Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része Médiaszabályozás 2015. március 5. Készítette: Dr. Pintér Szilvia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része Médiaszabályozás 2015. március 5. Készítette: Dr. Pintér Szilvia."— Előadás másolata:

1 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része Médiaszabályozás március 5. Készítette: Dr. Pintér Szilvia

2 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 1/1. Véleménynyilvánítás szabadsága:  Első generációs ( azok a szabadságjogok tartoznak ide, amelyek az állami beavatkozástól mentes egyéni cselekvést garantálják) jogok körébe tartozik.  Az Ember és Polgár Jogainak 1789-ben, a francia forradalom vívmányaként született Nyilatkozat 11. cikkelyében a véleménynyilvánítási szabadság lényegesnek időtálló megfogalmazását tartalmazza: „ Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban, de a törvényben megállapított minden esetben felelős azért, ha visszaél a szabadsággal.”

3 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 1/2.  A kommunikációs alapjogok a véleménynyilvánítás szabadságából, mint az ún. „ anyajogból” levezetett nevesített alapjogok ( 30/1992. (V.26.) AB határozat).  Az Alkotmánybíróság a kommunikációs jogok körét szélesen határozza meg: 1.Szólásszabadság, 2.Sajtószabadság, 3.Olyan sajátos közlésformák szabadságát, mint a művészi, irodalmi alkotás létrehozásának és terjesztésének, illetve 4.A tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának a szabadsága, 5.Lelkiismereti és vallásszabadságot, 6.A gyülekezési jogot, valamint 7.Az informáltsághoz való jogot.

4 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 1/3.  Mindenkit megillető alapjog.  Sajátos körülményre tekintettel korlátozható, mint pl: Honvédség esetében.  Korlátozható továbbá büntetőjogi, vagy szabálysértési felelősségre vonás esetén. ( kizárólag törvényben kerülhet sor a szükséges és elérni kívánt céllal arányos mértékben)  A korlátozás történhet: 1.Állam érdekből ( pl.: állami szimbólumok védelme) 2.Társadalom egészének érdekében( pl.: köznyugalom, közerkölcs) 3.Egyes társadalmi csoportok érdekében ( pl.: faji, etnikai, vallási csoportok) 4.Egyéni érdek védelme érdekében (pl.: egyén személyiségi jogai, jó hírnév, üzleti titok)

5 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 2/1. Sajtószabadság:  A sajtószabadság ( médiaszabadság) a véleménynyilvánítás szabadsága anyajogból levezetett egyik kommunikációs alapjog, amely minden tömegkommunikációs médium szabadságát magába foglalja.  A sajtószabadság garantálja a sajtótermék alapításának, terjesztésének és tartalma összeállításának szabadságát.  Az Alaptörvény rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

6 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 2/2.  Magyarország Alaptörvénye: IX. cikk: „(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető. (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. (6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”

7 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 2/3.  Sajtószabadságnak nevezik azt az állapotot, amikor a sajtó munkatársai maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg.  A sajtószabadság – legalábbis elvben – egyetemes érték és emberi jog. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és az Az emberi jogok európai egyezménye egyaránt szavatolja a vélemények, eszmék, hírek, információk terjesztésének és megismerésének szabadságát. A legtöbb állam alkotmányába foglalva védi a sajtó szabadságát, bár ennek az alkotmányos védelemnek a gyakorlati megvalósítása államról államra változó mértékű.Az emberi jogok egyetemes nyilatkozataAz emberi jogok európai egyezménye  A washingtoni székhelyű Freedom House a következő szavakkal magyarázza meg a sajtószabadság fontosságát:Freedom House  „A szabad sajtó kulcsszerepet játszik az egészséges demokráciák fenntartásában és figyelemmel kísérésében: hozzájárul a magatartások számon kérhetőségéhez, a kormányzati munka minőségéhez és a gazdasági fejlődéshez. De ami a legfontosabb, a médiát érintő korlátozások gyakran korai jelei annak, hogy a kormányzat a demokrácia egyéb intézményeit is támadni szándékozik.”

8 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 2/4.  Különbségek a sajtószabadság értelmezésében: 1.Különböző országokban különböző azoknak az intézkedéseknek illetve magatartásoknak a köre, amelyeket a sajtószabadsággal összeegyeztethetőnek tekintenek. 2.A szabad sajtójú országokban sem abszolút a sajtó szabadsága. 3.Egyébként szabad sajtóval rendelkező országokban is akadnak olyan vélemények, amelyeknek a sajtóban való hangoztatása nem megengedett: Az Európai Unió számos országában tilos például a holokauszttagadás, vagyis annak a véleménynek a hangoztatása, hogy a holokauszt nem történt meg, vagy ha meg is történt, mértéke kisebb volt, mint amit a történészek többsége valósnak tart. Az Egyesült Államokban elképzelhetetlennek tűnik a sajtószabadság ilyen irányú korlátozása.Európai Unióholokauszttagadásholokauszt Litvániával együtt Magyarország is korlátozza az „önkényuralmi jelképek”, köztük a sarló és kalapács ábrázolását a sajtóban, miközben ez a szimbólum a szomszédos Ausztriában a címer része.sarló és kalapácsAusztriában a címer része A magyar választási törvény „kampánycsend” címén tiltja azt, hogy a sajtó politikai véleményeket fogalmazzon meg illetve ilyenekről tudósítson a választás napján, a szavazás befejeztéig. Ezzel szemben más demokráciák gyakorlatában nem megengedett a politikai véleménynyilvánítás ilyen jellegű korlátozása.kampánycsend Decentralizált formájánál fogva az internet az egyik legnehezebben korlátozható része a sajtónak. A fejlett demokráciájú országokban az internetes sajtótermékek a nyomtatott sajtóhoz hasonló, vagy annál enyhébb korlátozás alá esnek, de Észak-Koreában például szinte teljesen lehetetlen az internet elérése, Kínában pedig komoly cenzúra tárgya az internet.

9 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 2/5.  A sajtószabadság tartalma: 1.Az alapítás szabadsága 2.Szerkesztési szabadság ( Valamely sajtótermék összeállításával, megszerkesztésével a szerkesztési tevékenységet végző saját véleményét is kifejezésre juttatja.) Korlátozza a egyes tartalmak közreadásának a tilalma vagy korlátozása. 3.A cenzúra tilalma ( Cenzúra akkor valósul meg, ha valamely sajtótermék előállítása vagy terjesztése tartalmának előzetes állami, hatósági ellenőrzéshez kötött.)

10 A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része 3. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "A médiaszabadság, mint a kommunikációs jogok része Médiaszabályozás 2015. március 5. Készítette: Dr. Pintér Szilvia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések