Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.. 2015. május 12., Budapest Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.. 2015. május 12., Budapest Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz."— Előadás másolata:

1 Szabó Gábor Dénes május 3.

2 2015. május 12., Budapest Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz. Jelenthet-e kitörési pontot a bioenergetika a leszakadó térségekben? – III. MAKE Konferencia –

3 Tartalom Szabó Gábor Dénes 1)Alapanyag választás 2)Területi lehatárolás 3)Területhasználat és potenciálbecslés 3

4 A legfontosabb ösztönző-csoportok  Környezeti és klimatikus ösztönzők  növekvő környezeti terhelés  globális felmelegedés  Gazdasági ösztönzők  növekvő energiaigény és -függőség (növekvő energiaár)  új lehetőségek: K+F, befektetés, hitelezés  növekvő vidéki elszegényedés: foglalkoztatás és vidékfejlesztés  támogatások (főként ESIF alapok)  Irányelvek és vállalások (különösen EU-s szinten)  energiahatékonyság, CO 2 -kibocsátás-csökk. (Europa 2020 Stratégia)  beruházás- és kutatás-ösztönzési programok (Horizon 2020)  KAP-zöldítés (ökológiai célterület) Szabó Gábor Dénes 4

5 Alapanyag választás indoklása Szabó Gábor Dénes 5 A magyarországi megújuló energiapolitika kulcsterületei:  ellátásbiztonság;  környezeti fenntarthatóság,  klímavédelem;  mezőgazdaság-vidékfejlesztés;  zöldgazdaság-fejlesztés;  közösségi célokhoz való hozzájárulás. „Mezőgazdaság-vidékfejlesztés: A hazai kedvező agroökológiai adottságokra épülő és a fenntarthatósági kritériumokat (kiemelten a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme) figyelembevevő energetikai célú biomassza felhasználás hozzájárulhat a mezőgazdasági munkahelyek megőrzéséhez, újak létrehozásához. A mező- és erdőgazdasági melléktermékek és egyéb szilárd hulladékok (pl. szántóföldi melléktermékek, gyümölcsösökben és szőlőkben képződő nyesedékek), lokális energetikai felhasználása, végtermékké történő átalakítása pótolólagos árbevételt eredményez a gazdálkodók valamint a termelők számára, és jelentős mértékben csökkenti a közösség fosszilis energiaszükségletét.” Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (2011)

6 Biomassza alapanyagok és feldolgozási technológiák Szabó Gábor Dénes 6 Forrás: Dinya László (2012): Tendenciák a biomassza energetikai hasznosításában

7 Szabó Gábor Dénes 7 Forrás: Kohlheb et al. (2010): A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásának meghatározása Magyarországon A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásai Technológia KapacitásÉlettartam Alapanyag Gyártás Tervezés, létesítés Üzemeltetetés, karbantartásÖsszesen termelésselmellékterméből MWévmunkaév 1 MW kapacitásra, a teljes életciklusra Geotermia - közösségi Geotermia – háztartási0, Hőszivattyú - egyszondás0, Biogáz üem - kis méret0, Biogáz üzem - nagy méret Vákuumcsöves kollektor Sík-kollektor Polikristályos napelem Vékonyfilm napelem Háztartási kazán0, Háztartási kazán0, Közösségi kazán Közösségi kazán Közösségi kazán Közösségi kazán Szélerőmű park Szélerőmű torony Kis szélerőgép0, Kis vízerőmű Nagy vízerőmű Bioetanol üzem t/év

8 Nemzeti Vidékstratégia / Darányi Ignác Terv Térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programok: Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek  E szempont alapján a stratégia az észak-magyarországi Cserehát és a dél- dunántúli Ormánság térségét emeli ki, mint különösen hátrányos helyzetű térségeket. Mindkét térségben igen jelentős a munkanélküliség és a roma lakosság aránya, az eddigi fejlesztéspolitikai támogatások nem vezettek érdemi eredményhez.  Ormánság program (Sellyei kistérség/járás)  Cserehát program (Encsi, Edelényi és Szikszói kistérség/járás települései) Szabó Gábor Dénes 8 Forrás: Darányi Ignác Terv – A Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012–2020) végrehajtásának keretprogramja (2012)

9 Szabó Gábor Dénes 9 Forrás: Vidékfejlesztési Program – v. 1.0, 2014 (Vidékfejlesztési Operatív Program tervezet) Vidékies térségek és a különösen kiemelt hátrányos helyzetű területek

10 Szabó Gábor Dénes 10 Forrás: 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról; Vidékies térségek és a különösen kiemelt hátrányos helyzetű területek

11 Szabó Gábor Dénes Az SAPS (egyszerűsített területalapú támogatási rendszer) kifizetési feltételei közé bekerült az un. „zöldkomponens”: az összes adható támogatás 30%-át adja. A zöldkomponens támogatásának feltételei:  a növénytermesztés diverzifikálása:  >10 ha földterületen min. kétféle növénykultúra (max. 75%)  >30 ha földterületen min. háromféle növénykultúra (max. 75% és kettő max. 95%)  az állandó gyepterületek fenntartása (min. 5%)  az ökológiai célterület fenntartása: január 1-jétől kezdődően legalább 5%-ának (inkább 7%) ökológiai jelentőségű területnek kell lennie (A zöldítés szabályai alól az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező birtokok kivételt jelentenek, mivel ezek automatikusan jogosultak a támogatásra.) 11 A KAP-zöldítés („zöldkomponens”)

12 Szabó Gábor Dénes Ökológiai jelentőségű területek lehetnek (országonként változhat):  parlagon hagyott területek;  teraszok;  tájképi elemek;  vízvédelmi sávok, vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok;  agrár-erdészeti területek;  erdőszélek mentén fekvő sávok; fás szárú növényzettel borított sávok; szántóterületen lévő magányosan álló fák; fasorok; fa- és bokorcsoportok; táblaszegélyek;  erdősített területek;  ökológiai jelentőségű másodvetések;  nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek. 12 Ökológiai jelentőségű területek Forrás: a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján;(MK évi 32. szám)

13 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Területhasználat Szabó Gábor Dénes 13 területhasználat CserehátOrmánság terület (ha)arány (%) Ökológiai célterület terület (ha)arány (%) Ökológiai célterület erdő ,034,35% ,426,09% gyep (legelő) 8 129,915,18% 3 189,56,95% gyep (rét) 1 742,63,25% 582,41,27% gyümölcsös 1 254,22,34% 44,80,10% halastó -0,00% 38,40,08% kert 114,70,21% 46,10,10% művelés alól kivett 4 826,09,01% ,112,56%3 326 szántó ,034,91% ,152,48% szőlő 389,10,73% 110,60,24% fásított terület 1,60,00% - nádas -0,00% 55,40,12% ÖSSZESEN ,1100,00% ,8100,00% belterület 2 772,55,18% 2 071,84,47% külterület ,092,12% ,394,74% zártkert 1 444,42,70% 363,80,79% Forrás: Takarnet, saját szerkesztés

14 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Területhasználat - Ormánság Szabó Gábor Dénes 14 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés 6.6. Gabonafélék vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egységGabonafélék Ebből: búzakukoricaárparozszabtriticale Baranya megye Össz. vetéster. aránya (BAR, %) 73,8%26,5%37,0%8,0%0,3%0,5%1,5% Ormánság vetéster. (szántó, ha) , , ,2 71,3118,5 360, Ipari növények és takarmánynövények vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egység Ipari növények Ebből: Takarmány- növények Ebből: napraforg ó repcedohányszójasilókukoricalucerna Baranya megye Össz. vetéster. aránya (BAR, %) 26,2%11,1%8,3%-6,6%5,1%2,1%2,0% Ormánság vetéster. (szántó, ha) 6 296,42 662,31 990, ,91 235,5512,5490,8

15 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Területhasználat - Cserehát Szabó Gábor Dénes 15 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés 6.6. Gabonafélék vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egységGabonafélék Ebből: búzakukoricaárparozszabtriticale Borsod-Abaúj-Zemplén megye Össz. vetéster. aránya (BAZ, %) 70,7%35,3%24,0%7,0%0,3%1,8%1,7% Cserehát vetéster. (szántó, ha) , ,7 930,7 34,0 236,3 221, Ipari növények és takarmánynövények vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egység Ipari növények Ebből: Takarmány- növények Ebből: napraforg ó repcedohányszójasilókukoricalucerna Borsod-Abaúj-Zemplén megye Össz. vetéster. aránya (BAZ, %) 29,3%18,8%7,9%0,0%1,2%13,9%3,3%5,9% Cserehát vetéster. (szántó, ha) 5 469,42 484,21 042,72,5164,21 836,3434,1785,0

16 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Potenciálbecslés – Ormánság (Sellyei kistg.) Szabó Gábor Dénes 16 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Ormánság Gabona szalma KukoricaNapraforgóRepceErdő Kivett (Műv. alól kivett- (belT+zártk ert), 20%) ÖSSZESENÖssz. Ter Termőterületek (ha)8 483,18 907,72 662,31 990, ,43 326, ,581,4% Ökológiai Célterület (ha)593,8 623,5186,4139,3 665,32 208,34,8% Hozam, száraz (t/ha)1,262,1 1,11,34 20 Hasznosítható alapanyag (t/év) , ,22 795,42 675, , , ,1 Energiahozam (GJ/t) 17,5 13,8 15,2 17,5 17,4 Energiahozam (GJ/év) , , , , , , ,2  Az Ormánság várható ökológiai célterülete: ha (+ 665 ha kivett)  Energetikai célú ültetvény (pl. Miscanthus / SRC) potenciális energiatermelése a kijelölt célterületeken (durva becslés): 768 e GJ/év ( MWh)  Összes felhasználható energiamennyiség: e GJ/év

17 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Potenciálbecslés - Cserehát Szabó Gábor Dénes 17 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Cserehát Gabona szalma KukoricaNapraforgóRepceErdő Kivett (Műv. alól kivett- (belT+zárt kert), 20%) ÖSSZESENÖssz. Ter. Termőterületek (ha)5 874,53 170,72 484,21 042, ,5609, ,759,0% Ökológiai Célterület (ha) 411,2 221,9 173,9 73,0 121,81 001,91,9% Hozam, száraz (t/ha)1,262,1 1,1 1,34 20 Hasznosítható alapanyag (t/év) 7 401,96 658,42 608,41 401, , , ,5 Energiahozam (GJ/t) 17,5 13,8 15,2 17,5 17,4 Energiahozam (GJ/év) , , , , , , ,4  A Cserehát várható ökológiai célterülete: 880 ha (+ 122 ha kivett)  Energetikai célú ültetvény (pl. Miscanthus / SRC) potenciális energiatermelése a kijelölt célterületeken (durva becslés): 349 e GJ/év ( MWh)  Összes felhasználható energiamennyiség: e GJ/év

18 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Lehetőségek! Szabó Gábor Dénes  Biomassza helye a megújuló energiaforrások között adott  fenntartható hasznosítás mellett jelentős potenciálok (helyi!)  vidékfejlesztés része lehet  KAP-zöldítés: jelentős támogatási források a biogazdaságnak (vö. bio-alapú gazdaság)  Elmaradott kistérségekben új munkalehetőségeket és plusz jövedelemforrást jelenthetnek a potenciálisan megjelenő földterületek  Kitörési lehetőség új termékpályák kialakításával 18

19 Köszönöm a figyelmet! Szabó Gábor Dénes


Letölteni ppt "Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.. 2015. május 12., Budapest Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések