Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek."— Előadás másolata:

1 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek

2 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2 Tananyag Kötelező irodalom: Előadások anyaga, ami a Pénzügy Tanszék honlapjáról letölthetők. Gál Erzsébet: Bankok, bankügyletek (egyetemi jegyzet)

3 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 3 Ajánlott irodalom: Bozsik Sándor: Banküzemtan ME Pénzügytan Szöveggyűjtemény II fejezetek (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) Dr. Huszti Ernő: Banktan Meier Kohn: Bankok és pénzügyi piacok Osiris 1996

4 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 4 Számonkérés módja: Az aláírás feltétele: hitelezési esettanulmány prezentálása Gyakorlati jegy: zárthelyi dolgozat írása a szorgalmi időszakban

5 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 5 Érdemjegy megállapítása Zárthelyi dolgozat:50pont Ponthatárok: 0 – 25 pont1elégtelen 26 – 31 pont2elégséges 32 – 37 pont3közepes 38 – 43 pont4jó pont5jeles

6 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Mi a bank?

7 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bank fogalma Olyan intézmény, amely hivatásszerűen vesz igénybe és nyújt hitelt, illetve amely sajátos szervezete pénz teremtésére is képessé tesz Szó eredete: banca (olasz) – pad banque (francia) – láda, fiók 7

8 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Deficites Pénztulaj- donosok (végső adósok) Pénzügyi közvetítők (bankok) Szufficites Pénztulaj- donosok (végső hitelezők) Sok adós szükséglete: 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönző vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel Sok hitelező szükséglete: 1.Likviditás 2.Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetősége A pénzügyi közvetítők szerepe 8

9 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A közvetlen és közvetett pénzközvetítés összehasonlítása 9

10 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 10 A bank monetáris pénzügyi közvetítő Bank = hitelintézet Pénzügyi közvetítő, kapcsolatot teremt a beruházók és a megtakarítók között:  betétet gyűjt;  hitelez;  pénzforgalmi számlát vezet  más szolgáltatásokat nyújt ( bankgarancia, pénzváltás, értékpapírügyletek, széf, letét, tanácsadás, ügynöki tevékenység ).

11 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 11 A bank monetáris pénzügyi közvetítő közgazdasági jelentősége A Bankok (elméletben) 1.Összehangolják a megtakarítók és a hitelfelvevők igényeit (lejárat, kockázat, összeg és hely transzformáció) 2.Kezelik a kihelyezések kockázatait (hitelbírálat, portfólió diverzifikáció) 3.A bankok közötti verseny csökkenti a kamatmarzsot és a pénzügyi szolgáltatások díjait, jutalékaitVeszélyek 1.Információs asszimmetria 2.Morális hazárdírozás Törvényi szabályozás és felügyelet szükséges!!

12 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 12 A bank pénzügyi szolgáltató üzem a szolgáltatások jellemzői: –elválaszthatatlanság, tárolhatatlanság, élőmunka-igényesség, szállíthatatlanság, megfoghatatlanság. a pénzügyi szolgáltatók kockázatokkal kereskednek a pénzügyi szolgáltatókra speciális és kifinomult szabályozás vonatkozik

13 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 13 A kétszintű bankrendszer magyarországi kialakítása – Mesterséges kialakítás a meglevő elemekből: MNB – csak jegybank 3 újonnan létrehozott kereskedelmi bank (MHB,OKHB,BB) MKB és ÁÉB kereskedelmi banki jogosítványt kap OTP, takarékszövetkezetek Vegyesbankok Decentralizált pénzalapok banki jogosítványt kapnak (kisbankok)

14 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 14 A bankrendszer problémáinak felszínre kerülése –az 1990-es évek első fele Átláthatóság iránti igény: vége szabályozási változások („törvénykezési sokkterápia) – Pénzintézeti törvény; hitelek minősítése, céltartalék képzési kötelezettség; Számviteli tv.; Csődtörvény; A bankrendszer strukturális gyengeségei és a transzformációs válság összekapcsolódása – rossz hitel probléma kiéleződése.

15 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 15 Bankkonszolidáció és bankprivatizáció Miért volt szükség konszolidációra? 1. Hitelkonszolidáció2. Adóskonszolidáció3. Bankkonszolidáció Stabilizáció, privatizáció ; A bankrendszer után…

16 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 16 A szereplők számának csökkenése A banki szolgáltatások piaca oligopol piac, Legnagyobb hazai szereplők. (Hogy mérjük a bankok nagyságát?) Legkisebb szereplők (takarékok) Fúziós hullám a világban Ennek lecsapódásai Magyarországon –Pl. K&H, Erste, Unicredit, CIB+Inter-Európa,

17 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 17 A kiemelkedően magas külföldi tulajdon Miért jönnek ide a külföldi bankok? „Defensive expansion” hipotézis Az üzleti lehetőségek kihasználása A székhely szerinti országban lévő erős verseny és kevés üzleti lehetőség Miért jó megnyitni a hazai piacot? Hazai tőkehiány Technológia, tudásátadás Külföldi befektetők (nem banki) bizalmának növelése

18 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR „Boldog békeidők” ( ) Gyors hitelállomány bővülés (lakossági hitelezés) Nagy jövedelmezőség Jelentős külföldi befektetések a bankszektorban 18

19 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Pénzügyi válság Hitelezés megtorpanása, visszaesése Romló hitelportfólió Kormányzati különadók, eseti beavatkozások (végtörlesztés, árfolyamgát, fogyasztóvédelmi intézkedések) Gyenge jövedelmezőség 19

20 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

21 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek A banküzem sajátosságai és főbb szabályai

22 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás Pénzügyi közvetítők Elsődleges piac Másodlagos piac Monetáris közvetítők Nem monetáris közvetítők Kockázati tőketársaságo k Befektetési társaságok Tőzsde Értékpapír- bizományosok Értékpapír- kereskedők Bankok Szövetkezeti hitelinté- zetek Bankjellegű intézmények Befektetési bankok Jelzálogbankok Lakástakarék- pénztárak Befektetési alapok Nem bankjellegű intézmények Biztosító- társaságok Nyugdíjalapok Egészség- biztosítók 22

23 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 23 Tőkepiaci finanszírozás két alaptípusa - közvetlen finanszírozás, amely értékpapírok (pl. kötvény, részvény) kibocsátásán és forgalmán alapul. - közvetett finanszírozás, amely pénzügyi közvetítők (pl. hitelintézeteket, üzleti biztosítók, nyugdíjalapok) beiktatódása révén valósul meg.

24 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 24 Finanszírozási szolgáltatás - tőkeáramlás KözvetlenKözvetett Másodlagos piaci szereplők Elsődleges piaci szereplők Nem monetáris közvetítők Monetáris közvetítők Monitor szervezetek

25 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 25 A bank monetáris pénzügyi közvetítő és kockázatokkal kereskedő üzem A bankok, a bankrendszer biztosítja a gazdaság számára a pénzt, a mai pénz a bankrendszerre szóló követelés. A bank pénzt gyűjt, teremt, helyez ki, amely tevékenységekkel kockázatokat kezel, és maga is kockázatot vállal.

26 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 26 A bank monetáris pénzügyi közvetítő Vagyona (eszközök) PénzeszközökPénzeszközök Jegybankképes értékpapírokJegybankképes értékpapírok KihelyezésekKihelyezések (hitelek, egyéb) BefektetésekBefektetések Stratégiai~ Portfólió~ Kényszer~ Banküzemi eszközökBanküzemi eszközök A vagyon finanszírozási forrásai Idegen forrásokIdegen források Ügyfélbetétek, Vásárolt forrásokVásárolt források Jegybanki források TőkeTőke

27 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A bankok fontosabb eszközei 27 Forrás: PSZÁF, MNB Millió forint Eszközök összesen Pénztár és elszámolási számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési célú értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek Vagyoni érdekeltségek Aktív kamat-elhatárolások Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök Saját eszközök

28 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A bankok legfontosabb forrásai 28 Forrás: PSZÁF Millió forint Források öszesen Betétek Monetáris intézményektől származó betétek Felvett hitelek Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Passzív kamatelhatárolások Egyéb passzív elszámolások Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek Céltartalék Saját tőke

29 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Minősített hitelek alakulása 29 Millió Ft Minősített hitelek összesen Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

30 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Banki eredmény alakulása 30 Millió forint Kamat és kamatjellegű bevétel összesen Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen Kamatkülönbözet Kapott osztalék Jutalék és díjeredmény Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb üzleti tevékenység eredménye Általános igazgatási költségek Értékvesztés és kock.céltart. változása előjellel Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény)

31 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 31 A bank „kockázatokkal kereskedő „üzem”  a különböző gazdasági szereplők kockázatait diverzifikálja;  jövedelme az általa vállalt kockázatokkal arányos. A kamatrésben a közvetítés költsége és az elvárt hozam jelenik meg.  a gazdasági szereplők kockázatait átvállalja;  Σ nagy tőkeáttétel

32 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 32 A bank alapvető konfliktusai- a „mágikus háromszög” Likviditás = fizetési kötelezettségeinek időveszteség és vagyoni veszteség nélkül eleget tud tenni. Szolvencia = tőkéje pozitív érték, ezért fedezetet nyújt kihelyezéseinek és kötelezettségeinek értékkülönbözetére. Jövedelmezőség = biztosítani tudja tulajdonosai jövedelemelvárásait, eredménye képes növelni tőkéjét. A három követelmény egymás rovására tud érvényesülni.A három követelmény egymás rovására tud érvényesülni.

33 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Konfliktusok főbb fajtái Likvid eszközök alacsony jövedelmezősége Magas nyereséget csak kockázatos ügyletek vállalásával lehet elérni Források között a legdrágább a saját tőke „To big to fail” –Bank csődje a számlavezetési körbe tartozó vállalkozások csődjét is jelentheti –Bank csődje más bankok csődjét is jelentheti –Bank csődje megrendítheti az egész pénzügyi rendszerben a bizalmat 33

34 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankszabályozás fontossága Bankokkal kapcsolatos törvények és a felügyelet a likviditás és a szolvencia követelmény teljesülését igyekszik erősíteni –Alapítási és engedélyezési szabályok –Tőkemegfelelési szabályok –Kockázatos tevékenységek korlátozása –Versenyfelügyelet –Fogyasztóvédelem 34

35 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

36 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek Pénzügyi intézmények és pénzügyi szolgáltatások fajtái

37 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 37 Az előadás tartalma A Hitelintézeti törvény felépítése, a hitelintézeti rendszer elemei; A hitelintézeti tevékenység tartalma; A pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások;

38 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 38 A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény (Hpt) felépítése  A Hpt tartalmilag négy logikai részre bontható: 1. A pénzügyi szolgáltatások meghatározása. A fenti tevékenységek végzésére felhatalmazott szervezetek típusai; 2. A banküzem működési feltételeinek meghatározása (alapítás, engedélyek, prudenciális szabályok); 3. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működési szabályzata. 4. A Pénzügyi Szolgáltatók Álllami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti felépítése;

39 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 39 Pénzügyi szolgáltatás 1.betétgyűjtés; 2.hitel és pénzkölcsön nyújtása; 3.pénzügyi lízing; 4.pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; 5.elektronikus pénz kibocsátása; 6.készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása; 7.bankári kötelezettség vállalása 8.valuta és devizaügyletek 9.pénzügyi szolgáltatás közvetítése; 10.letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; 11.hitel referencia szolgáltatás Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás 1.pénzváltási tevékenység; fizetési rendszer működtetése; 3.pénzfeldolgozási tevékenység; 4.pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

40 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 40 A Hitelintézeti tevékenység tartalma A hitelintézetek által végezhető tevékenységek besorolása:  Aktív bankügyletek;  Passzív bankügyletek;  Értékpapírokkal végzett ügyletek;  Deviza- és valutaügyletek;  Fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek;  Egyéb bankügyletek. Semleges bankügyletek

41 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 41 Mi a pénzügyi intézmény? Hitelintézet vagy Pénzügyi vállalkozás, melyek a pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosultak. (Ezen kívül üzletszerűen végezhetnek még egyéb szolgáltatásokat is!)

42 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 42 A pénzügyi intézmények által egyéb, üzletszerűen végezhető tevékenységek Biztosítási ügynöki tevékenység; Árutőzsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek; Aranykereskedelmi ügyletek; Részvénykönyvvezetés; Elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások; Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése.

43 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 43 A hitelintézetek által nem, vagy csak korlátozottan végezhető tevékenységek  Biztosítás ügynöki tevékenység;  Árutőzsde-ügynöki tevékenység;  Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet;  A hitelintézeti tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet.

44 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 44 Mi a hitelintézet? Az a pénzügyi intézmény, amely a Hpt. 3.§-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább az alábbiakat végzi:  Betét gyűjtés;  Hitel vagy pénzkölcsön nyújtása;  Elektronikus pénz kibocsátás;

45 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 45 Kizárólag hitelintézet jogosult: 1.Betét gyűjtésére; 2.Pénzváltásra;

46 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 46 A hitelintézeti rendszer elemei  A Hpt. a hitelintézeti rendszernek alapvetően négy elemét különbözteti meg, melyek hitelintézetként működhetnek: 1. Bankok; (A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzése!) Mi a bankként történő működés feltétele? 2. Szakosított hitelintézetek; (A hitelintézeti tevékenység meghatározott körének végzése, szavatoló tőke és egyéb feltételek alapján!) 3. Szövetkezeti hitelintézetek; (Betét és hitelnyújtás a Hpt-ben megfogalmazott kivételekkel!) 4. Külföldi hitelintézet fióktelepe; (A végezhető tevékenységeket a Hpt rögzíti. Székhely szerinti felügyeleti hatóság engedélyével!)

47 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 47 Mi a pénzügyi vállalkozás? A hitelintézetek 4 felsorolt típusa mellett, illetve azok kiegészítése céljából működnek; Hitelintézeten kívüli jogi személyek; A Hpt-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül (a Hpt. 3. § (1) alapján) csak egyet vagy azok egy meghatározott körét végezhetik; Mit nem végezhet? (betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, pénzváltás) Pl: pénzügyi holding, faktoring- és lízingcég

48 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Közvetítő Pénzügyi szolgáltatás közvetítése - függő ügynök Versengő szolgáltatók termékeiből választó többes ügynök Alkusz 48

49 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Még egyszer a fogalmakról! 49 Pénzügyi intézmény Hitelintézet Bank Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet Fióktelep Pénzügyi vállalkozás Pénzforgalmi intézmény Elektronikus pénz kibocsátó intézmény Hitelszövetkezet Faktoring- és lízingcégek

50 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Szervezeti és alaptőke követelmény neveAlaptőke követelmény (mFt) Szervezeti forma Bank2.000RT vagy fióktelep Szakosított hitelintézetVáltozóRT vagy fióktelep Szövetkezeti hitelintézet250Szövetkezet Pénzügyi vállalkozás50Rt, szövetkezet, alapítvány, fióktelep Pénzügyi holding2.000Rt Pénzforgalmi intézmény37,5Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep Elektronikus pénz kibocsátó intézmény 100Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep Többes ügynök50Rt, Kft, szövetkezet 50

51 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SEMLEGES BANKMŰVELETEK: BANKSZOLGÁLTATÁSOK, BANKI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (A KERESKEDELEM FINANSZÍROZÁS ÉS A HITELNYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK) 51

52 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek kategorizálása Aktív bankügyletek – bank pénzt ad át és követelése keletkezik Passzív bankügyletek – bank pénzt fogad el és kötelezettsége keletkezik Semleges bankügyletek –Olyan bankügylet, ami nem aktív, illetve passzív –Bankszolgáltatások és banki kötelezettségvállalások –Olyan ügyletek, amelyeknek volumene nem jelenik meg a bank mérlegében (mérleg alatti tételek) –Olyan ügyletek, amelyek jutalék- és díjbevételt jelentenek a bank számára 52

53 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Semleges bankügyletek Banki kötelezettségvállalások Kereskedelem- finanszírozás Garancia- és kezesség Akkreditívek Elfogadvány-hitel Hitelnyújtási kötelezettségvállalás Folyószámla- hitelkeret Rulírozó hitelkeret Készenléti hitelkeret Jegyzési garancia Értékpapírosítás Kockázatkezelés kamat- és devizaswap kamatminimum és maximum ügylet határidős ügyletek Bankszolgáltatások pénzforgalom tanácsadás közvetítői tevékenység letét- és széfügylet (nyomtatvány- árusítás) 53

54 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 54 Mérlegen kívüli tevékenységek: 1. Kötelezettségvállalások: A bank vállalja, hogy valamely jövőbeni időpontban finanszírozni fog. 2. Bankszolgáltatások: Azon pénzügyi szolgáltatások, melyeket a hitel-betét üzletágon kívül a bank még ellát. A legfontosabb a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása!

55 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 55 Kötelezettségvállalások I. Kereskedelem finanszírozás: A vevő fizetőképességét erősíti; Banki kötelezettségvállalás; Formái: kereskedelmi garancia, elfogadvány hitel és kereskedelmi akkreditív 1. Kereskedelmi garancia = Bankgarancia  A vevő fizetőképességét vizsgálni kell;  A vevő garancia díjat fizet;

56 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 56

57 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Akkreditív 57 Exportőr bankja Exportőr (szállító) Importőr (vevő) Importőr bankja 1. szállítási szerződés 2. akkreditív nyitás 3. értesítés akkreditív nyitásról 4. akkreditív nyitás megerősítése 5. áruszállítás 6. okmányok benyújtása, fizetés 7. okmányok átadása, jóváírás 8. Jóváírás

58 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Elfogadvány hitel (akcept hitel) Bankgarancia, mely váltó formát ölt; Normál esetben nem kerül sor hitelnyújtásra; A vevő fizetéséért a bank vállalja a kötelezettséget; A bank kényszerhitelezővé is válhat, a vevő nemfizetése esetén; Számos előnye van a szállító számára.

59 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Elfogadvány-hitelezés menete Bankügyletek 59 Exportőr (szállító) Importőr (vevő) Vevő bankja 1. szállítási szerződés 2. idegen váltó intézvény 4. áruszállítás, váltóval fizetés 3. elfogadvány

60 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Váltó alapfogalmak Intézvény – idegen váltó (fizetési felszólítás aláírás előtt) Intézvényez – idegen váltót bocsát ki (és küld az elfogadónak) Elfogadvány – aláírt idegen váltó (elfogadott fizetési felszólítás) Rendelvényes – váltófizetés kedvezményezettje Forgatmányozás – váltó átruházása (váltó hátlapjára írva) Forgatmány – átruházott váltó (váltó hátlapján) Forgatmányos – váltót átruházó Óvatolt váltó – lejárt váltó 60

61 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Váltó előnyei Szállító számára –váltókövetelés absztrakt –váltó lejárat előtt forgatható –váltó leszámítoltatható Vevő számára –hitelben szerez árut/fizetőeszköz Forgatmányos/Bank számára –üzletszerzési eszköz –befektetés –korábbi forgatmányosok készfizető kezessége 61

62 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Váltó kellékek Váltó megnevezése kiállítás nyelvén Váltó összege (devizanem) Váltó lejárata Váltó beváltásának helye Kiállítás dátuma Rendelvényes neve, székhelye (Kibocsátó neve, székhelye) Fizetésre kötelezett neve, székhelye 62

63 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 63 II. Hitelnyújtási kötelezettség vállalások  Rendelkezésre tartás;  Rendelkezésre tartási jutalék; 1. Hitelkeret: 2. Rulírozó hitelszerződések:  Hitelszámlához kapcsolódik;  Limit kerül előírásra;  Rövid lejáratú finanszírozás eszköze;

64 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 3. Készenléti hitel Hosszú lejáratú Folyósítás több ütemben történik Részletek folyósítása feltételhez (elsősorban beruházási készültségi fok) kötött Pénzt nem a hitelfelvevőnek folyósítják, hanem a projekt beszállítóit fizetik ki 64

65 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Értékpapír ügyletek: a.) Kötvénykibocsátás (banki kötelezettségvállalással); Állampapír, kincstárjegy b.) Értékpapírosítás 1.Célja, hogy az egyedileg kis összegű illikvid követeléseket likviddé, pénzpiacon eladhatóvá tegye. 2.Magyarországon előfordulása nem jellemző. 3.Használata válság miatt nemzetközileg is visszaszorul

66 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Kockázatkezelő eszközök Swap – pénzáramok cseréje Kamatminimum/kamatmaximum – hitelkamat korlátozása Határidős ügyletek –Futures/forward –Opciós ügyletek 66

67 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 67 További hasznos információk 1.Hitelintézeti számvitel (Saldo Rt. 2005); 2.Bozsik Sándor: Banküzemtan 3.Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény 4.www.pszaf.huwww.pszaf.hu

68 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

69 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek A fizetési rendszer működése

70 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 70 Fizetési rendszer Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai: 1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését. 2.Növeli a pénz forgási sebességét, 3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője.

71 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 71 A fizetési rendszerek alaptípusai Nettó elszámolás:Nettó elszámolás: –Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. – Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. – A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. Bruttó elszámolás:Bruttó elszámolás: –Az elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. –Jelentős technikai likviditási igénye van. –A nem fizetések kockázata alacsony.

72 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 72 Magyarország 1987 előtt nem működtek fizetési és értékpapír- elszámolási rendszerek: az MNB vezette – az egyszintű bankrendszer elveinek megfelelően – a gazdálkodó szervezetek számláit és „ő” bonyolította le a vállalatok számlapénzforgalmát után az MNB-nek kulcsszerepe volt a fizetési és az elszámolási rendszerek kialakításában és fejlesztésében Nemzetközi pénzügyi tendenciák: –Dereguláció, liberalizáció –Technikai fejlődés, forgalom növekedése

73 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A hazai pénzforgalmi infrastruktúra Az MNB alapvető feladata a pénzforgalom, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működésének elősegítése A hazai felvigyázott rendszerek 2011-es éves forgalma az éves GDP 54,6 szorosa (1536 ezer milliárd Ft)! Forrás: MNB 73

74 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 74 A fizetési rendszer résztvevői 1. Pénzügyi intézmények: –Hitelintézetek –Pénzügyi vállalkozások Befektetési szolgáltatók Giro Elszámolásforgalmi Rt.: Tulajdonosai a hitelintézetek, az MNB és a KELER Rt. Pénzügyi szerepet nem játszik a rendszerben; az adatforgalom lebonyolítása és a központi adatfeldolgozó rendszer működtetése a feladata. A Bankközi Klíringrendszer (BKR) üzemeltetője.

75 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 75 A fizetési rendszer résztvevői 2. Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER ZRt.: Kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír fedezeteket és a kapcsolódó információs rendszert KELER Központi Szerződő Fél Zrt: kizárólagos tevékenységként végzi a garantált piacok vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenységet a Klírintagok számára. GIRO Bankkártya Rt.: Nincs pénzügyi szerepe a rendszerben, birtokolja az egyetlen magyarországi kártyavédjegyet (GBC). Tagjai számára bankkártya elszámolási szolgáltatásokat nyújt

76 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 76 A fizetési rendszer résztvevői 3. Magyar Posta Rt.: Nem vezethet pénzforgalmi számlát ügyfelei számára, készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. Magyar Államkincstár: Kb költségvetési intézmény számára nyújt bankszámla-vezetéshez hasonló szolgáltatásokat a ktgvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira.(Előirányzatok)

77 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 77 A fizetési rendszer résztvevői 4. Az MNB, –…mint szolgáltató –…mint felvigyázó –…mint szabályozó PSZÁF: célja a fizetési rendszer zavartalan és eredményes működése: átlátható üzleti folyamatok; tisztességes verseny Magyar Bankszövetség: Tv. és jogszabályalkotásban vesz részt Fogyasztóvédelem: célja a problémás ügyek bíróságon kívüli elintézése

78 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 78 A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit: –Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), –Országos Betétvédelmi Alap, –Elszámolóházak, –Befektetővédelmi Alap, –Magyar Posta Rt. –Magyar Államkincstár, –Államadósság Kezelő Rt. –ÁPV.Rt.

79 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 79 Fizetési módok 1. Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye Készpénzkímélő és –helyettesítő fizetési módok: a pénz valós fizikai formájában nem vagy csak a ki/be fizetéskor jelenik –Átutalás: Egyszerű átutalás Csoportos átutalás –Beszedési megbízás Azonnali beszedési megbízás Csoportos beszedési megbízás (inkasszó) –Okmányos meghitelezés (akkreditív)

80 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 80 Fizetési módok 2. –Csekk –Bankkártya Betéti k. Hitel k. –Egyéb fizetési módok: Kereskedői kártyák Postai eszközök: –Készpénzátutalási megbízás(sárga csekk) –Belföldi postautalvány (rszín csekk) –Kifizetési utalvány

81 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 81 A fizetési módok időigénye és költségei Készpénz:Készpénz: Azonnali lebonyolódás, magas tranzakciós költség. Kockázata a hamisítás és rablás. Kp. kímélő módok:Kp. kímélő módok: Lebonyolítása technika függő(on line, off line),fajlagos költsége kisebb, időigénye van. Kockázata a hamisítás, nem fizetés ~, működési~. Átutalás, inkasszó:Átutalás, inkasszó: Lebonyolítás technika függő, működési~, nem fizetési~ és csalási kockázat merül fel. (Az inkasszónál pluszban hitelezési kockázat van jelen!)

82 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 82 A fizetési rendszer globális kockázatai- és kezelésük a korszerű fizetési rendszerekben Szolgáltatás ellátásának kockázata: az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínűsége. Elszámolási és kiegyenlítési kockázat: elszámolás és kiegyenlítés elmaradása vagy késedelme Kapcsolódó rendszerek kockázata: Rendszerek egymásra épülése nem zökkenőmentes

83 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 83 A magyar belföldi fizetési rendszer Bankközi Klíring Rendszer (BKR) + Valós idejű bruttó elszámolás (VIBER)

84 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 84 A magyar belföldi fizetési rendszer 1. Bankközi Klíring Rendszer (BKR):Bankközi Klíring Rendszer (BKR): –Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végző bruttó rendszer. –Sok, kis összegű fizetések elszámolása –Napi legalább 5 elszámolási ciklus (4 óra alatt a pénznek meg kell érkeznie) –Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt., KELER Rt.

85 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 85 A magyar belföldi fizetési rendszer 2. Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER)Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER) –A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. –Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.

86 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 86 Fizetési módok alakulása Magyarországon 2010 I. – 2013 II. n.év között

87 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

88 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek A bank passzív műveletei. Befektetési és megtakarítási számla konstrukciók.

89 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 89 Az előadás tartalma A passzív bankügyletek definiálása; A passzív bankügyletek csoportosítási lehetőségei; A betétgyűjtés definiálása; Az EBKM; Betétbiztosítás itthon és külföldön; A betétek csoportosítási lehetőségei; Látra szóló betétek és kamatszámítási módszerei; Lekötött betétek (megtakarítási és befektetési számla konstrukciók); Egyéb betétek.

90 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 90 A passzív bankügyletek Segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egy időben tartozása keletkezik a bankoknak azzal szemben, akitől a pénz érkezik, vagyis a pénz tulajdonosával szemben. A passzív bankügyletek során a hitelintézet más pénztulajdonosok átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszközeit összegyűjti abból a célból, hogy saját forrásait kiegészítse, illetve az aktív bankügyleteit finanszírozza.

91 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 91 Csoportosítási lehetőségek -1 a.) betétgyűjtés; b.) banki értékpapír kibocsátás (pl. bankkötvény vagy letéti jegy formájában); c.) hitelfelvétel (a Jegybanktól vagy más kereskedelmi banktól).

92 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 92 Csoportosítási lehetőség - 2 a.) aktív módon szerzett források; b.) passzív módon szerzett források.

93 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 93 A betétgyűjtés jellemzői Az ügyfél a bankkal kötött szerződés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott időszakra helyez el; A bank a betét után kamatot ad, és lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. A betétszerződéshez nem feltétlenül szükséges bankszámlát nyitni. (pl. nyereménybetét) Futamidő lehet 1,2,3,6,9,12 hónap illetve éven túli. A kamatfizetés mértéke fix vagy változó. Látra szóló és lekötött betétek (egyszeri, folyamatos). Küszöbös és sávos kamatozás. A betét devizaneme lehet forint vagy más deviza (árfolyamkockázat). Minimum leköthető összeg.

94 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 94 Az EBKM A különböző betéti termékek jövedelmezőségének összehasonlításában lehet segítségünkre az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM). Ennek segítségével lehet összehasonlítani a betéti kamatokat és a betéteket terhelő költségeket. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell.

95 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Betétbiztosítás itthon… Befektetési értékhatár - személyenként és bankonként kamatokkal együtt maximum 100 ezer euró. –Elszámolási számla betét –Banki lekötött betét –Bank által kibocsátott hitelezési jogot megtestesítő értékpapír (2003. január 1 után) Egy esetleges bankcsőd esetén az OBA 100 ezer euróig a betét és kamatai 100%-át fizeti ki. 95

96 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 96 A betétek csoportosítási lehetőségei 1.Látra szóló betétek; 2.Lekötött betétek: -Megtakarítási számlák; -Befektetési számlák 3. Egyéb betétek;

97 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 97 Látra szóló betétek Helye: A fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képződik a látra szóló betét. Kamatozása: Ezen betéttípus után a bank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy mindössze egy minimális összegű kamat íródik jóvá a számlán. Célja: A számla lehetővé teszi, hogy a bank lebonyolítsa az ügyfél fizetési forgalmát, kifizetéseket és jóváírásokat enged.

98 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 98 Kamatszámítási módszerek 1.Német: Minden hónap 30 nap, az év 360 nap. A legegyszerűbb kamatszámítási módszer. 2.Francia: Minden hónap annyi napos, amennyi a naptári napok száma, de az év 360 napos. 3.Angol: A hónap napjainak száma megegyezik a naptári napok számával, az év napjainak száma 365 (szökőévben 366).

99 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 99 Lekötött betétek 1.Megtakarítási számlák: -Azonnali elérésű számlák; -Lekötött betétek; -Értékpapírral gyűjtött források; -Takarékbetétkönyv. 2. Befektetési számlák: -Tagi betét; -Befektetési jegy; -Indexhez kapcsolt számlák; -Nyugdíj előtakarékosság; -Életbiztosítással egybekötött betét.

100 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 100 Egyéb betétek 1.Befektetési célbetét; 2.Importfedezeti betét; 3.Váltófedezeti számla; 4.Csekkfedezeti számla; 5.Letéti számla.

101 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 101 További hasznos információk 1.Hitelintézetekről és pénzügyi; vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény; 2.Bozsik Sándor: Banküzemtan; 3.www.oba.hu; 4.www.pszaf.hu; 5.www.mnb.hu;

102 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

103 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A bank aktív műveletei I. A hitelek! (Csoportosítási lehetőségek) Bankügyletek

104 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Debt is a drug as powerful as alcohol or nicotine. as much an economic problem as a social one. growing faster than incomes in the rich world. (Economist, előfizetői levél) 104

105 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 105 Ez előadás tartalma 1.Az aktív bankügyletek definiálása. 2.A hitelek definiálása, szerepe a gazdasági életben. 3.A hitelek csoportosítása és az egyes csoportok jellemzése.

106 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 106 Aktív bankműveletek EszközökForrások Hitel Betét Pénz

107 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 107 Aktív bankműveletek Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát mindenképpen befolyásolja, amit két módon tehet meg: növeli annak nagyságát: pénzteremtő hitel esetében; az eszközök összetételét változtatja meg: pénz-újraelosztó hitel esetében.

108 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 108 Mi a hitel? A hitel (a legáltalánosabb definícióval élve) nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás időben elválik egymástól.

109 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 109 Mi a hitel szerepe a gazdasági életben? 1. A gazdasági szereplők bevételei és kiadásai (pénzáramai) időben eltérnek egymástól. 2. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított: a.) a magas készpénzállomány visszavetné a jövedelmezőséget. b.) a beruházások elhalasztása a technikai haladásnak szabna gátat. 3. A betétesek szempontjából: a.) a hitelkamat és jutalékbevételek  banki bevételek b.) a betétek kamata csökken  csökken a megtakarítási kedv

110 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 110 A hitelek csoportosítási szempontjai 1.Fedezet szerint; 2.Lejárat szerint; 3.Technikai forma szerint; 4.Döntési szint szerint; 5.Kamatláb szerint; 6.Devizanem szerint; 7.Ágazat szerint; 8.Hitelcél szerint; 9.Hitelfelvevő szerint.

111 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Fedezet szerint I. Személyi hitelekII. Reálhitelek a.) Biankó hiteleka.) Lombardhitelek b.) Kezeshitelekb.) Cessziós hitelek c.) Váltó leszámítolási hitelekc.) Jelzálog hitelek

112 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Lejárat szerint a.) Rövid táv: ez 1 évnél rövidebb futamidő; b.) Közép táv: ez 1-5 év közötti futamidő; c.) Hosszú lejárat: 5 évnél hosszabb futamidő.

113 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Technikai forma szerint a.) Folyószámlahitel; b.) Rulírozó hitel; c.) Készenléti hitel; d.) Eseti hitel.

114 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Döntési szint szerint a.) Bankfiók hatásköre; b.) Központi hitelosztály hatásköre; c.) Igazgatói hatáskör; d.) Igazgatótanácsi hatáskör; e.) Közgyűlési hatáskör.

115 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Devizanem szerint ForintDeviza 1. Devizahitel: olyan hitel,amelynek összegét nem forintban,hanem valamely más pénznemben határozzák meg (pl. svájci frank, euro). 2. Alkalmazott árfolyamok:Korábban: folyósításkor: deviza vételi, törlesztéskor: deviza eladási Jelenleg: MNB középárfolyam 3. Árfolyamrögzítés: 2015 február 1: rögzített árfolyamon forintosítás: Deviza vagy deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön Ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing Nem vonatkozik az árfolyamrögzítés: autóhitel, autólízing, fedezetlen fogyasztói hitel, vállalkozói és vállalati hitelek

116 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 116 A devizahitelek buktatói 1. Devizahiteleknél a tőketörlesztés és kamatfizetés nagysága is változhat. 2. Az adott deviza kamatának függvényében gyakrabban változhat a kamatláb. Ez egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztő részlet jelentősebb növekedését is okozhatja. 3.Az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztő részlet forintban kifejezett nagysága. 4. A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak.

117 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Lakossági hitelezés korlátozásai Lakossági devizahitelre csak nagyon komoly feltételek mellett jegyezhető be jelzálog Lakossági hitelek kamatait referencia-kamatlábhoz kell kötni Lakáshitelek egyéb díjai, jutalékai nem lehetnek magasabbak, mint a szerződéskötéskor voltak Lakáshitelek esetében maximum 70%-os LTV arány kell LTV: Loan to Value: Hitel-fedezet arány: (Hitel összege/A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értéke). 117

118 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Államháztartás hitelfelvételi korlátozásai Központi alrendszer –amíg el nem érjük az 50%-os GDP arányos bruttó államadósságot, elsődleges egyenleg pozitív –Államadósság növekedése = 3% - ½ GDP változás Önkormányzat –Működési kiadásra nem –Projektekhez kormányzati engedéllyel és maximum saját bevételek 50%-a lehet az adósságszolgálat 118

119 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Ágazat szerinti csoportosítás ipari; mezőgazdasági; szolgáltató; kereskedelmi; állami; lakossági.

120 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Hitelcél szerint a.) beruházási hitelek; b.) tartós forgóeszköz finanszírozási hitelek; c.) átmeneti forgóeszköz hitelek.

121 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Hitelfelvevők szerint 1.Lakossági; 2.Vállalati; 3.Költségvetési; 4.Bankközi.

122 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Kamatozás szerint 1.Fix kamatozású; 2.Változó kamatozású; 3.Diszkont kamatozású. A hitel ára a kamat!

123 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 123 Egy nem tipikus hitel a „diákhitel” Jogosult: Felsőfokú intézmény adott képzési időszakra bejelentkezett hallgatója. A hiteligénylőnek nincs másik érvényes hitelszerződése. Bejelentett lakcíme van. 40 év alatti. Magyar állampolgár.

124 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 124 További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc Magyar Nemzeti Bank Rt.: A pénz beszél! Te is érted? (www.mnb.hu) PSZÁF (2006): Amit a devizahitelekről tudni kell (www.pszaf.hu)

125 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

126 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A bank aktív műveletei II. (Lízing, faktoring, forfeting, tartozásátvállalás, váltó) Bankügyletek

127 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 127 Ez előadás tartalma 1.Az aktív bankügyletekről még egyszer. 2.A lízing definiálása, fajtái. 3.A hitel és a lízing. 4.A faktoring definiálása, a faktor szolgáltatásai. 5.A forfeting definiálása. 6.Forfeting és faktoring. 7.Tartozásátvállalás definiálása. 8.A váltó típusai; váltó és a kockázat; a váltó, mint finanszírozási és hiteleszköz.

128 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 128 Aktív bankműveletek (ismétlés) EszközökForrások Hitel Betét Pénz

129 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 129 A lízing definiálása  A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység (általában három szereplős ügylet), amelynek során a bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj fizetésére kötelezett. Szállító Lízing- társaság Lízingbe vevő adás-vétel lízingszerződés szállítás

130 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 130 A lízing fajtái 1.Pénzügyi lízing; 2.Operatív lízing; 3.Szerviz lízing; 4.Visszlízing.

131 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 131 A pénzügyi lízing A lízingbe vett eszköz a szerződés lejáratakor maradványértéken (vagy a nélkül) átmegy a lízingbe vevő vállalat tulajdonába; A lízingdíjban térül meg a lízingtársaság összes költsége; A lízingtársaság felméri a lízingbe vevő hitelképességét; Kérdés: a vállalat a lízingelt eszközt is munkába állítva, képes lesz-e a lízingdíjat kitermelni? Lízingbe adó Lízingbe vevő Szállító

132 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 132 Operatív lízing Rövid lejáratú bérleti szerződés; A gép fizikai és közgazdasági élettartamánál rövidebb időre szól; A gép a használati idő alatt nem amoritzálódik el. (Pl. autókölcsönzés, padlószőnyeg tisztító gép kölcsönzése); A lízingtársaság költségei több egymást követő lízingügylet során térülnek meg; A lízingtársaságok nagyobb kockázatot vállalnak.

133 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 133 Szerviz lízing Ez a konstrukció nem egy új lízingfajta, hanem egy szerviz szolgáltatással kibővített lehetőség. (pl. telefonközpont lízingbe adása karbantartással). Lehet pénzügyi vagy operatív lízing, melyhez kapcsolódik a szerviz. A fizetendő lízingdíj mértéke attól függ, hogy mennyire széles körű szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság.

134 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 134 Visszlízing (sale and lease back) A vállalatok a saját befektetett eszközeiket eladják a lízingtársaságnak, majd azonnal visszalízingelik; Ez a lízing ügylet két szereplős; A visszlízing mindig pénzügyi lízing; A finanszírozási gondokkal küzdő vállalat számára előnyös. Befektetett eszközök: - Gép Befektetett eszközök: - Gép Forgó eszközök - Pénz Forgó eszközök - Pénz Lízing társaság Vállalat

135 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 135 A hitel és a lízing összehasonlítása JellemzőHitelLízing 1. Működési metódusaMegelőlegezi a vállalatnak a javak beszerzéséhez szükséges pénzeszközt, amit egy későbbi időpontokban kell törleszteni. 2. A szerződés felmondása a bérelt eszköz megrongálódása esetén A vállalat a szerződést nem mondhatja fel, ha a gép vagy berendezés tönkremegy. Ebben az esetben is törleszteni / fizetni kell. 3. HaszonA kamat.A lízingdíjnak a gépért kifizetett összeg feletti része. 4. TulajdonjogA hitelfelvevőé.A lízingbe adóé. 5. NemfizetésJogi eljárás útján indítható igényérvényesítés a hitelszerződés felmondását követően. A gépet a lízingbe adó jogi eljárás nélkül visszaveheti, a lízingdíjat nem kell visszaszolgáltatni. 6. KockázatvállalásKisebbA lízingbe vevőé nagyobb, mint a lízingbe adóé. 7. Finanszírozás mértéke Saját erő + hitel100%-os finanszírozás is lehetséges 8. AdózásAz adózás utáni pénzáramból kell kitermelni hitelt és kamatait. A lízing bizonyos korlátok között költségként elszámolható.

136 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 136 A faktoring definiálása  A faktoring egy pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hitel- eladásainak ellenértékét (könyv szerinti követeléseit) átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól (vevő) és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is.  A faktoring keretében a faktor a következő szolgáltatásokat nyújtja ügyfelének: a.) átvállalja a hitelezési kockázatot; b.) finanszírozást nyújt az eladónak; c.) elvégzi az adminisztrációs teendőket.

137 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A hitelezési kockázat átvállalása  A hitelbe történő értékesítés kockázatának átvállalása  a vevő cégkockázatának átvállalása faktorház által!  Mikor? Ha az eladó a szerződéses kötelezettségének eleget tett, a vevő azonban nem! fizetőkészsége fizetőképessége változott meg!

138 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 138 Visszkereseti faktorálás  A faktor a vevő kockázatát semmilyen mértékben sem vállalja.  Faktor: pay as paid, vagyis „fizeti ha már fizettek” (A faktor nem fizeti ki a számlát az eladónak mindaddig, amíg azt a vevőtől be nem szedte.) Ha a faktor előre fizet  A kikötés (visszkereset)  Ha a vevő nem / részben fizet, az eladó köteles a követelés teljes összegét, illetve a különbözetet a faktornak megfizetni! Visszkereset nélküli faktoring  Faktor: a szerződés szerinti összeget mindenképpen kifizeti. A faktor megvizsgálja a vevő fizetőképességét és csak azután dönt a faktorszerződés megkötéséről.

139 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Finanszírozási funkció A faktor a faktorálandó számlák ellenértékét a követelés esedékessége előtt megelőlegezi az eladónak; A számla ellenértékének 90%-ig; A faktorálás során a faktornak (banknak) a vevőket kell bevizsgálnia, a vevők kockázatát viseli. Eladó VevőHitelező Eladó (engedményező) Vevő Faktor (engedményes)

140 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Adminisztratív funkció alap faktoring; a faktor vezeti az ügyfele adósnyilvántartását, előjegyzi a fizetések esedékességét, elküldi az inkasszókat, felszólítja a hátralékos adósokat, gondoskodik a hátralékok behajtásáról. Nemzetközi faktorálás Az exportkövetelések faktorálása; A negyedik szereplő, az ún. importfaktor, aki az importőr ország területén működő faktorintézet. Az importfaktor az igazi faktor, aki a vevő fizetőképességét vizsgálja, behajtja a követelést és vállalja a nemfizetés kockázatát. Az exportfaktor a követelést tovább engedményezi az importfaktorra, aki az importőrnek fizet. Az importőr a faktorálásba semleges szerepet játszik, rá többletköltség a faktorálás miatt nem hárul.

141 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 141 Forfeting Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlása. JellemzőFaktoringForfeting LejáratRövidebb lejárat (< mint 180 nap) Közép és hosszú lejárat (> mint 180 nap) KockázatCsak az adós gazdálkodásából eredő kockázatot ismeri / ismerheti el. A forfetőr visszkereset nélkül finanszírozza meg az eladót, így ezzel a követelésből eredő összes kockázatot átvállalja. SzolgáltatásSzámos szolgáltatás kombinálható általa. Kizárólag követelés megvásárlást jelent.

142 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 142 Tartozásátvállalás Rövid lejáratú kereskedelemfinanszírozó eszköz. Ebben az esetben nem a szállító, hanem a vevő számlavezető bankja vásárolja meg a követelést, vállalja át a vevő tartozását a szállítóval szemben. A bank a vevő helyett fizeti ki az árut. A bankok ekkor szorosabban akarják ellenőrizni azt, hogy ügyfeleik mire költik a pénzüket. Ha a bank és az adós közötti bizalom gyengül.

143 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 143 Váltó A váltó a kereskedelemben fontos szerepet játszó, a törvényben meghatározott, szigorú alakisághoz kötött értékpapírfajta. Rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben:  a kereskedelmi hitel értékpapír formája és ennyiben hiteleszköz,  forgatásakor fizetési eszközként funkcionál.

144 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 144 Saját váltó  A kibocsátó fizetési ígérete: „Fizetek én e váltó alapján 20.. év … hó…. napon, „Z” összeget, „XY” rendeletére” szöveget tartalmazza.  A kibocsátó egyben a kötelezett is, aki a fizetést teljesíti,  A rendelvényes a kedvezményezett, akinek a rendelete szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni. Idegen váltó  A kibocsátó a váltó kiállítója.  A címzett (a kötelezett), aki fizet a rendelvényesnek.  A rendelvényes, (kedvezményezett) akinek a részére fizetnie kell a címzettnek.  „Fizessen Ön e váltó alapján 20… év …. hó …. napon „Z” összeget, „XY” rendeletére.”

145 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 145 A váltó, mint fizetési eszköz A rendelvényes (kedvezményezett) forgatással átruházhatja a követelését, ezáltal fizetést teljesítve a neki árut szállítók felé. A forgatással megjelölt új kedvezményezett a forgatmányos. Ő kapja meg lejáratkor a váltóban szereplő összeget. Egy váltón több forgatmányos is szerepelhet. Mindig az utolsónak feltüntetett részére történik a kifizetés. A váltó, mint hiteleszköz Kékacél Kft. Acélmű Rt. Rövid lejáratú köt: -Váltó- tartozás Rövid lejáratú köv: -Váltó- követelés

146 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 146 A váltó és a kockázat A váltóforgalom szabályozását a váltótörvények oldják meg (1930-as genfi nemzetközi váltóegyezmény); Egyetemleges felelősség intézménye; Megtérítési igény  visszkereseti jog; Gyorsított bírósági eljárás; Váltóperes eljárás  óvatolás; Váltókezesi nyilatkozat  avizált váltó

147 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 147 További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó; Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc; Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző; Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp; Vaday Tamás (1995): A váltó és banki gyakorlata I-II- III., Bankszemle 1995/ p; Bankszemle 1995/ p; Bankszemle 1995/ p.

148 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

149 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek Bankügyletekkel kapcsolatos számítások (Gyakorlat!)

150 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 150 Kamatszámítás Egyszerű kamatszámításKamatos kamatszámítás Csak a tőkeösszeg kamatozik; A kamatot a betétszámlán írják jóvá, a tőkeösszeg önállóan fordul meg; Hozama kisebb. A kamaton keresett összeg a tőkeösszeggel együtt kamatozik; A kamat a tőkeösszeggel fordul meg; Hozama nagyobb. Vegyes kamatszámítás

151 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 151 Ha 100 ezer forintot 5 évre egyszerű kamatozással fektetünk be, 10%-os kamattal, akkor az alábbiak szerint gyarapszik: Ha viszont kamatos kamattal számolunk, akkor a kamaton keresett összeg is kamatozik: Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés Ft Ft

152 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 152 Képlettel ….jelenből jövő: kamatos kamatszámítás! A befektetett Ft 5 év múlva Ft-ot fog érni. FV = PV * (1+r) n FV = * (1 + 0,10) 5 FV =

153 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 153 …. jövőből jelen: diszkontálás! Például: Mekkora összeget helyeztem el 7,5% éves hozamot (kamatos kamat) fizető befektetésben, ha 5 év múlva Ft-ot kaptam? FV = PV * (1+r) n PV = FV / (1+r) n PV = / (1+0,075) 5 PV = Ft

154 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 154 PVPV Jelen- érték PV n-1 … Jövő- érték FV (kamatos) kamatoztatás diszkontálás C 0 = befektetett összeg 0. időpontban C n = befektetett összeg n. időpontban r = kamatláb n = befektetési periódusok (ált. évek) száma

155 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 155 Példák  Mennyit fog érni Ft? 3 év múlva évi 6% kamattal? 3 év múlva évi 7% kamattal? 20 év múlva évi 6% kamattal?  Mit számolunk?

156 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 156 Megoldás a.) 3 év múlva évi 6% kamattal  * (1 + 0,06) 3 = Ft b)3 év múlva évi 7% kamattal  * (1 + 0,07) 3 = Ft c)20 év múlva évi 6% kamattal  * (1 + 0,06) 20 = Ft Feltételezzük, hogy egy évben csak egyszer van kamatfizetés!

157 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 157 Példa  Mennyit ér ma?  3 év múlva esedékes Ft évi 7,5% hozammal számolva?  Mit számolunk? Megoldás: PV = FV / (1+r) n / {(1+0,075) 3 } = Ft

158 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 158 Példa  Mekkora összeget vehetünk fel 1 év múlva, ha elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatot negyedévente számolják el és a tőkéhez csapják!? (Francia kamatszámítás)  Mit számolunk?

159 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 159 Kamatos kamat számítás t n =t 0 *(1+i/m) n t n : a betét felvételekor kapott összeg; t 0 : az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje alatt a kamatelszámolások száma; m: egy évben a kamatelszámolások számaMegoldás: t n = 100*(1+0,2/4) 4 = 121,55

160 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 160 Példa  Mekkora összeget vehetünk fel 1 hónap múlva, ha április 22-én elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatokat negyedévente számolják el! (Francia kamatszámítás)  Mit számolunk?

161 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 161 Egyszerű kamatszámítás t n = t 0 *(1+i*n/360) t n : a betét felvételekor kapott összeg; t 0 : az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje naptári napokban;Megoldás: t n = 100* (1+0,2*30/360) = 101,67

162 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 162 Példa  Április 22-én 1 éves lejáratú betétet helyeztünk el, amire minden negyed év végén számítanak fel kamatot és a kamatot a tőkéhez csapják. Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 év múlva, ha a kamatláb fix 20%? (Francia kamatszámítás)  Mit számolunk?

163 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 163 Vegyes kamatszámítás t n = t 0 * (1+i*n 1 /360)*(1+i/m) N *(1+i*n 2 /360) t n : a betét felmondásakor kifizetett összeg; t 0 : az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma; n 1 : a betét elhelyezésétől az első kamatelszámolásig eltelt napok száma; n 2 : az utolsó kamatelszámolástól a betét felmondásáig eltelt napok száma.

164 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 164 Megoldás t n = 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4) 3 *(1+0,2*22/360) = = 121,67

165 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 165 A betéti kamatról (EBKM), az értékpapírok hozamáról (EHM) és a teljes hiteldíj mutatóról (THM) a 41/1997 (III.5) Kormányrendelet rendelkezik. Ezek bevezetésére azért volt szükség, mert a bankok például a betét/hitelkamatot több címen (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék, stb.) csökkentették/megnövelték, így a fogyasztó végül messze nem olyan kedvező betétkamathoz/hitelhez jutott, mint gondolta.

166 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 166 Az EBKM számítása a.) Éven belüli lejárat esetén: Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; t i : a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. jövőérték jelenérték

167 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 167 b.) Éven túli lejárat esetén: Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; t i : a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. jövőérték jelenérték

168 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 168 Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett betéti kamatláb közötti különbség:  Az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidő esetén a kamat visszaforgatását, tőkésítését nem veszik figyelembe;  Az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendő kamatösszeg nagyságát.

169 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 169 Példa:  forintot szeretnénk 7 évre befektetni! Három befektetés közül választhatunk: a)minden év végén hozzátesznek a pénzünkhöz egy fix összeget, forintot, ami az eredeti összeg 15%-a; b)11%-os kamatos kamatot fizetnek; c)az első évben 17% kamatot kapunk, majd évente 2%-kal csökken, míg eléri a 7 %-ot, és ennyit kamatozik az utolsó évben is.  Melyik befektetés a legkedvezőbb?

170 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 170 Megoldás a.) Az a.) esetben a kamat összege: * 7 = ,-Ft A lejáratkor fizetendő összeg: = ,-Ft b.) Kamatos kamatszámítás: FV = * 1,11 7 = ,-Ft (Milyen feltételezéssel éltünk?)

171 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 171 c.) A kifizetett összeg = * 1,17*1,15*1,13*1,11*1,09*1,07*1,07 = ,-Ft Megoldás: a.) ,-Ft b.) ,-Ft c.) ,-Ft

172 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 172 Példa Melyik betéti konstrukció választása a legkedvezőbb az ügyfél számára? a.) Betéti kamat 12 %; (EBKM:11,5 %) b.) Betéti kamat 11,8 %; (EBKM: 11,7 %) c.) Betéti kamat 11,5 %; (EBKM: 11,6 %)  Mit vizsgálunk? Miért?

173 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 173 Abszolút és éves hozam A bankunk ügyfele 90 napos kincstárjegyet vásárolt 97,75%-os árfolyamon. 90 nap múlva ezt 100%-on vette vissza tőle a Magyar Államkincstár.  Mekkora abszolút hozamot ért el ügyfelünk? 90 nap alatt (100/97,75) – 1 = 2,3%  Milyen éves hozamnak felel ez meg? Annualizálnunk kell a befektetést! 1 év = 365 nap (100/97,75) (365/90) – 1 = 9,67% r=(FV/PV) -1 r=(FV/PV) 1/n -1 vagy r=(FV/PV) 365/n -1

174 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 174  Milyen feltételezésekkel éltünk az éves hozam meghatározásánál?  Azt feltételeztük, hogy az ügyfél újra be tudja fektetni pénzét az eredetihez hasonló feltételekkel.  Kamatos kamat alapján számoltunk.  Egy évben egy kamatfizetéssel kalkuláltunk.

175 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 175 THM  Mi a THM?  Milyen költséget tartalmaz a THM? a kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

176 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 176  Mit nem tartalmaz a THM? a késedelmi kamatot, a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a biztosítási és garanciadíjakat, valamint az átutalási díjakat. Mindig egy évre vonatkoztatjuk!

177 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 177 A THM számítása Egy részletben történő folyósítás esetén: a.) Egy részletben történő folyósítás esetén: H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő – a Banknak fizetendő – költségekkel; A k : a k-dik törlesztő részlet összege; m: a törlesztő részletek száma; t k : a k-dik törlesztő részlet években, vagy töredékévekben kifejezett időpontja; i: a THM századrésze.

178 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 178 b.) Több részletben történő folyósítás esetén: A k : a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, A’ k ’: a k’ sorszámú törlesztő részlet összege, m: a hitelfolyósítások száma, m’: a törlesztő részletek száma, t k : a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, t k ’: a k’-adik törlesztő részlet években vagy töredék években kifejezett időpontja, i: a THM századrésze

179 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 179 Példa: Az ügyfél a cége számára tartós forgóeszköz hitelt kíván igénybe venni, melyhez két banktól kapott ajánlatot, az alábbiak szerint: „A bank”: 100Mó HUF összegű hitelt tudna nyújtani 4 éves futamidőre. A kamatlábat 12,5%-ban határozták meg. A bank egy akció keretében elengedi az értékbecslési díjat, így a THM évi 15% lenne. „B bank”: Ugyan azt az összeget tudná folyósítani, 6 éves futamidőre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzői díjat engednék el neki, és a THM évi 15% lenne.  Határozza meg, hogy mennyi az egyes hitelek törlesztő részlete, illetve azok tőke és kamattartalma, ha csak a kezdő részletre vagyunk kíváncsiak, törlesztés nem történt?  Állítson fel sorrendet a hitelek között a kamatláb, és a törlesztő részlet alapján!  Melyik konstrukció a kedvezőbb az ügyfél számára? Miért?

180 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 180 Megoldás A bank: A törlesztő részlet: 100Mó HUF = X (1/1,125+1/1, /1, /1,125 4 ) X = HUF Ebből: Kamat: HUF * 0,125 = HUF Tőke: – = HUF B bank: A törlesztő részlet: 1000Mó HUF = X *(1/1,135+1/1, /1, /1, /1, /1,135 6 ) X = HUF Ebből: Kamat: HUF * 0,135 = HUF Tőke: – = HUF

181 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 181 Sorrend: Sorrend Kamatláb Törlesztő részlet THM A B B A A = B

182 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 182 Példa Melyik a legelőnyösebb? A : a pénzünket évi 21%-os kamatra tesszük be, és évenként tőkésítenek? B : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és félévenként tőkésítenek? C : a pénzünket évi 19,5%-os kamatra tesszük be, és havonta tőkésítenek? D : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és naponta tőkésítenek?

183 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 183 Megoldás A: (1+i) 1 = 1,21 B: (1+0,2/2) 2 =1,21 C: (1+0,195/12) 12 =1,2134 D: (1+0,2/365) 365 =1,2213

184 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 184 Példa: Egy váltó október 31-én jár le. A váltó névértéke 1 millió forint. A váltót a bankhoz augusztus 22-én nyújtották be leszámítolásra. Mekkora összeget fog a bank levonni, ha a bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás módszerével).

185 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 185 Megoldás A lekötés időtartama: = 70 nap A diszkont nagysága: D = V*i*n/360 = 1.000e*0,25*70/360 = 48,61e forintot kell levonni. A kifizetendő összeg: 951 eFt! D: a diszkont összege; V: a váltó névértéke; i: a bankári diszkontláb; n: a váltó futamideje

186 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 186 Mekkora hitelkamatlábnak feleltethető meg az ügylet hozama? d = 360*i / (360 - i*n) d: matematikai diszkont i: bankári diszkont n: a váltó futamideje Megoldás: d = 360*0,25 / (360 – 0,25*70) = 0,26 Bankári diszkont (0,25) < Matematikai diszkont (0,26)

187 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

188 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A hitelezés folyamata, a hitelkérelem kellékei, elbírálásának folyamata, szempontjai Bankügyletek

189 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 189 Ez előadás tartalma 1. Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről. 2. Felkészülés a hitelkérelem benyújtására. 3. A hitelkérelem benyújtása. 4. A kérelem átvizsgálása, az igénylő minősítése. 5. Döntés. 6. Az ügyfél tájékoztatása. 7. Szerződéskötés. 8. Folyósítás.

190 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 190 Tájékozódás szakasza 1.Információs csatornák; 2.A hitelfelvétel lehetősége; 3.Az igényelhető hitelösszeg; 4.A hitelbírálat időtartama; 5.Szükséges biztosítékok; 6.A hitelezés egyéb feltételei.

191 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 191 Felkészülés a hitelkérelem benyújtására 1.A biztosítékok felmérése. 2.A hitelkérelem szükséges mellékleteinek beszerzése. 3.A „cégszerű” aláírás szerepe.

192 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 192 A hitelkérelem mellékletei 1.Cégkivonat (30 napnál nem régebbi); 2.Társasági szerződés, alapító okirat. 3.Aláírási címpéldány; 4.Éves beszámoló (auditált); 5.Nyilatkozatok (NAV); 6.Biztosítékokra vonatkozó okiratok (Tulajdoni lap, MOKK).

193 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 193 A hitelkérelem benyújtása 1.Tételes ↔ áttekintő ellenőrzés; 2.A hitelkérelmek elbírálása: HagyományosEgyszerűsítettGyorsított Hagyományos Egyszerűsített Gyorsított Komplex elemzés, Nagy tömegű, nemEgyszerűsített ratingen alapul. nagy összegű hitelbírálatot hitelek elbírálása.is jelent Algoritmusonegyben. alapul. (scoring)

194 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 194 A kérelem átvétele, a minősítés Objektív szempontokSzubjektív szempontok  A pénzügyi kimutatásokAz ügyfelek gazdálkodását adataiból nyerhető mutató-jellemző, nem szám- számok.szerűsíthető minőségi ismérvek.

195 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 195 Egyéb forrásból származó információk 1.Banki kapcsolatok; 2.Vállalkozói „magatartás” vizsgálata; 3.Korábbi hitelkérelmek sorsa; 4.Korlátlanul felelős tulajdonos, mint magánszemély banki kapcsolatainak vizsgálata; 5.Központi hitelinformációs rendszer vizsgálata.

196 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 196 A hitelbírálat során felhasználható adatbázisok 1.DATAX; 2.BAR; 3.Sajtófigyelés; 4. Opten; 5. Igazolások; 6. Földhivatal; 7. MOKK.

197 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 197 Döntés a hitelkérelemről ElfogadásElutasításElfogadás eltérő összeggel és/vagy egyéb kikötésekkel kikötésekkel.

198 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 198 Az elutasítás indokai 1.Jogszabályba ütköző célt szolgál; 2.A bank csak meghatározott ügyfélkört szolgál ki; 3.Az ügylet túl kockázatos; 4.Nincs elegendő biztosíték; 5.Instabil vagyoni helyzet; 6.Köztartozás áll fenn.

199 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 199 Döntés Az ügyfél tájékoztatása Szerződéskötés Folyósítás MONITORING

200 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 200 További hasznos információk Árvai Zsófia–Dávid Zsuzsanna–Vincze Judit (MNB műhelytanulmányok): Hitelinformációs rendszerek. Gyakorlat és fejlődési irányok Béhm Imre (1997): Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye, Novorg kiadó Bp, Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp.

201 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

202 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 202 Fedezetek fajtái, jogi érvényesíthetőségük Bankügyletek

203 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 203 Az előadás tartalma 1. A biztosítékok csoportosítási lehetőségei (Fő és kiegészítő biztosítékok). 2. A lehetséges biztosítékok fajtái. 3. A dologi biztosítékok bemutatása. 4. A személyi biztosítékok bemutatása. 5. Az egyéb biztosíték típusok ismertetése

204 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 204 A biztosítékok csoportosítási lehetőségei Fő (önálló) biztosítékokKiegészítő biztosítékok Fő (önálló) biztosítékok Kiegészítő biztosítékok AlacsonyNem alacsony kockázatú kockázatú

205 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 205 A lehetséges biztosítékok fajtái I. Dologi biztosítékokI. Dologi biztosítékok II. Személyi biztosítékokII. Személyi biztosítékok Egyéb biztosítékokEgyéb biztosítékok 1. Zálogjog dolgokon:1. Zálogjog dolgokon: a.) Jelzálogjog: - ingatlanon; - ingóságon; b.) Kézizálogjog: - ingóságon; 1. Kezesség:1. Kezesség: a.) Egyszerű kezesség; b.) Készfizető kezesség; c.) Váltó- és csekk kezesség; 1. Engedményezés1. Engedményezés 2. Vagyont terhelő zálogjog2. Vagyont terhelő zálogjog 2. Bankgarancia és egyéb garancia2. Bankgarancia és egyéb garancia 2. Biztosítások2. Biztosítások 3. Zálogjog jogokon és követeléseken3. Zálogjog jogokon és követeléseken 3. Külföldi bankári biztosítékok3. Külföldi bankári biztosítékok ] ] 3. Támogató tulajdonosi nyilatkozat3. Támogató tulajdonosi nyilatkozat 4. Közraktárjegy4. Közraktárjegy 4. Biztosítéki kikötések4. Biztosítéki kikötések 5. Óvadék5. Óvadék 6. Opció (vételi jog)6. Opció (vételi jog)

206 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 206 A dologi biztosítékok 1.Zálogjogok -A zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad (fontos: állagmegóvás kérdése és következményei); -Nem alapítható zálogjog a dolog „egy részén”; -A követelés elévülésének kérdése

207 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 207 a.) Jelzálogjog ingatlanon: -A jelzálogjog alapításának célja; -Az ingatlan elzálogosításának lehetőségei; -A jelzálogjog megjelenése és tartalma; -Kockázati tényezők jelzálogjog esetén. b.) Jelzálogjog ingóságokon: -A dolgokat terhelő zálogjogok alapításának célja és módja; -Mi lehet a jelzálog tárgya; -Mi a zálogjog megjelölésének módja;

208 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 208 c.) Kézizálogjog: -A kézizálogjog létrejöttének körülményei; -A kárveszély kérdése; d.) Vagyont terhelő zálogjog: -Alapítható a vagyon egészén, vagy annak egy részén; -A hitelből megvásárolandó vagyontárgyra alapítható-e zálogjog? -Mikor szűnik meg?

209 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 209 e.) Zálogjog jogokon és követelésen: -Zálogjog alapítható az Adós, vagy harmadik személy átruházható követelésén, vagy az őt megillető jogon is; -A követelés kötelezettjét értesíteni kell az elzálogosításról; -A zálogjog esedékessé válásának esetei: a zálogtárgyból való a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta kielégítési jog előtt megnyílta után

210 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 210 A keretbiztosítéki zálogjog:  A zálogjog egy speciális formája;  Akkor jön létre, ha a felek több követelést is egyazon jelzálogjoggal (ingó vagy ingatlan) biztosítanak;  Legmagasabb összege, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. (kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt, egy összegben kerül bemutatásra);  Véghatárideje?

211 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 211 Jogi érvényesíthetőség kérdései:  Felszámolási eljárás során a zálogjogos hitelező pozíciója;  Ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindulása előtt keletkezett:Vételár - Megőrzés költségei - Értékesítés költségei - Felszámolói díj Zálogjoggal biztosított követelések kielégítése  Vagyont terhelő zálogjog esetén a vételár 50%-a fordítható kielégítésre

212 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Közraktári jegy  Zálogjog alapítható a közraktárban elhelyezett áruféleségekre;  Részei: ÁrujegyZálogjegy  A zálogjog tárgya harmadik személy birtokában van:  Közraktár  Zálogjegy forgatása  Zálogjog alapítása.  A zálogjog mértéke = A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg + járulékai

213 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Óvadék  Alapítható: bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb pénzügyi eszközön;  Alapítása: szerződés útján;  Rendelkezés az óvadék tárgyáról: A bank szabadon Más, egyenértékű rendelkezhet vele. fedezet cseréje. Beszámítás.Kiegészítő Beszámítás.Kiegészítő biztosíték vagy kiengedés

214 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 214 Az óvadék jogi érvényesíthetőségének kérdései a.) Az óvadék lejárata ↔ banki kockázatvállalás lejárata; b.) Óvadékból történő kielégítés a felszámolási eljárás során, május 1. után; c.) felszámolás3 hónap felszámolás 3 hónapközzététele Mint óvadék jogosultja élhet kielégítési jogával Mint zálog- jogosult élhet kielégítési jogával

215 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Opció Vételi jog  Jelentése = Vételi jog  Fő és kiegészítő biztosítékként is alkalmazható;  A vételár értéke  Forgalmi érték  A vételárat mindig ÁFA-val növelten kell bemutatni;  Lejárata: Hitel szerződés lejárata Opciós és hitel szerződés aláírása Opciós szerződés lejárata max. 5 év Határozatlan időre szóló opció, max. 6 hónap!

216 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 216 Az opció jogi érvényesíthetőségének kérdése  A felszámolási eljárás megindulásától a felszámolási vagyon része az opcióba helyezett vagyontárgy; A bank feladata:  A bank feladata: 1.A hitelszerződés felmondása; 2.Nyilatkozat a szándékról a felszámolási eljárás megindulása előtt!

217 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 217 Személyi biztosítékok 1.Kezesség -Csak írásban köthető; -Amennyiben a kötelezett nem fizet, a kezes teljesít helyette; EgyszerűKészfizető kezességkezesség A kezes megtagadhatja a teljesítést! Miért? a.) A felek így állapodtak meg; b.) Kár megtérítésére vállalták; c.) A bank vállalta

218 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Garancia  Egyoldalú jogügylet, mely nyilatkozat kiadásával önállósul;  Hitelgarancia Rt és Agrárgarancia Rt. szerepe; 3. Külföldi bankári biztosítékok  Avizált váltó, bankgarancia, akkreditív;  Csak a hitel-visszafizetési garancia tekinthető teljes értékű bankári biztosítéknak;

219 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 219 Egyéb biztosítékok 1.Engedményezés:  A jogosult követelését szerződéssel másra átruházza.  Az engedményezésről a kötelezettet - minden esetben írásban - értesíteni kell.  Az értesítést megelőzően a jogosult az engedményezőnek, ezt követően az új jogosultnak (engedményes) teljesít.  Hitelezői szempontból az olyan követelés engedményezése tekinthető biztonságosnak, amely már teljesített szolgáltatáson alapul!

220 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Támogató nyilatkozatok Az aláíró - rendszerint az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás, mint hiteligénylő javára - azt ajánlja és egyúttal kéri a hitelezőtől, hogy a megnevezett ügyfél által igényelt hitelt/kölcsönt engedélyezze a kérelmezőnek. puhakemény

221 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Euroklauzulák a.) Negative pledge b.) Pari passu c.) Cross default d.) MAC

222 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 222 További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. Polgári törvénykönyv

223 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 223 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

224 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 224 Rating és scoring Bankügyletek

225 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 225 Rating ügyfél- illetve partnerminősítés. szempontrendszere hosszú évek tapasztalatai alapján alakult ki a nem-fizetés kockázatának előrejelzésére. objektív (mennyiségi) és szubjektív (minőségi) faktorok. az eljárás eredménye adós osztályba sorolás. jelentős kockázatvállalásnálmunkaigényes eljárás, jelentős kockázatvállalásnál alkalmazzák

226 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 226 Rating Számszerű tényezők elemzése –Az adatok forrása: auditált beszámoló, –A nemfizetés kockázatát előrevetítő tényezők kiemelése. –Az adatok elemzése mutatószámok képzése, ezek benchmark értékekkel történő összevetése

227 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 227 Rating Mérhető tényezők: –Tőkehelyzet, tőkeösszetétel.(F) –Vagyoni helyzet, vagyoni szerkezet (E) –Jövedelmezőség –Tartalékok –Likviditás ∑ pontszám

228 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 228 Objektív minősítési szempontok Mindig auditált beszámolón alapuljon! a.) Tőkeösszetétel; b.) Vagyonösszetétel; c.) Jövedelmezőség; d.) Befektetések, céltartalékok; e.) Likviditás; f.) Egyéb mutatók…stb

229 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 229 Rating Minőségi tényezők pl. –Tulajdonszerkezet, vezetés, annak megbízhatósága, –Piaci helyzet, piac szerkezete, versenytársak, partnerek, piaci kockázatoknak kitettség, –A vállalkozás fejőlédése, –Bankkapcsolatok, ∑ pontszám

230 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 230 Szubjektív minősítési szempontok Tulajdonosi struktúra; Piaci / ágazati tendenciák; Bankkapcsolatok megítélése; A vállalkozás fejlődése az utolsó évzárás óta; Vezetés színvonala; Konjunktúra függőség; Együttműködési készség; Vállalati tervezés; A pénzügyi és számviteli nyilvántartások helyzete; Partnerkör diverzifikáltsága; Költségvetési kapcsolatok rendezettsége; Jövedelemterv és jövőbeni adósságszolgálati képesség; Export / import kockázatok; Különleges ügyfélkockázatok; Versenyhelyzet megítélése; Termékválaszték, termékminőség; A teljesítmény színvonala, megítélése;

231 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 231 Scoring Egyszerűbb fizetőképesség minősítés, Kisebb összegű kockázatvállalásnál alkalmazzák, A minősítás eredménye: hitelképes v. nem hitelképes

232 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 232 Scoring A fizetőkészséget és képességet meghatározó faktorok vizsgálata Pl. –Jövedelem, életkor, foglalkozás, –Telefonszámla, közüzemi számla, –Számlatörténet

233 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 233 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankügyletek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések