Egészségi állapotot befolyásoló tényezők

Az előadások a következő témára: "Egészségi állapotot befolyásoló tényezők"— Előadás másolata:

1 Egészségi állapotot befolyásoló tényezők

2 Mi az egészség? A betegségek hiánya (?)
WHO alkotmánya 1946: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya”. Dubos definíciója: „Az egészség vagy a betegség állapota annak a sikernek a kifejeződése, amit a szervezet ér el, miközben erőfeszítéseket tesz adaptívan megválaszolni a környezet kihívásait.” Az egészség nem csupán a testi egészséget jelenti, hanem azt, hogy a három rendszer, a szociális, a pszichológiai és az élettani állandó kölcsönhatásban van egymással. Míg egyes emberek egészsége tartós, addig másoké minden kisebb külső behatásra elvész. E tekintetben nagy szerepet játszik az öröklött ellenállási képesség, vagy a megbetegedésre való hajlandóság; mindkettő lehet azonban szerzett is. Az egészséget veszélyeztető tényezők nem véletlenszerűen oszlanak meg a társadalomban, megoszlásuk a szociális struktúrában fennálló egyenlőtlenségek kifejeződései.

3 Egészség a földrajzban
Amikor a geográfiában egészségi állapotról beszélünk, akkor sohasem az egyén, hanem egy adott népesség egészségi állapotát kívánjuk jellemezni. Azt kell vizsgálni, hogy egy betegség az adott népességen belül jelen van-e, és ha igen, akkor az emberek mekkora részét érinti. Ezek a mérhető tulajdonságok. Az egészségi állapotot alapvetően 4 tényező határozza meg: az ember biológiai tulajdonságai környezet életmód egészségügyi rendszer

4 A genetikai, biológiai tulajdonságok egy része (pl
A genetikai, biológiai tulajdonságok egy része (pl. öröklött tulajdonságok) nem változtatható meg, másik része azonban befolyásolható, fejleszthető (pl. fizikai állóképesség). Környezet (az egészségi állapot vizsgálatakor): mindazok az emberi testhez képest külső természeti és társadalmi tényezők, amelyek hatnak az egészségre és nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani (pl. levegő szennyezettsége). Életmód: az egyén döntéseinek halmaza, amelyekkel egészségi állapotára hatást gyakorol [erősen korlátozott, a környezet által meghatározott]. Egészségügyi rendszer: megelőző tevékenység gyógyítás

5 Mutatók Mortalitás (halál bekövetkezése):
nyers halálozási arányszám: halálozások és a népességszám aránya csecsemőhalandóság: halálozások és élveszületések aránya születéskor várható élettartam Morbiditás (a népesség betegségi viszonyai, halál előtti esély): letalitás: egy betegség halálozási veszélyessége incidencia: az új esetek száma a kockázatnak kitett népesség körében adott időtartam alatt prevalencia: a betegség gyakorisága adott időpontban

6

7 A természetes szaporodás a megyék szintjén tekintélyes eltéréseket mutat.
Magas élveszületési arány az ország ÉK-i részére jellemző. A halálozás kiterjedtebb, követi az életminőség jellemzőit, és Nógrád, Heves és Békés megyében nagy arányú. A két tényező együttes jelenléte miatt a lakosság általános fogyása jellemző.

8

9 Halálozás A halálozás az élet kezdeti időszakában (0-1 év) magas intenzitással jelentkezik. Ennek oka a fejlődési, születési rendellenességek okozta problémák és az életkezdés környezeti változásai. A csecsemőhalandóság hatása az élettartamra: ha a csecsemő korai életkorban meghal, elveszti azokat az éveket is, amiket még megélhetett volna. 1-14 éves korban alacsony szintű a halálozás (kivéve gyermekbalesetek) Kb. 25 éves kor: elválik a magasabb férfi és az alacsonyabb női halandóság. 35-55 év között egy férfinak Mo-on feleakkora életkilátásai vannak, mint Ny-on élő, hasonló korú férfitársának. Időskori halandóság: aki eléri a 60-at, annak jó esélye van a következő évek megélésére is (további évre). Ma 10 fiú újszülöttből 4 éri meg a 60-at.

10

11

12

13

14 Születéskor várható élettartam
A már meghaltak adatainak átlagaként alakul ki. Azt mutatja meg, hogy egy élve szülött hány évet élne, ha a születése évében meglevő korspecifikus halálozási viszonyok változatlanul folytatódnának. A nyugat-európai fejlett világban a férfiak átlagosan 74-77, a nők évig élnek. Az öregedő népesség azért jellemző, mert kevés gyereket vállalnak, ugyanakkor sokáig élnek az emberek. Magyarország: A hazai várható élettartamok Európában az egyik legalacsonyabb értéket jelentik. A halandósági különbségek nemenként eltérnek: férfiak: 67 év nők: 76 év

15

16

17

18

19 Halálokok Az halálozások fele a keringési betegségek miatt következik be (öregkorban). 18 %-ot jelentenek azok a halálozások, melyeket el lehetne kerülni (öngyilkosság, mérgezés, közlekedési balesetek). A kelet-európai és magyarországi haláloki struktúra jellemzői: rossz életminőség >> az emberek meg sem érik az időskort szőlő-és gyümölcstermesztő vidékek, magas munkanélküliségű területek >> alkoholizmus magas környezeti terhelés, veszélyes üzemek >> daganatos betegségek depresszió, konfliktuskezelés hiánya >> öngyilkosság elégtelen személyes higiéné, táplálkozás alacsony színvonala >> ajak, szájüreg, gége és nyelőcső megbetegedései, koleszterinproblémák

20 Nemenkénti különbségek
A nők között többfajta halálok fordul elő. Ennek az eltérő életmód és biológiai adottság az oka. Férfiak: a szívkoszorúér-betegségeken és az agyérbetegségeken kívül jellemző halálok a tüdőrák és a májbetegség. Nők esetében a 3.helyen a mellrák szerepel. A férfiak sokkal nagyobb arányban szenvednek balesetet és követnek el öngyilkosságot, mint a nők. Regionális különbségek (a túlélés esélyei nemenként és településtípusonként változnak) Legkedvezőtlenebb esélyek: 1000 fő alatti települések Kis településeken rosszabb az orvosi ellátás elérhetősége (nincs telefon, sokáig tart míg kiér a mentő) Nagyvárosokban jobb az egészségügyi ellátás és általában az élet minősége, bár a stressz ellenirányba hat. Legmagasabb élettartammal a közepes nagyságú településen élők rendelkeznek.

21

22

23 Magyarország helye az európai „rangsorokban” (kiemelt halálokok szerint)

24 Magyarország helye az európai „rangsorokban” (kiemelt halálokok szerint)

25 Magyarország helye az európai „rangsorokban” (kiemelt halálokok szerint)

26 Magyarország helye az európai „rangsorokban” (kiemelt halálokok szerint)

27 Magyarország helye az európai „rangsorokban” (kiemelt halálokok szerint)

28 Okok és következmények
Kockázati tényezők: magas vérnyomás magas koleszterinszint mozgáshiányos életmód rossz életminőség (veszélyes munkahelyek) környezetszennyezettség (csatornázottság, szennyvíztisztítás hiánya, talaj és talajvíz szennyezettsége, nem megfelelő ivóvíz) higiénés szemlélet hiánya elszegényedés >> alacsony szintű táplálkozás túlsúlyosság betegségek megelőzése (szűrések!) idegesség, stressz, depresszió tartós munkanélküli állapot/többletmunka

29 Egészségügyi rendszer
A társadalmi-gazdasági alrendszerek egyikéhez, a jóléti-szociális rendszerhez tartozik. Az egymással kölcsönhatásban és kölcsönös függőségben levő egészségügyi erőforrások, -szervezés, -finanszírozás, menedzsment olyan rendszere, melynek célja a lakosság számára egészségügyi szolgáltatások nyújtása. 2 típusa van: hagyományos orvoslás (fejlődő országok) professzionális (nyugati civilizáció) Összetevői: erőforrások intézményhálózat finanszírozás menedzsment működtetés

30 Erőforrások A geográfia számára ezek ismerete a legfontosabb.
2 csoport: Emberi: munkaerő: orvosokból és szövetségi személyzetből (ápolónők, szülésznők, műtősök, laboránsok, védőnők, röntgenasszisztensek) áll orvosellátottság: egy orvosra jutó lakosok száma ( ) Tárgyi: kórházak (általános és szak~), járóbeteg szakellátást szolgáló, krónikus betegek ellátását szolgáló, és speciális intézmények műszerek, eszközök tudományos ismeretek

31 Az egészségesebb életért
Az életmódra vonatkozóan a következőket ajánlják a szakemberek: személyi higiéné egészséges táplálkozás (kevés zsír, szénhidrát, fehérjedús tápanyag-összetétel) több mozgás, sport stressztűrés-és kezelés baleset-megelőzés kiegyensúlyozott szexualitás dohányzás mellőzése kevesebb alkoholfogyasztás drogtagadás időben orvoshoz fordulni környezet tisztelete és védelme

32 Források Rédei Mária: Demográfiai ismeretek (2006, Budapest)
Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. (2002, Dialóg Campus) Kopp Mária- Skrabski Árpád: Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot (Demográfia, 2000/2-3.)