Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési konferencia Balatonszemes 2010. szeptember.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési konferencia Balatonszemes 2010. szeptember."— Előadás másolata:

1 Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési konferencia Balatonszemes szeptember 20.

2 2 „Crash Course In Brain Surgery”* (Budgie) *”Gyorstalpaló tanfolyam az agysebészeten”

3 3 Téma I. A képzések és a főbb munkaerő-piaci jellemzők kapcsolatáról I. A képzések és a főbb munkaerő-piaci jellemzők kapcsolatáról II. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük II. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük III. Képzések és munkaerő-piaci képzések III. Képzések és munkaerő-piaci képzések IV. A munkaügyi központ egyéb szolgáltatásai IV. A munkaügyi központ egyéb szolgáltatásai

4 4 Munkaerő-piac A munkaerő-kereslet és kínálat adott állapota, egymáshoz való viszonya. A piacgazdaság fontos alkotóeleme, amely a munkaerő keresletének és kínálatának mennyiségi összetétel és terület szerinti viszonyát, összefüggéseit, eltéréseit és változásait jelenti. A gazdaság adott fejlődési szakaszában a munkaerőpiacon túlkínálat, túlkereslet illetve viszonylagos egyensúly alakulhat ki. A munkaerő-kereslet és kínálat adott állapota, egymáshoz való viszonya. A piacgazdaság fontos alkotóeleme, amely a munkaerő keresletének és kínálatának mennyiségi összetétel és terület szerinti viszonyát, összefüggéseit, eltéréseit és változásait jelenti. A gazdaság adott fejlődési szakaszában a munkaerőpiacon túlkínálat, túlkereslet illetve viszonylagos egyensúly alakulhat ki.

5 5 Munkaerő, munkaerőforrás A gazdaságban működő és más munkáltatók humán erőforrása, termelési tényezője, amely olyan szellemi és fizikai képességek összességét jelenti, amely alkalmassá teszi a munkavégzésre. A munkavállalási korú népesség mellett a munkaerőforrásba tartoznak a munkavállalási kornál fiatalabb, illetve idősebb aktív keresők. A gazdaságban működő és más munkáltatók humán erőforrása, termelési tényezője, amely olyan szellemi és fizikai képességek összességét jelenti, amely alkalmassá teszi a munkavégzésre. A munkavállalási korú népesség mellett a munkaerőforrásba tartoznak a munkavállalási kornál fiatalabb, illetve idősebb aktív keresők.

6 6 Munkaerő-piaci egyensúly 1. Munkáltatók igényei: Gazdaság, közszféra, civil szféra – elvárt képesítések és kompetenciák Keresleti oldal: Munkáltatók igényei: Gazdaság, közszféra, civil szféra – elvárt képesítések és kompetenciák Aktív munkaerő (munkaviszonyban állók, pályakezdők és más álláskeresők) – választott (adott) képesítések, kompetenciák és képességek Kínálati oldal: Aktív munkaerő (munkaviszonyban állók, pályakezdők és más álláskeresők) – választott (adott) képesítések, kompetenciák és képességek A közös nevező: Szakképzettség és más kompetenciák LLL (!) A közös nevező: Szakképzettség és más kompetenciák LLL (!)

7 7 Munkanélküliség „Hiányállapot”, nem megfelelő egyensúly; „Hiányállapot”, nem megfelelő egyensúly; Fejlett piacgazdasággal együtt jár ( 6-10% körüli átlag) Fejlett piacgazdasággal együtt jár ( 6-10% körüli átlag) Közvetlen személyiség zavaró hatások: - életmód, negatív stressz, önbizalom csökkenése, függőségek erősödése, szorongás kialakulása, pszichoszomatikus problémák, motiváció csökkenése… Közvetlen személyiség zavaró hatások: - életmód, negatív stressz, önbizalom csökkenése, függőségek erősödése, szorongás kialakulása, pszichoszomatikus problémák, motiváció csökkenése…

8 8 Szerkezeti (strukturális) munkanélküliség A munkanélküliség ebben a vállfajában a munkaerő kínálata és kereslete elsősorban összetételében nem felel meg egymásnak. Oka, hogy a munkaerő szakmai kínálata nem képes igazodni a kereslet dinamikus változásaihoz. Ez az egyensúlyhiány jelentkezhet a különböző szakmák, foglalkozások, földrajzi területek között. A munkanélküliség ebben a vállfajában a munkaerő kínálata és kereslete elsősorban összetételében nem felel meg egymásnak. Oka, hogy a munkaerő szakmai kínálata nem képes igazodni a kereslet dinamikus változásaihoz. Ez az egyensúlyhiány jelentkezhet a különböző szakmák, foglalkozások, földrajzi területek között.

9 9 Globális vagy keresletelégtelenségi munkanélküliség A munkanélküliségnek ez a fajtája abból eredően lép fel, ha. Komoly társadalmi problémát főképp a globális munkanélküliség okoz, amely rendszerint a. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásokhoz még számos szociológiai és lélektani negatívum is társul, mint a depresszió, a képességek elvesztése, a lakosság szociális átrétegződése, tömegek elszegényedése. A munkanélküliségnek ez a fajtája abból eredően lép fel, ha összességében lényegesen kevesebb a munkahely, mint amennyi munkavállalási szándékú munkaerőforrás számára elegendő lenne az adott időszakban és gazdasági környezetben. Komoly társadalmi problémát főképp a globális munkanélküliség okoz, amely rendszerint a gazdasági recesszió és a nagy létszámleépítések velejárója. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásokhoz még számos szociológiai és lélektani negatívum is társul, mint a depresszió, a képességek elvesztése, a lakosság szociális átrétegződése, tömegek elszegényedése.

10 10 Munkaerő-piaci egyensúly 2. Egyensúly* megteremtése: 1. Az iskolai rendszerű, az iskolarendszeren kívüli és a munkaerő-piaci képzések helye a hazai felnőttképzés rendszerében; 2. A munkaerő-piaci képzési gyakorlata és tapasztalatai,eredmények és fejlesztendő területek terén; 3. Közös cél, feladat : *A képzések összhangja a munkaerő-piaccal.

11 11 Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete Iskola befejezése Regisztráció Vállalkozás Átképzés, pályakorrekció, kiegészítő képzés Álláskeresés Továbbtanulás

12 12 Munkaerő-piaci esélyek és növelésük

13 13 A munkaerő-piaci esélyekre ható főbb tényezők Iskolai végzettség Iskolai végzettség Szakmai végzettség Szakmai végzettség Képességek, kompetenciák Képességek, kompetenciák Személyes tulajdonságok Személyes tulajdonságok Egyéb munkavállalói készségek Egyéb munkavállalói készségek

14 14 Képzettségi szint Az iskolai végzettség illetve a szakmai képzettség szintjének a meghatározását jelenti. Az iskolai végzettség illetve a szakmai képzettség szintjének a meghatározását jelenti. Négy képzettségi szintet különböztetünk meg: oktatás keretében megszerzett képzettség Ha tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett a munkavállaló már a 2. képzettségi szintbe tartozik. 1. Alsó fokú oktatás keretében megszerzett képzettség Ha tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett a munkavállaló már a 2. képzettségi szintbe tartozik. 2. A középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség, 3. Középfokú oktatás keretében amely magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a 2. képzettségi szint, 3. Középfokú oktatás keretében gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség, amely magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a 2. képzettségi szint, 4. A felsőfokú oktatás keretében egyetemen, főiskolán megszerzett képzettség. 4. A felsőfokú oktatás keretében egyetemen, főiskolán megszerzett képzettség.

15 15 Képességek, kompetenciák (készségek) Az egyén adottságai, élete során. Az egyén adottságai, élete során kialakult és megszerzett képességeinek összessége. pl. Alapkompetenciák: írás, olvasás, számolás, szövegértés, tanulási készség; Általános műveltség és kultúra, szociális és kommunikációs kompetenciák; rugalmasság, kreativitás, döntéshozatali képesség, gépjárművezetés, gépkezelés, informatikai készségek, idegen nyelvek, vállalkozói készségek, felelősségtudat, stressztűrő-képesség… Munkakompetenciák: rugalmasság, kreativitás, döntéshozatali képesség, gépjárművezetés, gépkezelés, informatikai készségek, idegen nyelvek, vállalkozói készségek, felelősségtudat, stressztűrő-képesség…

16 16 Élethosszig (egész életen át) tartó tanulás/tanácsadás (LLL/G: Lifelong Learning/Guidance) Az életünk során végrehajtott valamennyi olyan tevékenység, amelynek célja az egyéni, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatással kapcsolatos tudás, ismeret és szakértelem, képesség elsajátítása, tökéletesítése és (munkaerő-piaci) hasznosítása.

17 17 Szakképzés A)Iskolai rendszerű szakképzések: A)Iskolai rendszerű szakképzések: Szakiskolák, Szakiskolák, Szakközépiskolák; Szakközépiskolák; Szakképző iskolák; Szakképző iskolák; TISZK-ek; TISZK-ek; Felsőfokú szakképzések; Felsőfokú szakképzések; B)Iskolarendszeren kívüli képzések: B)Iskolarendszeren kívüli képzések: Felnőttképzések; Felnőttképzések;

18 18 Iskolai rendszerű szakképzés A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.[1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről] A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.[1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről]

19 19 Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); Kiváló személyi és tárgyi feltételek; Kiváló személyi és tárgyi feltételek; Oktatás mellett markáns nevelési, személyiségfejlesztő, szocializációs tevékenység; Oktatás mellett markáns nevelési, személyiségfejlesztő, szocializációs tevékenység; Közösségi, tanórán kívüli sokrétű egyéb (művelődési, kulturális rendezvények, ünnepélyek, klub, sport, fakultáció, kirándulás, üzemlátogatás, nyári tábor versenyek stb.) tevékenységek szerepe; Közösségi, tanórán kívüli sokrétű egyéb (művelődési, kulturális rendezvények, ünnepélyek, klub, sport, fakultáció, kirándulás, üzemlátogatás, nyári tábor versenyek stb.) tevékenységek szerepe; Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) Beiskolázások módjai meghatározottak, speciálisak; Beiskolázások módjai meghatározottak, speciálisak; A tanuló számára ingyenes; A tanuló számára ingyenes;

20 20 Iskolarendszeren kívüli képzés Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. [2001.évi CI. törvény a felnőttképzésről] Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. [2001.évi CI. törvény a felnőttképzésről] Hatósági Hatósági Szakképzés Szakképzés Nyelvi Nyelvi Általános célú (iskolai szerepek bizonyos „pótlása” is.) Általános célú (iskolai szerepek bizonyos „pótlása” is.)

21 21 Felnőttképzés sajátosságai, előnyei Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; Homogén célcsoportok képezhetők; Homogén célcsoportok képezhetők; Folyamatos lehetőség (LLL); Folyamatos lehetőség (LLL); Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzés elmélete és gyakorlata Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzés elmélete és gyakorlata NEM „GYORSTALPALÓ” képzések!; NEM „GYORSTALPALÓ” képzések!;

22 22 Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 1. A szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: a) A szakmai motiváltság; a) A szakmai motiváltság; b) A tanulók életkori sajátosságai; b) A tanulók életkori sajátosságai; c) A tanulás vállalása; c) A tanulás vállalása; d) Az előrehaladás mérésének szerepe; d) Az előrehaladás mérésének szerepe;

23 23 Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 2. e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt; g) A szakmai gyakorlat; h) Báziskompetenciák (számolási, olvasási, szövegértési képességek, íráskészség, tanulási képesség) adottsága.

24 24 Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 3. Az iskolai rendszerű szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: a) A szakmai motiváltság: gyakorta gyenge; a) A szakmai motiváltság: gyakorta gyenge; b) A tanulók életkori sajátosságai: magatartási nehézségek, kevés szorgalom; b) A tanulók életkori sajátosságai: magatartási nehézségek, kevés szorgalom; c) A tanulás vállalása: legtöbbször éretlen, és/vagy nem önkéntes; c) A tanulás vállalása: legtöbbször éretlen, és/vagy nem önkéntes;

25 25 Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 4. d) Az előrehaladás mérésének szerepe: fokozott; d) Az előrehaladás mérésének szerepe: fokozott; e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: vitathatatlanul fontos; e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: vitathatatlanul fontos; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: elengedhetetlen; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: elengedhetetlen; g) Szakmai gyakorlat: az iskolában kezdődik; g) Szakmai gyakorlat: az iskolában kezdődik; h) Báziskompetenciák adottsága: gyakran súlyos hiányosság. h) Báziskompetenciák adottsága: gyakran súlyos hiányosság.

26 26 Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 5. Az iskolarendszeren kívüli szakmai (felnőtt)képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: a) A szakmai motiváltság: gyakorta igen erős; a) A szakmai motiváltság: gyakorta igen erős; b) A tanulók életkori sajátosságai: fegyelmezettség, sokszor szorgalmas résztvevők; b) A tanulók életkori sajátosságai: fegyelmezettség, sokszor szorgalmas résztvevők; c) A tanulás vállalása: legtöbbször önkéntes (!); c) A tanulás vállalása: legtöbbször önkéntes (!);

27 27 Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 6. d) Az előrehaladás mérésének szerepe: nem igényel súlyozást; d) Az előrehaladás mérésének szerepe: nem igényel súlyozást; e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: nincs; e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: nincs; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: (a képzési célt illetően) nem releváns; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: (a képzési célt illetően) nem releváns; g) Szakmai gyakorlat: néha tökéletes, csak a „papír” hiányzik; g) Szakmai gyakorlat: néha tökéletes, csak a „papír” hiányzik; h) Báziskompetenciák adottsága: már kiforrottabbak. h) Báziskompetenciák adottsága: már kiforrottabbak.

28 28 Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 7. Végeredményben: A képzés hatékonysága felnőttképzésben nagyobb lehet – a szakképzésre fordítható óraszám ezért akár alacsonyabb is lehet, mint az iskolában: Az iskolai szakképzés és felnőttképzés egymást kiegészítik! (LLL)

29 29 A szakképzésre általában hátrányosan ható főbb tényezők 1. A releváns hatékonysági tényezők (ld. előző diákon), sajátosságokból adódó alacsony képzési hatékonyság; A releváns hatékonysági tényezők (ld. előző diákon), sajátosságokból adódó alacsony képzési hatékonyság; Normatív rendszer okozta gazdasági- költségvetési szemlélet a beiskolázások során – a szakmaiság helyett; Normatív rendszer okozta gazdasági- költségvetési szemlélet a beiskolázások során – a szakmaiság helyett; Sok, azonos profilú képző hely (szétaprózottság); Sok, azonos profilú képző hely (szétaprózottság); Instabil gazdasági helyzet; Instabil gazdasági helyzet;

30 30 A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 2. Formális, hiányos és gyenge szervezettségű partnerkapcsolatok; Formális, hiányos és gyenge szervezettségű partnerkapcsolatok; Pályaorientáció, pályaválasztás fejletlensége, megalapozatlan döntések; Pályaorientáció, pályaválasztás fejletlensége, megalapozatlan döntések; Képzési tanácsadási rendszer hiánya, üzleti érdekű, a képző érdekeinek megfelelő, nem személyre szabott tanácsok; Képzési tanácsadási rendszer hiánya, üzleti érdekű, a képző érdekeinek megfelelő, nem személyre szabott tanácsok; Humán műveltség és diploma szerzés túldimenzionálása; Humán műveltség és diploma szerzés túldimenzionálása;

31 31 A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 3. Gyakorlati képzési kapacitások korlátozottsága; Gyakorlati képzési kapacitások korlátozottsága; Hatékony ösztönző rendszer hiánya; Hatékony ösztönző rendszer hiánya; Társadalmi elfogadottság gyengülése (a „szakma becsülete”); Társadalmi elfogadottság gyengülése (a „szakma becsülete”); Átfogó szakmai monitoring tevékenység esetlegessége, hiánya; Átfogó szakmai monitoring tevékenység esetlegessége, hiánya; Munkáltatói igények alulreprezentáltsága. Munkáltatói igények alulreprezentáltsága.

32 32 A felnőttképzés általános szakmai elismertségének főbb akadályai Hagyományos iskolai szerepek (nevelés, báziskészségek fejlesztése, művelődés, közösség-formálás, társadalmi (munka) és sporttevékenység, személyiségfejlesztés stb.) hiánya, illetve az Hagyományos iskolai szerepek (nevelés, báziskészségek fejlesztése, művelődés, közösség-formálás, társadalmi (munka) és sporttevékenység, személyiségfejlesztés stb.) hiánya, illetve az iskolák részéről ennek féltése; iskolák részéről ennek féltése; Nem elfogadott, tévesen ismert képzési szerepek; Nem elfogadott, tévesen ismert képzési szerepek; Képzési idő szemlélet; Képzési idő szemlélet; Profitorientált működés túlzott hangsúlya; Profitorientált működés túlzott hangsúlya; Szervezetlen, gyenge minőségű képzők jelenléte; Szervezetlen, gyenge minőségű képzők jelenléte; Rendszer-redundancia hatások. Rendszer-redundancia hatások.

33 33 Felnőttképzés szerepe a szakképzésben és a versenyképesség fenntartásában Új szakképesítések, kompetenciák, képességek kialakítása; Új szakképesítések, kompetenciák, képességek kialakítása; Továbbképzések; Továbbképzések; Ismeretfelújító képzések; Ismeretfelújító képzések; Ráépülő képzések; Ráépülő képzések; Komplex képzések; Komplex képzések; Célcsoportos képzések; Célcsoportos képzések; Koordináltabb, rugalmasabb és mérhető hatékonyságú munkaerő-piaci képzések; Koordináltabb, rugalmasabb és mérhető hatékonyságú munkaerő-piaci képzések;

34 34 A évi CI. törvény a felnőttképzésről (Fktv. ≠ Ftv.) Létrehozta: A Magyar Köztársaság Országgyűlése ( Jelentősebb módosítások: január 1-) § keretekalapelvekkompetenciák

35 35 Felnőttképzési intézmények Fktv. szerinti felnőttek iskolarendszeren kívüli képzések Fktv. szerinti felnőttek iskolarendszeren kívüli képzések Nyilvántartási kötelezettség (nyilvántartási feltételek) Nyilvántartási kötelezettség (nyilvántartási feltételek) Felnőttképzési tevékenység Felnőttképzési tevékenység Képzés Képzés Szolgáltatás Szolgáltatás Intézmények és programok akkreditációi Intézmények és programok akkreditációi

36 36 Munkaerő-piaci képzés 1. Munkaerő-piaci képzés: Munkaerő-piaci képzés: A munkanélküliek és munkanélküliséggel veszélyeztetettek - preventív, - kiegészítő, - tovább- és - átképzése a foglalkoztatásuk (beleértve az önfoglalkoztatást is) elősegítésére (= foglalkoztatást elősegítő képzések).

37 37 Munkaerő-piaci képzés 2. (tágabb értelemben:) Minden olyan képzés, amely az egyén munkaerő-piaci esélyein javít = Minden olyan képzés, amely az egyén munkaerő-piaci esélyein javít = Σ képzés (LLL) Σ képzés (LLL)

38 38 Munkaerő-piaci képzés 3. Iskolarendszeren kívüli Iskolarendszeren kívüli Fktv. hatálya alá tartozó Fktv. hatálya alá tartozó Akkreditált intézmény által folytatott Akkreditált intézmény által folytatott Munkaügyi központok által támogatott Szakmai támogatás: képzési irányok, szakmai koordináció, képzési tanácsadás, pályakorrekció Anyagi támogatás: képzés finanszírozása (képzési kts.+ vizsgadíj), járulékos támogatások (keresetpótló juttatás, útiköltség, szállás stb. )

39 39 Munkaerő-piaci képzések 4. Munkaerő-piaci esélyek növelése: Első szakképesítés megszerzésével Első szakképesítés megszerzésével Meglévő szakképesítés szinten tartásával Meglévő szakképesítés szinten tartásával Újabb szakképesítés megszerzésével Újabb szakképesítés megszerzésével Vállalkozóvá válás lehetőségének megteremtésével Vállalkozóvá válás lehetőségének megteremtésével Szakmát kiegészítő képesítések, kompetenciák megszerzésével (gépkezelői (számítógép, irodagép, könnyűgép, pénztárgép stb.), nyelvi, gépjárművezetői, személyiségfejlesztő, vezetői stb.) Szakmát kiegészítő képesítések, kompetenciák megszerzésével (gépkezelői (számítógép, irodagép, könnyűgép, pénztárgép stb.), nyelvi, gépjárművezetői, személyiségfejlesztő, vezetői stb.)

40 40 Foglalkoztatást elősegítő képzések formái Ajánlott Ajánlott Elfogadott Elfogadott Preventív Preventív HHH HHH ÚMFT TÁMOP/Központi programok („Lépj egyet előre”, „Út a munkához”, „Új pálya” ) ÚMFT TÁMOP/Központi programok („Lépj egyet előre”, „Út a munkához”, „Új pálya” )

41 41 Munkaerő-piaci képzések hatásai 1. Közvetlen eredmények: Olyan felnőttképzések, amelyek célja az álláskeresők munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Olyan felnőttképzések, amelyek célja az álláskeresők munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Lehetséges alkalmazotti státuszok körének szélesítése és/vagy Lehetséges alkalmazotti státuszok körének szélesítése és/vagy Vállalkozóvá válás megteremtése új képesítések, kompetenciák megszerzése révén; Vállalkozóvá válás megteremtése új képesítések, kompetenciák megszerzése révén;

42 42 Munkaerő-piaci képzések hatásai 2. Járulékos (közvetett) eredmények: Aktivizálás; Aktivizálás; Életminőség javítása; Életminőség javítása; Közösségi hatás; Közösségi hatás; LLL elfogadása; LLL elfogadása; Társadalmi-gazdasági makro-hatások. Társadalmi-gazdasági makro-hatások.

43 43 Pályakezdőkkel kapcsolatos képzési feladatok Az álláskereső pályakezdők helyzetének ismerete, felmérések, elemzések és visszacsatolásuk; Az álláskereső pályakezdők helyzetének ismerete, felmérések, elemzések és visszacsatolásuk; A pályakezdők, mint képzési célcsoport; A pályakezdők, mint képzési célcsoport; A pályakezdőkkel kapcsolatos képzési tanácsadás különleges szerepe; A pályakezdőkkel kapcsolatos képzési tanácsadás különleges szerepe; Pályakezdők elhelyezése a képzés után; Pályakezdők elhelyezése a képzés után; Pályakezdőkkel kapcsolatos egyéb feladatok Pályakezdőkkel kapcsolatos egyéb feladatok Iskolai rendszerhez kapcsolódó Iskolai rendszerhez kapcsolódó Felsőoktatáshoz kapcsolódó Felsőoktatáshoz kapcsolódó Pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási napok Pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási napok

44 44 Szakképzés-fejlesztés munkaerő- piaci koherenciája 1. Rendszerváltás szakképzési helyzete: Az évtizedes hagyományokkal bíró szakképzés iránti szükséglet gyakorlatilag megszűnt; Az évtizedes hagyományokkal bíró szakképzés iránti szükséglet gyakorlatilag megszűnt; A nagyüzemi virágzó szakképzési korszak véget ért; A nagyüzemi virágzó szakképzési korszak véget ért; Az iskolai rendszerű képzések helyzete bizonytalanná vált – a gimnáziumi képzések „túl”-értékelődtek; Az iskolai rendszerű képzések helyzete bizonytalanná vált – a gimnáziumi képzések „túl”-értékelődtek; A felsőoktatás túldimenzionálttá vált; A felsőoktatás túldimenzionálttá vált; Jellemző a pályaválasztás helyett a továbbtanulási „kényszer” (ld. mint a kényszervállalkozások); Jellemző a pályaválasztás helyett a továbbtanulási „kényszer” (ld. mint a kényszervállalkozások); A vállalati tanműhelyi képzések visszaszorultak, előtérbe kerültek az iskolai tanműhelyek; A vállalati tanműhelyi képzések visszaszorultak, előtérbe kerültek az iskolai tanműhelyek;

45 45 Szakképzés-fejlesztés munkaerő- piaci koherenciája 2. Jelenleg: A szakképzésben a gazdálkodó szervezetek szerepe felértékelődött; A szakképzésben a gazdálkodó szervezetek szerepe felértékelődött; A gazdaság fokozottan vesz részt a szakképzés- irányításban is: - helykeresés - minisztériumok „versenye”, kompetenciái; A gazdaság fokozottan vesz részt a szakképzés- irányításban is: - helykeresés - minisztériumok „versenye”, kompetenciái; A kis- és középvállalkozások lehetőségei és az szvk szerinti gyakorlati tananyag koherenciája: - Gyakorlati képző-helyek közötti koordináció szükségessége; A kis- és középvállalkozások lehetőségei és az szvk szerinti gyakorlati tananyag koherenciája: - Gyakorlati képző-helyek közötti koordináció szükségessége;

46 46 Szakképzés-fejlesztés munkaerő- piaci koherenciája 3. Szvk. teljesülése valamint személyi és tárgyi feltételek összehangolt biztosítása: - Iskolai elméleti képzés; Szvk. teljesülése valamint személyi és tárgyi feltételek összehangolt biztosítása: - Iskolai elméleti képzés; - Iskolai tanműhelyi képzések (Tanműhely = taniroda, tankonyha, tanétterem, tanbolt, tangazdaság, tanpince, laboratórium, stb.); - Gazdálkodó szerveteknél folyó gyakorlati képzések: - órarend szerinti- gyakorlati órák; - komplex gyakorlatok;

47 47 Partnerkapcsolatok fejlesztése Iskolák; Iskolák; TISZK-ek; TISZK-ek; Iskolafenntartók; Iskolafenntartók; Szakképzés-irányítás; Szakképzés-irányítás; Gazdálkodók; Gazdálkodók; RMK-k; RMK-k; RFKB-k; RFKB-k; RFÜ-ek; RFÜ-ek; Kamarák; Kamarák; Civil szervezetek (stb.) Civil szervezetek (stb.)

48 48 A képzésre jelentkezés folyamata A képzésre jelentkezés folyamata Igények, információk Képzési tanácsadás Jelentkezés Képzés kiválasztása Képzési lehetőségek (A képzések személyre szabott kiválasztásának szempontjai)

49 49 Javaslat a képzési programra és a képzés formájára (képzés kiválasztása) Javaslat a képzési programra és a képzés formájára (képzés kiválasztása) Képzési tanácsadás folyamata Személyes adottságok, végzettségek, készségek Munkaerő-piaci információk Képzési lehetőségek (általános és konkrét) Jogosultságok, Követelmények Cél: a munkaerő-piaci esélyek javulása

50 50 Munkaerő-piaci információk 1. Hiányszakmák Hiányszakmák Túltelített szakmák Túltelített szakmák Munkáltatói információk, partneri igények Munkáltatói információk, partneri igények Vállalkozási lehetőségek Vállalkozási lehetőségek Munkaerő-piaci programok Munkaerő-piaci programok Kapcsolódó támogatási lehetőségek számbavétele Kapcsolódó támogatási lehetőségek számbavétele

51 51 Munkaerő-piaci információk 2. Álláskeresők igényei Álláskeresők igényei Kirendeltségi információk, tapasztalatok Kirendeltségi információk, tapasztalatok Munkaerő-piaci felmérések, prognózisok Munkaerő-piaci felmérések, prognózisok Munkaügyi Tanács információi Munkaügyi Tanács információi Önkormányzatok információi Önkormányzatok információi

52 52 Munkaerő-piaci információk 3. Személyes munkaerő-piaci tapasztalatok Személyes munkaerő-piaci tapasztalatok Átmeneti megoldások lehetősége: Átmeneti megoldások lehetősége: közmunka program közmunka program közhasznú munka közhasznú munka AMK AMK határozott idejű munka határozott idejű munka ideiglenes munka stb. ideiglenes munka stb.

53 53 Munkaerő-piaci információk 4. Jogosultságok Jogosultságok Támogatások lehetősége Támogatások lehetősége Támogatások kombinációi Támogatások kombinációi Ráépülő képzések Ráépülő képzések Képzések kombinációi Képzések kombinációi Ellátások Ellátások Követelmények Követelmények Támogatások feltételei és felnőttképzési szerződés Támogatások feltételei és felnőttképzési szerződés

54 54 Munkaviszony létesítése A munkavállaló és a munkáltató között a, melyben a munkavállaló elsődleges kötelezettsége a munkavégzés, a munkáltató elsődleges kötelezettsége pedig munkabér fizetése. A munkaviszonyból fakadó egyéb jogosultságokat és kötelezettségeket a Munka Törvénykönyve határozza meg. A munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződéssel létrejövő jogviszony, melyben a munkavállaló elsődleges kötelezettsége a munkavégzés, a munkáltató elsődleges kötelezettsége pedig munkabér fizetése. A munkaviszonyból fakadó egyéb jogosultságokat és kötelezettségeket a Munka Törvénykönyve határozza meg.

55 55 Vállalkozási jogviszony melynek alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Vállalkozói szerződéssel jön létre melynek alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

56 56 Távmunka lehetősége Távmunka végzése keretében a munkavállaló saját otthonában, önállóan végezhető, általában szellemi tevékenység. A munkavégzés alapvető feltétele, hogy. A feladatok kiadása, végzése és számonkérése számítógépes kommunikáció segítségével történik. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként kerül sor. A munkavégzés ezen új formája az információs társadalom kialakulásához köthető, a fejlett országokban a számítástechnika és a távközlés forradalmának köszönhetően terjedt el, elsősorban a diplomások, az adminisztratív alkalmazottak, a mozgáskorlátozottak, a fiatalok és a nők körében a legnépszerűbb. Távmunka végzése keretében a munkavállaló saját otthonában, önállóan végezhető, általában szellemi tevékenység. A munkavégzés alapvető feltétele, hogy a munkavállaló telefonnal, számítógéppel és ennek megfelelő képesítéssel rendelkezzen. A feladatok kiadása, végzése és számonkérése számítógépes kommunikáció segítségével történik. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként kerül sor. A munkavégzés ezen új formája az információs társadalom kialakulásához köthető, a fejlett országokban a számítástechnika és a távközlés forradalmának köszönhetően terjedt el, elsősorban a diplomások, az adminisztratív alkalmazottak, a mozgáskorlátozottak, a fiatalok és a nők körében a legnépszerűbb.

57 57 Munkáltatói elvárások 1. Biztos szakmai tudás (elmélet és gyakorlat); Biztos szakmai tudás (elmélet és gyakorlat); A szakképesítést opcionálisan kiegészítő ismeretek (pl.) A szakképesítést opcionálisan kiegészítő ismeretek (pl.) Járművezetés; Járművezetés; Nyelvtudás; Nyelvtudás; Informatikai ismeretek (felhasználói szint); Informatikai ismeretek (felhasználói szint); Gépkezelés (pl. irodatechnika, kisgépkezelés stb.); Gépkezelés (pl. irodatechnika, kisgépkezelés stb.); Gépírás; Gépírás; Kommunikációs, kapcsolatteremtő készségek, előadókészség; Kommunikációs, kapcsolatteremtő készségek, előadókészség;

58 58 Munkáltatói elvárások 2. Szervezési ismeretek; Szervezési ismeretek; Üzletkötői ismeretek, készségek; Üzletkötői ismeretek, készségek; Speciális szakmai gyakorlatok; Speciális szakmai gyakorlatok; Vezetői készségek; Vezetői készségek; Konfliktuskezelési készség; Konfliktuskezelési készség; Vállalkozói ismeretek; Vállalkozói ismeretek; Általános műveltség; Általános műveltség; Több szakképesítés; Több szakképesítés;

59 59 Munkáltatói elvárások 3. A munkakör hatékony ellátásához szükséges készségek és munkáltatói felmérésük(pl.): A munkakör hatékony ellátásához szükséges készségek és munkáltatói felmérésük(pl.): Több műszak vállalása, Több műszak vállalása, Bejárás; Bejárás; Helyettesítés, túlóra vállalása; Helyettesítés, túlóra vállalása; Határozott idejű szerződés elfogadása; Határozott idejű szerződés elfogadása; Próbaidő alkalmazása; Próbaidő alkalmazása; Vállalkozói igazolvány szükségessége; Vállalkozói igazolvány szükségessége;

60 60 Munkáltatói elvárások 4. Minimálbér elfogadása; Minimálbér elfogadása; Saját személygépkocsi használata; Saját személygépkocsi használata; Személyes tulajdonságok (megjelenés, viselkedés, mentalitás, monotonitás és stressz-tűrés, kreativitás, munkabírás-terhelhetőség, nem dohányzás ; Személyes tulajdonságok (megjelenés, viselkedés, mentalitás, monotonitás és stressz-tűrés, kreativitás, munkabírás-terhelhetőség, nem dohányzás ; Kötelező munkaruha (formaruha) viselete; Kötelező munkaruha (formaruha) viselete; Rendezett szociális helyzet; Rendezett szociális helyzet;

61 61 Munkáltatói elvárások 5. Előzetes munkaviszonyok; Előzetes munkaviszonyok; Referenciák (ajánlások); Referenciák (ajánlások); Tanulási hajlandóság; Tanulási hajlandóság; Továbbtanulási szándék, vagy arról való lemondás; Továbbtanulási szándék, vagy arról való lemondás; Erkölcsi és etikai normák figyelembevétele; Erkölcsi és etikai normák figyelembevétele;(stb.)

62 62 Munkatanácsadás Ez a tanácsadási forma a A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő megerősítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, s a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban, és az elhelyezkedésére irányuló tervet dolgozhat ki, ill. valósíthat meg. Ez a tanácsadási forma a munkaerő-piaci folyamatok megismerésén, a munkavállalást elősegítő ill. korlátozó tényezők feltárásán, az elhelyezkedési akadályok elhárításán, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározásán keresztül, segíti az álláshoz jutást és az állás megtartását. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő megerősítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, s a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban, és az elhelyezkedésére irányuló tervet dolgozhat ki, ill. valósíthat meg.

63 63 Pályaválasztási tanácsadás Ez a tanácsadási forma általában az első szakma kiválasztásához ad segítséget. Célja az eredményes pályaválasztási döntés elősegítése, vagyis egy olyan szakmai tevékenység, tanulási lehetőség kiválasztása, ami mind a pályaválasztó, mind a társadalom számára értékkel bír. Ez a tanácsadási forma általában az első szakma kiválasztásához ad segítséget. Célja az eredményes pályaválasztási döntés elősegítése, vagyis egy olyan szakmai tevékenység, tanulási lehetőség kiválasztása, ami mind a pályaválasztó, mind a társadalom számára értékkel bír.

64 64 Állásbörze Olyan aktív munkaerő-piaci program, ahol a munkáltató és az álláskereső közvetlen kapcsolatba kerül egymással. Az állásbörzén egy időben több munkáltató, oktatást szervező cég jelenik meg munkalehetőségével, képzési ajánlataival, így az álláskereső egyszerre több álláslehetőségről, képzési lehetőségről kaphat tájékoztatást. A kirendeltségek szervezhetnek helyi vagy regionális szintű állásbörzéket. [30/2000. (IX: 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról] Olyan aktív munkaerő-piaci program, ahol a munkáltató és az álláskereső közvetlen kapcsolatba kerül egymással. Az állásbörzén egy időben több munkáltató, oktatást szervező cég jelenik meg munkalehetőségével, képzési ajánlataival, így az álláskereső egyszerre több álláslehetőségről, képzési lehetőségről kaphat tájékoztatást. A kirendeltségek szervezhetnek helyi vagy regionális szintű állásbörzéket. [30/2000. (IX: 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról]

65 65 Álláskereső klub A tartósan munkanélküli ügyfelek részére nyújtott csoportos munkatanácsadási eljárás, amelynek célja, hogy az álláskeresők a lehető legrövidebb időn belül álláshoz jussanak. Az Álláskereső Klubba kerülve a résztvevők korábbi álláskeresési viselkedése megváltozik: ismét aktívvá válnak és új álláskeresési stratégiákat, technikákat alkalmazva többnyire sikerül elhelyezkedniük. A foglalkozások a munkaügyi központokban kerülnek megtartásra, időtartamuk 3 hét. A tartósan munkanélküli ügyfelek részére nyújtott csoportos munkatanácsadási eljárás, amelynek célja, hogy az álláskeresők a lehető legrövidebb időn belül álláshoz jussanak. Az Álláskereső Klubba kerülve a résztvevők korábbi álláskeresési viselkedése megváltozik: ismét aktívvá válnak és új álláskeresési stratégiákat, technikákat alkalmazva többnyire sikerül elhelyezkedniük. A foglalkozások a munkaügyi központokban kerülnek megtartásra, időtartamuk 3 hét.

66 66 Képzési tanácsadás 1. foglalkoztatási eszközök igénybe vételének lehetőségeiről. A munkaügyi központ által támogatott képzések listájára hosszú távon hasznosítható szaktudást nyújtó képzéseket veszünk fel. Egyes tanfolyamokat a pályakezdők figyelmébe kiemelten ajánlunk. Munkatársaink tájékoztatják az oktatási intézmények végzős hallgatóit a továbbtanulási, képzési foglalkoztatási eszközök igénybe vételének lehetőségeiről. A munkaügyi központ által támogatott képzések listájára hosszú távon hasznosítható szaktudást nyújtó képzéseket veszünk fel. Egyes tanfolyamokat a pályakezdők figyelmébe kiemelten ajánlunk. A képzési tanácsadás szakszerűségét belső képzési rendszerünkkel biztosítjuk, a elsősorban a kirendeltségeken folyik, de külön képzési információs napokat is szervezünk, amely rendezvények kiemelt fontosságú célja a képzési tanácsadások hatékonyságának növelése. A képzési tanácsadás szakszerűségét belső képzési rendszerünkkel biztosítjuk, a személyre szóló képzési tanácsadás elsősorban a kirendeltségeken folyik, de külön képzési információs napokat is szervezünk, amely rendezvények kiemelt fontosságú célja a képzési tanácsadások hatékonyságának növelése.

67 67 Képzési tanácsadás 2. Képzési tanácsadáskor számba veszik az álláskereső: Képzési tanácsadáskor számba veszik az álláskereső: Iskolai és szakmai végzettségeit; Iskolai és szakmai végzettségeit; Kiegészítő ismereteit; Kiegészítő ismereteit; Személyes tulajdonságait, alkalmasságát; Személyes tulajdonságait, alkalmasságát; Elképzeléseit; Elképzeléseit; A munkaerő-piaci helyzetet és prognózist, a vállalkozási lehetőséget; A munkaerő-piaci helyzetet és prognózist, a vállalkozási lehetőséget; A képzési lehetőségeket; A képzési lehetőségeket; A támogathatóság formáit; A támogathatóság formáit;

68 68 Képzési börzék Az álláskeresők, beleértve a pályakezdő fiatalok számára is az éves programtervben előirányzottaknak megfelelően a régió kirendeltségei állásbörzét rendeznek. Az állásbörzéken képzési tanácsadást is folytatunk, de esetenként önálló képzési börzék megszervezésére is sor kerül pl. a képzési információs napok keretén belül. Az álláskeresők, beleértve a pályakezdő fiatalok számára is az éves programtervben előirányzottaknak megfelelően a régió kirendeltségei állásbörzét rendeznek. Az állásbörzéken képzési tanácsadást is folytatunk, de esetenként önálló képzési börzék megszervezésére is sor kerül pl. a képzési információs napok keretén belül.

69 69 Pályaválasztási kiállítás Több éve sikeresen nagy érdeklődésre számot tartó Pályaválasztási Kiállítás megrendezésére min den év őszén kerül sor. Több éve sikeresen nagy érdeklődésre számot tartó Pályaválasztási Kiállítás megrendezésére min den év őszén kerül sor. Legutóbb október 09. és november 15. között Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém és Pápa helyszíneken volt. Legutóbb október 09. és november 15. között Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém és Pápa helyszíneken volt.

70 70 Pályaválasztási kiállítások

71 71 Célok: A képző intézmények és azok képzési kínálatának, elsajátítható szakmáknak a bemutatása; Aktuális munkaerő-piaci információszerzési lehetőség; Interaktív (közvetlen tapasztalatszerzéssel) szakmaismertetések; Számítógépes pályatanácsadás; Pályaválasztási kiadványok.

72 72 Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) A Foglalkozási Információs Tanácsadó Németországból adaptált humánszolgáltatási intézmény. Minden munkaügyi központban működik és ingyenesen igénybe vehető, ahol képzett kollégák segítségével a pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz szükséges információkat az ide látogató tanulók, pályakezdő fiatalok, munkanélküliek, iskolai rendszerű képzést folytató alsó- és középfokú intézmények diákjai összegyűjthetik. A Foglalkozási Információs Tanácsadó Németországból adaptált humánszolgáltatási intézmény. Minden munkaügyi központban működik és ingyenesen igénybe vehető, ahol képzett kollégák segítségével a pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz szükséges információkat az ide látogató tanulók, pályakezdő fiatalok, munkanélküliek, iskolai rendszerű képzést folytató alsó- és középfokú intézmények diákjai összegyűjthetik.

73 73 FIT információs rendszere Számítógépes tesztek Számítógépes tesztek Szakmaismertető információs mappák Szakmaismertető információs mappák Szakkönyvek Szakkönyvek Szakmabemutató DVD filmek Szakmabemutató DVD filmek Dokumentációtár Dokumentációtár

74 74 Munkajogi tanácsadás Munkajogi kérdésekre vonatkozó jogi segítségnyújtó tevékenység a munkaerőpiac szereplői számára. Munkajogi kérdésekre vonatkozó jogi segítségnyújtó tevékenység a munkaerőpiac szereplői számára.

75 75 Külföldi munkavállalás 1. E fogalom alatt értendő a A magyar jogszabályok nem korlátozzák, hogy magyar munkavállaló külföldön dolgozzon. A magyar munkavállalók külföldön történő munkavégzését államközi megállapodások, egyezmények részben szabályozzák, amelynek célja, hogy egyszerűbbé és könnyebbé tegye a külföldi munkavállalást, amely elsősorban szakmai és nyelvi ismeretek bővítésére irányulnak. E fogalom alatt értendő a magyar állampolgárok külföldi munkavállalása. A magyar jogszabályok nem korlátozzák, hogy magyar munkavállaló külföldön dolgozzon. A magyar munkavállalók külföldön történő munkavégzését államközi megállapodások, egyezmények részben szabályozzák, amelynek célja, hogy egyszerűbbé és könnyebbé tegye a külföldi munkavállalást, amely elsősorban szakmai és nyelvi ismeretek bővítésére irányulnak.

76 76 Külföldi munkavállalás 2. (Néhány jó tanács)  Újságokban, interneten megjelent álláshirdetéseknél járjunk el!  Újságokban, interneten megjelent álláshirdetéseknél körültekintően járjunk el!  A a munkaügyi központokban. (www.afsz.hu)  A magán-munkaerő közvetítőket le lehet informálni a munkaügyi központokban. (www.afsz.hu)www.afsz.hu  Az idegen személyeknek!  Az útlevelet, személyes papírokat soha ne adjuk át idegen személyeknek!  Mindig ragaszkodjunk az.  Mindig ragaszkodjunk az írásos munkaszerződéshez.  Külföldön a fordulhatunk (Címüket, telefonszámukat előre szerezzük be!)  Külföldön a magyar nagykövetséghez, konzulátushoz fordulhatunk (Címüket, telefonszámukat előre szerezzük be!)

77 77 Az EURES hálózat „EURopean Employment Services” (Európai Foglalkoztatási Szolgálatok) Célok és feladatok: EU/EGT országai közötti munkaerő-áramlás elősegítése Információnyújtás és tanácsadás munkavállalók részére a külföldi álláslehetőségekről és munkavállalási körülményekről Segítségnyújtás munkáltatók részére a külföldi munkaerő-toborzáshoz

78 78 Honlapok, hasznos linkek 1. Az Állami foglalkoztatási szolgálat hivatalos portálja; Az Állami foglalkoztatási szolgálat hivatalos portálja; – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos portálja – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos portálja – magyar oktatási portál – magyar oktatási portál – továbbtanulási, pályaválasztási információk, online tanácsadás – továbbtanulási, pályaválasztási információk, online tanácsadás – minden, ami az EU-hoz kötődik, pályázatok, ösztöndíjak, egyéb információk honlapja – minden, ami az EU-hoz kötődik, pályázatok, ösztöndíjak, egyéb információk honlapja - pályázatok, képzések, ifjúsági munka - pályázatok, képzések, ifjúsági munka Europe Direct Információs Hálózat Europe Direct Információs Hálózat

79 79 Honlapok, hasznos linkek Európai Ifjúsági Portál - Európai Ifjúsági Portál – Európai ifjúsági információs hálózat – Európai ifjúsági információs hálózat - ki kicsoda az EU-ban? - ki kicsoda az EU-ban? - nyelviskolák országos gyűjteménye - nyelviskolák országos gyűjteménye – szótárak internetes gyűjteménye – szótárak internetes gyűjteménye – fapados légitársaságok – fapados légitársaságok – diákszállás – diákszállás – nyári munkák – nyári munkák –fiataloknak szóló nyári munkalehetőségek –fiataloknak szóló nyári munkalehetőségek – információk külföldre utazóknak – információk külföldre utazóknak

80 80 Honlapok, hasznos linkek 3. ec.europa.eu/ploteuseures.europa.eu ec.europa.eu/ploteus Kiknek készült?  EURES tanácsadóknak  Álláskeresőknek  Munkáltatóknak Adatbázisok:  Álláshelyek  Önéletrajzok  Ország-információk  Képzési információk EU cv - Önéletrajz megírása EU cv - Önéletrajz megírása

81 81 Honlapok, hasznos linkek 4. Felvételi Információs Szolgálat Országos Oktatási Hírlevél Pályaorientáció és pályatanácsadás Felvételi Információs Szolgálat Országos Oktatási Hírlevél Pályaorientáció és pályatanácsadás

82 82 Tanulással, képzéssel kapcsolatos hasznos linkek

83 83 Kiadványok Felvételi Tájékoztató – FELVI könyvek 2009; EDUCATIO Kht.; Felvételi Tájékoztató – FELVI könyvek 2009; EDUCATIO Kht.; Felvételi tájoló – FELVI könyvek 2009; EDUCATIO Kht.; Felvételi tájoló – FELVI könyvek 2009; EDUCATIO Kht.; Iskola után – iskola előtt – 2009/2010 –Közép- dunántúli Regionális Munkaügyi Központ; Iskola után – iskola előtt – 2009/2010 –Közép- dunántúli Regionális Munkaügyi Központ; Középiskola után – 2009 – Közép- magyarországi Regionális Munkaügyi Központ; Középiskola után – 2009 – Közép- magyarországi Regionális Munkaügyi Központ;

84 84 Intézmények ÁFSZ/Munkaügyi Központok; http/www.afsz.hu; ÁFSZ/Munkaügyi Központok; http/www.afsz.hu; Kirendeltség és Szolgáltató Központok; Kirendeltség és Szolgáltató Központok; Kirendeltségek (általában nagyobb városokban). Kirendeltségek (általában nagyobb városokban).

85 85 A sikeres tanácsadáshoz és képzésekhez mindenkinek jó munkát kívánok! Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.  (22) /149. m. E-  Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.  (22) /149. m. E- 


Letölteni ppt "Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési konferencia Balatonszemes 2010. szeptember."

Hasonló előadás


Google Hirdetések