Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az építészet az interneten Információ, archívum, fórumok, intézmények, (ön)bemutatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az építészet az interneten Információ, archívum, fórumok, intézmények, (ön)bemutatás."— Előadás másolata:

1 Az építészet az interneten Információ, archívum, fórumok, intézmények, (ön)bemutatás

2 Internet, portálok Az internet közismert jellemzői és lehetőségei –Általános hozzáférhetőség –Egyidejűség –Digitalizálás, multimedialitás –Hálózatosság –Adatbázis, tárolhatóság –Interaktivitás

3 Internethasználat, építészet az interneten Az internet használat rohamosan terjed, ahogy –az elérhető információk köre bővül, –a munkának és a mindennapoknak is részévé válik/vált –Illetve a generációs változások folytán is. Az építészeti lapok internetes oldala – több kevesebb önállóság is: elsősorban a Magyar Építőművészet és az Octogon honlapja mutatja ezt, de a legutóbbi időben az Átrium is igyekszik felzárkózni.

4 Az Internet előnyei (Bardóczi S.) A digitális tartalom időnek ellenálló dokumentációt jelent. A papír elég, megrágja az egér (esetleg az ember 10 hónapos gyermeke vagy kutyája/macskája), megsárgul, ráömlik a kávé, tűzbe dobják. A "bit" viszont nem szűnik meg, csak átalakul. Terjeszkedik, mint egy új birodalom. Szerverről szerverre vándorol, átszövi a világot, a printmédiánál jóval nagyobb sebességgel/hatékonysággal. A színek és grafikus részletek kavalkádját a mai monitorok néha élesebben megjelenítik, mint a papír, ráadásul ott van az animáció lehetősége, ami a kétdimenziós építészetből rögvest legalább 2 és fél dimenziót, azaz közérthetőbbet, megélhetőbbet és plasztikusabbat csinál. A kereshetőséget és kutathatóságot a böngésző algoritmusok másodpercekre rövidítik. Ami egy enciklopédiában fél perc, egy könyvtárban egy óra, az a neten egy katt. Olcsóságban, a terjedelem korlátlanságában, az elérhető közönségben, az információ katalogizálásban az építészeti nyomtatott szaklapok az Internet nyújtotta lehetőségekkel nem tudják felvenni a versenyt.

5 „Itthon a printmédia tartja sakkban a webkettőt, mivel egyelőre a printmédiánál a pénz”. „Ki fizeti a fotóst? – ez a fő kérdés.” Azaz az építészeti webkettő WGA értékelése szerint elsősorban a reklámipar Internetre való áttelepülésének a kérdése. Mégis felmerül a kérdés, hogy nem fordítva van-e a dolog, azaz a építészeti tartalmak digitalizálódásának pontosan az a gátja, hogy a „hivatalos” médiát a webkettő „szabadszájúsága” azaz az interaktívabb kritikai attitűd megjelenése riasztja el a digitális tartalomszolgáltatástól. Megeshet, hogy e félelem nem csak az építészeti szaklapokat, hanem a magát az építészt is elriasztja attól, hogy az elektronikus médiákban publikálja terveit. A blogoszféra a szakma számára egy új megmérettetést jelent, merőben új kommunikációt a befogadóval, művészeti, mérnöki, társadalmi hatáselemzéseket nem várt helyekről, nem mindig pozitív előjelekkel. Ám erre a kommunikációra csak rendkívül kevesen állnak készen.

6 A weblog kifejezést először John Berger használta internetes naplójának oldalsó sávjában decemberében. A „blog” rövidített formát egyesek szerint Peter Merholz alkotta, májusában. A szót az Oxfordi Angol Szótár (Oxford English Dictionary) 2003 márciusában vette fel szójegyzékébe.John Berger használta Peter MerholzOxford English Dictionaryvette fel szójegyzékébe A web 2.0 kifejezés (webkettő) a második generációs internetes szolgáltatások összefoglaló neve, mely – ellentétben a web 1 és 1.5 generációval – az Internetet használók közösségére épül, vagyis a felhasználók közösen készítik a tartalmat, és/vagy megosztják egymás információit.

7 Az építész Internet portálok jellege Információs, ernyőszerű: Virtuális napi/hetilap/folyóirat: Építészfórum Projektbemutatás, archívum: ; Intézmények (építészeti központok, építészeti múzeumok, szövetségek, kamarák) Egyetemek: Harvard University MTI, Elméleti folyóiratok: footprint, thresholds, field, wolkenkuckucksheim, harvard design magazine Városok: Designoldalak Blogok: Közportálok Építészirodák

8 Cyburbia, architecture.com, Architext, ArchGuide, ArchNet, Architecture Virtual Library, arcplus.com, ArchGuideArchNetArchitecture Virtual Libraryarcplus.com

9

10 Építészfórum „ Magyarország egyetlen építészeti napilapja” 2000-ben jött létre, a nyomtatott lapokkal egyenrangúvá vált. Információk, épületbemutatások (a tervezőktől kapott anyagok), illetve kritikák Beszámolók, egyéb írások. Állásfoglalások, viták Kapcsolódó rendezvények, kapcsolódás más intézményekhez. Kapcsolódó linkek (szervezetek, építész irodák) Bejegyzések, blogok, visszajelzések.

11 Építészfórum építészet. város. vizuális kultúra archívum | állás | blogok | továbbképzések | építészek | linkek | dossziék | fotók | hírlevél | hang | médiadíj 2008 | videó | blogmark | english |archívumállásblogoktovábbképzéseképítészeklinkekdossziékfotók hírlevélhangmédiadíj 2008videó blogmarkenglish

12 archívumarchívum | állás | tender | blogok | továbbképzések | építészek | linkek | fotók | hang | videó | a régi építészfórum | blogmark | hírlevél |állás tenderblogok továbbképzések építészeklinkek fotókhang videóa régi építészfórum blogmarkhírlevél közélet pályázatok építészeti tervek új épületek interjúk események kiadványok olvasnivalók díjak, elismerések építészfórum építészet. város. vizuális kultúra

