Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA 1. Az antigén koncentráció csökkenése az immunválasz során 2. A B limfocita aktiváció gátlása - ellenanyag visszacsatolás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA 1. Az antigén koncentráció csökkenése az immunválasz során 2. A B limfocita aktiváció gátlása - ellenanyag visszacsatolás."— Előadás másolata:

1 AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA 1. Az antigén koncentráció csökkenése az immunválasz során 2. A B limfocita aktiváció gátlása - ellenanyag visszacsatolás A BCR és az Fc  RIIB (CD32) keresztkötése antigén-ellenanyag komplexek által ITIM közvetített jelátviteli szabályozás foszfatázok által A B limfociták a vérben vagy a perifériás szövetekben felismert antigén inger hatására csak a segítő T sejtek közreműködésével jutnak el a follikulusokba 3. Az aktivált T limfociták pusztulása Passzív sejthalál a túlélési faktorok kis koncentrációja miatt (citokinek Az aktivált T sejteken megjelenő FasL érzékenyíti a T limfocitákat a Fas- mediált apoptózissal szemben Aktiváció indukált sejt halált (AICD) ismételt antigén specifikus stimulációra 4. A T limfocita aktiváció gátlása A CD4+ T limfociták funkcionális válaszképtelensége – anergia Az immunválasz késői szakaszában a T sejtek a B7 kostimuláló molekulához kapcsolódó CTLA-4 gátló ligandumot fejezik ki 5. A reguláló T limfociták által kifejtett szuppresszió - A Th1 és Th2 citokinek által közvetített kölcsönös gátlás - Szuppresszív citokinek termelése - Az IL-10 gátolja az APC funkciókat, az IL-12 szekréciót és a B7 expressziót - A TGF  gátolja a T sejt proliferációt - Az IL-4 gátolja az IFN  -mediált funkciókat - Az IL-10 és a TGF  gátolja a makrofágok aktivációját

2 AZ IMMUNVÁLASZ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA Naiv limfociták Az antigén-specifikus sejtek száma Elsődleges effektorok Másodlagos effektorok Memória DIFFERENCIÁCIÓ AICD EXPANZIÓ AICD MEMÓRIA Napok

3 ITAM ITIM AZ IMMUNKOMPLEXEK ÁLTAL KIVÁLTOTT NEGATÍV REGULÁCIÓ B LIMFOCITÁKBAN Fc  RIIb

4 Iγ-γIγ-γ FcγRI (CD64)FcεRIIFcγRII (CD32) IIIaζ-ζ IIIaζ-γ IIIaγ-γ IIIaβ α β γ-γ α γ-γ γ-γ α FcεRI FcγRIII (CD16) IMMUNOGLOBULINT KÖTŐ Fc RECEPTOROK IgG Fc receptorok Fc  RI Ig szupergén család, MIRR ITIM – Immunoreceptor Tyrosin-based Inhibition Motif IgA Fc receptorok IgE Fc receptorok

5 AKTIVÁLÓ ÉS GÁTLÓ RECEPTOROK AZ IMMUNRENDSZERBEN Aktiváló receptor ITAM MegjelenésGátló receptor ITIM Megjelenés Fc receptorok Ig szupergén család BCR  * B sejt TCR ,  * CD3  * T sejt Fc  RIa (CD64) Fc  RI  * Makrofág, DC (internalizáció) Fc  RIIa (CD32) Makrofág, DC (internalizáció) Fc  RIIb (CD32) B sejt Fc  RIIIa (CD16) Fc  RI  * vagy  * NK sejt (ADCC) Fc  RI, Fc  RI  * Hízósejt (ADCC) C-típusú lektin Fc  RIIb (CD23b)Fc  RIIa (CD23a) B sejt MHC I receptorok Ig szupergén családHumán KARHumán KIRNK és T sejt C-típusú lektinEgér KIR Humán NKG2C/DNK és reguláló T sejtHumán NKG2A/BNK és reguláló T sejt Egyéb receptorok BCRCD22B sejt CD28CTLA-4T sejt  MIRR Multisubunit Immune Recognition Receptors  A ligandum kötő és a jelátvivő egység elkülönül, membrán mikrodomének

6 CD28 Aktivált T sejt CD28 - B7 kapcsolat A kostimuláló molekulák gátló receptorokhoz is kapcsolódhatnak A CTLA-4 nagyobb affinitással kötődik a B7 molekulához, mint a CD28 /CTLA-4 B7 CD28 T sejt B7 22 Signal 1 + A kostimuláció kiváltja a CTLA-4 kifejeződését A 2. szignál hiánya és az ITIM-közvetített jel gátolja a T-sejt választ A CTLA-4 - B7 kapcsolat gátolja a T sejt aktivációt -----

7 A T SEJT AKTIVÁCIÓ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA A B7-HEZ KÖTŐDŐ CTLA-4 ÁLTAL B71/2 KÉSŐI KIFEJEZŐDÉS A MEMBRÁNBAN NAGYOBB AFFINITÁS A B7 MOLEKULÁHOZ MINT A CD28 T APC CD28 aktiváció CTLA-4 ITIM

8 A CD4+ T SEJTEK SZEREPE AZ APOPTÓZIS KIVÁLTÁSÁBAN T SEJT HOMEOSTASISAZ IMMUNVÁLASZ LEÁLLÍTÁSA

9 REGULÁLÓ T SEJTEK

10 Treg CD25 IL-2Rα CTLA4 B7 ligand GITR A TÍMUSZ EREDETŰ TERMÉSZETES Treg SEJTEK MARKEREI CD127 IL-7Rα ↓ Treg differenciálódás, fenntartás, funkció Transzkripciós faktor – sok célgén Önmagában nem elegendő a szupressziv funkcióhoz A TGFβ nem indukál reguláló képességet FoxP3 CD4 + CD25 + FOXP3 + REGULÁLÓ T SEJTEK

11 A REGULÁLÓ T SEJTEK FUNKCIÓI Perifériás tolerancia fenntartása Autoimmunitás megelőzése Gyulladási folyamatok korlátozása (asthma, gyulladásos bélbetegségek) A fertőző betegségek elleni védelem gátlása A tumor ellenes immunitás korlátozása HATÁSMECHANIZMUS Belső és külső szabályozás Különböző gátló mechanizmusok Sejt kontaktus – Citokinek Kölcsönhatás a célpont effector T sejtekkel

12 A REGULÁLÓ T LYMPHOCITÁK SZABÁLYOZÓ FUNKCIÓI IL-35 Gátló citokinek TGFβIL-10 Citolízis Anyagcsere zavarDendritikus sejt érés gátlása Csökkent citokin termelés (IL-2) Sejtkörüli adenozin cAMP transzfer Indolamin2,3-dioxigenáz LAG-3 – CD4 homológ Treg : effektor T cell = 1 : 8 Treg : DC = 1 : 0,8

13 AZ IL-35 SZEREPE A REGULÁLÓ T SEJTEK MŰKÖDÉSÉBEN Indukált képesség, amiben az effektor sejt is részt vesz NEM CSUPÁN FUNKCIÓ Az aktivált Treg sejtek molekuláris mintázata effektor sejtek jelenlétében és anélkül más Az EBI3 és IL-12α/p35 (IL-35) alegységek kifejeződése effektor T sejtek jelenlétében nő Az effektor sejtekkel kontaktusban lévő Treg sejtek az IL-35 révén a nem kontaktusban lévő effektor T sejtekre is hatnak Kezdeti T sejt aktiválásT reg sejtek érzékelik Szupresszív mechanizmusok fokozódnak

14 A REGULÁLÓ T SEJTEK A KISMÉRTÉKŰ AKTIVÁCIÓT TUDJÁK SZABÁLYOZNI


Letölteni ppt "AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA 1. Az antigén koncentráció csökkenése az immunválasz során 2. A B limfocita aktiváció gátlása - ellenanyag visszacsatolás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések