Kiss Hajnal. MEGVITATOTT TÉMÁK A KONGRESSZUS ELNÖKE Rakovszky István az állami legfőbb számvevőszék elnöke a házi nevelés ferdeségei koraérettség valláserkölcs.

Az előadások a következő témára: "Kiss Hajnal. MEGVITATOTT TÉMÁK A KONGRESSZUS ELNÖKE Rakovszky István az állami legfőbb számvevőszék elnöke a házi nevelés ferdeségei koraérettség valláserkölcs."— Előadás másolata:

1 Kiss Hajnal

2 MEGVITATOTT TÉMÁK A KONGRESSZUS ELNÖKE Rakovszky István az állami legfőbb számvevőszék elnöke a házi nevelés ferdeségei koraérettség valláserkölcs a gyermekek védelmében a gyermekirodalom vétkei A leányok jogi oktatása

3 Gyermekvédelmi kongresszus pedagógiai témái  1899: Geöcze Sarolta: - ha a szülő a társadalmi élet rabja, a „gyermek idegen kézre marad”, így a gyermek jellemének fejlődésével senki nem törődik - „ma, a kötelező népoktatás korában, az iskola feladata sokkal inkább a nevelés, mint a tanítás” - „az iskola ne kerülje, hanem keresse a szülőkkel az érintkezést” Az MPT felolvasóüléseinek témái (Magyar Paedagógia)  1910- Geöcze Sarolta: Az erkölcsi nevelés mint magyar nemzeti probléma  a nevelés környezetének minősége  a kulcs az érzelmekben van Waldapfel János- Hozzászólás: „A nevelés nagyobb része a családot illeti; a nagy erkölcsi célokra való törekvésekkel az iskola tölti meg a gyermeket.” - 1911. Dr. Székely György- Az erkölcsi oktatás antinomái Magyar Paedagógia 1991. 257-273.

4 Gyermekvédelmi kongresszus pedagógiai témái  Koraérett gyermekek: „meg van sértve náluk a természeti törvények örök rendje”  „A helytelen nevelés áldozatai az intelligens, jobbmódú családokban igen sokan vannak” Az MPT felolvasóüléseinek témái (Magyar Paedagógia)  1911: „A terhelt, ideges gyermekek cifra nyomorúságban élnek legtöbben az ún. középosztályban.”  „A sok ideges gyermek magyarázza meg az oktatás meddőségét” In. Dr. Kohlbach Bert: A középiskolai oktatás kérédséhez. Adatok a középiskolai oktatás meddőségének kérdéséhez Magyar Paedagógia 1911. 283- 286. p.

5  Gyermekvédelmi kongresszus pedagógiai témái  A házi nevelés ferdeségei  Az MPT felolvasóüléseinek témái (Magyar Paedagógia)  1922. május A szülők hibái a nevelésben c. az MPT által tartott népszerű előadássorozat az Országos Szabadoktatási Tanács felhívására (Magyar Paedagógia, 1925)  Kiadvány ugyanezzel a címmel: az MPT Könyvtára sorozat 4. száma  Dr. Imre Lajos: Vezérfonal az ifjúság gondozására c. MPT kiadvány

6

7 FEJEZETEK/ELŐADÁSOKELŐADÓK  I. A szülői ház feladatai ea. Dr. Fináczy Ernő  II. A szülők hibái a testi nevelésben Dr. Gerlóczy Zsigmond  III. A szülők hibái az értelmi nevelés körül ea. Kemény Ferenc  IV. A szülők hibái az erkölcsi nevelés körül ea. Dr. Schneller István  V. Hibák a leánynevelésben ea. Sebestyénné Stetina Ilona

8 „NINCSEN EMBERHEZ MÉLTÓBB, DE EGYSZERSMIND NEHEZEBB FELADAT A GYERMEKNEVELÉSNÉL.” Dr. Fináczy Ernő MIT KELL TUDNI A SZÜLŐNEK?  Jól kell ismernie gyermekét  Óvja a testi bajoktól  Ismerni a szoktatás (az automatizmusokat szülő begyakorlás) lélektani alapjait  Hogyan adjon alkalmat a gyermeknek a cselekvésre  Mikor és hogyan büntessen/jutalmazzon  Hogyan legyen tapintatos a serdülőkkel  Hogyan kell hozzáférkőzni a gyermekhez, hogy úrrá lehessen indulatain és majdan az igazi belső szabadságra szert tehessen?  Hogyan tegye képessé a gyermeket önzetlen cselekedetek gyakorlására? HOGYAN?  A szülői felügyelet ne ártson többet, mint amennyit használ.  Az élő példa szuggesztív hatásában nagy erő rejlik  „Minden szülő tekintse kötelességének, hogy gyermekét tanulmányozza. Csak így lehet nevelői eljárása olyan, amely a gyermek egyéniségével számot vet.”  ”A gyermeknek a szeretettől is sugallt megfigyelése a szülői örömöknek kiapadhatatlan forrásává válhatik.” 7. p.  A szülő figyelje meg gyermeke megnyilatkozásait  Szíve és lelkiismerete késztesse őt e tanulmányozásra  A gyermeki spontaneitás elzárkózik a pedológusi kísérlet elől, de megfigyelhető a szülő által

9  Szerző: Dr. Imre Lajos  Az ifjúság általános gondozása  Ifjúsági mozgalmak és egyesületek  Testi nevelés  Értelmi nevelés  Erkölcsi nevelés  Művészeti nevelés  Vallásos nevelés

10 - „az egyének jellemét s a társadalmi élet erkölcseit inkább a házi nevelés határozza meg, semmint az iskola” „Csak a család hint a puha földbe magot, melyet – mint Aranyunk mondja – a hév nem bánt, az eső el nem mos, melynek aratása mindenkor bizonyos.”

11 OKOK  „a megélhetés képzelt, vagy valódi nehézsége”  „az igények határtalan növekedése”  „a temérdek anyagi javak megszerzése”  „a szociális élet túlzásai”  MEGOLDÁS  „a tünet gyógyítása”: intézmények keresése és alkotása a családi nevelés helyettesítésére  - nem felmenteni, hanem képessé tenni a családot arra, hogy betölthesse nevelő funkcióját - az iskola csak kiegészítő

12  „a gyermek (testi, lelki, szellemi) védelem nélkül nő fel”  „nem tanul meg nemesebb eszményekért élni (csak az önzést mutatjuk be neki a megélhetés küzdelmében)”  „egyoldalú tudás”nyújtása EREDMÉNY  „a 7 éven aluliak csaknem felel a temetőt népesíti be”  Sok iskolába lépő gyermek ideges, rossz szokásai vannak  Nem tudnak ellenállni a kísértéseknek (testi, anyagi, lelkiismereti)

13  - nyomasztóan szegény  - anyagiakkal telhetetlen  - hajszolja az élvezeteket  - lekicsinyli a családi kötelességeket  - nevelés tekintetében tudatlan KÖZÖS: minden fenti „családtípus” az iskolától várja a nevelés feladatának elvégzését, de „az iskola egymaga nem nevelhet!!!

14  „felsőbb iskoláink a családi nevelés helyes elveit ismertetendők olvasókönyv alapján”  A lelkészek alkalmilag hirdessék és terjesszék a helyes nevelés elveit  „az iskola a nevelésre ép oly gondot fordítson, mint az oktatásra”  -”népszerű neveléstani műveket kell írnunk és terjesztenünk”  - „a szülők számára pedagógiai folyóirat kell”  „ a jog részesítse kellő figyelemben a nevelés érdekeit”  „a kisdedóvók kötelessége állandó érintkezésben lenni a családokkal”

15  - intelligens, jobb módú családok körében gyakori  - nagyvárosi élettér OK:  „a gyermek lelki tehetségeinek idő előtti erőltetett fejlesztése”  - szülői majomszeretet

16 STÁTUSZSZIMBÓLUM - bámulat tárgyává teszik a kisgyermeket az ismerősök körében - csodálhassák gyermekük zsenialitását A JÖVŐ MEGALAPOZÁSA  - az értelmi fejlesztéssel a gyermek jövőjét akarják szilárd alapra helyezni  - az okosság nagy vagyonhoz vezet ÉRTÉKREND: „a legtöbb sikert, a tekintélyt az értelmi kiválóság biztosítja az egyénnek” KORSZELLEM : a POZITIVIZMUS hívei: „az erőltetett ismeretgyűjtés, a nagyon okossá tevés a boldogság alapja”

17 Sanders: „koraérett, aki okosabb, mint éveinek száma szerint várható” Nagy László: „nincs meg az arány a saját lelki és testi erőinek s működési irányainak fejlettsége között; felnőtt módjára gondolkozik és cselekszik, a felnőttek társaságát keresi, örömtelen, nem jelent a játék örömet, szomorú…”  A gyermek fejlődése egy vagy más irányban mesterségesen gyorsíttatik  Erőltetett fejlesztés eredménye értelmi (számolás, zenélés) erkölcsi („társadalmi illemtudás”) fizikai  súlyos lelki és szervi bajok származhatnak belőle

18  Értelmileg koraérett: - elvontabb, nem indukcióval előállított gondolatok, hanem a felnőttek képzettársításainak utánzata  Önállótlanabb = gondolattartalma nem a gyermeki öntevékenység eredménye  Következtetései előítéletes, félszeg  Nem veszi észre az egyszerűt, a közel lévőt  „a kimagasló értelmi tevékenység a fejlettebb agyszervezet működésének természetes következménye”  Pl. Mozart 4 éves korában zenét szerzett  Tasso 13 éves korában Pádua egyetemén teológiát hallgatott

19  az akarati tevékenység egyoldalú: - szeret tanulni, olvasni - idegenkedik az élénkebb mozgástól - kerüli a játékot, kézimunkát - Hangulat: hiányzik a külső benyomásokat kísérő eleven hangulatváltozás

20  A naivitás hiánya: utánozza a felnőtteket, gyermeki öntevékenység nélkül az egészséges gyermek az ellesett mintát saját képzeletével módosítja és kezdetleges világnézetével leegyszerűsíti, ami gyönyörködteti is  rendellenes komolyság, örömtelenség  Elfásultság, blazírtság (egykedvű, unott): az ártatlan örömökben nem leli örömét  „elfajult önérzet”: elbizakodott, önző, lenézi társai játékát, kiállhatatlan

21  Fokozott testi erő  Beteges külső  Testi lomhaság  Ügyetlenség  Sokszor szellemi visszamaradottság

22  Mikor? 5-7 év, 8-10 éves kor után állandósulhat  pszichopathikus dispositio (a lelki megterheltség kóros állapota - funkcionális zavar - jön létre)-  „Már meglátszik, hogy a gyermek lelkileg meg van támadva”  Tünetei: nyughatatlan, indulatos, ingerlékeny, bosszantó magaviseletű, ijedős, testileg kiélt, kényszergondolatok üldözik, néha fokozódó munkaszeretet  A szellemi munkát nem bírja  A testi anomáliák erősebbek a lelkieknél: fejfájás, fejnyomás, rossz alvás, hideg lábak, rossz emésztés

23  Nem egyszerű fegyelmi eset, ha a gyermek: indulatos, engedetlen, dacos, nem tud felelni  Legyen nevelőintézet „a nehéz bánású gyermekek nevelésére”;  minta Jena  Schnell János (1893-1973) orvos, gyógypedagógus Központi Gyermek- ideggondozó (1958-1969) + Fővárosi Gyermek- Mentálhygiéniai Központ megszervezője, vezetője Nagy László indítványa:  - népszerű iratok a szülőknek a „közönségesebb gyermeki hibák természetéről, okairól”  Pszichopatológia („közönségesebb hibák tana”) oktatása a neveléstan keretein belül tanítóknak, tanároknak  Egyetemen külön tanszéke legyen a paedagógiai pathológia tanának

24  Értelmi koraérettség: „szellemi diéta” dr. Abegg  Erkölcsi koraérettség: kiemelni a megszokott környezetéből (idegen család?, egykorú gyermekek)- „a szent szeretet és a komoly fegyelem” dr. Abegg  Fizikai koraérettség: „szellemi foglalkozás”  MEGELŐZÉS: 1) családban, kisdedóvóban, iskolában- tért adni a gyermek természetes cselekvési hajlamai megnyilvánulásainak (öntevékenység); 2) szabad mozgás, játék a természetben, friss levegőn

25  KISDEDÓVÓ (3-6 év): a szabad mozgás és öntevékenység tanyája legyen  ISKOLA: „Egész iskolai oktatásunk elvont természetű.” „Megköti a gyermek érzékszerveit.” IDEÁL: érzékelés, az érzékek szabad használata, a természet tárgyaival való szabad foglalkozás Szabad játék, úszás,minél több kirándulás a szabad természetbe, kézimunka

26

27  „Mi a legnehezebb a nevelésben?  Legnehezebb az, hogy a felnőttek kiskorúak gondolat és érzelemvilágába helyezkedjenek vissza. (…) A gyermektől nem várhatjuk el, hogy a mi felnőtt eszünkkel gondolkodjék, (…) nekünk kell megtanulni: az ő fejével gondolkodni, az ő szívével érezni, az ő szemével látni…” Kemény Ferenc

28

29