Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A perifériák helyzete a világgazdaság történetében Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A perifériák helyzete a világgazdaság történetében Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."— Előadás másolata:

1 A perifériák helyzete a világgazdaság történetében Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Világgazdaság fejlődéstörténete I. I.Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai A. A.1450–1640: „hosszú XVI. század” B. B.1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora II. II.1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora III. III.1880–1945: A monopolkapitalizmus kora IV. IV.1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság A. A.1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság B. B.1990-től: egytípusú világgazdaság

3 3 I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása 1. 1.Világkereskedelem „nagy háromszöge” – –Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren – –Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit  ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta 2. 2.Világkereskedelem „kis háromszöge” – –Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett a) a)Afrika  Újvilág: rabszolgák b) b)Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk c) c)Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért

4 4 Perifériák a merkantilizmus idején Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező 1. 1.Periféria: természeti adottságok, társadalmak fejlettsége, szervezettsége 2. 2.Centrum: hatalmak érdeke, céljai Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején – –Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára – –Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem Közös hasonlóságok: – –Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak – –Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést – –Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása

5 55 II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája Rabszolga-kereskedelem betiltása (1807) – –Összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”, helyette: – –2 irányú nemzetközi tőkeáramlás (centrum–perif. viszonyban) Jellemző irány Szállított termékKövetkezmények a perifériára Centrum  periféria Gyáripari termékek Szoros függés az európai iparcikkektől Meglévő kézműipar, manufaktúrák tönkretétele Ipar kialakulása akadályozott Periféria  centrum Ellentételezésül primer szektor termékei (olcsó munkaerővel nyersanyag, élelmiszer) Primer szektor centrum országoknak megfelelően átalakul (élelmezési válság)

6 66 Perifériák az ipari kapitalizmus idején Perifériák paradoxonja – –Miközben maga erőforráshiánnyal küszködött, mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását – –Ez a munkamegosztás a centrum erőfölényét biztosította Trópusi-Afrika – –Rabszolga-kereskedelem betiltása +: (igaz korábban ez volt az egyetlen bevételi forrás volt Ny-Afr part menti térségében) – –Gyarmatosítók: angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) – –Merkantil világkeresk. időszakában kialakult c–p viszony erősödik Dél-Ázsia – –Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása – –Földadó, angol gyáripar termékei  itt volt virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele

7 77 III. A monopolkapitalizmus kora XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció  kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus – –Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak – –Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára – –Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak  imperialista gyarmatbir

8 88 Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km 2, 450 mió fő)  de „elkényelmesedik”

9 99 XX. század eleje: perifériák viszonylag jobb helyzete a világválság idején 1929–1933: világgazdasági válság – –1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Túltermelési válság  a legnagyobb túltermelőket jobban érintette a válság (USA, No.) Országonként eltérő válaszok a válságra – –Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%) – –Közepes helyzet: Eu – alig csökkent a súlya (–0,9%) – –Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia – nőtt a súlya (+0,4–2,1%)

10 IV. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása – –1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be) – –Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása – –Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája Nemzetközi szervezetek a Periférián is

11 Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől 1970-es évek: 2 olajárrobbanás  strukturális válság (nem konjunkturális) – –Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) – –Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai – –É–D: csak gazdasági – –Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is) Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank

12 A perifériák gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás Kétarcú gazdaság és társadalom – –Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság – –Duális jellegű, heterogén társadalom

13 1313 XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián Periféria fejlődése földrajzilag és ágazatilag koncentrált jellegű Fejlettebb városok (többnyire kikötővárosok, kapuvárosok (gateway city), elsődleges városok (primate city): gyarmati időket őrzi – –Modern szektor: korszerű technika – –Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el – –Társ–gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társadalom hagyományos talapzatát – –Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése Hátország – –Tradícionális szektor: nem tudja felvenni a modern szektor termékeit – –Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű marad)  duális szerkezet Elmaradott struktúra  f aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása Elmaradott struktúra  függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása –Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva

14 W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete: – –Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség  modern fogyasztói társ – –De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek Modernizmus kedvelte, ma már sokan vitatják

15 15 I. Wallerstein: centrum– periféria Periféria: Periféria: –Centrum fejlettségi szintjétől elmarad –Nem szerves, nem autonóm pályán mozognak –Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb) rendszer átvételén alapul  mintakövetés –Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni?

16 Szegénység ördögi köre G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: – –Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs növekedés  szegénység – –Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás  nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység – –Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök  forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás  szegénység – –Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok  szegénység

17 Perifériák egyéb földrajzi elnevezései Egyéb elnevezések – –„Dél, Szegény Dél”: délen van Ausztrália is, északon pedig Kazahsztán vagy É-Korea – –„Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív – –Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké – –3. világ – hidegháború


Letölteni ppt "A perifériák helyzete a világgazdaság történetében Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések