Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészségi állapotot befolyásoló tényezők. Mi az egészség?  A betegségek hiánya (?)  WHO alkotmánya 1946: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészségi állapotot befolyásoló tényezők. Mi az egészség?  A betegségek hiánya (?)  WHO alkotmánya 1946: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és."— Előadás másolata:

1 Egészségi állapotot befolyásoló tényezők

2 Mi az egészség?  A betegségek hiánya (?)  WHO alkotmánya 1946: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya”.  Dubos definíciója: „Az egészség vagy a betegség állapota annak a sikernek a kifejeződése, amit a szervezet ér el, miközben erőfeszítéseket tesz adaptívan megválaszolni a környezet kihívásait.”  Az egészség nem csupán a testi egészséget jelenti, hanem azt, hogy a három rendszer, a szociális, a pszichológiai és az élettani állandó kölcsönhatásban van egymással.  Míg egyes emberek egészsége tartós, addig másoké minden kisebb külső behatásra elvész. E tekintetben nagy szerepet játszik az öröklött ellenállási képesség, vagy a megbetegedésre való hajlandóság; mindkettő lehet azonban szerzett is.  Az egészséget veszélyeztető tényezők nem véletlenszerűen oszlanak meg a társadalomban, megoszlásuk a szociális struktúrában fennálló egyenlőtlenségek kifejeződései.

3 Egészség a földrajzban  Amikor a geográfiában egészségi állapotról beszélünk, akkor sohasem az egyén, hanem egy adott népesség egészségi állapotát kívánjuk jellemezni.  Azt kell vizsgálni, hogy egy betegség az adott népességen belül jelen van-e, és ha igen, akkor az emberek mekkora részét érinti. Ezek a mérhető tulajdonságok.  Az egészségi állapotot alapvetően 4 tényező határozza meg:  az ember biológiai tulajdonságai  környezet  életmód  egészségügyi rendszer

4  A genetikai, biológiai tulajdonságok egy része (pl. öröklött tulajdonságok) nem változtatható meg, másik része azonban befolyásolható, fejleszthető (pl. fizikai állóképesség).  Környezet (az egészségi állapot vizsgálatakor): mindazok az emberi testhez képest külső természeti és társadalmi tényezők, amelyek hatnak az egészségre és nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani (pl. levegő szennyezettsége).  Életmód: az egyén döntéseinek halmaza, amelyekkel egészségi állapotára hatást gyakorol [erősen korlátozott, a környezet által meghatározott].  Egészségügyi rendszer:  megelőző tevékenység  gyógyítás

5 Mutatók  Mortalitás (halál bekövetkezése):  nyers halálozási arányszám: halálozások és a népességszám aránya  csecsemőhalandóság: halálozások és élveszületések aránya  születéskor várható élettartam  Morbiditás (a népesség betegségi viszonyai, halál előtti esély):  letalitás: egy betegség halálozási veszélyessége  incidencia: az új esetek száma a kockázatnak kitett népesség körében adott időtartam alatt  prevalencia: a betegség gyakorisága adott időpontban

6

7  A természetes szaporodás a megyék szintjén tekintélyes eltéréseket mutat.  Magas élveszületési arány az ország ÉK-i részére jellemző.  A halálozás kiterjedtebb, követi az életminőség jellemzőit, és Nógrád, Heves és Békés megyében nagy arányú.  A két tényező együttes jelenléte miatt a lakosság általános fogyása jellemző.

8

9 Halálozás  A halálozás az élet kezdeti időszakában (0-1 év) magas intenzitással jelentkezik. Ennek oka a fejlődési, születési rendellenességek okozta problémák és az életkezdés környezeti változásai.  A csecsemőhalandóság hatása az élettartamra: ha a csecsemő korai életkorban meghal, elveszti azokat az éveket is, amiket még megélhetett volna.  1-14 éves korban alacsony szintű a halálozás (kivéve gyermekbalesetek)  Kb. 25 éves kor: elválik a magasabb férfi és az alacsonyabb női halandóság.  év között egy férfinak Mo-on feleakkora életkilátásai vannak, mint Ny-on élő, hasonló korú férfitársának.  Időskori halandóság: aki eléri a 60-at, annak jó esélye van a következő évek megélésére is (további évre).  Ma 10 fiú újszülöttből 4 éri meg a 60-at.

10

11

12

13

14 Születéskor várható élettartam  A már meghaltak adatainak átlagaként alakul ki.  Azt mutatja meg, hogy egy élve szülött hány évet élne, ha a születése évében meglevő korspecifikus halálozási viszonyok változatlanul folytatódnának.  A nyugat-európai fejlett világban a férfiak átlagosan 74-77, a nők évig élnek. Az öregedő népesség azért jellemző, mert kevés gyereket vállalnak, ugyanakkor sokáig élnek az emberek.  Magyarország: A hazai várható élettartamok Európában az egyik legalacsonyabb értéket jelentik. A halandósági különbségek nemenként eltérnek:  férfiak: 67 év  nők: 76 év

15

16

17

18

19 Halálokok  Az halálozások fele a keringési betegségek miatt következik be (öregkorban).  18 %-ot jelentenek azok a halálozások, melyeket el lehetne kerülni (öngyilkosság, mérgezés, közlekedési balesetek).  A kelet-európai és magyarországi haláloki struktúra jellemzői:  rossz életminőség >> az emberek meg sem érik az időskort  szőlő-és gyümölcstermesztő vidékek, magas munkanélküliségű területek >> alkoholizmus  magas környezeti terhelés, veszélyes üzemek >> daganatos betegségek  depresszió, konfliktuskezelés hiánya >> öngyilkosság  elégtelen személyes higiéné, táplálkozás alacsony színvonala >> ajak, szájüreg, gége és nyelőcső megbetegedései, koleszterinproblémák

20  Nemenkénti különbségek  A nők között többfajta halálok fordul elő. Ennek az eltérő életmód és biológiai adottság az oka.  Férfiak: a szívkoszorúér-betegségeken és az agyérbetegségeken kívül jellemző halálok a tüdőrák és a májbetegség.  Nők esetében a 3.helyen a mellrák szerepel.  A férfiak sokkal nagyobb arányban szenvednek balesetet és követnek el öngyilkosságot, mint a nők.  Regionális különbségek (a túlélés esélyei nemenként és településtípusonként változnak)  Legkedvezőtlenebb esélyek: 1000 fő alatti települések  Kis településeken rosszabb az orvosi ellátás elérhetősége (nincs telefon, sokáig tart míg kiér a mentő)  Nagyvárosokban jobb az egészségügyi ellátás és általában az élet minősége, bár a stressz ellenirányba hat.  Legmagasabb élettartammal a közepes nagyságú településen élők rendelkeznek.

21

22

23 Magyarország helye az európai „rangsorokban” (kiemelt halálokok szerint)

24

25

26

27

28 Okok és következmények  Kockázati tényezők:  magas vérnyomás  magas koleszterinszint  mozgáshiányos életmód  rossz életminőség (veszélyes munkahelyek)  környezetszennyezettség (csatornázottság, szennyvíztisztítás hiánya, talaj és talajvíz szennyezettsége, nem megfelelő ivóvíz)  higiénés szemlélet hiánya  elszegényedés >> alacsony szintű táplálkozás  túlsúlyosság  betegségek megelőzése (szűrések!)  idegesség, stressz, depresszió  tartós munkanélküli állapot/többletmunka

29 Egészségügyi rendszer  A társadalmi-gazdasági alrendszerek egyikéhez, a jóléti-szociális rendszerhez tartozik.  Az egymással kölcsönhatásban és kölcsönös függőségben levő egészségügyi erőforrások, -szervezés, -finanszírozás, menedzsment olyan rendszere, melynek célja a lakosság számára egészségügyi szolgáltatások nyújtása.  2 típusa van:  hagyományos orvoslás (fejlődő országok)  professzionális (nyugati civilizáció)  Összetevői:  erőforrások  intézményhálózat  finanszírozás  menedzsment  működtetés

30 Erőforrások  A geográfia számára ezek ismerete a legfontosabb.  2 csoport:  Emberi:  munkaerő: orvosokból és szövetségi személyzetből (ápolónők, szülésznők, műtősök, laboránsok, védőnők, röntgenasszisztensek) áll  orvosellátottság: egy orvosra jutó lakosok száma ( )  Tárgyi:  kórházak (általános és szak~), járóbeteg szakellátást szolgáló, krónikus betegek ellátását szolgáló, és speciális intézmények  műszerek, eszközök  tudományos ismeretek

31 Az egészségesebb életért  Az életmódra vonatkozóan a következőket ajánlják a szakemberek:  személyi higiéné  egészséges táplálkozás (kevés zsír, szénhidrát, fehérjedús tápanyag-összetétel)  több mozgás, sport  stressztűrés-és kezelés  baleset-megelőzés  kiegyensúlyozott szexualitás  dohányzás mellőzése  kevesebb alkoholfogyasztás  drogtagadás  időben orvoshoz fordulni  környezet tisztelete és védelme

32 Források  Rédei Mária: Demográfiai ismeretek (2006, Budapest)  Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. (2002, Dialóg Campus)  Kopp Mária- Skrabski Árpád: Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot (Demográfia, 2000/2-3.)


Letölteni ppt "Egészségi állapotot befolyásoló tényezők. Mi az egészség?  A betegségek hiánya (?)  WHO alkotmánya 1946: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések