Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ácsné M. J. 2015.04.29.1 Társasági adó bevallás 2014. 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ácsné M. J. 2015.04.29.1 Társasági adó bevallás 2014. 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]"— Előadás másolata:

1 Ácsné M. J Társasági adó bevallás évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]

2 Ácsné M. J Társasági adó bevallás Bevallás számú bevallás – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja hi.: május 31. (június 1.) számú bevallás – a évben választott eva, kata, kiva esetén a társasági adókötelezettségről hi.: 5. hónap utolsó napja TAO bevallás – a évben eva, kata, kiva alanyiság megszűnésével társasági adóalannyá vált adózó társasági adóelőleg kötelezettségről hi.: adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül számú bevallás – üzleti évi feltöltési kötelezettség bevallása hi.: üzleti év utolsó hónapjának 20. napja  energiaellátók jövedelemadója  társasági adóelőleg  innovációs járulékelőleg - TAONY nyomtatvány – évi nyilatkozat: alapítvány, egyesület, egyház stb. hi.: május 31. (június 1.)

3 Ácsné M. J A számvitel és a társasági adó kapcsolata SzámvitelEREDMÉNYKIMUTATÁS Bevétel – Költség, ráfordítás = ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY  ± ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY – TÁRSASÁGI ADÓ =ADÓZOTT EREDMÉNY  ADÓZOTT EREDMÉNY + Szabad eredménytartalék bevonása – Jóváhagyott osztalék =MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Adózás ± ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY – Csökkentő jogcímek (7. §) + Növelő tételek (8. §) = Társasági adóalap (±)   ha negatív (veszteség)  veszteségelhatárolás (17. §)  ha pozitív  meghatározza a számított adó összegét (500 millió Ft-ig 10%, felette 19%)  Számított adó – Adókedvezmények = FIZETENDŐ TÁRSASÁGI ADÓ

4 Ácsné M. J Jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adózás szabályai 1.Adózás előtti eredmény (számviteli tv. szerint) 2.Adóalap (adózás előtti eredmény ± módosító tételek) 3.Jövedelem-(nyereség-)minimum (korrigált összes bevétel 2%-a) Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét, akkor az adózó választhat, hogy - az általános szabályok szerinti adóalapja után adózik/nem fizet adót) és adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagy - a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak. Tao. tv. 6. § (5) bekezdés

5 Ácsné M. J Jövedelem-(nyereség-)minimum - kódok Jöv-(nyer-)min. megállapítására nem kötelezett: kód: „1” Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték eléri a jöv-(nyer-)min. összegét: kód: „2” Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét és az adózó döntése: a jöv- (nyer-)minimum tekinti adóalapnak: kód: „3” Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jöv-(nyer-)min. összegét és az adózó döntése: az adóalap marad az általános szabályok szerinti: kód: „4” + nyilatkozat 1429 főlap (+ 10. lap szerinti nyilatkozat)

6 Ácsné M. J Jövedelem-(nyereség-)minimum Az összes bevétel: – értékesítés nettó árbevétele, – egyéb bevételek, – pénzügyi műveletek bevételei, – rendkívüli bevételek. Az összes bevételt csökkenti: –Eladott áruk beszerzési értéke, eladott közvetített szolgáltatások értéke (2014-ig) –Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd tagjánál a megszűnt részesedésre elszámolt bevétel; –Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átadónál az átadott eszköz alapján elszámolt bevétel; –Kedvezményezett részesedéscsere esetén a kivezetett részesedésre jutó árfolyamnyereség. Az összes bevételt növeli: –Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere esetén a tagnál, a megszerzett részesedés csökkenéseként, illetve kivezetésekor – a korábban levont – összeg; –Átvevő kedvezményezett eszközátruházás esetén; –A magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának* az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét* meghaladó összegének az 50%-a. * ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét Jövedelem-(nyereség-)minimum: korrigált összes bevétel 2%-a Tao. tv. 4. § 29., 6. § (5)-(10) bekezdés

7 Ácsné M. J Mentesülés a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai alól Nem kell alkalmazni az adózónak az előtársasági és az azt követő adóévében; első adóévben a jogelőd nélkül alakult adózónak; a nevesített szervezeteknek: az MRP-nek, a vízitársulatnak, az egyháznak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, a lakásszövetkezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, a felsőoktatási intézménynek, a diákotthonnak, a szociális szövetkezetnek, az iskola- szövetkezetnek, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású nonprofit gazdasági társaságnak; annak az adózónak, akit az adóévben, vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott, és mértéke (több kár együtt) az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének legalább a 15%-a. Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az előző évi évesített nettó árbevétel 15%-át eléri. Fontos a szakvélemény, ennek hiányában jegyzőkönyv 15 napon belül; jogvesztő! Tao. tv. 6. § (5)-(10) bekezdés

8 Ácsné M. J A jövedelem-(nyereség-)minimum számítása (Példa) Összehasonlító példa Megnevezés2014. évi2015. évi Értékesítés nettó árbevétele (+) Egyéb bevételek (+) Pénzügyi műveletek bevételei (+) Rendkívüli bevételek (+) Összes bevétel Magánszemélytől jén kapott tagi kölcsön 12 MFt, és - a én magánszeméllyel szemben fennálló kötelezettség 1,8 MFt (ami a év egészében is fennáll), - ill. a évben is mindkettő fennáll (+) (1,8M + 12M /365 x 92) – 1,8M = 3M/2 0 (13,8M/365 x 365) – 13,8M = 0 ELÁBÉ (–) – Közvetített szolgáltatás (–) – Korrigált összes bevétel Tao. tv. 6. § (5)-(10) bekezdés

9 Ácsné M. J Közösségi rendeletek 1.) A régi de minimis rendelet: 1998/2006/EK rendelet Hatályos: éig, de további 6 hónapos időszakra alkalmazható 2.) A régi általános csoportmentességi rendelet: 800/2008/EK rendelet Hatályos: áig 3.) A régi mezőgazdasági csoportmen- tességi rendelet: 1857/2006/EK rendelet Hatályos: éig 1.) Az új de minimis rendelet: 1407/2013/EU rendelet Hatályos: jétől 2.) Az új általános csoportmentességi rendelet: 651/2014/EU rendelet Hatályos: jétől 3.) Új mezőgazdasági csoportmentességi rendelet: 702/2014/EU rendelet Hatályos: jétől Az Unióban a évtől indult ( közötti) új költségvetési időszak következtében megalkotásra került új közösségi rendeletek alkalmazandóak (a korábbiak hatályon kívül helyezését követően) már a adóévre is, függetlenül attól, hogy azok jelölése a Tao. tv. rendszerében – jogtechnikailag – csak 2015-től került átvezetésre.

10 Ácsné M. J De minimis támogatás (régi) 1998/2006/EK rendelet De minimis keret (adózónként) 3 adóévben (gördülő módszer) 200 ezer euró Közúti szállítási (fuvarozási) tevékenységet végző adózó: 3 adóévben 100 ezer euró Közvetlen (pénzbeli) támogatás esetén korlát a támogatási intenzitás: 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint (regionális térkép) Támogatási intenzitás felmerülése (de minimisnek tekintett kedvezménynél): – van kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás (Korm. rend.), ha az adózó ugyanazon beruházásához kap közvetlen támogatást is, például uniós forrásból, minisztériumtól, pályázat útján, egyéb módon; – nincs kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás, = ha az adózó csak az adórendszer keretében érvényesít de minimis támogatást, vagy = mellette közvetlen támogatásként is csak de minimis támogatást vesz igénybe (ez utóbbi esetén a de minimiskénti minősítést tartalmazza a támogatás odaítéléséről szóló okirat). Átszámítás forintra Közvetlen támogatásnál a döntést megelőző hó utolsó napi MNB árfolyam Adórendszerbeli támogatásnál az adóév utolsó napi MNB árfolyam

11 Ácsné M. J De minimis támogatás (új) 1407/2013/EU rendelet De minimis keret egy és ugyanazon vállalkozásnál 3 adóévben 200 ezer euró Egy és ugyanazon vállalkozás: a rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozások együtt. Közúti árufuvarozást ellenértékért végző egy és ugyanazon vállalkozásnál 3 adóévben 100 ezer euró Közúti árufuvarozást és más tevékenységet végző vállalkozásnál 3 adóévben 200 ezer euró, de azon belül a közúti áruszállítási tevékenység támogatása nem lehet több 100 ezer eurónál Összefonódás, és felvásárlás esetén a támogatási keretbe beszámít az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott, de minimis támogatás [3. cikk (8) bekezdés] Közvetlen (pénzbeli) támogatás esetén korlát a támogatási intenzitás: 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint (regionális térkép) A év „átfedéssel” érintett első félévében az adózó eldöntheti, hogy melyik (az új, vagy a régi) rendeletnek való megfelelést választja; a második félévtől azonban csak az új de minimis rendelet alkalmazható.

12 Ácsné M. J Általános csoportmentességi rendelet (régi) 800/2008/EK rendelet Támogatási intenzitás (uaz, mint a de minimis esetén) Adott régióra előírt támogatási intenzitás* 10-50% közötti (pl. Budapesten 10%) + Bónus  Kisvállalkozás + 20%  Középvállalkozás + 10% A támogatási intenzitás ugyanazon elszámolható költséghez más támogatással együtt nem léphető túl. Példa: Kisvállalkozás első félévében vásárolt egy új termelő gépet 40 M forintért, amelyet Budapesten helyezett üzembe. Igénybe veheti-e a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont szerinti kedvezményt, ha ezen gépberuházásához kapott közvetlen támogatást is? Intenzitási korlát: 40 M x (10+20) 30% = 12 M Ft ennyi az igénybe vehető támogatás (adótartalom + közvetlen támogatás együtt). Adótartalom: 30 M x 10% = 3 M Ft 12 – 3 = 9 M Ft legfeljebb ekkora összegű lehet a közvetlen támogatás. Ha 9 M Ft-nál több volt a gépberuházáshoz kapott támogatás, akkor adóalap- csökkentő tétel részben sem érvényesíthető. * 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint áig

13 Ácsné M. J Általános csoportmentességi rendelet (új) 651/2014/EU rendelet Támogatási intenzitás Adott régióra előírt támogatási intenzitás* 20-50% közötti + Bónus  Kisvállalkozás + 20%  Középvállalkozás + 10% Adózó eldöntheti, hogy: cikk szerinti, a regionális támogatásra, vagy 17. cikk szerinti, a kkv-knak nyújtott támogatásra vonatkozó előírások szerinti megfelelést választja. (DE! Pest megye egy részén és Budapesten: nincs intenzitás, „hiányzik a térképről”) Példa: Kisvállalkozás II. félévében vásárolt egy új gépet 40 M Ft-ért, amelyet Budapesten helyezett üzembe. Igénybe veheti-e a Tao. tv. 7. § (1) bek. zs) pont szerinti kedvezményt, ha ezen gépberuházásához kapott közvetlen támogatást is? NEM veheti igénybe a 14. cikk szerint. A 17. cikk (6) bek. szerinti intenzitási korlát: 20% x 40 M = 8 M Ft ennyi az igénybe vehető maximális támogatás (adótartalom + közvetlen támogatás együtt) Adótartalom: 30 M x 10% = 3 M Ft Közvetlen támogatás (8 – 3) 5 M Ft lehet legfeljebb, ha ennél nem kapott többet, úgy jogosult a bevallásában a 30 M Ft-tal való csökkentésre *37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint jétől

14 Ácsné M. J Regionális támogatási térkép ( jétől) 25. § (1) A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló, március 11-i SA (2013/N). számú bizottsági határozattal engedélyezett regionális támogatási térkép szerint nagyvállalkozások esetében a következő maximális támogatási intenzitások alkalmazandók*: a) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban 50%, b) a Közép-Dunántúl régióban 35%, c) a Nyugat-Dunántúl régióban 25%, d) a Közép-Magyarország régióban da) Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu, Valkó, Vámosmikola, Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken 35%, valamint db) Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár és Solymár településeken 20%. (2) Az (1) bekezdés szerinti területi besorolásonként meghatározott támogatási intenzitások – a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével – a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők. *37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint jétől

15 Ácsné M. J Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet (régi) 1857/2006/EK rendelet Alanyi kör Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó KKV Nem nyújtható támogatás a rendelet alapján: 1. termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlására; 2. egynyári növények telepítésére; 3. víztelenítő vagy öntözőberendezések megvásárlására, kivéve, ha a beruházás a vízfelhasználást a korábbi szint legalább 25%-ával csökkenti; 4. egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházásokra; 5. olyan termék előállítására, amely tejet, illetve tejterméket utánoz vagy helyettesít; 6. a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem részére; 7. az exporttal kapcsolatos tevékenység támogatására; 8. az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzésére. Támogatási mérték A beruházási érték 40%-a, max. 3 adóévben 400 ezer euró

16 Ácsné M. J Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet (új) 702/2014/EU rendelet Hatálya kiterjed a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, forgalmazásának, az erdészeti tevékenységnek a támogatására is, eltérően a régi rendelettől. Csak jétől alkalmazható! Az elszámolható költségek tekintetében változás, hogy – a régi rendelet szerint a nem építési célú föld vásárlása akkor minősült elszámolható költségnek, ha értéke az összes elszámolható költség 10%-át nem haladta meg, míg az új rendelet a földterületet (és nemcsak a nem építési célra szánt földet) érintő beruházásoknál a támogatás mértékét korlátozza 10%-ban;  a beruházáshoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján a beruházás nem valósul meg;  a beruházáshoz kapcsolódó számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése mellett a szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése is támogatható;  támogathatók az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítését szolgáló nem termelő beruházások is. Támogatási mérték változatlanul 40%, földterületet érintő beruházásnál 10%, viszont a maximális támogatás vállalkozásonként és beruházásonként 500 ezer euró (ami a régi rendelet szerint 400 ezer euró/3 adóév volt).

17 Ácsné M. J Közösségi rendeletek – kedvezményeknél január 1-jei hatállyal az egyes kedvezmények esetében a támogatástartalom: a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor 702/2014/EU rendelet és 17. cikkében foglalt támogatásnak minősül, b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint minősülhet – a 702/2014/EU rendeletben foglalt támogatásnak, vagy – csekély összegű (de minimis) támogatásnak (1407/2013/EU) vagy – a 651/2014/EU rendelet és 17. cikkei szerinti támogatásnak c) minden más esetben az adózó választása szerint minősíthető – csekély összegű (de minimis) támogatásnak (1407/2013/EU) vagy – a 651/2014/EU rendelet és 17. cikkeiben foglaltak szerinti támogatásnak. Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, 22/A. § (4) bekezdés, 1. számú melléklet 14. pont

18 Ácsné M. J KKV besorolás KKV kategória Átl. állom. létszám Ért. nettó árb. legfeljebb VAGYVAGY Mérlegfőösszeg legfeljebb Mikro- vállalkozás 10 fő alatti2 millió €-nak megfelelő forint 2 millió €-nak megfelelő forint Kis- vállalkozás 50 fő alatti10 millió €-nak megfelelő forint 10 millió €-nak megfelelő forint Közép- vállalkozás 250 fő alatti50 millió €-nak megfelelő forint 43 millió €-nak megfelelő forint január 1-jétől új besorolás. Elsődleges: konszolidált beszámoló, annak hiányában (egyszerűsített) éves beszámoló, de kapcsolódó, illetve partnervállalkozásokkal együtt évi XXXIV. tv. (Kktv.) Állami, önkormányzati tulajdon közvetve/közvetlenül  25%  nem KKV Besorolás akkor változik, ha 2 egymást követő beszámoló alapján „egy irányban” változik a méret i innovációs járulék-kötelezettség csak e két mutató alapján!

19 Ácsné M. J Innovációs járulék-kötelezett ( ) január 1-jétől A évi LXXVI. törvény* 15. § (1) Belföldi székhelyű, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság innovációs járulékot köteles fizetni. (2) Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól: a) a Kkv. tv. 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, b) a Magyar Nemzeti Bank, c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., d) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság, e) a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, f) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, g) a járulékfizetésre kötelezett, de felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaság. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó jei besoroláshoz csak a (2013. évi) saját, egyedi beszámoló adatait kell figyelembe venni. *A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról

20 Ácsné M. J Korrekciós tételek Egyes, az adózás előtti eredményt módosító jogcímek ,

21 Ácsné M. J Követelésekkel kapcsolatos elszámolások Csökkentő tétel Követelésre az adóévben visszaírt érték- vesztés, Követelés átruházása, kiegyenlítése, beszámítása esetén az elszámolt bevétel, Behajthatatlanná vált rész De legfeljebb – korlátként bármely esetben – a nyilvántartott értékvesztés összege Kivéve: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás Behajthatatlan követelés:  az Szt. szerinti behajthatatlan követelés (számviteli minősítés) és  azon követelés bekerülési értékének 20%- a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető (adójogi minősítés) Növelő tétel Követelésre az adóévben elszámolt értékvesztés Az elévült, a bíróság előtt nem érvénye- síthető követelés teljes összege abban az adóévben, amikor a követelés behajthatat- lanná vált és a követelés leírására sor került [3. sz. mell. A/10. pont]. NEM behajthatatlan, azaz behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés (kapcsolt cég javára) Sem növelő, sem csökkentő tételt nincs: hitelintézetnél, a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre. Tao. tv. 4. § 4/a; 7. § (1) n); 8. § (1) gy), h), 3. sz. mell. A/10.; Szt. 3. § (4) 10.

22 Ácsné M. J Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés fogalma – legalább 10%-os mértékű részesedés; – bejelentés a szerzést követő 75 napon belül; – nem szükséges bejelenteni, ha a részesedés százalékos mértéke nem, csak annak értéke nő; – az üzletvezetés helyére tekintettel belföldinek minősülő adózó is bejelentheti azokat a részesedéseket, amelyeket a tényleges üzletvezetés helyének áthelyezését megelőzően szerzett (bármikor, akár több éve); – a részesedés szerzésének időpontja definiált. Korrekciós tételek Csökkenti az adózás előtti eredményt az értékesítés adóévi árfolyamnyeresége, az apportként történő kivezetés következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy teljesült az 1 éves tartási idő. Növeli az adózás előtti eredményt a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része. Tao. tv. 4. § 5. pont, 7. § (1) dz), 8. § (1) m) b) alpont

23 Ácsné M. J Fejlesztési tartalék Csökkenti az adózás előtti eredményt: - Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett, az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott összeg, - de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, - és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Felhasználható: az adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően. Nem használható fel: - apportként átvett eszköz alapján, - térítés nélkül átvett eszköz címén, - olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban, amely után nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; ez alól kivétel (felhasználható) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület-, építmény-beruházásra Felhasználási időszak: - a adóévi képzést követő 6 adóév – ha volt évi képzés, a felhasználására biztosított utolsó év 2014.! - a adóévtől a képzést követő 4 adóév – ha volt évi képzés, a felhasználásra biztosított utolsó év 2014.! Szankció: a nem beruházási célra történő felhasználás, illetve a fel nem használás esetén a lekötés adóévében hatályos adómérték + késedelmi pótlék megfizetése. Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f), 7. § (15) bekezdés, 29/I. § (5) bekezdés

24 Ácsné M. J Kapcsolt vállalkozás Kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a)az adózó és az a személy, amelyben az adózó többségi befolyással bír; b)az adózó és az a személy, amely az adózóban többségi befolyással bír: c)az adózó és a más személy, ha harmadik személy mindkettőjükben többségi befolyással bír, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d)a külföldi vállalkozó és annak belföldi (magyar) telephelye; e)a (magyar) adózó és külföldi telephelye; f)az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg ( től). Többségi befolyás: ha egy társaságban az adott személy - a szavazatok több mint 50%-ával bír, vagy - meghatározó befolyással rendelkezik. Példa [a c) esetre]: ha „A” cégben az apának, „B” cégben a fiának van 100%-os szavazati joga, akkor – bár egyiküknek sincs a másik cégben szavazati joga – „A” és „B” cég kapcsolt felek. Ez esetben az apát és fiát olyan harmadik személynek kell tekinteni, aki mindkét cégben (az adózóban és a más személyben) többségi befolyással bír. Tao. tv. 4. § 23. pont

25 Ácsné M. J Növelő tétel: + a kötelezettség (kapott kölcsön) kamatának és + a kötelezettség alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének a saját tőke 3-szorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része. Kötelezettség (minden elemének a napi átlagos állománya): + a kapott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a váltótartozást), valamint + minden más – az előzőek szerinti – kölcsönnek nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó kamatot fizet, + minden más – az előzőeken kívül – amelyre tekintettel az adózó az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a szállítói kötelezettséget), amely – csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (kivéve a vevőkövetelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénz- követelés összegével. Alultőkésítés Tao. tv. 8. § (1) bekezdés j) pont, 8. § (5) bekezdés a) pont NÖVELŐ TÉTEL = (KAMAT § CSÖKK) x

26 Ácsné M. J KKV beruházási adóalap-csökkentő kedvezmény Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő, csak magánszemély tagokból álló adózónál csökkenti az adózás előtti eredményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, - a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, - az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés- változtatás, átalakítás értéke, valamint - az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának, valamint szellemi terméknek a bekerülési értéke, - de maximum 30 millió Ft. Adótartalma a közösségi szabályozás szerinti állami támogatásnak minősül. 26 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, (11), (12) bekezdés

27 Ácsné M. J Közhasznú civil szervezetek adóalapja Amikor a kedvezményes adóalap-megállapítás nem alkalmazható -5. § (7) bekezdés: az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a nonprofit gazdasági társaság nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben a Civil tv.* szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. -9. § (11) bekezdés: abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – az (1)-(10) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal. -6. § (4) bekezdés: az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy a Civil tv. megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.

28 Ácsné M. J Elhatárolt veszteség leírása A veszteség [6. § (1)–(4) bekezdés szerinti negatív adóalap] elhatárolása – először a adóévi – adóhatósági engedély nélkül történhet, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Felhasználás: az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni [17. § (3)]. A veszteségleírás megengedett mértéke [17. § (2)]: A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Tao. tv. 17. § (2), (3) bekezdés

29 Ácsné M. J Veszteségleírás általános „50%-os” korlátja Példa MegnevezésSzámított adóalap Bevallás szerint Adózás előtti eredmény 200 Fejlesztési tartalék képzése – 50 Szt. szerinti értékcsökkenés + 50 Tao. tv. szerinti értékcsökkenés – 120 Veszteségleírás ? - 40 Adóalap Az adózó években keletkezett, elha- tárolt vesztesége 500 egység. Határozzuk meg, hogy veszteség- leírás címén mekkora összeget érvényesíthet a évi bevallásában. Max. 40 egység lehet a csökkentő tétel és 460 egység a tovább- vihető veszteség. Tao. tv. 17. § (2) bekezdés

30 Ácsné M. J Veszteségleírás jogutódnál A jogutód csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha a) az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett és b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Tao. tv. 17. § (8) bekezdés

31 Ácsné M. J Veszteségleírás többségi tulajdonos személyének változása esetén Ha változik a többségi tulajdonos adózó személye, a társaság akkor jogosult – az adóévi veszteség elhatárolására, továbbá – a korábbi évek veszteségének felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. szerinti – többségi befolyást, amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt vele vagy jogelődjével. Nincs feltétel, ha adózónak nem minősülő személy (pl. magánszemély) szerez többségi befolyást. Nincs feltétel akkor sem, ha olyan adózó szerez a társaságban többségi befolyást, amely nem állt kapcsolt vállalkozási viszonyban a társasággal a megelőző 2 adóévben, de a)a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző adózó által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás-szerzést követő 2 adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás-szerzést megelőzően végzett tevékenységtől, és a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. Tao. tv. 17. § (9) bekezdés

32 Ácsné M. J Veszteségleírás különös szabálya Különös szabály – 17. § (7) bekezdés utolsó fordulata A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti. Hatály: január 1. (2013-ra is alkalmazható) Tao. tv. 17. § (7) bekezdés

33 Ácsné M. J Veszteségleírás a adóévtől Újra „visszatér” az 5 adóéves leírási korlát Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben – a (2)-(9a) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Tao. tv. 17. § (1) bekezdés

34 Ácsné M. J Elhatárolt veszteség új szabályai a jogutódnál A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Tao. tv. 17. § (8a) bekezdés

35 Ácsné M. J Példa a jogutód arányos veszteségleírására Átalakulás: szervezeti formaváltás napja: Továbbvitt veszteség: 300 MegnevezésJogelőd „A” árbev.Jogelőd „B” árbev adóév adóév adóév1525 Megelőző 3 adóévi átlag45/3 = 1560/3 = 20 Jogutód csak a jogelőd által végzett „A” tevékenységet folytatja Jogutód adóév „A” árbevétele 10 Leírható veszteség* 300 x 10/15 = adóév22300 x 22/15 > 100 Jogutód a jogelőd által végzett „A” és „B” tevékenységet is folytatja Jogutód adóév „A” árbev „B” árbev 10 5 Leírható veszteség* 300 x (10/15 + 5/20) = adóév x (22/ /20) > 25 * Az „50%-os” korlátra is figyelemmel kell lenni.

36 Ácsné M. J Elhatárolt veszteség az adózónál a többségi befolyásszerzést követően Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Tao. tv. 17. § (9a) bekezdés

37 Ácsné M. J Különböző évek veszteségének a leírása A különböző években keletkezett, elhatárolt veszteségeket a következő átmeneti rendelkezések szerint lehet leírni (teljes körű felsorolás): – az előtt keletkezett – az évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – veszteség az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29. § (2) bekezdés]; – az között keletkezett veszteséget az adózó a 17. § én hatályos rendelkezései alkalmazásával írhatja le [29/C. § (8) bekezdés]; – a között keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29/F. § (2) bekezdés]; – a között keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a én hatályos előírások szerint írható le a veszteség azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a adóévben – a napját magában foglaló adóévben – lehet érvényesíteni [29/A. § (6) bekezdés – hatályos 2015-től].

38 Ácsné M. J Nem adomány támogatások Elismert költség (nem növelő tétel) az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából adott pénz, eszköz, szolgáltatás értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, feltéve, hogy - a juttatás nem külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, ÉS - az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő NYILATKOZAT-ával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően NYILATKOZAT útján igazol. (Ez 2 db nyilatkozat!) Nyilatkozat nélkül csak akkor elismert a költség, ráfordítás (nem növelő tétel), ha a juttatásban részesülő belföldi személy nem társasági adóalany (például költségvetési szerv, vagy ha a kapott eszköz, szolgáltatás értékét nem bevételként kell elszámolni). 38

39 Ácsné M. J Adomány – nem növelő tétel Elismert költség: Az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított IGAZOLÁSSAL, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Tao. tv. 3. sz. mell. B/17. pont

40 Ácsné M. J Adomány – csökkentő tétel Csökkentő tétel: az adományként nyújtott támogatás: pénz, eszköz, szolgáltatás-nyújtás értékének – 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, – 50%-a a Magyar Kármentő Alap,vagy a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, – további 20%-a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozás esetén, DE együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Adomány-igazolás szükséges. 40

41 Ácsné M. J Legalább 5, illetve 4 évet érintő megállapodás/szerződés közötti különbség Felsőoktatási támogatási megállapodás* Új kedvezmény, alkalmazható már a adóévi adókötelezettségnél is. Fogalma: A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény [Nftv.] szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. A megállapodás alapján az adózónak az 5 év mindegyikében támogatást kell nyúj- tania. A támogatás formája: pénz, bármely más eszköz, szolgáltatás. Köthető bármely állami, vagy nem állami egyetemmel, főiskolával, amely lehet közhasznú vagy nem közhasznú jogállású. Az így nyújtott támogatás elismert ráfordítás [Tao. tv. 3. sz. mell. B/23. pont]. Tartós adományozási szerződés** A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés pénzbeli támogatás nyújtására. A szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább 3 évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellen- szolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Az így nyújtott támogatás – ideértve az egyszerű adományt is – elismert ráfordítás [Tao. tv. 3. sz. mell. B/17. pont]. *Tao. tv. 4. § 16/c. pont **2011. évi CLXXV. törvény [Civil tv.] 2. § 27. pont

42 Ácsné M. J Támogatások utáni kedvezmények Csökkenti az adózás előtti eredményt*: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének: a) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet támogatása, b) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása, c) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása (már a évre is) esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. A csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett által kiállított igazolással. A nem állami felsőoktatási intézmény, ha alapító okirata, belső szabályzata lehetővé teszi és az oktatási hivatal jogerős határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi, közhasznú szervezetként is működhet.** A kedvezmény halmozása azonban – közhasznú felsőoktatási intézmény esetén [(50+20%), illetve (50+40%)] – a Tao. tv. 1. § (3) bekezdése szerinti alapelv értelmében kizárt. *Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont **Nftv. 96. § (1) bekezdés

43 Ácsné M. J K+F kedvezmény Az adózó saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költsége csökkenti az adózás előtti eredményt.* Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység:** – az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve – az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá – a kutatásfejlesztési megállapodás*** alapján végzett (közös) kutatás- fejlesztési tevékenység. A kutatás-fejlesztési megállapodásra ig a évi CXXXIV. törvény 4. § 10. pont, től a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló évi LXXVI. törvény 3. § 14. pontja tartalmaz fogalmi meghatározást, amely tartalmi változást nem jelent a korábbiakhoz képest. *Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont, **Tao. tv. 4. § 32. pont, ***Tao. tv. 4. § 23/e. pont

44 Ácsné M. J Reklámköltség a társasági adóalapnál december 31-éig: nem elismert a reklámadóról szóló törvény** szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó- kötelezettség teljesítésre nem kötelezett. Ha nincs nyilatkozat, van növelő tétel.* január 1-jétől nem elismert (növelő tétel) a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség akkor, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja, és – az adózó nem rendelkezik a Ratv. alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és – az adóalany nem igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek a megrendelője kérte, és  a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján (a Ratv. 7/A. § szerint) közzétett nyilvántartásban. *Tao. tv. 3. számú melléklet A/16. pont ** évi XXII. törvény

45 Ácsné M. J KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény Pénzintézettel kötött beruházási hitel szerződés a december 31-ét követően, de december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, a december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. Változatlan: – adózó a szerződéskötés adóévének utolsó napján KKV – maximum 6 millió Ft/év adókedvezmény – 70%-os adókedvezményi korlát – közösségi szabályok szerinti minősítés – 4 éven belül üzembe kell helyezni, 3 évig nem lehet eladni Tao. tv. 22/A. §

46 Ácsné M. J Látvány-csapatsport támogatása A 2013/2014. ( ) és a 2014/2015. ( ) támogatási időszakra vonatkozóan nyújtott támogatás utáni adókedvezmény feltételei: 1.) Támogatási igazolás – a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján, amelyet kiállít = a sportigazgatási szerv (EMMI, ig az NSI), illetve = a látvány-csapatsport érintett országos sportági szakszövetsége 2.) Támogatási igazolás iránti kérelem benyújtásakor az adózónak nem lehet lejárt köztartozása 3.) Kiegészítő támogatás teljesítése = alaptámogatás 10%-ának 75%-a, és ha szükséges még + alaptámogatás 7%-a, vagy = alaptámogatás 19%-ának 75%-a 4.) Alaptámogatás és (a 75%-os) kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóéven belül történő átutalása 5.) SPORTBEJ nyomtatványnak az adóhatósághoz megküldése: pénzügyi teljesítés + 8 napon belül (jogvesztő hatály) Tao. tv. 22/C. § (3), (3a)-(3f) bekezdés

47 Ácsné M. J Filmgyártó, előadó-művészeti szervezet támogatása Adókedvezmény érvényesíthető 1.) A mozgóképszakmai hatóság (MNHH) által kiadott támogatási igazolás alapján – a filmelőállító részére közvetlenül, vagy – a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. letéti számlájára befizetés esetén; 2.) A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Igazgatósága által kiadott támogatási igazolás alapján az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén től a kiegészítő támogatást is teljesíteni kell; az alaptámogatás utáni adókedvezményre jogosultság feltétele. 47

48 Ácsné M. J Adókedvezmény Az „alaptámogatás” utáni adókedvezmény igénybevételére biztosított időszak Az adókedvezmény a támogatás adóéve és az azt követő adóévek, de utoljára a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. Hatály: január 1., az új szabályokat a hatálybalépés napját követően nyújtott támogatásokra kell alkalmazni. Tao. tv. 22/C. § (1), (2) bekezdés

49 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 1. (2015.) Az adózó az őt terhelő adóévi -adóelőleg (1. ütem), -adóelőleg-kiegészítés (2. ütem), illetve -adó (3. ütem) meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felaján- lást tehet, amely felajánlást – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesít a kedvezményezettek részére. Ha az adózó él e lehetőséggel, úgy az átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg. Kedvezményezett célnak minősül: a)filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása; b)előadó-művészeti szervezet 22. § (4) bekezdésében meghatározott támogatása; c)látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása. Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés

50 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 2. (2015.) Az adózó jétől 1.) az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-ának felajánlásáról kedvezményezett célra; 2.) ha az előzőek szerinti adóelőleg-felajánlást nem tesz, vagy tesz ugyan, de a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összeg nem éri el a fizetendő adójának a 80%-át, akkor az adózó a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában ( áig a 1501-es bevallásban), illetve b) a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen éves adóbevallásában ( éig a 1529-es bevallásban) is rendelkezhet. 50 Tao. tv. 24/A. § (1), (2) bekezdés

51 Ácsné M. J Adófelajánlás Példa 1. Felajánlás 1. üteme hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó bevallásban: 6 x 100 = 600 adóelőleg bevallásban: 6 x 200 = adóelőleg Felajánlott összeg: (6 x 50) + (6 x 100) = 900

52 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 3. (2015.) Az adózó az adóelőleg terhére tett nyilatkozatot az előleg-fizetési esedékességek utolsó napjáig – külön nyomtatványon – egy adóévben összesen legfeljebb 5 alkalommal módosíthatja. Nem módosítható azonban az adóelőleg-kiegészítés, valamint az adó terhére tett rendelkezés. Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlását a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg. Ezek a) szakszövetség, b) amatőr sportszervezet, c) hivatásos sportszervezet, d) közhasznú alapítvány, e) MOB; ezeken belüli részletezéssel (pl. utánpótlás-nevelési feladatokra). A rendelkező nyilatkozat(ok)ban, illetve módosításuk során a kedvezmé- nyezett célok és – az előzőek szerinti – támogatási jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni. Az adózónak az adóelőleg-fizetési, az adóelőleg-kiegészítés megfizetési és az adófizetési kötelezettségét teljesítenie kell, ez alól a rendelkezés esetén sem mentesül. Tao. tv. 24/A. § (4), (5), (7), (8) bekezdés

53 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 4. (2015.) A rendelkező nyilatkozatok érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkezés megtételének, illetve módosításának napján ne legyen 100 EFt-ot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. Az adóhatóság a felajánlások alapján átutalásait a következők szerinti megosztásban teljesíti; ha a felajánlás 100 egység: 1.) sportcélú felajánlás esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét (100 x 12,5%) 12,5 egység a jogosultnak; 2.) sportcélú felajánlás esetén (100–12,5) = 87,5, és 87,5 x 99% = 86,625 egység a kedvezményezettnek; 3.) sportcélú felajánlás esetén az 87,5 x 1% = 0,875 egység 1/3-ad részét az EMMI, 2/3-ad részét a szakszövetség részére; 4.) filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatására tett felajánlás esetén a felajánlott összeg egészét (100%-át) a kedvezményezettnek; 5.) ha a felajánlott összeg meghaladja az igazolás szerinti összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2%-át a Tao. tv. 24/A. § (22) bekezdésében felsoroltaknak. Tao. tv. 24/A. § (10), (11), (12), (22), (25) bekezdés

54 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 5. (2015.) Az adóhatóság átutalásának feltétele, hogy a) az igazolást az adóelőleg-felajánlás benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés és az adó terhére tett felajánlás esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítés teljesítésének időpontjáig, vagy a társaságiadó- bevallás benyújtásáig kézhez kapja, és b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 EFt-ot, és c) az adózó a vonatkozó társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, és d) az adózó a bevallásaiban fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és e) az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a fizetendő adó 80%-át. Az adóhatóság az átutalását a havonta, ill. a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül teljesíti. Az adóhatóság az átutalások megtörténtéről és annak összegéről az adózót és az igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül értesíti. Tao. tv. 24/A. § (13) bekezdés

55 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 6. (2015.) Az adóhatóság átutalásához szükséges igazolás kiállítója: – filmalkotás támogatása esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság [NMHH], – előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága [NKAI], – látvány-csapatsport támogatása esetén = ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a MOB, akkor a sportpolitikáért felelős miniszter, = ha a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány, akkor az országos sportági szakszövetség. Ha az adózó a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. [MNF Zrt.] külön számlája javára tesz felajánlást, úgy igazolás kiállítására nem kerül sor.

56 Ácsné M. J Adójóváírás az adófelajánlás alapján (2015.) Az adózó a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel jóváírásra jogosult, amelyet az adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával – első ízben július 1-jével – vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre (csökkentő tételként). A jóváírás összege a) az adóelőleg és az adóelőleg-kiegészítés terhére juttatott felajánlás összegének 7,5%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 7,5%- a, valamint b) a fizetendő adó terhére juttatott felajánlás összegének 2,5%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 2,5%-a. Az adózót megillető jóváírásra tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti. Tao. tv. 24/B. §

57 Ácsné M. J „Túlutalás” eljárási szabályai (2015.) Ha az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a 80%-os korlátot meghaladó mértékű átutalás történt [túlutalás], akkor a 80%-ot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Ilyenkor az adózó a következő adóév(ek)ben – az éves adóbevallásban megállapított adóévi fizetendő adó ismeretében – a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot. Mindez azt is jelenti, hogy a túlutalásnak megfelelő összeg erejéig az adózó nem rendelkezhet, vagyis arról rendelkező nyilatkozatot „ismételten” nem tehet, de azt – túlfizetés címén – nem is igényelheti vissza, illetve nem vezettetheti át más adónemre sem. Az adóhatóság a túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként – a soron következő adóelőlegek összegében – veszi figyelembe. Tao. tv. 24/A. § (26), (27) bekezdés

58 Ácsné M. J Túlutalás Példa (2015.) 1. Példa (2015. évi fizetendő adó legyen 1.500) Felajánlás 1. üteme900 Felajánlás 2. üteme200 Felajánlás 3. üteme 100 Felajánlott összesen: (és át is utalt) Fizetendő adó: x 80% = = átutalt 1.200, ezért túlutalás: 0 2. Példa (2015. évi fizetendő adó legyen 700) Felajánlás 1. üteme900 Felajánlás 2. üteme 0 Felajánlás 3. üteme 0 Felajánlott összesen: 900 (és át is utalt) Fizetendő adó: 700 x 80% = 560, ezért túlutalás: 340

59 Ácsné M. J Az adófelajánlás és az adókedvezmény (2015.) Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással. Az adózót tehát döntési lehetőség illeti meg a tekintetben, hogy a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet és a látvány- csapatsport támogatása esetén egy ugyanazon – első ízben a – adóévre vonatkozóan = az új szabályok szerinti adófelajánlással él, vagy = a régi (ma is hatályos) szabályok szerinti adókedvezményt veszi igénybe, függetlenül attól, hogy a korábbi év(ek)ben szerzett jog alapján jogosult adókedvezményre (a 4/7 adóéves kifutási időre figyelemmel), vagy 2015-től szerez arra jogosultságot. Tao. tv. 23. § (7) bekezdés

60 Ácsné M. J Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Ácsné M. J. 2015.04.29.1 Társasági adó bevallás 2014. 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]"

Hasonló előadás


Google Hirdetések