Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Don-kubáni magyar őshaza? A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Don-kubáni magyar őshaza? A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév."— Előadás másolata:

1 Don-kubáni magyar őshaza? A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév

2 Az ősmagyarok vándorlása Róna-Tas András szerint

3 Valamikor szoros kapcsolatban – egymás szomszédságában élhettek az ősmagyarok, az alánok és egy nyugati ótörök nyelvű népesség. Ez a kapcsolat a következő közös etimológiájú növénynevek alapján feltételezhető: bükk, dió, gyertyán, gyümölcsény (’galagonya’), gyűrűfa (’veresgyűrű som’), éger, kőris, mogyoró, tölgy. E fanevek közül meghatározó a tölgy és a kőris. Ezek csak a Don– Kubany folyóközben kerülhettek a magyar nyelvbe, mivel a magyarok csak ott találkozhattak egyszerre a törökökkel és az alánokkal (tölgy szavunk iráni eredetű, az alán egy iráni típusú nyelv volt). A fanevek átvétele többgenerációs folyamat lehetett, ezért a magyarság viszonylag hosszú ideig (max évig) tartózkodott a Don és a Kubany folyók vidékén. „Alátámaszthatatlan spekuláció”, hogy a szaltovói kultúra területén egy alán csoport élt volna. Abból, hogy a szaltovói kultúrában is előfordulnak kamrasírok, „igen nehéz egy északi alán csoport létét feltételezni”. Róna-Tas András szerint…

4 A tölgy elterjedése a későholocénban és jelenleg (Nejstadt fig. 202.) A térképek megjelentek Róna-Tas András: Néhány megjegyzés faneveinkről (Bükk, dió, gyertyán, gyümölcsény, gyűrűfa, éger, kőris, mogyoró, tölgy) című tanulmányában is – Magyar Nyelv 2004: 260–273., 419–438.) Don–Kubany folyóköz

5 A gyertyán elterjedése a későholocénban és jelenleg (Nejstadt fig. 185.) Don–Kubany folyóköz

6 (Csapody–Csapody–Rott , 186.) Don–Kubany folyóköz

7 A közönséges dió elterjedése (Csapody–Csapody–Rott )

8 Az európai és a keleti bükk elterjedése a volt Szovjetunióban a későholocénban (Nejstadt fig. 206.) Don–Kubany folyóköz

9 Nyelvi szempontból török eredetű faneveink csuvasos jelleget mutatnak. Ilyen a kőris ( ) küyrüs alakokkal, az azeri k'öyrüs g'üyrüs kipcsak jövevény), s csuvasos török nyelvből való az oszét kaerz/kaerze (< *kaeris *kevris) is; a gyiimölcsény (*— femicen, szemben a köztörök yemisen alakkal és megfelelőivel); a gyertyán (<— *fartan, vagy ha mégis magyar a képzés, akkor a gyertya szó); a gyűrű(fa) (<— jerig, szemben a köztörök yerik, yerek alakokkal, még ak kor is, ha a szóban nincs rotacizmus, tehát nem őstörök *yezik a kiinduló alak); dió (*— *fiay < figag szemben a köztörök yagak, yarjak alakokkal) és valószínűleg a mogyoró (<— *monoraq < *bwj'uz). Itt szeretném megjegyezni, hogy som fanevünk is csuvasos török nyelvi eredetre mutat, de tárgyalása részben a török, részben a magyar adatok szerteágazó volta miatt külön tanulmányt igényel. — Tölgy fanevünk nem török eredetű, hanem iráni, nagy valószínűséggel alán. Mindezek alapján valószínűsíthetjük, hogy noha semmilyen hangtani fogódzónk nincs, bükk szavunk is ugyanebbe a körbe tartozik. A nogajba és krími tatárba is a korábbi bulgár-török vagy kazár nyelvből ott helyben megőrződött forma került. — Mivel a kőris viszont a bulgár/kazár nyelvekből kerülhetett az alánba, igen valószínű, hogy ez a hét (a som-mai együtt nyolc) növénynév olyan régióból származik, ahol egy csuvas típusú nyelvet beszélők, valamint a magyar nyelvet és az alán nyelvet beszélők ősei együtt éltek. Ez pedig a Don és a Kubán közötti terület, a Fekete- tenger északkeleti partja, de nem lehet a Volga—Káma vidéke.

10 Ez az őshaza nem őshaza… A tölgy, a gyertyán és a kőris nagy területen terjedt el. Paleobotanikai alapon nem köthetők csak a Don–Kubany folyóköz területéhez. A dió termése könnyen szállítható, kalóriadús táplálék. Kereskedő karavánok áruként és tartós élelmiszerként ismertté tehették termőhelyétől távol is. A bükk nevének iráni (alán) eredete nem bizonyított. A „Don–kubáni” őshaza feltételezésének alapja, hogy a magyarok az alánok és egy nyugati ótörök népesség csak ezen a területen találkozhatott. Ez azonban nem igaz. Ezt az állítást régészeti leletek sem igazolják. A régészeti adatok alapján a szaltovói kultúra északi csoportjának szomszédságában tartózkodott a Szubotca-horizont ősmagyar népessége. Vándorlása során a szamarai Volga-kanyar közelében tartózkodó ősmagyar népesség pedig a folyó túlsó partját birtokló burtászokkal lehetett kapcsolatban. A burtász népesség a neve alapján, az északi szaltovói csoport pedig kaukázusi kulturális kapcsolatai miatt feltételezhetően valamilyen iráni típusú nyelvet beszélt.


Letölteni ppt "Don-kubáni magyar őshaza? A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések