Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A menedzserizmus esélyei az Európai Felsőoktatási Térségben Menedzserizmus az oktatásügyben. Műhelykonferencia a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A menedzserizmus esélyei az Európai Felsőoktatási Térségben Menedzserizmus az oktatásügyben. Műhelykonferencia a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi."— Előadás másolata:

1 1 A menedzserizmus esélyei az Európai Felsőoktatási Térségben Menedzserizmus az oktatásügyben. Műhelykonferencia a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, a Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai Szakosztálya és az Educatio folyóirat szerkesztőbizottsága rendezésében Budapest, október 13. Hrubos Ildikó Budapesti Corvinus Egyetem Az előadás a TÁMOP B-09/1KMR projekt keretében készült

2 Dinamika és tépelődés a felsőoktatásról való gondolkodásban A periodikus változás szimbólumai 2

3 1980-as évek A leláncolt Prometheus (Az akadémiai erők autonómia küzdelme a kormányzat és a piac beavatkozásával szemben) 3

4 1990-es évek Melyik úton járjak? (Alice Csodaországban) 4

5 2000-es évek Teljes erőből rohanás és/vagy helybenjárás (Alice Tükörországban) 5

6 2011 Hat vak ember és az elefánt (Az Európai Egyetemi Szövetség megnyilvánulása ) 6

7 2012 A ping-pong éve (Ranking konferencia a Taipei Egyetemen) 7

8 Prometheus karrierje A leláncolt Prometheus Melyik úton járjak? Teljes erőből rohanás és/vagy helybenjárás Hat vak ember és az elefánt A ping-pong éve 8

9 I. Az Európai Minőségbiztosítási Regiszter A diplomák kölcsönös elismerése a bizalmon alapul, ezért az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának alapfeltétele a minőségbiztosítás egységesítése – letéteményese az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség 2003 Bergen: a miniszterek elfogadják a Felsőoktatás Minőségirányításának Európai Sztenderdjeit A felsőoktatási reform első tíz éve alatt a résztvevő országok többségében kiépült a Bergeni Alapelvek szerinti minőségbiztosítási rendszer 2008: Az Európai Minőségbiztosítási Regiszter hivatalba lép (jelenleg 25 ügynökséget fogadtak el) 9

10 Kényes kérdés, hogy a nemzeti kormányzatok elfogadják-e a Regiszterben szereplő ügynökségek ítéletét? Jelenleg meglehetősen kevés ügynökség jelentkezett be a listára (amelyek nem tartoznak a legjelentősebbek közé) Mi tudná kimozdítani a holtpontról ezt az ügyet?

11 II. Európai projektek: U-Map, U-Multirank U-Map – európai válasz a ranking hisztériára – re elkészült a javaslat Kidolgozó: Center for Higher Education Policy Studies (Hollandia) A felsőoktatási intézmények osztályozása (ténylegesen betöltött funkcióik szerint) Hangsúlyozottan nem hierarchikus, nem normatív megközelítés Hat dimenzió (oktatás és tanulás, hallgatói összetétel, kutatás, tudástranszfer, nemzetközi orientáció, regionális elkötelezettség) 23 indikátor – alapvetően már rendelkezésre álló, hivatalos forrásokból 11

12 Tervezett szervezeti keret: önfenntartó apparátus amely az adatbázist kezeli - ezer intézmény csatlakozása esetén valósítható meg Nyitott kérdés: lesz-e elegendő jelentkező? Korlátok: az adatok minősége, ellenőrizhetősége, értelmezése, összehasonlíthatósága Szakértői vélemény: jelenleg elsősorban nemzeti keretekben használható 12

13 U-Multirank: a horizontális és a vertikális megközelítés összekapcsolása, globális ambíció – 2011-re készült el a projekt Kidolgozó: Center for Higher Education (Németország) Első lépésben képzési programok tekintetében kívánják alkalmazni Korlát: döntően intézményi szinten gyűjthető adatokra van szükség Kérdéses a megbízhatóság és az intézmények érdekeltsége (önkéntes vagy a kormányzat által elrendelt adatszolgáltatás) 13

14 III. A rangsorkészítés nemzetközi akkreditálása 2004 – A Nemzetközi Rangsor Szakértői Csoport létrehozásának kezdeményezése (UNESCO európai tagozata és a Washingtoni Felsőoktatás-politikai Intézet) – harmadik főszereplő a Shanghai Jiao Tong Egyetem 2006 – elfogadják a nemzetközi rangsorkészítés alapelveit (Berlin Principles) Megalakul a formális szervezet (International Observatory on Academic Ranking of Excellence) 2010 – Berlin: kezdeményezik egy auditálási rendszer létrehozását - előtérben az arab világ és fekete Afrika 2011 – Pozsony: megvitatják és elfogadják az auditálás céljára, kritériumaira és eljárására vonatkozó alapelveket - a nemzeti és a nemzetközi rangsorkészítés összekapcsolása - előtérben a poszt- szocialista országok 14

15 2012 Megindul az auditálás (elkerülendő veszély: kialakul a rangsorok rangsora) Hangsúlyozottan a módszerekre, nem pedig az adatokból levont következtetésekre, nem az eredményekre, irányul Nemzeti, regionális és nemzetközi rangsorok készítői egyaránt jelentkezhetnek Előtérben Ázsia 15

16 Néhány következtetés Hatalmas erőfeszítések (anyagi és szellemi kapacitás igénybevétele) Jelenleg megoldhatatlannak látszik az adatok megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának problémája A fenti kérdések az intézményi önkéntesség és/vagy a kormányzati elrendelés dilemmáját vetik fel A felsőoktatási intézmények működése nemzeti, esetleg regionális kontextusban értelmezhető – a vizsgálódás további kiterjesztése már problematikus 16

17 Professzionális apparátust igényel minden szinten Kérdés, hogy az akadémiai aktorok és a nemzeti kormányzatok meggyőzhetők-e a hasznosságáról Kérdés, hogy az Európai Bizottság meddig hajlandó finanszírozni most már a rendszerek működtetését Kérdés, hogy az üzleti világ mennyben lát benne fantáziát 17


Letölteni ppt "1 A menedzserizmus esélyei az Európai Felsőoktatási Térségben Menedzserizmus az oktatásügyben. Műhelykonferencia a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések