A WHO bemutatása Járványok az elmúlt évtizedekben

Az előadások a következő témára: "A WHO bemutatása Járványok az elmúlt évtizedekben"— Előadás másolata:

1 A WHO bemutatása Járványok az elmúlt évtizedekben
Készítette: Ádám Eszter

2 A WHO (Egészségügyi Világszervezet)
Az ENSZ egyik szervezete Székhelye: Genf 1946. április 7-én kezdte meg működését (Egészségügyi Világnap) A nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik.

3 Funkciói Világszintű iránymutatás az egészségügy területén;
Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében; Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.

4 A szervezet kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyítása terén.

5 Működése Irányító testület: Közgyűlés 192 tag (évente ülésezik)
Végrehajtó testület: 32 egészségügyi szakemberből áll, akiket a kormányok neveznek ki. (évente kétszer ülésezik) Összesen kb alkalmazott Költségvetés: 995,3 m USD (2006/2007) A WHO regionális irodái: Brazzaville, Kongó; Washington D.C., USA; Kairó, Egyiptom; Koppenhága, Dánia; Újdelhi, India; és Manila, Fülöp-szigetek.

6 Járványok Endémia: fertőző betegségek rendszeres és tömeges előfordulása a Föld egyes tájain (pl. a malária számos trópusi országban). Epidémia járvány: bármilyen fertőző vagy nem fertőző betegség számszerűen emelkedő esetszáma egy országon, egy tájegységen vagy a népesség egy különálló csoportján belül (pl. influenza, bárányhimlő).

7 Madárinfluenza A madárinfluenza világszerte előfordul. Influenzavírusokat eddig több mint 100 madárfajból izoláltak. Fertőzöttek lehetnek a vadon élő madárfajok, az állatkerti és a díszmadarak, valamint a házi baromfifajok is. A FAO adatai szerint 2003-tól 2006-ig  2748 H5N1 okozta járványkitörést regisztráltak madárállományokban.

8

9

10 Nem tudjuk gyógyítani. Védekezés: a fertőzött állományok (állatok) mielőbbi felismerése (korai diagnózis) az állományok leölése (a beteg állatok nagy tömegben ürítenek vírust) az állati tetemek ártalmatlanná tétele, a telepek kitakarítása, fertőtlenítése, a vírus eredetének kiderítése. A fertőzés helye körül 3 km-es körben védőkörzetet, összesen 10 km sugarú körben pedig megfigyelési zónát kell kialakítani, ahol különleges járványmegelőzési szabályokat léptetnek életbe a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.

11 A fertőzött területekről tilos élő baromfit, vagy/és nyers baromfiterméket (nyers húst, tollat stb.) az EU országaiba behozni. Rendszeres laboratóriumi szűrővizsgálatokat végeznek baromfi- és vadmadárállományokból az esetleges H5 és H7 törzsek megjelenésének időben történő felismerése érdekében. Ezek a szűrővizsgálatok eredményezték a betegség első hazai megállapítását elhullott hattyúkban. Az EU jogszabályok a baromfiállományok zárt tartását is elrendelik (a vadmadarakkal való kapcsolat megakadályozása érdekében) legalább a madárinfluenza megjelenése szempontjából magas kockázatú körzetekben (természetes vizek környezete, madárátvonulási útvonalak stb.), és átmenetileg korlátozzák az élőbaromfi piaci árusítását, a madárkiállításokat, bemutatókat stb.

12 Madárinfluenza az emberben
A madárinfluenza H5N1 változata Délkelet-Ázsia országaiban és Törökországban is átjutott emberbe. A WHO adatai szerint 2003-tól 2006 február közepéig 170 ember betegedett meg, közülük 92-en meghaltak. Eddig olyan emberek betegedtek meg, akik a madarakkal közvetlen kapcsolatban voltak vagy beteg madarakból származó nyers termékeket fogyasztottak. Nincs bizonyíték, hogy a vírus emberről emberre terjedt volna. Ennek akkor lesz esélye, ha a H5N1 törzsek sorozatos mutációk következtében adaptálódnak az emberhez, vagy akkor, ha ezek a törzsek az ember hagyományos, szezonális influenzáját előidéző H1 és H3 törzsekből vesznek át géneket vagy azok szakaszait. Az eddig Délkelet-Ázsia országaiban izolált valamennyi emberi és madáreredetű H5N1 törzs azonban csak madáreredetű géneket tartalmazott, eddig géncsere nem fordult elő.

13 A madárinfluenza H5N1 törzsének előfordulása emberekben

14 SARS - „A” típusos tüdőgyulladás
A járvány kezdő góca Kínában volt 2002 novemberében. A betegségben összességében több mint 8 ezren betegedtek meg, a halálos áldozatok száma pedig meghaladta a 700-at. Az összes eset több mint 60%-át Kínában, 20%-át Hongkongban és mintegy 9%-át Tajvanon észlelték. Európa tíz országába hurcolták be, összesen 35 megbetegedést okozva. Eleinte azt hitték, hogy a megbetegedéseket egy új influenzavírus okozza, később azonban kiderítették, hogy a koronavírus egy új típusa felelős a megbetegedésekért.

15 Elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de a fertőződéshez igen szoros kontaktus szükséges a beteg váladékaival. Tünetei: 2-6 napos lappangás után hirtelen magas láz. Fejfájás, izomfájdalom, száraz köhögés, nehéz légzés. A járvány 2003 nyarán ért véget, ám 2005 elején Kínában újabb megbetegedéseket regisztráltak, többeket karantén alá is helyeztek. A betegség elleni oltóanyag ma már rendelkezésre áll, így remélhetően többé nem okozhat járványt a SARS.

16 Malária Az Anopheles szúnyog nőstényei terjesztik a vírust.
Népbetegség, főleg trópusi vidékeken fordul elő. Évente kb millió megbetegedés, ebből kb. 1 millió halálos kimenetelű.

17 Maláriaveszélyes területek

18 Tünetek Lappangási idő: 10-35 nap
Fő tünete a láz, rendszerint hidegrázással járó lázroham. fáradtság, fejfájás, szédülés, izom és ízületi fájdalmak, hasmenés, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök Kezelése: hosszú időn keresztül az egyetlen terápiás szer a kínafa kérgéből nyert kinin volt. Ez csak a vérben levő parazitákat képes elpusztítani, a test egyéb szöveteiben levőket nem. Használata mára visszaszorult. Napjainkban több készítmény szolgál a malária gyógyítására

19 Ebola A vérzéses láz az emberiséget érintő egyik legveszélyesebb vírusfertőzés. A halálozási aránya 50–90% közötti. Afrika és Ázsia dzsungeleiből ered. Számos fajtáját azonosították már. A vírus testnedvek útján terjed. Lappangási ideje 2–21 nap. Tünetek: Hirtelen láz, gyengeség, izomfájdalom, fejfájás és torokfájás. Ezt követően hányás, hasmenés, bőrkiütések jelentkeznek, romlik a vese- és a májműködés, majd külső és belső vérzések alakulnak ki. Jelenleg specifikus kezelés nem áll rendelkezésre, a tüneti terápia része a folyadékpótlás, az intenzív terápia.

20 AIDS A HIV vírus által előidézett tünetegyüttes. A halálozási arány gyakorlatilag 100%. 1981-ben azonosították, de már régebben megjelent. A vírus az immunrendszer sejtjeit, első sorban a T-limfocitákat támadja meg. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust. Testnedvek útján terjed. A fertőzés bekövetkezhet közösülés, vérátömlesztés során, fertőzött injekciós tű által, anya és csecsemő között a terhesség, szülés és szoptatás alatt, vagy ha a fent említett folyadékok valamelyike egy nyálkahártya vagy bőr sérüléssel érintkezik.

21 A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek. A fertőzöttek több mint háromnegyede Fekete-Afrikában él. Ma már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható. Ezek a gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását .

22

23 Népességre, populáció szerkezetére gyakorolt hatások:
Várható élettartam csökken Lassul a populáció növekedése A koreloszlás változik (kevesebb nő, kevesebb munkaképes) Gazdasági hatások: Általánosan elszegényedéshez vezet- kevesebb munkaerő, családok bevételtől esnek el Mivel csökken a munkaképesek száma, a mezőgazdaság ellehetetlenedik, ami éhínségekhez vezet Az egészségügy helyzete is romlik, pedig a beteg emberek ellátása nagyon költséges és nagy szakértelmet kíván

24 Felhasznált irodalom http://hu.wikipedia.org/wiki/WHO