Innováció – definíciók (1.) Gábor Dénes: „…az emberi elme minden rendszeres alkotása…, a hasznos és reprodukálható újdonságok összessége.” Dornbusch, Fischer:

Az előadások a következő témára: "Innováció – definíciók (1.) Gábor Dénes: „…az emberi elme minden rendszeres alkotása…, a hasznos és reprodukálható újdonságok összessége.” Dornbusch, Fischer:"— Előadás másolata:

1 Innováció – definíciók (1.) Gábor Dénes: „…az emberi elme minden rendszeres alkotása…, a hasznos és reprodukálható újdonságok összessége.” Dornbusch, Fischer: „…a létező tudás alkalmazási módjainak fejlesztése.” Kemény Csilla: ~ a nóvum adaptációja Cros, F.: ~ egy kevéssé versenyképes struktúrába bevitt új idea, amitől a megújult alkotás keresetté, értékesíthetővé lesz

2 Innováció – definíciók (2.) Gáspár László: ~ az a – rendszerint az innováló szervezet egészét érintő – belső megújulási folyamat, amely az új lehetőségeket kiaknázó kreatív elgondolástól a felhasználói kör által elfogadott, abszolút vagy relatív értelemben vett új produktumig vezet. Hassenforder, J.: (nevelésügyi innováció) minden olyan szándékos törekvés, amely gazdagító változást okoz a nevelés-oktatás rendszerében, a növendék eredményeiben, jellemének gyarapításában, a pedagógus hozzáértésében és magatartásában, az iskola működésében. Kifejlődik benne a nevelésügy, az iskola dinamizmusa.

3 A „hatalom” viszonya az innovációkhoz DECENTRALIZÁLT (liberális) támogatja CENTRALIZÁLT (konzervatív) elviseli (ha a rendszer alapjait nem fenyegeti)

4 A társadalmak innovációs orientáltsága – 1. ORIENTÁLT NEM ORIENTÁLT - kevés a direkt- önkényesen szabályozás ill. túlszabályozott > döntőek a piaci > bürokratikus viszonyok koordináció

5 A társadalmak innovációs orientáltsága – 2. DIREKT SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSOK REÁLFOLYAMATOK SZÜKSÉGLETEK A SZÜKSÉGLET- KIELÉGÍTÉS ESZKÖZEI

6 Az innováció „nemzedékei” Az újítók –akik beindítják az innovációt A folytatók –akik „beleülnek a készbe” –a lendület csökken A konszolidálók –akik megszállják az irányítást –pozíciókra törnek –kizárják a további újítókat A „sírásók” –akik „tönkreteszik, kompromittálják” az ideát –formalizálnak, szabályoznak –megfeledkeznek az innováció lényegéről

7 Az innovációval kapcsolatos személyes attitűdök Elfogadás Közöny Passzív ellenállás Aktív ellenállás

8 Személyes attitűdök -1. önkéntes együttműködés együttműködés a vezetés nyomására passzív belenyugvás

9 Személyes attitűdök -2. az érdeklődés elvesztése apátia csak az elrendelt tevékenység végrehajtása

10 Személyes attitűdök -3. teljesítménycsökkentés elmaradás az újítással kapcsolatos tanulmányokban tiltakozás

11 Személyes attitűdök -4. szándékos hibázás, selejt tudatos szabotázs kilépés

12 Az ellenállástól a támogató lelkesedésig Teljes mértékben ellenállók Passzív elfogadók Az arany középutat kedvelők „Élrefor- merek” Mindig mindenre kaphatók Az iskolai dolgozók száma A változások iránti lelkesedés

13 A kísérlet és az innováció összevetése Minden kísérlet innováció, de nem minden innováció kísérlet! Az innováció számára az elmélet eszköz, a kísérlet esetében maga a kísérlet az eszköz az elmélet számára. Az innováció önmagában tételezi célját (a saját gyakorlat optimalizálására irányul), a kísérlet az általánosíthatóságra tör. Kísérlet (definíció): tudatos, koncepciózus változtatás valamely elméleti előfeltevés gyakorlati próbájaként

14 Az adaptáció – 1. Definíció (Lóránd Ferenc) „új” alkotás átalakítás, átdolgozás, alkalmassá tétel alkalmazkodás a feltételekhez addig tart, amíg az alapmodell megőrzésén belül marad, lényegi vonásokat nem változtat

15 Az adaptáció – 2. Kiindulópont: a MODELL az objektum lényeges vonásait tartalmazza váz, amely megszabadult az egyediségétől, esetlegességétől a modell csak akkor tarthat számot közérdeklődésre, ha a nagyobb rendszer lehetséges távlatait is körvonalazza ISKOLAMODELL – kísérleti iskola - maga is változó, funkcionáló objektum

16 Az adaptáció – 3. A modell-iskola mint DONOR tudatos modellvállalás –a lényeges jegyeket helyezi előtérbe –szelektálja a szükségtelen jegyeket történetiségében is fejlődik (más, mint az adaptáció kezdetekor) felvállalja az ellentmondásait, diszfunkcióit –szigorú önkritika! (Az ellentmondásosság nem ab ovo negatív kategória!) Visszajelzést vár az adaptálóktól –pozitív –bírálat –értetlenség modellhiba fogadói „értetlenség”

17 Az adaptáció – 4. Az adaptáció, mint alkotás Maga is kísérlet (nem feltétlenül tudományos) –a szilárd elméleti alapvetés –a folyamatos, időben kezdődő önképzés –stratégiai fegyelem (testületi egyetértés a fő kérdésekben) –taktikai szabadság az alkotótárssá váláshoz –kritika és önkritika –szakmai partnerkapcsolatok –beavatott, értő, toleráns irányítás (fenntartó, OM)

18 Az innovációs menedzsment SZAKKÉPZETTSÉGKOMPETENCIA AZ INNOVÁCIÓ- BAN BETÖLTÖTT SZEREP innovációs asszisztens innovációs menedzser általános innová- ciós menedzser innovációs tanácsadó segítő szervező irányító szakértő az innovációs folyamat egészére kiterjedő az innováció reálszférájára kiterjedő a szabályozási és reálszférára kiterjedő az innovációs stra- tégia kialakítására és megvalósítására ~

19 Az innováció mint konfliktuskezelés (konfliktusmenedzsment) KONFLIKTUS = FESZÜLTSÉGHELYZET (válság) megoldás változtatás innováció FONTOS: –a konfliktus visszaszorítása nem célszerű! lehet pozitív kimenetelű is

20 Az innováció mint konfliktuskezelés (pozitív és negatív hatások) »a szembenállók kénytelenek vitatkozni »tényleges nézeteket lehet ütköztetni »a konfliktus feszegeti a status quo-t »az ütközések élénkítik a probléma-megoldó fantáziát »instabilitás »stressz, elégedetlenség »zavarok »észleléstorzulás »a racionalitás leépülése »az érzelmek dominanciája