Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A turizmus nemzetközi szervezetei Az EU prioritási területei Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A turizmus nemzetközi szervezetei Az EU prioritási területei Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd"— Előadás másolata:

1 A turizmus nemzetközi szervezetei Az EU prioritási területei Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd

2 Tartalom I. Nemzetközi turisztikai szervezetek II. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete I.Céljai, feladatai, Szervezeti felépítése II. Road to Recovery III. Az EU turizmus stratégiájának prioritási területei

3 A turizmus szektor Gazdaság dinamikusan fejlődő húzóágazata Termék fogyasztása annak „előállítási” helyén Interszektorális jelleg  kormányzati irányítás szükséges Nemzeti irányítás mellett nemzetközi szervezetek a turizmus területén

4 Nemzetközi Turisztikai Egyezmények kiemelt területei A kétirányú turizmus fejlesztése A nemzeti turisztikai hivatalok munkájának segítése Kölcsönös beruházások segítése két nemzet között Kutatási eredmények, statisztikák, információk közzétételének támogatása Turisták biztonsága A nemzetközi turizmushoz kapcsolódó politikai együttműködések Rendszeres turisztikai konzultáció biztosítása A turisztikai oktatásból és képzésből származó előnyök felismerése

5 Nemzetközi szervezetek Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC): magánvállalkozások befektetéseit támogatva elősegítse a gazdasági növekedést Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IRDB): kormányzat számára támogatást nyújt a strukturális szerkezet javításához és az infrastruktúra fejlesztéséhez ENSZ szerveztek: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), a Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

6 Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) Alapítás: 1991 Központja: London, Egyesült Királyság Magánszektor (tagjai: szállodaláncok, légitársaságok, vasúttársaságok, hitelkártyacégek, autókölcsönzők és utazásszervezők képviselői) Célja: felhívni a világ kormányainak figyelmét az ágazat fontosságára, elősegítse a turizmus piacának terjeszkedését Az idegenforgalmi szektor lobbycsoportja Terrorizmus elleni harc Küldetése: utazás szabadsága, politikák a növekedésért, turizmus a jövőért

7 A Turisztikai Világszervezet Az ENSZ kormányközi szervezete Története: ◦ 1924/5: Hivatalos Turista Propaganda Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (14 európai ország), cél:  a turisztikai propagandával kapcsolatos információcsere megszervezése  a propagandaanyagok exportja/importja  a vámkedvezmények (vámmentesség) elérésére  a nemzetközi turistaáramlást akadályozó formalitások enyhítése ◦ II. vh. után: Hivatalos Turista Szervezetek Nemzetközi Szövetségeként (IUOTO): nem- kormányzati szervezet, melyet magán-és közszférabeli szervezetek alkottak

8 IUOTO kormányközi szervezetté alakítása  Turisztikai Világszervezet, 1974-ben ratifikálták Világszinten foglalkozik a turizmussal kapcsolatos ügyekkel, együttműködik az ENSZ többi szervezetével 2005-ben „UN” előtag Központ: Madrid, Spanyolország Tagjai: ◦ teljes jogú tag (tagországok) ◦ 7 társult tag ◦ 400 kültag (UNWTO Business Council, UNWTO Destination Council)

9 UNWTO feladatai segíteni a tagországokat, a turisztikai desztinációkat és a turisztikai vállalkozásokat, hogy maximalizálják a turizmus pozitív gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait Statisztikák, elemzések és előrejelzések az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) végrehajtó szervezete, közreműködik a turisztikai tervezésben, tanácsadás a turizmuspolitikák és gyakorlatok összhangjához az oktatás és képzés támogatása felhívni a figyelmet a turisták kapcsolatára a fizikai/természeti és társadalmi környezettel, fenntartható fejlődés definiálása a Turizmus Globális Etikai Kódex alkalmazása

10 Az UNWTO szervezeti felépítése Az UNWTO testületei: ◦ Közgyűlés ◦ Végrehajtó Tanács ◦ Titkárság A szervezet munkája regionális és szakbizottságokban Legmagasabb fórum a Közgyűlés (2 évente) Az ülések között a Végrehajtó Tanács dönt (24 tag régiók szerint, EU 8 tag)

11 A Közgyűlés  A Szervezet legfőbb szerve  A Közgyűlés kétévente tartja rendes ülésszakát,  Teljes jogú és társult tagok max. 5-5 küldöttel  Feladatai: o a közgyűlés elnökének és alelnökének megválasztása o a Tanács tagjainak megválasztása o a Főtitkár kinevezése o a Szervezet pénzügyi politikájának ellenőrzése, a költségvetés megvizsgálása és jóváhagyása o technikai és regionális szerveknek létrehozása, amelyekre szükség van o A kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel, magánszervezetekkel vagy magánintézményekkel kötött megállapodások jóváhagyása

12 A Végrehajtó Tanács A Tanács teljes jogú tagokból tevődik össze (az igazságos és egyenlő földrajzi eloszlás biztosítása) Tagjainak megbízatása négy évre szól Legalább évente kétszer ülésezik. Feladatai: ◦ javaslatok előterjesztése a Közgyűlésnek ◦ jelentések és ajánlások előterjesztése a Közgyűlésnek a Szervezet pénzügyi elszámolásaira és költségvetési előirányzataira vonatkozólag A Közgyűlés ülésszakai közötti időszakokban a Tanács hozza meg a szükségessé váló adminisztratív és technikai döntéseket

13 A Titkárság A Főtitkár, valamint a Szervezet működtetéséhez szükséges személyzet alkotja A Főtitkárt a Tanács ajánlására a Közgyűlés választja kétharmados többségével, négy esztendős időszakra. A Főtitkár beszámolással tartozik a Közgyűlésnek és a Tanácsnak. Végrehajtó szerv Jelentési kötelezettség a Szervezet tevékenységéről, pénzügyi elszámolásairól és az általános munkaprogram- tervezetről, valamint a költségvetési előirányzatáról. Feladatuk teljesítése során a Főtitkár és a személyzet nem kér és nem fogad el utasítást semmiféle, a Szervezeten kívül álló semmilyen kormánytól vagy más hatóságtól.

14 Roadmap to Recovery T20 Miniszteri Találkozó A turizmus jelentősége válságból való kilábalás és a zöldebb, fenntarthatóbb gazdaság (Green Economy) kialakítása során  a munkahelyteremtés  a köz-és magánszféra együttműködése, partnerségi viszonya  az innováció szerepe a turizmusban  a regionális és interregionális együttműködések  az adócsökkentés jelentősége  a turisztikai promóciók jelentőségének, számának növelése  válasz a klímaváltozásra  az infrastuktúra fejlesztése  a zöld turizmus népszerűsítése

15 Európai Turisztikai Bizottság (ETC) Székhely Brüsszel 38 tagország nemzeti turisztikai szervezete (NTOs) Célja:  vonzó, pozitív kép kialakítása Európáról  Európa mint turisztikai desztináció promóciója a tengerentúli küldőpiacokon  Segíteni a nemzeti turisztikai szervezeteket a tapasztalatcserében  Információnyújtás minőségének fejlesztése a turisztikai partnerek és a fogyasztók számára

16 Az Európai Unió turizmusfejlesztési stratégiája fejleszteni az európai turisztikai szolgáltatások minőségét, termékfejlesztés és a piaci igényeket figyelembe vevő oktatás-képzés az Eu-s turisztikai termékek iránti kereslet növelése az utasok biztonságának és védelmének növelése turisztikai vállalkozási környezet fejlesztése a turisztikai tevékenység diverzifikálásának ösztönzése az ágazat versenyképességének és jövedelmezőségének növelésén keresztül ösztönözni a turizmus fenntartható módon történő fejlesztését

17 EUROPE, THE WORLD’S No 1 TOURIST DESTINATION Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete (2010) Kihívások az Európai turizmus számára: ◦ Keresletcsökkenés, okai: gazdasági válság, vulkánkitörés ◦ Demográfiai trendek: elöregedő társadalom, fogyatékkal élő turisták ◦ Klímaváltozás; biodiverzitás, kulturális örökségek veszélyeztetése a tömegturizmus által ◦ Információs és kommunikációs (IT) technológiák fejlődése ◦ Turisztikai vállalkozás KKV  finanszírozási problémák ◦ Szezonalitás

18 A stratégia 4 prioritási területe 1. Az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása 2. Fenntartható, felelős és a minőségre összpontosító idegenforgalom fejlesztésének támogatása 3. A fenntartható és vonzó turisztikai célpontok együtteseként ismert Európa-kép megszilárdítása 4. Az európai turizmus uniós szakpolitikákba és pénzügyi eszközökbe történő integrálásának elősegítése

19 1. Az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása Európai turisztikai kínálat diverzifikálása, kulturális turizmus  „Európa kulturális fővárosa”  Európai Örökség címke, Európai Örökség Napja, Európai Unió Kulturális Örökség Díja Innováció növelése Az idegenforgalmi idény megnyújtása (fiatalok, idősek, fogyatékkal élők főszezonon kívül) A turizmussal kapcsolatos társadalmi-gazdasági ismeretek fejlesztése 8kutatási tevékenység összehangolása)

20 2. Fenntartható, felelős és a minőségre összpontosító idegenforgalom fejlesztésének támogatása Tiszta környezeti menedzsment kialakítása Hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS) Kiemelt Európai Úticélok (EDEN) fenntartható irányítási mutatók „Minőségi turizmus” címke létrehozása charta elfogadása, amelyben rögzítik a fenntartható és felelős idegenforgalom kritériumait

21 3. A fenntartható és vonzó turisztikai célpontok együtteseként ismert Európa-kép megszilárdítása „Európa-márkanév” létrehozása a visiteurope.com Megerősített együttműködés a nemzeti szervezetekkel és az európai idegenforgalmi ágazattal

22 4. Az európai turizmus uniós szakpolitikákba és pénzügyi eszközökbe történő integrálásának elősegítése Idegenforgalom szoros kapcsolata más politikákkal A turizmust érintő politikák integrációja és koordinációja ◦ Közlekedési politika ◦ Versenypolitika ◦ Belső piac ◦ Adózás ◦ Fogyasztóvédelem ◦ Környezetvédelem ◦ Foglalkoztatás és oktatás ◦ Kulturális, vallási és vidékfejlesztési politika

23 Az európai turizmus minőségi alapelveiről 2014, Európai Bizottság, tanácsi ajánlási javaslat Cél: a turisztikai szolgáltatások minőségének emelése és a fogyasztói bizalom erősítése a turisztikai minőségtanúsító rendszerek európai védjegyének létrehozása, amely „a turisztikai termékek terén a fogyasztók bizalmának és biztonságának növelésére, valamint olyan idegenforgalmi szakemberek jutalmazására szolgál, akik következetes és hozzáértő módon törekszenek az idegenforgalmi szolgáltatások minőségének javítására és az ügyfelek elégedettségére.” AZ EURÓPAI TURIZMUS MINŐSÉGI ALAPELVEI: ◦ A munkavállalók képzésének biztosítása ◦ Fogyasztóelégedettségi politika alkalmazása ◦ A fogyasztók tájékoztatása

24 A Bizottság által az idegenforgalom területén indított legfőbb kezdeményezések és célkitűzések EDEN CALYPSO Szeniorturizmus Fenntartható turizmus „Idegenforgalom és hozzáférhetőség mindenki számára” Kulturális turizmus  Európai Kulturális Útvonalak EuroVelo kerékpárút-hálózat

25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A turizmus nemzetközi szervezetei Az EU prioritási területei Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd"

Hasonló előadás


Google Hirdetések