Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszusa 2015. április 22-24. Debrecen Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszusa 2015. április 22-24. Debrecen Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi."— Előadás másolata:

1 Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszusa április Debrecen Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

2 Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (Health Care-Associated Infection - HCAI) jelentősége A HCAI és az antibiotikum rezisztencia (AMR) jelentik napjainkban az egyik legnagyobb betegbiztonsági kockázatot; A fejlett országokban található modern egészségügyi intézményekben a HCAI előfordulás 5-10%-ra tehető; A legtöbb országban a HCAI okozott betegségteher jelentős, de ennek nagysága – sem az egészségügy ellátórendszeren belül, sem azon kívül – pontosan nem ismert; Egyetlen ország, egyetlen egészségügyi ellátórendszer sem mondhatja el azt jelenleg a világban, hogy megoldotta volna ezt a problémát. 2

3 Az MRK által okozott fertőzések jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek szűkülő terápiás lehetőségek, súlyosabb kórlefolyás, hosszabb ápolási idők jelentősen magasabb ellátási költségek olyan kórokozók megjelenése, amelyek kezelésére már nem áll rendelkezésükre hatásos antibiotikum (pánrezisztens kórokozók) 3 „A poszt-antibiotikus éra - amelyben közönséges fertőzések és apró sérülések is képesek ölni - nem egy apokaliptikus fantázia szüleménye, hanem a XXI. század reális lehetősége.” (Antimicrobal Resistance. Global Report on Surveillance. WHO, 2014)

4 Az egészségügyi ellátórendszert érintő változások, melyek befolyásolják a HCAI előfordulását  Intézményi, szervezeti adottságok, attitűdök Adminisztratív, szervezési intézkedések Eszköz- és kézhigiénés feltételek és ezek gyakorlata Antibiotikumok elérhetősége, alkalmazása, terápiás protokollok Minimumfeltételek, humán erőforrás Oktatás, képzés  Antibiotikum rezisztens kórokozók növekvő előfordulása  Növekvő fokozott kockázatú népesség Idősödés, Alacsony születési súlyú újszülöttek növekvő száma, Transzplantációs recipiensek, immunhiány, immunszuppresszív terápia  Speciális környezet Intenzív betegellátó osztályok, égés osztályok, Krónikus osztályok, Ambuláns sebészet, endoszkópia, Invazív diagnosztikus és terápiás technikák 4

5 Népegészségügyi feladatok a HCAI megelőzésben Surveillance, epidemiológiai vizsgálatok, A központi és helyi szintű felügyeleti szervek támogatása, Bizonyítékokon alapuló, jó gyakorlatok elterjesztése, Hiányosságok azonosítása, Egészségpolitika támogatása 5

6 Kihívások és bizonyítékokon alapuló válaszok 6 Modern egészségügyi intézményekben a HCAI előfordulás 5-10%-ra tehető; helyes infekciókontroll gyakorlattal az eü. ellátással összefüggő fertőzések (30-)50%-a megelőzhető Multirezisztens kórokozók szelektálódása; szakszerű antibiotikum alkalmazással visszaszorítható Multirezisztens kórokozók terjedése; helyes infekciókontroll gyakorlattal megelőzhető „Az elmúlt 30 évben mindössze 2 új antibiotikum csoport került forgalomba, az oxazolidin- ok és a ciklikus lipopeptidek. Mindkettő Gram-pozitív fertőzés ellen használatos. Nem jelent meg antibiotikum a olyan Gram-negatív baktériumokkal szemben, mint az E. coli és a K. pneumoniae.” (CAESAR project)

7 Az Európai Unió intézkedései – melyet a hazai jogi szabályozás és gyakorlat követ  2001: A Tanács 2002/77/EC Ajánlása az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazásáról a humán gyógyászatban  2009: A Tanács (2009/C 151/01) Ajánlása az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról  Felügyeleti szervek létrehozása illetve a meglévők megerősítése  1082/2013 EU Parlament és a Tanács Határozata a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről  előírja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, és az AMR monitorozását 7 Felügyeleti rendszer Eset alapú pl. NNSR Esemény alapú pl. halmozódások, járványok bejelentése és kivizsgálása

8 A HCAI leküzdésének stratégiája Surveillance Mi a probléma? A kockázatok és a protektív tényezők azonosítása Melyek az okok? Megvalósítás Hatékony politikák és programok megvalósítása Beavatkozások, intézkedések kidolgozása és értékelése Mi az, ami működik, megvalósítható, és eredményes? Hol, milyen csoportoknál? 8

9 Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (OIAB) interszektoriális; az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének országos stratégiáját, akciótervét, benne az országos antibiotikum politikát alakítja ki; az OIAB szakmai irányításával működnek a megyei infekciókontroll és antibiotikum bizottságok. 9

10 A tervezett országos infekciókontroll szakpolitikai program fő célkitűzései A nosocomiális fertőzések, beleértve a multirezisztens kórokozók (MRK) által okozott fertőzések előfordulásának nyomon követése; megelőzése; morbiditásának és mortalitásának minimalizálása. Az antimikrobás szerek hatékonyságának megőrzése 10

11 EU-s és hazai surveillance rendszerek Európai Unió Magyarország  European Antimicrobial Resistance Surveillance Network – EARS-net  Antimikrobiális rezisztencia surveillance  Healthcare associated infection surveillance HAI-net  Sebfertőzések  intenzív terápiás osztályokon bekövetkező fertőzések  pont prevalencia vizsgálatok  European Surveillance on Antibiotic Consumption ESAC- net  Antibiotikum fogyasztás surveillance  Nemzeti Bakteriólógiai Surveillance Rendszer (NBS) - AMR monitor  Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR)  sebfertőzés  intenzív terápiás osztály fertőzései  pont-prevalencia vizsgálat  Antimikrobás szer felhasználás surveillance rendszer 11

12 Clostridium difficile relatív gyakorisága az összes izolált kórokozók közül ECDC PPS 2011–2012 EU: 5,4% Mo: 22% 12 Forrás: Európai betegségmegelőzési és Járványügyi Központ

13 Európai PROHIBIT vizsgálat Indikátorok Levett hemokultúrák száma HU medián: 8,5/1000 ápolási nap EU medián: 21,5/1000 ápolási nap Direkt megfigyeléses kézhigiénés compliance eredmények HU ITO medián: 40% EU ITO medián: 75% HU nem ITO medián: 30% EU nem ITO medián: 68% 13

14 Helyzetértékelés a surveillance eredmények alapján Magas és növekvő trendet mutat: - a legtöbb nosocomiális kórokozó rezisztencia aránya, és előfordulási gyakorisága - a Clostridium difficile előfordulási gyakorisága az egyik legmagasabb Európában Rendkívül alacsony: - az alkoholos kéz fertőtlenítőszer felhasználás / 1000 ápolási nap - az egyágyas komfortos kórtermek aránya a kórházakban, ebből adódó izolációs lehetőségek - a haemokultúrák száma/ 1000 ápolási nap Alacsony szintű, és helytelen az antibiotikum felhasználás 14

15 Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, halálesetek halmozódásának vizsgálata – attitűdök, elvárások Egészségügyi államigazgatási szervEgészségügyi szolgáltató Csak a jéghegy csúcsát látjaCsak a jéghegy csúcsát mutatja Súlyos dilemmák: felvételi zárlat vs. ellátási érdek Ne zavarják az osztály normál működését Milyen adatokat gyűjtsön, kihez forduljon információkért A kórházi járványok vizsgálata során minden szempontot (ápolói, orvosi létszám) vegyenek figyelembe A hiányállapottal kapcsolatos magatartás: ??A hiányállapottal kapcsolatos magatartás: kiégett, panaszos, reménytelen Az eseménnyel kapott minden releváns információ legyen megismerhető A járványügyi vizsgálatok eredményei legyenek megismerhetők Kontaktus nemcsak akkor amikor baj vanA vizsgálatok ne maradjanak tanulságok nélkül! Szorosabb, rendszeres és konstruktív együttműködés Szakmai önállóság vs. partnerek felé történő nyitás „Miskolc szindróma” – fokozott politikai és média figyelem „Miskolc szindróma” - !!! 15

16 Halmozódások kivizsgálása – egyedül nem megy! Elegendők-e a kórház saját hatáskörben meghozott intézkedései a fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében? Más-más elvárások: a klasszikus kórházhigiénétől a komplex epidemiológiai vizsgálatokig Új módszerek: analitikus epidemiológiai vizsgálatok (pl. kohorsz vizsgálat) molekuláris epidemiológia: az OEK referencialaboratóriumban végzett molekuláris tipizáló vizsgálatok oktatás, képzés, továbbképzés Laboratóriumi vizsgálatok: milyen mintából, mikor történt, hová küldték, rendelkezésre állnak-e a törzsek? 16

17 Az átfogó vizsgálatok célja Igazolható-e a fertőzések, halálesetek halmozódása? (halmozódás: egy adott tünetegyüttesnek, fertőző betegségnek vagy kórokozónak meghatározott térben és időben történő átlagosnál gyakoribb előfordulása) Igazolható-e a fertőzések/ halálesetek között összefüggés? (járvány: (…) legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható) Közös tényezők, mechanizmusok azonosítása. A betegellátás és az infekciókontroll tevékenység megfelelően történt-e? Folyamatosan biztosított-e a biztonságos betegellátás? 17

18 Az átfogó vizsgálat szakmai irányai és stratégiája Egészségügyi igazgatás Igazgatási vizsgálat Szakfelügyeleti vizsgálat Járványügyi felügyelet Járványügyi vizsgálat Infekciókontroll tevékenység Analitikus epidemiológiai vizsgálat Kohorsz vizsgálat Laboratóriumi vizsgálatok Stratégiája: a betegellátás teljes folyamatának elemzése, k ockázati pontok azonosítása 18

19 Ajánlások a HCAI fertőzések és AMR csökkentése, és a kórházi járványok megelőzése érdekében Országos, helyi infekciókontroll programok kidolgozása, oktatás erősítése; Infekciókontroll, megelőző ajánlások, irányelvek fejlesztése; A surveillance rendszerek megerősítése, minőségének fejlesztése, oktatások szervezése; A megfelelő kézhigiéné elvárása, oktatása, ellenőrzése, és ehhez a megfelelő feltételek biztosítása; A kórházi járványok és a kiemelt járványügyi jelentőségű MRK gyors azonosítása, felügyelete, kommunikációja, a terjedés megelőzése Antibiotikum alkalmazás irányítás fejlesztése és érvényesítése, különös tekintettel a széles spektrumú antibiotikumok racionális alkalmazására, a felesleges antibiotikum alkalmazás korlátozására; Korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, továbbképzése Szorosabb, rendszeres és konstruktív együttműködés, bizalom építés a gyógyító ellátásban résztvevők, a kórházhigiénikusok és az egészségügyi hatóság között 19

20 Köszönöm a figyelmet. 20

21 21

22 SWOT Magyarországi infekciókontroll Gyengeségek Az IC nem finanszírozott Jogszabály végrehajtása változó Nincs a graduális képzésben/ törzsképzésben/továbbképzésben Kevés a IC szakember Megelőző irányelvek hiánya (2 folyamatban) Hiányzó OEK Módszertani levelek IC gyakorlatok monitorozása/compilance mérés Veszélyek Magas, növekvő, új MRK-k, CDI Új és újra felbukkanó kórokozók: Ebola, MERS CoV, Influenza H7N9 vírus Nő a betegek fogékonysága (immunsupresszió, extrém korosztályok) Szakember hiány a gyógyításban Egészségügy finanszírozása, átalakulása Mikrobiológiai kapacitás Lehetőségek Európai Uniós prioritás WHO, EU programokba, projektekbe való részvétel Új ECDC surveillance rendszereibe való részvétel Standardfejlesztés Akkreditáció Bizonyítékok a fertőzések megelőzésére Erősségek Kórszerű EU konform jogszabály 20/2009 EüM R Működő standardizált surveillance rendszerek (fertőzések, /rezisztencia/AB felhasználás) Európai háttér (ECDC) surveillance rendszerek Infekciókontroll szakember képzés Továbbképzés Számos OEK módszertani levél Infekció- kontroll 22

23 Alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás (liter per 1000 ápolási nap) Eu: 18,7l Mo: 7l ECDC PPS 2011–

24 Egyágyas kórtermek százaléka az összes ágyszámhoz viszonyítva, ECDC, PPS 2011–2012 EU medián: 11,1% 24

25 Antimikrobiális szer felhasználás prevalencia EU: 33% (21-54) MO: 23% ECDC PPS 2011–


Letölteni ppt "Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszusa 2015. április 22-24. Debrecen Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések