Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Civil érdekérvényesítés kistérségi szintén Egy megyei szintű helyzetfeltáró kutatás tanulságai Kinyik Margit Szocio East Egyesület Nyíregyháza „Szövetség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Civil érdekérvényesítés kistérségi szintén Egy megyei szintű helyzetfeltáró kutatás tanulságai Kinyik Margit Szocio East Egyesület Nyíregyháza „Szövetség."— Előadás másolata:

1 Civil érdekérvényesítés kistérségi szintén Egy megyei szintű helyzetfeltáró kutatás tanulságai Kinyik Margit Szocio East Egyesület Nyíregyháza „Szövetség a közösségi részvétel fejlesztéséért” Budapest, december 2.

2 A „jó kormányzás” felé… Önkormányzati reformok II. világháborút követő jóléti közigazgatási rendszer túlburjánzása, civil társadalomtól való eltávolodása, állampolgárok passzivitása. Állami/önkormányzati rendszer reformjai: Első hullámban költségcsökkentő, eredmény centrikus, intézményi szervezeti szintű (NPM). Második hullámban minőségi, környezet felé nyitó, állampolgári részvételre építő. Civil szerepvállalás Demokrácia deficit érzékelése. Nonprofit szektor növekedése. Közösségi részvétel iránti igény.

3 Magyarországi tendenciák a rendszerváltás után Önkormányzati rendszer Decentralizáció, amelynek eredménye a széttagoltság, közszolgálati szerepkör gyengülése, átfedések. Önkormányzati reformtörekvések: integráció. Civil részvétel Civil nonprofit szektor növekedése. „Fórumosodás”. Ágazati és területi érdekképviseletek foltszerű megjelenése. Közösségszervezés újjáéledése. Civil érdekképviselet újra és újra megjelenő koncepciója.

4 Önkormányzati társulások Magyarországon Társulások, kistérségi közigazgatás hagyománya (járások, városkörnyéki igazgatás). A kötött és szabad társulások népszerűsége a rendszerváltás után. Integrációs törekvések – a kistérségi szint preferálása. A kistérség, mint preferált szint Többlépcsős lehatárolás. KSH definíció (1994), melyet a területfejlesztés is használ. (Jelenleg 174 kistérség). IDEA program: komplex kistérség (önkormányzati-közszolgáltatói, területfejlesztési, államigazgatási funkciók). Társulási forma, nem közigazgatási egység. Civil szerepvállalás: Kistérségi Civil Fórum (CEF) becsatolása a „partnerség” jegyében, 4 térszinten. Kritériumok: Az adott térszint településeinek vagy lakosságának legalább felét lefedő, igazolható tevékenységi hatókör. Kistérségnél magasabb szinteken: horizontális szempontoknak való megfelelés is! Felhatalmazás: területfejlesztési döntéshozatal.

5 A program és a kutatás körülményei A program célja: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő 12 CEF működésének feltárása, a problémák és fejlesztési lehetőségek megfogalmazása. A kutatás módszerei: A 12 működő kistérség társadalmi-gazdasági helyzetének leírása. A 12 kistérség nonprofit szektorának leírása. A CEF-re vonatkozó tapasztalatok megismerése interjúk segítségével (12 interjú a kistérségi munkaszervezet vezetőkkel, 12 interjú a CEF elnökökkel). Fejlesztési lehetőségek: Képzés Tréning. A program időtartama: június – május.

6 A kutatás eredményei: a kistérségi társulások nézőpontja Társulások szerepfelfogása Nem letisztult identitás, domináns a központi ösztönzők nyomása, de halad a termékeny együttműködés irányába. Gyenge vertikális és horizontális koordináció. Együttműködési hajlandóság: kis és nagy települések egyensúlya. Veszteségek és nyereségek. Többcsatornás finanszírozás, biztos financiális alapok. Ugyanakkor pályázati kényszer. Szervezeti jelleg hasonlósága a civil szervezetékéhez. Erős menedzsment szemlélet.

7 A civil szervezetek és a CEF megítélése A civilek támogatás-orientált, laikus, fenntarthatósági problémákkal küzdő szervezetek. Partikuláris civil kapcsolatok, „szektorként” kevésbé érzékelik. Felszíni nyitottság a civilek felé, jogi normakövető magatartás. A CEF-et „nem látják”, képviselőket, személyeket látnak (ez általában nem a CEF elnöke, hanem a delegáltja). A CEF „egyéni partizánakciókban” nyilvánul meg, nem lokális civil összefogásként. Gyakorlatilag nincs rendszerszerű működése.

8 A kutatás eredményei: a civil oldal a CEF elnökök véleményeinek tükrében A megalakulás körülményei: Egy nap alatt, a Közigazgatási Hivatal bábáskodásával. A teljes folyamatban megyei szinten alig két tucat civil szervezet vett részt. A bekapcsolódó civil szervezetek többsége a megyeszékhelyen működik. Többszörös átfedések. A kezdeti blokkolódás kihatása: nincs további fejlődés (új belépő). CEF felépítése a megyében: Átlagosan 6-8 szervezet. Elnök-delegált. Nincs SZMSZ.

9 A CEF-ben résztvevő szervezetek jellemzői Megyei (nagy) szervezetek: Kevés kistérségi/lokális érdekeltség. Magas szintű intézményesültség. Széles, kiterjedt kapcsolati rendszer. Összefogásban, „érdekképviseletben” szerzett tapasztalat. Azonban: érdekképviselettel kapcsolatos általános negatív és szkeptikus attitűd. Az érdekképviseleti tevékenység mint egyéni kapcsolatépítési és információszerzési forma. Időmenedzselési problémák. (Kis) helyi szervezetek: Alacsony fokú intézményesültség. Gyenge és partikuláris civil kapcsolati háló. Korlátozott és behatárolt „civil szektor tudat”.

10 A CEF megszületéséről alkotott kép, bekapcsolódási motivációk Motivációk: Szervezeti megjelenés és személyes ambíciók (küldetéstudat). Legitimációs feszültségek: „Nagy” és „kis” szervezetek „benyomulása”. Helyi felhatalmazás. Elnökök és delegáltak közötti feszültség (szerepkörből adódó különbségek). Tagság negligálása.

11 Önkormányzati kapcsolatok általában A lokalitás a kiemelt szint. Partikuláris kapcsolatok, amelyekben egyértelműen a szervezeti érdekek dominálnak. Alárendeltség. Negatív tapasztalatok, kiábrándultság, pesszimizmus.

12 Működés(képtelenség)i tényezők a CEF szintjén Teljes információhiány (CEF, jogi szabályozás, szerepkörök, mechanizmusok). Teljes készséghiány (belső működés szabályozatlansága, kommunikáció képtelenség, az érdekérvényesítés „diplomáciai” készséganyagának teljes hiánya). Idealisztikus, valóságtól távol álló szerepfelfogás. Frusztrált, alárendelt pozíció érzete.

13 A makroszintű érdekképviselet hazai tapasztalatai Együttműködési készség hiánya (nem mindenkit érdekel, érint). A civil szervezetek humán kapacitásának minősége, együttműködési „tudáskészlet” hiánya. Kulturális és történelmi reflexek, beidegződések, attitűdök. A szervezeti erőforrások mennyiségi korlátai. Ellenérdekeltségi tényezők, személyes kapcsolatok. Rövid távú „szervezeti” gondolkodás. A kistérségi CEF, mint állatorvosi ló.

14 Konklúziók Önkormányzati-civil együttműködés vonatkozásában: A kistérség nem identitás kategória (egyelőre). A lokalitás kiemelt szerepe (a helyi önkormányzattal való viszony). A „partnerség” fogalmának kiüresedése, súlytalansága. Alapvető jogi gátló tényezők. Civil szervezetek közötti együttműködések vonatkozásában: Infrastrukturális, szervezeti fenntarthatóságra nyilvánvalóan pozitív hatású, konkrét materiális előnyöket rejtő együttműködések felé tolódás. Együttműködési „tudás” teljes hiánya. Az együttműködés a „nagy” szervezetek luxusa. A nagyok számára az együttműködés (személyes) kapcsolatépítést, információszerzési lehetőséget jelent.

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Civil érdekérvényesítés kistérségi szintén Egy megyei szintű helyzetfeltáró kutatás tanulságai Kinyik Margit Szocio East Egyesület Nyíregyháza „Szövetség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések