Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tej ágazat aktuális kérdései és lehetőségei Nagy Attila, osztályvezető FM Agrárpiaci Főosztály Hajdúböszörmény 2015. május 14.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tej ágazat aktuális kérdései és lehetőségei Nagy Attila, osztályvezető FM Agrárpiaci Főosztály Hajdúböszörmény 2015. május 14."— Előadás másolata:

1 A tej ágazat aktuális kérdései és lehetőségei Nagy Attila, osztályvezető FM Agrárpiaci Főosztály Hajdúböszörmény május 14.

2 A mezőgazdasági termelés szerkezetének változása Forrás: AKI 2

3 A mezőgazdasági termelés szerkezete 2014-ben* 3 Forrás: AKI, KSH Mezőgazdasági Számlarendszer *előzetes adat

4 Az állattenyésztés kibocsátásának szerkezete 2014-ben* 4 Forrás: AKI, KSH Mezőgazdasági Számlarendszer *előzetes adat

5 Az állatállomány alakulása 5 Forrás: KSH

6 A tehénállomány alakulása 6 Forrás: KSH

7 A tehénállomány nagysága hasznosítási irány szerint (ezer darab) 7 Forrás: KSH

8 A kvótarendszer múltja A tejkvóta-rendszert 1984-ben hozták létre, a II. világháború utáni ártámogatási rendszer eredményeként kialakult termelési többletek kezelésére, 2003-ban, a Közös Agrárpolitika reformja alkalmával született döntés a rendszer megszüntetéséről, melynek módját 2007-ben egységesítették („Health Check”). Fokozatos kivezetés, egyszeri 2%, majd évi 1%-os (IT azonnali 5%) kvótaemelés („soft landing”), egészen a 2013/2014-es kvótaévig, az utolsó kvótaévben nincs további kvótaemelés, A rendszer március 31-én megszűnik. Az időközi jelentések során a Bizottság kiemelte, hogy a tagállamok többségében a kvóta nem jelent valódi termelési korlátozást, és csak néhány tagállamban jelent értéket a könyvelésben,

9 A kvótarendszer jelene A legutóbbi lezárt kvótaévben (2013/2014) DE, NL, PL, DK, AT, CY, és LU lépte túl a beszállítási kvótáját. (NL a közvetlen értékesítési kvótáját is.), amely összesen mintegy 410 millió EUR illeték megfizetését vonta maga után, A többi 20 tagállam tejtermelése elmaradt a megállapított nemzeti kvótától. Magyarország kvótakihasználása a 2013/2014-es kvótaévben 72,3%-os volt. Az EU-28 együttes termelése 4,6%-kal maradt el az összkvótától, Az utolsó 2014/2015-ös kvótaévben várhatóan 13 tagállam lépi túl a kvótáját. A rendszer megszűnése nem jelenti a tej ágazatban rendelkezésre álló támogatások megszűnését!

10 A kvótarendszer megszűnésére való felkészülést segítő uniós és hazai intézkedések

11 A tejcsomag I. A tejcsomag (261/2012/EU) a 2009-es tejpiaci válságra adott európai válasz, valamint a kvótakivezetés utáni szabadpiaci viszonyokra felkészítő eszköztár, benne magyar kezdeményezésekkel, melynek tanácsi tárgyalása a Magyar Elnökség alatt kezdődött. A tejcsomag céljai: jobban működő élelmiszerlánc, kiegyensúlyozottabb jövedelem eloszlással, szerződéses kapcsolatok rendezése, termelők alkupozíciójának javítása (termelői és szakmaközi szervezetek), a tejcsomag a kvótarendszer megszűnésével részben átveszi a tej ágazat szabályozásának szerepét, de más eszközökkel (a piaci orientáció erősödik).

12 A tejcsomag II. A hazai végrehajtás elemei: A nyerstej magyarországi értékesítését előzetesen írásos szerződésbe kell foglalni (6 hónap minimális időtartammal, meghatározott tartalommal), Elismerhetőek a tej ágazatban működő termelői szervezetek (és társulásaik), melyek tagjaik nevében tárgyalhatnak a feldolgozóval/felvásárlóval, A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megkapta reprezentatív szakmaközi szervezeti elismerését. CÉL: a termelők alkupozíciójának erősítése és egy kiegyensúlyozott, szervezett tejpiac létrejötte!

13 Nemzeti hatáskörben meghozott intézkedések A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényben új elemként megjelent a diszkriminatív árképzés tilalma ben a szaktárca a legnagyobb kereskedelmi üzletláncok, valamint a tejfeldolgozók és termelők között egyeztetéseket folytatott annak érdekében, hogy az import UHT tejeket és trappista sajtot népszerűsítő kampányok leállításra kerüljenek. Azóta a hazai előállítású folyadéktej belföldi értékesítési aránya jelentősen javult. Mára a belföldön értékesített folyadéktej mintegy 3/4-e hazai. Erőteljes fellépés a feketegazdaság ellen (NAV és NÉBIH ellenőrzések, FELIR megerősítése, EKÁER).

14 Az ágazat jövőjéről folytatott uniós tárgyalások A kvótájukat túllépő, vagy ahhoz közel termelő tagállamok több javaslatot tettek illetékfizetési kötelezettségük csökkentése érdekében (zsírkorrekciós együttható módosítása, illeték elengedése, illeték kamatmentes részletekben történő fizetése). Végül sikerült megvédeni azt a szabályrendszert, amely a kvótájukat túllépő tagállamok termelőit illetékfizetéssel bünteti, így megelőzve azt, hogy az utolsó kvótaévben a túltermelő tagállamok termelői indokolatlan versenyelőnyhöz jussanak a szabályokat betartó, kvóta alatt termelő tagállamokkal szemben. Kompromisszumként elfogadásra került egy, az illetéket 3 év alatt, egyenlő, kamatmentes részletekben történő megfizetését lehetővé tévő rendelet.

15 Rövid- és középtávú előrejelzések 1.Az EU termelése növekedni fog, amit jelenleg még visszafog az illetékfizetés veszélye. 2.A többlet termelés az EU belső piacán csak korlátozottan jelenhet meg, mivel az már telített, a fogyasztás jelentős növekedése pedig nem várható. 3.A többlet kibocsátás fő célja a Harmadik Országok, elsősorban Kína, Közel-Kelet, Észak-Afrika, Oroszország. 4.A világpiaci árak egyre közelebb kerülnek egymáshoz, az árak minden apró változásra reagálnak (időnként túlzott mértékben). 5.Az EU-n belül a tejtermelésben regionális átrendeződések történhetnek (a termelés az észak-európai tejtermelési öv irányába mozdulhat el), ám ez csak egy esetleges krízishelyzet esetén erősödhet fel. 6.Váratlan helyzetek jelentősen befolyásolhatják egy adott év eredményeit (időjárás, kereskedelmi korlátozások (pl. orosz embargó), Kína tevékenysége stb.) 7.Erősödik a versenyképesség, a hatékonyság, valamint a promóció szerepe.

16 Milyen jövő vár a magyar tejágazatra? Erősödő verseny várható, amely azonban nem jelent majd lényegesen nagyobb kihívást az import termékek elleni harcban, mint amivel jelenleg is meg kell küzdeni. Egyre inkább szükség lesz az összefogásra, a szervezett ágazatra, amelyet egy aktív szakmaközi szervezet hatékonyan össze tud fogni. A promóció szerepe felértékelődik, a fogyasztókat érzékennyé kell tenni a magyar tej és tejtermékek iránt. Ehhez a korábbinál jelentősen nagyobb mértékű közvetlen támogatási boríték áll rendelkezésre 2020-ig.

17 A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása Kötelező elemek Önkéntes elem Alaptámogatás (SAPS) „Zöld” komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Termeléshez kötött támogatás VAGY + A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer Az ország számára önkéntes, a gazdák számára választható elem Degresszivitás 17

18 Termeléshez kötött támogatás rendszere Éves pénzügyi keretünk 13%-a (évente közel ~175 millió euró, ~52,5 mrd Ft HUF/EUR árfolyamon) Anyatehén Hízott bika Tejhasznú tehén Juh Cukorrépa Rizs Gyümölcs Zöldség 2%-a (évente közel ~27 millió euró, ~8,1 mrd Ft HUF/EUR árfolyamon) fehérjenövények támogatására Szemes fehérjenövények Szálas fehérjenövények 18

19 Húshasznú anyatehén A jelenlegi ÁNT anyatehén támogatás feltételeivel megegyező kritériumok. Főbb jogosultsági kritériumok: a támogatható minimális állatlétszám: 1 egyed (ENAR); Tenyészet igazoltan gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes; Törvényes apaállat-használat; termékenyítések és pároztatások hibátlan bejelentése NÉBIH-hez; hat hónapos birtokon tartási kötelezettség támogatási kérelem beyújtásától; borjak min. 50%-ának hústermelésre tartása, kérelmezett állatok min. 30%-ának tárgyévi ellése és üszők aránya max. 40% birtokon tartás ideje alatt; termeléshez kötött tejtámogatásban részesülő egyedek nem támogathatóak. Megnevezés Becsült állatlétszám (db) Változás keret millió euróban 32,6835,00 107% 207,79 keret millió forintban fajlagos érték euróban fajlagos érték forintban HUF/EUR árfolyamon számolva 19

20 Hízott bika Jogosultsági kritériumok: hím ivarú legalább 9 hónapos szarvasmarha vagy bivaly fajú egyed; Támogatható minimális állatlétszám 1 egyed, amelyek az ENAR nyilvántartásban szerepeltek; a támogatási időszakban (január 1. és december 31.) vágóhídon levágásra került vagy élő állatként exportra került; levágás vagy exportálás előtt legalább 2 hónapig a kérelmező tenyészetében voltak; MegnevezésBecsült állatlétszám (db) Változás keret millió euróban 5,854,50 77% 26,71 keret millió forintban fajlagos érték euróban fajlagos érték forintban HUF/EUR árfolyamon számolva 20

21 Tejelő tehén Jogosultsági kritériumok: A TIR/ENAR nyilvántartása alapján 24 hónapnál idősebb, legalább egyszer ellett nőivarú szarvasmarha; minimális támogatható egyed: 1; a tejelő tehén után járó támogatás igénylése esetén ugyanarra a tehénre nem igényeltek anyatehén támogatást; a termelőnek tejtermelési kötelezettsége van; a tenyészet igazoltan gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes; Tárgyév március 31-én tenyészetben lévő tehenek a NÉBIH hivatalos tejtermelés ellenőrzése alatt állnak vagy ENAR-nyilvántartásban bejelentett tejhasznú fajtakódon szereplő tejelő tehenek vagy az állattartó megfelel a kistermelőkre vonatkozó 52/2010. (IV. 30.) VM-rendeletben foglaltaknak. Megnevezés Becsült állatlétszám (db) Változás keret millió euróban 44,5069,00 155% 409,58 keret millió forintban fajlagos érték euróban fajlagos érték forintban HUF/EUR árfolyamon számolva 21

22 2014-ben a szójabab termőterülete 42 ezer hektár és termésmennyisége 113,7 ezer tonna volt. Magyarország 2013-ban 220 ezer tonna szárított gabonatörkölyt (DDGS) és kukorica glutén takarmányt (CGF) állított elő. Magyarország 2013-ban 504 ezer tonna szójadarát importált (csökkenő tendencia). 120 ezer hektár szójatermő terület is elérhető. 22 Fehérje

23 Szemes fehérjenövények Jogosultsági kritériumok: Minimum 1 hektár SAPS jogosult terület; az adott gazdasági évben az adott növényre vonatkozóan bejelentett művelés; certifikált vetőmag használata; minimális hozam: szója, lóbab, csillagfürt 1 tonna/hektár, száraz (sárga)-, csicseri-, takarmány- és mezei borsó 2 tonna/hektár; gazdálkodási napló vezetése. Megnevezés Becsült terület (ha) keret millió euróban 013,4679,8 keret millió forintban fajlagos érték euróban fajlagos érték forintban HUF/EUR árfolyamon számolva 23

24 Szálas fehérjenövények I. Jogosultsági kritériumok: Minimum 1 hektár SAPS jogosult terület; az adott gazdasági évben az adott növényre vonatkozóan bejelentett művelés; certifikált vetőmag használata (nemcsak fajta, hanem faj esetében is); keverékben minimum 51%-os igazolt pillangós arány; két- vagy többéves kultúrák esetében (az őszi telepítésű kultúrák kivételével) elsőben egyszer június, a további években legalább kétszeri kaszálást végezni július 1-ig; az állomány megőrzése legalább a virágzás kezdetéig; gazdálkodási napló vezetése. 24

25 Szálas fehérjenövények II. Jogosultsági kritériumok: meghatározott növények: lucerna széna, lucerna erjesztett takarmány, lucerna zöldtakarmány, komlós lucerna, sárkerep lucerna, tarkavirágú lucerna (vetőmag célra is), bíborhere (vetőmag célra is), fehérhere (vetőmag célra is), korcshere (vetőmag célra is), vöröshere (vetőmag célra is), alexandriai here (vetőmag célra is), legány féle keverék, borsós kukoricacsalamádé, borsós napraforgó-csalamádé, szarvaskerep, baltacím, takarmánybaltacím (vetőmag célra is), takarmány- (tavaszi) bükköny, pannonbükköny, szöszös bükköny (vetőmag célra is), rozsos szöszösbükköny, őszi búzás pannon bükköny, átnőttlevelű szilfium, keleti kecskeruta, lósóska, csicsóka Megnevezés Becsült terület (ha) keret millió euróban 013,4679,8 keret millió forintban fajlagos érték euróban fajlagos érték forintban HUF/EUR árfolyamon számolva 25

26 Több munkahelyet a mezőgazdaságba I. Bejelentés: július 21. Cél: a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése ig összesen 212 milliárd forint – ebből 180 milliárd forint nemzeti forrás - munkahelyteremtést segítő plusztámogatás az állattenyésztés (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) javára. Támogatások főbb csoportjai: 1.állatjóléti támogatások, 2.átmeneti nemzeti támogatások, 3.az állattenyésztést segítő egyéb nemzeti támogatások. 26

27 „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” millió Ft

28 A tej ágazat támogatása évi kifizetés ÁNT évi kifizetés, évi jogalap szerint fajlagos Összesen 4 Ft/kg7,5 Mrd Ft évi különleges tejtámogatás 8,94 Ft/kg13,43 Mrd Ft Tej állatjóléti intézkedés egyedenként eltérő8,0 Mrd Forint évi kifizetés ÁNT évi kifizetés, évi jogalap szerint fajlagos Összesen 7,10 Ft/kg13,46 Mrd Ft évi kifizetés a évi jogalap szerint – előleg (várhatóan) 3,50 Ft/kg7 Mrd Ft évi termeléshez kötött támogatás – előzetes becslés alapján Tejhasznú tehén támogatásán keresztül valósítjuk meg a tej támogatását Ft/db 21,39 Mrd Ft (Ez tejre átszámítva mintegy 16 Ft/kg –ot jelent) Tej állatjóléti intézkedés egyedenként eltérő8,0 Mrd Forint év Összesen: 28,93 Mrd Ft, fajlagosan 12,94 Ft/kg év Összesen: 49,85 Mrd Ft, fajlagosan 26,60 Ft/kg 28

29 A húsmarha ágazat támogatása évi kifizetés ÁNT évi kifizetés, évi jogalap szerint Hízott bika - fajlagos Összesen Ft/db1,9 Mrd Ft Anyatehén Ft/db3,1 Mrd Ft Szarvasmarha extenzifikációs Ft/db0,5 Mrd Ft évi kérődző szerkezetátalakítási támogatás* Hízott bika - fajlagos Összesen Ft/db2,3 Mrd Ft Anyatehén Ft/db5,5 Mrd Ft Szarvasmarha extenzifikációs Ft/db3,4 Mrd Ft (*: Az értékek a november 17.-i adatok alapján előzetes becslésen alapulnak) A kérődző szerkezetátalakításra október 31-ig 12,7 milliárd forint kifizetés történt évi kifizetés (előzetes számítás) ÁNT évi kifizetés, évi jogalap szerint Hízott bika - fajlagos Összesen Ft/db4,7 Mrd Ft Anyatehén Ft/db3,4 Mrd Ft Szarvasmarha extenzifikációs Ft/db3,4 Mrd Ft évi termeléshez kötött támogatás – előzetes becslés alapján Hízott bika - fajlagos Összesen Ft/db1,4 Mrd Ft Anyatehén Ft/db10,9 Mrd Ft év Összesen: 23,8 Mrd Ft, fajlagosan: hízottbika Ft/db, anyatehén Ft/db év Összesen: 16,7 Mrd Ft, fajlagosan: hízottbika Ft/db, anyatehén Ft/db (extenzifikációs támogatás nélkül) 29

30 Vidékfejlesztési Program I.  Élelmiszer-feldolgozás: a hazai mezőgazdasági alapanyag-termeléssel szoros kapcsolatban álló, elsődleges feldolgozást végző („Annex 1”) mikro- és kisvállalkozások versenyképességének és hatékonyságának növelésére, ill. innovatív, új vállalkozások létrehozására, valamint mérettől függetlenül a mezőgazdasági termelő vállalkozások élelmiszer-feldolgozásra irányuló fejlesztéseire 200 Mrd Ft támogatás (+ GINOP különböző prioritásai keretében további támogatási lehetőség az elsődleges feldolgozást végző középvállalkozásoknak).  Az állattenyésztési ágazat versenyképességét és energiahatékonyságának növelését szolgáló beruházási pályázatok 65,7 Mrd forintos [219 millió euró 300 forintos árfolyammal számolva] forrásösszeggel.  A tejelő szarvasmarha ágazat számára állatjóléti intézkedés keretében kiegészítő támogatás [15,3 Mrd forint (51 millió euró 300 forintos árfolyammal számolva) + a degresszióból visszafolyó többletforrásokból további 88,8 millió euró 26,64 Mrd forint 300 forintos árfolyammal számolva].

31 Vidékfejlesztési Program I.  Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel közvetetten van lehetőség támogatni a legeltetéses állattenyésztést. Az öt éves intézkedésre 125,76 Mrd forint [419,2 millió euró 300 forintos árfolyammal számolva] forrás van betervezve.  A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajok génmegőrzésére 16,14 Mrd forint [53,8 millió euró 300 forintos árfolyammal számolva].  Jövedelemstabilizációs eszköz: kertészet és állattenyésztés; tárgyévi jövedelem referenciához képest 30%-ot meghaladóan csökken; kompenzáció nem érheti el a jövedelemcsökkenés 70%-át; 65%-os támogatási intenzitás; évenkénti termelői hozzájárulás.

32 Tejpiaci helyzet 2014 második felében feszített piaci helyzet alakult ki, ami jelenleg is tart Fő okok: – Relatív EU és világpiaci (Új-Zéland, Ausztrália, USA) túltermelés – Kína keresletcsökkenése (tejporban 20-30%) – Orosz embargó (EU sajt exportja 18%-kal csökkent) 2014 második felétől folyamatos árcsökkenés, márciusban 87 Ft/kg átlagár (AKI adatai alapján) EU intézkedések: vaj és sovány tejpor intervenció és magántárolás, sajt magántárolás (rövid idő után lezárult) Balti tagállamok részére egyedi támogatás

33

34

35

36

37 Aktualitás kérdések Importnyomás kezelése Promóció erősítése – ÁNT-ből 420 millió Ft marketing célra fordítása 1500 tonna tejpor felvásárlása – Tej Terméktanács javaslat, Kormány előtt Iskolatej program erősítése: több gyermek, növekvő támogatási összeg: 2015-ben 2,3 Mrd Ft NAV, NÉBIH ellenőrzések folytatása, erősítése ÁFA csökkentés Feldolgozás erősítése, tejpor és vaj gyártó kapacitás fejlesztése (mikro- és kisvállalkozások VP-ből, középvállalkozások GINOP- ból kaphatnak támogatást)

38 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 38


Letölteni ppt "A tej ágazat aktuális kérdései és lehetőségei Nagy Attila, osztályvezető FM Agrárpiaci Főosztály Hajdúböszörmény 2015. május 14."

Hasonló előadás


Google Hirdetések