infrastruktúra Vállalkozói kultúra Hálózatosodás, piacra jutás K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése Vállalati K+I Stratégiai K+I együttműködések Versenyképes IKT szektor Digitális gazdaság Digitális felzárkózás Szélessávú hálózat és hozzáférés Energiahatékony-ság és megújuló energia Foglalkoztatási programok Gyakornoki programok Munkahelyi rugalmasság Képzés és átképzés Természeti és kulturális örökség megőrzése 1. KKV 2. K+I 3. IKT 4. Ener-getika 5. Fogl., képzés 6. Turiz-mus 7. Pénzügyi eszközök

39 Az Operatív Programok indikatív forrásallokációja (2014-2020)
*nemzeti társfinanszírozással

40 A különböző Operatív Programok tematikus területeinek indikatív forrásallokációja (2014-2020)
*nemzeti társfinanszírozással

41 A GINOP indikatív forrásallokációja (2014-2020)
PRIORITÁSTENGELYEK Alap Tematikus cél OP-n belüli arány Indikatív forráskeret, mrd Ft* 1. Kis- és középvállalkozások ERFA 3 18% 2 600 2. K+I 1 19% 3. Infokommunikációs fejlesztések 2 5% 4. Energia 4 3% 5. Foglalkoztatás és képzés ESZA 8, 10 24% 6. Turizmus 6 4% 7. Pénzügyi eszközök 1, 2, 3, 4, 8 27% ÖSSZESEN - 100% *nemzeti társfinanszírozással

42 GINOP 2. prioritás – Kutatás és innováció
5. a) Tájékoztató a GINOP Intézkedéstípusok Vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának ösztönzése (pl. termékfejlesztés, kapacitásfejlesztés, innovációs szolgáltatások és tanácsadás) Stratégiai K+F+I együttműködések támogatása (pl. vállalkozások és kutatóhelyek közös K+F projektje, versenyképességi és kiválósági programok, hálózatosodás támogatása, technológia és tudástranszfer, S3 fókusz) K+F+I infrastruktúra és kapacitások bővítése a nemzetközi kiválóság érdekében (pl. kutatóhelyi műszerállomány, ELI program, ESFRI projektek) Célcsoport Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek, vállalkozások (illetve az előbbiek által létrehozott együttműködések)

43 5. a) Tájékoztató a GINOP aktuális állásáról
GINOP 7. prioritás – Pénzügyi eszközök 5. a) Tájékoztató a GINOP aktuális állásáról Intézkedéstípusok Kkv-k beruházásainak, egyéb növekedési célhoz kapcsolható tevékenységeinek támogatása Tudás és technológia intenzív kkv-k fejlesztéseinek támogatása IKT célú fejlesztések támogatása Foglalkoztatási célú fejlesztések támogatása Középületek, magánszemélyek, kkv-k megújuló energia felhasználását és az energiahatékonyság növelését célzó projektek támogatása Célcsoport A pénzügyi közvetítők szolgáltatásait közvetlen vagy közvetett módon igénybe vevő, Magyarország területén működő kkv-k; magánszemélyek.

44 5.b) A műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok
Elvárások a pályázati értékelő rendszerrel szemben ( ) 5.b) A műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok Átlátható értékelő rendszer Pályázati útmutatóban előre rögzített értékelési szempontok és pontozási rendszer A pályázó számára előre kiszámítható az eredmény Szakmailag felkészült értékelők és bírálók Egységes elvek mentén történő értékelés, indoklással Elutasítani csak a pályázati útmutató megfelelő pontjára történő hivatkozással Jogorvoslati lehetőség biztosítása

45 5.bA pályázati értékelés témaspecifikus szempontjai Szavazás
1. prioritás: Vállalkozásfejlesztés versenyképesség, piaci jelenlét fenntartható erősítése exportorientáltság, növekedő árbevétel, magas hozzáadott érték, foglalkoztatás technológia-intenzív ágazatok előnyben részesítése 2. prioritás: K+F+I S3 stratégiával való összhang: a Nemzeti S3 dokumentummal kapcsolatban részletes info: weboldalon A pályázó/projekt K+F+I potenciálja A vállalatok és a kutatóhelyek közötti együttműködés, hálózatosodás (?) 3. prioritás: Infokommunikációs Technológiák (IKT) komplexebb, magasabb informatizáltsági szint elérése IKT-hoz való hozzáférés 4. prioritás : Energetika Energia megtakarítás és/vagy üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentése 5. prioritás: Foglalkoztatás és képzés munkaerő-piaci  hátrányokkal küzdő  csoportok hatékony célzása, hozzáférhetőség biztosítása, alacsony iskolai végzettségűek előnyben részesítése egyéni szintű nyomon követés biztosítása a hatékony megvalósítás érdekében, nyílt munkaerő-piaci keresletre reagáló beavatkozások, Ifjúsági Garanciaprogram céljaihoz való hozzájárulás 6. prioritás: Turizmus költés ösztönző hatás, tartózkodási idő növekedése, látogatószám növekedése, szezonalitás csökkentése, komplex attrakciófejlesztés, multiplikátor hatás (további szolgáltatások vonzása, együttműködésben résztvevők számának emelése-KKV-k)

46 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
(36 1) (36 1) 2017. április 18. 46