Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

N YELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS. V ÁZLAT I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "N YELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS. V ÁZLAT I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv."— Előadás másolata:

1 N YELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS

2 V ÁZLAT I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv és nyelvhasználat, nyelv és beszéd 1.1. A nyelv szimbolikus és társadalmi-kommunikációs szerepe 1.2. Beszédprodukció – beszédpercepció 2. Beszéd és gondolkodás Beszédmodellek 3. Nyelv és gondolkodás 3.1. Nyelvi relativizmus 3.2. A világ nyelvi képe

3 I. B EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? A nyelv Jelrendszer : nyelvi jelekből, elemekből és szabályokból álló rendszer, amely a beszélő/hallgató tudatában létezik, és amelyet szükség esetén mozgósít a nyelvhasználó. Kulturális termék: a közösség által történetileg létrehozott kód, amely változó és változékony, a közösség számára az összetartozás szimbóluma, önmeghatározásának és kommunikációjának eszköze. Ösztön: olyan készség, amely biológiailag van kódolva az emberbe.

4 A beszéd o = nyelvhasználat NYELV ─ BESZÉD NYELVI RENDSZER ─ NYELVHASZNÁLAT LANGUE ─ PAROLE írott és beszélt o Beszélt (↔ írott) nyelvhasználat

5 A gondolkodás A gondolkodás olyan szellemi tevékenység, melynek révén a megismerő lény tudatában megjelenik a megismerendő dolog jelentése, lényege, általános jellegű, univerzális tartalma (, és amelynek célja általában a megoldáskeresés). asszociációs logikus képzeleti ---- tudományos (különböző szaktudományok) – problémamegoldás mindennapi– általában nem logikai és statisztikai szabályokat követnek, hanem heurisztikákat (megközelítő szabályokat vagy ökölszabályokat), de a problémamegoldás igénye sokszor jelen vanheurisztikákat

6 2. Összefüggések Nyelv – beszéd elvont rendszer – konkrét megvalósulás Beszéd – gondolkodás a gondolkodás szerepe a beszédfolyamatban Nyelv – gondolkodás Hogyan függ össze a nyelv a gondolkodással? (Nyelvi relativizmus, nyelvi determinizmus – nyelvi univerzalizmus)

7 1.1. A nyelv szimbolikus és társadalmi-kommunikációs szerepe a) Szimbolikus szerep: a valahova tartozás érzésének, önazonosságunk meghatározásának hordozója  A közösség, a nemzet összetartozásának egyik szimbóluma  Önazonosságunk és a másoktól való elkülönülésünk meghatározásának egyik legfontosabb alapja (a kultúra mellett)  Érzelmi viszony: Az otthonosság, az otthon levés biztonsága Közösséghez tartozás: a közös gondolkodás, a közös múlt, a közös előismeretek adta biztonság II. 1. N YELV ÉS NYELVHASZNÁLAT, NYELV ÉS BESZÉD

8 A nyelv (szimbolikus) szerepe a társadalom életében Különböző (nyelvtudományi) felfogások:  „hagyományos” nézet: „a 16. sz.-tól kezdve a nyelv mellett a közösség egyre fontosabb tényező lesz: a nagy múlt, a megmaradás szükségessége, az egység létrehozása, majd megőrzése” (Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza) A 20. sz. végétől kezdve a nemzetállamok „válsága” mint a a globalizáció velejárója a – nemzeti-nyelvi identitás válságát is hozta.

9 A „társaslélektani felfogás” (Karácsony Sándor: Magyar nyelvtan társaslélektani alapon ) megújulása kognitív alapon (Tolcsvai Nagy Gábor, Szilágyi N. Sándor) „a nyelv egy nép, egy nemzet olyan megnyilvánulási formája, amelyet e közösség alakít ki, általa egyedi módon képezi le a világot, és egyedi módon azonosítja önmagát” (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség )

10 Generatív-strukturalista irányzat arra alapoz, hogy az egyén nyelvtudása egyetemes nyelvtudás, bármely nyelvet egyaránt elsajátít, ha az adott környezetben nő fel. Tehát o nem lényeges a nemzeti nyelvközösség, az egyetemes nyelvközösség határoz meg mindent, sőt, a nemzeti nyelvközösség korlátoz, az egyetemes szabadságot ad o a nyelvet (anyanyelvet) nem kell tanítani, hiszen elvont tudásunk alapján mindazt létrehozhatjuk, amire szükségünk van.

11 A szociológiai, antropológiai irány o Nem veszi figyelembe a történeti közösséget és kultúrát, hanem a jelen közösség felépítését tekinti irányadónak. o Legfőbb tényezőknek az egyént és a (kis)csoportot tartja, ezek önmeghatározása elsősorban az egyes nyelvváltozatokban valósul meg. o Az ezen a nézeten alapuló szociolingvisztika ezért hagy figyelmen kívül olyan tényezőket, mint a nemzeti közösség, annak múltjával, kultúrájával, nyelvével, változásaival együtt.

12 A NYELV VÁLTOZÉKONYSÁGA  A nyelv szerepe az idők folyamán változik (ahogy láttuk).  A nyelv az idők folyamán változik a társadalmi mozgásokkal együtt. A nyelv változékony : nem őriz egy bizonyos állapotot, legföljebb könyvekben, nyelvtankönyvekben lehet rögzíteni egy időszak, hosszabb-rövidebb időtartam nyelvhasznála- tát, nyelvét. Mindenkori állapota a múltat is őrzi.  Múltja kb éves – történeti változatok: a leglátványosabbak a szókincs területén Pl. ëmdöl (HB) > eendel > eszel (enni fogsz) húr ‘ bél, belsőség’ > ‘rugalmas szál, mely kifeszítve hangadásra képes’ > ‘ a kör kerületének két pontjá összekötő egyenes’

13 V ÁLTOZÓ KÖRÜLMÉNYEK, VÁLTOZÓ IGÉNYEK A NYELVTÖRTÉNET KORSZAKAI 1. Előmagyar kor – ie. 4. évezredtől ie ig: együtt éltünk a rokon nyelvet beszélő népekkel 2. Ősmagyar kor – ie –9. század (honfoglalás): nyelvemléktelen korszak 3. Ómagyar kor – 896–1526: megjelennek az írásos emlékek: Tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd, Ómagyar Mária- siralom, később kódexek 4. Középmagyar kor – 1526–1772: a könyvnyomtatás, a fordítások, az írásbeliség kezdetének kora: Biblia- és zsoltárfordítások, A magyar költészet gyökerei:Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemissza Péter, Balassi Bálint, Heltai Gáspár, Szenczi Molnár Albert, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen munkássága.

14 5. Újmagyar kor – 1772 –1920: nyelvtudomány, a nyelvvel való tudatos foglalkozás kezdeteinek kora Kazinczy vezetésével megindul a nyelvújítás mozgalma 1772: Bessenyei György: Ágis tragédiája, Magyarság című röpirata: „ Minden nemzet a maga nyelvén lett naggyá, de idegenén soha sem.” 1825: MTA: Széchenyi István a létrehozója 1832: az első helyesírási szabályzat: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (Vörösmarty Mihály) évi II. törvénycikk: a magyar nyelv államnyelvvé tételéről 1872: Magyar Nyelvőr 1905: Magyar Nyelv 6. Legújabb magyar kor – 1920–napjainkig: a trianoni döntés utáni nyelvállapot

15 A NYELV VÁLTOZATOSSÁGA A nyelvnek a múltban is és a mindenkori jelenben is többféle változat a van. Területi: dialektus Társadalmi: szociolektus Etnikai: etnolektus Politikai: politolektus Egyéni: idiolektus A normatív változat : közös (normatív-irodalmi) nyelv

16 A NORMATÍV NYELV VISZONYLAGOS EGYSÉGE o A magyar nemzet nyelvileg ( majdnem) egységes, hiszen kevés nemzetisége van. o A 19. század közepére megvalósult normatív változat nem abszolút, hanem viszonylagos egység. Mit jelent ez? Olyan egység, amelyben o a normatív változat képviseli a változatok fölöttiséget, ezt tanulják a gyerekek az iskolában, ezen jelennek meg a sajtótermékek, ezt használják a rádiók és a tévék bemondói stb., o de mellette az egyéb változato k természetes módon élnek.

17 A NYELV TÁRSADALMI - KOMMUNIKÁCIÓS SZEREPE Az emberi kommunikáció és a természetes nyelv  Az emberi kommunikáció leggyakrabban használt eszköze a nyelv.  (A nyelv nem kizárólagos eszköze az emberi kommunikációnak  A nyelvet nem csak kommunikációs interakcióban használjuk.) ↓ A nyelvet és a kommunikációt sosem azonosíthatjuk egymással.

18 A) K OMMUNIKATÍV NYELVHASZNÁLAT „külső beszéd” Szükség van partner re (címzettre)!!!! Funkciók:  Informatív (tudás)  Imperatív (viselkedés)  Performatív (szociális tudás)  Emotív (érzelmi állapot)  Interperszonális (a felek közti viszonyok) formális – informális

19 B) N EM KOMMUNIKATÍV NYELVHASZNÁLAT „belső beszéd” Nincs szükség partnerre (címzettre)!!!! Funkciók:  Expresszív : egyfajta önkifejezés  Kognitív : ún. belső beszéd, a nyelv gondolkodásra való használata

20 1.2. B ESZÉDPRODUKCIÓ – BESZÉDPERCEPCIÓ  Beszédtervezés, beszédprodukció: a beszéd létrehozásának folyamata  Beszédpercepció: (a beszéd)észlelése és megértése sémák, forgatókönyvek

21 A BESZÉDPRODUKCIÓ Mi a beszédprodukció? Az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart. Az érdeklődés középpontjában: a spontán beszédprodukció o Interpretatív o Félspontán (félinterpretatív) o Spontán: Narratív Párbeszéd Társalgás (lehet benne rövid narratíva) Beszéd alapú játékok Irányított spontán beszéd

22 A BESZÉDPRODUKCIÓ A beszédprodukció vizsgálata Közvetlenül nem tanulmányozható. Vizsgálati lehetőségek: 1. Megfigyelések (spontán beszéd közben ill. kísérleti helyzetben) 2. Megakadásjelenségek, nyelvbotlások vizsgálata (ezeket néha szándékosan indukálják)

23 B ESZÉDPRODUKCIÓ Beszédprodukciós modellek  Garret, a Clark házaspár, Fromkin, Dell (interaktív modell)  Levelt (beszédpercepció is!)

24

25 L EVELT MODELLJE a) Fogalmi szint b) Átalakító  lemmaszint (mentális lexikon)  grammatikai kódolás  fonológiai kódolás c) Artikulátor_____________________ d) Akusztikai-fonetikai feldolgozó e) Elemző  Fonológiai dekódolás  Lexikai reprezentáció  Grammatikai dekódolás f) Fogalmi szint

26 L EVELT MODELLJE Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői  Az egyes alrendszerek nem függenek egymástól (nem kell információt megosztani ahhoz, hogy eredményesen elvégezzék feladatukat).  Az egyes alrendszerek csak a saját működésüknek megfelelő inputot veszik be.  Az információ csak előre halad.  Nincs interakció a modulok között.  Ugyanakkor a párhuzamos működést is engedi (pl. elemek aktiválása a mentális lexikonban).  Inkrementális produkció (ahogy az egyik modult elhagyja az output, már kezdődik a következő input feldolgozása).  A feedback (önellenőrzés) központi szerepe – a dadogás magyarázatára alkalmas.  Egyszerre megértési modell is.

27 F OGALMI SZINT A. Fogalmi szint: beszédtervezés Amikor mondani szeretnénk valamit, az először fogalmi szinten jelenik meg  Nem konkrét nyelvi jellegű – az egyén által ismert bármely nyelven megfogalmazódhat később  A beszédszándék tartalmazza › Amiről mondani akarunk valamit › Amit mondani szeretnénk › A tárgyakra vonatkozóan: egy (több) határozott- határozatlan oppozíciót › A cselekvés/történés idejére/módjára vonatkozó információkat

28 F OGALMI SZINT Milyen mentális folyamatok játszódnak le a fogalmi szinten? Figyelem- és memóriafolyamatok  A deklaratív tudás aktiválása (szemantikus és epizodikus memória)  A fogalmi háló aktiválása és építése

29 F OGALMI SZINT A folyamat jellemzői:  Konvencionális és egyedi egyszerre  Nem nyelvi jellegű!  Fogalomkörök: 1. Tárgyakra, helyekre, élőlényekre, személyekre stb. utaló fogalmak 2. Eseményekre, cselekvésekre, történésekre, viszonyokra utaló fogalmak 3. Tulajdonság- és viszonyfogalmak

30 A Z ÁTALAKÍTÓ B. Az átalakító Az átalakítás nyelvspecifikus! a) A lemma szintje b) A grammatikai kódolás c) A fonológiai kódolás Egynyelvű anyanyelvi beszélőnél automatizálódott a folyamat!

31 A Z ÁTALAKÍTÓ a) A lemma szintje o A szemantikai és a fonológiai szint között elhelyezkedő absztrakt forma o Szintaktikai és szemantikai információt tartalmaz (hogyan használható a mondatban, nyelvtani neme stb.), o de morfológiai t és fonológiait nem A mentális lexikon: egy konkrét nyelvhez tartozó tetszőleges, tanulás útján megismerhető nyelvi egységek ( lexikális tételek) listája, valamint olyan információk, amelyek az adott egység használatához szükségesek a kommunikáció során: lemmák és lexémák

32 A Z ÁTALAKÍTÓ – A LEMMA SZINTJE Szerepe az átalakításban o A preverbális terv aktiválja a lexikont. o A lexikonban számos lemma aktiválódik, amelyek illeszkednek az üzenethez. o Az adott fogalomhoz legjobban illeszkedő lemma választódik ki. o A lemmában található szintaktikai információk aktiválják → a grammatikai kódolást

33 A Z ÁTALAKÍTÓ b) A grammatikai kódolás o A grammatikai kódolóban procedurális tudás aktivizálódik. o Elkészül a szintaktikai struktúra = felszíni struktúra. o Egyeztetések: szám-személy, ige-tárgy stb. o A lemma és a lexéma közötti kapcsolat → a lexémák aktivizálódnak. o A lexémák szintje: a lemma megtalálása után konkrét szóalakot keresünk Morféma- és szótagstruktúra Hangsúlyviszonyok Beszédhangok és azok sorrendje

34 A Z ÁTALAKÍTÓ c) A fonológiai kódolás o Fonetikai alapú egyeztetések: magas-mély hangrendű, ajakkerekítés szerinti illeszkedés, hasonulások, összeolvadások o Fonetikus-artikulációs terv készül

35 A Z ARTIKULÁCIÓ C. Az artikuláció o A fonetikus terv motoros kivitelezése o A „mondandó” egy ideig a pufferben várakozik – belső beszéd

36 B ESZÉDPERCEPCIÓ L. Levelt modelljének jobb fele! Tágabb értelmezés: Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás tevékenysége) a) Beszédészlelés b) Beszédmegértés (mondatértés, szövegértés) c) Beszédértelmezés (szövegértés, szövegértelmezés)

37 B ESZÉDPERCEPCIÓ Milyen kapcsolatban van a beszédészlelés minősége egyes képességek kialakulásával? o A precíz észlelés és a szegmentálási készségek meghatározzák az olvasás és írás technikai színvonalát. o A beszédmegértés a feltétele az olvasottak értésének, értelmezésének o A nyelvi zavarok egy része (beszédhiba, diszfázia, diszlexia) mögött a beszédpercepció hiányosságai állnak. o A beszédészlelés időzítési zavara i, a gyenge memória stb. technikai olvasászavarhoz vezetnek. o A beszédészlelési zavarok következménye lehet a gyenge helyesírás.

38 B ESZÉDPERCEPCIÓ A beszédpercepciót meghatározó néhány fontosabb tényező  A beszédtempó és a beszédpercepció összefüggése o A túl gyors (követhetetlen) és túl lassú beszéd türelmetlenné tesz, nehezen appercipiálható. o A gyors beszéd tanulási nehézségekhez is vezethet. o A beszédbeli hangkihagyás és az íráshibák között korreláció van.

39 B ESZÉDPERCEPCIÓ  A beszédhibák és a beszédpercepció összefüggése (alsó tagozat) o Elhúzódó beszédhiba esetén csekélyebb a szókincs aktiválása a mentális lexikonból o A beszédhibások nehezebben értik a mondatokat Következtetés: a beszédprodukció hibái kihatnak a beszédpercepcióra, az írott szövegek megértésére → tanulási, helyesírási, szövegértelmezési nehézségek  A beszédpercepció hatása a helyesírásra A helyesírási, írási, olvasási nehézségekkel küzdőknek rosszabbak a percepciós mutatói

40 A BESZÉDÉRTÉS SZINTJEI Szóértés, mondatértés, szövegértés (Atkinson és mtsai, 1997; Gósy, 2005b) Szóértés A szó felismerése: az akusztikai jel és a kontextus ismeretének interakciója eredményezi a lexikális hozzáférést, vagyis a megfelelő szó elérését a mentális lexikonban.

41 A BESZÉDÉRTÉS SZINTJEI Mondatértés Késleltetett kötés (visszacsatolás) 1. Propozicionális elemzés: a nyelvtani információ átvitele az összetevők szerinti szerkezeti elemzés Nyelvfüggő! A logikai tartalom felismerésekor a formai jellemzők törlődnek. 2. Az adott / új információ szerinti tagolás: ismert – új információ (a beszélő szerint) Pragmatikai jellegű! 3. A cselekvésérték meghatározása (beszédaktusok szerint) o Lokúció – illokúció (a beszélő szándéka)

42 S ÉMÁK A beszédpercepció és a szövegértés, -értelmezés Bartlett (1932): A sémák szervezett tudáscsomagok, amelyek lehetővé teszik, hogy értelmet adjunk a világnak (és leírásainak). A sémaképzés 4 központi folyamata: o kiválasztjuk a beérkező ingerek megfelelő aspektusait o a jelentést elvonatkoztatjuk, o aktiváljuk a megfelelő előzetes tudást, o az információt egyetlen holisztikus reprezentációba integráljuk.

43 S ÉMÁK Kialakulásuk o Hasonló minőségű események ismételt előfordulása alapján rendszert viszünk a tapasztalatainkba. o Ez a rendszer a sémák, vagyis az információ mentális szerveződésének formáját ölti, és az új tárgyak és események felismerését és megértését könnyíti. o Az új eseményeket úgy azonosítjuk, hogy összevetjük az emlékezetben tároltakkal. Ha az új inger jellegzetességei hasonlítanak egy, már meglévő séma jellegzetességeihez, akkor az új inger azonosítható. o Így ismerjük fel a világ tárgyait és értjük meg, amit mondanak nekünk.

44 S ÉMÁK Szerepük Az új tapasztalatok, élmények felismerését szolgálják. Megkönnyítik az új információ emlékezeti kódolását. Az információt szervezett struktúrába illesztik. A sémák segítségével pótoljuk ki a hiányzó információrészleteket. A sémák segítségével szelektíven válogatunk az információk között. Mindig a séma szempontjából releváns információt keressük, ha sémát váltunk, más válhat fontossá.

45 A SÉMÁK KIDOLGOZOTTSÁGA

46 S ZOCIÁLISAN JELENTŐS SÉMÁK Szociális megismerés: sémákat alakítunk ki a szociális környezetről is Egyénekről Nemi szerepekről Társas viszonyokról Érzelmi tapasztalatokról stb…

47 É NSÉMÁK Az önmagunkról szóló szervezett tudáskészlet: azok a tudásstruktúrák, az önmagunkról szerzett információk mentális szerveződései, reprezentációi, amelyek az énről kialakított általánosításokat, jellemző tulajdonságokat tartalmazzák, és amelyek múltbeli tapasztalatokon alapulnak (Markus–Nurius).

48 É NSÉMÁK Az énséma gazdagabb és bonyolultabb, mint a többi sémáink – önmagunk megfigyelése és az énsémák használata gyakoribb és több emocionális elemet is tartalmaz. Minél többet foglalkozik a személy az önmagával való gondolkodással, annál fejlettebbek az énsémái.

49 A VISELKEDÉSZAVAROK Magyarázatuk: Az információfeldolgozás hiányosságai Beck: depresszív énsémák A környezeti kihívásra automatikus gondolatok → tovaterjedő aktiváció → negatív érzelmek Kognitív triász: az énnel, a világgal és a jövővel kapcsolatos gondolatok

50 A VISELKEDÉSZAVAROK A kognitív terápia Beck: a kognitív keretek átstrukturálása. Nem automatikus, hanem kontrollált gondolatok Módszerek: Hajtson végre olyan dolgot, aminek a negatív kimenetelét várja Ellenőrizze hipotéziseit Próbálja ki magát más területen

51 FORGATÓKÖNYVEK Schank & Abelson, 1977 A forgatókönyvek olyan sémák, amelyek a rutinszerű cselekvésekre és ismerős, ismételt cselekvéssorokra vonatkozó tudásunkat reprezentálják pl. o Étterembe menés o Orvoshoz menés o Eladás Eseménykategóriák megértésére szolgáló séma: forgatókönyv Vagyis a sémák és a forgatókönyvek is a tudás szervezését szolgálják.

52 F ORGATÓKÖNYVEK Elsősorban társadalmi interakciókra vonatkoznak Tipikus szituációk feldolgozásakor alkalmazzuk őket Tapasztalati tudást tükröznek A tipikus helyzetekben elvárható események sorrendjét foglalják magukban Kultúránként lényegesen különböző motívumokat tartalmazhatnak.

53 FORGATÓKÖNYVEK A forgatókönyvet használhatjuk arra, hogy segítsé- gével megértsük a szöveget (Hogyan szokott történni?). A forgatókönyv használata magyarázatot ad arra, hogy miért emlékszünk a szöveg lényegére, és milyen következtetéseket vonunk le. A forgatókönyvek/sémák használata megmagyarázza Bartlett eredeti eredményeit is: az eltérő kultúrákból származó történeteket az emlékezet úgy torzítja, hogy azok a lokális kulturális normákhoz illeszkedjenek ( pl. a Drakula-történetek, a Báthory Erzsébet-történet Nyugat-Európában).

54 A SZEMANTIKUS ÉS AZ EPIZODIKUS MEMÓRIA A világról szerzett, emlékezetben tartott információk szerveződésnek kétféle módja van. A szemantikus emlékezet – a jelentés szerint rendszerezi az információt, tárgyak és fogalmak kategóriáiból áll. A kategóriák észlelési, nyelvi és érzelmi információkat összegeznek. Az epizodikus emlékezet – saját térben és időben játszódó, szubjektív tapasztalataink megőrzésére szolgáló rendszer. Amikor egy eseményről kellő mennyiségű tapasztalat halmozódik fel, sémává alakul – forgatókönyv (eseménykategóriák megértésére szolgáló séma).

55 A Z EMLÉKEZET SZERVEZŐDÉSE A szemantikus és epizodikus emlékezet hálója

56 3. NYELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS Viszonyuk nyelvfilozófia i kérdés G. FregeG. Frege, a cambridge-i analitikus filozófusok, majd a Bécsi Kör tagjai, az oxfordi "mindennapi nyelv" filozófiai iskolája, az 1950-es évektől két évtizeden az angolszász nyelvfilozófia: a nyelvészeti szemantika megújulásának és a pragmatika kialakulásának alapjai. Bécsi Kör Az analitikus filozófusok Russell, Wittgenstein és más filozófusok hatására a filozófiai problémák lehetséges megoldását nyelv (logikai) elemzésében látták, és ezért a nyelvfilozófiát minden más filozófia alapjának tekintették.analitikus filozófusokRussellWittgenstein

57 NYELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS W.HumboldtW.Humboldt: a nyelv forma, a gondolat alakító szerve. Az értelmi tevékenység belső, a nyelv által válik külsővé válik. A gondolkodás és a nyelv kapcsolata az emberi természetben rejlik. WittgensteinWittgenstein: a nyelv "álruhába öltözteti" a gondolatokat, a gondolat pedig nem más, mint értelemmel bíró kijelentés.

58 NYELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS Instrumentalista felfogás: a nyelv eszköz valamire: a gondolkodás eszköze, ( a kommunikáció eszköze stb.). Nyelvfilozófiai felfogások: többféle Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? Vagy a nyelv határozza meg, miként gondolko- dunk? Melyik volt előbb?

59 NYELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS 1. A gondolat időben megelőzi a nyelvet. A nyelv és a gondolkodás két teljesen különböző dolog, de az egyik függ a másiktól. Előbb születnek a gondolatok, aztán öntjük őket szavakba. A nyelvi forma mindig feltételez gondolkodást, de a gondolkodás nyelvi forma nélkül is létezhet. A felfogást igazolja a kisgyermekek gondolkodása, akik már megértik, felfogják a körülöttük levő dolgokat, amikor még nem tudnak beszélni. A nézet a felvilágosodás korába, a XVIII. századba vezet vissza. Az ész mindenhatósága (Descartes racionalizmusa), a gondolkodás egyetemessége → a nyelvek különbözősége csupán a szavak hangalakjában érhető tetten.

60 NYELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS 2. A gondolkodás és a nyelv egyetlen folyamat különböző oldalai, egyidejű, egymást feltételező jelenségek. „ Gondolkodni és beszélni voltaképpen egy. Gondolkodás nem képzelhető el beszéd nélkül, és megfordítva. ” (Babits Mihály) A nyelv azonos a gondolkodással, nem képzelhető el gondolkodás a nyelv használata nélkül. A nyelv függ a gondolkodástól, ugyanakkor meg is határozza azt.

61 NYELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS 3. A nyelv az elsődleges, a gondolkodás tulajdonképpen „belső beszéd”. Nyelv és gondolkodás nem azonosak, de kölcsönösen feltételezik egymást. A nyelv a sikeres gondolkodási folyamat legfontosabb eszköze, nélkülözhetetlen része. Nincs (fogalmi) gondolkodás nyelv nélkül. A gondolat határait a nyelv határai jelölik ki. (Másképpen gondolkodnak a különböző nyelvet beszélők.) (Rousseau, Humboldt)

62 NYELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS Konklúzió: kölcsönös viszony A nyelv és a gondolkodás között szoros kapcsolat van: gondolunk valamire → azt megfogalmazzuk. A nyelvi forma tehát mindig feltételezi a gondolkodást, és a gondolkodás alapvető föltétele a nyelv.

63 N YELV ÉS GONDOLKODÁS – UNIVERZALIZMUS, RELATIVIZMUS, DETERMINIZMUS Univerzalizmus: minden ember egyformán gondolkodik, a nyelvek csak lényegtelen elemekben különböznek (főként a 20. sz. közepéig). Relativizmus: a gondolkodásmódnak kulturális tényezői vannak, emiatt a nyelvek is más-más „szellemiségűek”, tükrözik az illető kultúra világlátását (főként a 19. sz. elejétől a 20. sz. közepéig). – De újabb megismeréselméletek! Determinizmus: az ember gondolkodásmódjában nem is tud szabadulni azoktól a korlátoktól, amelyeket az anyanyelve rákényszerít.

64 A NYELV ÉS A MEGISMERÉS KAPCSOLATA

65 A kultúra tükröződik a nyelvben, befolyásolja a nyelvhasználatot, de a nyelv bizonyos jellemzőit is. Képviselői: Wilhelm von Humboldt : Über die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaus und ihren Einfluss auf die geistliche Entwicklung des Menschengeschlechts (Berlin 1836) Edward Sapir : The Status of Linguistics as a Sience 1929 Benjamin Lee Whorf: Lanuage, Thought and Reality: Selected Writings of Benjamin Lee Whorf 1956 R ELATIVISZTIKUS ELMÉLETEK

66 Sapir : a nyelv és a kultúra között nagyon szoros kapcsolat van – a szavak meghatározzák világlátásunkat Whorf (Whorf-hipotézis) : A nyelv nemcsak kifejezi, hanem formálja is a gondolatokat: a nyelv mint előzmény „kötelező” gondolkodási szabályokat ír elő. A világot egy nyelvi háttér birtokában szemléljük úgy, ahogy szemléljük.

67 R ELATIVISZTIKUS ELMÉLETEK Whorf állításai: Ha egy nyelv beszélőinek vannak szavai bizonyos dolgok leírására, jobban tud beszélni a dologról, mint azok, akiknek nyelvében nincsenek ilyen szavak ( pl.: orvos—nem orvos ). Ha egy nyelv különbséget tesz ott, ahol a másik nem, beszélői differenciáltabban látják az illető dolgot ( pl:. hó – eszkimók, teve – sivatagi népek nyelve, autók – beduin arab, fenyők – északi népek nyelve, állatcsoportok (magyar), gyümölcs (angol: fruit + nuts )

68 R ELATIVISZTIKUS ELMÉLETEK Whorf állításainak érvénye a nyelv egyes összetevőire: Szavak Grammatika Fokozottan érvényes: ha egy nyelvben nincs grammatikai lehetőség valaminek a kifejezésére, az korlátozza szemléletünket.

69 R ELATIVISZTIKUS ELMÉLETEK Ronald Wardhaugh által gyűjtött tapasztalatok, pl.: A kopi (indián) nyelv  szemlélete folyamatjellegű  az idő-tér egybemosódik  az idő helyett a garantálhatóság—lehetőség— elvárhatóság felosztás létezik ↕↕↕

70 R ELATIVISZTIKUS ELMÉLETEK ↕↕↕ Az átlagos európai nyelvek:  Rögzített beállítottságúak a tér-idővel szemben  „Objektivizálják” a valóságot  Különbséget tesznek megszámlálható és megszámlálhatatlan között  Van bennük jelen, múlt, jövő idő

71 R ELATIVISZTIKUS ELMÉLETEK Összefüggnek-e ilyen módon a nyelvtípusok és a kultúrák is? o Nem függnek össze. o Nem azonos típusba tartozó nyelvek mutatnak kultúrához kötött hasonlóságot (német— magyar), míg az azonos típusúak nem mutatnak ilyent (magyar—török, magyar— szamojéd). o Bármiről lehet beszélni bármely nyelven, csak különböző fokú körülírásra van szükség.


Letölteni ppt "N YELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS. V ÁZLAT I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv."

Hasonló előadás


Google Hirdetések