Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egységes szakmai kollégium munkájának értékelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egységes szakmai kollégium munkájának értékelése."— Előadás másolata:

1 Az egységes szakmai kollégium munkájának értékelése

2 ÁLLAMTITKÁR SZAKMAI KOLLÉGIUM (180 fő) Tagozatokban folyó munka – plenáris ülés csak nagy stratégiai kérdésekben Szakmacsoportonként 3-3 fő alkot egy tagozatot (60 tagozat) Gyors feladatmegoldásra képes, véleményalkotás és döntés előkészítés Interdiszciplináris kérdésfelvetés esetén több tagozat összehívható Államtitkár által felkért, visszahívható tagok SZAKMAI KOLLÉGIUMI TANÁCS Szakmacsoporttól függően 5-15 fő Tagjait a szakmai társaságok jelölik, elnökét az államtitkár választja Szakmai előkészítő funkció és adatgyűjtés Szakmai kollégium háttérmunkáját is végzi – szakértői kar a társaságokban

3 A kollégium javaslattevő tevékenységének fő területei A betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó feladatok A szakképzéssel, és szakorvos-továbbképzéssel kapcsolatos feladatok Az adott szakmacsoport tudományos és innovációs stratégiájának kidolgozása Középhosszú távú (5-10 év) fejlesztési koncepció valamennyi szakmacsoportban

4 A betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó feladatok Szakmai kompetencia-szintek kijelölése Az egyes tevékenységének végzésének feltételei Személyi és tárgyi minimumfeltételek meghatározása/felülvizsgálata az egyes progresszivitási szinteknek megfelelően Finanszírozási protokollok konzultációja az OEP-pel és harmonizálása az ellátórendszerrel A szakmai irányelvek felülvizsgálata Klinikai auditrendszer kidolgozása és működtetése Egyéb, az adott szakmacsoportban szükségesnek ítélt struktúramódosításra tett javaslatok, stratégiai tervek Cél: a kompetencia szintek, a tevékenység feltételei és a minimumfeltételek harmonizációja

5 Szakmai kompetencia-szintek kijelölése Excel file-ban kiadott lista alapján IV. szint: országos/nagytérségek fölötti kompetenciák További I-III szintek –I: geográfiailag kisvárosi/járási szint (Budapesten a majdani struktúra szerint hozzárendelve) –II. közepes méretű és profilú kórház (pl. megyei is, ahol a nagytérségi más) –III. nagytérségi szint A kompetencia szintek kijelölését nem követte a beavatkozások és a különböző súlyosságú kórképek hozzárendelése

6 Az egyes tevékenységének végzésének feltételei A megadott tevékenység végezhetőségére vonatkozó feltételek, ami lehet: –eszköz, műszer, anyag, –HR (team szintjén), –minimális éves esetszám, –ellátási szint, –elérhető konzílium, –vizsgálati és terápiás lehetőségek, –és ha létezik akkor a hivatalos szakmai irányelv, egyéb ajánlás használata A további pontokkal harmonizálva A háttérmunka felelősei: a tanácsok

7 Személyi és tárgyi minimumfeltételek meghatározása/felülvizsgálata az egyes progresszivitási szinteknek megfelelően Egy osztály, szolgáltatási egység működésére vonatkozó –tárgyi, eszköz, kubatúra, –alapvetően végzendő tevékenységek és –HR feltételek összessége, –HBCs szerinti bontásban megadott ellátási szintek szerinti végezhetőség megadásával A minimumfeltételek meghatározása függ: –A kórképek progresszivitás szerinti besorolásától –Az adott kórkép és –az adott intézmény progresszivitás szerinti besorolásától

8 Minimumfeltételek: ki hogyan látja

9 A szakma oldaláról Tiszta szándék, jó akarat Optimum- minimum Nemzetközi (EU) standardok vs. hazai valóság A szakma „pozicionálása” A saját ellátási szint „pozicionálása” Tagozati összetétel: maximum 2 egyetemi-országos intézet-beli tag + egy „közkórházi” Szakmaközti egyeztetések Folyamatos felülvizsgálat az új strukturának megfelelően (ha erre van igény)

10 A kórházi management szempontjából A HBCS-ből származó bevételnek fedeznie kell: –Gyógyszer és egyéb terápiás költségek –Bérek –Infrastrukturális költségek Cél: minél magasabb progresszivitási szint elérése minél alacsonyabb szembeállított költséggel

11 „A Magyar Nemzetnek név nélkül többen is azt mondták, a jogszabályt betű szerint betartva nyilatkoztak a feltételek meglétéről, míg mások elismerték, hogy kozmetikázták az adatokat.” Magyar Nemzet június 28.

12 A betegellátó rendszer a hőskorban Alapellátás Kórházi ellátás A kórházak feladatai: –Diagnosztika –Kezelés (korlátozott terápiás lehetőségekkel) –Tartós ápolás –Izolálás (járványügy) –(később: szociális és hospice-jellegű ellátás) A betegek mobilitása korlátozott volt→ legyen a kórházi ellátóhely minél közelebb→ ez a megörökölt kórházi struktúra működik ma is

13 Orvos-technikai fejlődés Diagnosztika: –Képalkotó (+ izotóptechnika): UH, CT, MR, SPECT, PET –Laboratóriumi és gén-szintű –Bioelektromos jelenségek tanulmányozása (EKG, EEG, ENG, EMG) –Funkcionális diagnosztikai módszerek Therapia: –Klasszikus kémiai gyógyszerfejlesztések –Mono-és poliklonális molekulák –Invazív terápiás módszerek (PTCA, carotis stent, aneurysma coiling) –Endoszkópos technikák –Operációs technikák fejlődése (bélvarrógépek megjelenése, operációs mikroszkópok, Da Vinci) –Új tumorkezelési technikák (gamma-kés, foton, protontherápiák) –Kritikus állapotú betegek ellátása Computerizáció: Diagnosztika, terápia ellenőrzés, táv-leletezés Kórháztechnikai fejlődés (és anyagi következményei)

14 Hogyan látom a minimumrendeletet? Nem lehet önmagában kiragadva elemezni. Kétségtelenül igényel némi felülvizsgálatot a SZK részéről (optimum-rendeletté formálás). Fel kell mérni a jelenlegi helyzetet az új struktúrában (műszer, személyi) → AEEK, mint tulajdonos → integrációval, átcsoportosítással javítható Bevételi-kiadási oldalak racionalizálásával teljesíthető(bb): –HBCS felülvizsgálat (bevételi oldal) –Gyógyszer és infrastrukturális költségek racionalizálása (folyamatban) –Bizonyos területeken a tételes elszámolás mérlegelése Plusz forrás?

15 Finanszírozási protokollok konzultációja az OEP-pel és harmonizálása az ellátórendszerrel Az OEP eddig saját kompetenciájában határozta meg, hogy bizonyos tevékenységeket milyen feltételek mentén finanszíroz, ehhez eljárásrendeket alakított ki és tett közzé. Ezek harmonizálása az ellátórendszer kompetencia szintjeivel, az ott folyó betegellátó tevékenységgel. A folyamat elindult

16 A szakmai irányelvek felülvizsgálata Multidiszciplináris team által szisztematikusan kifejlesztett, tudományos bizonyítékokra támaszkodó ajánlás kivizsgálás, terápia, prevenció területén az orvosoknak és a betegeknek, kitérve a várható előnyökre és hátrányokra Tartalmi elemei: –érintett betegkör (specifikus bevonási és kizárási kritériumokkal) –az ellátás szintje, –strukturális feltételek, –a tevékenységek sorozata különböző feltételek teljesülése esetén, –az irányelv szerinti ellátás esetén várható eredmények (indikátorok), –várható további hatások, –az evidenciák szintjei és azok forrása, a szerzők függetlensége Az eddig kidolgozott irányelvek vagy elavultak, vagy nem feleltek meg a kritériumoknak

17 Klinikai auditrendszer kidolgozása és működtetése Feltétele a korábban vázolt struktúra működése és a helyi ellátási protokoll szerinti működés A háttéranyag kidolgozásának felelősei: a tanácsok, a GYEMSZI irányítása mellett elkezdődött

18 Az adott szakmacsoport humánerőforrás helyzete, jövőkép kialakítása A helyzetfelmérést célszerű ellátási térségek (újabban megyék) szintjén összesíteni, mert reálisan ott van esély a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére a mobilitás támogatására, illetve szorgalmazására. A humánerőforrás-felmérés egy adott területen több szakmacsoportot is érinthet (orvos, nővér, gyógytornász, asszisztens), ezért az anyagokat a tagozatok szintjén egyeztetni kell.

19 Egyéb, az adott szakmacsoportban szükségesnek ítélt struktúramódosításra tett javaslatok, stratégiai tervek A források racionalizálását, az aktív betegellátás hatékonyságát segítő intézkedési terv kidolgozása, új ellátási formákra vonatkozó javaslatok megfogalmazása –Pl. aktív ellátás kiváltása –Egynapos kapacitások bővítése –Gondozási protokollok kidolgozása….. –Otthoni ápolási kapacitások bővítése (pl. otthoni lélegeztetés)

20 A szakképzéssel, és szakorvos- továbbképzéssel kapcsolatos feladatok Szakképzés Továbbképzés

21 Szakképzés A szakmacsoportokhoz tartozó alapszakvizsgák követelmény-rendszerének áttekintése és harmonizálása Szakképzési akkreditációs szempontrendszer kialakítása az új kompetencia-struktúrának megfelelően A szakképesítés megszerzéséhez szükséges minimális esetszámok, beavatkozások meghatározása Rezidensi és szakorvos jelölti kompetenciakörök A ráépített szakvizsgákkal kapcsolatos állásfoglalás Az eddigi ráépített szakvizsgák és licensz-vizsgák szakmacsoportonkénti felülvizsgálata

22 Továbbképzés A minimálisan elvárt továbbképzések rendszerének felülvizsgálata, harmonizációja a továbbképzési grémiumok között Egységes rendszer kidolgozása a –Kötelezően választandó –Kötelezően választható –Szabadon választható kurzusok vonatkozásában Meg kell fogalmazni, hogy az adott szakmacsoportokban milyen esetben képzelhető el a korszerű, internet-alapú képzési formák elterjesztése Milyen szervezett keretek között kívánja az adott szakmacsoport működtetni a kötelező tanfolyamait. A kötelező szakorvos képző és továbbképző tanfolyamok mely – lehetőleg csak igen indokolt- esetekben és milyen mérvű anyagi terhet róhatnak a kollégákra és a munkaadókra.

23 Tudományos és innovációs stratégia kidolgozása Olyan országos/térségi tudományos és innovatív programok kidolgozása, amelyek hozzájárulnak az adott szakterületen belül az egészségipar potenciális fejlesztéséhez és ezáltal a humánerőforrás megtartásához. Ennek során igénybe/figyelembe vehető források: –Gyógyszerkutatás –Gyógyszerek klinikai fázisú vizsgálatai –MTA/ETT által meghirdetett tudományos ösztöndíjak –PhD programok –Nemzetközi kutatási pályázatok, amelyre magyarországi ellátóhelyek közös, koordinált programok révén pályázhatnak –Innovativ gyógyszer-, műszer és klinikai módszer kifejlesztésében való részvétel országos szakmai koordináció segítségével. A stratégia megfogalmazása során különös figyelmet fordítsanak arra, milyen módon lehet az adott szakmacsoport rezidenseit, szakorvos jelöltjeit és fiatal szakorvosait minél szélesebb körben bevonni a programokba. Kevés idő/energia jutott rá az ESZK részéről

24 Értékelés Az új strukturában rugalmasabban működik Némi finomhangolást igényel Újabb szakmák megjelenítése indokolt lehet Koncepcióváltások követése, készség az együttműködésre Az ESZK, mint tanácsadó testület a felelős miniszter szakmai lelkiismerete


Letölteni ppt "Az egységes szakmai kollégium munkájának értékelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések