Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Nemzetközi üzleti környezet 3. Természeti környezet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Nemzetközi üzleti környezet 3. Természeti környezet."— Előadás másolata:

1 1 Nemzetközi üzleti környezet 3. Természeti környezet

2 2 Energiaforrások Alapvetően kétféle energiaforrás van a)Nem megújuló energiaforrások → fosszilis tüzelőanyagok: alatt a szenet, kőolajat és földgázt értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai –Problémák: az összes energiaforrások döntő részét ezek adják, felhasználási ütem >> képződési ütem, felhasználásuk környezetkárosító, egyenlőtlen a részesedés a belőlük nyert energiából) a)Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, geotermikus, biomassza) –Problémák: kicsi a részesedésük az összes energiaforrásból (EU kb.10%, Svédország > 30%, Magyarország < 5%), még sok időre és pénzre van szükség a hatékonnyá tételükhöz (nem koncentrálható, tárolása problémás stb.)

3 3 Fosszilis tüzelőanyagok szén kibocsátása, (Forrás: Wikipédia)

4 4 Nem megújuló energiaforrások 1)Elégetésük → szennyezőanyagokat juttat az atmoszférába. a) Egyes ilyen anyagok, mint a szén-dioxid, amelyek erősítik az üvegházhatást, ami globális felmelegedéshez, erősebb viharokhoz, és a szélsőséges időjárás miatt növekvő költségekhez vezet. b) Más szennyezők, mint a kén-dioxid, jelen vannak a savas esőkben. c) Az olajfúrás és olaj szállítása pedig olajszennyezéssel átitatott területeket hagy maga után. 2)Képződési ütem kb. 0 3)Felhasználási ütem szer nagyobb, mint egykoron a képződési üteme volt. 4) Egyenlőtlen részesedés az energiából (1 amerikai = 60 indiai = 140 tanzániai = 1100 ruandai)

5 5 Az erdők pusztítása 1) Az erdőirtás mértéke (forrás: - emlékeztetőül: Magyarország területe négyzetkilométer!

6 6 Az erdőirtás legnagyobb mértékű az esőerdőkben A Föld erdeinek 1/3-át az esőerdők teszik ki. Az amazóniai esőerdők eredeti területükből már kb. 25%-ot vesztettek. Ha így megy tovább: éven belül eltűnnek az őserdők. Az esőerdők irtásának elsőszámú oka: ezáltal mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság. –Az erdőirtás menete: kivágják a nagy fákat, felégetik a növényzetet, majd az így nyert tisztást bevetik. ↓ Három évi művelés után a talaj gyakorlatilag kimerül és az egészet újra kezdik - valahol másutt. ↓ Az erdőnek legalább évre lenne szüksége ahhoz, hogy megújuljon, de a gyakorlatban kb. 10 év után újra vágják, aminek következtében a talaj végképp elsilányul, terméketlenné válik.

7 7 Az erdőirtás legnagyobb mértékű az esőerdőkben II. Az esőerdők pusztításának másik oka a haszonfa kitermelés (kb. 15%-os arány). –Pl. Brazíliában óriási összegeket tesz zsebre a mahagóni-maffia. (A mahagóni az Amerikába és Európába kerül, ahol olyan „nélkülözhetetlen” termékek belőle, mint luxus bútorok, yacht-ok, zeneszerszámok és koporsók!) Az esőerdők gátlástalan pusztításának eredménye: –Az egész bioszféra egyensúlyának felborulása, –számos növény- és állatfajt a kipusztulás szélére sodródása, –az őserdőkben élő népek (pl. a janomami indiánok) kihalásának fenyegetése

8 8 A vízi ökoszisztémák túlzott kihasználása A Földön lévő összes vízkészlet kb. 3%-a édesvíz Az édesvíz –79%-a hó és jég, –20%-a talajvíz, –1%-a ún. felszíni édesvíz (tavak, folyók, légnedvesség, élőlények víztartalma stb.) A vízfelhasználás 1950 óta megháromszorozódott Következmények: –Talajvíz szintje csökken (India, Fülöp-szigetek m) –Folyók, tavak vízállománya jelentősen csökken (lásd pl. Aral-tó esete) –Vízhiány (több százmillió embernek van problémája napi ivóvíz beszerzésével)

9 9 Kibocsátások visszajuttatása a természetbe I. Alapprobléma: a hulladékok természetbe juttatásának sebessége >> a természet feldolgozó képességének a sebessége Levegőszennyezés –Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok stb.) –Ózonpajzsot ritkító gázok (CFC-k) –Radioaktív anyagok (Csernobil, NASA-műhold 1964) –Levegőbe kerülő por, korom, apró részecskék (erdőtüzek, közlekedés stb.) → asztma, tüdőrák stb. –Kipufogógázok (kb. 816 millió motoros jármű) –probléma: a légkörbe kikerülő és elkeveredő anyagokat nem lehet visszavenni (és hosszú a lebomlási idejük)

10 10 Kibocsátások visszajuttatása a természetbe II. Talajok elszennyezése –Fejlett országok 2-3 kg háztartási hulladék/fő/nap –Szeméttelepek, szemét „hegyek”, szemét „szigetek” (New York) –Hulladék exportálás (Világbank biztatásával!) –Radioaktív hulladékok „elásása” → problémák –Vegyszerek, permetező szerek, növényvédő szerek talajba kerülése → talajpusztulás, nitrátos vizek stb.

11 11 Kibocsátások visszajuttatása a természetbe III. Vizek szennyezése –Óceánokba jutó kőolaj (évi 4-8 millió tonna, Exxon Valdez: 1989, 50 millió liter olaj a tengerbe,kb db madár és vízi emlős és megszámlálhatatlan sok hal pusztult el) –Folyók, tavak szennyezése –Tiszai ciánszennyezés (2000, Nagybánya, AURUL, kb tonna halpusztulás, Verespatak) –Minamata-kór (1950-es évek, higanymérgezés) Hulladékok problémájára megoldás: 1) drasztikusan csökkenti kell a keletkezésüket 2) meg kell oldani az újrahasznosításukat (a természet saját anyagait 100%-ig újrahasznosítja!)

12 12 Az üvegházhatás jelensége I. (forrás: E. Uherek,

13 13 Az üvegházhatás jelensége II. (forrás: E. Uherek, Először nézzük meg mi történik a Napból érkező sugárzással. (1) A Nap lényegében minden sugárzás, és energia forrása, ami a Föld felé jön az űrből. (2) A napfény egy része eléri a felszínt, különböző felszínformákat: erdők, óceánok, sivatagok, szavannák, városok, jég és hó. (3) A földfelszín nem nyel el minden, hozzá érkező napsugárzást, hanem egy részét azonnal visszaveri (reflekció). Főleg a nagyon fényes felszínek, mint jég és a hó kiváló visszaverők. (4) A reflekció nemcsak a földfelszínen fordul elő. A napsugárzás egy részét már a felhők is visszaverik. (5) A napfényt nemcsak a földfelszín nyeli el (abszorpció), hanem a levegőben lévő molekulák és részecskék is.

14 14 Az üvegházhatás jelensége III. (forrás: E. Uherek, A sugárzás felszínt elérő része melegíti azt. A Föld ezt a hőt infravörös sugárzás révén kisugározza. Nézzük meg, mi történik ezzel a hősugárzással! (6) A Nap által felmelegített felszín a hősugárzás forrása (hosszúhullámú infravörös sugárzás). (7) Az energia egy része arra kell, hogy elpárologtassa a vizet. A saját tapasztalatodból tudod, hogy amikor vizet melegítesz, energia szükséges ahhoz, hogy a víz a folyékony állapotból (pl. óceánok), gőzfázisba kerüljön (vízgőz a levegőben). (8) Az infravörös sugárzás egy része azonnal kisugárzódik az űrbe. De ez nem nagy hányad. (9) A felhők nemcsak visszaverik a sugárzást, hanem elnyelik és újból kisugározzák hosszúhullámon, a Föld felé is. A felhős ég melegen tartja a Földet, mint egy takaró. (10) Végül vannak részecskék, gázok a levegőben, melyek elnyelik a infravörös sugárzást. Ezeket a gázokat nevezzük üvegházgázoknak. Ezek a hősugárzásból származó energiát a felszín közelében tartják.

15 15 Miért nevezzük üvegházhatásnak? (forrás:

16 16 Az éghajlatváltozás 1. Stern-jelentés (az angol kormány megbízásából): ha nem változtatunk, akkor 99% az esély, hogy 2050-re legalább 2 °C-kal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete 50% az esély, hogy 2100-re legalább 5 °C-kal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete Összehasonlításul: napjainkban 5 °C-kal van melegebb, mint a legutóbbi jégkorszakban. 2. A felmelegedés nem egyenletes. Pl. egyenlítőn kb. 1 °C, sarkvidéken kb. 12 °C → szélsőséges időjárás (viharok, árvizek stb.) 3.A grönlandi, a sarkvidéki, a magashegyek és a gleccserek jégállománya rohamosan fogy → tengerszint jelentős emelkedése (úszó jég olvadása nem emeli a vízszintet, de a szárazföldi igen), nagy tengeri áramlatok (pl. Golf-áramlat) pályamódosulása, esetleg leállása 4. Csökken a nyári csapadék mennyisége a kontinentális területeken (pl. Magyarország)

17 17 Az ózonréteg elvékonyodása km magasságban → kétatomos oxigénből, ultraibolya sugárzás hatására 500 millió éve keletkezett Élet fejlődése: élet kezdete az ősóceánban, 10 méter vízréteg ad ott védelmet az ibolyántúli sugárzással szemben (sejtpusztító) A szárazföldi élet kialakulásának oka az ózonpajzs → az ózon az életvilág fennmaradását segíti elő A fluor-freon-metán gyors ütemben bontja az ózonréteget → elvékonyodás (ózonlyuk) –1985. Az Antarktisz felett a légkör ózon-koncentrációja a korábbi szint kétharmadára csökkent. –1986. Az ózonlyuk mérete akkora, mint az USA területe. –1994. A légköri ózon-koncentráció már csak 50%-a a 60-as években mértnek –Fotoszintézis gyengül, emberi és állati megbetegedések (pl. vakság, bőrrák stb.) A sztratoférikus ózon védelmére egyezmények születtek.

18 18 A biodiverzitás csökkenése 1. A felmelegedés nem egyenletes Pl. egyenlítőn kb. 1 °C, sarkvidéken kb. 12 °C ↓ A fajok kihalása, átrendeződése következik be (pl. kártevők eljutnak a korábban hidegebb területekre → erdőpusztulás, költöző madarak érkezése nem esik egybe a táplálék megjelenésével stb.) 2. WWF 131 gerinces fajra kiterjedő vizsgálata → az egyedszám 1970 óta 30%-kal csökkent 3. A naponta (24 óra alatt) kihalt fajok számát 60 és 140 közé becsülik ↓ Ez a természetes kihalási ráta 1000-szerese

19 19 A biodiverzitás csökkenése II. Miért probléma a biodiverzitás csökkenése? Etikai szemszögből: a természet pusztításával önmagunkat is kevesebbé tesszük, emberi mivoltunk szenved csorbát (különösen hangsúlyos egyes vallásokban) pl. „Az Úristen vette az embert és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” [Ter. 2, 15] Gazdasági érdekből: olyan fajok kipusztulását idézzük elő, amelyek közvetlenül gazdasági hasznot jelenthetnének (pl. élelmiszerforrás, ipari vagy gyógyászati alapanyag) Tudományos szempontból: –a fajok kiirtásával az élet megértésétől is egyre távolobb kerülünk –ha „elromlik” a bioszféra működése → saját létünk is veszélybe kerül → A többi faj nélkül mi sem tudunk életben maradni! – Élővilág hatással van a klímára, globális jelenségekre, ami alapvetően meghatározza az ember életminőségét is.

20 20 A termőföld eróziója és a sivatagosodás A talajok természetes termékenységének csökkenése, esetleg a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülése természetes folyamatok is okozzák, emberi hatásra gyorsabb Fajtái: –talajerózió –szélerózió –talajsavanyodás –talajművelés okozta szerkezetrombolás –a talajok lefedése, beépítések A Földön 1,2 milliárd ha területet veszélyeztet a talajerózió (~130 Magyarországnyi terület) Évente 75 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön Körülbelül 1,2 milliárd embert fenyeget a sivatagosodás: e területek nagysága megközelíti a földi szárazföld egyharmadát az ENSZ becslése szerint.

21 21 A környezet savasodása Levegő: kén-oxidok, nitrogén-oxidok vízzel savakat képeznek → savas esők Talajok, vizek savasodása: műtrágyák, rovarirtószerek, növényvédőszerek, egyéb kemikáliák Eredmény: –Erdők pusztulása –Vízi élőlények pusztulása (svéd tavak,Temze → hatalmas költség helyreállítani) –termőföldek termelékenységének csökkenése –Cseppkövek oldódása –Ember alkotta környezet pusztulása (fémek korróziója, épületek, műemlékek, szobrok pusztulása stb.)


Letölteni ppt "1 Nemzetközi üzleti környezet 3. Természeti környezet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések