Kultúrtörténeti korszakok – az emberi gondolkodás változásai

Az előadások a következő témára: "Kultúrtörténeti korszakok – az emberi gondolkodás változásai"— Előadás másolata:

1 Kultúrtörténeti korszakok – az emberi gondolkodás változásai
Levendula Szabadegyetem Kultúrtörténeti korszakok – az emberi gondolkodás változásai Premodern, modern, posztmodern Dr. Jászberényi József PhD Intézetvezető főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola

2 Az előadás két témája A nyugati civilizáció szakaszai (premodern, modern, posztmodern, új tradicionalista) A jelenlegi geopolitikai helyzet premodern modern posztmodern ???

3 Premodern A XI. század végére a népvándorlások kora lezárult, Európa keleti részén erős keresztény (római katolikus) államok születtek meg, amelyek egyfelől védték a más vallási hagyományt követő csapatok betörésétől a nyugati részeket, másrészt biztos bástyái lettek a római pápának. A központi társadalmi alrendszer a vallás volt. Minden uralkodó körül szorosan ott volt az egyházi vezetők tanácsa, voltaképpen ők irányították az uralkodók döntéseit. Az egyház kezében volt a hivatalos társadalmi adminisztráció, a szerződésektől a házasságkötésekig, ők nyitották az iskolákat, s ők gyógyították az embereket is. A teljes tudomány is az ő kezükben volt.

4 Premodern II. Tönnies, 20. század első fele: Gemeinschaft (premodern közösség) – Gesellschaft (modern társadalom) A premodern kor belső településstruktúrája A település legmagasabb épülete a templom volt, belsejében a biblia pauperum (ami eredetileg fafedelű papírkönyv). A premodern korban az egyes emberre rövid, de stabil élet várt – szülei, a közvetlen családja, az iskola és a papi réteg megfelelő személyei már kisgyermek korától felkészítették arra, hogy milyen etikai szabályok szerint kell élnie, s ha ezeket nem követi, mi vár rá. Az ember a túlvilágra fordította a tekintetét.

5 Nyugat- és Közép-Európa különbségei
XI-XII. század (Szücs Jenő szerint minden eldől már akkor): nyugaton jobbágyság, keleten familiaritás Városszerkezet: nyugaton szabad városok sora, nálunk mezővárosok sora (a 15. század végére 800 van, adózik a földesúrnak is, de gyakran egy összegben, van saját bírósága, vására, stb.) egy-két szabad királyi város. (Csak 1870-ben szűnik meg teljesen ez a két fogalom!) Nyugaton folyamatosan alakuló jogrendszer, rendek szerepe, keleten földesúri kiskirályságok, a szokásjog sokkal erősebb. Egyetemek rendszere nyugaton – univerzitások – keleten elhalnak sokáig – ez első tartós: Károly Egyetem, Prága, illetve: Pázmány Egyetem

6 Modern ( ) A modern kor kezdete: a polgárság magához ragadja a politikai hatalmat. Ez a társadalmi réteg figyelmét elsősorban a földi világ örömeire fordítja. Ebben a korban így nem meglepő, ha a központi társadalmi alrendszer a gazdaság – premodern kor embere: spirituális tőke, modern kor embere: a materiális tőke válik fontossá. A hatalomra jutott polgár az országát is így vezeti: a határok átrajzolása azért szükséges, hogy az anyagi hatalmát gyarapítsa, elsősorban erről szólnak a háborúik, s ennek a folyamatnak a véglete az I. és a II. világháború. A polgár saját hatalmának erősítésére első pillanattól fogva a tudományt hívta segítségül, amely a polgár kezébe adta az egyre nagyobb mértékben pusztító fegyvereket.

7 Modern II. – látszólagos kitérő, az idő mérésének jelentősége
Az idő a polgár számára fontos, a premodern ember nem tudja hány éves, nem tudja, hány óra van. V. Károly francia király 1370-ben rendelte el azt, hogy alattvalói elfoglaltságaikat a királyi palota hatvan percenként megkonduló harangjaihoz igazítsák. Svájci órák fontossága – iparos-mesterek készítik. 1500: Németország : Peter Henlein létrehozza az első zsebóra ősét, az úgynevezett függőórát. 1656: Christiaan Huygens ( ) Holland fizikus, matematikus, csillagász feltalálta az ingaórát.

8 Modern III. A tőkecentrikus polgári gondolkodásnak sok áldozata volt. A versenyben lemaradók között kialakultak új elméletek, amelyek a polgári hatalom megdöntésére alapultak: ilyen volt az osztályelmélet, amely Marxtól kezdődően arra alapozott, hogy a szegény munkásosztálynak le kell győznie a gazdag burzsoáziát, ugyanolyan fanatikusan hívén saját igazában, mint azt a polgár is tette. A másik nagy elmélet a fajelmélet volt, amely szintén nem a polgári hatalomban, hanem a választott faj hatalmában hitt, s mindenki mást páriának tekintett. Ezek tobzódása zajlott a 20. század közepén, s a világháborúk pusztításait látván egyre többen gondolták úgy, hogy ez nem folytatódhat így, gyökeres változásra van szükség – ez lesz a posztmodern. Az I. vh-t a polgári nemzetállamok vívják, a II. vh-t a vesztes kritikusok a győztesek ellen!

9 Posztmodern I. Az amerikai és nyugat-európai értelmiség gyökeres szemléletváltása teljes mértékben átalakította az élet mindennapjait előbb a nyugati civilizációban, majd a keleti blokkban. A nyugati értelmiség egyre szélesebb része a háborúk pusztításait látva fontosnak érezte azt, hogy a különféle értelmezői közösségek igazságai is részei legyenek a társadalmi közbeszédnek, sőt: ezek az értelmezői közösségek emancipálódjanak. Ez véleményük szerint szükségképpen jólétet is teremt (igazuk lett)

10 Posztmodern II. Ennek következtében a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek végéig tart a posztmodern első korszaka, amelyet heroikus posztmodernnek nevezünk: ekkor a különféle értelmezői közösségek (színesbőrűek, melegek, homoszexuálisok) emancipálódnak, véleményük gyakorlatilag azonos értékű lesz a maszkulin férfitársadaloméval. Ugyanez a helyzet a második, „pszichológiai” vagy „önmegvalósító” posztmodern korszakkal (nyolcvanas évek elejétől). A nyugati országokban az emancipáció gyakorlatilag lezajlott, semmi értelme sem lett volna a további partizánharcnak. Az emberek ebben a korszakban, amely nagyjából az ezredforduló első évtizedének végéig tartott, a jóléti társadalom biztosította nyugalomban építhették anyagi és lelki egzisztenciájukat, ki-ki a saját individuális beavatási útját járva – a tai chitől a jógáig, a patchworktől a számítógépes játékokig. A legfontosabb elv ebben a korszakban az érezd magad jól-elve lett, minél gyakrabban és minél intenzívebben megélni az örömöt, s elfordulni az örömet beárnyékoló folyamatoktól, történésektől.

11 Exkurzus David Fincher amerikai posztmodern rendező filmje, a Benjamin Button különös élete (2009) ezt a folyamatot tárja elénk. Időskorban a vallásos gondolkodás általában erősödik, a felnőttkor az önálló út és a kételkedés világa, míg a gyermek elsősorban játszik, s a játék flow-jában találja meg a legfőbb örömforrását. A film egy olyan férfi életútját jeleníti meg, aki fordítva él, előbb lesz idős, aztán középkorú, s végül gyermek, majd csecsemő. Ez a film már átvezet minket ahhoz a kérdéshez, hogy az új tradicionalista gondolkodás miért tud oly hatékonyan elterjedni a posztmodern társadalomban – azon válságparadoxonok miatt, amelyekkel a posztmodern jóléti társadalom szükségképpen küzd.

12 Szimulákrum: csalóka, látszólagos
Baudrillard: La Guerre du Golfe n'a pas eu Lieu - Az öbölháború nem történt meg) (1991) Válságparadoxonok I. Egocentrikus jelleg (érezd jól magad, légy te önmagad irányítója, selfness, egyéni játékok) – nem szeretjük az erőfeszítéseket Szimulákrum világ= minden olyan, mintha… Példák: Gyümölcslé, mintha gyümölcs; Cipő, póló: mintha póló; Étel: mintha étel; Kapcsolat: mintha kapcsolat; Televízós csatornák: mintha televíziós csatornák, mintha műsorok Gépek: mintha gépek Könyvek: mintha ismeretek, mintha könyvek Chat: mintha beszélnénk… Gyógyszer: mintha gyógyszer A szimulákrum-elmélet azt mondja, hogy minden csak másolat, a másolat másolata. A valódi, a létező világgal nem találkozunk, csak másolatok között élünk. (Baudrillard)

13 Válságparadoxonok II. A jóléti társadalmak általános válságjele az elkényelmesedés és a túlfogyasztás. Az emberek egyre inkább kerülik a kihívásokat, a saját helyzet kockára tételét. A „fogyaszd el és dobd el”-logikája érvényesül mindenhol, pl. a párkapcsolatokban, például a házasságban is: amíg a premodern korszak egy életre elkötelezte az embert párjával, hiszen fogadalmát isten előtt tette; amíg a modern házasságban az anyagi normák legalább annyira erősek voltak, mint az érzelmiek – addig a posztmodern házasság addig tart, amíg a felek úgy érzik, hogy ők jól érzik magukat benne. Ez a gondolkodás magával hozza a házasságok számának drámai csökkenését, a házasságok gyors felbomlását (ma Magyarországon minden második házasság válással végződik!), s a gyermekek csonka családban való felnövését.

14 Exkurzus: Super Size Me (2004)
Morgan Spurlock, a film rendezője, egyben főszereplője 30 napig kizárólag a McDonald's által forgalmazott super size-menüket fogyasztja, és közben maximum 5000 lépést megy egy nap (átlagos amerikai mennyiség). Cukorbaj, 8 kiló súlynövekedés Szimulákrum-jelleg, de sok igazsággal. Ellenkísérletek: nagyon sok, nem egyben fogyás is volt. A lényeg elvész: „mintha ételek”

15 Miközben mérhetetlenül túlfogyasztunk, mi nyugatiak – International Food Policy Research Institute (2012) “Szélsőséges mértékű éhínség”: Kongói Demokratikus Köztársaság, Csád, Eritrea, Haiti, Burundi (naponta több mint ezer) “Veszélyes szintű éhínség”: India, Nepál, Vietnam, Jemen, Etiópia, Szudán, Niger, Madagaszkár, Mozambik, Zimbabwe, Zambia, Tanzánia, Angola, Burkina Faso, Togo, Libéria, Közép-Afrikai Köztársaság, Sierra Leone, Bissau-Guinea, Banglades, Kelet-Timor, Comore- szigetek (naponta több száz nagyságrend) “Súlyos éhínség”: Guatemala, Bolívia, Mongólia, Pakisztán, Mianmar/Burma, Indonézia, Fülöp-szigetek, Namíbia, Botswana, Lesotho, Szváziföld, Malawi, Kongó, Kamerun, Nigéria, Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Guinea, Szenegál, Mali, Mauritánia. Észak-Korea (naponta 100- as nagyságrend) “Mérsékelt szintű éhínség”: Honduras, Nicaragua, Panama, Venezuela, Guyana, Suriname, Kolumbia, Ecuador, Peru, Paraguay, Marokkó, Gabon, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kína, Szíria, Thaiföld, Dél-Afrikai Köztársaság (naponta egy tucat) “Alacsony szintű éhínség”: Mexikó, Brazil, Kuba, Costa Rica, Chile, Argentina, Uruguay, Szlovákia, Románia, Horvátország, Bosznia, Macedónia, Bulgária, Törökország, Irán, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Moldova, Egyiptom, Tunézia, Líbia, Algéria, Kirgizisztán, Malajzia. (időnként egy-egy)

16 Válogatás a Global Hunger Indexből
950 millió embernek nincs mit ennie. A legújabb számítások szerint a létminimumon (napi 2 dolláron) vagy az alatt élők száma már elérte a 1,3 milliárdot is. Naponta ember hal éhen a világban. Világszerte 300 millió gyerek nem kap a szervezete fejlődéséhez szükséges táplálékot. Évente 11 millió kisgyerek hal meg éhség vagy alultápláltság következtében. Az 5 éves korig bekövetkező halálesetek egyharmadát elégtelen táplálkozás okozza. Az alultápláltság több embert öl meg, mint az AIDS, a TBC és a malária együttvéve. A kínai kormány az 5 évnél fiatalabb gyerekek körében 7 százalékra csökkentette az alultápláltság arányát. Indiában él a világ 230 millió éhezője, ez a legnagyobb egy országra jutó szám. A helyi hagyományok szerint a nők gyakran utolsókként jutnak a tányér közelébe a családi étkezéseknél, még akkor is ha terhesek.

17 Ehhez képest… A McDonald's amerikai gyorsétteremlánc idei első negyedéves nyeresége részvényenként 1,21 dollár volt, összesen 1,2 milliárd dollár, míg tavaly részvényenként 1,26 dollár, összességében 1,27 milliárd dollár volt a profit. A piaci elemzők 2014 első három hónapja után 1,24 dolláros részvényenkénti nyereségre számítottak. (2014) A McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft ben közel 2 százalékkal, 22 milliárd forintra növelte nettó árbevételét. A Burger King éttermeket üzemeltető Fusion Befektetési Zrt. közel 3 százalékkal, 7,13 milliárd forintra növelte nettó árbevételét. A hazai KFC és Pizza Hut egységeket üzemeltető AmRest Kft. 6,07 milliárd forint nettó árbevétele ötödével nagyobb a 2011-esnél.

18 Válságparadoxonok III.
Active ageing Ennek a gondolkodásnak a következtében a születések száma drasztikusan csökken – hazánkban már az is nagy öröm, ha egy évben újszülött születik, miközben a század közepén a körüli létszám volt az átlagos. Az újszülöttek csekély száma egy másik paradoxonra mutat rá. A jóléti társadalmak embere tovább él, s az is nagyon fontos, hogy így a kollektív bölcsesség növekszik, de ezzel az idősödő társadalom nagyobb feladatot ró az aktív munkavállalókra. Ha azonban az aktívak száma drasztikusan csökken, kevesebb ember tart el sokkal többet, így súlyos társadalmi-generációs válságok vannak már most is, s lesznek a további évtizedekben.

19 „Minden egész eltörött”
Válságparadoxonok IV. Az elsősorban örömet kereső, élvező ember nem szereti a komolyabb kulturális erőfeszítéseket, kizárólag abban a témában, amellyel foglalkozik. Ezért – bár a posztmodern kor a legjobban informált emberek kora – soha ennyi félművelt, szakbarbár emberrel nem lehet találkozni, mint ma. A premodern kor embere számára a saját társadalmi helyzethez illő vallási tanítás és a saját mesterség ismerete elegendő volt, a modern kor embere számára vállalkozásához fontos volt a széleskörű ismeretanyag. A posztmodern, ahelyett, hogy lazította volna ezeket a kánonokat, alternatívvá tette, így az emberek sok mindenről tudnak felületesen, de szinte semmit nem ismernek alaposan. És ehhez jön egy mérhetetlen űr érzete, amely a posztmodern kor legtöbb emberének a lelkében megvan. „Minden egész eltörött”

20 Válságparadoxonok IV. A premodern kor embere lelkében nem volt űr – számára mindenhonnan a vallás igazságai áradtak. A polgári-modern kor embere számára a lelki űrt sokáig az érvényesülés vágya helyettesítette, s ez a vágy, ahogyan elhatalmasodott, elzárta az utat a metafizikus szféráktól. Nem véletlen, hogy a 19. század végének egyik legnagyobb filozófusa, Nietzsche leírta az „Isten halott”-gondolatot, amely az emberi közösség széles körére minden bizonnyal érvényes volt. Önreflexió nélkül ugyanis nincsen istentapasztalat, s az emberiség nagyrésze a 19. század végére már képtelen volt egy ilyen reflexív gondolkodásra. A posztmodern kor embere a lelkében lévő űrt az állandó élményszerzéssel próbálja lefedni, s nem gondol az elmúlásra sem – a fiatalság örök idejében éli az életét, és ilyen kultúrát hoz létre. A személyes életidő előrehaladtával ez a fiatalság-állapot egyre nagyobb erővel tud csak fennmaradni – az anti-age szemlélet nagyon sokba, egyre többe kerül, miközben a pro-age optimálisabb volna. A lelki űr nem enyhül az élvezetekkel, legfeljebb egyfajta átmeneti amnéziás állapotokat hoz létre. Ezt az űrt tölti be az új tradicionalizmus világos és jól követhető igazságaival, s azzal a karizmatikus politikai-politikusi szereppel, amelyet kínál az emberek számára.

21 Öngyilkossági térkép a világon (2012)

22 Öngyilkosságok – Európai öngyilkossági térkép (2010)
Sohasem volt annyi öngyilkosság a nyugati civilizációban, mint a posztmodern kor második szakaszában Sohasem volt ekkora jólét a nyugati civilizációban Hollandiában például 2008 és 2012 között 30 százalékkal – 400 fővel – nőtt az öngyilkosságot elkövetők száma.

23 A depresszió világtérképe (2013) – Queensland University (Australia)
Több az olyan állam, ahol a környező szegényebbeknél magasabb a depresszió

24 SENSUS COMMUNIS Új tradicionalizmus Ez a gondolkodás jelenleg a világon rendkívüli módon erősödik, Oroszországban, Kínában, Braziliában, Indiában, Dél-Afrikában, Törökországban és Magyarországon egyértelmű dominanciára jutott, de Olaszországban is gyakran erősödik fel, különösen jobboldali politikai pártok győzelmei idején. A lényege az, hogy a politikai elit egyik csoportja felismerte, hogy a lelki űrrel rendelkező emberek számára a legoptimálisabb egy kézzel fogható istenvalóságot adni, a politikus személyében. Ő lesz az, aki gondolkodik helyettünk, ő lesz az, aki megmondja, mi a helyes és a helytelen, s ő lesz az, aki az élet minden területére beszivárog Új tekintélyelvűség

25 Új tradicionalizmus II.
Ehhez a tevékenységéhez régi, bevált igazságokat használ – az emberek többsége kötődik a nemzetéhez, rendelkezik valamiféle metafizikus hittel, így úgy kell kommunikálni, hogy ezek az érzések is kielégülést találjanak. A politikusnak az erőt, a határozottságot kell árasztania – nem véletlen, hogy Putyin cselgáncsozik, cápára vadászik, s medvékkel bírkózik. Ez a szemlélet a mai geopolitikai világhelyzetben már a legerősebbnek mondható, ennek magyarázatára célszerű felvázolni a 2014 nyarán létrejött geopolitikai szituációt.

26 Miért Oroszország az egyik legjellemzőbb?
„patriomoniális-irracionális állam, amely időnként közbelép, hogy uralkodjon Oroszország felett. Ez a belső kormányzat korrupt, íratlan szabályok szerint működik, és mintegy isteni jellegű, ám éppen kimondatlan szabályait és pszichológiáját nem látják át vagy értik meg a nyugati világban” (Anna Arutunyan: Putyin-varázs, 2014.) „Látva, hogy milyen nagy az igény egy jó cárra, és patrimoniális uralkodóra, ügyesen eljátszotta ezt a szerepet, és amikor azt is látta, hogy egy félelmet gerjesztő zsarnokra szintén van kereslet, azt a szerepet is elvállalta. Amikor pedig arra volt szükség, természetesen ő alakította az üzletembert is, akivel nyélbe lehetett ütni az alkukat, vagy aki védelmet kínált az embereknek egy törvények nélküli országban” (uo.) „Ami a legnagyobb szomorúságot okozza nekem, az népünk rabszolgatudata, beleértve magamat is. Az összes demokratikus szónoklat ellenére tudjuk, ki irányítja az országot, és készek vagyunk hűségünket demonstrálni ennek az uralkodónak.” (Dmitrij Rjabov, független újságíró, aki szintén tapsolt egy Putyin-megjelenéskor az újságírók és a rajongók között) „Változatos okokból ennek az országnak a lakói mindig a jó cárba, az államba, Sztálinba, vezetőikbe, nem pedig magukba helyezték reményeiket.” (Medvegyev 2011-ben a Financial Times-nak)