Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2015. 04. 19.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Piaci szerkezetek Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2015. 04. 19.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Piaci szerkezetek Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése."— Előadás másolata:

1 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Piaci szerkezetek Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése

2 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az oligopólium-piac jellemzői n A piacon belépési (és kilépési) korlát érvényesül n A piacon lévő vállalatok száma alacsony n A vállalatok által kínált termék homogén n A vállalatok árbefolyásolók n A vállalatok ismerik egymás kapacitásait, költség- viszonyait, de nem tudják pontosan, hogy a többi vállalat mekkora mennyiséget, illetve azt milyen áron viszi a piacra n A vállalatok „stratégiai játékot” játszanak egymással: megfigyeléseik alapján feltevéseket tesznek a többi vállalat várható viselkedéséről

3 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Jelölések, feltevések (1) n A vállalatok termelése (kibocsátása): q i n A vállalatok költségfüggvénye: c(q i ) = c q i + F azonos minden vállalatra n A „többi” vállalat várható kibocsátása: q j e n A vállalatok szembeni reziduális kereslet: n Inverz keresleti függvény:

4 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Jelölések, feltevések (2) n Az i. vállalat profit-függvénye: n A vállalatok profit-maximalizálók, tehát azon a szinten termelnek, ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel:

5 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Oligopólium modellek n Mennyiségi vezérlés –a vállalatok az output mennyiségéről döntenek, az ár ezért a modell endogén változója n Árvezérlés –a vállalatok az árról döntenek, az output ezért a modell endogén változója n Szimmetrikus információs modellek –Cournot, Bertrand, Chamberlin n Aszimmetrikus információs modellek –Stackelberg

6 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A „játékról” n Stratégiai játék: a saját lépéseimet aszerint határozom meg, hogy mit tételezek fel a többi résztvevő várható lépéseiről n Kifizetések (pay-off) a játékban – például a profitok n A játék extenzív és intenzív formája n Stratégiák: tiszta és kevert stratégia, domináns stratégia n Egy példa: a „nemek harca”

7 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Egy másik példa: a fogoly-dilemma játék n Az egyensúlyi megoldás nem mindig az optimális

8 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Statikus és dinamikus játékok n Statikus: A vállalatok döntését követően megtörténik a nyeremények kifizetése és ezzel a játék véget ér – nincs mód a tanulásra n Dinamikus (szekvenciális): a vállalatok beépítik a stratégiájukba a megelőző lépéseikből szerzett tapasztalataikat n Példa: a fogoly-dilemma játék megoldása: „szemet szemért” („tit for tat”)

9 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Nash egyensúly n A fogoly-dilemma játékban: „Vall”; „Vall” n Nash egyensúly: a játékosok (vállalatok) tényleges lépései után a másik félnek nem érdeke megváltoztatni eredeti döntését –a domináns stratégia mindig Nash-egyensúlyi –több Nash-egyensúlyi stratégia is lehetséges –amennyiben nem létezik tiszta Nash-egyensúlyi stratégia, mindig található olyan „kevert” stratégia, amely már Nash-egyensúlyt eredményez:

10 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Cournot duopólium (1) n Feltevések: –2 vállalat van a piacon és együtt a teljes keresletet képesek kielégíteni –a vállalatok ismerik egymás költségviszonyait és azok identikusak –egymásról szimmetrikus módon „követő” stratégiát tételeznek fel –az inverz piaci keresleti függvény lineáris: –a vállalatok határköltsége azonosan c (tehát az azonos összköltség függvények is lineárisak)

11 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Cournot duopólium (2) n A két vállalat profit-függvényei a következők: n Az egyensúlyban az egyik vállalat tényleges kibocsátása megegyezik a másik vállalatnak erre a kibocsátásra vonatkozó feltevésével n A vállalatok célfüggvénye:

12 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Cournot duopólium (3) n Az egyes vállalatok számára a profitmaximum létezésének elsőrendű feltétele: n A reakció-függvények: n Mivel a vállalatok nem változtatják meg kibocsátásukat, ha a másik megteszi:

13 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Cournot duopólium (4) n A két vállalat összbevételi függvénye: n A határbevételi függvények:

14 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Cournot duopólium (5) n A profitmaximum létezésének elsőrendű feltételei: n Mivel a keresztderiváltak zérussal egyenlők, így a reakció-függvények: n Az egyenletrendszer megoldása pedig:

15 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Cournot duopólium (6) n A vállalatok együttes piaci kínálata, a piaci egyensúlyi ár és az iparági profit:

16 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Cournot oligopólium n vállalattal (1) n Ha a piacon n „követő” vállalat működik: n A vállalatok optimalizálási feladata:

17 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Cournot oligopólium n vállalattal (2) n Lineáris keresleti függvény és azonos költségfüggvények esetén:

18 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Stackelberg duopólium (1) n Az egyik vállalat vezető (vezérlő), a másik követő –nem szimultán döntés – aszimmetrikus információk n A követő vállalat döntése: számára a vezető vállalat döntése (q 1 ) adottság. Tehát a követőnek nincs várakozása a vezető döntésére vonatkozóan. Ezért határbevétel-függvénye: n A vezető vállalat döntése: mivel a vezető vállalat tudja, hogy a másik követőként viselkedik – tehát kibocsátási döntésében alkalmazkodik a vezető vállalat előzőleg meghozott döntéséhez –, a vezető határbevétel- függvénye magában foglalja ezt az aszimmetrikus tudást: ahol q 2 (q 1 ) a követő vállalat reakció-függvénye

19 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Stackelberg duopólium (2) n Lineáris inverz keresleti és költségfüggvények: inverz keresleti függvény: azonos költségfüggvények: n Ekkor a vezető és a követő vállalat bevételi függvénye: n A határbevételi függvények: n A profitmaximum létezésének elsőrendű feltételei:

20 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Stackelberg duopólium (3) n Mivel a követő vállalat számára a vezető kibocsátása adott: n Így a követő vállalat reakció-függvénye: n Ebből pedig Ezt és a követő reakciófüggvényének kifejezését a vezető vállalat reakció-függvényébe be-helyettesítve: n Így a két vállalat profitmaximalizáló kibocsátása: n Az iparág teljes kibocsátása, az egyensúlyi ár és az összprofit:

21 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Stackelberg oligopólium n vállalattal (1) n Legyen pl. az első vállalat a „vezető”, a többi (n–1) vállalat a követő. A követők reakciófüggvénye:

22 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Stackelberg oligopólium n vállalattal (2) n A vezető vállalat reakció-függvénye:

23 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Stackelberg oligopólium n vállalattal (3) n Egyensúly a lineáris modellben: Az i. követő vállalat legjobb- válasz függvénye, a vezető vállalat profitmaximalizáló kibocsátása, a követők profitmaximalizáló kibocsátása, iparági termelés és piaci ár:

24 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Bertrand duopólium n A vállalatok az árról döntenek (mindkét vállalat követő): szimultán döntés – szimmetrikus információ n Az árnak mindkét vállalat számára azonosnak kell lennie, mert ez a piaci ár. Az ár nem lehet sem magasabb, sem alacsonyabb a határköltségnél, tehát n Az előbbiekől következik, hogy a határköltségnek mindkét vállalatnál azonosnak kell lennie. Így a versenyzői egyensúlyhoz jutunk, tehát lineáris keresleti és költségfüggvények esetén az iparág kibocsátása megegyezik a versenyzői piacéval, az egyensúlyi ár egyenlő a határköltséggel és az ágazat profitja zérus

25 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Chamberlin duopólium n Mindkét vállalat vezetőként viselkedik –szimultán döntés, szimmetrikus információk –instabil piaci szerkezet n A lineáris keresleti és költségfüggvények esete: –Az iparági kibocsátás megegyezik a monopólium profitmaximalizáló kibocsátásával, amelyen a két vállalat megosztozik

26 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A kartell (1) n A vállalatok összejátszanak – nem nyilvános megállapodások –mennyiségi kartell: a piac kínálat-méretének meghatározására –árkartell: az árak egyeztetése n Szimmetrikus információk – egyidejű döntés: Ha a vállalatok összejátszanak, akkor közösen a monopolista profitmaximum eléréséhez szükséges kibocsátást viszik a piacra, vagy a monopolista árat érvényesítik n Mennyiségi kartell esetén a vállalatok profitmaximalizálási feladata (két vállalat esetén):

27 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A kartell (2) n Minden, a kartellben részt vevő vállalat a saját profitját maximalizálja, amelynek elsőrendű feltételei: n MR 1 (q 1 +q 2 ) és MR 2 (q 1 +q 2 ) azonban megegyeznek egymással, hiszen a kartell szempontjából mindegy, hogy a kibocsátást melyik vállalat termelte. Ebből következik, hogy MC 1 (q 1 ) = MC 2 (q 2 ) –ha a vállalatok költségfüggvényei különbözők, a költségeik arányában osztoznak a bevételen és a profiton n A kartell együttesen a monopolista kibocsátást termeli és utána osztoznak a profiton

28 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Kilépés a kartellből n A kartell instabil, mert mindig van kísértés a kvóta egyoldalú növelésére –Kartell-megoldás esetén a profitmaximum ott lehet, ahol: –Az 1. vállalat profit-növekménye egyoldalú lépés esetén pedig: Mivel n Ha egy kartell-tag egyoldalúan növeli a kibocsátását, hogy magához vonja a kereslet nagyobb hányadát és így növelje profitját, a többiek reakciója a Cournot-stratégia. A következmény: az egész vállalatcsoport profitja csökken és a kilépett vállalatnak is vissza kell térnie a Cournot- stratégiára

29 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A monopolisztikus verseny: feltevések n A piacon nincsenek be- és kilépési korlátok n A vállalatok differenciálják termékeiket –Ebből következik, hogy a vállalatok versenyeznek, de negatív meredekségű keresleti függvénnyel szembesülnek –A modell fő sajátossága: a termékek korlátozott helyettesíthetősége n A piaci ár és a termékválaszték közötti összefüggés: alacsonyabb ár mellett kisebb, vagy magasabb árak mellett nagyobb választék n Hány vállalat esetén maximális a társadalmi jólét, ha a termék homogén, illetve ha a termék heterogén?

30 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Profit-maximum n A reprezentatív fogyasztói modell (Chamberlin, 1933) –Homogén termék esetén: MR r = MC, de –negatív inverz keresleti függvény és szabad belépés miatt –A profitmaximumot adó termelésnél:

31 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Profit-maximum grafikusan n Ár = átlagköltség AC(q) q p p*p* q*q* D –1 (q)

32 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A monopolisztikus verseny hatásai (1) n Jóléti és hatékonysági problémák: a kibocsátás kisebb a társadalmi optimumnál; nem-növekvő határköltségek mellett a vállalatok száma nagyobb a hatékonynál (fix költségek sokszorozódnak). n Az „első legjobb optimum”: egy vállalat termel, de a vállalatot a kormánynak támogatni kell („természetes monopólium-szindróma”) n Az AC-görbék negatív szakaszán a vállalatok kapacitás-felesleggel rendelkeznek – ésszerűbb lenne egy vagy kevesebb vállalatnak termelnie n A vállalatok optimális száma = egy n A hatékony piaci ár p = MC(q) n A vállalat profitja = –F, amelyet a kormány visszatérít n A „második legjobb megoldás”: a kormány optimalizálja a vállalatok számát

33 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Oligopólium-piacok és monopolisztikus verseny-piacok a távközlésben n A mobil szolgáltatók piaca: oligopólium vagy monopolisztikus verseny? n A vezetékes szolgáltatók piaca: domináns vállalat „versenyzői szegéllyel” n VoIP szolgáltatók n Az Internet-szolgáltatók: monopolisztikus verseny

34 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A nem-versenyzői piacok holtteher vesztesége n Versenyzői piacon a piaci kínálati függvény a vállalatok határköltség-függvényeinek összessége, mert p = MC(q i ) Q p D –1 (q) S –1 (q) QcQc pcpc Q p Holtteher veszteség

35 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Kibocsátás, árak, profitok a különböző piaci szerkezetekben

36 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Hálózatos ágazatok sajátosságai n Infrastruktúra és szolgáltatás n Hálózati externália n A hálózat értéke:

37 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A piaci koncentráció n Miért koncentrálódik a piac? n Létezhetnek-e tökéletes verseny-piacok? n Igaz-e, hogy a monopólium nem hatékonyan termel? n Hogyan mérjük a koncentrációt? –Költségek oldaláról –Eladási részesedések oldaláról

38 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A C4, C8, C10 indexek n C4 = A vállalati koncentráció mérése az első négy vállalat részesedésével az összes kibocsátásból n C8 = A vállalati koncentráció mérése az első nyolc vállalat részesedésével az összes kibocsátásból n C10 = A vállalati koncentráció mérése az első tíz vállalat részesedésével az összes kibocsátásból

39 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A Lerner-index n A Lerner-index: mennyivel tér el a vállalat által kért ár a határköltségtől?

40 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A Hirschman-Herfindahl index n Milyen piaci részesedéssel működnek a vállalatok az iparágban? –A piaci részesedést a nettó árbevétel-aránnyal mérik

41 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A HHI és a Lerner index közötti összefüggés n Tfh. egy iparágban n azonos vállalat működik c konstans határköltséggel és az iparágban nincs domináns cég. Az iparág termelése: n Profitmaximumban:


Letölteni ppt "2015. 04. 19.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Piaci szerkezetek Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések