Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Infekciókontroll a rehabilitációs ellátás során Dr. Farkas Péter, Dr. Dénes Zoltán, Nagy Béla, Dr. Belinszkaja Galina, Gróf Kinga, Dr. Cserháti Péter Országos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Infekciókontroll a rehabilitációs ellátás során Dr. Farkas Péter, Dr. Dénes Zoltán, Nagy Béla, Dr. Belinszkaja Galina, Gróf Kinga, Dr. Cserháti Péter Országos."— Előadás másolata:

1 Infekciókontroll a rehabilitációs ellátás során Dr. Farkas Péter, Dr. Dénes Zoltán, Nagy Béla, Dr. Belinszkaja Galina, Gróf Kinga, Dr. Cserháti Péter Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest

2 Irodalmi áttekintés A kórházi infekciókontroll tevékenységgel kapcsolatosan számos közlemény található egy kórház egészére vonatkozó adatokat tartalmaznak akut ellátással kapcsolatosak egy-egy osztályon elvégzett felmérés eredményeiről szólnak Kevés pontos adat áll rendelkezésre a rehabilitációs tevékenység során előforduló, vagy kialakult infekciókról Többnyire krónikus belgyógyászati vagy ápolási osztályokon, ritkábban szociális intézményekben végzett vizsgálatok A legtöbb közlemény MRSA infekció vizsgálatával kapcsolatos

3 Infekciókontroll tevékenység az OORI-ban A 20/2009. (VI.18.) EüM rendelet rendelkezései szerint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak ágyszámtól függetlenül Intézeti Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságot (IIAB) kell működtetnie (10.§1.) Az OORI-ban is megalakult és felügyeli, irányítja ezen idő óta a kórházi infekciókontroll tevékenységet A fertőző betegek jelentéséről szóló 1/2014.(I.16.) EMMI rendelet pedig az egyes kórházi tevékenységgel összefüggő infekciók jelentését szabályozza az ÁNTSZ Fertőzőbeteg-jelentő alrendszerébe (NNSR-OSZIR) Ennek révén egyre pontosabb adatok birtokába jutunk, és egyre tisztább képet kapunk az OORI infekciókontroll helyzetéről és tevékenységéről

4 MRK és CDI surveillance Vizsgálatunkban az elmúlt 4 év adatait tekintettük át és elemeztük Az infekciókontroll tevékenység fejlődésével egyre pontosabb adatokkal rendelkezünk

5 Nosocomiális MRK fertőzések az OORI-ban MRSA Gram-negatív (elsősorban ESBL termelő) MRK összes A nosocomiális MRSA fertőzések száma az elmúlt négy évben csökkenő tendenciát mutatott ( ), különösen szembetűnő ez a évben Az ESBL-termelő Gram-negatív kórokozók száma folyamatosan emelkedik ( ) Az összes nosocomiális multirezisztens kórokozók (MRK) száma viszont lényegesen nem változott ( )

6 MRK incidencia OORI MRK incidencia 9,6716,7315,75 13,75 ( ápolási napra) Országos MRK incidencia 15,5 19,6 ? ? ( ápolási napra) OORI MRSA incidencia 13,4 8,7 7,0 2,9 Országos MRSA incidencia 5,5 5,8 ? ? Az MRSA incidencia az OORI-ban egyértelműen csökkenő tendenciát mutat Az MRK incidencia stagnál Az OORI értékei az országosan feltehetően tovább növekvő MRK és MRSA incidencia szintje alá került ben (infekciókontroll tevékenység eredményessége)

7 Összes MRK (nosocomiális és behurcolt) az OORI-ban MRSA Gram-neg. ESBL t MRK összes Mind az MRSA esetében ( ), mind az ESBL- termelő Gram-negatív kórokozóknál ( ) jelentős emelkedést találtunk, és természetesen emelkedett az összes esetek száma is ( ) A nosocomiális esetek száma nem változott, viszont az összes MRK infekciók száma jelentősen növekedett A növekedést a behurcolt esetek számának emelkedése okozza.

8 A „beteganyag” 2013-ban az összes MRK 81,5 %-a behurcolt volt (79/97) 2014-ben az összes MRK 86 %-a behurcolt volt (97/113) Intézetünkben jellemzően poszt-akut rehabilitációs tevékenységet folytatunk Az ország különböző kórházaiból átvételre kerülő betegek hozzák magukkal az akut ellátó osztályra jellemző kórokozókat A nyarán megnyitott korai rehabilitációs részlegek tevékenysége révén még nagyobb mértékben emelkedett a behurcolt multirezisztens kórokozók száma, ugyanis ezek a betegek többségében közvetlenül az intenzív osztályokról kerülnek átvételre

9 Clostridium difficile (CDI) A 2000-es évek eleje óta jelent problémát a fekvőbeteg ellátó intézményekben Az elmúlt években az egészségügyi ellátással összefüggő CDI fertőzés kiemelkedő jelentőségű problémává vált hazánkban is Az egyik legnagyobb esetszámban bejelentett kórházi fertőzés Az AB összefüggő hasmenések leggyakoribb kórokozója Az MRSA mellett a második legjelentősebb nosocomiális kórokozó Az esetszám jelentős emelkedése várható A bejelentett esetek még nem tükrözik pontosan a valós esetszámot

10 CDI fertőzések előfordulása az OORI-ban Esetszám Incidencia OORI1,4 11,3 33,2 41,2 ( ápolási nap) Incidencia Országos ( ápolási nap)12 28 ? ? A CDI fertőzések száma és incidenciája az OORI-ban jelentősen emelkedett Feltételezett okok Az országos esetszám jelentős emelkedése Közvetlen kórházi átvétel ITO Antibiotikum kezelés az akut ellátás során

11 A vizsgálat eredményeinek összegzése

12 A multirezisztens kórokozók által okozott infekciók száma emelkedett A nosocomiális esetek száma nem változott MRSA csökkent ESBL termelő Gram-negatív előfordulás nőtt A behurcolt esetek száma jelentősen emelkedett 2014-ben az összes MRK 86 %-a behurcolt volt (97/113) A CDI fertőzések száma folyamatosan emelkedik

13 Infekciókontroll helyzet az OORI-ban A 2013-ban befejeződött rekonstrukció eredményeképpen az országos átlagnál jobb feltételek vannak izolálási lehetőség, vizesblokkal ellátott kórtermek, fertőtlenítőszer adagolók Két epidemiológiai szakápoló képzése és munkába állása 2012-től rendszeresen folytatjuk az intézeti dolgozók képzését, az új dolgozók oktatását, az osztályok és részlegek higiénés ellenőrzése pedig folyamatosan történik Mindezek alapján arra számítottunk, hogy az infekciók száma csökkenést mutat majd Ezzel szemben jelentős emelkedést tapasztalunk évről- évre

14 MRK infekciók emelkedésének okai Országosan növekvő esetszám Közvetlen betegátvétel az akut osztályokról Korai rehabilitációs részlegek beindulása 2013-ban A ben hozott intézkedések hatására növekvő bejelentési hajlandóság Az epidemiológiai szakápolók tevékenysége révén az esetek pontosabb dokumentálása

15 A nosocomiális esetek stagnálásának okai Az infekciókontroll tevékenysége eredményessége A dolgozók oktatása, képzése A kézhigiéné jelentőségének hangsúlyozása A betegellátó osztályok/részlegek rendszeres ellenőrzése

16 Összefoglalás A rehabilitációs tevékenység eredményes végzését akadályozzák az infekciók következtében kialakult súlyos tünetek Az izolációból fakadó korlátozottságok Anyagi többlet terheket ró az ellátóra Szakmai hátrányokat is magában hordoz, hiszen a tervezett rehabilitációs ellátások nem, vagy csak késéssel valósulhatnak meg

17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Infekciókontroll a rehabilitációs ellátás során Dr. Farkas Péter, Dr. Dénes Zoltán, Nagy Béla, Dr. Belinszkaja Galina, Gróf Kinga, Dr. Cserháti Péter Országos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések