Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FELVILÁGOSODÁS IRODALOM. TÖRTÉNELMI- TÁRSADALMI HÁTTÉR (1) Polgárosodás Tudományos, technikai felfedezések A Föld gömb alakú Iránytű Puskapor Könyvnyomtatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FELVILÁGOSODÁS IRODALOM. TÖRTÉNELMI- TÁRSADALMI HÁTTÉR (1) Polgárosodás Tudományos, technikai felfedezések A Föld gömb alakú Iránytű Puskapor Könyvnyomtatás."— Előadás másolata:

1 FELVILÁGOSODÁS IRODALOM

2 TÖRTÉNELMI- TÁRSADALMI HÁTTÉR (1) Polgárosodás Tudományos, technikai felfedezések A Föld gömb alakú Iránytű Puskapor Könyvnyomtatás

3 TÖRTÉNELMI- TÁRSADALMI HÁTTÉR (2) Anglia forradalom burzsoázia és arisztokrácia kompromisszuma alkotmányos monarchia Ipari forradalom, gyarmatosítás világbirodalom Franciaország 17. század feudalizmus megerősödése abszolút monarchia A 18. századra elavul Mozgalom – az angliai példa nyomán Radikálisabb lesz

4 FELVILÁGOSODÁS Feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet teljes korszaka Polgári társadalom megteremtését előkészítő szellemi mozgalom Antifeudalizmus + egyházellenesség (olykor kereszténység-ellenesség) Anglia, Hollandia - deizmus A haladó eszme korábban teológiai külsőségek között Írók önállósodása

5 „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” ( Kant ) A felvilágosodás a polgárság azon törekvése, hogy megszüntesse ezt a kiskorúságot. A felvilágosodás eszmetörténeti kategória, a század fő eszmeáramlata A megismerés és a tudás egyedüli forrásának az észt tartja Támadja a feudális világ ideológiáját és intézményrendszerét Az abszolutista társadalmi rendszer hanyatlása és vezető társadalmi rétegének (nemesség, papság) bukása, illetve hatalmának csökkenése a nyugati civilizációban a polgárság előretörését eredményezte A világnézet, a tudomány és a kultúra a polgárság számára legmegfelelőbb törekvéseknek ad teret A változások az angol társadalomban indulnak meg a 17. század közepén. A felvilágosodás előkészítője Anglia, sikerre azonban a franciák vitték, illetve a francia példa lett az irányadó az európai szellemi átrendeződés idején.

6 ANGLIA 17. SZÁZAD

7 Anglia a 17. században Európa vezető hatalma volt. A polgári forradalom az államformát, az alkotmányos királyságot csak részben, a gazdasági és társadalmi szerkezetet azonban teljes egészében megváltoztatta: hatalmas gyarmatbirodalom kiépítése Jobbágyrendszer megszűnése ipari és kereskedelmi központok létrejötte Urbanizáció koncentrálta a mezőgazdaságból kiszorult munkaerőt az ipar számára Anglia ipari országgá vált: céhek és manufaktúrák helyett a gyárak tömegtermelés és a tömegáruk átalakították a piaci viszonyokat a textilipar dinamikus fejlődése (Anglia megelőzte versenytársait) nagy vagyonok, pénztőke felhalmozódása, ezeknek a gazdaságba való visszaforgatása Anglia vezető hatalom, az így kialakuló új gazdasági rendszer a kapitalizmus, amelynek vezető rétege a polgárság.

8 DANIEL DEFOE ( ) Eredeti neve Daniel Foe Londoni iparosember (gyertyamártó) fia Gyermekkora két nagy élménye a pestis és a tűzvész. Kevéssé iskolázott – kalandos életet él.

9 A FELTÖREKVŐ POLGÁR TÍPUSA Kereskedőnek indul, így kívánja a szülői otthon. – Anglia a reneszánsz évszázadoktól fogva ismeri a kalandor-kereskedő ember típusát. Vesz, elad, utazik, hajózik, bejárja Spanyolországot, Olaszországot, Franciaországot, Németországot – tapasztalatok Népszerű újságíró és kedvelt író, az irodalmi körökben feltűnően műveletlennek tartják. Politikus lett, könnyedén változtatott pártot. Mindegyik párt szívesen fogadta – mert könnyed tollal és okos szellemességgel tudta bizonygatni bárkinek az igazságát. Ugyanakkor mindig az emberséget, a méltányosságot, a szegények igazságát kereste. Kalandor is volt, mert igazságaihoz szinte hajszolta a veszedelmeket, egymásnak ellentmondó közéleti szerepeket vállalt. Egy politikai röpiratáért pellengérre állítják, mindkét fülét megcsonkítják, majd börtönbe csukják. Ezzel kezdődik közéleti népszerűsége. London lakossága politikai vértanúnak tekinti, noha néhány hónap múlva kiszabadul.

10 DEFOE, AZ ÍRÓ Egy könyvespolcra való (kb. 500) könyvet írt, átlagos színvonalú regények Cikkei, vitairatai az újságírás-történet halhatatlan emlékei Kiugró műve a Robinson Crusoe (1719) – műfajteremtő: robinzonád Forrás: újsághír – Alexander Selkirk kereskedő volt, mint egykor Defoe története a polgári erő és a polgári erény példázata lett A regény: teljes címe: Robinson Crusoe élete és különös, meglepő kalandjai. Robinson kalandor kereskedő (hasonlóan Defoe-hoz) hajótörés, lakatlan sziget a magára maradt ember megszervezi az egyedüllétet – olyan életrendszert alakít ki, amely nem szakad el az elvesztett társadalomtól (naptár, puskapor, ruha, erőd stb.) A természet felett úrrá levő ember képe, egymagában is polgári életet él: Nem szakad el régi élete mintáitól, a polgári Anglia mintája segíti a túlélésben Egymagában is osztálytársadalomban él, amelybe az odakerülő másik mint kizsákmányolt sorozódik be. Puritán, aki egyedül is erkölcsi elmélkedésekkel és magyarázatokkal kíséri tetteit.

11

12

13 JONATHAN SWIFT ( ) Írországban született fiatalemberként került Angliába Titkár és házitanító Később lelkésznek megy vidékre, közben egyre nagyobb elismerés Első szatirikus műve A könyvek csatája Követik a nagy szatirikus vádiratok — a Pamfletek Swift úgyszólván egyedül veszi fel a harcot az egész angol közvéleménnyel

14 SWIFT, A SZATIRIKUS Hazatér Dublinba, és megírja régóta tervezgetett művét, a Gulliver utazásait (1726). Műfaja paródia – a kor kedvenc témája a hajós kalandregény (Robinson) A Gulliver — formáját tekintve hajós kalandregény: egy hajóorvos négy hajótörésének krónikája, furcsa tájakra jut el: Törpékhez Óriásokhoz Tudósokhoz Lovakhoz Az első két részből gyermekmese is lett, bár csak a felszín mesei A törpék, óriások, tudósok és lovak: egyrészt maga Anglia, másrészt maga az emberiség szatírája Sírfelirata, amelyet latin nyelven maga szövegezett: Itt nyugszik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja többé a szívét.

15 GULLIVER LILLIPUTBAN

16 GULLIVER AZ ÓRIÁSOK KÖZÖTT – BROBDINGNAG

17

18 GULLIVER A TUDÓSOK ORSZÁGÁBAN

19 A több kis utazásból áll össze A tudományosság uralkodik egyénen és társadalmon egyaránt, de a hatalom szolgálója lesz és elszakad a gyakorlattól A repülő sziget (a mágnesességet hasznosítva) képes a levegőben úszni, de mindez csak azt a célt szolgálja, hogy a király és tisztviselői az alsó tartományt féken tartsák. Aki virágzó gazdálkodást vezet, az ebben a világban csodabogár, sőt közellenség. Gulliver ekkorra már kiábrándult a keresztény civilizációból Az emberi kapcsolat és a kommunikáció ellehetetlenülése

20

21

22 GULLIVER A NYIHAHÁK FÖLDJÉN

23 Lilliput a nagypolitika, lekicsinyítve ujjnyi emberek közé – kiderül a közéleti marakodások kicsinyessége Az óriások között, minden emberi-testi felnagyításával elébünk tárul életünk durvasága, otrombasága A tudósok országa a kor tudományának, az áltudósi nagyképűségének a paródiája Az értelmes lovak országában az derül ki, hogy mennyivel vonzóbb az állatok élete az elállatiasodott emberekénél. A komikumot fokozza, hogy Gulliver közben igen naiv angol hazafi, aki mindenütt magyarázgatja, milyen tökéletes minden Angliában – az olvasó szembesíti ezt a valósággal Gulliver végül kiábrándul az emberiségből, és hazatérve szülőföldjére, jobban érzi magát a lovak közt az istállóban, mint családja körében.

24 FRANCIAORSZÁG 18. SZÁZAD

25 A francia gazdasági fejlődés lényegesen lassúbb volt, mint az angliai A polgári átalakulás igénye később fogalmazódott meg az abszolutista rendszer meg tudta őrizni hatalmát az uralkodók (XIII. Lajos, XIV. Lajos) által felülről végrehajtott reformok egyensúlyban tartották a francia nemzetgazdaságot a polgárság inkább a nemesi társadalom tagjává szeretett volna válni, kiváltságos lenni, mint egy új, céljait még meg sem fogalmazó, gyökértelen társadalmi réteg tagja maradni gazdaságilag megerősödött tagjai az abszolutista uralkodók hitelezőjévé és a hivatalnokréteg, a „taláros nemesség” előkelő tagjaivá vált francia polgár saját értékrend helyett az utánzást, a sznobizmust választotta, csodálattal bámulta a Napkirály korának előkelőségeit Franciaország sem jól működő iparral, sem olcsó árukat szállító gyarmatbirodalommal nem rendelkezett. Az állam protekcionista módon beavatkozott a gazdaságba, a mezőgazdaság elsődlegességét hirdették A bel- és külkereskedelem azonban hosszú távon a kontinens vezető hatalmává tette Pozícióját veszélyeztette Anglia fejlődése, de a két állam érdekei még nem ütköztek egymással Az angol példa Franciaországban – némi átalakulással – mintává vált

26 A 17. század 80-as éveitől

27 KIKBŐL ÁLL A SZALON KÖZÖNSÉGE?

28 MONTESQUIEU ( ) A francia felvilágosodás értekező prózájának egyik első jelentős alakja Pályafutását tudományos, történelmi és természettudományos munkákkal kezdte Perzsa levelek – első siker országosan ismertté és a párizsi szalonok közkedvelt alakjává vált A törvények szelleméről – fő műve Írt szócikket az Enciklopédiába ( Az ízlésről, 1753) Korának egyik ünnepelt szerzője volt, a kortársak lelkesedtek műveiért.

29 POLITIKAI NÉZETEI Montesquieu legradikálisabb munkája három osztályba sorolta a francia társadalmat: Királyi udvar Arisztokrácia Köznép Kétféle hatalomtípus: Szuverén Hivatali törvényhozó és végrehajtó hatalom, igazságszolgáltatás Ezek a hatalomtípusok mindhárom társadalmi osztályban megjelennek, a „társadalmi rendet” az biztosítja, hogy mindegyiknek van hatalma a másik felett. Államformák: királyság, ahol a kormányt a király vagy a királynő vezeti és a tekintélyre épül, köztársaság, amelyet választott vezető irányít, despotizmus, ahol a kormányt egy diktátor vezeti, és a félelemre épül. A királyságot tartotta a legjobb államformának, a brit alkotmányt ideálisnak.

30 POLITIKAI NÉZETEI Montesquieu-nek is számos olyan nézete volt, amit ma már régiesnek vagy elavultnak tartanak: egy nő képes irányítani egy államot, de nem lehet eredményes, mint családfő Elfogadta az örökletes arisztokrácia és az elsőszülöttet illető jogok szerepét. Nyíltan frankofil volt, és noha elítélte a rabszolgaságot, többször úgy idézték sorait, mintha támogatta volna azt. Az éghajlat elmélet: az éghajlat lényeges hatást gyakorol az emberekre és a társadalomra – egyes éghajlatok felsőbbrendűek másokhoz képest – Franciaország éghajlata pedig a lehető legjobb az összes éghajlat közül. (a melegebb országokban élő emberek „túl forró vérmérsékletűek”, az északiak „hűvösek” vagy „jegesek”, ezért a kontinens középső szélességén születnek a legjobb emberek)

31

32

33 ALKOTMÁNYOS MONARCHIA

34 POLGÁRI ÁLLAM

35 HATALOMMEGOSZTÁS – AMERIKA

36 PERZSA LEVELEK Fiktív levelek Üzbek és Rika, két perzsa származású fiatalember ismerkedik Párizzsal, az európai szokásokkal Az egzotikus világból érkező Üzbek és Rika rácsodálkozik az európaiak furcsa világára, szokásaira Rámutatnak a nyugati civilizáció számos hibájára, ellentmondására Kívülállóságuk, elfogulatlanságuk hitelessé, igazzá teszi véleményüket, ítéleteiket.

37 LEVÉLREGÉNY a regény egyik műfajtípusa szerkezete: egymás után helyezett levelek a levelek közé, esetleg az elejére vagy a végére a regényíró saját szövegét illeszti ( elbeszélő rész, naplótöredék stb.) a regény története a levelek világából tűnik elő a század irodalmában még nem alkalmazták a belső monológot, a szerzők a levélformát használták a szereplők belső világának megjelenítésére, bemutatására. Divatos műfajjá az érzékenység korában vált (Richardson Pamela, Rousseau Új Heloïse, Goethe Werther, Kármán József Fanni hagyományai)

38 CIVILIZÁCIÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A két fiatalember hazája fiktív,, a szerző teremtette Perzsia fantáziavilág. Montesquieu objektív nézőpontot teremtett, egyik fő célja kora franciaországi viszonyainak bírálata, kritikája (ehhez hasonló szituációt teremt Voltaire A vadember, 1767 című pamfletjében). A korban divatos volt a különböző civilizációk összehasonlítása Montesquieu saját társadalmának problémáit is leleplezi így.

39 AZ ÉRTÉKEK VISZONYLAGOSSÁGA Montesquieu a dolgok viszonylagosságát hangsúlyozza: az, amiben élünk, az, ami számunkra kényelmesnek, helyesnek, tökéletesnek tűnik (társadalmi szokások, hagyományok, jog, erkölcs, elvek stb.), lehet, hogy nem is az. A dolgokat kívülről nézve világossá lesz, hogy tévedtünk, világunk képtelen, oktalan, érthetetlen, ellentmondásokkal teli. A távoli világból érkezettek bizonyos értelemben erkölcsi fölénybe kerülnek, ők tűnnek felvilágosultnak a nyugati világgal szemben. Csattanós befejezés (még mielőtt teljesen elkeseredne az olvasó saját világának képmutatása, erkölcstelensége miatt) Üzbek rossz híreket kap otthonról (lázadás tört ki háremében), s az addig tisztán látó, felvilágosultan gondolkodó, higgadt fiatalember kegyetlen keleti despotává válik. Bosszút áll, véres leszámolást rendeztet palotájában. Az értékek, elvek viszonylagossága, Kelet és Nyugat ellentétei hirtelen új megvilágításba kerülnek: Kelet is lelepleződik Üzek háremhölgyének (Roxán) búcsúlevele a felvilágosodás üzenete, alapeszményei a természetesség, szabadság és a személyes függetlenség.

40 JEAN-JACQUES ROUSSEAU ( ) Genfben, polgári családban született Korai árvaság - rokonai inasnak adták egy primitív és brutális ötvösmester műhelyébe ban megszökött Genfből, Torinóban telepedett le és katolizált

41 Madamme Warens baráti köréhez csatlakozott (anya és szerető) – hatalmas könyvtárában alapozta meg Rousseau a filozófiai műveltségét (Hobbes, Locke, Descartes, Pascal, Leibniz, Voltaire) Itt kezdett el foglalkozni a zenével (a kottaírás új módszerének felfedezése fűződik a nevéhez) Megszületett első szépirodalmi munkája, a Nárcisszus című vígjáték Torinóból Párizsba ment, ahol különböző munkákból próbálta eltartani magát (kottamásolás stb.) Hosszú időt töltött Madame d’ Épinay birtokán Montmorency-ban, itt születtek legfontosabb művei ben az Émil című regényéért el kellett hagynia Franciaországot, elfogató parancsot adtak ki ellene. David Hume segítségével Angliába hajózott. A hatvanas évek második felében elméjén elhatalmasodott az üldözési mánia. Megházasodott, feleségül vette élettársát, Thérése-t. Illegálisan tért vissza Franciaországba, de az elfogató parancsot senki sem érvényesítette ellene. Először Párizsban, majd Ermenonville-ben telepedett le. Itt dolgozta ki a lengyel hazafiak kérésére 1772-ben a lengyel nemzeti alkotmányt július 2-án halt meg, néhány nappal Voltaire előtt. A forradalom alatt mindkettejük földi maradványait a Panthéonban helyezték el, majd a restauráció idején eltávolították onnan.

42 ROUSSEAU MEDITÁL, LA ROCHECORDON

43 ERMENONVILLE

44 ROUSSEAU KUNYHÓJA ERMENONVILLE-BEN

45 FILOZÓFUSOK TEMPLOMA

46 ROUSSEAU UTOLSÓ SZAVAI

47 ROUSSEAU EREDETI SÍRHELYE

48 ROUSSEAU SÍRJA

49 SOKRÉTŰ ÉLETMŰ Filozófiai értekezések és tanulmányok (A társadalmi szerződés) Pedagógiai regény (Emil, avagy a nevelésről, 1762) Szentimentalista regény (Új Héloïse, 1760) Enciklopédia szócikkek Önéletrajzi írások (Vallomások, 1776) Zeneelméleti írásokat Zeneszerzés

50 DIDEROT BARÁTSÁGA Párizsban kötött barátságot Diderot-val, egy ideig közös lakást is béreltek. Rousseau bekapcsolódott az Enciklopédia munkálataiba is ben Diderot-t a Levél a vakokról című írásának ateizmusa miatt bebörtönözték, Rousseau naponta meglátogatta őt börtönében. Egy ilyen alkalommal olvasta a dijoni akadémia pályázatának felhívását.

51 ÉRTEKEZÉSEI (1) Értekezés a tudományokról és művészetekről arra a kérdésre kellett választ adni, hogy „a tudományok és a művészetek fejlődése rombolta vagy javította az erkölcsöket”. a kérdésre nemmel válaszolt, nézete szerint a tudományok és a művészetek haladása negatívan hatott az emberre, (a civilizációs fejlődésnegatív hatása). Megoldás: visszatérni az ősi, természetes, még romlatlan állapothoz, amely eredendően jó és erkölcsös volt. („vissza a természethez”) Az ember természeténél fogva jó, csupán a civilizáció, a társadalom és annak intézményei károsan befolyásolták erkölcsi felfogását. Az értekezés műfajában született írás hatalmas visszhangot keltett. A felvilágosodás optimista, fejlődéselvet valló gondolkodói – köztük Voltaire – azonnal szembefordultak Rousseau nézeteivel. Rousseau elnyerte az akadémiai pályadíjat

52 ÉRTEKEZÉSEI (2) Értekezés az emberek közti egyenlőtlenség eredetéről (1755) Ezt a művét is a dijoni akadémia pályázatára készítette. Az értekezés radikális egalitárius eszmefuttatás: a tulajdon és az ebből fakadó egyenlőtlenség nem alapállapota az embernek. „A természeti állapotban az emberek nem ismertek sem morális viszonyokat, sem kötelességeket, így hát első pillantásra úgy tetszik, nem lehettek sem jók, sem rosszak, nem voltak bűneik, sem erényeik.” A természeti állapot: az ember szabad, van szabad akarata, és egyenlő, mert a tulajdon még nem fosztotta meg attól, ami mindenkié, így hát az övé is egyben. Minden baj forrása a magántulajdon: „Az első ember, aki egy földdarabot bekerített, s azt mondta: ez az enyém, és talált együgyű embereket, akik ezt el is hitték neki, ez az ember volt a civilizált társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, mennyi háborútól, mennyi nyomorúságtól és borzalomtól kímélte volna meg az emberi nemet, ha valaki, a földjelző póznát kitépve és mezsgyéjét betemetve, odakiáltott volna embertársainak: «Ne hallgassatok erre a szélhámosra; ha elfelejtitek, hogy a gyümölcs mindenkié, a föld pedig senkié, el vagytok veszve!»”

53 ÉRTEKEZÉSEI (3) Amíg az embernek csupán a maga szükségleteit kellett kielégítenie, boldogan és szabadon élt. De amint az egyéni szükségleténél többet szerzett, és ezt tartósan meg is akarta tartani, tehát egyéni szükségletei felett is rendelkezett valamiféle élelemmel vagy egyéb dologgal, nyomban ráébredt annak hasznosságára és szükségességére. Ez pedig maga után vonta a termelés fokozását, amely végül elvezetett a társadalmi tagolódáshoz, az egyre nagyobb integráció létrejöttéhez, az állam és a modern gazdasági rendszer kialakulásához, ahol az ember embernek farkasa. Az egyenlőtlenség legmagasabb foka a zsarnoki uralom, amelyben ugyan az emberek újra egyenlőek lesznek – hisz az elnyomás egyaránt sújt mindenkit –, de ez a modern egyenlőség semmiben sem hasonlít a régi romlatlan állapot egyenlőségéhez, hiszen minden a bűnnek és nyomornak a világa. Rousseau írására Voltaire éles hangú kritikával válaszolt. „Íme egy koldus filozófiája, aki azt szeretné, hogy a szegények kirabolják a gazdagokat.” Hiába írt Rousseau baráti hangú levelet kortársának, az válaszra sem méltatta. Kapcsolatuk véglegesen megromlott.

54 TÁRSADALMI SZERZŐDÉS

55 JÚLIA VAGY ÚJ HÉLOÏSE, 1760 Többször is feldolgozott középkori szerelmi történet: Pierre Abélard és Héloïse tragikus szerelme Rousseau némileg átalakítja, és saját korának társadalmi problémáival telíti. A szerelmesek a társadalmi előítéletek és a vagyoni különbség miatt nem nyerhetik el a boldogságot. A tehetséges, de szegény svájci házitanító, Saint- Preux és tanítványa, Júlia a leány apjának gőgös viselkedése miatt nem köthet házasságot. Saint-Preux tehetetlenségében és bánatában világ körüli útra indul. Eközben Júlia férjhez megy egy nála jóval idősebb földbirtokoshoz. A hazatérő Saint-Preux -t gyermekeik házitanítójául fogadják. A látszólag békés idilli életet újra felkavarja a szerelem szenvedélye. Júlia azonban egy kirándulás alkalmával a tóba zuhan, s bár kimentik, tüdőgyulladást kap és meghal. Utolsó lehelletével Saint-Preux nevét suttogja. Formája: levélregény Szentimentalista stílusjegyek: Rousseau mindent megmutat, ami az emberi szívben rejtezik a regény nyílt támadás is a feudális erkölcsök és az érdekházasság ellen mindenkinek joga van a boldogsághoz és saját érzelmeinek követéséhez nagy hatással volt a következő század romantikus íróira

56 SZENTIMENTALIZMUS a felvilágosodás művészeti irányzata, szembefordul a klasszicizmussal nagyfokú érzelmesség és érzékenység jellemzi az irracionális szféra előtérbe kerülése készíti elő a romantika korát képviselői: Richardson Pamela, Sterne Szentimentális utazás, Rousseau Új Heloïse, Goethe Werther szerelme és szenvedése, Kármán József Fanni hagyományai, Dayka Gábor és Csokonai költeményeinek egy része.

57 ÉMILE, 1762 pedagógiai regény – valójában értekezés regényes formában a nevelési elvek alkalmazását valóságos cselekményepizódok formájában adja elő Alapelvek: az ember születésénél fogva jó, csupán a társadalmi környezet hatására válik rosszá a gyermeket lehetőleg távol a városi civilizált környezettől, természeti környezetben, a romlott világ hatásaitól mentesen, egyedül nevelik fel így sem az iskola, sem a könyvek nem veszélyeztetik természetes szellemének kialakulását laissez-faire – hagyni kell, hogy a gyermek maga találja meg a számára legmegfelelőbb foglalkozást az életben a gyermek megismerő tevékenysége az egyéni tapasztaláson alapuljon (Egyetlen könyvet fogad el, Defoe Robinson Crusoe című regényét, amely az emberré válás útját helyesen rajzolja meg) A regény hőse, Emil ennek megfelelően egy faluban tölti ifjúságát, csupán egyetlen nevelő foglalkozik vele. Még a szerelemben is ő van segítségére, Sophie személyében ő találja meg az ideális párt a házasulandó ifjúnak. Megjelenése után már az első héten elítélte a Sorbonne és a francia parlament is - elfogató parancsot adtak ki Rousseau ellen, aki Angliába menekült.

58 VOLTAIRE François-Marie Arouet Hitt a polgárságban, a tudományban és a technikai civilizáció pozitív társadalmi következményeiben, az ész, a szellem diadalában. Kiváló eredménnyel végzett a clermonti jezsuita kollégiumban

59 ÉLETE Bastille Többször száműzték 1726–28. Anglia Svájc Nagy Frigyes porosz uralkodónál vendégeskedett három évig Potsdamban (1750–54) II. Katalin orosz cárnővel levelezett Egy arisztokratával való összeszólalkozása után nyilvánosan megbotozták és újra bebörtönözték, majd Angliába száműzték. Szembekerül az egyházzal Sikeres üzleti tevékenységének köszönhetően nagy vagyont szerzett, de Franciaországban sosem élhetett biztonságban. francia–svájci határon fekvő Ferney-ben vett magának kastélyt (1760), birtoka egyik fele Svájchoz tartozott, így nem kellett többé tartania üldözőitől Társadalmi ideája a felvilágosult abszolutizmus volt, melyet Angliában vélt felfedezni. A Pantheonban helyezték örök nyugalomra, a forradalom idején meggyalázták sírját, csontjait szétszórták, majd később újra a Pantheonba került.

60 VOLTAIRE LETARTÓZTATÁSA

61 FERNEY Genftől négy mérföldre található birtok: egy része akkoriban Franciaországban, egy része Svájcban, egy része Németországban terült el, így bármelyik hatóság zaklatta, átsétálhatott birtoka másik országhoz tartozó részébe.

62 FERNEY

63

64

65

66

67

68 VOLTAIRE EGY NEMES ASSZONY SZALONJÁBAN

69 VOLTAIRE VILÁGSZEMLÉLETE Vérbeli kritikus-intrikus volt, nem ismert el maga felett semmiféle tekintélyt Éles humor, maró gúny – számos ellenséget szerzett. Korának minden eszméjét, módszerét ismerte, s mindegyikkel szemben állt – olykor még önmagával is –, életeleme volt a vita Mindenben azonnal a hibát, az ésszerűtlenséget kereste Gondolkodásának alapja a szkepszis, a kételkedés. Kemény, sokszor sértő megfogalmazás Egyetlen emberi értékként ismerte el a tudást (mélyen tisztelte pl. Newtont, temetésén is jelen volt) Egyetlen társadalmi értéket fogad el, az igazságot Volterianizmus: a modern szkepticizmus, racionalizmus és igazságkeresés filozófiája Deizmus: korán szembekerült a tételes vallással (elsősorban az egyházzal)

70 ÉLETMŰ filozófiai, esztétikai értekezések ( Filozófiai levelek, 1734; Filozófiai szótár, 1764) történeti és jogi művek (XII. Károly élete, 1731) filozófiai mesék ( Zadig, 1747; Micromégas, 1752; A negyventalléros ember, 1767) röpiratok, pamfletek (Tanulmány az erkölcsökről – a protestáns egyházak ellen, 1756; A szűz – a katolikus egyház ellen, 1755) szépirodalmi művek – többnyire vitairatok: Eposz – Henriade, 1728 – nagy hatása volt a felvilágosodás korának Magyarországán is Drámák – a Shakespeare-drámákkal szemben Voltaire a klasszicista dráma elsőbbségét hirdette (Zare, 1732; Cézár halála, 1735; Meropé, 1743; Nanine, 1749) Prózai művek – filozófiai eszméinek példázatai (a társadalmi visszásságokat leleplező mesék, vita politikai-eszmei ellenfeleinek nézeteivel (pl. A vadember, 1767). művei alkalmi jellege, tézisszerűsége legtöbb alkotását erősen a maga korához köti, s így nem váltak maradandóvá.

71 CANDIDE VAGY AZ OPTIMIZMUS (1759) Háttér – a hétéves háború ( ) első szakaszában keletkezett Előzmények Héliodorosz: Boldogtalan szerelmesek Fénelon: Télémaque

72 MŰFAJ Próbatételes kalandregény Szerkezet: nem ok-okozati összefüggések alapján halad a történet Lazán összefüggő epizódok – sorrend felcserélhető, bővíthető, szűkíthető (pikareszk) Szereplők életkora és jelleme lényegében nem változik Tézisregény Az író egy filozófiai tétel igazolására használja fel történetét Minden kaland egy érv a hamis derűlátás ellen Leibniz tételét („Ez a világ a létezhető világok legeslegjobbika”) Pangloss mester képviseli a regényben

73 CSELEKMÉNY – 1. FEJEZET Helyszín Idő

74 PANGLOSS ÉS CANDIDE

75

76 CSELEKMÉNY – CANDIDE ÚTJÁNAK ÁLLOMÁSAI Németország egy másik tája Hollandia Portugália Spanyolország Dél-Amerika Franciaország Velence Törökország

77 CANDIDE ÚTJA

78

79 1. MIÉRT NEM VEZETI HŐSÉT A KERSZTÉNY VILÁG HATÁRAIN TÚL?

80 2. MIÉRT ÉPPEN TÖRÖK TERÜLETEN VÉGZŐDIK?

81 3. AZ ELDORÁDÓ- KÉRDÉS Eldorádó és Törökország között szoros összefüggést szoktak feltételezni Eldorádó – a legvitatottabb rész 2 fejezet: Kb. a regény középpontjában Utópia Fordulópont Candide életében, kevésbé kiszolgáltatott, magabiztossá, céltudatossá válik

82 UTÓPIA (1) régi irodalmi és filozófiai (bölcseleti) műfaj utópia (seholsehely, seholország) olyan képzeletbeli ország vagy világ leírása, ami a valóságos térképeken nem található, s amely a vágyott, tökéletes ország, társadalom leírását tartalmazza mindig kifejezi azt, hogy voltaképpen milyen valóságos világnak is az ellentéte azt is érzékelteti, hogy elképzelője számára mi hiányzik a való világból, illetve milyen rossz, ellenszenves dolgokból van benne túl sok NEGATÍV UTÓPIA az utópia ellentéte: olyan hely, világ, ország, amelytől elképzelője legjobban retteg, amilyennek létrejöttét nagyon nem kívánja a szerző által ismert valóságos világ ellenszenves és fenyegető vonásait nagyítja fel, teszi meghatározóvá gyakran azt fejezi ki, hogy milyenné válhat világunk, ha hagyjuk, hogy negatív, ellenszenves vonásai kibontakozzanak, eluralkodjanak – például a jövőben

83 UTÓPIA (2) Formája szerint a klasszikus utópia többnyire úti beszámoló, melyben egy eltévedt vagy balesetet szenvedett utazó számol be élményeiről, melyeket a saját világától térben (olykor időben is) távol eső egzotikus vidéken, szigeten élt át. A nagy földrajzi felfedezések korában rendszeresen jelentek meg színes beszámolók az Új Világról. Fontos, hogy az utópia színhelyére nem lehet szándékosan elutazni, oda csak rendkívüli körülmények miatt – baleset, hajótörés – kerül a főhős. Így a világ, amelybe került, jelentős mértékben különbözik attól a világtól, amelyből a hős érkezett, és amely világ az olvasó számára is ismerős. Az utópia sajátos tükörként szolgál, a másik világ furcsaságai, az övétől különböző társadalmi viszonyai saját világát is relativizálják. A furcsaságok és kalandok sorozata után majd az utazó megérkezéséhez hasonló csodálatos körülmények között visszajut saját világába. A különféle kommunisztikus mozgalmak gyakran kísérelték meg egy-egy utópia megvalósítását. (Robert Owen New Harmony nevű mintatelepülése)

84 NEW HARMONY

85 ELDORÁDÓ

86

87 TECHNO-UTÓPIA

88

89 IDEÁLIS ÁLLAMOK Erehwon (a nowhere ’seholsem’ szó megfordítva) Samuel Butler regényének képzeletbeli helye, melyen keresztül saját korát is kritizálja. Graustark képzeletbeli ország Kelet-Európában, területe 2000 négyzetkilométer, fővárosa Edelweiss Lilliput (a törpék országa) Jonathan Swift hőse, Gulliver ide érkezik először. Limbus (Limbo) a pokol tornáca, ahol az el nem kárhozott, de a mennyországra nem érdemes lelkek tartózkodnak. Nirvána a buddhisták szerint a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyaktól, haragtól és más kínzó állapotokról. Nód földjére (Land of Nod), az Édentől keletre űzte az Úr a testvérgyilkos Káint. Platón köztársasága (Plato’s republic) Shangri-La képzeletbeli misztikus, a világtól elzárt, harmonikus völgy James Hilton Lost Horizon című művéből. A földi paradicsom szinonimája, a regényben az itt élő emberek szinte halhatatlanok, lassan öregszenek, és jóval túlélik a szokásos emberi élettartamot. Tengerparti királyság (Kingdom by the Sea) Utópia Morus Tamás műve alapján az ideális állam. Valhalla a germán mitológia másvilágának égi palotája, ide kerülnek a hősi halált halt harcosok. Az elesetteket a valkűrök kísérik Valhallába Odin, a főisten elé. A palota főkapujához egy szivárványhíd vezet, ezen vágtat át a harcos, aki majd Odin égi seregében fog harcolni. Yongy-bongy-bo Edward Lear limerickje szerint Coromandel partján él.

90 IRODALMI UTÓPIA Az utópia szó görög eredetű, az ou ’nem’ és a toposz ’föld, hely’ elemekből tevődik össze, így jelentése ’seholsem’ vagy ’Seholsincsország’. Az elnevezést Morus Tamás használta először1515-ben írt könyve címében: De Optimo Reipublicae Statu deque Nova Insula Utopia. A műfaj jóval régebbi, mint az elnevezés, két főbb változata: a spekulatív (Platón Állam című dialógusa) gyakorlati utópia (Tommaso Campanella Napállama) Francis Bacon Új Atlantisz című műve egyesítette a két változatot. A gyakorlati utópiák egy része szatirikus, de ezek nem a megoldás felmutatását célozzák, hanem a korabeli viszonyok bírálatát, nevetségessé tételét. Ilyen például Jonathan Swift Gulliver utazásai és Samuel Butler Erewhon (Meslohes) című regénye. A 20. század jellemző terméke az ellenutópia. (Jevgenyij Zamjatyin: Mi; Aldous Huxley: Szép új világ; George Orwell: 1984)

91 Az utópia szó hangzásában hasonlít az eutopia ’jó hely’ szóra is. Eredetileg az elnevezés mindkét jelentéssel bírt. Az utópiák az egyéni jólét és boldogság lehetőségeit vizsgálják (míg az ideológiák az össztársadalom érdekeit és alternatíváit), eszményi, a valóságban teljes egészében megvalósíthatatlan társadalmat mutatnak be, ehhez társul a fennálló politikai és társadalmi rendszerek bírálata. Mivel indirekt módon – a jövő társadalmát idealizálva – teszik ezt, akkor is megtehetik, ha a cenzúra az aktuális hatalom mindenfajta bírálatát tiltja. Az utópisztikus irodalmi alkotások cselekményének színtere általában távol esik a szerző világától, a távolság lehet térbeli és időbeli.

92 ELTÁVOLÍTÁS Térbeli:  a mi világunk elszigetelt helyei (erdők mélye, megközelíthetetlen hegyek, völgyek)  a Föld peremén (egzotikus, ismeretlen tájak, szigetek, földrészek) vagy alatta (a Föld mélye, tenger mélye)  a Földön kívül (Hold, a Naprendszer más bolygói stb.) Időbeli:  kezdetben a múltba vetítve („aranykor” – pl. az Édenkert, Kánaán)  a 16. század óta jövőutópiák

93 ELDORÁDÓ – 1 Pár mérföldet eveztek, hol virágzó, hol sivatagos, hol sima, hol meredek partok között. A folyó egyre szélesebb lett; végül is egy iszonyatos sziklaívbe torkollott, mely szinte az égig emelkedett. A mi vakmerő utasaink bizony átengedték magukat e sziklatorok habjainak. Az itt összeszűkült folyó szörnyű robajjal és sebességgel ragadta őket túl a sziklaíven. Huszonnégy óra leteltével újra napvilágot láttak; de csónakjuk összetört, ahogy a szirtekhez ütődött; szikláról sziklára vánszorogtak legalább egy mérföld hosszat; végül is roppant horizont bontakozott ki előttük, égbe nyúló hegyekkel köröskörül. Jól megmívelt vidéket láttak, egyformán üdítőt a szemnek s gyümölcsözőt a szervezetnek; a hasznosság mindenütt keveredett a kellemetességgel; az utak telistele voltak, jobban mondva csak úgy ragyogtak vakító anyagból készült és szép formájú kocsikkal; mindegyikben szebbnél szebb hölgyek és férfi ak ültek, s mindegyiket hatalmas, piros juhok húzták gyorsan, gyorsabban, mint a legsebesebb andalúziai, tetuani s méquinezi paripák. – No – mondta Candide –, ha jól látom, ez az ország többet ér Vesztfáliánál.

94 3. FEJEZET 2 bűn: koldulásmunka vallási fanatizmustolerancia 2 erény A jámbor anabaptista kitűnő üzletember, alkalmazza Candide-ot, aki megjavul dolgozni kezd Hollandiából nem kell menekülnie, természeti katasztrófa vet véget ottlétének (hajótörés) Velencében Candide ad alamizsnát, de ennek hasznosságában Martin kétkedik, később kiderül, neki van igaza Candide két helyütt dolgozik, itt és Törökországban

95 4. MILYEN TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÉNYEZŐKKEL TALÁLKOZUNK A REGÉNYBEN? 1.Termelés 2.Kereskedelem 3.Hadsereg 4.Egyházak, vallások 5.Nemzetközi politika 6.Királyok 7.Művészet. Tudomány 8.Polgári család

96 FRANCISCO RICCI AUTODAFÉ

97 CANDIDE ÉS CACAMBO TALÁLKOZÁSA EGY RABSZOLGÁVAL

98 KUNIGUNDA ÉS CANDIDE

99 CSELEKMÉNY A történet cselekménye – a pikareszk hagyományainak megfelelően – az utazásra épül, a változó helyszíneknek azonban nincs jelentősebb szerepe, kivéve a mesebeli Eldorádót és Lisszabont. Eldorádó a civilizált Európa, elsősorban Franciaország ellenpólusa: itt a pénznek, az aranynak nincs értéke, Franciaországban a vagyonért a legnagyobb aljasságra is képesek az emberek. A lisszaboni történet azért lényeges, mert Voltaire-t mélyen megrázta az 1756-os természeti katasztrófa.

100 IRONIKUS ÁBRÁZOLÁSMÓD A humor nagyon fontos eleme Voltaire egész életművének A saját tézis úgy győzedelmeskedhet az ellenvéleménnyel szemben, ha az teljesen megsemmisül. A megsemmisítés ősi eszköze a nevetségessé tétel, hisz ha valami nevetségessé válik, többé nehéz komolyan venni. Voltaire egy másik eszközt is bevet: az eredeti gondolatot kontextusából kiragadva, Pangloss ostoba magyarázataival eltorzítva közli. Szinte minden: a gúny, az irónia tárgyává lesz a műben: az egyház, az arisztokrácia, az uralkodók, a tudósok, a katonák, s végül a szereplők – olykor maga a főszereplő is.

101 IRÓNIA - GÚNY Irónia: „tettetés” (gör.) szóból; 1.dicsérő kifejezésbe rejtett gúny; 2.egymással ellentétes értékek együttes állítása. Gúny: kegyetlen kritika, éles bírálat, amelyet torz dolgok váltanak ki; hatása a bírált jelenség felnagyításából ered

102 AZ ELBESZÉLŐ Kívülálló elbeszélő, szenvtelen tudósító A regény alcíme szerint a mű egy német doktor, Ralph kéziratának és „zsebeiben talált kiegészítéseinek” fordítása. Az elbeszélő kilétének efféle paratextuális elrejtése már Cervantesnél megjelent. Cervantes hatása: Műfajválasztás Értelmezés – a Candide is paródia, szatíra A különböző fordulatok, váratlan események folyamatos átértékelődést eredményeznek, viszonylagossá teszik az előző esemény igazságát, a legegyszerűbb dolgok is veszélyessé, félelmetessé válhatnak. Az elsődleges elbeszélő sokszor átadja a szót a szereplőknek: egyes epizódokat a főszereplő, másokat a mellékszereplők mondanak el.

103 SZEREPLŐK – CANDIDE (ÉS A SZEKEPSZIS) Mindvégig sajátos párbeszédet folytat mesterével, Pangloss-szal: részint vitatja tanításának igazát, szembeállítja vele tapasztalatait, részint újból és újból felidézi életének eseményeit. Mestere közelségében talán erőtlenebb, annak távollétében erőteljesebb szkepszise. Candide nem a cáfolatokat kutatja, hisz valójában sosem hitt Panglossnak. Önmagát keresi, s tapasztalatokat szerez. Tapasztalataiból nem szűr le mély következtetést, a regény általa megfogalmazott zárómondata (mely az öreg török mondatának ismétlése) is kissé szkeptikus, s kevésnek tűnik ahhoz, hogy életfilozófiának nevezzük. Mégis az, mert a kiábrándultság, pesszimizmus helyett a munka szükségességét hangsúlyozza: lehet, hogy nem ez a „létezhető világok legjobbika”, de az embernek az a feladata, hogy azon munkálkodjon, hogy a lehetséges legjobb legyen. Talán ez Candide optimizmusa.

104 SZEREPLŐK – PANGLOSS (ÉS A PASSZIVITÁS) Szerepe elsősorban az, hogy a különböző helyszíneken, olykor csodás körülmények közepette, újból és újból fölbukkanjon, s elmondja tételét. A furcsa tézis lényege a világ dolgainak, a történéseknek passzív tudomásul vétele. Visszafogja Candide-ot, mikor az segítségére sietne Jacques- nak (5. fejezet), eltűr minden szenvedést és fájdalmat, megaláztatást, még a halált (!) is, csakhogy ismét elmondhassa mondatát. Unalomig hangoztatott tétele akkor válik végképp értelmetlenné, amikor maga ismeri be, hogy csak kényszerből ismételgeti, ha már egyszer kimondta (30. fejezet).

105 SZEREPLŐK – MARTIN Pangloss ellentéte, a pesszimizmus képviselője. Mivel meg van győződve mindennek a rosszaságáról, fatalista nyugalommal vesz mindent tudomásul. Hiányzik belőle az érdeklődés, a kíváncsiság, filozófiáját nem befolyásolják tapasztalatai.

106 SZEREPLŐK – KUNIGUNDA A különböző változások (szenvedés, halál, öregedés) ellenére is állandó figurája a történetnek, a 8. fejezetnek ő az elbeszélője. Sorsának magyar vonatkozása is van: a 27. fejezetben Cacambo tájékoztatja Candide-ot, hogy Kunigunda Rákóczi fejedelemnél „edényt mosogat odaát a Propontisz partján”.

107 SZEREPLŐK – CACAMBO A cádizi kaland után lesz Candide útitársa, szolgája. Ügyes, talpraesett, segítőkész. A „filoszok”-kal ellentétben benne van életszeretet, s többször ő oldja meg a különböző konfliktushelyzeteket. Hozzá hasonló a szerencsétlen sorsú öregasszony is.

108 SZEREPLŐK – KUNIGUNDA BÁTYJA Panglosshoz, Martinhoz, Kunigundához hasonlóan állandó jellemű szereplő, arisztokratikus ostobasága mindvégig megmarad. Fatalista: a megmásíthatatlanban, elkerülhetetlen sorsban, végzetben hívő ember.

109 A REGÉNY HATÁSA már megjelenésekor nagy siker és óriási felháborodás számos folytatást írtak hozzá, már korában hamisították sokan sajátos életrajzi regénynek tartják, a szerzőt főszereplőjével azonosítják, aki a sok panglossi, martini filozófiától és a társadalmi igazságtalanságoktól megcsömörlötten valami tiszta és világos gondolatot keres a gúny a világnak szól Voltaire igazi polgár volt, tele polgáröntudattal, szociális érzékenységgel Candide optimista pesszimizmusával maga is a munka, az építés megszállottja, és talán sejti azt is, hogy mindent le kell rombolni a régi világból ahhoz, hogy építeni lehessen egy újat

110 NÉMET FELVILÁGOSODÁS

111 XVII. SZÁZAD 30 éves háború pusztításai Pestisjárványok 1648-as béke rendelkezései Németország 300 kis fejedelemségre oszlik politikai, társadalmi, vallási széttagoltság nemzeti fejlődés gátja Széttagoltság és megkésettség Polgári fejlődés (jobb híján) a filozófia és a művészet terén hoz nagyot Nagy Frigyes – Voltaire pártfogója Fejedelmi udvarok – mulatozás, intrika, francia udvar utánzása

112 Művészet pártolása a fejedelmi nagyságot jelzi Kulturális élet fellendítése (Weimar: Herder, Goethe, Schiller) század – irodalom, filozófia, zene fénykora (Kant, Hegel) Francia klasszicizmus (latin minta) – német klasszika (görög minta) Sturm und Drang (’vihar és előretörés’) – eszményképe az ösztönös zseni, a természetes ember

113 GOETHE ÉS SCHILLER, WEIMAR

114 LESSING A felvilágosodás szellemi életének kiemelkedő alakja Irodalmi tevékenysége mellett a modern színházi kritika megteremtője

115 HERDER „A magyarok, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok multán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni.”

116 JOHANN WOLFGANG VON GOETHE A német irodalom legjelentősebb és legismertebb alkotója. A világirodalom (Weltliteratur) elnevezés megalkotója Líra, dráma és epika

117 GOETHE SZÜLŐHÁZA FRANKFURT-AM-MAINBAN Apja sokoldalú műveltségű, köztiszteletben álló jogász volt 38 évesen vette feleségül a frankfurti polgármester 17 éves leányát. Az apa magánvagyonából élt, komoly, rendszerető férfi, az édesanya melegszívű, vidám és derűs asszony. Goethe első gyermek, hat gyermek közül csak ő és egy évvel fiatalabb húga maradtak életben. Apjuktól és házitanítóktól általános magánleckéket kaptak, tanultak latinul, franciául, görögül és angolul is. Goethe fontosnak tartotta az idegen nyelvek ismeretét.

118 GOETHE SZÜLEI JOHANN CASPAR GOETHE CATHARINA ELISABETH GOETHE

119

120 VÁNDOR ÉJI DALA WANDERERS NACHTLIED Über allen Gipfeln Ist Ruh, In allen Wipfeln Spürest du Kaum einen Hauch; Die Vögelein schweigen im Walde. Warte nur, balde Ruhest du auch. VÁNDOR ÉJI DALA Immár minden bércet csend ül. Halk lomb, alig érzed, lendül: sóhajt az éj. Már búvik a berki madárka, te is nemsokára nyugszol, ne félj.

121

122

123

124

125

126 A VERS KELETKEZÉSE A romantikus költő számára csak a „vízre írt vers” az igazán örökkévaló – ez a vers ennek minden kritériumát teljesíti Még címe sincs: az első Goethe-kiadásokban a négy évvel korábban írt weimari Vándor éji dalát követi Ein Gleiches („Ugyanaz”) címmel. Korhadó deszkára írták, a Thüringiai-erdő egy vadászkunyhójának falára, az Ilmenau fölötti Kickelhahn-tetőn, amelyet Goethe kb. harmincszor keresett fel élete során. Hogy a metafora teljes legyen, Goethe kézírását a 19. század végén valaki kifűrészelte a falból, azóta nyoma veszett. Goethe az szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel írta fel ezt a verset a kunyhóban, s 1813-ban még egyszer megújította a feliratot ben, nem sokkal halála előtt újból eljött ide, csak azért, hogy még egyszer megtekintse.

127 MAHR ERDŐFELÜGYELŐ FELJEGYZÉSE A LÁTOGATÁSRÓL NAPLÓJÁBAN A felső helyiségbe belépve azt mondta: „Régebben egy nyáron nyolc napot töltöttem itt szolgámmal, s akkor egy kis verset írtam ide a falra. Szeretném még egyszer látni ezt a verset, s ha a nap is alá van írva, amelyen keletkezett, legyen oly jó és írja fel azt nekem.” Ekkor a helyiség déli ablakához vezettem, ahol balra ez volt ceruzával felírva: Ueber allen Gipfeln ist Ruh, In allen Wipfeln spürest du Kaum einen Hauch. Es schweigen die Vöglein im Walde; Warte nur, balde Ruhest du auch. D. 7. September Goethe. Goethe elolvasta e néhány sort, s könnyek folytak végig arcán. Igen lassan előhúzott egy hófehér zsebkendőt sötétbarna vászonkabátjának zsebéből, felszárította könnyeit, s gyengéd, bánatos hangon így szólt: „Bizony, várj csak, hamarosan nyugszol te is!” Fél percet hallgatott, kitekintett az ablakon át a sötét fenyvesbe, majd e szavakkal fordult hozzám: „Most már mehetünk.”

128 ALKMAN TÖREDÉKE Alkman görög költő Anatóliából jött Spártába a Kr. e. 7. században, a görög kultúra archaikus korának idején. Itt a vallásos leányegyesületek, a partheniák számára írt kórusdalokat. Az egyik ilyen dalból maradt ránk ez a töredék: Ε ὕ δουσι δ ʹ ὀ ρ έ ων κορυφαί τε κα ὶ φάραγγες πρώον έ ς τε κα ὶ χαράδραι φ ῦ λά τ ʹ ἑ ρπ έ τ ʹ ὅ σα τρ έ φει μ έ λαινα γα ῖ α θ ῆ ρ έ ς τ ʹ ὀ ρεσκ ῴ οι κα ὶ γ έ νος μελισσ ᾶ ν κα ὶ κνώδαλ ʹ ἐ ν β έ νθεσσι πορφυρ έ ας ἁ λός· ε ὕ δουσι δ ʹ ο ἰ ων ῶ ν φ ῦ λα τανυπτερύγων. Nyugszanak már a hegycsúcsok, a völgyek a szirtek és a szurdokok s mind a fekete föld táplálta fajok, az erdők vadjai s a méhek nemzetsége és a bíbor tengerben élő lények, elnyugszik már a szárnyas madárnép.

129 Alkman töredékeit 1773-ban adták ki önálló kötetben, nagy visszhangot keltve a klasszika-filológiában. Hét évvel később írta Goethe a Vándor éji dalát. A vers egyértelműen tanúskodik Alkman himnuszának ismeretéről: összefoglalja az első megénekelt európai napnyugta leírását

130 FRIEDRICH SCHILLER Szegény katonai felcser fia Hercegi támogatással végzi a katonai iskolát Főleg drámaíróként jelentős Weimar – Goethe barátja

131 MŰVEI Haramiák Ármány és szerelem Don Carlos Wallenstein trilógia – a német nemzeti dráma megteremtése Tell Vilmos A naiv és a szentimentális költészetről Úttörő jelentőségű Művészeti tipológia: a művészi jelenségeket jellemző jegyek alapján típusokba sorolja

132 A NAIV ÉS A SZENTIMENTÁLIS KÖLTÉSZETRŐL művészet Antik művészet – naiv (a világ harmonikus állapota) Kora művészete - szentimentális Szatirikus – a valóságot mint hiányt szembehelyezik az eszménnyel Elégikus – a természet elvesztése, az eszmény elérhetetlensége fölött érzett szomorúság Idillikus ábrázolás – a képzelet helyreállítja az eszmény és valóság egységét

133 IRODALMI MŰFAJOK – LÍRA A lírai műfajok rendszerezése – 18. században Az antikvitásban minden műfaj magán viselte zenei eredetének jegyeit, az énekszerűség, énekelhetőség egészen a 18. századig lényeges kritérium A líra legjellemzőbb sajátosságai: témáit főként az 'én', azaz az ember belső lelki világának jelenségeiből, érzelmeinek- hangulatainak, életérzéseinek és gondolatainak köréből meríti. a költő vágy és valóság viszonyát énekli meg – e két elem viszonya teremti meg a költői formát

134 SCHILLER ELÉGIA MEGHATÁROZÁSA A költő vágy és valóság viszonyát énekli meg: ha a vágy egy beteljesedett, elért ideált rögzít a versben – IDILL (harmóniát érez a gondolat és cél, eszmény és valóság között) ha a valóság és gondolat, környezet és eszmény között nagy a különbség, minden csupa diszharmónia, feszülő ellentmondás – SZATÍRA a kettő között egy szép és nagyszerű műfaj áll: a vágy az el nem ért, de valóságosnak érzett eszmény iránt sóvárog – ELÉGIA (magasztos panasz, ideáltól fűtött sóvárgás) Az elégiának tehát Schiller szerint csak az eszmény ébresztette szomorúságból szabad fakadnia; a kicsinyes szomorúság éppúgy nem alkalmas az elégikus érzelemre, mint a patetikus, vad, feldúlt és izgága. Az elégikus panasz tehát nem azért olyan nyugodt és békés, mert benne eleve lemondás rejtezik, fáradtság és beletörődés, hanem azért, mert az elvesztett boldogság képét idézi.

135 ELÉGIA Története: Az ókorban, a görögségnél minden disztichonban írott rövidebb terjedelmű lírai verset elégiának neveztek. Az elégia meghatározása sokat változott az évezredek alatt. Első tudós meghatározását Schiller adta: a költő vágy és valóság viszonyát énekli meg – e két elem viszonya teremti meg a költői formát. Forma: Elégikus, rezignált hang, az elveszített teljesség felett érzett fájdalom E/1

136 ÓDA fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt költemény három válfaja: Himnusz Ditirambus Rapszódia története: ógörög melikus költészet ennek két fajtája alakult ki, a choródia (kardal) és a monódia, egyetlen költő-dalnok éneke címzettje: rajongva tisztelt emberek, akik erkölcsi nemességükkel, emberi nagyságukkal vívták ki a szerző tiszteletét, eszmények (pl. a haza), Istenek forma: nem tárgyáról, hanem tárgyához szól – címzett felütés patetikus hang T/1

137 DAL a legelterjedtebb és legszemélyesebb, erős zeneiségű lírai műfaj A műfaj története összefonódott a dallammal, zenekísérettel, egyes korokban nem is képzelhető el önálló szöveg-, csak énekvers Tartalom: hangulata egységes egyszerű és egynemű érzések – pillanatnyi élmény, érzés, hangulat a lírai én személyesen, közvetlenül nyilatkozik meg Forma egyszerű, világos, könnyen áttekinthető szerkezet terjedelme általában korlátozott többnyire azonos típusú strófák ismétlődések


Letölteni ppt "FELVILÁGOSODÁS IRODALOM. TÖRTÉNELMI- TÁRSADALMI HÁTTÉR (1) Polgárosodás Tudományos, technikai felfedezések A Föld gömb alakú Iránytű Puskapor Könyvnyomtatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések