Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A transznacionális és multinacionális vállalatok fogalma, szerveződésük, működésük alapvetései Jablonszky Ábel Földrajz II. BSc. 2008.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A transznacionális és multinacionális vállalatok fogalma, szerveződésük, működésük alapvetései Jablonszky Ábel Földrajz II. BSc. 2008."— Előadás másolata:

1 A transznacionális és multinacionális vállalatok fogalma, szerveződésük, működésük alapvetései Jablonszky Ábel Földrajz II. BSc

2 Miről is beszélünk?  „Transznacionális (vagyis országok,illetve nemzetek fölött álló) vállalatnak nevezzük azokat a nagyvállalatokat, amelyeknek egy adott országban van a székhelye, és teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata/leányvállalatai más országban/országokban működnek.” (Bernek Á., 2004)

3 TNC vagy „multi”?  A TNC központja egy országban van  A multinacionális vállalat központja, több országban van pl. DC  De nincs kizárólagosság, egy multi általában TNC is egyben  Pl. TESCO, Coca-Cola, McDonald’s, IBM, Microsoft, Exxon Mobil, General Electric, GM, Ford, Toyota, VW, PSA, FIAT stb.

4 TNC jellemzői  A gazd. tevékenységek feletti ellenőrzési joguk nemzetgazdaságokon átívelő  Országok, régiók termelési tényezői közti különbségeket kihasználják  Nagy földr. flexibilitás: globálisan mérlegeli, hol, s milyen erőforrásokat használ  Cél: „globális optimalizáció” vagy „abszolút költségelőny”. Azaz költségminimalizálás és profitmaximalizálás -> „globális profit” a fő

5 Mi az a globális optimalizáció?  Egy üzletstratégia, 2 fajtája van:  Horizontális: különböző márkájú, típusú termékek párhuzamos gyártása, még jobban lefedvén a piacot  Vertikális: egy termék előállításának munkaszakaszait szétdobják a világban, így minimalizálják a költségeket. Majd a részegységeket iparágon (intra-industry trade) és vállalaton belüli (intra-firm trade) kereskedelem* révén elszállítják a végszerelés helyére és összeáll a termék. * Ez zavart idéz elő a külkerben, nem valós értéket jelentenek be (adó), követhetetlen...

6 TNC-k következménye  Mivel világpiacban gondolkodnak, ~mindenhol megjelennek ->globális életmód pl. McDonald’s, Coca-Cola, Nike...  Bekapcsol térségeket a körforgásba  Fejlesztőerőként hathat (tőke, munkahely…)  De nincs „erkölcse”: a fejlett országokban tiltott dolgokat fejlődőkben megtehet  Óriási pénz- és hatalomkoncentráció

7 TNC-k következménye  Forgalmuk, jelentőségük meghalad sok nemzetgazdaságot (pl. GM>Norvégia)  Kisebb versenytársak képtelenek a versenyre – pl. kisboltok válsága  Konzerválja a lemaradást (pl. technológiai)  ~Lehetetlen őket felülről ellenőrizni, így nincs igazi korlátozás – erkölcsi, politikai aggályok  Mi lesz a vége a terjeszkedésnek? Ágazatkartellek?

8 Jelentősségük  1999-ben 63 ezer TNC, 690 ezer külföldi leányvállalat (ENSZ)  Világkereskedelem ~2/3-át TNC-k adják  Árucsere ~fele konszernen belüli, nemzetközi kereskedelem ~30%-a intra-firm  Anyavállalatok és leányvállalataik földrajzi megoszlása elég „beszédes”: anyavállalatok 80%-a fejlett, leányvállalatok 90%-a fejlődő vagy közepesen fejlett országban van… „Regyarmatosítás”?

9 Bizonyos helyek felértékelődése  A leányvállalatok >1/3-a Kínában van  Jelentős Kelet- és Délkelet-Ázsia  Felértékelődött az évtizedben Oroszország (piac, bérköltségek, enyhébb szabályozás…)

10 ?

11 Bizonyos helyek felértékelődése  A leányvállalatok >1/3-a Kínában van  Jelentős Kelet- és Délkelet-Ázsia  Felértékelődött az évtizedben Oroszország (piac, bérköltségek, enyhébb szabályozás…)  Fontos lett K-K- és K-Európa – leányv.~1/3 (bérköltség, már elég képzett munkaerő)

12 Magyarország K-K-Eur-ban (amerikai vállalatok leányválallatai)

13 „Stratégiai földrajzi hely” kiválasztása 1. A piac bővülése 2. A piac nagysága 3. Profitkilátások 4. Politikai és társadalmi biztonság 5. Jogi és szabályozási környezet 6. A munkaerő minősége 7. Üzleti infrastruktúra minősége és üzleti környezet 8. Emberi és pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás 9. Bérköltségek 10. K+F források és képességek 11. Az állami kereskedelempolitika jellege 12. A nyersanyagforrások közelsége, hozzáférhetősége

14 TNC-k térbeli szerveződése 1. „Multidomestic” stratégia: leányvállalatok viszonylag önállóak, komplex termelési folyamatot végeznek – „intra-firm” alacsony 2. Egyszerű vállalati integráció: „intra-f” több 3. Komplex regionális/globális stratégia: fő a hatékonyság, nagy, 2-irányú (kp-lváll) „intra- firm” <- leányvállalatok közt is megjelenik  Minél nagyobb a vállalaton belüli kereskedelem aránya, annál nagyobb az integráció mértéke

15

16 TNC-k felépítése  Központ (headquarter): irányítás, stratégia  Regionális HQ-ek: sok van, reg. szervezők

17 Kp. + reg. HQ telepítő tényezői  Stratégiai földrajzi helyzet (a virtuális térben is, tehát komm. csatornák megléte)  Az adott település milyen minőségű üzleti központ (szolg. színvonala, munkaerő…)  A regionális központok területi agglomerálódást is generálnak, -> vonzó a sok cég jelenléte (kooperáció)  Global city-k: irányítók (NY, London, Tokió)

18 Headquarterek elhelyezkedése  Fejlett országokban: vezető városok  Közepesen fejlett/fejlődő: ~főváros

19

20

21

22 Legjobb regionális központok (2000) (Fortune magazin, 2000.)

23 TNC-k termelési egységei a térben 1. Globálisan koncentrált termelés: egy országból látják el a világot pl. sok japán cég 2. Fogadóország piacára termel a leányvállalat pl. USA-beli összeszerelő-üzemek 3. Glob/reg. piacra irányuló termék-specializáció: pl. EU-ban egy nagy üzemből ellátják az egész Uniót (külső vámfal van, belső nincs) 4. Transznacionális vertikális integráció: a komplex glob. integráció, félkész termékek intra-firm szállítása, de u.a. szolg-oknál is, virtuális térben

24 Pl. American Airlines Barbadoson dolgoz fel és nyomtat repjegyeket

25 Konklúzió  Egyelőre nem igazán látható, mi lesz a vége a TNC-k térhódításának  Nem egyöntetűen előnyös egy térségnek a megjelenésük  De a meg nem jelenésük még nagyobb problémákhoz, leszakadáshoz vezethet  SZVSZ meg kellene találni a módját ezen vállalatok féken tartásának

26 Irodalomjegyzék  Dr. Bernek Á. (2002): A transznacionális vállalatok világgazdasági jelentőssége – IN: A globális világ politikai földrajza (szerk. dr. Bernek Ágnes). Nemzeti Tankkönyvkiadó Budapest, pp  Dr. Bernek Á. – dr. Sárfalvi Béla (2004): Általános társadalomföldrajz a gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp  Csiki Anita (2004): Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években. Tér és Társadalom XVIII. évfolyam pp  Dr. Bernek Á. (2001): A stratégiai földrajzi hely fogalma a transznacionális vállalatok nemzetközi üzletpolitikájában. Tér és Társadalom XV. évfolyam pp. 1-9.


Letölteni ppt "A transznacionális és multinacionális vállalatok fogalma, szerveződésük, működésük alapvetései Jablonszky Ábel Földrajz II. BSc. 2008."

Hasonló előadás


Google Hirdetések