Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.. 2015. május 12., Budapest Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.. 2015. május 12., Budapest Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz."— Előadás másolata:

1 Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.

2 2015. május 12., Budapest Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz. szabogabord@gmail.com Jelenthet-e kitörési pontot a bioenergetika a leszakadó térségekben? – III. MAKE Konferencia –

3 Tartalom Szabó Gábor Dénes 1)Alapanyag választás 2)Területi lehatárolás 3)Területhasználat és potenciálbecslés 3

4 A legfontosabb ösztönző-csoportok  Környezeti és klimatikus ösztönzők  növekvő környezeti terhelés  globális felmelegedés  Gazdasági ösztönzők  növekvő energiaigény és -függőség (növekvő energiaár)  új lehetőségek: K+F, befektetés, hitelezés  növekvő vidéki elszegényedés: foglalkoztatás és vidékfejlesztés  támogatások (főként ESIF alapok)  Irányelvek és vállalások (különösen EU-s szinten)  energiahatékonyság, CO 2 -kibocsátás-csökk. (Europa 2020 Stratégia)  beruházás- és kutatás-ösztönzési programok (Horizon 2020)  KAP-zöldítés (ökológiai célterület) Szabó Gábor Dénes 4

5 Alapanyag választás indoklása Szabó Gábor Dénes 5 A magyarországi megújuló energiapolitika kulcsterületei:  ellátásbiztonság;  környezeti fenntarthatóság,  klímavédelem;  mezőgazdaság-vidékfejlesztés;  zöldgazdaság-fejlesztés;  közösségi célokhoz való hozzájárulás. „Mezőgazdaság-vidékfejlesztés: A hazai kedvező agroökológiai adottságokra épülő és a fenntarthatósági kritériumokat (kiemelten a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme) figyelembevevő energetikai célú biomassza felhasználás hozzájárulhat a mezőgazdasági munkahelyek megőrzéséhez, újak létrehozásához. A mező- és erdőgazdasági melléktermékek és egyéb szilárd hulladékok (pl. szántóföldi melléktermékek, gyümölcsösökben és szőlőkben képződő nyesedékek), lokális energetikai felhasználása, végtermékké történő átalakítása pótolólagos árbevételt eredményez a gazdálkodók valamint a termelők számára, és jelentős mértékben csökkenti a közösség fosszilis energiaszükségletét.” Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (2011)

6 Biomassza alapanyagok és feldolgozási technológiák Szabó Gábor Dénes 6 Forrás: Dinya László (2012): Tendenciák a biomassza energetikai hasznosításában

7 Szabó Gábor Dénes 7 Forrás: Kohlheb et al. (2010): A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásának meghatározása Magyarországon A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatásai Technológia KapacitásÉlettartam Alapanyag Gyártás Tervezés, létesítés Üzemeltetetés, karbantartásÖsszesen termelésselmellékterméből MWévmunkaév 1 MW kapacitásra, a teljes életciklusra Geotermia - közösségi35000251219 Geotermia – háztartási0,015000023130154 Hőszivattyú - egyszondás0,00620001304 Biogáz üem - kis méret0,2520125216243679480 Biogáz üzem - nagy méret120125216241320398 Vákuumcsöves kollektor 3000316569 Sík-kollektor 25000135467 Polikristályos napelem 300012223266 Vékonyfilm napelem 100012431166 Háztartási kazán0,0251035532045 Háztartási kazán0,11035511042 Közösségi kazán21553801971 Közösségi kazán515538001071 Közösségi kazán101585130011109 Közösségi kazán40158513006104 Szélerőmű park5020001348 Szélerőmű torony2520001146 Kis szélerőgép0,013920002300 Kis vízerőmű1-55000048132180 Nagy vízerőmű5-105000074115189 Bioetanol üzem100 000 t/év108 523---1 4469 968

8 Nemzeti Vidékstratégia / Darányi Ignác Terv Térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programok: Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek  E szempont alapján a stratégia az észak-magyarországi Cserehát és a dél- dunántúli Ormánság térségét emeli ki, mint különösen hátrányos helyzetű térségeket. Mindkét térségben igen jelentős a munkanélküliség és a roma lakosság aránya, az eddigi fejlesztéspolitikai támogatások nem vezettek érdemi eredményhez.  Ormánság program (Sellyei kistérség/járás)  Cserehát program (Encsi, Edelényi és Szikszói kistérség/járás települései) Szabó Gábor Dénes 8 Forrás: Darányi Ignác Terv – A Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012–2020) végrehajtásának keretprogramja (2012)

9 Szabó Gábor Dénes 9 Forrás: Vidékfejlesztési Program 2014-2020 – v. 1.0, 2014 (Vidékfejlesztési Operatív Program tervezet) Vidékies térségek és a különösen kiemelt hátrányos helyzetű területek

10 Szabó Gábor Dénes 10 Forrás: 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról; www.terport.hu Vidékies térségek és a különösen kiemelt hátrányos helyzetű területek

11 Szabó Gábor Dénes Az SAPS (egyszerűsített területalapú támogatási rendszer) kifizetési feltételei közé bekerült az un. „zöldkomponens”: az összes adható támogatás 30%-át adja. A zöldkomponens támogatásának feltételei:  a növénytermesztés diverzifikálása:  >10 ha földterületen min. kétféle növénykultúra (max. 75%)  >30 ha földterületen min. háromféle növénykultúra (max. 75% és kettő max. 95%)  az állandó gyepterületek fenntartása (min. 5%)  az ökológiai célterület fenntartása: 2015. január 1-jétől kezdődően legalább 5%-ának (inkább 7%) ökológiai jelentőségű területnek kell lennie (A zöldítés szabályai alól az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező birtokok kivételt jelentenek, mivel ezek automatikusan jogosultak a támogatásra.) 11 A KAP-zöldítés („zöldkomponens”)

12 Szabó Gábor Dénes Ökológiai jelentőségű területek lehetnek (országonként változhat):  parlagon hagyott területek;  teraszok;  tájképi elemek;  vízvédelmi sávok, vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok;  agrár-erdészeti területek;  erdőszélek mentén fekvő sávok; fás szárú növényzettel borított sávok; szántóterületen lévő magányosan álló fák; fasorok; fa- és bokorcsoportok; táblaszegélyek;  erdősített területek;  ökológiai jelentőségű másodvetések;  nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek. 12 Ökológiai jelentőségű területek Forrás: a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet alapján;(MK 2015. évi 32. szám)

13 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Területhasználat Szabó Gábor Dénes 13 területhasználat CserehátOrmánság terület (ha)arány (%) Ökológiai célterület terület (ha)arány (%) Ökológiai célterület erdő 18 394,034,35% 11 969,426,09% gyep (legelő) 8 129,915,18% 3 189,56,95% gyep (rét) 1 742,63,25% 582,41,27% gyümölcsös 1 254,22,34% 44,80,10% halastó -0,00% 38,40,08% kert 114,70,21% 46,10,10% művelés alól kivett 4 826,09,01% 609 5 762,112,56%3 326 szántó 18 694,034,91% 1 309 24 072,152,48% 1 685 szőlő 389,10,73% 110,60,24% fásított terület 1,60,00% - nádas -0,00% 55,40,12% ÖSSZESEN 53 546,1100,00% 1 918 45 870,8100,00% 5 001 belterület 2 772,55,18% 2 071,84,47% külterület 49 329,092,12% 43 881,394,74% zártkert 1 444,42,70% 363,80,79% Forrás: Takarnet, saját szerkesztés

14 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Területhasználat - Ormánság Szabó Gábor Dénes 14 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés 6.6. Gabonafélék vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egységGabonafélék Ebből: búzakukoricaárparozszabtriticale Baranya megye 136 35548 84168 33014 7765479092 767 Össz. vetéster. aránya (BAR, %) 73,8%26,5%37,0%8,0%0,3%0,5%1,5% Ormánság vetéster. (szántó, ha) 17 776 6 367,1 8 907,7 1 926,2 71,3118,5 360,7 6.10. Ipari növények és takarmánynövények vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egység Ipari növények Ebből: Takarmány- növények Ebből: napraforg ó repcedohányszójasilókukoricalucerna Baranya megye 48 29920 42215 269-12 0969 4773 9313 765 Össz. vetéster. aránya (BAR, %) 26,2%11,1%8,3%-6,6%5,1%2,1%2,0% Ormánság vetéster. (szántó, ha) 6 296,42 662,31 990,5 - 1 576,91 235,5512,5490,8

15 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Területhasználat - Cserehát Szabó Gábor Dénes 15 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés 6.6. Gabonafélék vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egységGabonafélék Ebből: búzakukoricaárparozszabtriticale Borsod-Abaúj-Zemplén megye 117 57358 73539 84711 6964272 9702 785 Össz. vetéster. aránya (BAZ, %) 70,7%35,3%24,0%7,0%0,3%1,8%1,7% Cserehát vetéster. (szántó, ha) 13 225 4 673,6 3 170,7 930,7 34,0 236,3 221,6 6.10. Ipari növények és takarmánynövények vetésterülete területi egységek szerint, gazdálkodási formánként és a gazdálkodás típusa szerint, 2013 [hektár] Területi egység Ipari növények Ebből: Takarmány- növények Ebből: napraforg ó repcedohányszójasilókukoricalucerna Borsod-Abaúj-Zemplén megye 48 62631 22013 104322 06423 0785 4569 865 Össz. vetéster. aránya (BAZ, %) 29,3%18,8%7,9%0,0%1,2%13,9%3,3%5,9% Cserehát vetéster. (szántó, ha) 5 469,42 484,21 042,72,5164,21 836,3434,1785,0

16 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Potenciálbecslés – Ormánság (Sellyei kistg.) Szabó Gábor Dénes 16 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Ormánság Gabona szalma KukoricaNapraforgóRepceErdő Kivett (Műv. alól kivett- (belT+zártk ert), 20%) ÖSSZESENÖssz. Ter Termőterületek (ha)8 483,18 907,72 662,31 990,511 969,43 326,437 339,581,4% Ökológiai Célterület (ha)593,8 623,5186,4139,3 665,32 208,34,8% Hozam, száraz (t/ha)1,262,1 1,11,34 20 Hasznosítható alapanyag (t/év) 10 688,718 706,22 795,42 675,347 877,7 -44 166,8126 910,1 Energiahozam (GJ/t) 17,5 13,8 15,2 17,5 17,4 Energiahozam (GJ/év)187 052,8258 145,542 489,946 816,9833 072,0 -768 502,12 136 079,2  Az Ormánság várható ökológiai célterülete: 1.543 ha (+ 665 ha kivett)  Energetikai célú ültetvény (pl. Miscanthus / SRC) potenciális energiatermelése a kijelölt célterületeken (durva becslés): 768 e GJ/év (213.473 MWh)  Összes felhasználható energiamennyiség: 2.136 e GJ/év

17 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Potenciálbecslés - Cserehát Szabó Gábor Dénes 17 Forrás: Takarnet, saját szerkesztés Cserehát Gabona szalma KukoricaNapraforgóRepceErdő Kivett (Műv. alól kivett- (belT+zárt kert), 20%) ÖSSZESENÖssz. Ter. Termőterületek (ha)5 874,53 170,72 484,21 042,718 395,5609,131 576,759,0% Ökológiai Célterület (ha) 411,2 221,9 173,9 73,0 121,81 001,91,9% Hozam, száraz (t/ha)1,262,1 1,1 1,34 20 Hasznosítható alapanyag (t/év) 7 401,96 658,42 608,41 401,473 582,2 -20 037,3111 689,5 Energiahozam (GJ/t) 17,5 13,8 15,2 17,5 17,4 Energiahozam (GJ/év)129 533,691 885,5 39 647,824 524,21 280 329,9 - 348 648,61 914 569,4  A Cserehát várható ökológiai célterülete: 880 ha (+ 122 ha kivett)  Energetikai célú ültetvény (pl. Miscanthus / SRC) potenciális energiatermelése a kijelölt célterületeken (durva becslés): 349 e GJ/év (96.847 MWh)  Összes felhasználható energiamennyiség: 1.915 e GJ/év

18 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Lehetőségek! Szabó Gábor Dénes  Biomassza helye a megújuló energiaforrások között adott  fenntartható hasznosítás mellett jelentős potenciálok (helyi!)  vidékfejlesztés része lehet  KAP-zöldítés: jelentős támogatási források a biogazdaságnak (vö. bio-alapú gazdaság)  Elmaradott kistérségekben új munkalehetőségeket és plusz jövedelemforrást jelenthetnek a potenciálisan megjelenő földterületek  Kitörési lehetőség új termékpályák kialakításával 18

19 Köszönöm a figyelmet! Szabó Gábor Dénes szabogabord@gmail.com szabogabord@gmail.com


Letölteni ppt "Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.. 2015. május 12., Budapest Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések