Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5.3 A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5.3 A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke."— Előadás másolata:

1 5.3 A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke.
A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai: – a török kiűzésének az ára (Habsburg abszolutizmus előretörése, rendi és vallási sérelmek, növekvő társadalmi elégedetlenség, népi mozgalmak), – a Rákóczi-szabadságharc kitörésének közvetlen előzményei. A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. Kölcsönös engedmények a szatmári békében: – a Rákóczi-szabadságharc kimenetele, – a szatmári béke „pontjai”, a kölcsönös engedmények okai és következményei. Emelt szint A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós: – a Habsburg és a Török Birodalom nagyhatalmi helyzetének változásai és az egy­más­hoz fűződő kapcsolataik alakulása a XVII. században, – a hagyományos hatalmi rendszer (rendi dualizmus) felbomlása Magyarországon, – magyar rendi mozgalmak a XVII. század második felében, – Zrínyi Miklós pályafutásának legfontosabb állomásai, életműve. Célok és lehetőségek a Rákóczi-szabadságharcban: – a Rákóczi-szabadságharc sikereinek és kudarcainak háttere (a szabadságharc ala­ku­lásának társadalmi, gazdasági, hadászati és nagypolitikai dimenziói), – a kuruc állam és társadalom: a társadalmi és politikai berendezkedés alternatívái (erős fejedelmi hatalom, a rendi konföderáció problematikája, a rendek és a katonás­kodó jobbágyparasztság kapcsolata), – a kuruc szabadságharc nemzetközi környezete (partnerek, ellenfelek, a rendi hata­lom­átvétel lengyel példája, a függetlenség korlátai és lehetőségei). A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadság­harc.

2 Magyarország Története 20. rész - A Török Kor Vége
https://www.youtube.com/watch?v=GHZdDq95KI8 Magyarország Története 21. rész - A Rákóczi-Szabadságharc Kitörés https://www.youtube.com/watch?v=BlMI9yj_pNU A Rákóczi szabadságharc -videótanár https://www.youtube.com/watch?v=5FHiWfO4sj0

3 A magyar nemzet története regényes rajzokban
MUNKÁCSTÓL RODOSTÓIG II. RÁKÓCZI FERENC ÉLETE

4 I. Lipót XIV. Lajos

5 I. Lipót 1701-1714 - Habsburg abszolutizmus előretörése,
Tk old: A török kiűzése után természetesen eltértek egymástól a rendek és az udvar elképzelései Magyarország további sorsáról. Az előbbiek úgy gondolták, hogy az ország belsőügyeiben övék a döntés joga, Bécs viszont élni akart a számára kedvező lehetőséggel, s –amennyiben lehetséges- felújítani az abszolutisztikus törekvéseit. Nagy létszámú saját katonaság hiányában a rendeknek nem lehetett esélyük a beleszólásra, így a Habsburgok kezébe került az ország új berendezése. Az elméleti alapot ismét a jogeljátszás adhatta és az, hogy Magyarországot fegyverrel visszaszerzett területnek tekintették. Az erre hivatkozó intézkedések széles körű társadalmi elégedetlenséget okoztak, amely az új században a Rákóczi-szabadságharcba torkollott. A rendek az 1687-es pozsonyi országgyűlésen lemondtak a szabad királyválasztójogukról, és elismerték a Habsburgok fiúági örökösödését. Ugyanitt eltörölték az Aranybulla ellenállási záradékát is. A törökök kiűzésével az udvar nem állította vissza az ország korábbi egységét, a területeket külön igazgatta. A központi kormányszervek irányítása mellett megmaradtak a vármegyék is. Erdélyt nem csatolták Magyarorszához, az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldium meghagyta különállását és berendezkedését. Élére kormányzót (gubernátort)neveztek ki, de az igazi hatalom a katonai parancsnokok kezében maradt. Nemcsak ezek az intézkedések sértették a nemesek érdekeit, hanem a birtokok ügye is . A visszaszerzett területeket az udvar a fegyverjog alapján kincstári tulajdonná minősítette, s átadását feltételekhez kötötte. A jogbiztosító iratok bemutatása mellett a földbirtok értékének 10% kellett kifizetni megváltás címén az Újszerzeményi Bizottságnak. Egyedül a katolikus egyház mentesült ez kötelezettség alól. XIV.Lajos Tk old: A spanyol örökösödési háború kitörése tovább rontotta a helyzeten, mivel a Haditanács elrendelte a sorozást, s a válságos hadi helyzetre való tekintettel újabb adókat vetett ki. Ugyanakkor a háború rendkívül kedvező alkalmat teremtett egy Habsburg ellenes mozgalom megindítására, mert a francia-bajor előretörést megállítandó, a dinasztia szinte minden harcképes katonai egységet a nyugati fontra dobott át. A török kiűzésének az ára - Habsburg abszolutizmus előretörése, - rendi és vallási sérelmek, - növekvő társadalmi elégedetlenség, - népi mozgalmak

6 II. Rákóczi Ferenc származása és fiatalsága
Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánygyermeke volt a fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona ( ). Apja: II. Rákóczi György és Báthory Zsófia házasságából származott I. Rákóczi Ferenc. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC OKAI, FŐBB KATONAI ÉS POLITIKAI ESEMÉNYEI 1. A Rákóczi-szabadságharc ( ) a) sérelmek, okok - A török kiűzése után (1699, karlócai béke) a bécsi udvar kezébe került az ország irányítása. Ezt a nemesség és a parasztság is érzékelte. Az előbbi előjogainak megsértése, az utóbbi a megemelt adóterhek miatt neheztelt a Habsburg-kormányzatra. - A török kiűzéséből a császári csapatok oroszlánrészt vállaltak. Az évi pozsonyi országgyűlésen I. Lipót jól kiaknázta a magyar rendek - Buda visszavétele után tapasztalható - engedékenyebb hangulatát: A rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, és elismerték, hogy a Habsburg uralkodók fiúági leszármazottai egyszerűen öröklik a magyar koronát (örökös királyság). Ugyancsak lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról. A bécsi udvar követelésére a magyar nemesek rákényszerültek az idegen urak befogadására is. Sok császárhű idegen kapott birtokot Magyarországon (főleg katonák). A jobbágyságra nehezedő állami adóterhek megnövekedtek. A parasztháztartások különösen a katonák elszállásolását, élelmezését (porció) sínylették meg, mert a fegyveresek túlkapásai nem ismertek határt. A szállítási kötelezettség (forspont) hosszú időre elvonta a jobbágyot az otthoni munkától. Nem állították vissza az ország területi egységét: a Diploma Leopoldium (1690) Erdély különállásáról rendelkezett, élére gubernátort (kormányzó) állítottak. Protestánsellenes intézkedéseket hoztak.  - A harcok elültével napirendre került az ország új berendezésének kérdése. Az egykori hódoltság területét a Habsburgok új szerzeménynek tekintették, s az ottani birtokügyek intézésére megalakították az Újszerzeményi Bizottságot (Neoaquistica Comissio, 1688). A Bécsben működő testület alaposan megválogatta, hogy kit helyez vissza régi birtokaiba. Aki nem tudta hiteles oklevéllel igazolni jogait a kérelmezett földekre, elutasították, s a gazdátlan területeket kincstári tulajdonba vették. Aki visszakerülhetett ősei birtokára, „fegyverváltság" címén kénytelen volt kifizetni a birtok becsült értékének 10%-át. -  Az új berendezkedés a társadalom egyéb rétegeit is kiforgatta eredeti állapotukból. Mivel a török elleni védelmi vonalra már csak a  déli határvidéken volt szükség - ahol a Habsburgok létrehozták a szerb határőrvidéket - , az ország belsejében fekvő végvárak katonaságát elbocsátották. Sok végvár felrobbantását elrendelték, hogy azok ne váljanak a bujdosók, a császáriak ellen fellépők támaszpontjaivá. A császár a hajdúk katonai szolgálataira sem tartott igényt, majd megszüntette kiváltságaikat. b) a szabadságharc kibontakozása - A XIV. Lajossal folytatott, leleplezett levelezése miatt Lengyelországba menekült II. Rákóczi Ferencet májusában kereste fel Brezán várában a tiszaháti paraszti szervezkedést vezető Esze Tamás. Rákóczi  ekkor elhatározta, hogy az elégedetlenek élére áll. Kiadta a brezáni kiáltványt,  melyben fegyverbe szólított „nemest és nemtelent" az elnyomó Habsburgokkal  szemben, megfogalmazta a magyarság főbb sérelmeit. - Az első találkozás a felkelőkkel a határon csalódás volt: mindkét fél arra számított, hogy a másik nagy seregekkel, támogatással rendelkezik. - A tiszahátiaknak átadott piros selyemzászlók feliratával Rákóczi a harc célját így jelölte meg: Cum Deo pro patria et libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért). - Rákóczi az augusztus 28-án kiadott vetési pátensben mentesítette a katonának állt jobbágyokat, otthon maradt feleségeiket és gyermekeiket a földesúri terhek alól. Hadseregéhez így tömegesen csatlakoztak a jobbágyok. A pátens ugyanakkor jelzés volt a nemesség felé: nincs szó általános jobbágyfelszabadításról. c) katonai sikerek - Rákóczi az ősz elejére felszabadította a Tiszántúlt. Győzelmei hatására megindult táborába a vármegyei köznemesség, majd a főnemesség: a szabadságharc a nemesség és a jobbágyság összefogásával országos méretűvé teljesedett ki. - A kuruc támadás a Felvidék és a déli részek birtokbavételével folytatódott. Csak a francia előrenyomulás megtorpanásán múlott, hogy a Habsburg-ellenes erők nem egyesülhettek. (A kurucok már 1703 decemberében Bécs alatt voltak.) d) A nemzetközi erőviszonyok változásai augusztus 13-án a höchstadti csatában a császári és az angol csapatok győzelmet arattak a franciák és a bajorok felett. Ez az esemény fordulatot hozott a kurucok Habsburg-ellenes küzdelmében is. A császári hadvezetés egyre több katonát vethetett be a magyarországi fölkelők ellen. Már ekkor eldőlt, hogy a Rákóczi vezette szabadságharcot csak a tisztes kiegyezés érdekében érdemes folytatni. (Ennek háttere: A spanyol örökösödési háború ( ) tétje a spanyol Habsburgok kihaltával gazdátlanná vált világbirodalom megszerzése volt. Trónjáért az osztrák Habsburgok és a francia Bourbonok vetélkedtek. Az utolsó spanyol Habsburg halálakor (1700) XIV. Lajos Anjou Fülöpöt a francia trón örökösévé nyilvánította, ami Franciaország és Spanyolország "egyesülését" jelentette volna perszonálunió keretében. Döntése az európai erőegyensúly megbomlását eredményezte volna. Ez nemcsak a rivális osztrák Habsburgok, hanem a többi európai hatalom ellenállását is kiváltotta. Kitört tehát a háború. - A másik európai összeütközés az észak-európai hegemóniáért tört ki. Az ún. északi háborúban ( ) a Baltikum feletti uralomért folyt a harc. Két terjeszkedő hatalom, Svédország és Oroszország érdekei ütköztek. Ez a két nagy esemény adta a szabadságharc nemzetközi hátterét, befolyásolta kimenetelét.) e) A szabadságharc csúcspontja szécsényi országgyűlés: kiépül független magyar kuruc államszervezet (rendi konföderáció) Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem, külpolitikában, katonai és pénzügyekben teljhatalommal rendelkezik (ezt nevezzük „nemzeti abszolutizmusnak - abszolutizmus, de a nemzet érdekében), végrehajtó hatalom a 24 tagú szenátus, élén Bercsényi elnököl. - Dunántúli offenzíva (Bottyán János sikerei). Erdély elvesztése és visszaszerzése (1705- 06 - szintén Bottyán János sikerei). - A nemesség egy része tűrhetetlennek tartotta a lassan négy éve tartó hadiállapot rá nehezedő terheit, s rossz néven vette Rákóczi állam-központosítási terveit (1705 szécsényi országgyűlés).. Minden baj forrását a háborúban és a fejedelem intézkedéseiben látta. Sokan elfogadták volna a Habsburgok fennhatóságát, ha a király biztosítja jogaikat és kiváltságaikat. Rákóczi és hívei egyértelművé akarták tenni Magyarország különállását a birodalomtól. Ettől remélték, hogy a Habsburgok ellen harcoló hatalmak egyenjogú félként kezelik a kurucokat.  - XIV. Lajos viszont közölte, hogy lázadókkal nem szövetkezhet nyíltan. - Az 1707 nyarán összeült ónodi országgyűlésen kimondták az ország  függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. A háborús terhek elosztására általános adózást vezettek be. A jövedelem alapján történő fizetési kötelezettség alól nem bújhatott ki köznemes, főúr, főpap, de még a fejedelem sem. Továbbá: gazdasági intézkedések történnek, tervek az ipar és a kereskedelem fejlesztésére: manufaktúrák fejlesztése (textil, fegyver), rézpénz-veretés. Fő fegyvernemek: könnyűlovasság, gyalogság (kis számú tüzérség). Portyázó harcmodor. súlyos vereség Trencsénynél. Átállások, szökések kezdődnek: a nemzeti összefogás bomlik. Az anyagi erők kimerülőben. f) A szabadságharc bukása, a szatmári béke - A francia király a trónfosztásról hozott határozat ellenére sem váltotta be ígéretét, és nem kötött szövetséget a kurucokkal (lázadókkal nem köt szövetséget) Anyagi támogatása is csökkent (addig évente kb. 10 ezer tallért küldött) - Az ónodi országgyűlés után egyre nyilvánvalóbbá vált a szabadságharc bukása. A hanyatlást nem lehetett megállítani. Rákóczinak egyetlen reménye maradt. Még 1707-ben, Varsóban szövetséget kötött I. (Nagy) Péter cárral. - Az utolsó csata Romhánynál (1710) - ez is kudarc. - A fejedelem Lengyelországba utazott, hogy katonai segítséget kérjen a cártól. Indulásakor felhatalmazta Károlyi Sándort, a kuruc hadak főparancsnokát, hogy időhúzó tárgyalásokat folytasson a császári főparancsnokkal. Károlyi azonban nem színleg tárgyalt: a megegyezés mindkét fél számára elfogadható módját kereste. április végén aláírták a szatmári békét, rá egy nappal a kurucok letették a fegyvert a majtényi síkon. A Habsburgok és a magyar rendek közötti békeszerződés büntetlenséget ígért a felkelőknek, helyreállította a nemesi jogokat és a rendi dualizmust. A korábbi szerepét megőrizte a rendi országgyűlés, a nemesi vármegye jelentős önállóságot biztosított Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belül. Megengedték a szabad vallásgyakorlatot. A  függetlenséget nem, de a rendi különállást elnyerte az ország. II. Rákóczi Ferenc száműzetésbe kényszerül, 1735-ben hunyt el a törökországi Rodostóban. II. Rákóczi Ferenc származása és fiatalsága Magyarország története /21/

7 Tk old: Apja meghalt, anyja újra férjhez ment Thököly Imréhez ban, mikor a Thököly – felkelés bukása után évekig védelmezett Munkács várát Zrínyi Ilona átadta, őt és gyermekeit a dinasztia felügyelete alá helyezték Zrínyi Ilona vizsgálói előtt Madarász Viktor festménye Zrínyi Ilona nemsokára követte férjét a törökországi emigrációba, a gyermekek nevelését – hogy hű alattvalókká legyenek- továbbra is az udvar irányította. Rákóczi Ferenc Kollonich Lipót kalócsai érsek gyámsága alatt, jezsuita szellemben végezte tanulmányait

8 Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706-ból
A szabadságharc kezdete •          1703. Rákóczi brezáni kiáltványa a „nemes és nemtelen országlakosokhoz”. •          A nemesség és parasztság együttes megnyerésére: •           – vetési és gyalui pátens. •          Intézkedései hatására a nemesség is csatlakozott. •          A kurucok gyorsan elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét. •          A szabadságharc sorsa mégis a spanyol örökösödési háború hadszínterein dőlt el. –        A franciák höchstaedti veresége, 1704. –        Hagyományos portyázó lovasság a nagy csatákat elveszti.  , aA zászlólap a XVIII. század lovassági zászlóira jellemzően zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipán motívummá torzult. Tekintettel arra, hogy jelentését a kortársak szemében már elveszítette, egyszerű díszítő elemmé vált. Az előlapon a magyar királyság lombkoronás címere látható Pro Libertate (A szabadságért) felirattal, hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve.     A Rákóczi-szabadságharc és a szatmári béke

9 MUNKÁCSTÓ L RODOSTÓIG II. RÁKÓCZI FERENC ÉLETE
Rákóczi fejedelem zászlaja (Másolat)   A kortárs szóhasználatban magyar módra vágott, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten). A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti másolata. MUNKÁCSTÓ L RODOSTÓIG II. RÁKÓCZI FERENC ÉLETE

10

11

12

13

14 KOVÁCS SÁNDOR IVÁN Forgách Simon „Áfium"-kiadása
„Nagy meglepetés volt idehaza is, Bécsben is, mikor császári tábornok létére, a kurucokkal való sűrű csatározás után, váratlanul átment Rákóczi táborába. Titkot sejtettek pálfordulása mögött. A titokra teljesen csak a felkelés bukása után derült világosság, a bujdosásban valotta meg a fejedelemnek, hogy József, az ifjabb király küldötte át a felkelő magyarok megnyerésére. . . Miért hallgatott fontos küldetéséről? Kortársai bő­ beszédű embernek ismerték, ha ivott, nem tudott titkot tartani. Nem sokáig szolgálta a kurucokat, egy súlyos következményekkel járó mulasztása miatt Rákóczi elfogatta, s csak a felkelés vége felé bocsátotta szabadon. Sorsa megint csodálkozást keltett: nem élhetett a szatmári béke nyújtotta közbocsánattal, követte Rákóczit a számkivetésbe, A kegyelemből való kirekesztése, utána két évtizedes bujdosása majdnem olyan titokzatos, mint rejtélyes hallgatása."1 Forgách Simon Forgách Simon (1669 —1730) sok tekintetben még ma is titokzatos szereplője a Rákóczi-szabadságharcnak. Esze Tamás, a korszak kiváló kutatója „a kuruc gondolathoz való viszonyát" így jellemzi: A török áfium ellen való orvosság alább vizsgálandó évi kiadása nemzeti történelmünk fényes pillanatában: a Rákóczi-szabadságharc kellős közepén hagyta el a nyomdát. Forgách Simon kuruc tábornok bocsátotta sajtó alá, s Magyarország és Erdély fejedelmének, a Zrínyiek „dicsőséges véréből" származó II. Rákóczi Ferencnek dedikálta. * * * KOVÁCS SÁNDOR IVÁN Forgách Simon „Áfium"-kiadása

15

16 Károlyi Sándor

17 …. a magyar országgyűlésen 1715. alkotott XLIX
….a magyar országgyűlésen alkotott XLIX. törvénycikkel, amely Rákóczit, Bercsényit és társaikat, akik az amnesztiát nem vették igénybe, a haza nyilvános ellenségeinek, hazaárulóknak és az igazi szabadság felforgatóinak, összes javaikat a királyi kincstár számára lefoglalandónak jelenti ki. Rákóczi ekkor még Franciaországban élt, ahol nemcsak a király, hanem általában a magasabb társaskörök is kedvelték szeretetreméltó egyéni tulajdonságaiért és nagy műveltségéért. Hányattatása közben veleszületett vallásos érzése is erősebben szólalt meg benne. Elidegenedett a zajos udvari élettől és remeteségre vágyott. Visszavonult a kamalduliak grosboisi kolostorába. Különösen XIV. Lajos szeptember 1-én bekövetkezett halála után száműzte magát a társaságból; anélkül azonban, hogy Magyarország újabb feltámadásának eszméjét elejtette volna. 1716-ban Törökország újra háborúba szállt III. Károly császár és magyar király ellen. Fülöp spanyol király, aki az olasz tartományokat szerette volna elfoglalni, fölbiztatta Rákóczit, hogy Törökországon át siessen Magyarországba és szólítsa talpra az elégedetlenkedőket. Rákóczi szeptember 15-én társaival elindult Törökországba hajón. Rákóczi háza Rodostóban

18 Érdekességek, egyéb

19 Zrínyi Miklós

20

21 Ft: rendi konföderáció- a rendek szövetsége, melyet a szécsényi országgyűlésen kötöttek. A szövetkezett rendek a városokat és a vitézlő rendeket is magukba foglalták ű Rendi konföderáció ű

22 Érettségi feladatok

23 17. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (rövid)
2006. Február 17. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (rövid) Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával, hogy milyen körülmények között született meg a sárospataki országgyűlés határozata, és értékelje annak politikai, katonai jelentőségét! Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Rákóczi-szabadságharc politikai és katonai válságának körülményeit mutatja be. A válasz kitér a sárospataki országgyűlés határozatainak értelmezésére, a jobbágyság harcokban való részvételének fontosságára. 0–4 Tájékozódástérben, időben 0–4 M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi, helyesen állítja fel az időrendet. T Rögzíti, hogy a Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 között folyt, és a feladatban felvetett probléma a harc második Szakaszára esik. A válasz tartalmazza a témával kapcsolatos legfontosabb földrajzi neveket: pl. Tiszántúl, Ónod, Szécsény. Szaknyelvalkalmazása M A vizsgázó helyesen használja a témához kapcsolódó általános, illetve konkrét fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: pl. jobbágy, szabadságharc, trónfosztás, illetve a témához tartozó fogalmakat: pl. kuruc, labanc, rendi konföderáció. 0–4 Forrásokhasználata M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy 1708-ra a Rákóczi fennhatósága alá tartozó területek jelentősen csökkentek, megállapítja, hogy a szabadságharc folytatása válságos helyzetbe került.0–4 Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó feltárja az országgyűlési határozat okait és következményeit. T Felismeri, hogy a meghirdetett program a jobbágyok számára vonzóvá tette a hadviselést, mert hajdúszabadságot biztosított, és megállapítja, hogy ezzel az intézkedéssel a szabadságharc növelhette belső támogatottságát. T Felismeri, hogy nemzetközileg elszigetelődött a szabadságharc, mert szövetségesei nem tudták támogatni, és megállapítja, hogy a hozott intézkedések ellenére a szabadságharc önmagában nem képes a Habsburg uralommal szemben eredményesen harcolni. 0–6 írásbeli vizsga / február 22. Történelem — középszint Javítási-értékelési útmutató Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2

24 A Rákóczi-szabadságharc

25 „9. végzés. Azok megvigasztalására, akik mint paraszti sorúak vállalják vagy a jövőben
vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját személyükben és a földesurak földjéről elköltözni akaró kiskorú gyermekeik személyében, földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és felmentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek.” (A sárospataki országgyűlés határozata, 1708)

26 „Az volt a célom, hogy több külföldi hatalom kezességével biztosított békét érjünk el.
[…] A höchstädti vesztett csata óta elvesztettem reményemet az idegen csapatok segítésében, és ezért nagyon is hajlottam a békére, de az ország érdekének megfelelő békékre, melyet csak az angolok és a hollandok közbenjárására remélhettem [...]” (Rákóczi emlékiratai)

27 15. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (rövid)
15. A Rákóczi-szabadságharc (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A jelölt a szabadságharc kezdeteit mutatja be. A válaszba beépíti a források lényegi tartalmát is. 4 Tájékozódás térben és időben M A témát elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó a szabadságharc első időszakát re helyezi, esetleg utal az as eseményekre.Térbeliség: Magyarország, utalásokkal az európai Összefüggésekre.4 Szaknyelv alkalmazása M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. hadsereg, szabadságharc, szövetség; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. fejedelem, kuruc, labanc. 4 Források használata M A válaszba beépülnek a négy forrásszemelvény adta információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Pl.: rögzíti a szabadságharc kezdeti nehézségeit (hadseregszervezés, nemesek és jobbágyok ellentéte), és megállapítja az atlasz segítségével, hogy a kuruc hadsereg az ország jelentős részét felszabadította, utalhat a hadsereg létszámára is. 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása M. A válasz felvázolja, milyen körülmények között érte el a szabadságharc kezdeti sikereit. T Pl.: rögzíti, hogy Rákóczi a Magyarországot ért sérelmek miatt indított szabadságharcot, és megállapítja, hogy politikai ígéreteivel maga mellé tudta állítani mind a nemességet, mind a parasztságot. T Pl.: rögzíti, hogy Rákóczi a külpolitikai helyzet ismeretében kezdte meg a szabadságharcot, ennek kapcsán utal a spanyol örökösödési háborúra és a XIV. Lajos potenciális szövetséges szerepére. 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 2 Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 15. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (rövid) Mutassa be a Rákóczi-szabadságharc első időszakát ismeretei és a források alapján! Válaszában érintse a hadsereg-szervezési kérdéseket és a külpolitikai helyzetet! Használja a történelmi atlaszt! „[…] megszálltunk

28 „[…] megszálltunk egy Klimec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot
elválasztó Beszkid-hegyek lábánál. Ez, ha jól emlékszem, június 16-án volt. […] elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal felszerelve, velük ötven lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom […] A népség parancsnokai között csak Móriczot és Horváthot lehetett katonának nevezni, Majos, aki velem jött, nemességének előjogán akarta őket vezényelni, de részegeskedő, pimasz és összeférhetetlen fiatalember volt, s ezért nem alkalmas erre a tisztségre. De ez a népség nem is akarta a parancsait követni, a magyar nép és nemesség között fennálló természetes gyűlölet miatt. Végeredményben azonban mindnyájan olyan tudatlanok és összeférhetetlenek voltak, hogy még egy tizedes feladatát sem voltak képesek ellátni. De minthogy a nép tisztelte őket, nem lehetett elvenni a rangjukat, egyébként akkor nem is lehetett volna a helyükre jobbakat találni.” (II. Rákóczi Ferenc emlékirata a szabadságharc kezdetéről)

29 „[…] a hadak, nem találván több ellenséget, s azt vélvén, hogy egész Magyarország
meghódításával biztonságba jutottak, a maguk dolgával kezdtek törődni és az ellenségtől ejtett prédával visszavonultak. Mindent megkíséreltem Felség ami tőlem tellett, hogy a szerte kóborló hadakat összegyűjtsem, mégis mivel a nagyon kemény szigorúságnak kárát vallhattam volna oly hadi nép közt, amelyet mind a szabadság túlzottan tágas felfogása, mind személyem igen nagy kedvelése lelkesít, a fenyegetéseket ígéretekkel és kedvükben járással váltogattam, nehogy bármit is elmulasszak, amivel hazámnak és Felségednek ügyét előbbre vihetem.” (Rákóczi levele XIV. Lajosnak; 1704.) „A höchstädti csatavesztés […] megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor választófejedelemmel. Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, melynek nehézségeit nagyon is előre láttam.” (Részlet Rákóczi Ferenc emlékiratából)

30 A katonai erőviszonyok alakulása a Rákóczi-szabadságharcban

31 Érdekességek

32 Madarász valamennyi históriai képének tárgyát a magyar hősi múltból merítette. Ehhez a festményéhez "egész népvándorlás indult meg", amikor 1866-ban itthon kiállították. Az osztrák uralom ellen és a magyarok alkotmányos jogainak visszaállítására törő Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet ábrázolja. A két hazafi a bécsújhelyi börtönben búcsúzik egymástól kivégeztetésük előtt, 1671 márciusában. Th. Gautier így jellemezte őket: "Férfias vonásaikról inkább a hasztalan áldozat miatt érzett fájdalom olvasható le, semmint az élet sajnálata. Boldogan halnának meg, ha elmúlásuk visszaadná a hazának az elvesztett jogokat." A háttérben dölyfösen álló császári csatlósok csoportja még jobban kiemeli a két főalak bensőséges összetartozását. A mű kompozíciós és jellemzésbeli értékeihez méltóak festői kvalitásai: a pazar festőiségű képen a lokálszíneket finom árnyalatok és reflexek gazdagítják.  Forrás: Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán búcsúja a bécsújhelyi börtönben Olaj, vászon, 176x236 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

33 Zrínyi Ilona Munkács hős védője
Madarász Viktor (1830—1917): Zrínyi Ilona Munkács várában (Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt) (1859) Zrínyi Ilona Munkács hős védője


Letölteni ppt "5.3 A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések