Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere."— Előadás másolata:

1 Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere

2 2 Települési önkormányzatok száma, lakosságszáma október 30-án

3 3 Történelmi visszatekintés 1990.: tanácsrendszer helyett önkormányzati rendszer Rendkívül széleskörű hatáskör: teljes közoktatási vertikum óvodától érettségiig Közigazgatási, államigazgatási szolgáltatások Szociális segélyezés, intézmények fenntartása, Egészségügyi alapellátás és szakellátás Minden településnek azonos feladat- és hatásköre volt mérettől függetlenül Szakmai és pénzügyi problémák jelentkezése, nagyfokú eladósodás, fokozatosan kimerültek a rendszer tartalékai

4 4 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint előzetes teljesítés Bruttó adósságállomány191,5490,11247, ,1459,628,6 Pénzforgalmi egyenleg , ,590,3112,987,0 Adósságkonszolidáció nélküli pénzforgalmi egyenleg ,5-2321,216,676,618,2

5 5 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint

6 6 Feladatmegosztás változása az állam és az önkormányzatok között 2010-től kezdődő önkormányzati megújulás, feladatok újrastrukturálása. Megyei önkormányzatok intézményeit 2012-től átvette az állam, náluk csak a területfejlesztési feladatok maradtak: komoly szerep a as uniós tervezési ciklusban. 2013: települési önkormányzatok feladatainak újra definiálása: az államigazgatási feladatok nagyrészt elkerültek az önkormányzatoktól, csak a helyi szinten szabályozandó ügyek maradtak. A járások (nem önkormányzati szint) létrejötte, járási kormányhivatalok, Az önkormányzatoknál maradó igazgatási feladatok: közös önkormányzati hivatalok a 2000 fő alatti önkormányzatok esetében: 2000 fős „bokrokat” kell létrehozni, de ez nem korlátozza az önkormányzatok önállóságát

7 7 Feladatmegosztás változása az állam és az önkormányzatok között Köznevelési feladatok közül csak az óvodai ellátás és 3000 fő felett az iskola működtetés maradt önkormányzati feladat. Az iskolák szakmai fenntartása állami feladattá vált, erre a célra jött létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Egészségügyi feladatok közül csak az alapellátás és a járó-beteg szakellátás helyi feladat, a kórházak állami fenntartásba kerültek Szociális feladatok közül a segélyezés, alapszolgáltatások, nappali ellátás, hajléktalanok ellátása, gyermekek átmeneti gondozása Kulturális területen a könyvtárak, múzeumok (megyei jogú városok) és a kiállítóhelyek, tájházak, mozgókönyvtár

8 8 Az önkormányzatok jogállása Az önkormányzati az államháztartás külön alrendszerét képezik, elkülönülve a központi alrendszertől Az önkormányzáshoz való jogot az Alaptörvény rögzíti, az önkormányzatokról sarkalatos törvény szól (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény – Mötv.) Kétszintű önkormányzati rendszer: települési (3178): község, város, megyei jogú város, kerület, főváros (egyben területi is) területi önkormányzatok (19): megyei Az önkormányzatok között nincs alá-fölé rendeltség Társulások hozhatóak létre, az Mötv. alapján kötelező társulások létrehozatala is előírható

9 9 Az önkormányzatok jogállása A helyi önkormányzás joga kétféleképpen gyakorolható: Közvetett joggyakorlás (képviselőtestületen keresztül) Közvetlen joggyakorlás (helyi népszavazás) Önkormányzati autonómiák: Szabályozási autonómia (rendeletalkotás) Gazdasági autonómia (helyi adók, vagyongazdálkodás, vállalkozás) Szervezeti autonómia (SZMSZ, társulások, szövetségek) Törvényességi felügyeletüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el Kötelező feladatot csak törvény írhat elő önkormányzat számára, ezen felül önként is vállalhatnak feladatokat

10 10 Önkormányzati feladatok, helyi közügyek Mötv. 13. §-a határozza meg, csak a valóban helyi érdekű, helyben leginkább szabályozható ügyek kerültek ebbe a körbe. A legfontosabbak: Településüzemeltetés (közvilágítás, temető, helyi közutak) Óvodai ellátás Kulturális szolgáltatások, múzeumok fenntartása, nyilvános könyvtári ellátás Szociális és gyermekjóléti ellátások Kommunális feladatok: hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, víziközmű szolgáltatás Településfejlesztés Törvény más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat

11 11 Az önkormányzatok költségvetése Jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be 2000 lakos felett kötelező a Pénzügyi Bizottság létrehozása Központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45 napon belül kell előterjeszteni Az önkormányzatnak az előterjesztést követő harminc napon belül kell az elemi költségvetésről adatot szolgáltatni a kincstár felé (amennyiben a rendeletet március 15-éig nem fogadják el, úgy az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotniuk) Működési hiány nem tervezhető Adósságot keletkeztető ügylet főszabályként csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthető Kincstár és ÁSZ ellenőrzi a gazdálkodást, 2015-től Kincstár hatásköre kibővült

12 12 Helyi adók rendszere Vagyoni típusú adók: Építményadó (max HUF/m 2, vagy a forgalmi érték 3,6%-a) Telekadó (max. 331 HUF/m 2, vagy a forgalmi érték 3%-a) Magánszemélyek kommunális adója (max HUF/év) Idegenforgalmi adó (max. 496 HUF/fő/nap) Helyi iparűzési adó: Állandó jellegű tevékenység után (max. nettó árbevétel 2%-a) Ideiglenes jellegű tevékenység után (max HUF/nap) 2015-től lehetőség nyílik az új típusú helyi adók, a települési adók kivetésére, melyet az önkormányzatok szabadon szabhatnak ki kizárólag magánszemélyekre, más adónem által nem adóztatott adótárgyra

13 13 A helyi önkormányzatok évi iparűzési adóbevételei településtípusonként Településtípus Önkormányzatok száma Iparűzési adórendelettel rendelkező önkormányzatok száma Iparűzési adóbevétel összege* millió forint Átlagos adóbevétel millió forint Egy főre jutó adóerő-képesség forint minimumamaximumaátlaga főváros* , fővárosi kerület* ,54 158, megyei jogú város ,24 916, város ,9462, nagyközség ,986, község ,818, Összesen ,8181,6 * A Főváros és kerületek között az adóbevétel a forrásmegosztási törvény alapján megosztásra került

14 14 Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A szabályozás célja az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, az államadósság kordában tartása, továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek olyan mindenképpen szükséges adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek visszafizetése biztosított.

15 15 Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A Gst. alapján 2012-től helyi önkormányzat a csak a Kormány hozzájárulásával köthet adósságot keletkeztető ügyletet. A Kormány az ügylethez akkor járul hozzá, ha: a fizetési kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át, az ügylet törvényben foglalt feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, és a működtetése biztosított, az ügylet az államháztartás adósságának teljesítését nem veszélyezteti. A nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódó ügyletekhez történő hozzájárulást a Kormány megtagadhatja. Nem szükséges a Kormány hozzájárulása az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezése esetén, a naptári éven belüli hitelnél (likvid hitel), a reorganizációs hiteleknél, valamint a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében.

16 16 Feladatalapú finanszírozási rendszer évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt, ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása került bevezetésre. A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradó és átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó 60%-a) évtől a megnövekedett állami feladatok ellátását szolgálják. A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatív finanszírozási rendszert felváltotta a feladat alapú finanszírozás. Az új finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötött felhasználású támogatások. A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítő mechanizmus (beszámítás rendszere).

17 17 A helyi önkormányzatok évi finanszírozási rendszere A feladatalapú finanszírozási rendszer 2013 – a rendszer bevezetése, alapvetéseinek lefektetése 2014 – a rendszer kiigazítása, finomhangolása, kiterjesztése 2015 – a feladatalapú finanszírozás megszilárdítása, egyedi problémák kezelése A év finanszírozási struktúrája: a gépjárműadó 40%-a illeti meg továbbra is a helyi önkormányzatokat, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet (az elfogadott költségvetés alapján) 649,3 milliárd forint támogatást tartalmaz a helyi önkormányzatok számára. Általános működési támogatások köre bővül, „Beszámítás” mellett „Kiegészítés”-t is tartalmaz a rendszer Egyes ágazati alapellátás és szakellátás működésének támogatása növekszik Önkormányzati fejlesztési támogatások keretösszegének emelése Önkormányzati fejezeti tartalék keretösszege csökken, egyedi problémák kezelésére szolgál

18 18 Helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásainak alakulása Év IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet teljesítés adatok (mFt) , , , , * , * , * , * ,6 *A Kormány önkormányzati rendszermegújító programjának eredményeként, az állam és önkormányzatok közötti feladatok újraelosztása 2012-től a megyei, majd 2013-tól a települési feladatok csökkenését, és így a helyi önkormányzatoknak juttatandó támogatási források szűkülését is jelentette.

19 19 Ágazati támogatások 1. - Általános működési támogatások - 1.Önkormányzati hivatal működésének támogatása 2.Településüzemeltetés jogcímeinek támogatása (zöldterület, köztemető (temetővel nem rendelkező önk. támogatása!), közvilágítás, közutak) 3.Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása (korábban központosított előirányzat) 4.Üdülőhelyi feladatok támogatása (korábban központosított előirányzat) 5. Egyéb kötelező feladatok támogatása (a korábbiaknál differenciáltabb) fő alatti települések: legalább 4 millió forint alaptámogatás fő lakosságszám feletti települések (ahol az egy lakosra jutó adóerő- képesség nem éri el a forintot): legalább 5 millió forintos támogatás, az egyik kategóriába sem eső települések: 3 millió forintra számíthatnak ezen a jogcímen. FONTOS! Központi Statisztikai (OSAP) adatszolgáltatás alapján történő feladat finanszírozás Megfelelő szakfeladatra történő év közbeni könyvelés elvárása

20 20 Ágazati támogatások 2. - Köznevelés I. - FONTOS! Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése szeptember 1-jén lép hatályba 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése Kiemelt kormányzati célkitűzés: esélyegyenlőség megteremtése a nevelésben, hátrányos helyzetűek korai oktatásba való terelésének megalapozása Önkormányzatok érintettsége: óvodai férőhelyek növelése, korszerű óvodai nevelés és infrastruktúra biztosítása évi költségvetési törvény ehhez kapcsolódóan: -Emelt összegű működtetési támogatást -Új célzott (2 500,0 M Ft) fejlesztési forrásokat biztosít

21 21 Ágazati támogatások 3. - Köznevelés II. - Óvodák központi költségvetési támogatása - Óvodapedagógusok és segítők elismert átlagbér alapú támogatása - A bértámogatás követi a pedagógus életpálya rendszerét -Külön támogatás a minősített óvodapedagógusok illetménynövelésének ellentételezésére -Emelt összegű óvodaműködtetési támogatás ( forint/fő) -Továbbra is támogatott a társult óvodába járó gyermekek utaztatása Óvodai kapacitásbővítést célzó fejlesztések támogatása -Új előirányzat, 2 500,0 millió forint -Pályázati rendszer a meglévő óvodai férőhelyhiány megszüntetése érdekében -NGM pályázati kiírás márciusban jelent meg a támogatási feltételekről -jelenleg folyamatban van a beérkezett igények szakmai elbírálása Köznevelési feladatok egyéb támogatás -Korm. Rendelet alapján 2 500,0 millió forintos előirányzat a KLIK által fenntartott köznevelési intézmények működtetői, illetve a hozzájárulást fizetők számára : működtetésről szóló újabb döntés éve!

22 22 Ágazati támogatások 3. - Szociális terület I. - Kisgyermek ellátások (bölcsőde, családi napközi) évben bevezetett rendszer fennmarad A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe vett osztószám csökken bölcsődéknél 240-es osztószám 235-re, családi napköziknél 251-ről 240-re változik. Gyermekek átmeneti ellátása Bevezetésre kerül a feladat alapú finanszírozás a szakosított ellátások mintájára. Feladatalapú finanszírozás bértámogatásból és üzemeltetési támogatásból áll. Közel 1 milliárd forintos többletfinanszírozást jelent az érintett intézményeknek. Szociális bentlakásos intézmények felújítása (400,0 millió forint) Elsősorban az ideiglenes bejegyzéssel rendelkező intézményekre koncentráló forrás, célja a jogszabályi feltételek teljesítése NGM hatáskörben kerül elosztásra, az év első felében

23 23 Gyermekétkeztetés (58 000,0 millió forint) Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy egy gyermek se éhezzen Több, mint 10%-os, 5,4 milliárd forintos többlettámogatás az idei évhez képest Kisebb módosítások a bértámogatásban, a kategóriák közötti folyamatos növekedés biztosítása Nyári gyermekétkeztetés jogcímen 360 millió forint többletforrást biztosít a központi költségvetés a évre (összesen 3 000,0 millió forintot) – ezzel még több rászoruló gyermek vonható be az étkeztetésbe. A költségvetési törvény a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatására további 1 milliárd forintot biztosít (pályázat útján). Ágazati támogatások 4. - Szociális terület II. -

24 24 Ágazati támogatások 5. - Szociális terület III. - Segélyezés A Kormány célja, hogy 2018-ig megvalósuljon a munkaképes népesség körében a teljes foglalkoztatottság. Ennek elérése érdekében a segélyezés terén alapvető változások történnek: 2018-ig az FHT-sok fokozatosan a munkaerőpiacra kerülnek, első lépésként II. félévétől egynegyedük közfoglalkoztatott lesz, Az FHT megállapítása és folyósítása 2015.március 1-jétől a járásokhoz került, A rendszeres szociális segély március 1-jétől megszűnt. A munkaképesek FHT-ra, a betegek és gyermeket nevelők egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak, a többiek települési segélyt kaphatnak. A lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás március 1-jétől fokozatosan beolvad a települési támogatásba, Az önkormányzati segély új neve települési támogatás, az önkormányzatok sokkal több élethelyzetben és volumenben adnak e jogcímen segélyt (ehhez adóerőképességtől függő támogatás jár).

25 25 Ágazati támogatások 6. - Kulturális terület - Nyilvános könyvtári, muzeális intézményi és közművelődési feladatok 1 250,0 millió forinttal magasabb támogatás 2015-ben. A többlet elsősorban a kistelepülések közművelődési tevékenységét segíti a fajlagos összeg változatlanul hagyása mellett legalább 1,2 millió forint minimális támogatás A többlettámogatás db kistelepülést érint pozitívan. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás évi előirányzat 180,0 millió forinttal nő A támogatás a nyilvános könyvtárak állománygyarapítását, a közművelődési intézmények eszközbeszerzését, valamint a múzeumok állandó kiállításainak megújulását segíti elő.

26 26 Beszámítás - Kiegészítés Egyes költségvetési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel A beszámítás a évinél differenciáltabb módon történik: Az alacsony adóbevételi potenciállal rendelkezőket (8 500 forint alatt) a beszámítás helyett kiegészítést kapnak (az általános támogatások összegére vetített, meghatározott százalékú kiegészítő támogatással), e felett sávosan jelentkezik az elvonás. Kibővült a beszámítás alá tartozó támogatások köre a külterületi támogatással, az ifa kiegészítéssel és az egyéb önkormányzati feladatok támogatásának 50 %-ával. A levonandó számított bevétel az ipa adóalap 0,5 %-áról 0,55 %-ára nő, a nagyon magas adóbevétellel bíró önkormányzatok esetében még magasabb 0,65 %-ot is elérő mértékkel. A sávokat a következő táblázat mutatja be.

27 27 Beszámítás - Kiegészítés

28 28 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja A konszolidáció indokai: nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni, a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam ben, a többcélú kistérségi társulások megszűntek, ezért adósságuk teljes mértékben visszafizetésre került 2012-ben, az 5 ezer fő feletti településeknél – adóerő-képességükkel arányosan %-os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság, a teljes fennmaradt adósság átvállalásra került 2014 februárjában.

29 29 Az önkormányzatok és társulások adósságkonszolidációja A konszolidációban érintett önkormányzatok és társulások száma, valamint a konszolidált adósság összege ütemenként millió forintban Ütem Érintett önkormányzatok és társulások száma Konszolidáció összege megyei önkormányzatok , ezer fő alatti önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások , ezer fő feletti önkormányzatok , minden önkormányzat és társulás ,4 Összesen 2 082* ,8 *a több alkalommal konszolidált önkormányzatok az összegben egyszer szerepelnek

30 30 Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kompenzációja A Belügyminisztérium kezelésében lévő „Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás” előirányzatból ban csak ezen önkormányzatok részesülhettek támogatásban. A „BM EU Önerő Alap”-ból ezen települések magasabb, akár 75%-os támogatásra pályázhattak. A Kormány döntése alapján közt e települések összesen 50 milliárd forint támogatásra pályázhatnak elmaradt fejlesztéseik megvalósítására. A évi pályázatok alapján 12,1 mrd Ft kifizetése már megtörtént től uniós forrásokból lesz biztosított e települések támogatása. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja

31 31 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere."

Hasonló előadás


Google Hirdetések