Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése

Az előadások a következő témára: "Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése"— Előadás másolata:

1 Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése
Piaci szerkezetek Oligopólium Monopolisztikus verseny A piaci koncentráció mérése BMGE Közgazdaságtan Tanszék Veszprémi Egyetem Közgazdaságtan Tanszék

2 Az oligopólium-piac jellemzői
A piacon belépési (és kilépési) korlát érvényesül A piacon lévő vállalatok száma alacsony A vállalatok által kínált termék homogén A vállalatok árbefolyásolók A vállalatok ismerik egymás kapacitásait, költség-viszonyait, de nem tudják pontosan, hogy a többi vállalat mekkora mennyiséget, illetve azt milyen áron viszi a piacra A vállalatok „stratégiai játékot” játszanak egymással: megfigyeléseik alapján feltevéseket tesznek a többi vállalat várható viselkedéséről BMGE Közgazdaságtan Tanszék

3 Jelölések, feltevések (1)
A vállalatok termelése (kibocsátása): qi A vállalatok költségfüggvénye: c(qi) = c qi + F azonos minden vállalatra A „többi” vállalat várható kibocsátása: qje A vállalatok szembeni reziduális kereslet: Inverz keresleti függvény: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

4 Jelölések, feltevések (2)
Az i. vállalat profit-függvénye: A vállalatok profit-maximalizálók, tehát azon a szinten termelnek, ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

5 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Oligopólium modellek Mennyiségi vezérlés a vállalatok az output mennyiségéről döntenek, az ár ezért a modell endogén változója Árvezérlés a vállalatok az árról döntenek, az output ezért a modell endogén változója Szimmetrikus információs modellek Cournot, Bertrand, Chamberlin Aszimmetrikus információs modellek Stackelberg BMGE Közgazdaságtan Tanszék

6 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
A „játékról” Stratégiai játék: a saját lépéseimet aszerint határozom meg, hogy mit tételezek fel a többi résztvevő várható lépéseiről Kifizetések (pay-off) a játékban – például a profitok A játék extenzív és intenzív formája Stratégiák: tiszta és kevert stratégia, domináns stratégia Egy példa: a „nemek harca” BMGE Közgazdaságtan Tanszék

7 Egy másik példa: a fogoly-dilemma játék
Az egyensúlyi megoldás nem mindig az optimális BMGE Közgazdaságtan Tanszék

8 Statikus és dinamikus játékok
Statikus: A vállalatok döntését követően megtörténik a nyeremények kifizetése és ezzel a játék véget ér – nincs mód a tanulásra Dinamikus (szekvenciális): a vállalatok beépítik a stratégiájukba a megelőző lépéseikből szerzett tapasztalataikat Példa: a fogoly-dilemma játék megoldása: „szemet szemért” („tit for tat”) BMGE Közgazdaságtan Tanszék

9 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Nash egyensúly A fogoly-dilemma játékban: „Vall”; „Vall” Nash egyensúly: a játékosok (vállalatok) tényleges lépései után a másik félnek nem érdeke megváltoztatni eredeti döntését a domináns stratégia mindig Nash-egyensúlyi több Nash-egyensúlyi stratégia is lehetséges amennyiben nem létezik tiszta Nash-egyensúlyi stratégia, mindig található olyan „kevert” stratégia, amely már Nash-egyensúlyt eredményez: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

10 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Cournot duopólium (1) Feltevések: 2 vállalat van a piacon és együtt a teljes keresletet képesek kielégíteni a vállalatok ismerik egymás költségviszonyait és azok identikusak egymásról szimmetrikus módon „követő” stratégiát tételeznek fel az inverz piaci keresleti függvény lineáris: a vállalatok határköltsége azonosan c (tehát az azonos összköltség függvények is lineárisak) BMGE Közgazdaságtan Tanszék

11 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Cournot duopólium (2) A két vállalat profit-függvényei a következők: Az egyensúlyban az egyik vállalat tényleges kibocsátása megegyezik a másik vállalatnak erre a kibocsátásra vonatkozó feltevésével A vállalatok célfüggvénye: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

12 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Cournot duopólium (3) Az egyes vállalatok számára a profitmaximum létezésének elsőrendű feltétele: A reakció-függvények: Mivel a vállalatok nem változtatják meg kibocsátásukat, ha a másik megteszi: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

13 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Cournot duopólium (4) A két vállalat összbevételi függvénye: A határbevételi függvények: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

14 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Cournot duopólium (5) A profitmaximum létezésének elsőrendű feltételei: Mivel a keresztderiváltak zérussal egyenlők, így a reakció-függvények: Az egyenletrendszer megoldása pedig: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

15 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Cournot duopólium (6) A vállalatok együttes piaci kínálata, a piaci egyensúlyi ár és az iparági profit: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

16 Cournot oligopólium n vállalattal (1)
Ha a piacon n „követő” vállalat működik: A vállalatok optimalizálási feladata: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

17 Cournot oligopólium n vállalattal (2)
Lineáris keresleti függvény és azonos költségfüggvények esetén: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

18 Stackelberg duopólium (1)
Az egyik vállalat vezető (vezérlő), a másik követő nem szimultán döntés – aszimmetrikus információk A követő vállalat döntése: számára a vezető vállalat döntése (q1) adottság. Tehát a követőnek nincs várakozása a vezető döntésére vonatkozóan. Ezért határbevétel-függvénye: A vezető vállalat döntése: mivel a vezető vállalat tudja, hogy a másik követőként viselkedik – tehát kibocsátási döntésében alkalmazkodik a vezető vállalat előzőleg meghozott döntéséhez –, a vezető határbevétel-függvénye magában foglalja ezt az aszimmetrikus tudást: ahol q2(q1) a követő vállalat reakció-függvénye BMGE Közgazdaságtan Tanszék

19 Stackelberg duopólium (2)
Lineáris inverz keresleti és költségfüggvények: inverz keresleti függvény: azonos költségfüggvények: Ekkor a vezető és a követő vállalat bevételi függvénye: A határbevételi függvények: A profitmaximum létezésének elsőrendű feltételei: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

20 Stackelberg duopólium (3)
Mivel a követő vállalat számára a vezető kibocsátása adott: Így a követő vállalat reakció-függvénye: Ebből pedig Ezt és a követő reakciófüggvényének kifejezését a vezető vállalat reakció-függvényébe be-helyettesítve: Így a két vállalat profitmaximalizáló kibocsátása: Az iparág teljes kibocsátása, az egyensúlyi ár és az összprofit: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

21 Stackelberg oligopólium n vállalattal (1)
Legyen pl. az első vállalat a „vezető”, a többi (n–1) vállalat a követő. A követők reakciófüggvénye: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

22 Stackelberg oligopólium n vállalattal (2)
A vezető vállalat reakció-függvénye: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

23 Stackelberg oligopólium n vállalattal (3)
Egyensúly a lineáris modellben: Az i. követő vállalat legjobb-válasz függvénye, a vezető vállalat profitmaximalizáló kibocsátása, a követők profitmaximalizáló kibocsátása, iparági termelés és piaci ár: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

24 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Bertrand duopólium A vállalatok az árról döntenek (mindkét vállalat követő): szimultán döntés – szimmetrikus információ Az árnak mindkét vállalat számára azonosnak kell lennie, mert ez a piaci ár. Az ár nem lehet sem magasabb, sem alacsonyabb a határköltségnél, tehát Az előbbiekől következik, hogy a határköltségnek mindkét vállalatnál azonosnak kell lennie. Így a versenyzői egyensúlyhoz jutunk, tehát lineáris keresleti és költségfüggvények esetén az iparág kibocsátása megegyezik a versenyzői piacéval, az egyensúlyi ár egyenlő a határköltséggel és az ágazat profitja zérus BMGE Közgazdaságtan Tanszék

25 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Chamberlin duopólium Mindkét vállalat vezetőként viselkedik szimultán döntés, szimmetrikus információk instabil piaci szerkezet A lineáris keresleti és költségfüggvények esete: Az iparági kibocsátás megegyezik a monopólium profitmaximalizáló kibocsátásával, amelyen a két vállalat megosztozik BMGE Közgazdaságtan Tanszék

26 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
A kartell (1) A vállalatok összejátszanak – nem nyilvános megállapodások mennyiségi kartell: a piac kínálat-méretének meghatározására árkartell: az árak egyeztetése Szimmetrikus információk – egyidejű döntés: Ha a vállalatok összejátszanak, akkor közösen a monopolista profitmaximum eléréséhez szükséges kibocsátást viszik a piacra, vagy a monopolista árat érvényesítik Mennyiségi kartell esetén a vállalatok profitmaximalizálási feladata (két vállalat esetén): BMGE Közgazdaságtan Tanszék

27 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
A kartell (2) Minden, a kartellben részt vevő vállalat a saját profitját maximalizálja, amelynek elsőrendű feltételei: MR1(q1+q2) és MR2 (q1+q2) azonban megegyeznek egymással, hiszen a kartell szempontjából mindegy, hogy a kibocsátást melyik vállalat termelte. Ebből következik, hogy MC1(q1) = MC2(q2) ha a vállalatok költségfüggvényei különbözők, a költségeik arányában osztoznak a bevételen és a profiton A kartell együttesen a monopolista kibocsátást termeli és utána osztoznak a profiton BMGE Közgazdaságtan Tanszék

28 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Kilépés a kartellből A kartell instabil, mert mindig van kísértés a kvóta egyoldalú növelésére Kartell-megoldás esetén a profitmaximum ott lehet, ahol: Az 1. vállalat profit-növekménye egyoldalú lépés esetén pedig: Mivel Ha egy kartell-tag egyoldalúan növeli a kibocsátását, hogy magához vonja a kereslet nagyobb hányadát és így növelje profitját, a többiek reakciója a Cournot-stratégia. A következmény: az egész vállalatcsoport profitja csökken és a kilépett vállalatnak is vissza kell térnie a Cournot-stratégiára BMGE Közgazdaságtan Tanszék

29 A monopolisztikus verseny: feltevések
A piacon nincsenek be- és kilépési korlátok A vállalatok differenciálják termékeiket Ebből következik, hogy a vállalatok versenyeznek, de negatív meredekségű keresleti függvénnyel szembesülnek A modell fő sajátossága: a termékek korlátozott helyettesíthetősége A piaci ár és a termékválaszték közötti összefüggés: alacsonyabb ár mellett kisebb, vagy magasabb árak mellett nagyobb választék Hány vállalat esetén maximális a társadalmi jólét, ha a termék homogén, illetve ha a termék heterogén? BMGE Közgazdaságtan Tanszék

30 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Profit-maximum A reprezentatív fogyasztói modell (Chamberlin, 1933) Homogén termék esetén: MRr = MC, de negatív inverz keresleti függvény és szabad belépés miatt A profitmaximumot adó termelésnél: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

31 Profit-maximum grafikusan
Ár = átlagköltség AC(q) q p p* q* D–1(q) BMGE Közgazdaságtan Tanszék

32 A monopolisztikus verseny hatásai (1)
Jóléti és hatékonysági problémák: a kibocsátás kisebb a társadalmi optimumnál; nem-növekvő határköltségek mellett a vállalatok száma nagyobb a hatékonynál (fix költségek sokszorozódnak). Az „első legjobb optimum”: egy vállalat termel, de a vállalatot a kormánynak támogatni kell („természetes monopólium-szindróma”) Az AC-görbék negatív szakaszán a vállalatok kapacitás-felesleggel rendelkeznek – ésszerűbb lenne egy vagy kevesebb vállalatnak termelnie A vállalatok optimális száma = egy A hatékony piaci ár p = MC(q) A vállalat profitja = –F, amelyet a kormány visszatérít A „második legjobb megoldás”: a kormány optimalizálja a vállalatok számát BMGE Közgazdaságtan Tanszék

33 Oligopólium-piacok és monopolisztikus verseny-piacok a távközlésben
A mobil szolgáltatók piaca: oligopólium vagy monopolisztikus verseny? A vezetékes szolgáltatók piaca: domináns vállalat „versenyzői szegéllyel” VoIP szolgáltatók Az Internet-szolgáltatók: monopolisztikus verseny BMGE Közgazdaságtan Tanszék

34 A nem-versenyzői piacok holtteher vesztesége
Versenyzői piacon a piaci kínálati függvény a vállalatok határköltség-függvényeinek összessége, mert p = MC(qi) Q p D–1(q) S –1(q) Qc pc Holtteher veszteség BMGE Közgazdaságtan Tanszék

35 Kibocsátás, árak, profitok a különböző piaci szerkezetekben
BMGE Közgazdaságtan Tanszék

36 Hálózatos ágazatok sajátosságai
Infrastruktúra és szolgáltatás Hálózati externália A hálózat értéke: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

37 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
A piaci koncentráció Miért koncentrálódik a piac? Létezhetnek-e tökéletes verseny-piacok? Igaz-e, hogy a monopólium nem hatékonyan termel? Hogyan mérjük a koncentrációt? Költségek oldaláról Eladási részesedések oldaláról BMGE Közgazdaságtan Tanszék

38 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
A C4, C8, C10 indexek C4 = A vállalati koncentráció mérése az első négy vállalat részesedésével az összes kibocsátásból C8 = A vállalati koncentráció mérése az első nyolc vállalat részesedésével az összes kibocsátásból C10 = A vállalati koncentráció mérése az első tíz vállalat részesedésével az összes kibocsátásból BMGE Közgazdaságtan Tanszék

39 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
A Lerner-index A Lerner-index: mennyivel tér el a vállalat által kért ár a határköltségtől? BMGE Közgazdaságtan Tanszék

40 A Hirschman-Herfindahl index
Milyen piaci részesedéssel működnek a vállalatok az iparágban? A piaci részesedést a nettó árbevétel-aránnyal mérik BMGE Közgazdaságtan Tanszék

41 A HHI és a Lerner index közötti összefüggés
Tfh. egy iparágban n azonos vállalat működik c konstans határköltséggel és az iparágban nincs domináns cég. Az iparág termelése: Profitmaximumban: BMGE Közgazdaságtan Tanszék