Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETVÉDELEM.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETVÉDELEM."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETVÉDELEM

2 EMBER ÉS KÖRNYEZETE „Zöldek” egyik jelmondata:
Környezetünket nem az őseinktől örököltük, hanem az unokáinktól vettük kölcsön. Ökológia – élőlények és környezetük kapcsolatos tudomány Bioszféra – a légkörnek (atmoszféra), a vízburoknak (hidroszféra) és a szilárd kéregnek (litoszféra) az a rétege, amelyben élet lehetséges Biotóp – élőhely Biocönózis – életközösség Ökoszisztéma – az adott élőhely szervetlen anyagain kifejlődött, azt benépesítő, egymással társult élő szervezeteiből álló életközösség

3 A BIOCÖNÓZIS TÁPLÁLKOZÁSI STRUKTÚRÁJA
fényenergia tápanyagok producens zöld növények konzumens növényevők ragadozók csúcsragadozó lebontók

4 A BIOCÖNÓZIS TÁPLÁLKOZÁSI STRUKTÚRÁJA
A közösség mindegyik populációja a táplálékláncok egy-egy láncszeme. A populációk a táplálékláncban betöltött szerepük alapján lehetnek: producensek konzumensek reducensek vagy dekomponálók PRODUCENSEK - TERMELŐK levegőből (CO2) és a talajvízben oldódó szervetlen anyagokból (pl. C, O, H, N, P, K) a Nap sugárzó energiájának felhasználásával szerves anyagokat építenek fel fotoszintézis – fotokémiai folyamat az általuk előállított szervesanyag mennyisége: növényi biomassza  meghatározza a belőle élő állatok számát

5 A BIOCÖNÓZIS TÁPLÁLKOZÁSI STRUKTÚRÁJA
KONZUMENSEK - FOGYASZTÓK Más élőlények (növények vagy állatok) szerves anyagaiból táplálkozó élőlények. növényevők - elsődleges (primer) konzumensek állatevők - másodlagos (szekunder) konzumensek - harmadlagos (tercier) konzumensek Csúcsragadozók: azok a ragadozók, amelyeknek a természetben a parazitákon kívül nincsen fogyasztójuk Hilofágok: hulladékevők (pl. földigiliszták, ürülékfogyasztó csigák) Rekuperáló: visszamentő szervezetek (pl. örvényférgek, keselyűk, hiénák) REDUCENSEK (DEKOMPONÁLÓK) – LEBONTÓK Az elpusztult növények és állatok szerves anyagait felhasználó és azokat a komponenseikre bontó, főleg mikro- és makro méretű szervezetek baktériumok gombák

6 TÁPLÁLÉKPIRAMIS

7 TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT a biocönózisban igen sok, jól elkülöníthető tápláléklánc fordul elő a biocönózis sok-sok tápláléklánca bonyolult táplálékhálózatot alkot PRIMER PRODUCENSEK PRIMER KONZUMENSEK SZEKUNDER KONZUMENSEK TERCIER KONZUMENSEK lágyszárú növények cserjék fák avar rovarok, csigák sodrómolyok, aknázómolyok, földigiliszta földigiliszták gombák pókok pele, pocok, egér énekes madár parazita rovarok, légy, kullancs talajlakó rovarok, atkák bagoly menyét vadmacska hiperparaziták cickány vakond hernyók őz, szarvas ragadozó rovarok, holyvák

8 A NITROGÉN KÖRFORGÁSA

9 ÖKOLÓGIA

10 EMBER ÉS KÖRNYEZETE A világ környezeti állapotának változása

11 EMBER ÉS KÖRNYEZETE Globális problémák Túlnépesedés Migráció
Klímaváltozás Energiaválság Vízellátási problémák Mezőgazdaság válsága Élelmezési problémák Erdőpusztulás Szennyezés Terrorizmus

12 GAZDASÁG ÉS ÖKOLÓGIA AZ IDŐ MÚLÁSÁVAL
1850 2000 idő Globális ökológiai rendszer Gazdasági alrendszer

13 EMBER ÉS KÖRNYEZETE A GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közti kapcsolat szétválasztása

14 KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY
1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól Preambulum (nemzeti vagyon fogalma, fenntartható, harmonikus fejlődés, jövő generációk) Szabályozási rendszer vázlata Alapfogalmak Alapelvek Környezeti elemek és azokat veszélyeztető tényezők felsorolása Állami szervek és önkormányzatok feladatai Nemzeti Környezetvédelmi Program Információ Eszközök Igazgatás jogintézményei, felülvizsgálat, teljesítményértékelés Állampolgári részvétel Felelősség

15 ALAPFOGALMAK környezeti elemek: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői; környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata; környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata mértéke; környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe; környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota;

16 ALAPFOGALMAK környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének
igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás; környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés;

17 ALAPFOGALMAK helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul; eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be; megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét; igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján – környezetkárosodást idézhet elő;

18 ALAPFOGALMAK kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján – környezetkárosodást idézhet elő; szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan – jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása – a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység; fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését;

19 ALAPFOGALMAK elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés; megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától; környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása;

20 A KÖRNYEZET FOGALMA 1995. évi LIII. törvény értelmében:
A környezet a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. Európa Tanács Luganoi Egyezménye értelmében: A környezet magába foglalja a természetes erőforrásokat, legyenek azok élők vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a fauna és mindezek közötti kölcsönhatások- ugyancsak idetartoznak mindazon vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részeit alkotják, illetve a tájkép meghatározó jellemzői. A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS FOGALMA A természetes és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló, szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével.

21 A KÖRNYEZETVÉDELEM MÓDJAI
AZ EXTENZÍV KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelemnek azt a formáját tekintjük extenzív környezetvédelemnek, amikor a szennyező technológia káros hatásainak megszüntetésére jön létre a szennyező folyamathoz közvetlenül vagy áttételesen kapcsolódó környezetvédelmi technológiai rendszer. Csak egy bizonyos pontig hatásos! AZ INTENZÍV KÖRNYEZETVÉDELEM Ebben az esetben a környezetvédelem a technológia szerves része. Vertikálisan integrálódik a termelésbe, a természetbe. Hosszú távon a környezetvédelem valós megoldása!

22 KÖRNYEZETVÉDELEM AZ EREDMÉNYES KÖRNYEZETVÉDELEM FELTÉTELEI
Gazdasági és ökológiai követelmények összhangjának megteremtése Mérési lehetőségek kiterjesztése A tervezés komplexitásának erősítése A gazdálkodás szempontrendszerének átértékelése Azonos ökológiai és ökonómiai követelményrendszer érvényesítése a gazdálkodás minden területén Az emberi környezet legfontosabb elemei: a föld (kőzetek, ásványok, talajok, domborzat) a víz (tengerek, folyók, tavak) a levegő (alsó- és felső légkör) az élővilág (növények, állatok, mikroorganizmusok) a táj a települési környezet (lakóterületek, ipartelepek, mezőgazdasági területek, közlekedési útvonalak)

23 KÖRNYEZETVÉDELEM

24 KÖRNYEZETVÉDELEM A FÖLD VÉDELME KITERJED A VÍZ VÉDELME KITERJED
A Föld felszínére és alatti rétegeire A talajra, kőzetekre és az ásványokra Ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira Talaj termőképességére, szerkezetére, víz- és levegőháztartására Élővilágára A VÍZ VÉDELME KITERJED A felszíni és a felszín alatti vizekre Azok készleteire, minőségére és mennyiségére A felszíni vizek medrére és partjára Valamint a víztartó képződményekre

25 KÖRNYEZETVÉDELEM AZ ÉLŐVILÁG VÉDELME KITERJED
Valamennyi élő szervezetre Azok életközösségeire és élőhelyeire AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME KITERJED Településekre Egyedi építményekre Műszaki létesítményekre

26 KÖRNYEZETVÉDELEM CÉLJA
A környezetvédelem azoknak a műszaki-, mező-, erdő- és vízgazdálkodási, valamint társadalmi tevékenységeknek az összessége, amelyek célja az ember és az őt körülvevő élővilág épségének biztosítása, a káros fizikai, kémiai, biológiai komponensek kiküszöbölése, vagy azok mennyiségének az elviselhető szinten tartása.

27 KÖRNYEZETVÉDELEM Az állam környezetvédelmi feladatai:
környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során; a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása; a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása; a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása; a környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása; a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információsrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése; a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is;

28 KÖRNYEZETVÉDELEM Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében:
a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia- minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása; a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása. Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében: érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket; elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását; dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról; meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait; jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenőrzi felhasználásukat

29 KÖRNYEZETVÉDELEM A Kormány környezetvédelmi feladatai:
nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése; a környezetvédelem követelményeinek megfelelő környezetkímélő vagy környezetbarát termékek előállításának, technológiák, létesítmények megvalósításának, elterjedésének elősegítése; a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események (beleértve a Magyarország területén folytatott hadgyakorlatot is) következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható; az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, és a kötelezettségek teljesítése.

30 KÖRNYEZETVÉDELEM Környezetvédelemért felelős miniszter feladatai:
irányítja: törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket, a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását, a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást; elemzi és értékeli: a környezet állapotát és védelmének helyzetét, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttműködve;

31 KÖRNYEZETVÉDELEM Országos Környezetvédelmi Tanács
kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet; közreműködik a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában; közreműködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és működtetésében. Országos Környezetvédelmi Tanács A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében - legfeljebb 22 tagú - Országos Környezetvédelmi Tanács működik. A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek, valamint szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott módon választott, a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre megbízott képviselői.

32 KÖRNYEZETVÉDELEM A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat) a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki , amelyet képviselő- testülete (közgyűlése) hagy jóvá; a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását Nemzeti Környezetvédelmi Program A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program

33 KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA
A környezetvédelem, mint követelmény már megjelent az ötvenes években. Már ekkor a jogi szabályozás kezdeményei is fellelhetőek. Jellemező a helyi és a szektoriális szabályozás. Elsődleges az orvoslás és nem a megelőzés. 1972 Stockholmi Konferencia Az Egyesült Nemzetek Konferenciája az Emberi Környezetről az első globális környezetvédelmi összejövetelt jelentette. 113 állam képviseltette magát. Magyarország diplomáciai bonyodalmak miatt nem vett részt. Az elfogadott dokumentumok: Nyilatkozat az emberi környezetről. Nyilatkozat az irányelvekről. Akció-program javaslat, amely 109 konkrét feladatot tartalmazott. Szervezeti intézkedések, melyek közül legjelentősebb egy új ENSZ szakosított intézmény, a UNEP (ENSZ Környezeti Programja) létrehozásának ajánlása

34 KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA
1992 Rio-i Konferencia Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz Feladatok a XXI. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény 40 fejezetben összefoglalva. Ezek az ajánlások jogilag nem kötelezőek. Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező. Elvek az Erdőkről - e dokumentum eredetileg nemzetközi egyezménynek indult, de csak irányelv-dokumentum lett belőle. Jogilag nem kötelező.

35 KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA
2002 Johannesburg-i Konferencia Johannesburgban rendezték meg a következő nagyszabású találkozót Fenntartható Fejlődési Világkonferencia elnevezéssel. Ezen áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait. VÍZELLÁTÁS: a cél 2015-ig felére csökkenteni azoknak a számát, akik nem jutnak ivóvízhez, HALÁSZAT: 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG: 2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát. GLOBALIZÁCIÓ: a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. SZEGÉNYSÉG: a szöveg megállapítja, hogy a szegénység jelenleg a "legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie".

36 KÖRNYEZETVÉDELEM NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA

37 KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS
KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK Indirekt szabályozás Közgazdasági és piaci eszközök alkalmazására épül. Lehetnek: díjak, adók, engedélyek, támogatások, biztosítás. Tőzsdei műveletek. Olcsó szabályozási forma. Megelőző szabályozás Önkéntes megegyezésekre, megállapodásokra épül. Szerződések rögzítik a vállalási feltételeket, de a feltételek megszegése büntetést von maga után. Direkt szabályozás Normatív szabályozásnak is nevezik, mivel tulajdonképpen a normák útján a kibocsátás korlátozásával, betiltásával szabályoz. A szabályozás legfőbb jellemzője a szennyezés egyedi szintjének előírása!

38 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
Fenntartható fejlődés fogalmai: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket„. „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk". "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg."

39 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
A fenntartható fejlődés fogalma világszerte közismerten a Brundtland jelentésben került megfogalmazásra, mely szerint „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” A definíciónak van egy köznapibb, és ugyancsak közismert megfogalmazása is, mely egy kenyai közmondás magyarosított fordítása: „Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön.” A megfogalmazásokban két kulcsfontosságú alapfogalom van elrejtve: a szükségletek és a korlátozások eszméje: azaz a szükségletek kielégítése mindaddig „harmonikusan” biztosítható, míg az korlátokba nem ütközik.

40 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
FELISMERÉSEK Természeti erőforrások kimerülőben vannak. Az emberiség rövid- és hosszútávú érdekei ellentétben állnak egymással. A fejlődés jelenlegi formája hosszú távon nem tartható fenn. Fenntartható fejlődésre van szükség A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPELVEI Az ember életminőségének javítása Gondoskodás az életközösségekről Az eltartó képesség megőrzése A diverzitás megőrzése A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása Az emberi viselkedés alakítása „Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben” Fejlődés és természetvédelem összhangja Globális szövetség

41 KIOTÓI EGYEZMÉNY Kiotói Egyezmény egy 1997-ben aláírt, a fejlett országokat tömörítõ, nemzetközi egyezmény, amelyben a résztvevõ, iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követõ évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. zöld: aláíra, ratifikálta; sárga: aláírta, ratifikálás függõben; piros: aláírta, ratifikálást visszautasította; szürke: nem írta alá

42 Kiotói Jegyzőkönyvben lévő széndioxid csökkentési vállalások
KIOTÓI EGYEZMÉNY Kiotói Jegyzőkönyvben lévő széndioxid csökkentési vállalások

43 KÖRNYEZETVÉDELEM Globális felmelegedés

44 KÖRNYEZETVÉDELEM Koppenhágai klíma-megállapodás
A klímavédelmi harc konkrétan a globális üvegházgáz-kibocsátás nagymértékű csökkentését jelenti, célja pedig az, hogy az általános felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius fokot ben ismét át kell tekinteni a kérdést, és meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e még szigorúbban, a kis szigetállamok igényeinek megfelelően 1,5 Celsius fokban korlátozni az általános felmelegedést

45 A technológia szerepe a fenntartható fejlődésben
KÖRNYEZETVÉDELEM A technológia szerepe a fenntartható fejlődésben Johannesburg Az ökohatékonyság Riói fogalma Vita a „Növekedés határairól” A fenntartható fejlődési paradigma Seattle Ökológiai válság Den Haag Kyoto 72 87 92 97 99 00 02 70 80 90 A környezet korlátlan erőforrás Vita a gazdaság és az ökológia viszonyáról Megállapodás a technológia és ökológia viszonyát illetően Pozitív megközelítés Negatív megközelítés Haladó megközelítés A technológia tisztelete A technológia fenyegetés A technológia oka a környezetkárosításnak, de a megoldása is a problémáknak

46 Nyílt anyagforgalom folyamatai
Qr Elhasznált termékek Termék Alapanyagok Termelés és fogyasztás szennyezései TÁRSADALOM TERMÉSZET Qt Qf Qa Qsz Qe Termelés Fogyasztás Újrahasznosítás

47 Zárt anyagforgalom folyamatai
Qr Termelés Termék Alapanyagok Elhasznált termékek Termelés és fogyasztás szennyezései TÁRSADALOM TERMÉSZET Qt Qf Qa Qsz Qe Fogyasztás Újrahasznosítás

48 KÖRNYEZET HASZNÁLATA A környezet használata után fizetendő díjak
A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak: környezetterhelési díjak, igénybevételi járulékok, termékdíjak, betétdíjak A kibocsátó a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott, törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni.

49 KÖRNYEZET HASZNÁLATA A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentés köteles. Levegőterhelő anyag Egységdíj Ft/kg Kén-dioxid 50 Nitrogén oxidok 120 Szilárd anyag (nem toxikus) 30 A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.

50 KÖRNYEZET HASZNÁLATA A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3 Igénybevételi járulék A környezethasználó köteles járulékot fizetni a környezet valamely elemének egyes igénybevételi módja után. Továbbá köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni. A járulékot az elem igénybe vett mértéke alapján kerül megállapításra. Ezen belül van: vízkészlet járulék földvédelmi járulék bányajáradék

51 KÖRNYEZET HASZNÁLATA Termékdíj
A környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli. A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni, illetve bevallást tenni. A termékdíj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg. A termékdíj célja járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodáshoz az okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen támogassa az EU által előírt környezetvédelmi előírások teljesítését Megjegyzés: a környezetvédelmi termékdíj jelenleg a központi költségvetés bevételének része.

52 KÖRNYEZET HASZNÁLATA 1995. évi LVI. Törvény szerint termékdíjasak:
kőolajtermékek, gumiabroncsok, hűtőközegek, csomagolások, akkumulátorok, reklámhordozó papírok, elektromos és elektronikai berendezések, valamint a csomagolásokon belül a kereskedelmi csomagolások, azaz egyes italcsomagolások (elsődleges csomagolása) és a műanyag (bevásárló-reklám) táskák, műanyag zacskók és zsákok esetén (az eladási helyszínen történő csomagolás esetére 2008-tól )az eddig tömeg alap helyett azok darabszáma után keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség.

53 KÖRNYEZET HASZNÁLATA Mikor keletkezik a termékdíj fizetési kötelezettség? a belföldi előállítású termékdíj-köteles termék és közösségi behozatal esetén a kötelezettnek az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján Importált termékdíj-köteles termék esetén: a vámhatósági határozat szerint Kereskedelmi csomagolás első továbbforgalmazó vevőjének: az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján

54 KÖRNYEZET HASZNÁLATA Betétdíj
Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania. A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételéről és megfelelő kezeléséről gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójának megfizetni. A betétdíjat a potenciálisan szennyező termékeknél számolják fel, ösztönző jelleggel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, vagy az erre a célra kijelölt helyre.

55 Környezetbarát helyettesítő termékek használatának ösztönzése
KÖRNYEZET HASZNÁLATA Környezetkímélő termelés-fogyasztás ösztönzése Szükséges mértékű fogyasztásra ösztönzés a túlfogyasztás elkerülése Környezetbarát helyettesítő termékek használatának ösztönzése

56 Igénybevételi járulék Biztosítékadás, céltartalék képzés
Alapanyag kitermelés Biztosítás Biztosítékadás, céltartalék képzés Termék előállítás Környezetterhelési díj Környezetvédelmi termékdíj Termék használata Igénybevételi járulék Biztosítékadás, céltartalék képzés Termékdíj, betétdíj Hulladék

57 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

58 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

59 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

60 Életmód kérdése is az ökológiai lábnyom

61 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Ökológiai lábnyom és eltartóképesség

62 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Hogyan mérhető?
Global Footprint Network nemzetközi szintű fogyasztási statisztikai adatokból számítja és az eredményt átváltja egy főre jutó „földterületbe”. Főbb fogyasztási kategóriák: élelmiszer, lakás, közlekedés, hulladék.

63 Ökológiai lábnyom számítás
I. Lakás a.) Mekkora az Ön háztartásában az egy főre jutó lakóterület? 20 m2 vagy kisebb 30 m2 40 m2 50 m2 60 m2 vagy több b.) Mivel fűti Ön a házát? Földgáz Villamos áram Olaj/szén Megújuló energia/fa Vegyes tüzelés (megújuló és nem megújuló energiaforrás) Távhő

64 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM d.) Milyen építőanyagból készült a ház ahol Ön él?
c.) Az alábbiak közül mely megoldást alkalmazza Ön a háztartásában? Víztakarékos WC, víztakarékos csap/tusolófej, esővízzel öntözök Víztakarékos WC, víztakarékos csap/tusolófej Víztakarékos WC Saját vízórám van, figyelemmel követem a fogyasztást Nem alkalmazok víztakarékos megoldást, berendezést d.) Milyen építőanyagból készült a ház ahol Ön él? Panel Tégla Gerenda/fa Vályog/föld Szalmabála

65 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM II. Étkezés
a.) Mennyi zöldséget és mennyi húst eszik Ön egy héten? Vegetáriánus vagyok Kevés húst eszem (naponta egyszer) Normál mennyiségű húst eszem (50-50%) "Húsevő" vagyok (szinte minden étkezéshez) b.) Egy héten hányszor eszik Ön otthon készített ételt (1 hét 21 étkezés)? 10-nél kevesebbszer nál többször c.) Ha ételt vásárol, igyekszik hazai/helyi terméket venni? Igen, kizárólag Nem Néha Nem tudom Amennyiben van rá lehetőségem, mindig

66 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM III. Közlekedés a.) Milyen járművet használ Ön?
Kerékpár/nincs járművem Kisautó vagy középkategóriás autó Motor Nagy családi autó Van autóm, de csak a legszükségesebb esetekben használom Sportkocsi vagy kisteherautó, terepjáró Hibrid vagy elektromos autó Teherautó b.) Mivel jár általában iskolába/munkába? Autóval - egyedül Tömegközlekedéssel Iskolabusszal/vállalati busszal Autóval - többen Gyalog, kerékpárral, görkorival

67 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM c.) Használ-e tömegközlekedési eszközt?
Nem, mert nincs Igen, amikor szükséges mindig Igen, gyakran Ritkán Nem használom, mert nem szeretem a tömegközlekedést vagy autóval járok d.) Hol volt az elmúlt évben nyaralni (a legtávolabbi cél)? Nem voltam nyaralni Belföldön busszal/vonattal Külföldön, Európában vonattal/busszal Belföldön autóval Külföldön, Európában autóval Külföldön, Európán kívül repülővel Külföldön, Európában repülővel

68 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM IV. Beszerzés, vásárlás
a.) Hány nagyobb háztartási beruházása (pl. tartós fogyasztási cikk vásárlás, lakásátalakítás) volt az elmúlt 3 évben? Egy sem nál több b.) Döntései során milyen gyakran választ energiatakarékos berendezést? Nem figyelek rá Ritkán Berendezéseim fele ilyen A berendezéseim több mint fele ilyen Mindig energiatakarékos berendezést veszek

69 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM V. Hulladék
a.) Igyekszik Ön a háztartásban csökkenteni a hulladékot? Igen már a vásárlásnál és a háztartásban (nagy kiszerelésben vásárolok és nem veszek/fogadok el eldobható zacskót, így kevés csomagolási hulladékom lesz) Sokszor Ritkán Soha b.) Komposztál-e Ön a háztartásában? Igen, mindig Sokszor Ritkán Soha Nincs rá lehetőségem

70 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM c.) Újrahasznál-e Ön bármilyen hulladékot (papír, üveg stb.) vagy szelektíven gyűjti-e a hulladékot? Igen Gyakran (amit csak lehet, újra használok) Ritkán (előfordul, hogy újra használok dolgokat) Soha d.) Hetente hány zsák (10-20 literes) szemét keletkezik a háztartásában? Egy sem Egy zsák Két zsák Több, mint két zsák

71 EMBER ÉS KÖRNYEZETE Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve Megelőző fellépés Műszaki beruházások esetén környezeti hatásvizsgálatot kell végezni; Technológiai fejlesztés; Elkerülendő a természeti erőforrások olyan használata, mely károsítja az ökológiai egyensúlyt. A környezetszennyezést a forrásnál kell megakadályozni. A szennyező fizessen. Integráció. Szubszidiaritás. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak.

72 KÖRNYEZETVÉDELEM Környezeti hatásvizsgálat
Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció   Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő. A környezeti hatásvizsgálati eljárás A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

73 KÖRNYEZETVÉDELEM Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben
Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. A részvétel joga gyakorolható: személyesen vagy képviselő útján, társadalmi szervezetek révén, települési önkormányzatok útján.

74 KÖRNYEZETVÉDELEM Felelősség a környezetért
A környezethasználó a jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. A környezethasználó köteles a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni; Környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás

75 KÖRNYEZETVÉDELEM Kártérítési felelősség Környezetvédelmi bírság
A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Környezetvédelmi bírság Aki jogszabályban, hatósági határozatban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.


Letölteni ppt "KÖRNYEZETVÉDELEM."

Hasonló előadás


Google Hirdetések