Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai Oktatási esélyegyenlőség – Magyarország 2015 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Ostorics László Oktatási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai Oktatási esélyegyenlőség – Magyarország 2015 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Ostorics László Oktatási."— Előadás másolata:

1 A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai Oktatási esélyegyenlőség – Magyarország 2015 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Ostorics László Oktatási Hivatal

2 Az előadás vázlata 1.A PISA és az OKM adatainak viszonya 2.Hogyan írja le a két mérés a sikeresség és a családi háttér közötti összefüggést? 3.A mérések esélyegyenlőséggel kapcsolatos adatainak trendjei 4.A mérések eredményeinek „területisége” 5.A mérések eredményei és az intézmény képzési típusa 6.Egy példa a hatékony oktatáspolitikai beavatkozásra

3 A PISA és az OKM adatainak viszonya

4 A két mérés alapvető jellemzői OKMPISA Megrendelő Mo.OECD Célcsoport 6., 8., 10. évfolyam15 éves tanulók (7., 8., 9., 10. évfolyamosok) Területek Szövegértés, matematikai eszköztudás, természettudomány Szövegértés, alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természet- tudományi műveltség Minta Nincs, teljes körű ~ fő 170 iskola, 35 tanuló ~5000 fő Gyakoriság Évente3 évente Visszajelzés szintje Tanuló, osztály, telephely, intézmény, fenntartó, országos Országos

5 A PISA2009 minta évfolyamok szerinti megoszlása OKM2008, 8. évfolyam OKM2010, 10. évfolyam OKM2009, 10. évfolyam

6 A PISA és OKM skálák hasonlósága  Szövegértés  Összehasonlításképpen:  PISA2009 matematika és szövegértés SML pontszámok közötti korreláció: 0,65 (0,013).  OKM2009 matematika és szövegértés pontszámok közötti korreláció: 0,71 (0,002).  OKM-ben a évfolyam és OKM évfolyamos szövegértés eredmények közötti korreláció: 0,77 (0,002). OKM populációKorreláció a PISA2009 skálán elért eredménnyel* (S.H.) 2008, 8. évfolyam0,75 (0,010) 2009, 10. évfolyam0,75 (0,014) 2010, 10. évfolyam0,74 (0,012) A PISA esetében a súlyozott maximum likelihood (SML) pontszámot vettük figyelembe. A korrelációk hibáit a PISA súlyokkal és hibaszámítási algoritmussal számítottuk.

7 Hogyan írja le a két mérés a sikeresség és a családi háttér közötti összefüggést?

8 Az OKM CSH-index és a PISA ESCS-index  Apa iskolai végzettsége  Anya iskolai végzettsége  Található-e a család birtokában legalább egy számítógép  Van-e a diáknak saját könyve  Az otthon található könyvek száma  2013-tól: halmozottan hátrányos státuszú-e  A tanulói képességekben mutatkozó különbségek 19-29%- át megmagyarázza 2014-ben  A szülők foglalkoztatási státusza  A szülők legmagasabb iskolai végzettsége  A család által birtokolt kulturális javak  Az otthon elérhető oktatási erőforrások és eszközök  Az otthon található könyvek száma  A család gazdasági helyzete  A tanulói képességekben mutatkozó különbségek 31,6%-át megmagyarázza 2012-ben (OECD- átlag: 20,7%)

9 A PISA és OKM skálák hasonlósága  PISA ESCS-index és OKM CSH-index OKM populációKorreláció a PISA2009 ESCS- indexével* (S.H.) 2008, 8. évfolyam0,79 (0,009) 2009, 10. évfolyam0,80 (0,014) 2010, 10. évfolyam0,78 (0,011) A korrelációk hibáit a PISA súlyokkal és hibaszámítási algoritmussal számítottuk.

10 A mérések esélyegyenlőséggel kapcsolatos adatainak trendjei

11 A családi háttér és a szövegértési teljesítmény összefüggése 10. évfolyamon iskolatípusonként 2006-ban és 2014-ben

12 PISA 2006 és 2012 Várható eredménykülönbség, ha két tanuló iskolájának státusza azonos, családjaik státusza között pedig egységnyi különbség van Várható eredménykülönbség, ha két tanuló családjának státusza azonos, iskolááik státusza között pedig egységnyi különbség van természettudomány 7 pont85 pont matematika3 pont98 pont

13 Az eredmények „területisége”

14 A régiók közötti eredménykülönbségek OKM szövegértés

15 A régiók közötti különbségek – családi háttér RégióÁtlagos CSH-index Észak-Magyarország -0,415 Észak-Alföld -0,4 Dél-Dunántúl -0,149 Dél-Alföld -0,05 Közép-Dunántúl 0,03 Nyugat-Dunántúl 0,109 Közép-Magyarország 0,184 Budapest 0,6

16 A mérések eredményei és az intézmény képzési típusa

17 Az intézmény típusa - PISA 2009 SzövegértésMatematika Természet- tudomány Ált. isk Gimn Szki Szakisk

18 Az intézmény típusa – OKM 2015

19 Egy oktatáspolitikai példa A lengyel PISA-eredmények az 1999-es oktatási reform után

20 Az 1999-es lengyel reform alapelemei  Nemzeti alaptanterv létrehozása az iskolai autonómia növelésével együtt;  Az iskolaszerkezet teljes átalakítása:  Hosszabb alapozó szakasz: 4 > 6 évfolyamra;  6. évfolyam után automatikus továbblépés a 3 évfolyamos „gimnáziumba”;  A 9. évfolyam végére kerül az első szelekciós pont, utána 3 évfolyamos középiskolák;  Külső mérési rendszer bevezetése

21 Az eredmények tükre SzövegértésMatematikaTermészettudomány PISA2000PISA2006PISA2006 becsült Összes iskola Szakiskolák Szakközépiskolák Gimnáziumok 543- A lengyel 15 évesek eredményei között Hogyan változott a családi hétterük alapján szakiskolába, szakközépiskolába és gimnáziumba „való” gyerekek becsült eredménye?

22 Összefoglalás  Az OKM és a PISA eredményei „támogatják” egymást.  A családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggése mindkét mérés szerint igen erős:  Ez jelentkezik területi szinten,  A képzési típusok szintjén is;  Műveltségi területtől független;  Mióta mérés van, azóta ez a hatás nem változott kimutathatóan.  Van hatékony példa a korai szelekció áldatlan hatásainak megfékezésére


Letölteni ppt "A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai Oktatási esélyegyenlőség – Magyarország 2015 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Ostorics László Oktatási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések