Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény változásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény változásai."— Előadás másolata:

1 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény változásai

2 Kapcsolt vállalkozás Az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. (Személyben történő egyezés!)

3 Kutatás-fejlesztési megállapodás A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló évi LXXVI. törvény 3. § 14. pont kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül, d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül. Tartalmi változás nincs!

4 Külföldi ingatlanbefektetési alap A külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni  ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása,  ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása),  továbbá ingatlan értékesítése esetén.

5 Felsőoktatási támogatási megállapodás Fogalma: A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás. Az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet, zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap, zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

6 Felsőoktatási támogatási megállapodás Első alkalommal a adóévi adókötelezettségre, a adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

7 Felsőoktatási támogatási megállapodás Az adózás előtti eredményt növeli az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat  a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy  ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően.

8 A közhasznú nonprofit gazdasági társaság adóalapja Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában - vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára - visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.

9 Jövedelem-(nyereség-)minimum Jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt nem csökkenthető  az eladott áruk beszerzési értékével  és az eladott közvetített szolgáltatás értékével adóévre vonatkozóan alkalmazandó!

10 Veszteségelhatárolás Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben - a (2)-(9a) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Legfeljebb adóévi adóalap 50 százalékáig! (nem változott) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

11 Veszteségelhatárolás A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás, egyesülés, szétválás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha a) az átalakulás, egyesülés, szétválás során benne - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás, egyesülés, szétválás napját megelőző napon rendelkezett, és b) a jogutód társaság az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

12 Veszteségelhatárolás példa Jogelődnek a jogutód által továbbvitt tevékenységéből származó árbevétele a megelőző 3 adóévben összesen900 e Ft. Jogelőd árbevétele 1 adóévre vonatkozóan (900 e/3 adóév) 300 eFt. Jogelőd által a jogutódnak átadható elhatárolt veszteség 400 eFt. Jogutód veszteség nélkül számított adóalapja 1000 eFt.  Maximum 500 eFt. elhatárolt veszteséggel lehetne csökkenteni. (50%) 1.) Jogutódnak a továbbvitt tevékenységéből származó bevétele 150 eFt.  A bevétel, árbevétel arány a jogelőd 3 éves átlagához képest (150 e/300 e) 50% Így az átadott veszteségből, annak 50 %-a vehető figyelembe(400 e *0,5) 200 eFt. 2.) Jogutódnak a továbbvitt tevékenységéből származó bevétele az átalakulást követő 2. adóévben 300 eFt.  A bevétel, árbevétel arány a jogelőd 3 éves átlagához képest (300 e/300 e) 100% Így az átadott veszteségből, annak 100 %-a igénybevehető lenne (400 e *0,1) 400 eFt., de mivel már a elszámolt 200e Ft.-ot, itt is 200 e Ft.-ot érvényesít.

13 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy  a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és  az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.

14 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke,  ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és  az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó- fizetési kötelezettsége és  az adóalany nem igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek a megrendelője kérte és  a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.

15 Rendelkezés az adóról január 1-jétől az adózó rendelkezhet az adóévi bevallott és megfizetett adója terhére. Az adózó a felajánlás  az adóelőleg (RENDNYIL) (50 %)  az adóelőleg-kiegészítés, ('01)  az adó terhére tehet. Az adózó az adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint köteles eleget tenni. Akár egész évre tehető rendelkező nyilatkozat, amely egy adóévben legfeljebb öt alkalommal módosítható.

16 Rendelkezés az adóról Adófelajánlás - elektronikus úton - az alábbi kedvezményezett célokra tehető  filmalkotás támogatására,  előadó-művészeti szervezet támogatására  látvány-csapatsport támogatására. A rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdés szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

17 Rendelkezés az adóról Az adófelajánlás átutalásához szükséges, hogy az adózó rendelkezzen kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolással és annak egy példányát az adóhatóságnak megküldje. Igazolás kiállítására jogosult az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére:  filmalkotás támogatásakor - mozgóképszakmai hatóság (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság)  előadó-művészeti szervezet támogatásakor - Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága  látvány-csapatsport támogatásakor  - sportpolitikáért felelős miniszter (ha a kedvezményezett az országos országos sportági szakszövetség vagy a Magyar Olimpiai Bizottság)  országos sportági szakszövetség (ha a kedvezményezett amatőr sportszervezet, sportiskola, hivatásos sportszervezet, közhasznú alapítvány)

18 Rendelkezés az adóról Az átutalás teljesítésének feltételei :  a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan előírt, kiállított igazolásokat  az adóelőleg-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg,  az adóelőleg kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy az éves adóbevallás benyújtásáig az adóhatóság kézhez kapja, és  az adózó a vonatkozó bevallását határidőben benyújtotta, és  nincs nettó módon számított 100 ezer forintot meghaladó adótartozása, és  a fizetendő adóelőleget megfizette, és  az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlás nem haladja meg a 80 százalékos korlátot.

19 Rendelkezés az adóról Az adóhatóság az átutalást  az adóelőleg-felajánlás esetén a kötelezettség teljesítését,  adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlás esetén az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve az éves adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül teljesíti. Az átutalás megtörténtéről értesíti - pénzügyi teljesítést követő 15 napon belül - az adózót, valamint az igazolást kiállító szervet.

20 Rendelkezés az adóról A jóváírás összege  adóelőleg-felajánlás és az adóelőleg-kiegészítésből átutalt összeg 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint  az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának a 2,5 százaléka.  A jóváírás összege a társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számvitelről szóló évi C. törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti.  Jóváírás napja a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja. (elsőként július 1.)

21 Rendelkezés az adóról Látvány-csapatsport támogatásakor az utalás az alábbiak szerint történik: a felajánlott összeg (100 %)  12,5 %-át a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja részére, ami az adózó döntése alapján a támogatási szerződésben vagy a szponzori szerződésben került meghatározásra,  a 87,5 %-ának az 1%-a  1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter minisztérium számlájára,  2/3 részét az országos sportági szakszövetség számlájára utalja az adóhatóság. 99 %-át az adózó nyilatkozatában megjelölt kedvezményezettnek.

22 Rendelkezés az adóról Ugyanazon adóév tekintetében a Tao. tv. 22. § (1) bekezdésben és a 22/C. § (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással. Az említetteken kívül – más jogcímen – adókedvezmény érvényesíthető!

23 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.)

24 Adóalanyiság megszűnése Megszűnik a KIVA alanyiság, ha az adóalany bevétele meghaladja az 500 millió forintot:  2014-ben a bevételi értékhatár meghaladását megelőző hónap utolsó napjával,  2015-től a bevételi értékhatárt négy alkalommal, a negyedév első napján kell vizsgálni, így az adóalanyiság a bevételi értékhatár negyedév első napján történő túllépése esetén a túllépést megelőző hónap utolsó napjával fog megszűnni (pl. április 1-én vizsgál a megszűnés március 31.).

25 KIVA választásának tilalma A KIVA alanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten adóalanyiság nem választható. (Korábbi szabályozás szerint a megszűnést követő 2 adóévben nem volt ismételten választható.)

26 A kisvállalati adó alapja Nem minősül vállalkozás érdekében felmerült tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetésnek minősül, ezért növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt többek között az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, de az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség (2014. december 31-ig ideértve az általános forgalmi adót is) január 1-jétől nem kell e szabályt alkalmazni az általános forgalmi adót fizetési kötelezettségre.

27 A kisvállalati adó alapja A pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet adóalanyiság időszakát megelőző (bármely) időszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számolt el.

28 A kisvállalati adó alapja A KIVA alanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredményt  növeli a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összege (ideértve az időbeli elhatárolást is), illetve  csökkenti a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összege (ideértve az időbeli elhatárolást is).

29 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény változásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések