Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5.3 A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi- szabadság­harc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5.3 A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi- szabadság­harc."— Előadás másolata:

1 5.3 A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi- szabadság­harc.

2 https://www.youtube.com/watch?v=5FHiWfO4sj0 A Rákóczi szabadságharc -videótanár https://www.youtube.com/watch?v=GHZdDq95KI8 Magyarország Története 20. rész - A Török Kor Vége https://www.youtube.com/watch?v=BlMI9yj_pNU Magyarország Története 21. rész - A Rákóczi-Szabadságharc Kitörés

3 A magyar nemzet története regényes rajzokban MUNKÁCSTÓL RODOSTÓIG II. RÁKÓCZI FERENC ÉLETE

4 I. Lipót XIV. Lajos

5 A török kiűzésének az ára - Habsburg abszolutizmus előretörése, - rendi és vallási sérelmek, - növekvő társadalmi elégedetlenség, - népi mozgalmak I. Lipót XIV.Lajos Tk old: A spanyol örökösödési háború kitörése tovább rontotta a helyzeten, mivel a Haditanács elrendelte a sorozást, s a válságos hadi helyzetre való tekintettel újabb adókat vetett ki. Ugyanakkor a háború rendkívül kedvező alkalmat teremtett egy Habsburg ellenes mozgalom megindítására, mert a francia- bajor előretörést megállítandó, a dinasztia szinte minden harcképes katonai egységet a nyugati fontra dobott át.

6 Magyarország története /21/ II. Rákóczi Ferenc származása és fiatalsága Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánygyermeke volt a fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona ( ).Zrínyi Ilona Apja: II. Rákóczi György és Báthory Zsófia házasságából származott I. Rákóczi Ferenc.Báthory Zsófia

7 Tk old: Apja meghalt, anyja újra férjhez ment Thököly Imréhez ban, mikor a Thököly – felkelés bukása után évekig védelmezett Munkács várát Zrínyi Ilona átadta, őt és gyermekeit a dinasztia felügyelete alá helyezték Zrínyi Ilona vizsgálói előtt Madarász Viktor festménye Zrínyi Ilona nemsokára követte férjét a törökországi emigrációba, a gyermekek nevelését – hogy hű alattvalókká legyenek- továbbra is az udvar irányította. Rákóczi Ferenc Kollonich Lipót kalócsai érsek gyámsága alatt, jezsuita szellemben végezte tanulmányait

8 Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706-ból A Rákóczi-szabadságharc és a szatmári béke A szabadságharc kezdete Rákóczi brezáni kiáltványa a „nemes és nemtelen országlakosokhoz”. A nemesség és parasztság együttes megnyerésére: – vetési és gyalui pátens. Intézkedései hatására a nemesség is csatlakozott. A kurucok gyorsan elfoglalták a Felvidéke t, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét. A szabadságharc sorsa mégis a spanyol örökösödési háború hadszínterein dőlt el. – A franciák höchstaedti veresége, – Hagyományos portyázó lovasság a nagy csatákat elveszti.

9 c_elete.pdf MUNKÁCSTÓ L RODOSTÓIG II. RÁKÓCZI FERENC ÉLETE

10

11

12

13

14 Forgách Simon KOVÁCS SÁNDOR IVÁN Forgách Simon „Áfium"-kiadása „Nagy meglepetés volt idehaza is, Bécsben is, mikor császári tábornok létére, a kurucokkal való sűrű csatározás után, váratlanul átment Rákóczi táborába. Titkot sejtettek pálfordulása mögött. A titokra teljesen csak a felkelés bukása után derült világosság, a bujdosásban valotta meg a fejedelemnek, hogy József, az ifjabb király küldötte át a felkelő magyarok megnyerésére... Miért hallgatott fontos küldetéséről? Kortársai bő­ beszédű embernek ismerték, ha ivott, nem tudott titkot tartani. Nem sokáig szolgálta a kurucokat, egy súlyos következményekkel járó mulasztása miatt Rákóczi elfogatta, s csak a felkelés vége felé bocsátotta szabadon. Sorsa megint csodálkozást keltett: nem élhetett a szatmári béke nyújtotta közbocsánattal, követte Rákóczit a számkivetésbe, A kegyelemből való kirekesztése, utána két évtizedes bujdosása majdnem olyan titokzatos, mint rejtélyes hallgatása."1 Forgách Simon (1669 — 1730) sok tekintetben még ma is titokzatos szereplője a Rákóczi-szabadságharcnak. Esze Tamás, a korszak kiváló kutatója „a kuruc gondolathoz való viszonyát" így jellemzi:

15

16 Károlyi Sándor

17 Rákóczi háza Rodostóban ….a magyar országgyűlésen alkotott XLIX. törvénycikkel, amely Rákóczit, Bercsényit és társaikat, akik az amnesztiát nem vették igénybe, a haza nyilvános ellenségeinek, hazaárulóknak és az igazi szabadság felforgatóinak, összes javaikat a királyi kincstár számára lefoglalandónak jelenti ki. Rákóczi ekkor még Franciaországban élt, ahol nemcsak a király, hanem általában a magasabb társaskörök is kedvelték szeretetreméltó egyéni tulajdonságaiért és nagy műveltségéért. Hányattatása közben veleszületett vallásos érzése is erősebben szólalt meg benne. Elidegenedett a zajos udvari élettől és remeteségre vágyott. Visszavonult a kamalduliak grosboisi kolostorába. Különösen XIV. Lajos szeptember 1-én bekövetkezett halála után száműzte magát a társaságból; anélkül azonban, hogy Magyarország újabb feltámadásának eszméjét elejtette volna ban Törökország újra háborúba szállt III. Károly császár és magyar király ellen. Fülöp spanyol király, aki az olasz tartományokat szerette volna elfoglalni, fölbiztatta Rákóczit, hogy Törökországon át siessen Magyarországba és szólítsa talpra az elégedetlenkedőket. Rákóczi szeptember 15-én társaival elindult Törökországba hajón.

18 Érdekességek, egyéb

19

20

21 ű ű Rendi konföderáció

22 Érettségi feladatok

23 2006. Február 17. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (rövid) Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával, hogy milyen körülmények között született meg a sárospataki országgyűlés határozata, és értékelje annak politikai, katonai jelentőségét!

24 A Rákóczi-szabadságharc

25 „9. végzés. Azok megvigasztalására, akik mint paraszti sorúak vállalják vagy a jövőben vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját személyükben és a földesurak földjéről elköltözni akaró kiskorú gyermekeik személyében, földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és felmentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek.” (A sárospataki országgyűlés határozata, 1708)

26 „Az volt a célom, hogy több külföldi hatalom kezességével biztosított békét érjünk el. […] A höchstädti vesztett csata óta elvesztettem reményemet az idegen csapatok segítésében, és ezért nagyon is hajlottam a békére, de az ország érdekének megfelelő békékre, melyet csak az angolok és a hollandok közbenjárására remélhettem [...]” (Rákóczi emlékiratai)

27 15. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (rövid) Mutassa be a Rákóczi-szabadságharc első időszakát ismeretei és a források alapján! Válaszában érintse a hadsereg-szervezési kérdéseket és a külpolitikai helyzetet! Használja a történelmi atlaszt! „[…] megszálltunk

28 „[…] megszálltunk egy Klimec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkid-hegyek lábánál. Ez, ha jól emlékszem, június 16-án volt. […] elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal felszerelve, velük ötven lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom […] A népség parancsnokai között csak Móriczot és Horváthot lehetett katonának nevezni, Majos, aki velem jött, nemességének előjogán akarta őket vezényelni, de részegeskedő, pimasz és összeférhetetlen fiatalember volt, s ezért nem alkalmas erre a tisztségre. De ez a népség nem is akarta a parancsait követni, a magyar nép és nemesség között fennálló természetes gyűlölet miatt. Végeredményben azonban mindnyájan olyan tudatlanok és összeférhetetlenek voltak, hogy még egy tizedes feladatát sem voltak képesek ellátni. De minthogy a nép tisztelte őket, nem lehetett elvenni a rangjukat, egyébként akkor nem is lehetett volna a helyükre jobbakat találni.” (II. Rákóczi Ferenc emlékirata a szabadságharc kezdetéről)

29 „[…] a hadak, nem találván több ellenséget, s azt vélvén, hogy egész Magyarország meghódításával biztonságba jutottak, a maguk dolgával kezdtek törődni és az ellenségtől ejtett prédával visszavonultak. Mindent megkíséreltem Felség ami tőlem tellett, hogy a szerte kóborló hadakat összegyűjtsem, mégis mivel a nagyon kemény szigorúságnak kárát vallhattam volna oly hadi nép közt, amelyet mind a szabadság túlzottan tágas felfogása, mind személyem igen nagy kedvelése lelkesít, a fenyegetéseket ígéretekkel és kedvükben járással váltogattam, nehogy bármit is elmulasszak, amivel hazámnak és Felségednek ügyét előbbre vihetem.” (Rákóczi levele XIV. Lajosnak; 1704.) „A höchstädti csatavesztés […] megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor választófejedelemmel. Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, melynek nehézségeit nagyon is előre láttam.” (Részlet Rákóczi Ferenc emlékiratából)

30 A katonai erőviszonyok alakulása a Rákóczi- szabadságharcban

31 Érdekességek

32 Olaj, vászon, 176x236 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán búcsúja a bécsújhelyi börtönben Madarász valamennyi históriai képének tárgyát a magyar hősi múltból merítette. Ehhez a festményéhez "egész népvándorlás indult meg", amikor ban itthon kiállították. Az osztrák uralom ellen és a magyarok alkotmányos jogainak visszaállítására törő Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet ábrázolja. A két hazafi a bécsújhelyi börtönben búcsúzik egymástól kivégeztetésük előtt, 1671 márciusában. Th. Gautier így jellemezte őket: "Férfias vonásaikról inkább a hasztalan áldozat miatt érzett fájdalom olvasható le, semmint az élet sajnálata. Boldogan halnának meg, ha elmúlásuk visszaadná a hazának az elvesztett jogokat." A háttérben dölyfösen álló császári csatlósok csoportja még jobban kiemeli a két főalak bensőséges összetartozását. A mű kompozíciós és jellemzésbeli értékeihez méltóak festői kvalitásai: a pazar festőiségű képen a lokálszíneket finom árnyalatok és reflexek gazdagítják. Forrás:

33 Zrínyi Ilona Munkács hős védője Madarász Viktor (1830—1917): Zrínyi Ilona Munkács várában (Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt) (1859)


Letölteni ppt "5.3 A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi- szabadság­harc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések