Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Premodern, modern, posztmodern Dr. Jászberényi József PhD Intézetvezet ő f ő iskolai tanár Zsigmond Király F ő iskola Kultúrtörténeti korszakok – az emberi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Premodern, modern, posztmodern Dr. Jászberényi József PhD Intézetvezet ő f ő iskolai tanár Zsigmond Király F ő iskola Kultúrtörténeti korszakok – az emberi."— Előadás másolata:

1 Premodern, modern, posztmodern Dr. Jászberényi József PhD Intézetvezet ő f ő iskolai tanár Zsigmond Király F ő iskola Kultúrtörténeti korszakok – az emberi gondolkodás változásai

2 Az előadás két témája A nyugati civilizáció szakaszai (premodern, modern, posztmodern, új tradicionalista) A jelenlegi geopolitikai helyzet premodernmodernposztmodern???

3 Premodern A XI. század végére a népvándorlások kora lezárult, Európa keleti részén er ő s keresztény (római katolikus) államok születtek meg, amelyek egyfel ő l védték a más vallási hagyományt követ ő csapatok betörését ő l a nyugati részeket, másrészt biztos bástyái lettek a római pápának. vallás A központi társadalmi alrendszer a vallás volt. Minden uralkodó körül szorosan ott volt az egyházi vezet ő k tanácsa, voltaképpen ő k irányították az uralkodók döntéseit. Az egyház kezében volt a hivatalos társadalmi adminisztráció, a szerz ő désekt ő l a házasságkötésekig, ő k nyitották az iskolákat, s ő k gyógyították az embereket is. A teljes tudomány is az ő kezükben volt.

4 Premodern II. A premodern kor bels ő településstruktúrája A település legmagasabb épülete a templom volt, belsejében a biblia pauperum (ami eredetileg fafedel ű papírkönyv). A premodern korban az egyes emberre rövid, de stabil élet várt – szülei, a közvetlen családja, az iskola és a papi réteg megfelel ő személyei már kisgyermek korától felkészítették arra, hogy milyen etikai szabályok szerint kell élnie, s ha ezeket nem követi, mi vár rá. Az ember a túlvilágra fordította a tekintetét. Tönnies, 20. század els ő fele: Gemeinschaft (premodern közösség) – Gesellschaft (modern társadalom)

5 Nyugat- és Közép-Európa különbségei XI-XII. század (Szücs Jen ő szerint minden eld ő l már akkor): nyugaton jobbágyság, keleten familiaritás Városszerkezet: nyugaton szabad városok sora, nálunk mez ő városok sora (a 15. század végére 800 van, adózik a földesúrnak is, de gyakran egy összegben, van saját bírósága, vására, stb.) egy-két szabad királyi város. (Csak 1870-ben sz ű nik meg teljesen ez a két fogalom!) Nyugaton folyamatosan alakuló jogrendszer, rendek szerepe, keleten földesúri kiskirályságok, a szokásjog sokkal er ő sebb. Egyetemek rendszere nyugaton – univerzitások – keleten elhalnak sokáig – ez els ő tartós: Károly Egyetem, Prága, illetve: 1635 Pázmány Egyetem

6 Modern ( ) A modern kor kezdete: a polgárság magához ragadja a politikai hatalmat. Ez a társadalmi réteg figyelmét els ő sorban a földi világ örömeire fordítja. Ebben a korban így nem meglep ő, ha a központi társadalmi alrendszer a gazdaság – premodern kor embere: spirituális t ő ke, modern kor embere: a materiális t ő ke válik fontossá. A hatalomra jutott polgár az országát is így vezeti: a határok átrajzolása azért szükséges, hogy az anyagi hatalmát gyarapítsa, els ő sorban err ő l szólnak a háborúik, s ennek a folyamatnak a véglete az I. és a II. világháború. A polgár saját hatalmának er ő sítésére els ő pillanattól fogva a tudományt hívta segítségül, amely a polgár kezébe adta az egyre nagyobb mértékben pusztító fegyvereket.

7 Modern II. – látszólagos kitérő, az idő mérésének jelentősége Az id ő a polgár számára fontos, a premodern ember nem tudja hány éves, nem tudja, hány óra van. V. Károly francia király 1370-ben rendelte el azt, hogy alattvalói elfoglaltságaikat a királyi palota hatvan percenként megkonduló harangjaihoz igazítsák. Svájci órák fontossága – iparos-mesterek készítik. 1500: Németország : Peter Henlein létrehozza az els ő zsebóra ő sét, az úgynevezett függ ő órát. 1656: Christiaan Huygens ( ) Holland fizikus, matematikus, csillagász feltalálta az ingaórát.

8 Modern III. új elméletek osztályelmélet A t ő kecentrikus polgári gondolkodásnak sok áldozata volt. A versenyben lemaradók között kialakultak új elméletek, amelyek a polgári hatalom megdöntésére alapultak: ilyen volt az osztályelmélet, amely Marxtól kezd ő d ő en arra alapozott, hogy a szegény munkásosztálynak le kell gy ő znie a gazdag burzsoáziát, ugyanolyan fanatikusan hívén saját igazában, mint azt a polgár is tette. A másik nagy elmélet a fajelmélet volt, amely szintén nem a polgári hatalomban, hanem a választott faj hatalmában hitt, s mindenki mást páriának tekintett. posztmodern Ezek tobzódása zajlott a 20. század közepén, s a világháborúk pusztításait látván egyre többen gondolták úgy, hogy ez nem folytatódhat így, gyökeres változásra van szükség – ez lesz a posztmodern. Az I. vh-t a polgári nemzetállamok vívják, a II. vh-t a vesztes kritikusok a gy ő ztesek ellen!

9 Posztmodern I. Az amerikai és nyugat-európai értelmiség gyökeres szemléletváltása teljes mértékben átalakította az élet mindennapjait el ő bb a nyugati civilizációban, majd a keleti blokkban. A nyugati értelmiség egyre szélesebb része a háborúk pusztításait látva fontosnak érezte azt, hogy a különféle értelmez ő i közösségek igazságai is részei legyenek a társadalmi közbeszédnek, s ő t: ezek az értelmez ő i közösségek emancipálódjanak. Ez véleményük szerint szükségképpen jólétet is teremt (igazuk lett)

10 Posztmodern II. Ennek következtében a hatvanas évek elejét ő l a hetvenes évek végéig tart a posztmodern els ő korszaka, amelyet heroikus posztmodernnek nevezünk: ekkor a különféle értelmez ő i közösségek (színesb ő r ű ek, melegek, homoszexuálisok) emancipálódnak, véleményük gyakorlatilag azonos érték ű lesz a maszkulin férfitársadaloméval. Ugyanez a helyzet a második, „pszichológiai” vagy „önmegvalósító” posztmodern korszakkal (nyolcvanas évek elejét ő l). A nyugati országokban az emancipáció gyakorlatilag lezajlott, semmi értelme sem lett volna a további partizánharcnak. Az emberek ebben a korszakban, amely nagyjából az ezredforduló els ő évtizedének végéig tartott, a jóléti társadalom biztosította nyugalomban építhették anyagi és lelki egzisztenciájukat, ki-ki a saját individuális beavatási útját járva – a tai chit ő l a jógáig, a patchworkt ő l a számítógépes játékokig. A legfontosabb elv ebben a korszakban az érezd magad jól-elve lett, minél gyakrabban és minél intenzívebben megélni az örömöt, s elfordulni az örömet beárnyékoló folyamatoktól, történésekt ő l.

11 Exkurzus David Fincher amerikai posztmodern rendez ő filmje, a Benjamin Button különös élete (2009) ezt a folyamatot tárja elénk. Id ő skorban a vallásos gondolkodás általában er ő södik, a feln ő ttkor az önálló út és a kételkedés világa, míg a gyermek els ő sorban játszik, s a játék flow-jában találja meg a legf ő bb örömforrását. A film egy olyan férfi életútját jeleníti meg, aki fordítva él, el ő bb lesz id ő s, aztán középkorú, s végül gyermek, majd csecsem ő. Ez a film már átvezet minket ahhoz a kérdéshez, hogy az új tradicionalista gondolkodás miért tud oly hatékonyan elterjedni a posztmodern társadalomban – azon válságparadoxonok miatt, amelyekkel a posztmodern jóléti társadalom szükségképpen küzd.

12 Válságparadoxonok I. Egocentrikus jelleg (érezd jól magad, légy te önmagad irányítója, selfness, egyéni játékok) – nem szeretjük az er ő feszítéseket Szimulákrum világ= minden olyan, mintha… A szimulákrum-elmélet azt mondja, hogy minden csak másolat, a másolat másolata. A valódi, a létez ő világgal nem találkozunk, csak másolatok között élünk. (Baudrillard) Példák: Gyümölcslé, mintha gyümölcs; Cip ő, póló: mintha póló; Étel: mintha étel; Kapcsolat: mintha kapcsolat; Televízós csatornák: mintha televíziós csatornák, mintha m ű sorok Gépek: mintha gépek Könyvek: mintha ismeretek, mintha könyvek Chat: mintha beszélnénk… Gyógyszer: mintha gyógyszer Baudrillard: La Guerre du Golfe n'a pas eu Lieu - Az öbölháború nem történt meg) (1991) Szimulákrum: csalóka, látszólagos

13 Válságparadoxonok II. A jóléti társadalmak általános válságjele az elkényelmesedés és a túlfogyasztás. Az emberek egyre inkább kerülik a kihívásokat, a saját helyzet kockára tételét. A „fogyaszd el és dobd el”-logikája érvényesül mindenhol, pl. a párkapcsolatokban, például a házasságban is: amíg a premodern korszak egy életre elkötelezte az embert párjával, hiszen fogadalmát isten el ő tt tette; amíg a modern házasságban az anyagi normák legalább annyira er ő sek voltak, mint az érzelmiek – addig a posztmodern házasság addig tart, amíg a felek úgy érzik, hogy ő k jól érzik magukat benne. Ez a gondolkodás magával hozza a házasságok számának drámai csökkenését, a házasságok gyors felbomlását (ma Magyarországon minden második házasság válással végz ő dik!), s a gyermekek csonka családban való felnövését.

14 Exkurzus: Super Size Me (2004) Morgan Spurlock, a film rendez ő je, egyben f ő szerepl ő je 30 napig kizárólag a McDonald's által forgalmazott super size-menüket fogyasztja, és közben maximum 5000 lépést megy egy nap (átlagos amerikai mennyiség). Cukorbaj, 8 kiló súlynövekedés Szimulákrum-jelleg, de sok igazsággal. Ellenkísérletek: nagyon sok, nem egyben fogyás is volt. A lényeg elvész: „mintha ételek”

15 Miközben mérhetetlenül túlfogyasztunk, mi nyugatiak – International Food Policy Research Institute (2012) “Széls ő séges mérték ű éhínség”: Kongói Demokratikus Köztársaság, Csád, Eritrea, Haiti, Burundi (naponta több mint ezer) “Veszélyes szint ű éhínség”: India, Nepál, Vietnam, Jemen, Etiópia, Szudán, Niger, Madagaszkár, Mozambik, Zimbabwe, Zambia, Tanzánia, Angola, Burkina Faso, Togo, Libéria, Közép-Afrikai Köztársaság, Sierra Leone, Bissau-Guinea, Banglades, Kelet-Timor, Comore- szigetek (naponta több száz nagyságrend) “Súlyos éhínség”: Guatemala, Bolívia, Mongólia, Pakisztán, Mianmar/Burma, Indonézia, Fülöp-szigetek, Namíbia, Botswana, Lesotho, Szváziföld, Malawi, Kongó, Kamerun, Nigéria, Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Guinea, Szenegál, Mali, Mauritánia. Észak-Korea (naponta 100- as nagyságrend) “Mérsékelt szint ű éhínség”: Honduras, Nicaragua, Panama, Venezuela, Guyana, Suriname, Kolumbia, Ecuador, Peru, Paraguay, Marokkó, Gabon, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kína, Szíria, Thaiföld, Dél-Afrikai Köztársaság (naponta egy tucat) “Alacsony szint ű éhínség”: Mexikó, Brazil, Kuba, Costa Rica, Chile, Argentina, Uruguay, Szlovákia, Románia, Horvátország, Bosznia, Macedónia, Bulgária, Törökország, Irán, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Moldova, Egyiptom, Tunézia, Líbia, Algéria, Kirgizisztán, Malajzia. (id ő nként egy-egy)

16 Válogatás a Global Hunger Indexből 950 millió embernek nincs mit ennie. A legújabb számítások szerint a létminimumon (napi 2 dolláron) vagy az alatt él ő k száma már elérte a 1,3 milliárdot is. Naponta ember hal éhen a világban. Világszerte 300 millió gyerek nem kap a szervezete fejl ő déséhez szükséges táplálékot. Évente 11 millió kisgyerek hal meg éhség vagy alultápláltság következtében. Az 5 éves korig bekövetkez ő halálesetek egyharmadát elégtelen táplálkozás okozza. Az alultápláltság több embert öl meg, mint az AIDS, a TBC és a malária együttvéve. A kínai kormány az 5 évnél fiatalabb gyerekek körében 7 százalékra csökkentette az alultápláltság arányát. Indiában él a világ 230 millió éhez ő je, ez a legnagyobb egy országra jutó szám. A helyi hagyományok szerint a n ő k gyakran utolsókként jutnak a tányér közelébe a családi étkezéseknél, még akkor is ha terhesek.

17 Ehhez képest… A McDonald's amerikai gyorsétteremlánc idei els ő negyedéves nyeresége részvényenként 1,21 dollár volt, összesen 1,2 milliárd dollár, míg tavaly részvényenként 1,26 dollár, összességében 1,27 milliárd dollár volt a profit. A piaci elemz ő k 2014 els ő három hónapja után 1,24 dolláros részvényenkénti nyereségre számítottak. (2014) A McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft ben közel 2 százalékkal, 22 milliárd forintra növelte nettó árbevételét. A Burger King éttermeket üzemeltet ő Fusion Befektetési Zrt. közel 3 százalékkal, 7,13 milliárd forintra növelte nettó árbevételét. A hazai KFC és Pizza Hut egységeket üzemeltet ő AmRest Kft. 6,07 milliárd forint nettó árbevétele ötödével nagyobb a 2011-esnél.

18 Válságparadoxonok III. Ennek a gondolkodásnak a következtében a születések száma drasztikusan csökken – hazánkban már az is nagy öröm, ha egy évben újszülött születik, miközben a század közepén a körüli létszám volt az átlagos. Az újszülöttek csekély száma egy másik paradoxonra mutat rá. A jóléti társadalmak embere tovább él, s az is nagyon fontos, hogy így a kollektív bölcsesség növekszik, de ezzel az id ő söd ő társadalom nagyobb feladatot ró az aktív munkavállalókra. Ha azonban az aktívak száma drasztikusan csökken, kevesebb ember tart el sokkal többet, így súlyos társadalmi-generációs válságok vannak már most is, s lesznek a további évtizedekben.

19 Válságparadoxonok IV. Az els ő sorban örömet keres ő, élvez ő ember nem szereti a komolyabb kulturális er ő feszítéseket, kizárólag abban a témában, amellyel foglalkozik. félm ű velt, szakbarbár Ezért – bár a posztmodern kor a legjobban informált emberek kora – soha ennyi félm ű velt, szakbarbár emberrel nem lehet találkozni, mint ma. A premodern kor embere számára a saját társadalmi helyzethez ill ő vallási tanítás és a saját mesterség ismerete elegend ő volt, a modern kor embere számára vállalkozásához fontos volt a széleskör ű ismeretanyag. A posztmodern, ahelyett, hogy lazította volna ezeket a kánonokat, alternatívvá tette, így az emberek sok mindenr ő l tudnak felületesen, de szinte semmit nem ismernek alaposan. És ehhez jön egy mérhetetlen ű r érzete, amely a posztmodern kor legtöbb emberének a lelkében megvan.

20 Válságparadoxonok IV. A premodern kor embere lelkében nem volt ű r – számára mindenhonnan a vallás igazságai áradtak. A polgári-modern kor embere számára a lelki ű rt sokáig az érvényesülés vágya helyettesítette, s ez a vágy, ahogyan elhatalmasodott, elzárta az utat a metafizikus szféráktól. Nem véletlen, hogy a 19. század végének egyik legnagyobb filozófusa, Nietzsche leírta az „Isten halott”-gondolatot, amely az emberi közösség széles körére minden bizonnyal érvényes volt. állandó élményszerzés Önreflexió nélkül ugyanis nincsen istentapasztalat, s az emberiség nagyrésze a 19. század végére már képtelen volt egy ilyen reflexív gondolkodásra. A posztmodern kor embere a lelkében lév ő ű rt az állandó élményszerzéssel próbálja lefedni, s nem gondol az elmúlásra sem – a fiatalság örök idejében éli az életét, és ilyen kultúrát hoz létre. A személyes életid ő el ő rehaladtával ez a fiatalság-állapot egyre nagyobb er ő vel tud csak fennmaradni – az anti-age szemlélet nagyon sokba, egyre többe kerül, miközben a pro-age optimálisabb volna. A lelki ű r nem enyhül az élvezetekkel, legfeljebb egyfajta átmeneti amnéziás állapotokat hoz létre. Ezt az ű rt tölti be az új tradicionalizmus világos és jól követhet ő igazságaival, s azzal a karizmatikus politikai-politikusi szereppel, amelyet kínál az emberek számára.

21 Öngyilkossági térkép a világon (2012)

22 Öngyilkosságok – Európai öngyilkossági térkép (2010) Sohasem volt annyi öngyilkosság a nyugati civilizációban, mint a posztmodern kor második szakaszában Sohasem volt ekkora jólét a nyugati civilizációban Hollandiában például 2008 és 2012 között 30 százalékkal – 400 f ő vel – n ő tt az öngyilkosságot elkövet ő k száma.

23 A depresszió világtérképe (2013) – Queensland University (Australia) Több az olyan állam, ahol a környez ő szegényebbeknél magasabb a depresszió

24 Új tradicionalizmus Ez a gondolkodás jelenleg a világon rendkívüli módon er ő södik, Oroszországban, Kínában, Braziliában, Indiában, Dél-Afrikában, Törökországban és Magyarországon egyértelm ű dominanciára jutott, de Olaszországban is gyakran er ő södik fel, különösen jobboldali politikai pártok gy ő zelmei idején. A lényege az, hogy a politikai elit egyik csoportja felismerte, hogy a lelki ű rrel rendelkez ő emberek számára a legoptimálisabb egy kézzel fogható istenvalóságot adni, a politikus személyében. Ő lesz az, aki gondolkodik helyettünk, ő lesz az, aki megmondja, mi a helyes és a helytelen, s ő lesz az, aki az élet minden területére beszivárog Új tekintélyelv ű ség SENSUS COMMUNIS

25 Új tradicionalizmus II. Ehhez a tevékenységéhez régi, bevált igazságokat használ – az emberek többsége köt ő dik a nemzetéhez, rendelkezik valamiféle metafizikus hittel, így úgy kell kommunikálni, hogy ezek az érzések is kielégülést találjanak. A politikusnak az er ő t, a határozottságot kell árasztania A politikusnak az er ő t, a határozottságot kell árasztania – nem véletlen, hogy Putyin cselgáncsozik, cápára vadászik, s medvékkel bírkózik. Ez a szemlélet a mai geopolitikai világhelyzetben már a leger ő sebbnek mondható, ennek magyarázatára célszer ű felvázolni a 2014 nyarán létrejött geopolitikai szituációt.

26 Miért Oroszország az egyik legjellemzőbb? „patriomoniális-irracionális állam, amely id ő nként közbelép, hogy uralkodjon Oroszország felett. Ez a bels ő kormányzat korrupt, íratlan szabályok szerint m ű ködik, és mintegy isteni jelleg ű, ám éppen kimondatlan szabályait és pszichológiáját nem látják át vagy értik meg a nyugati világban” (Anna Arutunyan: Putyin-varázs, 2014.) „Látva, hogy milyen nagy az igény egy jó cárra, és patrimoniális uralkodóra, ügyesen eljátszotta ezt a szerepet, és amikor azt is látta, hogy egy félelmet gerjeszt ő zsarnokra szintén van kereslet, azt a szerepet is elvállalta. Amikor pedig arra volt szükség, természetesen ő alakította az üzletembert is, akivel nyélbe lehetett ütni az alkukat, vagy aki védelmet kínált az embereknek egy törvények nélküli országban” (uo.) „Ami a legnagyobb szomorúságot okozza nekem, az népünk rabszolgatudata, beleértve magamat is. Az összes demokratikus szónoklat ellenére tudjuk, ki irányítja az országot, és készek vagyunk h ű ségünket demonstrálni ennek az uralkodónak.” (Dmitrij Rjabov, független újságíró, aki szintén tapsolt egy Putyin-megjelenéskor az újságírók és a rajongók között) „Változatos okokból ennek az országnak a lakói mindig a jó cárba, az államba, Sztálinba, vezet ő ikbe, nem pedig magukba helyezték reményeiket.” (Medvegyev 2011-ben a Financial Times-nak)


Letölteni ppt "Premodern, modern, posztmodern Dr. Jászberényi József PhD Intézetvezet ő f ő iskolai tanár Zsigmond Király F ő iskola Kultúrtörténeti korszakok – az emberi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések