Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fejlődés pszichoanalitikus elméletei Freud Mahler Erikson.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fejlődés pszichoanalitikus elméletei Freud Mahler Erikson."— Előadás másolata:

1 A fejlődés pszichoanalitikus elméletei Freud Mahler Erikson

2 Sigmund Freud ( )

3

4 Ösztön-én  örömelv Én  realitáselv Felettes-én

5 Énvédő mechanizmusok elfojtás, regresszió, projekció, hasítás, azonosulás (identifikáció), áttolás, reakcióképzés, racionalizáció életösztön - libidó halálösztön - destrukció

6 A pszichoszexuális fejlődés Orális anális fallikusfixációk latencia genitális

7 Margaret Mahler: a pszichológiai születés Az ember pszichológiai értelemben koraszülött a normál autizmus a szimbiózis hónap és a szeparáció-individuáció szakaszain át jut el az én kialakulásáig.

8 A szeparáció-individuáció szakaszában történik meg a testi elkülönülés és az autonóm én kialakulása. –A szimbiózisból való "kikelés" idejét az anyai viselkedés befolyásolja. A gyakorlás fázisában történik meg az eltávolodás az anyától, először kúszva-mászva, majd a két lábon járással egyre távolabb. Ekkor figyelhető meg egy jelentős mozzanat, a tankolás jelensége. Az újraközeledési fázisban megjelenik az ambivalencia. Megjelenik a kritizálás, a "nem". Ezek hátterében az omnipotencia feladása áll.

9 Az értelmi fejlődés Jean Piaget A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük állandó. A felnövekvő szervezet alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez. Ebben két alapvető mechanizmus segíti: az asszimiláció és az akkomodáció.

10 Az asszimiláció segítségével a tapasztalat beépül az ismeretrendszerbe Az akkomodáció a viselkedés külső mintákhoz való igazítását, vagyis egy, már meglévő séma átalakítását jelenti az új helyzetnek megfelelően. A két mechanizmus által létrehozott egyensúly viszonylagos, újra és újra megbomlik a külső környezet megváltozása vagy a szervezet érése következtében s egy magasabb szinten teremtődik újra. Az egyensúly kialakulása, felbomlása és újászerveződése, vagyis az adaptáció maga a fejlődési folyamat Piaget szerint.

11 A kognitív fejlődés első szakasza - érzékszervi- mozgásos szakasz (szenzomotoros periodus) cselekvéses helyzetmegoldás A második - a művelet előtti szakasz szemléletvezérlésű intuitív gondolkodás A harmadik - a konkrét műveleti szakasz az internalizált, reverzibilis cselekvésekkel megjelenő gondolkodási műveletek A negyedik - a formális műveletek kombinatorika, a hipotézis-alkotás és dedukció kialakulásával

12 I. A szenzomotoros periódus (0-2 év) cselekvéses helyzetmegoldás Elsődleges cirkuláris reakciók (5.hét -5. hónap) saját testre irányuló, ismétlődő. Másodlagos cirkuláris reakciók ( hó) A tárgyakkal kapcsolatos cselekvési sémák kezdenek kialakulni. A másodlagos sémák koordinálása és felhasználásuk új helyzetekben (9.hó hó) A már meglévő módokat új helyzetekben is alkalmazza, akadályokat eltávolít. Harmadlagos cirkuláris reakciók ( hónap) Új eljárások, új cselekvési technikák kialakitása próbálgatással (pl.bottal odébbhúzza a tárgyat)

13 II. A művelet előtti periódus (2 - 7 év) –Centrálás

14 konzerváció (megőrzés) térfogat, hosszúság, tömeg, stb.

15 II. A művelet előtti periódus –bennfoglalás (rész-egész viszony) átlátásának hiánya –magyarázatigény (ultrajelenségek): animizmus, artificializmus, finalizmus –gyermeki etimológia

16 III. Konkrét műveletek (7-12év) 1. Elemi konkrét müveletek ( év) osztályozás, sorbarendezés, invariancia 2. Komplex idői és téri konkrét müveletek ( év) viszonyitás mércéhez, osztályozási rendszerhez

17 IV. Formális műveletek (12-16) 1. Formális műveletek keletkezése (12-14) hipotézisek, dedukció, törvényszerűségek megfogalmazása 2. formális műveleti strukturák (14-16 ) müveleti csoportok (INRC). Identitás (a  b)a  b ha a akkor b Negáció ~(a  b) Reciprok (b  a) Correlatív ~(b  a)

18 Kritikák, újabb eredmények

19 Wason E K 4 7 Ha a lap egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám van.

20 Jerome Bruner A környezet szerepének fontosságát s az egyéni különbségek okozta eltéréseket emeli ki. Minden ismeretünk aktív konstrukció terméke. Ami változik, az a külvilág leképeződése, a reprezentáció módja. Három reprezentációs formát különböztet meg: enaktív (cselekvéses) ikonikus (képi) szimbolikus (nyelvi) Mindhárom forma végigkíséri az egész életet. Kísérletek (gyurma, tűzoltóautó)

21 A szociális tanulás elmélet Nagy szerepet tulajdonít a megfigyeléses tanulásnak és a modellkövetésnek, továbbá kognitív folyamatokat is feltételez a viselkedés és a személyiség alakításában. Nemcsak a közvetlen megerősítés hatására tanulunk, hanem azáltal is, ha egy általunk megfigyelt személyt jutalmaznak vagy büntetnek valamely cselekedetéért, valamint felhasználjuk múltbeli tapasztalatainkat, s a helyzetek szimbolikus reprezentációja révén képesek vagyunk előrevetíteni cselekedeteink következményét, s ehhez képest módosítani tudjuk viselkedésünket.

22 Agresszív modellek utánzása A modellválasztás indítékai közül a legerősebb a szeretet. Az érzelmileg elfogadó, gondoskodó felnőttet inkább utánozzák a gyermekek. Kísérlet. A modellkövetést befolyásolja továbbá a státuszirigység és a szociális hatalom. Az előbbi azt jelenti, hogy a gyermek irigyli a felnőtt szerepet, s ezért átveszi a jellemző magatartást, az utóbbi pedig azt, hogy a felnőtt a gyermekhez képest kontrolláló helyzetben van. Egyszerűbben, amikor a felnőtt adja a csokoládét, akkor a szociális hatalom, amikor eszi a csokoládét, akkor a státusz az, ami vonzza a gyermeket. A kísérletek a szociális hatalmat igazolják.

23 Az emócióknak is fontos szerepe van az utánzásban. A modell érzelmeit kifejező megnyilvánulások hasonló emóciót keltenek a megfigyelőben, ami emeli ennek aktivációs szintjét, ez viszont facilitálja a viselkedést, azaz az empátia is utánzás fokozó hatású. Nemcsak modell vagy a modellel való kapcsolat játszik szerepet a modellkövetésben és az utánzásban, hanem az utánzó személye is. Ezek közül néhány:

24 - inkompetencia egy adott helyzetben, pl. amikor először lép be valaki egy kínai étterembe, s ott pálcikákat hoznak evőeszközként, valószínűleg a többieket fogja utánozni, ha használni akarja. - az is hajlamosabb lesz az utánzásra, akit kora gyermekkortól fogva fokozottan jutalmaztak az ilyen viselkedésért. - a modell vélt vagy valós hasonlósága. A modellválasztásban ill. utánzásban ezek a tényezők játszanak fontos szerepet, de továbbiakat is feltártak, amelyek már nem vagy csak igen erőltetetten magyarázhatóak a szociális tanulás-elmélet kategóriáival. Ilyen például a dependencia (függőség igény) vagy az alacsony önértékelés.

25 A nyelvi szocializáció Bernstein hipotézise A felnőtt gyerekhez szóló beszéde, túl a jobb artikuláción, lassúbb tempón, szintaktikailag és a szókészlet szempontjából is egyszerübb. Továbbá pl. katonák bevetésen egymásal másként beszélnek, mint a tábori lelkész jelenlétében. a társadalmi viszony formáját szintaktikai és lexikai választások hordozzák a társadalmi viszonyok különböző formái különböző beszédrendszereket, nyelvi kódokat hoznak létre.

26 Zárt szerepviszonyok esetén a státusz határozza meg a családtagok egymáshoz való viszonyát (feleség, gyerek, stb.). A kölcsönös elvárásokon túl a kommunikáció stílusát is elsődlegesen a státuszbeli pozició határozza meg. A gyerek nevelésében is a státusznak megfelelő viselkedésre való hivatkozás az egyik lényeges elem. Pl. "hagyd békén anyut, ez nem az ö dolga." Továbbá a gyerek irányitásában gyakoriak a közvetlen utasitások, a felszólitó mondatok. Az ilyen családban csekély súlya van az egyéni motivumok, szándékok figyelembe vételének, kialakul az ún. korlátozott kód.

27 Nyilt szereprendszerben inkább érvényesülhet az egyéni igény, észrevételek, vélemények. Itt inkább a személyhez szóló, érvelő, az okokat és szándékokat feltáró stilus a jellemző. Az ehhez kapcsolódó kidolgozott kód nem a helyzetre, közös ismeretekre épit, hanem a helyzettől függetlenül is érthető bárki számára. Példa a kétféle kód használatára: korlátozott nyelvi kód: Futballoznak és az ott bemegy... és... kijön... elszaladnak... és akkor kinéz és leszidja őket.

28 kidolgozott nyelvi kód: Három fiú focizott és az egyik fiu belerug a labdába ésa a labda bemegy az ablakon.Betörik az ablakot. És egy ember kijön és kiabál velük mert betörték az ablakot. A gyerekek elszaladnak és akkor egy néni kinéz az ablakon és leszidja őket.

29 Az erkölcsi fejlődés Az erkölcsi fejlődés Piaget-i elmélete Heteronomia: 0-11 év a gyerek készen veszi át a szabályokat, melyeket megváltoztathatatlannak itél. Autonómia: a szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak. Piaget 3 területen vizsgálta az erkölcs fejlődését: a játékszabályok, az erkölcsi realizmus és az igazságosság.

30 A szabályok alkalmazása 0-3 év a motoros viselkedés szakasza. Napi ritmus, alapvető szokások kialakulása, de a lényeget, hogy a szabályoknak kényszeritő erejük van, még nem érthetik meg. 3 éves kortól a szabályok egocentrikus alkalmazása 7 éves kortól már elfogadja a közös szabályokat sőt azok kinyilatkoztatás jellegüek, jogosságuk vitathatatlan. 10 éves kortól szabályalkotás gyakorlása

31 Az erkölcsi realizmus a gyermek sajátos gondolkodásmódja 3 és 8 év között, melynek lényege, hogy nem tud különbséget tenni az objektiv és a szubjektiv valóság között, számára csak objektiv valóság létezik. A morális eseményt látható oldala alapján itéli meg. Véleményét a szubjektív szempont (körülmények, szándék) nem befolyásolja. Példák. 10 éves kor fölött már nem jelenik meg az objektiv felelősség, bár ez nagy mértékben a szülői és nevelői magatartástól is függ.

32 Igazságosság, törvény retributiv 6-7 éves korig retributiv igazságosság: a törvény azért van, hogy mindenkit érdeme szerint büntessen ill. jutalmazzon. Pl. gyerekek filmet néznek, ahol egy kisfiú egyedül van otthon csecsemő kistestvérével, megeteti, kitakaritja a lakást, majd hazajön az édesanya és minden látható ok nélkül megbünteti. A gyerekek egyértelmüen úgy itélték meg a helyzetet, hogy a kisfiú helytelenül viselkedett és azért kapta a büntetést. Immanens igazságosság: a világ tárgyai, jelenségei automatikus büntető erővel rendelkeznek.

33 disztributiv7-10 év disztributiv igazságosság, a törvény legfontosabb funkciója, hogy az egyenlő elosztásról gondoskodjék. Az egyenlőséget azonban sajátosan értelmezik, a motivumokat, inditékokat nem veszik figyelembe. Pl. a gyerek nehezen viseli, ha úgy érzi, hogy az iskolában őt jobban megbüntették ugyanazért a vétekért, mint a másikat, kiéleződik a testvérféltékenység "nekem is ugyanannyi jár mindenből,mint neki", stb. ekvitás10 év felett ekvitás, ha egyáltalán jelentkezik. Ez az egyenlő elosztás eszméjének árnyaltabb formája, amely a moti-vumokat, szociális viszonyokat, érzelmeket is tekintetbe vesz.

34 Kritikák: Túlságosan a kognitiv fejlődésre épit, kihagyja a szülők szerepét. Nem veszi figyelembe a kulturális, nemi, egyéni különbségeket. A morális konfliktusok szerepét kihagyja koncepciójából.

35 A morális konfliktus (Kohlberg) A történetek mindegyike egy-egy erkölcsi dilemmát tartalmazott. Ezek alapján a morális fejlődés 3 szintjét, 6 szakaszát különitette el. I. Prekonvencionális szint. A személy szemléletmódja hedonisztikus, cselekedeteit azok kellemes vagy kellemetlen következményei alapján itéli meg.

36 II. Konvencionális szint a konvencionális szerepegyeztetés szintje. Itt a legfontosabb morális törekvés az, hogy megfeleljen a család, a társak, a társadalim igényeinek. III. Posztkonvencionális szint az önmagunk által elismert erkölcsi elvek szintje. A személy az állásfoglalásait már az autoritástól függetlenül alkotja meg.

37 Erikson pszichoszociális fejlődés elmélete az egyik legkevésbé vitatott elmélet a pszichológus szakmában, és igen népszerű a pedagógiai gyakorlatban is. Ez többek között annak köszönhető, hogy Erikson az embert az élet során mindig új és új énerőket kialakító, kreatív lénynek tekinti, aki képes pozitív változásokra és életének aktív irányítására. Elfogadja az ösztönfejlődés és a tudattalan elvét, a nagyobb hangsúlyt azonban a tudatos folyamatokra helyezi.

38 Teóriájának fontos eleme, hogy a fejlődés nem zárul le a serdülőkorral, hanem az egész életen keresztül tartó folyamat. Minden életkor sajátos feladatokat ró az egyénre: a testi változások mellett a szűkebb és tágabb környezet elvárásai és lehetőségei alakítják az egyént. A pszichoszexuális fejlődés mindig szociális viszonyokon keresztül zajlik, és sikere az egyes szakaszokban felmerülő sorsproblémák, krízisek megoldásán múlik.

39 Erikson 8 (9) szakaszra osztja a fejlődést, a felosztás az adott korra jellemző krízisek és elérendő értékek alapján történik. Az első négy korszak a csemőkortól a gyermekkor végéig tart, az ötödik a serdülőkor, az utolsó három pedig a felnőttkor ill. az időskor szakaszait foglalja magába. A szakaszhatárok hozzávetőlegesek, Erikson szerint nem lehetséges pontos életkorhoz kötésük, mivel az egyének eltérő ritmus szerint haladnak.

40 W. Shakeaspeare: Ahogy tetszik. II/7 Színház az egész világ, És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében, melynek hét felvonása A hét kor. 1Első a kisded, aki Dajkája karján öklendezik és sír. 2Aztán jön a pityergő, hajnalarcú, Táskás nebuló: csigamódra és Kelletlen mászik iskolába. Mint a 3Kemence, sóhajt a szerelmes, és Bús dalt zeng kedvese szemöldökéről. 4Jön a párducszakállu katona: Cifra szitkok, kényes becsület és Robbanó düh: a buborék hírért Ágyú torkába bú. 5És jön a bíró: Kappanon hízott, kerek potroh és Szigorú szem és jól ápolt szakáll: Bölcseket mond, lapos közhelyeket, S így játsza szerepét. 6A hatodik kor Papucsos és cingár figura lesz: Orrán ókula, az övében erszény, Aszott combjain tágan lötyög a Jól ápolt ficsúrnadrág; férfihangja Gyerekessé kezd visszavékonyodni, Sípol, fütyül. 7A végső jelenet, Mely e fura s gazdag mesét lezárja, Megint gyermekség, teljes feledés, Se fog, se szem, se íny - tönkremenés!

41 1. Bizalom vagy bizalmatlanság 2. Autonómia vagy szégyen és kétely 3. Kezdeményezés a büntudattal szemben 4. Teljesitmény vagy csökkentértékűség 5. Identitás a szerepdiffuzióval szemben moratórium, identitás, korai zárás, identitásdiffúzió 6. Intimitás az izolációval szemben (fiatal felnőtt kor) 7. Alkotóképesség a stagnálással szemben (felnőttkor) 8. Én-integritás a kétségbeeséssel szemben (öregkor) (9.) késő öregkor

42

43 Kapcsolatok Énerők Ellenutak Ritualizációk Ritualizmusok Anyai személy Remény Elutasítás Megszentelt Idolizmus Apai személy Akarat Kényszer Jogszerű Legalizmus Család Cél Gátlás Drámai Moralizmus Szomszédság, Kompetencia Visszahú- Formák Formalizmus iskola zódás Csoportok és Hűség Elfordulás Ideológiai Totalizmus vezetői modellek Társak Szerelem/ Kizárólagos- Affiliatív Elitizmus szeretet ság MunkamegosztásGondoskodás Visszauta- Generációs Autoritizmus sítás Emberiség Bölcsesség Gőg Filozófiai Dogmatizmus

44 A serdülőkori fejlődés fő feladatai érzelmileg függetlenné válni a szül ő kt ő l azonosulni saját nemi szerepével feln ő tt szerep felvállalása úgy, hogy az ne a saját identitásról való lemondást jelentse Ezek nyílván feszültséggel járnak, ráadásul a feszültség-feldolgozás alapvet ő módja - a játék - megszűnik illetve megváltozik.

45 Jellegzetes serdülőkori elháritások a/ érzelmeit visszavonja s családon kivüli személyre viszi át. b/ érzelmek ellentétbe fordítása c/ narcisztikus regresszió Érzelmeit visszavonja a családról, de nem köt új kapcsolatokat. Pozitív esetben fantáziáiban éli ki magát "felfedez ő leszek", verset ír, stb. Ha ezek a próbálkozások nem ilyen kreativak - depresszió. d/ regresszió a kisgyermekkorra Dédelgetteti, kiszolgáltatja magát, stb. Ebb ő l általában olyan valaki tudja kihúzni, aki referencia keretet tud neki adni.

46 e/ aszkétizmus minden örömr ő l lemond, nem hajlandó kompromisszumokra, egy id ő után persze átcsap ellentétébe. f/ uniformizálódás pl. öltözködés egy csoporton belül g/ intellektualizálás csoporton belül problémáikat kibeszélik, szakkör, stb. Ha a feladatok megoldása - a feln ő tté válás - túlságosan megterhel ő, akkor válság léphet fel, széls ő séges viselkedésformák jelenhetnek meg. "amíg a serdül ő - bármilyen széls ő ségek között is - változik, addig korának megfelel ő en viselkedik. Komoly aggodalomra akkor ad okot, ha egy széls ő séges magatartásban hosszú id ő re megmerevedik."

47 Laufer vészjelei 1. gyermekkori magatartásmódok dominálnak 2. túlságosan merev, önkontrollját mindíg meg akarja ôrizni 3. kortársaitól visszahúzódik, nála jóval kisebbekkel vagy nagyobbakkal barátkozik 4. a szülôk dominálnak életében: véleménye, érzelmei, partnerválasztása tôlük függ, a kortárscsoport háttérbe szorul 5. nem képes az eseményeknek megfelelô érzelmeket átélni illetve kifejezni

48 Laufer vészjelei 6. mások viselkedésének értelmezésében saját érzéseit nem tudja elkülöníteni a valóságtól (enyhébb esetben „mindenki az én patttanásaimat nézi”) 7. beállítottsága a jövőhöz problematikus 8. bénító gondolatok akadályozzák a jövőre való felkészülésben 9. úgy érzi, cselekedeteit nem önmaga irányítja

49 Teljesítménygátlás Hirtelen teljesítményromlás az iskolában háttérben: 1. visszariad attól, hogy a szüleit felülmúlja 2. magas képzettségű szülők --> úgyis utólérhetetlenek 3. nemi szereppel való azonosulás problémái (pl. a tudás lányoknál férfias dolog, fiúknál férfiatlan, Leonardo) 4. azonosulási problémák (túl jó egy sikertelen szülővel vagy éppen félelem) Típushelyzetek: rejtett dac túlzott szülői elvárás

50 További problémák Szexuális problémák maszturbáció  akkor gond, ha szorongással jár  a szorongás miatt nem tudja elengedni magát ”nehogy lemaradjak”  szorongás, hiányzik a mély érzelem  nem sikerül (impotencia, frigiditás)  szorongás fokozódik s a csapda bezárul Autoritáskrízis erőszakos szülő  lázadó serdülő brutális nevelés, a szeretet, a pozitív kisgyermekkori kapcsolat hiánya  antiszociális személyiség Cry for Help

51 Fantázia és valóság – mese, játék, rajz érthetetlen küls ő impulzusok (anya miért dühös? miért bújik el a Nap?...) saját lelkében is z ű rzavar uralkodik (pl. Ödipális konfliktus ambivalens érzése) ezekre gyógyír az externalizáció externalizációs mód ok: – a játék, rajz és a mese az externalizáció m ű ködési elve a projekció pszichoterápiás alkalmazás: farajz, családrajz, emberrajz világjáték, bábjáték

52 A játék -a játékos helyzet segít a világ megismerésében, ennek révén fejl ő dik a gyermek érzelmi, értelmi, manipulációs, szociális képessége kett ő s tudat örömszínezet valóság egy kis darabja + fantázia = játék múlt feldolgozása, jöv ő re való készületek omnipotencia kudarcának kompenzálása életkoronként változik a játék formája és célja (értelmi képesség, lelki igény szerint) az egyes játéktípusok az adott életkorban a legjellemz ő bbek, azonban ezek nem kizárólagosak

53 A játék 1. explorációs játék (0-2 év) új tárgyak felfedezése, információk sémába integrálása, szem-kéz koordináció finomodása, funkcióöröm 2. szimbolikus és fantáziajáték (2-4 év) szimbolikus helyettesítés, belső feszültségek kijátszása (kompenzáció), kellemes élmények újbóli átélése, kellemetlen feletti kontroll 3. Szerepjáték (4-6 év) a társas helyzetekben való viselkedés gyakorlása, 4. Szabályjáték (7-11 év) a szabályok kialakításakor másokat is figyelembe tud venni, társas normák kialakítása, valósághoz közeledik, csökken a fantázia szerepe, kezdetben szabályozás a szabályozásért

54 Rajz 1. Firka utánzás, mozdulat gyakorlása/írást utánzó firka szinkretikus gondolkodás, juxtapozíció 2. képzetvezérlésű (ideovizuális) rajzolás (5-7 éves) rajzait az élmények irányítják (érzelmek torzította arányok, színek) transzparencia 3. jelenségszerű ábrázolás (szemléleti realizmus) (10 éves) valóság ábrázolása nehézségekkel (többszintű ábrázolás)

55 Mese saját problémáiról szólnak tudattalan vágyak megjelenése sokféle jelentést sugall széles az asszociációs terep leegyszer ű sített szituáció hasítás azonosulás

56 A család Önszabályozó rendszer, két alapvető funkcióÖnszabályozó rendszer, két alapvető funkció: –homeosztázis, az egyensúly fenntarása, a nem változás elsőfokú és másodfokú változás –adaptáció, az alkalmazkodás, a változás –bármelyik felé tolódik el, veszélyes A homeosztázis fenntartása: szabályokA homeosztázis fenntartása: szabályok –kis szabályok, pl. azonnal el kell mosogatni –nagy szabályok, rendnek kell lenni, konfliktuskerülés –a szabályokon való vita hátterében egy újabb mozzanat: a felek közötti viszony

57 Családi alrendszerek Házastársi, szülői, gyermekiHázastársi, szülői, gyermeki –A házastársi alrendszer a gyermekek számára mintát jelent, hogyan közeledik egymáshoz egy férfi és egy nő, hogyan lehet érzéseket kifejezni, hogyan lehet feszültségekel, nehézségekkel boldogulni egy szimmetrikus kapcsolatban. –A szü lői alrendszerrel való kapcsolatában tanulja meg a gyermek, hogyan lehet létezni olyan viszonylatban, amelyben az erők egyenlőtlenek, hogyan lehet feszültségekkel és nehézségekkel boldogulni asszimetrikus helyzeteben. –A gyermeki alrendszer az első kortárs csoport, melyben a gyermekek támogatják vagy izolálják egymást, vetélkednek egymással, megtanulják hogyan lehet együttműködni, hogyan őrizhetik meg presztízsüket alávetett helyzetben, hogyan szerezhetnek elismerést.

58 Családi alrendszerek HatárokHatárok A család fejlődése akkor egészséges, ha az alrendszerek közötti határok világosak, egyértelműek, de nem merevek.A család fejlődése akkor egészséges, ha az alrendszerek közötti határok világosak, egyértelműek, de nem merevek. Veszély: elmosódott határok, merev határokVeszély: elmosódott határok, merev határok El mosódott határvonalak erősítik a védettség érzését, d e nehezítik a családtagok autonó miájának kifejlődését. Merev határvonalak esetén a család protektív funkciója korlátozott, a kommunikáció nehéz, a családtagok korai önállóságra kénys zerülnek. –Pl. normális: amíg az anya elmegy vásárolni, a nagyobb gyerek vigyáz a kisebbre - átmenetileg a gyerek a szülői alrendszerbe kerül –veszélyes: az anya a gyerekkel beszéli meg a dolgokat, az apát a gyermeki rendszerbe kényszeríti

59 Kommunikációs mintázatok A szabályokat komunikációs jellegzetességek közvetítik Nem lehet nem kommunikálni Minden közlésnek van tartalmi és viszonylati vonatkozása Rossz önerősítő kör, ami maga válik problémává –pl. zárkózott férj, feleség gyanakszik (féltékeny), férj még zárkózottabb, feleség még jobban gyanakszik Rossz önerősítő kör felbontása: paradox utasítás

60 Paradoxon (Rossz)Egyensúlyi állapotból kibillentés Pl. navarrai várvívás, Giulio, Holt költők társasága, stb.

61 Konfliktuskerülés A konfliktuskerülés legfontosabb és legveszélyesebb módszere a gyermek bevonása a konfliktusba, illetve konfliktus-levezetés és "megoldás" a gyermek segítségével. 3 fő formája: –trianguláció –szülő-gyermek koalíció –terelőút-szerep.

62 Konfliktuskerülés Trianguláció: a házastársak között ellentét van, és a gyermeket mindkét szülő felszólítja, álljon mellé a másikkal szemben. A gyermeknek állandóan döntenie kell, melyik szülő mellé álljon, de bármit is dönt kikerülhetetlenül szembekerül a másik szülővel. A szülő-gyermek koalícióban az egyik szülő szövetkezik a gyermekkel a másik szülő ellen, így a koalíció tartós. A gyermek mint szövetséges olyan egyensúlyi állapot fenntartásában segít, mely a valódi konfliktusmegoldást megakadályozza. A terelőút-szerep azt jelenti, hogy a házastársak között látszólag egyetértés van, valójában a gyermek, a gyermekek gondja köti őket össze.

63 Családi életciklusok 1. az újonnan házasodott pár családja 2. a csecsemős család 3. a kisgyermekes család 4. az iskolás korú gyermekes család 5. a serdülőkorú gyermekes család 6. a felnövekedett gyermeket kibocsátó család 7. a magukra maradt, még aktív szülők családja és 8. inaktív öreg házaspár családja.

64 ÚJONNAN HÁZASODOTTAK A családalapítás időszaka komoly feladatok elé állítja a párt: közös életük külső és belső kereteit kell kiépíteniük. A házasságkötési életkort elemző nemzetközi kutatások egyértelműen mutatják, hogy a 20. életév előtt kötött házasságoknál a válás esélye jóval nagyobb az átlagosnál. Ennek oka, hogy a biológiai akceleráció nem jár feltétlenül együtt a szellemi, érzelmi, erkölcsi éréssel.

65 A CSECSEMŐS ÉS KISGYERMEKES CSALÁD (0-3 ÉV) A terhes nő körül már nincs ott a nagy család, amelyben az asszonyok élményeik elmesélésével, tapasztalataik átadásával modellként szerepelnének, és felkészítenék a kismamát az előtte álló eseményekre, feladatokra. Ehelyett többé-kevésbé csak a férjére számíthat. Mindkét szülőnek ki kell alakítania - a már alakuló házastársi szere mellé - a szülői szerepet.

66 A szülés utáni depresszív állapotoknak több típusát is leírják: a 3. napi "baby blues"-t majd a hét körüli, illetve a 6-8. hónap táján jelentkezőket. Valamennyi lehet pár napos, pár hetes lefolyású, de néha elhúzódhat, vagy súlyos dekompenzálódáshoz vezethet (l. a pszichiátriában laktációs pszichózis ). Okait az anyagcsere- változásoktól az intrapszichés diszpozíción át a mikroszociális hatásokig különböző tényezőkben keresik. Kétségtelen, hogy bizonyos szerepe mindegyiknek lehet. A hormonális változásokkal együtt jár az anyagcsererendszer számtalan változása. Az anyák érzelmi állapotát rontja az elvárás, amely "gondtalanul mosolygó boldog anyákat"akar látni. Ehelyett számtalan problémával, feszültséggel küszködnek, amelyeket a környezetük gyakran nem akar észrevenni.

67 Éppen amikor a gyermek nyiladozó értelme, beszélgetésigénye, lakáson kívüli társas térben való mozgásigénye jelentkezik, az anyát megköti az újabb terhesség, majd a csecsemő körüli "24 órás műszak". A nagyobb gyerek megrázkódtatásán legtöbbet a szülők általi megértő felkészítés és az apa "kárpótló" többletfigyelme segíthet. Persze az új helyzet az egész családot átstrukturálja. A korábbi épp, hogy beállt egyensúly megbillen: a nagyobb gyermekből törvényszerűen regressziót vált ki a korán jött testvér születése, mert elvesztette azt a biztonságos pozícióját, melyben őhozzá igazodott a család.

68 A KISGYERMEKES CSALÁD (3-6 ÉVES) Az alábbi problémák tipikusak: a, a gyermek óvodába kerülése, b, az anya munkába állása - több év kihagyás után, c, az apa professzionális problémái - még pályakezdő d, a házastársi kapcsolat alakulása - a fentiek hatására az egymással való nyílt konfliktusaik száma rendszerint megnő

69 ISKOLÁS GYERMEK A CSALÁDBAN (6-14 ÉVES) fontosabb események: a, az iskolakezdés, b, a kamaszkor előjelei, c, szülők vs. kortárscsoport, d, válások,

70 SERDÜLŐ GYERMEKET NEVELŐ CSALÁD ( ÉV) A korábbi aszimmetrikus kapcsolatnak egy szimmetrikusabb felé kellene haladnia. Az eddigi, lényegében "családi" identitás (a szülei gyermekeként élte meg önmagát) helyett az "önálló" identitástudat szerveződése a serdülőkor legfőbb feladata. Ennek érdekében a gyermeknek el kell szakadnia a családi normarendszertől, viszonyrendszertől, s újakat kell alakítania. A konfliktus abban rejlik, hogy a szülők nem szívesen engedik ki kezükből a kapcsolat meghatározását, s a gyermeket a régi, aszimmetrikus kapcsolatban akarják tartani.

71 A FELNÖVEKEDETT GYERMEKET KIBOCSÁTÓ CSALÁD Ebben a fázisban a család legfőbb funkciója az, hogy a gyermeket felkészítse az önálló életre, és hogy az ehhez szükséges készségei alakulásában asszisztáljon. A szülők számára nagy a csábítás, hogy továbbra is a korábban megszokott módon irányítsák gyermekeik életét.

72 A MAGUKRA MARADT, MÉG AKTÍV SZÜLŐK Bár energiáik nagy részét kereső munkakörük még leköti, több szabad idejük juthat egymásra, közös tevékenységre. Gyakori jelenség, hogy éppen az egymásra maradás, az eddig "közvetítő" szerepet betöltő gyermekek távozása feszültséget okoz a szülők között. Számos olyan konfliktus, melyet korábban nem tudtak ugyan megoldani, de a gyermek jelenléte elfedett, most élesen jelentkezik. Sajnálatos tehát, hogy az életciklusok mai alakulása mellett az unokák életének első évtizedében a nagyszülők java része még dolgozik. Mi több intenzív pénzkeresők, gyermekeik anyagi támogatása, valamint a saját szűkösebb nyugdíjaséveik bebiztosítása érdekében.

73 INAKTÍV ÖREG HÁZASPÁR CSALÁDJA Ennek az életciklusnak meghatározója az a tendencia, hogy a nyugdíjas létforma - főként az anyagi korlátok és a fizikai erőnlét csökkenése - az életlehetőségeket beszűkíti. Akik a nyugdíjasságot passzívan fogadják, várhatóan kevesebb örömteli élményt tudnak kialakítani maguknak, s egyre több negatív érzéssel, keserűséggel viszonyulnak helyzetükhöz.

74 Tranzakció analízis gyermek felnőtt szülő gyermek felnőtt szülő


Letölteni ppt "A fejlődés pszichoanalitikus elméletei Freud Mahler Erikson."

Hasonló előadás


Google Hirdetések