Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

L EXIKOLÓGIA, ÉS AMI VELE ÖSSZEFÜGG. V ÁZLAT 1. Általános bevezető 2. Mi a szó? Mi a szókészlet? Mi a szókincs? 3. A szó vizsgálata különböző szempontokból.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "L EXIKOLÓGIA, ÉS AMI VELE ÖSSZEFÜGG. V ÁZLAT 1. Általános bevezető 2. Mi a szó? Mi a szókészlet? Mi a szókincs? 3. A szó vizsgálata különböző szempontokból."— Előadás másolata:

1 L EXIKOLÓGIA, ÉS AMI VELE ÖSSZEFÜGG

2 V ÁZLAT 1. Általános bevezető 2. Mi a szó? Mi a szókészlet? Mi a szókincs? 3. A szó vizsgálata különböző szempontokból szókészlettan szófajtan (alaktan, jelentéstan, mondattan) szójelentéstan szótári (lexikális) jelentés – aktuális (szöveg)jelentés 4. Szótani elemzések

3 1. Á LTALÁNOS BEVEZETŐ Lexikológia = szókészlettan, szókincstan, tágabban: szótan A szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület: szavak természetével, egymáshoz való viszonyával, csoportjaikkal foglalkozik.

4 2. M I A SZÓ ? Mi a szó? a) A nyelv (az ösztönös nyelvtudat) központi egysége Az építkezési linearitást adja (időbeli egymásutániság) Fogalomhordozó; „autonómiája” van „egyértelmű” szavak: borz, dália, klór, motel stb. jövevényszavak (nem mondatok átvétele) sőt: mondatok átvétele szó értékben kótyavetye < szb.-hv. ko oće veće (dati)? ’ki akar többet (adni)?’ muszáj < ném. (es) muss sein ’szükséges; meg kell történni(e)’ vigéc ’(kereskedelmi) ügynök; házaló’ < ném. Wie geht’s? ’Hogy van?’

5 b) Írásképe tagolatlan, elkülönül a másik szótól. c) Amiből a mondatok állnak… Barátom barátjának nagy háza nagyobb, mint a szomszédék nagy háza. Szóelőfordulás: 10 – a mondat minden külön hangsora (betűsora) Szóalak: 8 – azonos hangalakok; barát 2x, ház 2x, nagy 3x Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak: 6: barát, nagy, ház, mint, a, szomszéd

6 Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak Lexikális jelentésű morféma: megnevező funkció, hangalak és jelentés egysége ház, ad, sárgás, rögtön (alatt, elé) ↔-a (birt. szjel), -bb (fokjel), -től (hat.rag) Absztrakció (mögöttes forma): szintaktikai szerkezetek tagjainak képviselője: barátom, barátjának, háza, nagyobb fonetikai realizációk (alakváltozatok) képviselője: /csalán/: [csalán, csalány, csollány, csollyány, csulán, csiján] morfofonetikai realizációk (tőváltozatok) képviselője: /alszik/: alsz-, alud-, alv-, al

7 3. M I A SZÓKÉSZLET ? M I A SZÓKINCS ? Mi a szókészlet? Egy nyelv szavainak összessége. Tagolódása: társadalmi funkciók szerint Mi a szókincs? Egy egység (a tagolás egy egységének) szavainak összessége, pl. egyéni szókincs

8  leíró (szinkrón): adott nyelv szókészlete a maga egyidejűségében  történeti (diakrón): a szókészlet kialakulása és változásai Leíró társadalmi, területi, politikai, időbeli stb. változatok Történeti a szókészlet elemeinek keletkezési formái a jelentések változása A SZAVAK KÉT FŐ VIZSGÁLATI LEHETŐSÉGE

9 A SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA – LEÍRÓ SZEMPONT  A szavak társadalmi fontossága szerint: alap- és kiegészítő szókészlet (peremszókincs) A) Alapszókészlet a mindennapi kommunikáció (szinte) nélkülözhetetlen elemei össztársadalmi-összmagyar érvényűek (viszonylag) hosszú ideje vannak meg a nyelvben nagy családjuk van ember, él (ige), fehér, három, én, alatt, szem, megy, asztal, cél, sőt: film (1894), fülész (1883)

10 A SZAVAK TÁRSADALMI FONTOSSÁGA SZERINT ( FOLYT.) B) Kiegészítő szókészlet kommunikációs gyakoriságuk (viszonylag) alacsony lófrál, elefánt, bodza, bordó, sokemeletes, suhint nem össztársadalmi jellegűek logaritmus, fejléc, szatén, tanegység, kreditátvitel, nehézvíz (D2O) (viszonylag) rövid ideje van a magyarban terepjáró (1941 k.), atomreaktor (1954) társtalanok konvektor, patron, kaszkadőr

11 A SZAVAK TÁRSADALMI FONTOSSÁGA SZERINT ( FOLYT.) C) Peremszókészlet mekdózik, kreálmány, harangöntő, jacht, télikert, fúzió koppantó, munkásőr, kulák, paraplé ’esernyő’, monokli, tantusz

12 A SZAVAK TÁRSADALMI HELYE SZERINT  Nyelvváltozatonkénti rétegződés A) Köznyelvi (normatív) szavak B) A területi nyelvváltozatok szavai: nyelvjárási szavak C) Társadalmi nyelvváltozatok (szociolektusok) szavai a) csoportnyelvi szavak, szakszavak b) hobbinyelvi szavak (szabadidőben űzött foglalatosságok, szórakozások szerint: sportnyelvek, játékok nyelve, vadásznyelv, horgásznyelv szavai stb.) c) életkori nyelvváltozatok szavai (gyermeknyelvi, diáknyelvi, ifjúsági nyelvi stb.) d) argó (tolvajnyelv, jassznyelv, szleng). D) Etnolektusok: nemzetiségiek magyar nyelvének szavai (pütös, csávó, devla) E) Politolektusok: határon túli magyarok országnyelvi szavai (sustyáki, szok, hajtási, alapiskola) F) Az időbeli változatok szavai: régi és új szavak (archaizmusok és neologizmusok) ( dervis, janicsár, keresztes lovag -- közvélemény-kutatás, adatbank, szelfi, iphone)

13 A SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA – TÖRTÉNETI SZEMPONT  A szótári szókészlet történeti szempontból– írásban dokumentált szavak ma is élő, össztársadalmi szavak nyelvjárásiak: pityóka ’burgonya’, ekecsel ’összetákol’, hoporcs ’rög’ zsargonszerűek: lóvé, zsaru, zsír, bealszik kihalt szavak: ardó ’erdőőr’, darnit ’szövetfajta’, monnal ’mert; szinte’ elavulóban levők: csicskás, direktor, elvtárs, kontó újak: euró, narkó, biodízel, top ’női ruhadarab’, villanyposta, werkfilm

14 A SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA – TÖRTÉNETI SZEMPONT  Eredet szerint Alapnyelvi (ősi): él, fon, tud, ad, lő; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fő, fa, lúd, hó; három, öt; lágy,nagy Belső keletkezésű Szóteremtés (onomatopoézis): ó, jaj; zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica, liba, csibe; durmol, vacog, bandukol, biceg Szóalkotás: fazék, torok, vagdal, adás, épület, gyorsul, szépség; magyar, férfi, ember; (virágvasárnap < szláv Cvetna nedelja), távcső (< n. Fernrohr), rögeszme (< lat. idea fixa), feketedoboz (ang. black boksz)

15 A SZÓKÉSZLET TAGOLÓDÁSA – TÖRTÉNETI SZEMPONT Idegen eredetű török: dió, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, balta, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, galuska, tanya, nadrág, harisnya német: cégér, csőr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, biliárd latin: iskola, mise, kápolna, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, patika, kamra angol: dzsentri, dzsip, lift, lincsel, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog

16 A SZÓJELENTÉS VÁLTOZÁSA — CSAK TÖRTÉNETI LEHET A jelentésváltozások okai 1. Külső okok: pl. társadalmi, gazdasági, művelő- déstörténeti változások, érzelmi-magatartásbeli tényezők stb. kult. vált.: lábas, harang, átvilágítás eufemizmus: másállapot, áldott állapot, várandós, terhes elhunyt, elköltözött, eltávozott ’meghalt’ tabu: farkas állat> farkas, medve ‘mézevő’ 2. Belső (azaz közvetlenül a nyelvhez köthető) okok : a nyelvi elemek morfológiai, szintaktikai és szemantikai kapcsolatai. fekete kávé > fekete, tokaji bor > tokaji köznyelv > diáknyelv: fa, kampó, karó, zsiráf

17 A SZÓJELENTÉS VÁLTOZÁSA A jelentésváltozás típusai 1. A jelentés terjedelme és tartalma szerint o Jelentésbővülés o Jelentésszűkülés o Jelentésmegoszlás o Jelentéselkülönülés (szóhasadással) 2. A jelentésváltozás lefolyása szerint o Névátvitel (metaforikus, metonimikus) o Jelentésátvitel (alaki hasonlóság, szerkezeti kapcsolat alapján)

18 1. J ELENTÉSVÁLTOZÁS A JELENTÉS TERJEDELME ÉS TARTALMA SZERINT Jelentésbővülés: nő a jelentésterjedelem halászik ‘ a vízből halat fog ki, illetve kifogni igyekszik’ > ‘a vízből bármit kifog, illetve kifogni igyekszik’ ( gyöngy- halászat ) > ‘valamely folyadékból valamit kiemelni igyek- szik (a tésztát halássza a levesben)’ > ’ügyességgel, ügyes- kedéssel meg akar szerezni valamit ’ ( Sikerült neki egy jó állást kihalásznia. ) park, fejvadász, injekció, király, lefagy, lenyúl

19 1. J ELENTÉSVÁLTOZÁS A JELENTÉS TERJEDELME ÉS TARTALMA SZERINT Jelentésszűkülés: csökken a jelentésterjedelem állat ‘mindenfajta létező, élő és élettelen egyaránt ’: Isten nag tizta állat (Debreceni kódex), Jó álat a só (Heltai) > ‘idegrendszerrel rendelkező élőlény’ fahéj ‘fa héja’ > ‘a cinnamomum fűszerként használható héja’ asszony, marha

20 1. J ELENTÉSVÁLTOZÁS A JELENTÉS TERJEDELME ÉS TARTALMA SZERINT Jelentésmegoszlás : többé-kevésbé azonos jelentésű, de eltérő hangalakú szavak között fellépő, többnyire csak árnyalatnyi jelentésbeli különbség szerencse ‘ jó v. rossz esemény, történés stb.’ (vö. jószerencse, balszerencse ) > jó esemény, történés’ híres~hírhedt ‘híres’ > híres ‘ismert, neves, jóhírű’, hírhedt ‘rosszhírű’ csekély ~ sekély, padló ~ palló, tompa ~ tömpe

21 1. J ELENTÉSVÁLTOZÁS A JELENTÉS TERJEDELME ÉS TARTALMA SZERINT Jelentéselkülönülés egy szóból kettő alakul, az eredeti jelentéstartalom és -terjedelem is megoszlik (szóhasadás). család ’vérségi, rokoni kapcsolatban lévők közössége’ cseljad cseléd ’mezőgazdasági bérmunkás, szolga’ magyar ~ megyer, gomb ~ gömb, jóság ~ jószág

22 2. A JELENTÉSVÁLTOZÁS A VÁLTOZÁS LEFOLYÁSÁNAK MÓDJA SZERINT 1. Névátvitel A) A valóságelemek hasonlóságán alapuló (azaz metaforikus ) névátvitelek: az asztal láb a hölgy edeti jel. ’hermelin’ csuka ’cipő’, daru ’emelőgép’, gém ‘kútágas’, ló ‘tornaszer’ körte ’villanykörte’ B) A valóságelemek érintkezésén alapuló (azaz metonimikus ) névátvitelek az egész falu ’a falu összes lakó ja ’ üveg ’üvegből készült palack’ vörösbegy ’vörös begyű madár ’

23 2. A JELENTÉSVÁLTOZÁS A VÁLTOZÁS LEFOLYÁSÁNAK MÓDJA SZERINT 2. Jelentésátvitel A) A szavak hangalaki hasonlóságán alapuló jelentésátvitel ildomos – er. jel. ’eszes, ravasz, okos’ + az illedelmes hangalakjának hatása = ’illendő’ iromba – szláv er. ’tarka, pettyezett,kendermagos’. + az otromba, goromba ’idomtalan’ hangalakjának hatása = ’idomtalan’ cinterem er. Jel. ‘templom melletti ker, temető’ (vö. latin cimeterium) + a terem hatása = ‘a templom előcsarnoka’, később ’lovagterem, díszterem’

24 2. A JELENTÉSVÁLTOZÁS A VÁLTOZÁS LEFOLYÁSÁNAK MÓDJA SZERINT B) A nevek szószerkezeti kapcsolatán alapuló jelentésátvitel sült fn < sült hús hintó < hintó (azaz hintáló) szekér szarvas fn < szarvas állat kereskedő fn < kereskedő ember marha < szarvasmarha < szarvas marha m ulat < időt múlat

25 3. J ELENTÉSVÁLTOZÁS ÉS GRAMMATIKALIZÁCIÓ Ladányi Mária: Jelentésváltozás és grammatikalizáció (MNy. 1998: 407–427) tönkre igekötő 1. A hajó tönkre ment/futott. ’tönknek ütközik’ 2. A hajó tönkre megy ’tönknek ütközik + (következmény:) és így károsodik/(teljes) károsodást szenved’ – perfektiválás 3. tönkre megy ’túl hosszan, túl gyakran, túl intenzíven, egészen a dolog (teljes) károsodásáig’ történik a cselekvés – a cselekvés módja: ‘agyon’ pl. tönkrerág, tönkrefarag, tönkresóz tönkredolgozza, tönkretanulja, tönkreeszi stb. magát

26 4. SZÓFAJTAN A szófaj egyfajta minőség, amelyet négyféle tulajdonság határoz meg együttesen és kölcsönösen: Mondatrészszerep: milyen funkciót tölt be a mondatban? Toldalékolhatóság: toldalékolható-e és rendszerszerűen- e? Bővíthetőség: melyek a lehetséges és tipikus bővítményeik? A szótári jelentés típusa: lét-, tulajdonság-, mennyiség-, cselekvés-, körülmény-, viszonyfogalmak

27 A SZÓFAJTANI RENDSZEREZÉS I. Igék: megy megbetegszik, esik, van. II. Névszók: 1. főnevek: erdő, tündér; 2. melléknevek: zöld, tiszta; 3. számnevek: egy, öthatod, harmadik, sok; 4. névmások: én, olyan, ahány. III. Igenevek: 1. főnévi: ügetni, álmodni, megoldani; 2. melléknévi: álmodó, megoldandó, elvégzett; 3. határozói: ügetve, megoldván; IV. Határozószók: itt, tüstént, örömest.

28 A SZÓFAJTANI RENDSZEREZÉS V. Viszonyszók: 1. névelők: a, az, egy; 2. névutók: alatt, múlva, nélkül; 3. kötőszók: és, hogy; 4. igekötők: be, ki, meg; 5. segédigék: fog, volna; 6. módosítószók: nem, bizony, -e. VI. Mondatszók: 1. indulatszók: jaj, nesze, puff; 2. felelő- és kérdőszók: igen, persze; nos, he.

29 A NEM TISZTA SZÓFAJÚSÁG Átmeneti szófajúság: a szó két szófaj tulajdonságait is hordozza igenevek, névutó-melléknevek: csöngetés utáni percek; a háború alatti évek. Kereszteződő szófajúság: a szó két szófaj tulajdonságait hordozza úgy, hogy bármelyikbe beleillik. Pl. kötőszói névmás és kötőszói határozószó (pl. aki, ahol). Kettős, hármas szófajúság: a szó két vagy több szófaj szerepében felléphet, de konkrét szóelfordulása megmutatja, melyik szófaji jellege az uralkodó fagy, les, zsarnok, reggel.

30 SZÓFAJVÁLTÁS Alkalmi szófaji átcsapás A szépeket szeretem; A jaj itt nem segít. Állandósult szófaji eltolódás fogdmeg, félsz, ébreszt.

31 L EXIKÁLIS JELENTÉS — AKTUÁLIS JELENTÉS


Letölteni ppt "L EXIKOLÓGIA, ÉS AMI VELE ÖSSZEFÜGG. V ÁZLAT 1. Általános bevezető 2. Mi a szó? Mi a szókészlet? Mi a szókincs? 3. A szó vizsgálata különböző szempontokból."

Hasonló előadás


Google Hirdetések