Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5.2 Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia, stb.). : Bethlen Gábor kül- és belpolitikája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5.2 Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia, stb.). : Bethlen Gábor kül- és belpolitikája."— Előadás másolata:

1 5.2 Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia, stb.). : Bethlen Gábor kül- és belpolitikája

2 Erdély földrajzi és regionális helyzete Az erdélyi államiság jellemzői Változó mozgástér a nagyhatalmak között – Erdély virágkorának és hanyatlásának főbb szereplői és állomásai. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete: – Erdély: négy nép és három nemzet, – Erdély vallási, felekezeti viszonyai. Jelmagyarázat: Fontos kiegészítők a jegyzetoldalon,feltétlenül olvasd el! Letölthető videó Forrás a tankönyből

3 magyarok Erdély székelyek szászok Három rendi nemzet vajda Erdélyi VajdaságotPartiumot 1541 Gyulafehérvár János Zsigmond Fráter György Erdélyi Fejedelemség Erős fejedelmi hatalom Biblia fordításától Reformáció Károli Gáspár magyarság nyelvi és kulturális egységét ország szellemileg elszakadjon Európától Fejedelemségben vallási türelem érvényesült Föntartotta és erősítette Megakadályozta Európában elsőként hirdetett vallásszabadságot: 1568 tordai országgyűlés Báthory István Bethlen Gábor Rákóczi György Bocskai István

4 https://www.youtube.com/watch?v=BPO8ieXUujQ https://www.youtube.com/watch?v=BbPBkAGPsUk Rendhagyó Történelemóra - Az Erdélyi Fejedelemség öröksége 1. rész Rendhagyó Történelemóra - Az Erdélyi Fejedelemség öröksége 2. rész Rendhagyó Történelemóra - Az Erdélyi Fejedelemség öröksége 3. rész Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések Rendhagyó történelemóra - Erdély népei és vallásai (teljes film)

5 magyarok Kápolnai unió rögzített (1437) Erdély szászok A három rendi nemzet vajda élén székelyek Mohács előtt Magyarország része Sajátos rendi szerkezete volt, amit a területi alapon különültek el. ptember_16_a_kapolnai_unio_letrehozasa/ Tarján M. Tamás: A kápolnai unió létrehozása

6 Székelyföld a magyar megyék szervezete a magyarországi megyékével volt azonos, vagyis földesurak, jobbágyok és a városi polgárok lakták népének nagy része még őrizte a kollektív nemességet, közigazgatási egységei a önálló külön világ, a szász polgárok szabad emberek voltak, székeiket a szebeni polgármester vezetésével önállóan irányították magyarok székelyek székek szászok Szász föld

7 Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai

8

9 Erdélyi Vajdaságot Partiumot A török nem tűzte ki célul a keleti országrész megszállását, amennyiben nem kerül Habsburg megszállás alá. Erdélyi Fejedelemség 1541-ben Gyulafehérvárra Izabella János Zsigmond költözött a gyermek Tiszán-túli és felső tiszai vármegyéket állammá kovácsolta a kor egyik legtehetségesebb politikusa Fráter György reszre-szakadt-magyarorszag-mindennapjai/frater-gyorgy-eletehttp://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor /a-harom- reszre-szakadt-magyarorszag-mindennapjai/frater-gyorgy-elete

10 Erdély Partium Teljes belső önállóság török vazallus fejedelemség Erdélyi Fejedelemség de Külpolitikájában figyelembe kellett vennie a török elvárásait Tk old: A törökhöz való viszony lényegében már 1541-ben rendezték, a szultán védnökséget vállalt az állam fölött, ezért cserébe tízezer aranytallért követelt. A porta mindvégig alapvető érdekének tekintette, hogy Erdély és a Királyi Magyarország egyesítését megakadályozza. Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte és felépítése Tk old/6* A két nagyhatalom „árnyékában”:

11

12 Sikertelen kísérletet tett a két magyar állam egyesítésére Fráter György török megtorlás 1552 Tiszántúl Temesköz nagy részét elfoglalták Szulejmán megelégedett a vazallusi viszonnyal, visszahívta János Zsigmondot (A belső háborúk elkerülésének érdekében lemondott királyi címéről) Erdély fejedelme és Magyarország részeinek ura Tk old: A keresztény Európa és az oszmán világ határán létrejött új állam kezdete re nyúlik vissza, végleges kiformálódása pedig a speyeri egyezményhez köthető. Bár a megegyezés szerint János Zsigmond halálával a terület visszaszállt volna a királyra, de ennek tényleges megvalósításához Miksának nem volt ereje. Az erdélyi rendek ugyan „csak”vajdát választottak Báthori István személyében, aki a szultán tudta nélkül fel is esküdött a királyra, valóságban azonban önállóan, fejedelmi hatalommal igazgatta Erdélyt.

13

14 Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete Az erélyi fejedelem jövedelmei A hadsereg Erdélyi Fejedelemség államszerveze- te, Tk old/9*

15

16 Erős fejedelmi hatalom A török fenyegetettség árnyékában a gyenge és megosztott rendek háttérbe szorultak. Báthory István ( ) Jelentős fejedelmek Bethlen Gábor ( ) Bocskai István Rákóczi György ( )

17 Báthory István ( ) Fölesküdött a Habsburg uralomra Töröknek is megküldte a 10ezer arany adót Nyugalom Erdélynek Az országot Erdélyből kell egyesíteni

18 ben Nagyváradon született Báthory Kristóf, akkor váradikapitány és Bocskai Erzsébet fiaként.NagyváradonBáthory KristófváradiBocskai Erzsébet Báthoryak Báthory András

19 15 éves háború Basta Mihály vajda Báthory Zsigmond ( – négyszer mond le a fejedelmi hatalomról és háromszor tér vissza) a fejedelem nagybátyja és tanácsadója Bocskai István volt. Jancsó Benedek: ERDÉLY TÖRTÉNETE: 56.old Erdély történetének a sellenberki csatavesztés és a Basta bukása között eltelt időszak volt legszomorúbb korszaka. A mai Szilágy, Szolnok-Doboka, Kolozs és Alsó-Fehér vármegyéknek e korszak kezdetén még elég tekintélyes számú magyar paraszt népe ez időszak pusztító harcaiban fogyatkozott meg annyira, hogy összefüggő tömegből kisebb-nagyobb népszigetek szakadozott csoportjaivá lett. A tatárjárás óta egyetlen időszak sem volt olyan pusztító hatású Erdély magyar paraszt népére, mint Vitéz Mihály vajda és Basta e szomorú emlékezetű korszaka. "Misericordia dei quod non consumti sumus" (Isten irgalmassága, hogy meg nem semmisültünk) - jellemezte ez időszakot egy névtelen brassói szász krónikás. "De hová mentem volna - írta Mikó Ferenc 1603-ban mikor Karánsebestől Szászvárosig ember nem lakott." Basta zsoldosai, Vitéz Mihály hadai minden ütközet után egy-egy vidéket tettek néptelenné. Tűzzel-vassal pusztítottak. "Az embereknek hátából szíjat hasítottak, a gyermekeknek fejüket megtekerék, hogy a szemök kiömlött" - panaszolja egykorú Mikó Ferenc. Mikor a temesvári basa Vitéz Mihály vajda megöletése után Gyulafehérváron megjelent s ott látta a pusztítást, a körülötte álló magyar uraknak e szavakat mondá: "és ezt nem a törökök, hanem a ti keresztény testvéreitek tették".

20 Bocskai István Politikai végrendelete: … Jancsó Benedek: ERDÉLY TÖRTÉNETE : Erdély, melyet a XVI. század első felében lezajlott nagy világtörténeti események tettek a magyar nemzeti és állami eszme képviselőjévé, Bocskai munkásságának segítségével jutott történeti hivatásának világos tudatára. Bocskai segítsége tette a királyi Magyarországot is, amely a földrajzi helyzet, a területi csonkaság, az elhagyatottság és az erőtlenség kényszere folytán lett a Habsburg birodalom érdekeinek szolgájává, olyan országgá, hogy megint saját jövőjére gondolhatott. Bocskaitól kezdve az erdélyi fejedelmeknek hatalmát és történeti jelentőségét annak a hivatásnak tudata adta meg, hogy egyformán tekinthették magukat az elnyomás ellen küzdő protestáns magyarországi rendek vezérének és Erdély fejedelmének. Bocskai politikájának alapgondolata december 17-én írt végrendeletének következő szavai fejezi ki: "valameddig a magyar korona ott fenn [ti. Bécsben] nálunk erősebb nemzetségeknél forog, mindenkor szükséges és hasznos, egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani. Ha pedig az Isten adná, hogy a magyar korona magyar kézhez kerülne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, hogy azon korona alá a régi mód szerint adják magokat."

21 Bocskai szabadságharc Tk (Sz) 227/9*

22 Bethlen Gábor ( ) 00/04920/html/mhodo nerdely0007.html 00/04920/html/mhodo nerdely0007.html Erdély a 17.sz. első felében Tk-(Sz) 232/1* Korának egyik legnagyobb politikusa Minden eszközt felhasznált az ország újraegyesítésére Uralkodása alatt nyugalmat, biztonságot, jólétet teremtett Erdélyben

23 Bethlen Gábor ( ) 4900/04920/html/m hodonerdely0007.ht ml 4900/04920/html/m hodonerdely0007.ht ml Erdély a 17.sz. első felében Tk-(Sz) 232/1* Állam irányításában háttérbe szorította a rendeket, és megerősítette a fejedelmi hatalmat Fejedelmi birtokra Állandó hadseregre támaszkodott A közigazgatás minden szála a fejedelem kezében futott össze

24

25

26 I. Rákóczi György ( )

27 II. Rákóczi György

28

29 A fejedelemségben vallási türelem érvényesült Magyarországon a reformáció szinte minden irányzata gyorsan és békésen elterjedt Biblia fordításától Reformáció A hitújítók anyanyelven hirdették az igét Fellendül Magyar nyelvű iskolázás Magyar nyelvű könyvnyomtatás Károli Gáspár számítjuk a magyar irodalmi nyelv megszületését. A református és az evangélikus kollégium diákjai a kor legmodernebb holland és német egyetemein folytatták tanulmányaikat Fönntartotta és erősítette magyarság nyelvi és kulturális egységét Megakadályozta ország szellemileg elszakadjon Európától

30 magyarok Erdély székelyek szászok Három rendi nemzet vajda Erdélyi VajdaságotPartiumot 1541 Gyulafehérvár János Zsigmond Fráter György Erdélyi Fejedelemség Erős fejedelmi hatalom Biblia fordításától Reformáció Károli Gáspár magyarság nyelvi és kulturális egységét ország szellemileg elszakadjon Európától Fejedelemségben vallási türelem érvényesült Föntartotta és erősítette Megakadályozta Európában elsőként hirdetett vallásszabadságot 1568 tordai országgyűlés Báthory István Bocskai István Bethlen Gábor I. Rákóczi György

31 Az Erdélyi Nagyfejedelemség címere (1765) Mária Terézia alatt

32 Érdekességek, kiegészítések

33 A királyi Magyarország államszervezete

34 Bibliográfia

35 Jancsó Benedek: ERDÉLY TÖRTÉNETE Jancsó Benedek: ERDÉLY ARANYKORA ERDÉLY ARANYKORA BETHLEN GÁBOR URALKODÁSA

36 MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK DR. KRETSCHMAYR HENRIK // GRITTI LAJOS … https://www.youtube.com/watch?v=RPDY3awZ480 Bethlen Gábor és Európa – R. Várkonyi Ágnes emlékére


Letölteni ppt "5.2 Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia, stb.). : Bethlen Gábor kül- és belpolitikája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések