Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„VÍZÁRPOLITIKA A KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE ÉS EGYÉB GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK A VÍZ KERETIRÁNYELV CÉLJAINAK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN, GAZDASÁG-SZABÁLYOZÁSI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„VÍZÁRPOLITIKA A KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE ÉS EGYÉB GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK A VÍZ KERETIRÁNYELV CÉLJAINAK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN, GAZDASÁG-SZABÁLYOZÁSI."— Előadás másolata:

1 „VÍZÁRPOLITIKA A KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE ÉS EGYÉB GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK A VÍZ KERETIRÁNYELV CÉLJAINAK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN, GAZDASÁG-SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ” ORSZÁGOS FÓRUM „TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS, MEZŐGAZDASÁGI VÍZSZOLGÁLTATÁS” A GAZDASÁGI ELEMZÉS FŐBB EREDMÉNYEI, TANULSÁGAI RÁKOSI JUDIT ÖKO Zrt.

2 AZ ELŐADÁS TÉMÁI A VGT kötelezettségei A területi vízgazdálkodás, mezőgazdasági vízhasznosítás megjelenése a VKI rendszerében A gazdasági elemzés eredményei 2

3 EU EX ANTE FELTÉTEL A VP ÉS A KEHOP FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRA Vízdíjpolitika ösztönözzön –a vizek hatékony használatára –a vízhasználatok megfelelő hozzájárulására a költségekhez, a költségmegtérülés biztosítására –Szennyező fizet elv alkalmazása Legalább az ERFA és KA által támogatott ágazatokra érvényes, kiemelt szerepe van a mezőgazdaságnak. –EMVA prioritási tengelyek: (2.) Versenyképesség fokozása…., (4) A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása. (EMVA 60%-a) –KEHOP prioritási tengelyek: (1.) A Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, (2) A települési vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Kivételek, megfelelő indokoltság: társadalmi, környezeti és gazdasági hatások, valamint az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati körülményei. 3

4 1121/2014. (III. 6.) Korm. határozat 1. lépés. Gazdasági elemzés elkészítése határidő: december 22. A vízhasználatok szélesebb körére történő vizsgálat, a vízszolgáltatások körének felülvizsgálata Költségmegtérülés, fizetőképesség vizsgálata. Gazdasági elemzés december 10.-én elkészült, vélemények alapján elkészült a 2. változat (VGT tervezet 5.2 melléklet) 2.lépés. Gazdasági elemzés eredménye alapján a vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, szakmai koncepció készítése a szükséges jogszabály- módosításokról a Kormánynak. Határidő: december 22. VGT keretében folyik a munka 3. lépés Előterjesztés készítése a jogszabályok módosítására a Kormánynak. A jogszabály-módosítás hatálybaléptetése Határidő: július 1. 4 EX ANTE FELTÉTELEK ÜTEMTERV

5 EX ANTE FELTÉTELEK KONKRÉTEN A MEZŐGAZDASÁGRA A KR. HATÁROZAT SZERINT az öntözővíz szolgáltatás térítés- mentességének megszüntetésére és felhasznált vízmennyiséggel arányos díjak bevezetése az öntözés, halgazdaság és rizstermelés vonatkozásában a vízkészletjárulék fizetése alóli kivétel megszüntetése, az ösztönző vízkészletjárulék bevezetése a mennyiségi mérésen alapuló vízhasználat, különösen az öntözési vízhasználatok esetében 5

6 Elkészült 2014.decemner 10.-én. A 2. változat az észrevételek és a frissebb adatok alapján a VGT2 vitaanyag 5.2. melléklete lett. A víz-szektorra vonatkozó ex-ante feltételek teljesítéséhez szükséges vizsgálat elvégzése. Ex ante Kr. hat1. lépés Megalapozza a gazdaság-szabályozási koncepciót. Ex ante Kr. Határozat 2. lépéshez VGT intézkedési program előkészítése, A VGT részeként elkészülő a vízárképzésre és a közgazdasági szabályozási eszközökre vonatkozó javaslatainak megalapozása. 6 GAZDASÁGI ELEMZÉS CÉLJA

7 Biztosítani kell, hogy a vízkivétel hatásos engedélyezés, mérés és ellenőrzés mellett történjen A vízhasználatok gazdasági elemzését végig kell vinni, beleértve a pontszerű és diffúz szennyezések környezeti és erőforrás költségeinek számítását is, hogy biztosítani lehessen a víz szolgáltatások megfelelő szintű költségmegtérülését. Biztosítani kell, hogy a 2. VGT-ben szükség szerint akár az egyes gazdák is kötelezhetőek legyenek a tápanyag terhelés és a növényvédő-szerek diffúz kibocsátásainak csökkentésére a VKI célok elérése érdekében Átgondolandó, hogy a mezőgazdasági vízárak hiánya indokolt-e, ezzel a témával foglalkozni szükséges a 2. VGT-ben. Meg kell vizsgálni és előtérbe kell helyezni a zöld infrastruktúra használatát és/vagy a természetes vízvisszatartási lépéseket, Megfelelő módszertant kell alkotni az „erősen módosított víztestek” kiválasztási folyamata számára VGT1 ÉRTÉKELÉSE A BIZOTTSÁG SZERINT,- A GAZDASÁGI ELEMZÉSHEZ IS KAPCSOLÓDÓ PROBLÉMÁK 7

8 A VGT egy 6 éves szabályozási periódus stratégiai anyaga Meghatározza a vízvagyon (készlet és infrastruktúra) referencia állapotát – „baseline”: Jó ökológiai állapot/potenciál - És az ettől való eltéréseket Meghatározza a felelősségi jogok kezdeti leosztását: A szennyezők / használók oldalán a következmények felelőssége, ha romlás következik be / ha a jelentős eltérés tapasztalható a viszonyítási alaptól. Meghatározza a vízvagyon megőrzéséhez szükséges három alapvető feltételt, amelyeknek meg kell jelenniük a vízhasználók gazdasági döntéseiben: Az épített Infrastruktúra megőrzése (VKI kifejezés: pénzügyi költség megtérülése) A készlet ökológiai jellemzőinek megőrzése (VKI kifejezés: környezeti költség megtérülése) A készletek mennyiségi megőrzése és készlet-használat a legnagyobb hozzáadott értéket adó tevékenységek számára (készlet költség megtérülése) Az árpolitikának e a három feltétel érvényesítését kell tükröznie Ezt jelenti a költség-fedezés elve, amit az irányelv az elsődleges alkalmazkodási mechanizmusnak feltételez a VKI szerinti vízszolgáltatásokra vonatkozik, itt elvileg teljeskörű kell, hogy legyen, de mentességek elérhetők A VKI szerinti vízhasználatokra is vonatkozhat a költség-fedezés elve, de gazdasági ösztönzők, szennyező fizet elv alkalmazása, mint kiegészítő intézkedés minden vízhasználatnál megjelenhet A szabályozás elsődleges célja a magatartás megfelelő irányba mozdításának képessége A célok megvalósításának terhe és az ország gazdasági lehetőségei közötti különbség feloldásának protokolljai (ún. mentességek, aránytalan költségek) Halasztási lehetőségek (időbeni mentességek), alacsonyabb szintű célok, erősen módosított lehatárolás A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV GAZDASÁGI ESZKÖZRENDSZERE 8

9 VÍZSZOLGÁLTATÁSOK LEHATÁROLÁSA A vízszolgáltatások körének lehatárolása a Németország és a Bizottság közötti per eredményének figyelembevételével –Közüzemi vízellátás –Települési szennyvízszolgáltatás –Mezőgazdasági vízszolgáltatás (öntözés, halastavi, egyéb) –Saját vízkivételek (ipari, mezőgazdasági, lakossági), beleértve a termálvízkivételeket is. (új) –Duzzasztás és tárolás vízienergia termelése céljából (új) Kiválasztás szempontjai –A VKI joganyagban nevesített szolgáltatás –Kétoldalú szolgáltatási viszony áll fenn –Jelentős a vizekre gyakorolt hatás 9

10 EGYÉB VIZSGÁLT JELENTŐS VÍZHASZNÁLATOK Közgazdasági vizsgálatot javasoltunk a VKI céljait elő közgazdasági szabályozási rendszer kialakítása érdekében (beleértve a szennyező fizet elv alkalmazását is) a következő vízhasználatokra: Közvetlen szennyvíz kibocsátások, beleértve a termálvízkibocsátásokat is Mezőgazdasági diffúz szennyezés Belvízelvezetés Települési csapadékvíz-elvezetés Egyedi szennyvíztisztítás, szikkasztás 10

11 MÓDSZERTANI KERETEK 1. PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK A VÍZSZOLGÁLTATÁSOKRA A pénzügyi költségek üzemelési és fenntartási költségeket, a tőkeköltséget és az adminisztratív költségeket (szabályozási, igazgatási költségek) Pénzügyi bevételek a díjbevételek (támogatások nélkül). Pénzügyi megtérülési ráta a díjbevételek és a pénzügyi költségek hányadosa 11

12 MÓDSZERTANI KERETEK 2. KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK Környezeti költség a jó állapot elérése érdekében még szükséges, hátralévő intézkedések költsége. Magyarországon a vízterhelési díj, a talajterhelési díj, a vízszennyezési bírság és a csatornabírság, vízkészletjárulék tekinthető a VKI terminológiában környezeti díjnak, azaz internalizált környezeti költségnek. 12

13 MÓDSZERTANI KERETEK 3. ERŐFORRÁS (KÉSZLET) KÖLTSÉGEK Az erőforrás költség a vízhiányhoz, illetve a víz iránti kereslet és kínálat egyensúlytalanságához kötődik. Elsődleges felkadat: azon víztestek, vízhasználatok lehatárolása, ahol a használat már meghaladja a kitermelhető készlet nagyságát. Ilyenek vannak (termálvíz készletek, FAV) Ebben a helyzetben indokolt olyan közgazdasági szabályozó eszközök alkalmazása, amely a korlátos vízkészletek hatékony allokációját valósítja meg. A szabályozó eszköz működése a korlátos készlet iránti kereslet alakulása (mennyiségek és felhasználók tekintetében) az, ami alapján utólag (a gazdasági teljesítménnyé vált) készlet költséget meg lehet határozni. 13

14 VÍZKÉSZLETJÁRULÉK, VÍZTERHELÉSI DÍJ FUNKCIÓJA Az állam biztosítja az igénybevétel jogi lehetőségét és a készlet megőrzését biztosító használat feltételeit, ami a vízkivételek és szennyvízkibocsátások lehetősége érdekében nyújtott közösségi vízi szolgáltatás. E szolgáltatások költségeinek fedezésére szolgál a vízkészletjárulék és a vízterhelési díj. Közvetlen felhasználás javasolt. ÚJ! Ilyen szolgáltatás a monitoring, a hatósági, igazgatási tevékenység és azon fejlesztések, beavatkozások, amelyek a vízkészletek, a vízvagyon megőrzését szolgálják 14

15 KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS A MEZŐGAZDASÁGI VÍZSZOLGÁLTATÁSNÁL A mezőgazdasági vízszolgáltatás költségmegtérülési mutatója 2012-ben 78%, 2013-ban 115% volt. A közvetlenül felmerülő költségeket a szolgáltatásból származó díjbevétel mindkét évben fedezte. A változást a szolgáltatás költségei között szereplő általános vízügyi igazgatási költségeknek az időjárás függvényében hullámzó nagysága okozza. A mg. nem fizet 2005-től VKJ-t és 2014-től már szolgáltatási díjat sem, ami ellentétes a VKI-val és veszélyezteti az EU-s források felhasználhatóságát (Ex ante feltétel). Mi lenne a következménye az öntözési díj, a VKJ újbóli bevezetésének? Még kezdeti eredmények, véleményt kérünk 15

16 ÖNTÖZŐ GAZDÁLKODÁS JÖVEDELMEZŐSÉGE A szántóföldi növénytermesztés esetében az üzemi eredmény több, mint duplája a nem öntöző gazdálkodók átlagának, az ültetvényes gazdálkodás esetében közel duplája, a zöldségtermesztés esetén közel négyszerese. Forrás AKI 2014 tanulmány tesztüzemi rendszer adatai területük több, mint 50%-át megöntöző hazai üzemeket vizsgálva 60 üzem 16

17 ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGA 17

18 AZ ÖNTÖZÉSI DÍJ MEGFIZETHETŐSÉGE VKJ NÉLKÜL a vízszolgáltatás ára, mind az vízszolgáltatás költségének részaránya a termelési költségekben jelentős eltéréseket mutat (vízszolgáltatási díj 1-3 Ft/m3-től 20-25Ft/m3-ig) Átlagosan 5-7 Ft/m3 díj, 2-7 ezer Ft/hektár a díj Az öntözőberendezések üzemeltetési költsége átlagosan ezer Ft/hektár Az öntözési díj az öntözés teljes költségének 2-8%-a Az öntözés gazdaságossága függ az üzem méretétől, a terménytől, az alkalmazott technológiától és leginkább a termőhelyi adottságoktól Az öntözés a jó termőhelyeken, a magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű öntözőrendszerek esetén éri meg. Alapadatok: Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban Agrárgazdasági Kutató Intézet

19 ÖNTÖZÉS JÖVEDELME ÉS TERMŐHELYI ADOTTSÁGOK AKI

20 VÍZKÉSZLETJÁRULÉK 2005 óta nem fizet VKJ-t, az öntözési költséget megemelné (konkrét díjtételtől függő mértékben) 2005-ben a mezőgazdaságban a befizetett VKJ az árbevétel 0,1%-át, az adózott eredménynek 2,3%-át (de 2004-ben 6%-át tette ki) Ezen belül a halgazdaság esetében 1% a VKJ aránya az árbevételben és 2-szeres a befizetett VKJ az adózott eredménynek. Vizsgálni kell a VKJ visszaállítás hatását. 20

21 KÖVETKEZTETÉSEK Az öntözés költségének legjelentősebb része az öntözési infrastruktúra tőkeköltségének a kitermelése, és az intenzív művelésből fakadó magasabb anyag és energia költségek, ezek között összességében nem képvisel jelentős arányt a vízszolgáltatás költsége. A jó minőségű területeken gazdálkodóknak, korszerűen gazdálkodóknak önmagában nem okoz jelentős költséget az öntözővíz. Azon szervezetek esetében, amelyek nem a legjobb minőségű területeken gazdálkodnak, nem hajtották végre a szervezési és gazdálkodási modernizációt, vagy helyi korlátok miatt nem tudnak az öntözőberendezések hatékony használatához szükséges, kellően nagy területet öntözni számukra az öntözés hozzáadott értéke alacsonyabb, akár negatív is lehet. A gyenge termőhelyen, kis területen, a modernizációt még végre nem hajtó gazdálkodóknak az öntözés kapcsán felmerülő többlet költségek együttes fedezése jelent problémát, amelynek csak töredéke része a vízszolgáltatási költség, de ez egy strukturális probléma, ezt a víz árával nem lehet kompenzálni. 21

22 BELVÍZELVEZETÉS VKI szempontjából elsősorban mint diffúz szennyezés szállítója/okozója Nem ismert a fizetőképes kereslet Használók korlátlan kapacitású szolgáltatásként kezelik Megszűnt az érdekeltségi hozzájárulás Állami finanszírozás magán érdekű tevékenységekre Az állami tulajdonú művek az eddigi társulati kezelésből VIZIG vagyonkezelésbe kerülése Tisztázatlan érdekeltségi viszonyok Túlhasználat Elégtelen finanszírozás Szolgáltatási színvonal csökkenése 22

23 DIFFÚZ SZENNYEZÉS A tápanyagbevitel csökkenésével a felszíni vizek terhelését tekintve érdemi (a vízminőség számszerűsíthető javulását eredményező) hatás nem volt elérhető Művelési ág/mód változtatást célzó önkéntes ÚMVP intézkedések hatása mérsékelt volt Ez összes P terhelés változásban csupán 1-6 %-ot jelent, Kevés a támogatásba bevitt terület a megvalósult támogatások többnyire nem olyan területekre koncentrálódtak, ahol azok hatékonyak lennének. Pl. az erózió védelmi célprogram támogatását fokozottan erózió érzékeny területen egyáltalán nem vették igénybe. A területi megoszlást tekintve a célprogramokba bevont területek 23%-ának nem volt számszerűsíthető hatása a terhelés csökkentére. Mérsékelt hatást nagyjából a támogatást kapott területek 55%-a ér el, míg jelentős hatást az összes terület 19%-a ér el. Felhasználva: Mozsgai, K., J. Deák, A. Clement, M. Honti, S. Szanyi, Z. Simonffy (2013): Magyarország mezőgazdasági tápanyagterhelését csökkentő programjainak vízminőségre gyakorolt hatása. 23

24 TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS KULCSKÉRDÉSEI Diffúz terheléseket okozó tevékenységek felelősségének egyértelműsítése a szennyező fizet elv alapján. A belvíz elvezetés költségének megfizettetése A mezőgazdasági termelés biztonságát szolgáló ökoszisztéma szolgáltatások elismerése (helyi, termelők közötti együttműködések kereteinek megteremtése) A közösségi célú felszíni vízhasznosítások volumenének növelése. Értékkel bíró ökológiai vízpótlások (pl beszivárgási területek jobb vízpótlása, növényi párologtatás növelése a klimatikus hűtés elősegítése érdekében) 24

25 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "„VÍZÁRPOLITIKA A KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE ÉS EGYÉB GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK A VÍZ KERETIRÁNYELV CÉLJAINAK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN, GAZDASÁG-SZABÁLYOZÁSI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések