Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HATÁRTALANUL 2015. „MESÉLJ NEKÜNK KOLOZSVÁR”. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire egész nyugati részét értjük,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HATÁRTALANUL 2015. „MESÉLJ NEKÜNK KOLOZSVÁR”. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire egész nyugati részét értjük,"— Előadás másolata:

1 HATÁRTALANUL „MESÉLJ NEKÜNK KOLOZSVÁR”

2 Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Románia Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső- Erdélynek is nevezhető. PartiumotBánságPartiumotBánság Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román. Király-hágón Magyar KirályságonSzékelyföldmagyarokKirály-hágón Magyar KirályságonSzékelyföldmagyarok

3 Nevének eredete: Az első dokumentum, amely a területre hivatkozik Géza által, 1075-ben kibocsátott adománylevélből származik. „Partes Transsylvana” (vagy mai írásmóddal "Transsilvanae")

4 Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok moldvai és havasalföldi folyó is Erdélyből ered (például: Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl). Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos- tó, Szent Anna-tó, Medve-tó.Dunavízgyűjtő területéhez Tisza DunaMaros Erdélyi-medencétSzamosOltBéga TemesKörösökmoldvaihavasalföldiAranyos-Beszterce TatrosBodzaPrahovaZsílGyilkos- tóSzent Anna-tóMedve-tó

5 Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon, békés természetű és gazdag nép voltak.i. e. 1. évezredtől A magyar történetírás szerint a dákok fokozatosan eltűntek Erdély és a mai Románia területéről, míg a román történetírás szerint folyamatosan itt laktak). DáciaDácia volt az utolsó tartomány, amellyel az ókori Róma gyarapodott.ókori Róma

6 A magyarok, 895-ös honfoglalásukkor – a kora középkori krónikások Kárpát-medencében találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, talán ők a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek.A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit. Gyula, Szent István nagybátyja már Erdély vezetője volt, így már a Magyar Királyságba olvasztás előtt is magyar fennhatóság alatt volt.magyarok895 krónikásokKárpát-medencébenszékelyekSzent István

7 Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált ban a törökökkel vívott mohácsi csata után a Magyar Királyság szétesett. Ezután Erdély névleges török fennhatóság alatt, de gyakorlatilag önálló államként létezett.1003Magyar Királyság1526törökökkelmohácsi csataMagyar Királyságállamként A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt. Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári udvarában a tudományok és művészetek bőkezű támogatásra találtak. A két nagy erdélyi főúri család, a Báthoriak és a Rákócziak több kiemelkedő erdélyi fejedelmet is adtak.17. századBethlen GáborgyulafehérváriBáthoriak Rákócziak

8 Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés révén Erdély ismét Magyarország szerves része lett az Osztrák–Magyar Monarchián belül.1867osztrák-magyar kiegyezésOsztrák–Magyar Monarchián

9 Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, és Magyarország is kikiáltotta a függetlenségét az őszirózsás forradalom nyomán. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai újra hadat üzenve megkezdték Erdély, majd Partium és a Tiszántúl megszállását december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.1918őszirózsás forradalomRomán Királyság Tiszántúl1918december 1-jéngyulafehérvári román nagygyűlés1920antanttrianoni békeszerződéssel

10

11 Az 1945 után hatalomra került új vezetés kezdetben a kommunista eszme internacionalista jellege alapján és a szovjet nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség helyzetét.1945kommunista eszmeszovjet CeauşescuCeauşescu a sovinizmus felerősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani. Az 1980-as évek végén meghirdette a falurombolást, de ezt már nem sikerült véghezvinnie.sovinizmus 1980-as évek falurombolást

12 Az december végi forradalom (a Ceauşescu- diktatúra megdöntése) után Romániában is megszólalhattak addig kegyetlenül elnyomott vélemények, hangok.1989Ceauşescu diktatúra

13 Nemzetiségek A magyarság a jelenkori Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (Hargita 84%, Kovászna 73%). A történelmi és jelenkori Erdély legjelentősebb kulturális központja Kolozsvár, ahol ma már a lakosságnak csak 19%-a magyar.HargitaKovásznaKolozsvár

14 Képzőművészet A városok közterein - a magyar állam támogatásából - a század fordulóján számos magyar vonatkoztatású szobor épült. Ezek többségét elpusztították, ledöntötték az 1918-ban bevonuló román seregek. Csak néhány köztéri szobor vészelte át csodával határos módon a pusztítást, közöttük Fadrusz János híres alkotása, a kolozsvári Mátyás király-emlékmű.1918 Fadrusz JánosMátyás király-emlékmű

15 Magyarok Hunyadi János Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, Bécs, 1490)Kolozsvár1443Bécs1490 magyar király Báthori István Bocskai István Bethlen Gábor Bethlen István Ady EndreAdy Endre költő, újságíró Apáczai Csere JánosApáczai Csere János filozófus, pedagógus Áprily LajosÁprily Lajos költő Benedek ElekBenedek Elek író, „a nagy mesemondó”

16 Magyarok : Bolyai FarkasBolyai Farkas matematikus Bolyai JánosBolyai János matematikusmatematikus Bartók BélaBartók Béla zeneszerző és zongoraművész Dsida JenőDsida Jenő költő Kölcsey FerencKölcsey Ferenc (Sződemeter, augusztus 8. – Szatmárcseke, augusztus 24.) költő, politikus és nyelvújító. Kőrösi Csoma Sándor Kós KárolyKós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) építész, író, grafikus,Temesvár1883Kolozsvár 1977 Mikes KelemenMikes Kelemen író

17 Magyarok : Orbán BalázsOrbán Balázs író Sütő AndrásSütő András Kossuth-díjas íróKossuth-díjas Tamási ÁronTamási Áron (Farkaslaka, 1897 – Budapest, 1966) Kossuth-díjas íróFarkaslaka Tőkés LászlóTőkés László (Kolozsvár, 1952) református püspökKolozsvár1952püspök Wass AlbertWass Albert (Válaszút, 1908 – Astor, Florida, 1998) íróVálaszút1908 AstorFlorida1998 Wesselényi MiklósWesselényi Miklós (Zsibó, december 30. – Pest, április 21.) reformkori politikus, az „árvízi hajós”

18

19 Nagyvárad Nagyvárad a Partium legnagyobb városa.. „Szent László városának” belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai fontossággal bír.PartiumSzent László

20 Nagyvárad Sebes Körös Városháza Poynár ház (szecessziós)

21 Kolozsvár A jelenkori Erdély legnagyobb városa, egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a református templom, illetve a Bánffy-palota.Mátyás királyBocskai István Szent Mihály-templomFadrusz JánosMátyás szobrávalreformátus templomBánffy-palota

22 Kolozsvár

23

24

25 Nagyszalonta  Nagyszalonta kis Árpádkori település volt a Toldi család birtokában. A törökök ban feldúlják és elpusztítják Kölesér várát és vele együtt Szalontát is. Kölesér várát már nem építik újjá, helyette a visszatérő és az 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát. Ez időben épült fel a ma is látható őrtorony, a "Csonka torony", amely akkor a szalontai vár része volt.

26 A letelepített hajdúk nemesi kiváltságokat kaptak, a települést pedig városi rangra emelték ben II. Rákóczi György, Erdély fejedelme, a törökök támadása elől felégeti a várost. A törökök kivonulása után a vár elvesztette végvári jelentőségét, omladozó falait széthurcolták, csak a torony dacolt a pusztító viharokkal. A XVII. század végére újra benépesül és virágzó település lesz a hajdúváros. A Arany János városa még őrzi magyar többségét, a magyarok aránya 60 %. Ez lépten nyomon meglátszik a városban sétálva, a köztéri szobrokat elborítják a nemzeti színű szalagok és koszorúk. A Csonkatoronyban Arany János múzeum van.

27

28 Parajd

29


Letölteni ppt "HATÁRTALANUL 2015. „MESÉLJ NEKÜNK KOLOZSVÁR”. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire egész nyugati részét értjük,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések