Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A településfejlődés hatótényezői Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 201 4 /201 5, II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A településfejlődés hatótényezői Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 201 4 /201 5, II. félév."— Előadás másolata:

1 A településfejlődés hatótényezői Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) /201 5, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Településfejlesztési alapismeretek E , hétfő 11.40–15.10 E , hétfő 11.40–15.10 Összesen 13 alkalom Összesen 13 alkalom –1 óra elmarad: április 6. (húsvét hétfő) Számonkérés: szóbeli vizsga Számonkérés: szóbeli vizsga –Szóbeli felelet az órák anyagából (70%) –Szemináriumi dolgozat a megadott témákból: (30%) – (ábrákkal, de mellékletek nélkül): min. 10 oldal A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Felhasználható irodalom –Jeney L. 2013: Városföldrajz – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajz tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39– 70. –

3 3 A települések fejlődésének hatótényezői Települések kialakulása, fejlődésére Települések kialakulása, fejlődésére különféle tényezők hatnak különféle tényezők hatnak –Összetevődnek –Történelem során átértékelődnek –Nem pontszerű hatások  nem csak egyes településekre, nagyobb térségekre is hatnak

4 4 Települések gazdasági fejlődésére ható tényezők Települések gazdasági fejlődésére ható tényezők Települések gazdasági fejlődésére ható tényezők Természeti tényezők Természeti tényezők Helyi energiák Helyi energiák Helyzeti energiák Helyzeti energiák Abszolút helyzet Abszolút helyzet Relatív fekvés Relatív fekvés Nem természeti tényezők Nem természeti tényezők Gazdasági Gazdasági Társadalmi Társadalmi Politikai Politikai Műszaki Műszaki

5 5 Természeti tényezők Kezdetben: inkább természeti (környezeti) tényezők Kezdetben: inkább természeti (környezeti) tényezők –Alacsonyabb technikai szint –Mezőgazdasági és védelmi funkciók fontosak, ezek függnek a természettől –Legkevésbé változó tényezők Technikai fejlődéssel mégis alárendeltebbé váltak (földrengésbiztos épületek, gátak, utak, közművek) Technikai fejlődéssel mégis alárendeltebbé váltak (földrengésbiztos épületek, gátak, utak, közművek) De: település ma is szoros kapcsolatban áll a tájjal, természeti környezettel De: település ma is szoros kapcsolatban áll a tájjal, természeti környezettel –Közlekedési hálózat –Gazdaságtelepítő tényező: ipar, idegenforgalom

6 6 Természeti tényezők hatása a településekre Településhálózat sűrűsége Településhálózat sűrűsége –Mérsékelt égöv sűrű, trópus (esőerdő, sivatag), hideg égöv ritka –Tengerpartok, alföldek sűrű (kiv. Magyar Alföld történelmi okok miatt), magas hegységek ritka Települése méret, fontosság Települése méret, fontosság –Terület: alföldön könnyen szétterjednek, hegységekben nehezen –Népesség: területből is következik + föld népességeltartó ereje –Szerepkörök/funkciók: népességből is következik + ásványkincsek –Legnagyobbak mind kedvező fekvésűek: Budapest, Bécs, Milánó, Párizs, London, Buenos Aires, Rio de Janeiro, Peking Települések belső szerkezete: pl. Velence Települések belső szerkezete: pl. Velence

7 7 Természeti tényezők két csoportja Természeti tényezőket „energiáknak” is nevezik Természeti tényezőket „energiáknak” is nevezik Energia elnevezés: Cholnoky Jenő, geográfus Energia elnevezés: Cholnoky Jenő, geográfus –Foglalkozott vele: Teleki Pál, Fodor Ferenc, Mendöl Tibor is 1. Helyzeti energiák –Földrajzi fekvésből adódó előnyök –Inkább a városoknál –Abszolút helyzet, relatív fekvés 2. Helyi energiák –Csak „helyben” rendelkezésre álló, települések fejlődését lokálisan serkentő adottságok –Inkább a falvaknál

8 8 Helyzeti energiák

9 9 Helyzeti energiák: abszolút helyzet Település elhelyezkedését megadó konkrét számadatok Település elhelyezkedését megadó konkrét számadatok –Földrajzi szélesség (leginkább meghatározó)  Egyenlítőhöz viszonyított helyzet: klimatikus viszonyok  közvetve befolyásolja a gazdálkodás mikéntjét –Földrajzi hosszúság (legkevésbé meghatározó) –Tengerszint feletti magasság Nem árulja el a település jellegét, funkcionális szerepkörét Nem árulja el a település jellegét, funkcionális szerepkörét

10 10 Helyzeti energiák: relatív fekvés Fontosabb a településfejlődés szempontjából Fontosabb a településfejlődés szempontjából Környező településekhez képest kedvezőbb helyzetű-e Környező településekhez képest kedvezőbb helyzetű-e Időben változó: Időben változó: –Középkor: stratégiai, védelmi szempont (völgykijáratok, magaslatok) –Ipari forradalom után: nyersanyaglelőhelyek távolsága –Ma: földrajzi megközelíthetőség Kedvező fekvés: gyorsabb fejlődés, központi funkciók, nagyobb népesség Kedvező fekvés: gyorsabb fejlődés, központi funkciók, nagyobb népesség Jellegük szerint tipizálhatók Jellegük szerint tipizálhatók 1.Eltérő jellegű tájak érintkezése 2.Homogén jellegű tájak központja 3.Kedvező forgalmi helyzet –Tiszta típusok  kisebb városok –Több helyzeti energia  nagyvárosok

11 Eltérő jellegű tájak érintkezése Tájak: gazdálkodási feltételek, termékek Tájak: gazdálkodási feltételek, termékek Tájhatárok: eltérő termékek cseréje  vásárvonalak Tájhatárok: eltérő termékek cseréje  vásárvonalak 1. Hegyvidék-alföld találkozása –Fa és bányakincsek vs. mg-i termékek (pl. gabona) –Vásárvárosok: legkedvezőbb forgalmi helyzetű pontokon (pl. árkok, völgyszorosok, hágók, egyéb átkelőhelyek) –Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Vác  középkori vásárvárosvonalak a Kárpát-medencében 2. Síkságon belül talajtípusok határa –Eltérő gazdálkodási jelleg –Debrecen (Hajdúság: lösz, Nyírség: homok) 3. Sivatagok pereme (vízforrás, karavánutak metszéspontja) –Timbuktu, Kartúm, Jarkend 4. Tengerpart (tengeri javak értékesítése)

12 Homogén jellegű tájak központja Nagytáj középpontjából könnyen elérhető, ellenőrizhető a táj minden pontja Nagytáj középpontjából könnyen elérhető, ellenőrizhető a táj minden pontja Medencék Medencék –Budapest, München, Párizs, London –Balassagyarmat, Tapolca, Klagenfurt Ármentes térszínek Ármentes térszínek –Debrecen (Tisza, Hortobágy, Berettyó, Ér, Kraszna árterei között) Tengeri szigetek Tengeri szigetek –Tengerparti: Kérkira (Korfu), Visby (Gotland) –Sziget belsejében: Nicosia (Ciprus), Antananarivo (Madagaszkár)

13 Kedvező forgalmi helyzet Ipari forradalom: felértékelődött a szerepe: Ipari forradalom: felértékelődött a szerepe: –Modern közlekedési technikák –Nagytömegű áruszállítás Különösen a tengerhajózás és a vasút elterjedése óta Különösen a tengerhajózás és a vasút elterjedése óta –Jó elérhetőség –Térbeli összeköttetés

14 Kedvező forgalmi helyzet Folyami átkelőhelyek Folyami átkelőhelyek –Eleinte gázlók: Oxford, majd hídi városok: Komárom, Baja, Szolnok, Csongrád) Szárazföldi folyótorkolatok Szárazföldi folyótorkolatok –Lyon (Rhone–Saone), Győr, Tokaj, Szeged Tengeri folyótorkolatok (főleg tölcsér) Tengeri folyótorkolatok (főleg tölcsér) –Bréma, Hamburg, Rotterdam Kikötésre alkalmas tengeröblök Kikötésre alkalmas tengeröblök –Dalmát tengerpart Tengerszorosok Tengerszorosok –Stratégiai, közlekedési –Dover, Gibraltár, Isztambul, Aden, Szingapúr Földszorosok (kisebb jelentőségű) Földszorosok (kisebb jelentőségű) –Szárazföldi közlekedési, kiegészülhet csatornával –Szuezi-, Panama-, Korinthoszi-csatorna

15 Kedvező forgalmi helyzet Árkok Árkok –Tata, Mór, Pilisvörösvár Völgyek kijáratai Völgyek kijáratai –Eger, Miskolc, Vác Hágókapuvárosok Hágókapuvárosok –Innsbruck és Bolzano (Brenner-hágó), Martigny és Aosta (Szt. Bernát-hágó), München és Milánó (Alpok), Kolozsvár (Királyhágó), Munkács (Vereckei-hágó), Brassó (Tömösi-hágó), Nagyszeben (Vöröstorony-szoros) Vasúti csomópontok (Mo-i hálózat kiépülése: XIX. sz.) Vasúti csomópontok (Mo-i hálózat kiépülése: XIX. sz.) –természeti (domborzat, vízrajz), katonai-stratégiai, gazdasági (nyersanyaglelőhelyek), külgazdasági (Nagyvárad–Fiume) szempontok, földbirtokviszonyok –Szolnok, Nyíregyháza, Békéscsaba, Budapest (világváros) Határátkelőhelyek Határátkelőhelyek –Záhony, Röszke, Hegyeshalom

16 16 Helyi energiák

17 1717 Természeti tényezők Természeti tényezők A tér csak bizonyos pontjain A tér csak bizonyos pontjain –Település létrejöttéhez –Plusz fejlesztő előny, ha már odatelepült a város Széles körűek Széles körűek –Domborzat –Víz –Ásványkincs előfordulások –Ökológiai tényezők (környezeti állapot) –Biztonság (nincs földrengés-, árvíz-, belvízveszély: költséges előkészítő védelmi munkák kellenének)

18 1818Domborzat Folyóteraszok, homok- és löszhátak (síkságokon) Folyóteraszok, homok- és löszhátak (síkságokon) –Árvízmentes –Főleg Alföldön, Buda Morénasáncok (egykor eljegesedett területeken) Morénasáncok (egykor eljegesedett területeken) –Magasabb és termékenyebb –Finnország, Svédország egyes területei Kárfülkék (hegyvidékeken) Kárfülkék (hegyvidékeken) –Szélvédett alsó részei Törmelékkúpok (hegyvidékeken) Törmelékkúpok (hegyvidékeken) Réteglépcsők lábai Réteglépcsők lábai –Szőlőtermelés, intenzív kertgazdálkodás

19 1919 Domborzat Domborzat Hatóterületek: Hatóterületek: –Közlekedéshálózat –Települések építészeti jellege (Pécs, Esztergom, Veszprém) Domborzat településfejlesztési nehézségei Domborzat településfejlesztési nehézségei –Síkságok: települések szétterülése, területpazarlás – elnyúló műszaki infrastruktúra – magasabb költségek (alföldi városaink) –Dombságok: bonyolultabb, drágább közlekedési vonalak (Prága, Kijev, Besztercebánya, Zalaegerszeg) –Hegységek: még bonyolultabb, víz-, energiaellátás, szennyvíz, felszíni víz elvezetése, tereprendezés

20 2020Víz 1. Kezdetben létszükséglet: ivóvíz –Különösen száraz sivatagi-félsivatagi éghajlaton: sivatagi kutak, oázisok –Karsztvidékek (mélyen van a talajvíz): karsztforrások –Mennyiség és minőség 2. Energiaforrás –Malmok, vízerőmű 3. Nyersanyagforrás (gazdaságserkentő tényező) –Alumíniumipar, élelmiszeripar 4. XX. sz.: turizmus (gyógyturizmus, termálvíz) –Pl. Cserkeszőlő, Zalakaros, Hévíz, Harkány, Bük

21 2121Nyersanyagok Korábban: fa (középkori német falvak nevei: Buche, Tanne, Linde, Wald) Korábban: fa (középkori német falvak nevei: Buche, Tanne, Linde, Wald) Só (Parajd) Só (Parajd) Érclelőhelyek: középkori bányavárosok Érclelőhelyek: középkori bányavárosok Építőanyagok Építőanyagok Energia-lelőhelyek Energia-lelőhelyek –XIX. sz: szénmedencék –XX. sz. közepétől: szénhidrogénmezők

22 2222 Modern helyi energiák: ökológiai és image tényezők Domborzat, víz, nyersanyagok: klasszikus helyi energiák Domborzat, víz, nyersanyagok: klasszikus helyi energiák XX. sz. közepétől: modern helyi energiák XX. sz. közepétől: modern helyi energiák –Ökológiai tényezők (környezeti állapot) –Táj szépsége (pl. vízesések): turizmussal összeköthető –Történelmi események helyszíne (csaták): Mohács, Waterloo, Kápolna –Vallási jelenségek helyszíne (búcsújáróhelyek)

23 2323 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása Természeti tényezők szerepe összetetten érvényesül Természeti tényezők szerepe összetetten érvényesül Nagyobb települések (London, Párizs): helyi, helyzeti energiák összeadódnak Nagyobb települések (London, Párizs): helyi, helyzeti energiák összeadódnak Budapest Budapest –Medenceközponti fekvés –Alföld és Budai-hegység találkozása (vásárvonal, vásárváros) –Pilisvörösvári-árok elvégződési pontja (Bécs, Ny-Európa felé útvonal) –Magaslat: Budai Vár (IV. Béla), teraszok –Erdők (fa, vad), folyó (ivóvíz, hal), hegység (építőanyag) –Folyami átkelőhely (Duna): első állandó kőhíd –Közúti és vasúti csomópont –Víz megléte (ivóvíz, ipari víz) –Gyógyturizmus –Táj szépsége (világörökség része)

24 2424 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása

25 25 Nem természeti tényezők: gazdasági, társadalmi, politikai, műszaki tényezők

26 2626 Gazdasági tényezők A települések fejlődését meghatározza a gazdasági szerkezetük A települések fejlődését meghatározza a gazdasági szerkezetük Ipari forradalomtól kezdve erősödik meg a gazdasági tényező szerepe Ipari forradalomtól kezdve erősödik meg a gazdasági tényező szerepe Fő foglalkoztató gazdasági tevékenység Fő foglalkoztató gazdasági tevékenység –Ókor, középkor: faluban és városban is a mezőgazdaság, de városban egyéb tevékenységek is (pl. kereskedelem, kézműipar) –Ipari forradalom után: faluban a mezőgazdaság, városban az ipar (ipar jövedelmezőbb  iparvidékek fejlett települései) –XX. század második felétől (főleg a fejlett világban): faluban és városban is a szolgáltató ágazatok Kedvezőbb gazdasági tényező Kedvezőbb gazdasági tényező –Nem mindegy mi a fő gazdasági tevékenység –Egy lábon állás (ágazati specializáció) vagy diverzifikált szerkezet

27 2727 Társadalmi tényezők Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe Számít a helyi társadalom összetétele Számít a helyi társadalom összetétele Munkanélküliség: szorosan összefügg a gazdasági tényezőkkel Munkanélküliség: szorosan összefügg a gazdasági tényezőkkel Jó korszerkezet ambivalens megítélése Jó korszerkezet ambivalens megítélése –Gazdasági szempontból a legkedvezőbb az aktív korosztályok magas aránya (kevesebb az eltartott) –Elöregedő falusi térségek, válságtérségek: fiatalok, képzettek kivándorlása miatt a fiatalos korösszetétel pozitív –Demográfiai robbanással küzdő perifériák: idősebb korösszetétel pozitív (összefügghet a közegészségügyi állapot fejlettségével, születéskor várható élettartam) Magasabb átlagos iskolai végzettség: általában pozitív, de a legjobb, ha a munkaerőpiaci igényekhez igazodik Magasabb átlagos iskolai végzettség: általában pozitív, de a legjobb, ha a munkaerőpiaci igényekhez igazodik Nemzetiségi és vallási összetétel Nemzetiségi és vallási összetétel –Összefügghet a munkamorállal, vállalkozó kedvvel, iskolázottsággal –Cigányfalvak vs. sváb falvak –Homogén: nemzeti konfliktusok hiánya –Heterogén: Dinamikusan fejlődő régiók: munkaerőhiány – vendégmunkások – multikulturalizmus

28 2828 Politikai tényezők Korábban: uralkodói székhelyek, stratégiai-védelmi központok, de XX. sz: felerősödik Korábban: uralkodói székhelyek, stratégiai-védelmi központok, de XX. sz: felerősödik Újvárosok Újvárosok –Szocialista iparvárosok: politikai (ideológiai, területfejlesztési) és gazdasági szempontok (nyersanyaglelőhelyek feltárása) Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros (=Tiszaújváros) meglévőt fejlesztették: Ózd, Tatabánya Esztergom, Balassagyarmat: nem támogatják –Angol újvárosok –Európai metropoliszok körül kialakított bolygóvárosok Fejlesztési dokumentumok Fejlesztési dokumentumok –1971: Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció –Területfejlesztési politika (állami vagy EU) Pusztán politikai megfontolások Pusztán politikai megfontolások –Izrael által megszállt arab területeken zsidó települések –Erdély (1980-as évek): falurombolási terv –Mo. (1950-es évek): tanyafelszámolási mozgalom Önkormányzati irányítás feltételei (Mo.: 1990) Önkormányzati irányítás feltételei (Mo.: 1990)

29 2929 Műszaki tényezők Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e Közműellátottság Közműellátottság –Római Birodalom (pl. Savaria – Szombathely): víz-, szennyvízvezetékek, padlófűtés –Ma közműolló Közlekedés Közlekedés –Településközi és településen belüli –Úthálózat és tömegközlekedés Építési technika Építési technika –Lakótelepek: nagyobb népesség –Megváltozott a városszerkezet (pl. Szolnok: hidak)


Letölteni ppt "A településfejlődés hatótényezői Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 201 4 /201 5, II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések