Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomer ő m.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomer ő m."— Előadás másolata:

1

2 A csernobili atomkatasztrófa április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomer ő m ű ben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa.[forrás?] A véd ő épületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyez ő dtek, kb embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le.

3 A baleset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergia-ipar biztonságossága, ami évekre lassította fejlődését, a szovjet kormánynak pedig le kellett állnia a titkolózással. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása. Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (például rákban), és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy körülbelül 4000 ember hal meg a későbbiekben ezzel kapcsolatos betegségekben. A korábbi becslések többlet halálesetről szóltak, ezt később korrigálták 4000-re; az európai lakosság (közel 100 millió fő) 20%-a statisztikailag rákban hal meg, így a Csernobil miatti halálesetek statisztikailag nem kimutathatók, mely azt jelenti, hogy a természetes ingadozáson belül van ezen esetek száma.

4 Csernobil és az erőmű műholdas képe

5 Megjegyzendő, hogy a pajzsmirigyrák korai felismerés esetén közel 100%-os hatékonysággal gyógyítható, és mivel a hatóságok készültek a többlet pajzsmirigyrákos esetekre, ezért mindössze 9 gyermek halálát okozta a többlet sugárterhelés. Nem elhanyagolható azonban, hogy a legfőbb halálozási ok a katasztrófával kapcsolatosan pszichés eredetű volt. A – többségében alaptalan – félelemkeltés egyik jellemző példája az Európában tapasztalható abortuszok számának növekedése, mely a balesetet követő hetekben közel többlet művi vetélést jelentett. Ezek a meg nem született gyermekek is a robbanás áldozatai, holott az akkoriban születettek között mutációval, születési rendellenességgel stb. összefüggő többlet előfordulást sehol sem tudtak kimutatni.

6 Ezeket az adatokat többek közt a Greenpeace sem tartja pontosnak, 2006-ban a katasztrófa 20. évfordulója alkalmából rendezett kampányukra összefoglalót készítettek az egészségügyi hatásokról, ahol nagyságrendekkel több áldozatról írnak. Fontos megállapítani azonban, hogy a nemzetközi tudóstársadalom egyértelműen a NAÜ eredményeivel és következtetéseivel ért egyet, mivel azokat pontosan dokumentált, hatóságilag hiteles mérések támasztják alá. A zöldszervezetek előszeretettel érvelnek ezen adatok tudatos meghamisításának tényével, azonban a mértékadó folyóiratokban egyértelműen az NAÜ mellett állnak ki a tudósok - a Greenpeace érvrendszere szerint a teljes nemzetközi fizikus, biológus és hasonló szaktekintélyek világméretű összeesküvéséről van szó.

7 Nemzetközi Rákkutató Újság (International Journal of Cancer) 2006-os tanulmányában megjelent egy újabb tudományos modell. Eszerint a csernobili szerencsétlenség körülbelül 1000 pajzsmirigyrákos és 4000 egyéb rákos esetet okozott Európában, ami az összes rákos esetek 0,01%-a a szerencsétlenség óta. A tanulmányban megjelent tudományos modell szerint a tragédia 2065-ig kb (95% UI 3400–72 000) pajzsmirigyrákos és (95% UI –59 000) más típusú rákos megbetegedést okoz. A teljes hatását a lakosság egészségre nehéz megbecsülni.[

8

9

10 A radioaktivitás Csernobil negyedik, megsemmisült és lángoló reaktorából indult, amely beszennyezte mind a közeli, mind a távoli környezetet. A csernobili katasztrófa kivizsgálása hivatalosan azzal zárult, hogy a személyzet nem követte a szükséges biztonsági előírásokat. A Lenin Atomerőmű csupán a kezdete volt azoknak a következményeknek, amelyek átírták nemcsak a nukleáris energia biztonsági szabályait, hanem az emberiség történelmét is. Az első lépés a csernobili nukleáris baleset felszámolásához az égő reaktor csarnoka és a turbógenerátor terem tüzének eloltása volt. A különleges erőmű-tűzoltóság, valamint a Csernobilhoz közeli város tűzoltói együttes erővel eloltották a tüzet a robbanás utáni három órán belül. A reaktor szívében a grafit mégis tovább égett... A katasztrófa után

11 A t ű zoltók, akik a balesetnél dolgoztak, nem tudták a t ű z okát, így ő k csak öntötték a vizet a reaktor romjaira. Ez rontott a helyzeten és több kisebb robbanás is követte, amely súlyos radioaktív szennyezéssel járt. Annak megel ő zése érdekében, hogy a radioaktivitás továbbterjedhessen a környezetbe, helikopterr ő l különböz ő, a sugárzás megfékezését el ő segít ő anyagot dobtak a reaktor magjába: ötezer tonna bór, dolomit, homok és agyag- ólom vegyületet.Ezek az ömlesztett anyagok eloltották az ég ő grafitot és elnyelték a radioaktív aeroszolokat. Két héttel az összeomlást követ ő en a szovjet hivatalos szervek úgy döntöttek, hogy meg ő rzik az er ő m ű teljes összeomlott blokkját egy különleges szarkofág - beton testben, saját h ű t ő rendszerrel.

12 Köszönöm a figyelmet! Valkai Kitti


Letölteni ppt "A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomer ő m."

Hasonló előadás


Google Hirdetések