13 nextroom.at (Garay Dorottya) A nextroom osztrák építészeti adatbank, Ausztria és a szomszédos országok építészetével foglalkozik. A kezdőoldal alapvetően négy függőleges hasábra tagolt, –az elsőben az oldal felépítése (épületek, szerzők/alkotók, naptár, könyvtár, cikkek, díjak, myroom). illetve a nextroom hírlevelére való feliratkozás kap helyet, ez a hasáb állandó rész, mindig látható. –A második hasábban az egyes kategóriákhoz tartozó legfrissebb cikkeket villantják fel (csak a bevezetőket, innen azonban könnyen tovább tudjuk olvasni az egész cikket). –A harmadik hasáb egy, az update rovatba tartozó cikket mutat be (rákattintással az egész cikket elolvashatjuk), illetve lejjebb görgetve találjuk a legfrissebb sajtóban megjelent cikkek linkjeit. –A negyedik hasábban három képkivágásra kattinthatunk: ezek a nextroom történetének, felépítésének, módszerének, stb. ismertetéséhez, a kapcsolatfelvétel lehetőségeihez, illetve egy új projekt, téma bemutatásához (Materialforum, most: fa) vezetnek. Érdekes számomra, és nagyon jónak tartom, hogy a kezdőlapon kvázi bemutatkozik az oldal: röviden leírja a lap célját, működését. Szintén állandó elemei a lapnak a fölül elhelyezkedő keresési lehetőség, illetve a lap alján a támogatók, linkek, statisztika és kontakt felsorolása.

14 nextroom nextroom wurde 1996 vom Schweizer Architekten Juerg Meister gegründet und ist heute zu einem umfassenden Archiv zeitgenössischen Bauens angewachsen. In Zusammenarbeit mit unabhängigen Sammlungspartnern und internationalen Medien versammelt die stark frequentierte Plattform alles Wissenswerte zum Thema Architektur. The Swiss architect Juerg Meister founded nextroom in 1996, with the aim of creating a space for architecture on the Internet. nextroom ist ein einmaliges europäisches Netzwerk im Bereich der zeitgenössischen Architektur. Internationale Institutionen, Medien und Kreative beliefern die Datenbank und setzen auf das Know-how von nextroom. Renommierte Unternehmen unterstützen diese Arbeit als Förderer.

15 Buildings –Well-known institutions make a regular choice of exemplary architecture in their region. Find out here about current building projects, as selected by the experts. Text, images –Gain daily access to the arts sections of the most important German-language newspapers, together with visual information from our databank, containing over 18,000 photos and architectural plans.

16 profilok

17 NEXTROOM

18 ÉPÍTÉSZETI KÖZPONTOK

19 :00 h vystoupí: sporaarchitects (Budapešť), KÉK - Centrum současné maďarské architektury (Budapešť) místo konání: La Fabrika, Komunardů 30, Praha 7 in the world Career Magazines and books Others Projection practice Awards Theory of architecture Urbanism Culture actions Schools of architecture Architecture in ČR

20 Dezeen (Nagy Tamás) A Dezeen mottója, hogy a lehető leggyorsabban, mindenki másnál hamarabb eljutassa az információkat a legfrissebb építészeti alkotásokról. Ám nemcsak építészetről szerezhetünk ismeretet. Több kategória között böngészhetünk például: építészet, formatervezés, belsőépítészet, világítás, közlekedés, média, bútortervezés, grafikák novemberében indult és hamar a világ vezető építészeti fórumává nőtte ki magát. Havonta több mint egymillió látogatója van. A TIME magazin dizájn top 100- as listáján, valamint a Heti Dizájn Magazin top 50-es listáján szerepel. A főszerkesztő Marcus Fairs, aki bútortervezőként fejezte be tanulmányit majd később az írással kezdett foglalkozni és lett az internetes portál vezető szerkesztője.

21 Az építészeti alkotásokról szóló cikkek időrendi sorrendben kerülnek fel a honlapra. Így a legelső cikk mindig a legfrissebb is egyben. Egy oldalon kb 15 cikk kerül megjelenítésre időrendi sorrendben. Mindegyikhez tartozik egy kép amely a legjobban kifejezi az építészeti szándékot, ez lehet skicc, fotó, látványterv… és a cikk legelső mondata, mely tartalmazza az építész/ építész iroda, a tervezett épület nevét valamint a tervezés helyszínét. Ha rákattintunk a linkre, elolvashatjuk a cikk folytatását. Ez rendszerint az elemző rövid visszafogott tényközlő leírásával indul. Leírja a tervezés helyszínét, körülményeit, bemutatja az építészeti programot. A visszafogott hangnemet kicsit színesíti mikor a tervezőtől kerülnek be idézetek. Viszonylag kevés, kizárólag az építészeti szándékot legjobban bemutató fotó, látványterv, magyarázó skicc kerül be a szöveg mellé. A cikkekre egyaránt jellemző a tömörség. Az oldal ajánl még könyveket, kiállításokat, bemutatókat, rövid filmeket, videós interjúkat is. Illetve nemzetközi állásajánlatokat. Az Dezeen reklámfelületet biztosít ha valaki hirdetni szeretne az oldalán.

22 Hogyan is kerül be egy cikk a portálra? Az alkotók beküldhetik munkájukat a jogi szerződés elfogadása mellett, amennyiben azt még nem közölték sehol máshol mivel a Dezeen mindig friss, aktuális dolgokról tudósít. Ezután a szerkesztők eldöntik, hogy bekerülhet-e a terv. Naponta kb. 2-3 új elemmel bővül a lista az adott témakörben

23

24 (Besey Judit) Contemporist is a daily source for architects and interior designers to discover new products and projects in the world of contemporary design. Contemporist has altered the way design industry professionals get their news. By being an online publication, we are able to be the first source to feature new products and projects by contemporary designers from around the world. Since Contemporist was launched in October 2007, it has been read by over 4 million unique visitors and has had over 11 million page views.

25 Ez a lap kizárólag példák bemutatására koncentrál, nincsen semmi más célja és funkciója. Nem tartozik hozzá blog (egy-egy épülethez lehet hozzászólást írni), nem próbál programokat, kiállításokat, könyveket ajánlani, nem számol be díjakról, konferenciákról, nem közöl kritikákat és tanulmányokat, interjúkat, videókat… Csak angol nyelven elérhető. nagyobb merítést ad a kortárs építészet, bútorok, belsőépítészet és világítástechnika területéről. Illetve egy vegyes rovattal is rendelkezik. Célja, hogy az internet adottságait kihasználva mindig naprakész fejleményekkel szolgáljon. Az illusztrációs anyaga igen gazdag. Általában nagy mennyiségű és jó minőségű fényképes anyagot találunk, de az építészeti rajzok néhol elmaradnak, ezen kívül más jellegű illusztráció (skicc, animáció, látványterv…) nincs.

26 Hasonló módon működő oldalak még –az archdaliy (www.archdaily.com)www.archdaily.com –plataforma arquitectura (www.plataformaarquitectura.cl),www.plataformaarquitectura.cl de ezekben az esetekben a tartalom sokkal tágabb, mert az épületek széles gyűjteményén kívül fellelhetőek könyv- és magazin ajánlók, termékek, interjúk és videók, és tematikus gyűjtemények is.

27 CH DE AT BE FI IT PT US NY CA MX BR CL JP CN AUCHDEATBEFIITPTUSNYCAMXBR CLJPCNAU

28 World architects egy központi bázis honlapnak tekinthető. Mindössze néhány pontban rendszerezi a tartalmát és „alapinformációkat” tartalmaz. Az oldal pontjai: OFFICE PROFILS, ahol a világ tervezőirodáiról találhatunk egy kis infot és linket a honlapjaikra, CURRENT REVIEWS-ról majd külön a későbbiekben még írok, PROJECT GALLERY lényegében egy képtár, PRODUCTS, itt egyes épületeket, berendezési és formai megoldásokat mutat be, hogy milyen szempontok szerint, azt kicsit nehéz lenne megmondani. JOBS és kis munkaajánló és AGENDA, amiről nem igazán sikerült megállapítanom, hogy mi is valójában, de elsősorban eseményekről tájékoztat minket.

29 World Architecture News (Balla Balázs) Az oldal főbb részei: INFO, mely betekintést enged a jelenleg zajló eseményekbe röviden, NEWS REVIEW, ami a legújabb híreket/épületeket mutatja be, BOOKSTORE szerintem magáért beszél, JOBS építészirodáknál kínál munkahelyeket és a PODCAST, ami híres építészekkel, illetve irodák képviselőivel készít beszélgetéseket mind írott, mind hallható formában. Mindezek mellett az oldal fő profilja, mégis a legújabb pályázatok és projectek bemutatása, azok közül is azok, amik valamivel kiemelkednek a többi közül, pontosabban fogalmazva azok, amik extravagánsak akár azt is mondhatjuk, hogy kicsit furcsák és természetesen ebből adódóan merészek is, bár sok meg is valósul.

30 architectmagazine.com (Szamosi Máté) “Az architectmagazin építész híreket, piaci információkat, pénzügyi, és technikai megoldásokat, továbbképzést, építőanyag leírásokat, és más információkat kínál az építészeknek.” A cikkek általában rövidek, tömörek, inkább információ közlés a céljuk, mint a kritikai véleményezés. A szöveghez tartozó képeket egy flash alapú képnézegető programmal lehet megnézni, ami közben kitakarja a szöveget, így azt csak a képnézegető bezárása után lehet újra olvasni, ami számomra zavaró volt, a képek, illetve a szöveg párhuzamos befogdása jobb megértést szolgálna.

31 Architecture Schools Guide 2009 A new guide to inform (and demystify) the process of choosing an architecture school.

32 +MOOD– plusmood.com (Parti Zsófia) A +Mood (Plusmood) angol nyelvű internetes portál célja a kortárs építészet, innovatív belsőépítészet és kreatív termékek bemutatása, tulajdonképpen minden megjelenik a lapon, ami kapcsolódik a designhoz, a tervezéshez. A +Mood felirat felett a fejléc legkisebb betűtípusával vannak szedve a szolgáltatással kapcsolatos linkek. Ezekre kattintva olvashatunk az oldal törekvéseiről, itt regisztrálhatunk a kéthetente ben elküldött hírlevélre, illetve itt érhetők el azok a kitöltendő online formanyomtatványok, melyeken keresztül eljuttathatjuk a szerkesztőnek egy-egy publikálandó épületről írt cikkünket és fotóinkat, vagy a designhoz kapcsolódó hirdetésünket. Ez egyben azt is jelenti, hogy bárkinek lehetősége van publikálni saját épületét, ha arról el tud küldeni egy ajánló anyagot a szerkesztőknek, akik viszont fenntartják maguknak a válogatás jogát.

33

34 A fejléc alját az oldal tartalmára utaló, nagyobb betűtípussal szedett kategóriacímek foglalják el. Ezeken keresztül az oldal szerkesztőinek kategorizálása alapján tudunk keresni. A kilenc fejezet a következő: kezdőlap, építészet, könyv, design, belsőépítészet, tájépítészet, városterv, emlékművek és válogatás. Némelyik esetben legördülő menü segítségével további részletesebb kategorizálást találunk, például az építészetnél funkciók szerinti csoportok vannak, míg a design fejezet további négy részre van osztva, divat-, bútor-, termék- és világítástervezés témák jelennek meg. Akármelyik témát választjuk, a kapcsolódó anyag mindig ugyanabban a formában jelenik meg. A fejléc alatt egy hat képből álló montázs található, egy-egy szalagcímmel, ezekre kattintva hat különböző cikket olvashatunk. Az oldal megjelenítése lehetővé teszi a gyors és célratörő keresést, ugyanakkor a látványos és sok kép, valamint az ezekhez kapcsolódó egy-két mondatos idézetek a cikkekből a figyelemfelkeltést szolgálják, és elsősorban azokat a böngésző olvasókat célozzák meg, akik nem egy konkrét dolgot keresnek.

35 eberle.comhttp://www.baumschlager- eberle.com (kohout Dávid) A honlap az iroda munkásságához hasonló egyszerűséggel, visszafogottsággal és eleganciával párosult arculattal rendelkezik. A beköszönő oldalon fekete alapon fehér és bordó vonalkompozíció fogad (fehér betűkkel, három nyelv közül választhatunk: német, angol, kínai), ez a struktúra az egész oldalon megmarad. Ötletes, hogy egyfajta igen egyszerű hálós rendszer ez és ebben rendkívül szellemesen helyezik el az aktuális tartalmakat, amik lehetnek az iroda portfóliója, az irodák elérhetőségei, története és tagjai, információ a díjakról, aktualitásokról, kiállításokról, pályázatokról, publikációkról és impresszum, valamint álláslehetőség. Az egyes almenük teljesen érthetőek és szemléletesek, a munkák csoportosíthatók funkció, ország, helyszín, vagy idő szerint. Külön innovatív elem nem található, ám ez a lap minőségi értékén nem ront; a színvonalas vonalstruktúra és színkombináció tükrözi a tervezők habitusát: egyszerű eszközökkel messzemenően korszerű és nívós produktumot létrehozni.

36 Aires Mateus honlapja (Gergely Zsófia) sajnos nem működik jelenleg, mert még a 2010-re készített változat nem készült el, de az eddigi honlapra ugyan az volt a jellemző design tekintetében, mint a terveire. Ugyanaz a ki-be tologatós kubusos struktúra és azonos színvilág volt a jellemző. Mindezt viszonylag egyszerű és elegáns formában tálalva, így csak a honlapot látva is kialakulhat egy reális kép a stílusáról.

37 Manuel Rocha de Aires Mateus ( ) Építészeti tanulmányait 1986-ban fejezte be a Lisszaboni Műszaki Egyetem Építész Karán (FAUTL) és 1988 között Gonçalo Byrne műtermében dolgozott tól testvérével, Francisco Aires Mateussal dolgozik együtt től a Lisszaboni Lusíada Egyetem és 1998-tól a Lisszaboni Autonóm Egyetem tanára. Meghívott tanár a svájci Mendrízio Építészeti Akadémián 2001 és 2003 között. Számos alkalommal tartott előadást Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Brazíliában, Argentinában, Norvégiában, Kanadában, Japánban és az Egyesült Államokban.Gonçalo Byrne eus/alap.htm

38 fontosabb épületek Egyetemi kollégium Coimbra.Egyetemi kollégium Egyetemi étkezde Aveiro.Egyetemi étkezde Mérnök kamara székháza Lisszabon.Mérnök kamara székháza Egyetem rektorátus Lisszabon.Egyetem rektorátus. Kultúrális és művészeti központ Sines.Kultúrális és művészeti központ. Grand Canal Square Hotel DublinGrand Canal Square Hotel

39 JDSA Julien de Smedt Architects (Losonczy Anna) A Julien de Smedt belga-dán építész nevével fémjelzett koppenhágai székhelyű, de Brüsszelben és Oslóban is irodát működtető tervezőiroda az építészet mellett dizájnnal és várostervezéssel is foglalkozik. A 2006 óta létező JDS multikulturális és multinacionális szervezet, Európa és a világ legkülönfélébb országaiból importálja a fiatal építészeket, tervezőket. A JDS rövid idő alatt márkanévvé avanzsált, ezért érdekelt, hogyan jeleníti meg arculatát a világhálón.

40

41 A kezdőlap itt is csak a belépést szolgálja. Első látásra valamiféle hibára gyanakszom, pedig ez csak a mini- máldizájn. Megnyomva a borsónyi enter gombot, új lap nyílik meg, amelynek a mérete állandó. A kezdőoldal ismét kaotikusnak tűnik első blikkre, több másodpercbe telik, míg felfogom, hogy a Total Com- manderre vagy a Windows Intézőre emlékeztető kinyitható-összecsukható könyvtárral állok szemben. A könyvtár egészen a jobb felső ábrán látható állapotig csukható össze, nyilván azért, hogy képesek legyünk a háttérben pörgő diasorra koncentrálni.

42 (Váncza Márk, Nagy Tamás) A BIG egy friss szellemiségű koppenhágai építésziroda, melynek alapítója Bjarke Ingels. (BIG = BIG = Bjarke Ingels Group). Megvalósult és ötletként létező terveiket egyaránt jellemzi egy fiatalos, merész hozzáállás, a kötöttségektől elszakadni vágyó alkotói attitűd, az újdonság keresése minden munka során. Vezetője, Bjarke Ingels a végzés után Koolhaas-nál az OMA-ban kezdett dolgozni, ahonnan Julien de Smedt-el kiválva megalapították PLOT nevezetű építészeti vállalkozásukat ban a két alapító különvált, és Bjarke Ingels létrehozta a BIG-et. Az iroda profiljába széles körű építészeti tevékenység tartozik a lakóházaktól a nagyméretű városépítészeti projektekig. Ingels szerint az építészetet az idő folyamán mindig két végletes hozzáállás fogta keretbe: –az egyik – melynek a mai számítógépes tervezési forradalmat tartja – az avant-garde, a valóságtól elszakadó építészet, ’full of crazy things’, mely filozófiai diszciplínákat felhasználva alkot excentrikus különlegességeket. –A másik, a jól szervezett óriáscégek befektető-orientált dobozépítészete, mely kiszámítható és unalmas. A túlzott utópia és a pragmatikus gondolkodás között van átmenet: a „pragmatikusan utópisztikus” építészet, melyet irodája művel.

43 A honlap nagyon egyszerű felépítésű. Beléptető intro nem készült a weblaphoz, ahogy beírjuk a címet /www.big.dk/, rögtön a munkák sora tárul elénk. Mindegyik alkotáshoz egy-egy a koncepciójukat legjobban kifejező piktogram tartozik, illetve egy rövidítés az un. kód. A piktogramok nagyon informatívak, ezek különböző színű kis négyzetek, melyekbe egységesen fehér színnel jelennek meg az emblémák, logók. A különböző színek különböző funkciókat takarnak: szürke- kereskedelem, zöld-urbanisztika, sárga-közterek, vörös-kultúra, világoskék-testkultúra, rózsaszín-egészség, sötétzöld-oktatás, magenta-lakások, kék-hotelek, fekete-média. A terveket egyszerűen és könnyedén csoportosíthatjuk akár időrend, program, ábécé, lépték valamint státusz szerint. Ezáltal akár gyors felmérést is végezhetünk, hogy például egy adott évben zömében milyen típusú épületeket terveztek, vagy megtudhatjuk, hogy mely terveket valósították meg, melyek vannak építés/tervezés alatt, illetve melyek azok amelyek csak ötlet szinten léteznek. A lépték fül m2, m2 illetve > m2 méretű csoportokra bontja a terveket. Láthatjuk, hogy óriási léptékű és mértékű tervek is születtek (több mint egymillió m2). A tervek kevés hányada valósult meg csupán.

44 Honlapja tükrözi ezt a gondolkodást: a projektekről első pillantásra nem képek szerepelnek, hanem színes ikonok: ezek az ikonok az egyes tervek legjellemzőbb képi megjelenítését ábrázolják. Érdekessége abban rejlik, hogy ez a kiterített ikon-mező több szempont alapján rendezhető: kronologikusan, alfabetikusan, program és méret, valamint státusz (épület vagy terv) szerint. Mint egy pakli kártya, szempontok alapján rendezve. A különböző rendezéseknek köszönhetően kvantitatív információ halmazt kaphatunk az irodáról, szöveges információ nélkül. Az ikonok animációs átrendezésével maga a grafikus tartalom válik információ-hordozóvá, mint egy grafikon vagy diagram esetében. Ezek után természetesen, az ikonokra rákattintva bővebb információt kaphatunk az egyes tervekről is.

45 (Váncza Márk) A 6b egy magyar nyelvű, építészettel és városi környezettel foglalkozó honlap. Különlegessége abban rejlik, hogy nem írásokat, építészeti kritikákat, házleírásokat közöl, hanem rövidfilmeket. A honlap fő címszóra oszlik: interjú, épület, város, vélemény, esemény és blog. Interjúk, ép. filmek, A város alatt pár igen ötletes, városi lakókörnyezettel kapcsolatos beavatkozás szerepel, mint a zongorabillentyűkké alakított lépcsőfeljáró vagy a játék automatára hasonlító szelektív üveggyűjtő rekesz. A vélemény címszó alatt nem építészeket kérdeznek: Andrzej Stasiuk lengyel íróval beszélgetnek Budapestről, Európáról, személyes élményeiről. Alatta közölnek tőle egy novellát. Találunk egy interjút Orsós László Jakabbal, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatójával is.

46 (Nádasdi Zoltán) A szlovéniai székhelyű iroda, mely alapítói a belgrádi születésű Vasa Perović és a ljubljanai Matija Bevk talán kevésbé ismert. A weblap felépítése igen egyszerű, ezért jól áttekinthető, könnyen megtalálható rajta az összes közölt információ. Az elkészült munkák 5-10 képpel, bármiféle leírás nélkül, pusztán a munka objektív adatainak közlésével prezentálják munkásságukat. Vajon miért nem magyarázzák házaikat? Egy lehetséges válasz az, hogy valószínűleg nem tudnának mind a szakmának, mind ügyfeleiknek egyszerre megfelelően írni, így maradnak a szövegnél többet mondó képek, hisz a szakma abból is leszűri munkájuk minőségét, a „laikust” pedig nem untatják nehezen befogadható magyarázatokkal, hisz neki elsősorban úgyis szubjektív tényezők a fontosak. Mert a honlapnak mindkét réteg felé kommunikálnia kell. Az „info” alatt találjuk a névjegyüket, ami érdekes: mindössze két kép: az egyik a két alapítót ábrázolja, mint komoly, elszánt embereket, a másik a teljes tervezőgárdát vidám csoportképen. Szerintem e kettősség szerencsésen ad portrét jellemükről,

47 Office founded in Run by Matija Bevk and Vasa J. Perović. Matija Bevk, b. 1972, Ljubljana, Slovenia, 1999 graduated from Faculty of Architecture, University of Ljubljana, Slovenia Vasa J. Perović, MA BiA, b. 1965, Belgrade, YU graduated from Faculty of Architecture, Belgrade, YU, masters degree Berlage Institute of Architecture, Amsterdam, NL

48 current team Vasa J. Perović Matija Bevk Davorin Počivašek Andrej Ukmar Ida Sedušak Christophe Riss Blaž Goričan Hana Hervatski Gerrit Neumann Josef Kalcik Jure Kozin Tina Marn Gonzalo Piqueras Domen Bergoč Andreja Pikelj

49 OFIS Arhitekti (Parti Zsófia) A szlovén építésziroda honlapjának kezdőoldalán egy CD-lemez képe található, melyen az iroda honlapjának főoldala látható. Ha erre rákattintunk megjelenik az oldal főoldala. A lapot egy négyzetekből álló montázs tölti ki, melyek közül némelyik (teljesen rendszertelenül) egy-egy témát jelöl, míg a többi mezőt a témákat ismertető feliratok sablonja tölti ki, design, a képiség miatt. A főoldalról kiderül, hogy a lap az irodát igyekszik teljes körűen bemutatni: röviden leírják főbb munkáik nevét, és az iroda dolgozóit, megtalálhatók a róluk írt publikációk címei és megjelenési helyük, a legfrissebb hírek épületeikkel és terveikkel kapcsolatban, és a munkáik bemutatása funkciók szerint csoportosítva.

50

51

52 (Buda Jakab) A selgascano irodáról (José Selgas és Lucia Cano) leginkább csak a Madridban épített stúdiójuk kapcsán lehet(ett) hallani. Honlapjukat nem a közölt tartalom, vagy átláthatóság teszi érdekessé, hanem az a mód, ahogy szerkesztve van. A lap egyes részein nem a megszokott menüsorból lehet választani, hanem a síkon elhelyezkedő menüpontokból, egy- egy megnyíló oldal megtekintésekor is az lehet az olvasó érzése, hogy egy végtelen síkon mozog. Itt nem a mozgó menüpontok kissé szerencsétlen megoldása a lényeg, hanem az, hogy a felületet néha (szinte) végtelen síkként kezelik, amire csak a digitális megjelenés ad lehetőséget, de (egyenlőre) ezt elég ritkán használják. Ez azért fontos, mert egy újfajta hozzáállást jelez, azt ahogy lassan leszokunk a nyomtatott anyagok formáiról és elindulunk a digitális kifejezés egyedi formái felé. Ezek közül pedig például ezt a síkként értelmezett képernyőt lehet ’építészesnek’ nevezni. az építészeti lapoknál megszokott sok kép-kevés szöveg arány náluk nem érvényesül, elég korekt leírás van a legtöbb projectről.

53 (Ruppert András) Az oldal meglehetősen egyszerűnek bizonyulhat első ránézésre. Áttekinthető, minimális hangsúlyt kapnak a baloldalon sorakozó menüpontok, figyelmünket az állandóan változó, saját építészeti terveit, megvalósult munkái közül egyet-egyet bemutató háttér köti le. Progetti- Tervek - Studio- Tanulmányok - Stampa- Sajtó, nyomtatványok – monográfia - News- Újdonságok - Contatti- Kapcsolatok A honlap szerkezetét illetőleg nem a bonyolult technológiára való törekvés, sokkal inkább az egyszerű kezelhetőség, a tömör, lényegre törő, tényszerű fogalmazásmód a jellemző.

54 Deep Purle. La casa per Tutti – Otthon mindenkinek 3 szintes, jó megvilágítású, berendezett, kerttel rendelkező. Nem önálló tér,sokkal inkább szabadon alakítható, áthelyezhető, felfújható tutaj. Ez a mi házunk mindenki számára. Semmi demagógia, közkedveltség, riadalom. Nincsenek választási kampányok, nincsenek hamis ígértek, senki nem szónokol, közösségi hely és összehangzó vélemények. Ez egy pozitív válasz úgymond a valóságra mely sajnos többnyire negatív. A föld egye melegebb és elégedetlenebb, szennyezettebb és nyugtalanabb. A természet kiszámíthatatlan. Váratlan hullámok, aszályok és fagyok. Az egek készen állnak napról napra csak esni és esni, a csillagok ezrével hullani vagy éppen nagyon kevesen közülük, miközben bolygók, holdak megváltozott térbeli keringési pályáik mentén haladva átlyukasztják a Föld légkörét, figyelmeztetvén a Földet elképzelhetetlen erejükről.

55 (Buda Jakab) Az earth architecture blog témája illeszkedik a divatos fenntartható építészet témába. Az oldal célja, hogy bemutassa a földben, mint építőanyagban rejlő lehetőségeket a kortárs építészet számára. Mert bár a hagyományos, történeti földépítészettel sokat foglalkoznak, a föld mai, korszerű alkalmazásainak lehetőségéről keveset hallani. A bejegyzések általában rövidek, céljuk inkább a figyelem felkeltése, mint a széleskörű tájékoztatás, általában egy linken keresztül elirányítja az olvasót egy másik oldalra, ahol részletesebben lehet tájékozódni. Ennek ellenére kicsit kevésnek tartom az oldalon a technikai tartalmat, hiszen pont ez lenne szerintem az oldal célja. Ugyanakkor a bejegyzések valóban nagyon szerteágazóak: vannak földből épült példák a Föld minden részéről, könyvajánlók, konferencia, kurzus ismertetők és az építészethez nem szorosan kapcsolódó cikkek is. Az oldal javára elmondható még, hogy nem csak angol nyelvű forrásokkal dolgozik, így is szélesítve a bejegyzések spektrumát.

56

57 EARTH ARCHITECTURE — THE WEBSITE Dirt—as in clay, gravel, sand, silt, soil, loam, mud—is everywhere. The ground we walk on and grow crops in also just happens to be the most widely used building material on the planet. Civilizations throughout time have used it to create stable, warm, low-impact structures. The world's first skyscrapers were built of mud brick. Paul Revere, Chairman Mao, and Ronald Reagan all lived in earth houses at various points in their lives, and several of the buildings housing Donald Judd's priceless collection in Marfa, Texas, are made of mud brick. The Earth Architecture website focuses on architecture constructed of mud brick (adobe), rammed earth (pisé), cob, compressed earth block or other methods of earthen construction and serves as a database for the discussion and dissemination of events, resources, and images of earth architecture in the context of contemporary architecture culture.

58 (Oltványi József) A fejléc legördülő menüpontjai végigvezetnek az iroda munkásságának megismerésében. A Project menüben kiválaszthatjuk fénykép, kategória, név, típus, hely, és kronológia alapján az általunk keresett épületet (Architectura), vagy formatervezett terméket (Product), vagy kiállítást (Exhibition). A képre kattintva tartalmas leírást és rengeteg adatot, további képeket, stb., találhatunk az épületről/termékről/kiállításról. Az iroda gyakorlati munkásságát mutatja be a Practice menü Partners (a tagok részletes bemutatása), Staff, Awards (kronológia alapján), Press (publikációk: Architectural Digest, Architectural Record, Domus China, New York Times), Books (munkájáról szóló könyvek) menüpontjai.

59 A könyvtárat végiglapozva kellemesen csalódom a kezdeti ijedtség után: a weblapon rendkívül könnyen találom meg a profilt, az elérhetőségeket, és eseménynaptár gyanánt belinkelték az iroda blogját is, ha az aktualitások is érdekelnek. A sajtóban megjelent cikkek listája kissé önkényesnek tűnik, de teljes jegyzék ekkora iroda esetében nem is kivitelezhető. A tervkereső is elnyerte a tetszésemet. Egy adott projektre hat szempont szerint bukkanhatunk rá: státusz (megépült, építés alatt lévő), név, dátum, funkció, méret és helyszín szerint, országkeresővel (jobb oldalt). A tervlapokat gondosan rejtegeti a cég, de megtekinthetünk fotókat, látványterveket, videókat. Bár a legtöbb helyen csak fotókat közölnek

60 Az OMA nem utazik a látványra vagy designra, ami a honlapjukat illeti, viszont kellőképpen informatív. Jól el- és beosztott a site, minden működik, egyszerű használni és olvasni. nem éppen pozitív, hogy nem frissül gyakran, ami egy részről érthető, hiszen nem készül el minden nap egy új épület, más részről jó lenne több beszámolót olvasni az aktuális munkákról, konferenciákról stb.

61 The Office for Metropolitan Architecture (OMA) is a leading international partnership practicing contemporary architecture, urbanism, and cultural analysis. The office is led by six partners – Rem Koolhaas, Ole Scheeren, Ellen van Loon, Reinier de Graaf, Shohei Shigematsu and Managing Partner, Victor van der Chijs – and employs a staff of around 220 of 35 nationalities. Architects, researchers, designers, model makers, industrial designers and graphic designers work in close collaboration, and expert consultants are intimately involved from the beginning of the design process. OMA's recently completed projects include Prada Transformer, a rotating multi-use pavilion in Seoul (2009), the Zeche Zollverein Historical Museum and masterplan in Essen (2006), the Seoul National University Museum of Art (2005), the much acclaimed Casa da Música in Porto (2005), the Prada Epicenter in Los Angeles (2004), the Seattle Central Library (2004), the Leeum Samsung Museum of Art in Seoul (2004), the Netherlands Embassy in Berlin (2003), the IIT Campus Center in Chicago (2003), and the Prada Epicenter in New York (2001). The work of Rem Koolhaas and OMA has won several international awards including the Pritzker Architecture Prize in 2000, the Praemium Imperiale (Japan) in 2003, the RIBA Gold Medal (UK) in 2004 and the Mies van der Rohe – European Union Prize for Contemporary Architecture (2005). To accommodate a range of projects throughout the world, OMA maintains offices in Rotterdam, New York, Beijing, and now also Hong Kong, OMA's newest office.

62 AMO The counterpart to OMA's architectural practice is AMO, a design and research studio based in the company's Rotterdam office. While OMA remains dedicated to the realization of buildings and masterplans, AMO, a think tank and research studio that often works in parallel for the same clients, fertilizes these architectural pursuits with intelligence gleaned from operating in areas beyond the traditional boundaries of architecture, including media, politics, sociology, technology, fashion, curating, publishing, and graphic design. This is the case with Prada: AMO's research into identity, in-store technology, and new possibilities of content-production in fashion helped generate OMA's architectural designs for new Prada epicenter stores in New York and Los Angeles. In 2004, AMO was commissioned by the European Union to study its visual communication, and designed a coloured "barcode" flag – combining the flags of all member states – that was used during the Austrian presidency of the EU. AMO also produced a major exhibition for the EU that travelled from Brussels to Vienna, Munich and Rotterdam. AMO has consulted with Universal Studios, Amsterdam's Schiphol airport, Heineken, Ikea, Condé Nast and Harvard University, produced exhibitions at the Venice Biennale (on the Hermitage museum in St. Petersburg) and Venice Architecture Biennale (on the development of the Gulf), and guest-edited issues of the magazines Wired and Domus. Recent projects include the ongoing curatorial masterplan for the Hermitage, curating the exhibition 'Dubai Next' at the Vitra Design Museum in Weil am Rhein, and editing Al Manakh, a guide to the rapid transformation of the Gulf region.

63 (Szamosi Máté) A weboldalra látogatót egy nyelvválasztó képernyő után az iroda munkáit felsoroló oldal fogadja. A honlap egy egyszerű, jól átlátható, de mégis elegánsan kinéző designt alkalmaz. A projectek menüpont a legérdekesebb számunkra, ezért arról bővebben fogok beszélni. A honlap készítői felismerték ennek a résznek a fontosságát, a honlap már betöltés után ezt mutatja, nem kell a menüben keresgélni, mint a legtöbb iroda honlapjánál. A már előbb is említett szürke csíkon az iroda régebbi munkáit jelképező kis méretű fotók találhatók, évek szerint kategorizálva. Hasznos funkció, hogy a projecteket évek mellett típus, illetve abc szerint is lehet rendezni. A projectek ikonjaira kattintva egy lapozható füzet jelenik meg képekkel, illetve rövid szöveggel, ami bemutatja a ház célját, funkcióját, illetve a tervező koncepcióját néhány szóban. A fotók jó része részletfotó, elsődlegesen az épület hangulatának átadására koncentrálnak, nem annak megértetésére, ami érthető is, hiszen az oldal célja a potenciális ügyfelek meggyőzése.

64 A10 (Ruzsai Dorottya)

65

66 (Kohout Dávid) A portált az Alaprajzból kivált szerkesztőgárda vezette Metszet című új építészeti folyóirat kiadója az Artifex Kiadó Kft. működteti, így ahogy a lap felső sávjában apróbetűs résszel megfigyelhető: a portál „fejlesztés alatt áll, jelenleg csak részlegesen működik”. tartalmi vonatkozásában a lap informatív, fő téma a legörgethető cikkfolyam, amik újdonságokról (építészeti, építőipari, kivitelezői) adnak hírt. Kereső, regisztrációs link és további (kapcsolódó események stb.) hirdetések linkjei szerepelnek a bal szélső hasábon. Desig-ja egyszerű színeket (szürkésbarna, fekete és fehér) használ, korszerű és visszafogott a fent említettek mellett.

67 (Besey Judit) szokatlan formai megjelenés, ami szemben áll az építészirodáktól megszokott elegáns és visszafogott stílussal. M. Miltényi Miklós grafikái, a webes felület magas szintű kidolgozása és könnyed hangvétele sajátos atmoszférát teremtenek. Elsőként a magunkról ikon alatt az iroda kialakulását, kapcsolatait, profilját ismerhetjük meg. Itt hiányolhatjuk valamiféle ars poetica megfogalmazását. Az iroda tagjait egyenként mutatja be, nagyon röviden az életrajz, szakmai tevékenység, megépült munkák és tervek mellőzésével, a szabadabb szövegek és a képanyag leginkább hangulatot, érzéseket adnak át. A munkáink címke alatt egy-egy épületről csakis a képanyaga által informálódhatunk, teljes mértékben hiányoznak a megértéshez szükséges szöveges és tervrajzokat közlő részek illetve ide kapcsolható skiccek, magyarázatok, modellek. Pozitívum viszont, hogy a megszokott fényképes prezentációkon kívül egy-egy épülethez animációkat is találunk.

68 Saját honlap Pár főbb egységből áll az összes, a kezdőlap mely köszönti a látogatót, esetenként már itt be is mutatkozik az iroda vagy ízelítőt ad munkásságából, bár ez van, hogy külön alpontban található „Rólunk” vagy „Magunkról” címen. Az alpontok listájában még szoktak szerepelni: főépítészek, munkatársak, alvállalkozók, munkáink, galéria, ajánlók. Esetleg feltüntetnek néhány ajánlást vagy egy-egy nagyobb építőanyag gyártó cég termékeit, esetlegesen tárirodák honlapjának ismertetése vagy a link, ami elvezet oda. Az itt felsorolt pontok, mind általánosak és az általam készített honlapon is megtalálhatóak lesznek.

69 A weboldal kizárólag Adobe Flash Playerrel működtethető.

70

71 Értékelés Az iroda weblapját alapvetően igényesnek, visszafogottan esztétikusnak, informatívnak találtam. Az oldalon gyorsan lehet szörfölni, vizuális jelei, logói, színei jól megkomponáltak, de nem harsányak. Itt is dívik a fekete- fehér skála plusz egy erős szín használata, akárcsak az építészeti dizájnban. Szépek, diszkrétek a puffersávok is. Példaértékű, hogy a weblap angol verziója nem csökkentett tartalmú, ugyanannyi az ismeretanyag, mint magyarul. Látszik, hogy a cég ad magára marketing terén, és profira bízta a munkát. A legnagyobb probléma ezzel kapcsolatos. A marketing ugyanis deklaráltan a laikus reménybeli megbízókat célozza meg, a szakmabeliek számára kevés, amit ez a lap nyújt. És hol vannak a cég beosztottjai? Illetlennek tartom, hogy legalább említésszinten nincsenek felsorolva a tervezőiroda munkatársai, pedig becsléseim szerint kb. 20 fő dolgozik a cégnél, vagy több.

72 radius. b+s (Garay Dorottya) A kezdőlapról Sugár Péter építészmérnök, és Dr. Baranyai Katalin irodalmi oldalára is eljuthatunk. Az oldal felépítése egyszerű és átlátható, állandó részei a felső sorban a tartalom (ars poetica, épületek, tervek, műterem) és a cég neve, illetve az alsó sorban a kontakt. A lap grafikája, design-ja megnyugtatóan egyszerű, letisztult és minden felesleges többletet nélkülöző, összhangban van az oldal struktúrájának tisztaságával. Az ars poetica fül tartalmazza a szakmai önéletrajzot, és, ami számomra nagyon szimpatikus, az építészmérnök írásait, DLA dolgozatát, kiállításának megnyitó beszédét stb., ezzel betekintést kaphatunk építészeti hitvallásáról is. Az épületek címszó alatt találjuk a már megépült projekteket. A képre/szövegre kattintva az adott épület bemutató lapjára jutunk, melyeknek felépítése azonos: baloldalon az épület hosszabb-rövidebb ismertetése, egyes tervezési adatok és a tervezők, társtervezők, szakági tervezők felsorolása. A jobboldalon az épület képét láthatjuk, mellette pedig kis szürke pontokat, amelyekre rákattintva egy-egy újabb képhez, tervhez juthatunk. (Kár, hogy nem lehet belenagyítani a képekbe…) A tervek a már megépült épületekkel azonos felépítésben mutatják be a még meg nem épült vagy terv szintjén maradt projekteket.

73 (Sipos Éva) Az irodák honlapjának általános felépítésében jó, ha ott vannak a korábban megépült épületek, a jelenlegi tervmegvalósulások és a jövőben létesülő építmények tervei. Mindezek mellett legyen kapcsolat felvételi lehetőség, keresés a különböző munkák között, ha már ismerjük valamelyik tervüket, és egy egyértelmű logó vagy ikon, amely fémjelzi az adott irodát és/vagy társulást. A lapot két részre tagolja a felső sávban elhelyezett dinamikus logó, az alatta lévő menüsor pedig erősíti ezt a horizontális hatást. Kedvünkre válogathatunk a projektekből, amik csoportosítva vannak aszerint, hogy melyik valósult meg, melyik terv, illetve előbbin belül még egy alcsoportosítás is létezik, funkció szerint (pl. iroda vagy lakóház). Minden épülethez tartozik kilenc kép, melyből általában van egy-egy alaprajz, metszet, beépítési terv, látványgrafika és fotó, ezt kiegészítve pedig egy rövidebb-hosszabb leírás az adott épület koncepciójáról, megvalósulásáról. A következő Stúdió menüpont alatt olvashat az érdeklődő néhány tömör, lényegre törő gondolatot az iroda munkájáról, elveiről, bemutatásra kerül a cég története, a két neves építész, illetve csapatuk.

74 (Ruppert András) Az interneten magyar építészeti honlapok közül keresgélve bukkantam rá az általam korábban nem ismert DS. Építészek oldalára. Dombi, Sebestyén vezetéknevekből áll össze a név. Ami az oldalban számomra szimpatikus, hogy könnyen kezelhető, a célirányosan ide látogató ember számára rövid idő alatt egyértelművé válik a tervezőpáros stílusa, karaktere, így egyértelműen eldönthető, hogy számunkra szimpatikus vagy épp ellenkezőleg, idegen építészettel van dolgunk.

75 (Oltványi József) „Az országos kamara a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az ehhez kapcsolódó közfeladatokat látja el.” – tudhattam meg a kamara honlapján. A nyilvánosság növelése érdekében az intézmény a címen érhető el.www.mek.hu A honlap szerkezete egyszerű, a fejlécben az építészek számára legfontosabb címszavak vannak kiemelve, melyek tájékozódást nyújthatnak hivatalos és a kamarával kapcsolatos ügyeik intézésében: Kapcsolat, Hírek, Pályázatok, Közbeszerzés, Álláshirdetések, Továbbképzések, Jogszabályok, Szabályzatok, Névjegyzék.

76

77 Az építészet iránti nyilvános/közösségi érdeklődés jelentős mértékben megnövekedett a huszadik század végén. Ez, valamint a demokratikus gyakorlat, az állampolgári és közösségi részvétel adott ösztönzést világszerte az építészeti központok létrejöttének. Az építészeti központok hatékonyan tudnak foglalkozni a tanulás, a szociális integráció, a felújítás, lakásépítés, fenntarthatóság, kultúra és örökség kormányzati témává is váló problémáival. Miközben az építészeti központok közös törekvése, hogy kiállítások, workshopok, szemináriumok és az adott helyre vonatkozó speciális kezdeményezések és projektek révén segítsék a nyilvánosság számára az építészet és az épített környezet befogadását, egyben minden központ kialakított olyan egyedi vonásokat, amelyek sajátos környezetének igényeire válaszul fogalmazódtak meg.

78 KÉK = KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT HUNGARIAN CONTEMPORARY ARCHITECTURE CENTRE

79

80

81

82

83 AZW AUSSTELLUNGEN VERANSTALTUNGEN EXKURSIONEN VERMITTLUNG ARCHIV ARCHITEKTENLEXIKON BAUDATENBANK BIBLIOTHEK LINKS

84 Architekturmuseen international Datenbanken Blogs, Plattformen und Magazine Architekturführer Audio + Film Architekturinstitutionen Österreich Verbände international Architekturschulen Architekturfotografie Wien LinksArchitekturmuseen international Datenbanken Blogs, Plattformen und Magazine Architekturführer Audio + Film Architekturinstitutionen Österreich Verbände international Architekturschulen Architekturfotografie Wien Links

85

86

87 NAi Rotterdam Netherlands Architecture Institute The NAI moved into its current premises in The striking building is situated at the edge of the Museumpark in the center of Rotterdam and was designed by Jo Coenen. The NAI stores important architecture archives and collections, and makes them accessible to the public. The institute offers facilities for research and a platform for discussion. The NAI presents exhibitions, lectures, debates and issues publications which aim to inform, inspire, and stimulate both professionals and the general public.

88

89 Collection: Archives and Library The NAI has one of the largest architecture collections in the world; eighteen kilometres of shelves containing drawings, sketches, models, photographs, books, journals and other materials. The NAI is entrusted with the safekeeping and management of these archives and collections and with making them accessible to the public. Virtually every prominent Dutch architect since 1800 is represented in the archives, which include the personal archives of such famous architects as Dudok, Cuypers, Berlage and De Klerk. The NAI's library is open to the public and contains over 35,000 books on architecture and related disciplines, plus an extensive range of Dutch and international architectural journals. Researchers, students, and anyone else interested may consult publications and archives in the reading room.

90

91 These days, no building is designed without the use of a computer. The archives that the NAI will acquire in the future will largely consist of digital files. This has major ramifications for the way in which the material is to be managed, preserved and made accessible. Research into sustainable strategies for the preservation of digital material has not yielded any definitive solutions yet, but several measures can be implemented in the short term. Design process Context Outdated software Archiving format AutoCAD files Archiving strategies Standards


Letölteni ppt "Az építészet az interneten Információ, archívum, fórumok, intézmények, (ön)bemutatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések