Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A készletezés irányítása 1. A készletezés költségtényezői A készletezés különböző költségekkel jár, ezek három részre oszthatók: 1.készlettartási költségek:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A készletezés irányítása 1. A készletezés költségtényezői A készletezés különböző költségekkel jár, ezek három részre oszthatók: 1.készlettartási költségek:"— Előadás másolata:

1 A készletezés irányítása 1

2 A készletezés költségtényezői A készletezés különböző költségekkel jár, ezek három részre oszthatók: 1.készlettartási költségek:  a termék fizikai létével kapcsolatos költségek,  a készlet értékjellegéhez kapcsolódó költségek, 2.készlet-utánpótlási költségek, 3.hiányköltségek. Tekintsük át ezeket egyenként! 2/14

3 1. Készlettartási költségek különböző tennivalók lekötött tőke A készlettel mint fizikai objektummal különböző tennivalók vannak, emellett közgazdasági értelemben is érték, lekötött tőke. hely-tárolásikörülmény- igényük A készlet fizikailag létező cikkekből áll, ezeknek hely- és megfelelő tárolásikörülmény- igényük van:  raktárépületek és -helyiségek fenntartása, üzemeltetése (fűtés, világítás, bér- és járulékos költségek),  az anyagmozgatással kapcsolatos költségek (bér-, üzemanyag- és fenntartási költség),  az esetleges idegen raktárak bérleti díja,  tárolási veszteség (rongálódás, minőségromlás, párolgás stb.),  a különleges tárolás többletköltségei (szellőzés, hűtés, hőmérséklet- és páratartalom- biztosítás, az emberi jelenlét esetleges biztosítása stb.),  adminisztratív költségek (nyomtatványok, irodaszerek, bérköltségek). Ezen készlettartási költségek közös jellemzői:  folyamatosak,  az átlagkészlettel függenek össze,  ingadoznak a készletszinttel. 3/14

4 1. Készlettartási költségek: az értékjelleggel kapcsolatos költségek különböző tennivalók lekötött tőke (Ne feledjük: A készlettel mint fizikai objektummal különböző tennivalók vannak, emellett közgazdasági értelemben is érték, lekötött tőke.) Az értékjelleggel kapcsolatos költségigények illetve értékcsökkentő tényezők:  avulás (erkölcsi avulás, fizikai kopás, esetleg selejtezés),  biztosítás (a készletértéktől és a kockázattól függ a díja),  nyilvántartási költségek (ezek az értékjelleghez is kapcsolódnak), készletértékkel készletszint Ezek a költségek szintén az átlagos készletértékkel és adott anyagcsoporton belül az átlagos készletszinttel arányosak. 4/14

5 A készletutánpótlás költségei Ezek azért lépnek föl, mert a készleteket pótolni kell. Az input folyamatban fellépő költségek a következők lehetnek:  a szállítónak fizetendő díj;  a szállítmányozónak fizetendő díj;  a rendelésfeladással és a termékátvétellel kapcsolatos költségek;  a beszerzéssel kapcsolatos adminisztráció;  általános ügyviteli költségek (kiküldetés, posta, telefon stb.);  anyagköltségek (nyomtatvány, irodaszer);  átvétel, rakodás, anyagmozgatás;  átvételi minőség-ellenőrzés;  rongálás, veszteség a szállítás során. megrendelések számától megrendelt mennyiségektől Ft/alkalom Ezek a költségek a megrendelések számától és a megrendelt mennyiségektől függenek. Számításaink során azonban a megrendelt mennyiségeket nem vesszük figyelembe, Ft/alkalom mértékegységű számmal írjuk le. Ez elegendő a legtöbb készletezési modell kezeléséhez. 5/14

6 A hiány költségei nincs elegendő készletnem követheti kiszolgálás Ezek akkor lépnek fel, ha nincs elegendő készlet, az igényt nem követheti kiszolgálás. Nem készletezési költség a szó szoros értelmében, de az ebből származó költségek logikusan a készletezési rendszert terhelik. Ezek a költségek is szerepet játszanak abban, hogy a megtaláljuk a legkedvezőbb készletezési modellt. A hiányköltség összetevői:  Elmaradt vagy később jelentkező nyereség  Elmaradt vagy később jelentkező nyereség. (A termelésben a kiadások törvényszerűen előbb jelennek meg mint az értékesítésből származó bevétel. A készlethiány megnöveli ezt az időbeli távolságot, így akár fizetőképességi [likviditási] problémákhoz vezethet.) * good-will: vásárlói jóindulat.  Adminisztrációs többletköltségek  Adminisztrációs többletköltségek. (levelezés, ügyintézési költségek stb.)  A „good-will*” elvesztése  A „good-will*” elvesztése. (A vevő eláll vételi szándékától, sőt, megbízhatatlannak minősítheti a céget, és többet nem rendel. Ez nagyobb veszteség, mint pusztán az elmaradt nyereség.)  A rendkívüli beszerzés többletköltsége  A rendkívüli beszerzés többletköltsége. (A sürgős beszerzés általában többe kerül, ráadásul ilyenkor ritkán valósul meg a TL.)  Bérjellegű költségek  Bérjellegű költségek. (Ha a hiány miatt leáll a termelés, bizonyos bért ki kell fizetni, emellett a bér mellett pedig nem áll tényleges haszon. Ugyanilyen költség az esetleges túlórák költsége, ha be kell hozni a lemaradást.)  Késedelmi kötbér  Késedelmi kötbér. (Ha egy vállalat a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, kötbért fizet.) 6/14

7 A készletezés irányításának kérdései A készletirányítás az input oldalon rendeléssel történik. (Ritkán előfordulhat az is, hogy az output oldalon szabályoznak.) A beszerzés során alapvetően két kérdést kell vizsgálni:  Mikor  Mikor?  Mennyit  Mennyit? A lehetséges válaszok alapján sok különböző megoldás lehet a problémákra. SzempontMikor?Mennyit? A rendelés mennyisége állandó legyen Azonos időközönként (T).Ugyanakkora mennyiséget (q). A készletszintEgy alsó szint elérésekor (s).Egy felső szintre töltésig (S). PénzAmikor van rá pénz.Amennyi pénz van rá. Szállítási lehetőségAmikor van kapacitás.Amennyit el lehet szállítani. AjánlatAmikor ajánlják.Amennyit ajánlanak. AkcióAmikor akció van.Amennyi akciósan kapható. IgényAmikor szükség van rá.Amennyire szükség van. Lehetnek még egyéb, pl. véletlenszerű módszerek is. A továbbiakban az első két sor adta lehetőségek közül vizsgálunk négyet. 7/14

8 A T-q módszer Ilyenkor egyenlő időközönként (T) ugyanakkora (q) nagyságú megrendelésre kerül sor. output nagyjából állandó ütemű Könnyen látható, ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha a felhasználás (output) is nagyjából állandó ütemű, és a beérkezéssel ezzel összhangban van. hiánymagas készletek Minden más esetben vagy hiány lép fel, vagy kezelhetetlenül magas készletek halmozódnak fel, amiknek a kezelése igencsak költségigényes. korlátozott Ennek a módszernek a működőképessége tehát erősen korlátozott. 8/14

9 A T-S módszer 1. Ilyenkor egyenlő időközönként (T) a maximális készletszintig (S) töltik fel a raktárt. ciklikus ciklusidő A módszer előnye Ezt ciklikus stratégiának hívjuk. Nem figyeljük folyamatosan a készletszintet, hanem egy bizonyos T ciklusidő eltelte után ellenőrizzük és feltöltjük a készleteket. A rendelt mennyiség így q 1, q 2, …, q n attól függően, hogy a beérkezés várható időpontjában milyen mennyiség szükséges a maximális (S) készletszint eléréséhez. A módszer előnye, hogy  nem igényel folyamatos készletszint-ellenőrzést és  a rendelések ütemezhetőek. Rendelési naptár alakítható ki, ami a megrendelő és a szállító számára is előnyös lehet. A módszer hátrányai A módszer hátrányai:  változó megrendelési tétel, mindig újra kell számítani a megrendelési mennyiséget;  a szállító „nem szereti” a különböző rendelési mennyiségeket (ez a tervgazdaság háttérbe szorulásával csökkenő jelentőségű, nem a szállító diktál);  elvesznek a nagyobb tételnagyság előnyei (T idő elteltével mindenképpen rendelni kell);  véletlen hatások ellen nem nyújt biztonságot, vagy magas készletszintet tesz szükségessé. T idő letelte előtt Gond lehet abból, ha a T idő letelte előtt megnő a készletfelhasználás, esetleg 0-ra csökken a készlet. Ilyenkor nagyobb rendelési mennyiséggel csökkenteni lehet a kár mértékét. beszerzési idő (  ) alatt Nagyobb a probléma, ha a beszerzési idő (  ) alatt fogy el a készlet, ilyenkor már nincs lehetőség módosításra. 9/14

10 A T-S módszer 2. készletezési hiány Nézzük egy ábrán a módszert és annak esetleges gyöngeségeit! A T 2 -es időszak alatt lép fel a kétféle készletezési hiány. ciklusidőbeszerzési idő T-vel jelöltük tehát a ciklusidőt, ezen belül  -val a beszerzési időt. Ha az utóbbin belül lép fel készlethiány, az már csak újabb szállítással, (magasabb költséggel) szüntethető meg. Csak magas készletszinttel (S) és rövid ciklusidővel (T) működőképes. Akkor alkalmazzuk,  ha kevéssé ingadozó a felhasználás;  ha előírtak a rendelési határidők;  ha magasak lennének a készlet-ellenőrzési és -rendelési költségek. készletszint S T1T1 T2T2 T3T3 idő 11 22 33 10/14

11 Az s-q módszer Kétraktáras Kétraktáras módszer. A minimális készletszint (s) elérésekor adott mennyiséget (q) rendelnek. folyamatos készletfi- gyelés Nyilvánvaló, hogy ennél a stratégiánál folyamatos készletfi- gyelést kell alkalmazni. A mini- mális készletszint elérésekor q mennyiséget rendelünk. Ha a megrendelés és a beérkezés között megváltozik a készletfelhasználás üteme, hiány léphet fel. kétraktáras A kétraktáras elnevezés onnan ered, hogy a minimális készlet- szint (s) tulajdonképpen egy második, biztonsági raktárkészlet- nek is tekinthető, ezt csak a beérkezési idő alatt használjuk. előnye Hátrányai Használatának előnye, hogy nagyrészt önműködő, képes kiegyenlíteni a többféle, és az időben is különbözően jelentkező igényeket. Hátrányai:  erősen ingadozó szükséglet esetén készleti- gényes, és csak kevéssé véd a hiány ellen;  folyamatos készletellenőrzést igényel. Akkor alkalmazhatjuk Akkor alkalmazhatjuk, ha  a szükséglet kevésbé ingadozik,  a beszerzési idő rövid és  a készletezési és a hiányköltségek magasak készletszint s qq idő  11/14

12 Az s-S módszer Csillapításos Csillapításos működési stratégia. A minimális készletszint (s) elérésekor maximális szintre (S) töltik fel a készleteket. folyamatos kész- letfigyelés Nyilvánvaló, hogy ennél a stratégiánál is folyamatos kész- letfigyelést kell alkalmazni. A különbség az, hogy az s szint elérésekor figyelembe kell venni a rendelési idő alatt várható fogyást is.. Látható, hogy hiány itt is csak a megrendelés után léphet fel. előnyei Használatának előnyei:  a szükségletek alakulásától függően válaszható meg a rendelés időpontja és  az előzővel ellentétben a maximális készletszint behatárolt. Hátrányai Hátrányai:  véletlenszerű ingadozásnál magas a készletszint vagy gyakori a rendelés;  folyamatos készletellenőrzést igényel. Akkor alkalmazhatjukkészletezési és a hiányköltségek magasak Akkor alkalmazhatjuk, ha a készletezési és a hiányköltségek magasak. s készletszint q1q1 q2q2 idő S 12/14

13 Még egy-két megjegyzés Az S-s modell alkalmazásakor a kétraktáras (s-q) modellel szemben a maximális készletszint behatárolható. Ennek azonban az az ára, hogy túl gyakoriak lehetnek a megrendelések. Ez az a stratégia, amely egyesíteni látszik az korábban tárgyaltak előnyeit. A csillapításos stratégia előkelő helyet foglal el az amúgy bőséges operációkutatási szakirodalomban, mégsem mondhatjuk, hogy optimális megoldást kínál miden készletezési problémára. Vegyük észre, hogy amennyiben a beérkezési idő (  ) 0, (vagyis a megrendelés után azonnal beérkezik a készlet), a két utóbbi modell eggyé válik, esetükben nem léphet föl hiány. Ekkor determinisztikus beérkezésről van szó, ez nagymértékben megnöveli a készletezés biztonságát. 13/14

14 Vége 14/14


Letölteni ppt "A készletezés irányítása 1. A készletezés költségtényezői A készletezés különböző költségekkel jár, ezek három részre oszthatók: 1.készlettartási költségek:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések