Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zöldfelület-gazdálkodás 4. Közterületek zöldfelületeinek rendjét befolyásoló tényezők: - a terület rendeltetésszerű használatának biztosítása - terület.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zöldfelület-gazdálkodás 4. Közterületek zöldfelületeinek rendjét befolyásoló tényezők: - a terület rendeltetésszerű használatának biztosítása - terület."— Előadás másolata:

1 Zöldfelület-gazdálkodás 4. Közterületek zöldfelületeinek rendjét befolyásoló tényezők: - a terület rendeltetésszerű használatának biztosítása - terület kialakítása a rendeltetésszerű használatnak megfelelően - országos és helyi szabályozás teremtése és betartása

2 Közterület rendje- a közterületek zöldfelületei- a település imázsa  Szerencsések-elődök létrehozták az imázst - Velence (gondolák, St.Mark tér)  - Párizs (Eiffel torony)  - Bécs (Prater)  Település tisztasága (rendszeres!)  Minden, ami a rend érzetét kelti

3 Önkormányzatok partnerei  Szakemberek-munkatársak  Lakosság  Civil szerveződések

4 Közterületek kezelése köztisztaság  Tisztán tartás, hó eltakarítás, síkosság mentesítés  Rendezett kép biztosítás-szemét, hulladék, magas fű, kiszáradt fa, fonnyadó virág, por rontja a képet  Virágdísz, tisztaság, árnyék, nem a fejre csöpögő eresz csatorna, stb. javítja  Kertészeti jellegű létesítmények, növények és egyéb alkotók rendszeres gondozása  környezet higiéné biztosítás (por, zaj, rezgés mentesítés)  Csatornázás, vízelvezetés, öntözés-vízzel kapcsolatos feladatok elvégzése  Közvilágítás megfelelő szintű biztosítása

5 Közszolgáltatás fogalma  A lakosságnak díjmentesen, vagy díj fizetés mellett nyújtott közszolgáltatás  Díjmenetsen- a közterületen: –Közvilágítás –Parkfenntartás –Közterület takarítás –Út karban tartás Díjfizetés ellenében- az egyéneknek- nem fizetők kizárhatók –Közlekedés –Ivóvíz –Szennyvíz kezelés –Csatornázás –Energia szolgáltatás

6 A közterületek rendjéért felelős szervezetek  Önkormányzat –Önkormányzati intézmény és szervezet –Közszolgáltató vállalat, vállalkozás-tőke tulajdonos más is lehet (Szolgáltató -tulajdonos/résztulajdonos ?) Forrás teremtés

7 Közfeladatok ellátása-szervezetei  Közfeladat ellátás lehet kötelező illetve vállalható-jogszabályok és a választók döntenek róla  Ellátás az egyes szinteken megoldandó  Lehetséges formák: saját vagy idegen szervezet Intézmény, GAMESZ, Vállalat, vállalkozás Alapítvány, egyházi intézmény, egyesület

8 Korlátolt felelősségű vállalkozás  VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGEL  A kft. tagjai a társaság tartozásaiért főszabály szerint nem felelősek, amennyiben a társaság részére szolgáltatandó törzsbetétüket a kft. rendelkezésére bocsátották.  EGYSZERŰSÍTETT CÉGELJÁRÁS  A cégtörvény lehetővé teszi egyszerűsített cégeljárás alkalmazását cégbejegyzés esetén, amennyiben a betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése vagy zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya a törvény mellékletét képező minta szerinti tartalommal kerül elfogadásra a tagok, illetve alapítók által.  Egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság ügyintézési határideje a benyújtástól számított 1 óra, a fizetendő illeték ,- Ft, közzétételi költségtérítés nem fizetendő.

9 TÖRZSTŐKE KÖVETELMÉNYEK KFT ALAPÍTÁSÁHOZ  Kft. alapításához legalább forint összegű törzstőke rendelkezésre bocsátása szükséges, amelyet a cégbírósági bejegyzés előtt kell a társaság rendelkezésére bocsátani, azaz bankszámlára vagy a társaság házipénztárába befizetni. A törvényi minimumból fennmaradó forintot elegendő 1 éven belül a társaság rendelkezésére bocsátani. A törzstőke készpénz helyett akár teljes egészében állhat nem pénzbeli hozzájárulásból is (pl.: ingatlan, vagyoni értékű jog, ingóság).

10 ZRt alaptőke igénye  RUGALMAS ALAPTŐKE KÖVETELMÉNYEK ZRT ALAPÍTÁSÁNÁL  A Zrt alapítás alaptőkéjének minimuma 5 millió forint, azonban a társasági törvény Zrt alapítás vonatkozásában irányadó alaptőke-követelményei rendkívül rugalmasak mind az alaptőke összetétele, mind annak rendelkezésre bocsátása vonatkozásában. APPORT Az alaptőke a Zrt alapítás alkalmával állhat akár teljes egészében nem pénzbeli hozzájárulásból (apport), azaz minden vagyoni értékkel rendelkező dolog, vagy jog lehet apport tárgya. Amennyiben az apport értéke nem éri el a Zrt alaptőkéjének 25%-át, úgy abban az esetben azt a zárt részvénytársaság cégbírósági bejegyzésétől számított 5 éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani. PÉNZ Amennyiben pénz alkotja az alaptőkét, annak 25%-a bocsátandó a Zrt rendelkezésére (fizetendő be bankszámlára), míg a fennmaradó rész a Zrt alapítása idejétől számított 1 éven belül fizetendő be. 25%-OS ALAPTŐKE BEFIZETÉSSEL Zrt alapítás lehetséges akként is, hogy az alaptőkét alkotó készpénznek csak 25%-a kerül a Zrt alapítás alkalmával befizetésre, a fennmaradó rész a bejegyzéstől számított 1 éven belül fizetendő be a Zrt részére.

11 A KFT. ÜGYVEZETÉSE  A Kft. ügyvezetését bármely személy elláthatja, az ügyvezetőnek nem kell egyben a társaság tagjának is lennie.  EGYSZEMÉLYES KFT FORINTTAL  Kft-t egyetlen személy is alapíthat, ebben az esetben az alapításkor a társaság rendelkezésére bocsátandó törzstőke összege forint, a fennmaradó forintot 1 éve belül kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Az egyszemélyes kft. működése rendkívül egyszerű, taggyűlés helyett az alapító egy személyben hozza meg a szükséges döntéseket. Egyszemélyes kft. esetén, amennyiben az egyedüli tag nem azonos az ügyvezetővel, az ügyvezető utasítható az egyedüli tulajdonos által.

12 Közszolgáltatás köztulajdonú gazdasági társasággal  A részvénytársaság  A részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, amelynél a hangsúly a befektetett tőkén van, jogi szempontból a társaság tagjai, a részvényesek személye érdektelen.

13 Közszolgáltatás köztulajdonú gazdasági társasággal  Kft  Alapításhoz –tagok  Cégnév  Törzstőke  Rendelkezésre bocsájtás módja, határideje  A tevékenységi körök meghatározása  Iratok (tagok azonosítása, tulajdoni lap- székhelyhez)  Alapítási szerződés- ellenjegyzett

14 ZRT ALAPÍTÁS KFT-BŐL  Zrt alapítás átalakulással is lehetséges, ebben az esetben a Zrt szerződései fennmaradnak, nem szükséges azok újra megkötése a Zrt-vel. Az átalakulással történő Zrt alapítás több konstrukcióban is megvalósítható a konkrét eset jellemzőitől függően

15 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN  A Zártkörűen működő részvénytársaság alapítható egyszerűsített eljárásban is, ebben az esetben a cégnyilvántartásról szóló törvény melléklete szerinti alapító okirat vagy alapszabály minta használandó. Ebben az esetben a fizetendő illeték összege ,- Ft.  Az okiratminta lehetőséget ad vezérigazgató alkalmazására, igazgatóság kinevezésére, azonban elsőbbségi részvények nem bocsáthatók ki.  Az alapszabályban az alapítók a részvénytársaság valamennyi részvényének átvételére és vagyoni hozzájárulásuk teljesítésére vállalnak kötelezettséget. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE  Az alapítók által teljesítendő vagyoni hozzájárulás állhat készpénzből vagy – akár teljes egészében - nem pénzbeli hozzájárulásból (apport). Így részvénytársaság alapítható akár készpénz rendelkezésre bocsátása nélkül is.

16 Pénzbeli hozzájárulás  A részvénytársaság cégbejegyzési kérelmének benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulások 25%-át kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani, a fennmaradó rész 1 éven belül fizetendő be.  A nem pénzbeli hozzájárulást a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulás nem éri a részvénytársaság alaptőkéjének 25%-át, úgy azt elegendő a részvénytársaság bejegyzésétől számított 5 éven belül a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani.

17  A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA  Részvénytársaság alapítása alapszabály alapítók általi elfogadásával történik. A részvénytársaság alapszabályának tartalmát az alapítók, vagyis a leendő részvényesek határozzák meg, az alapszabályt valamennyi alapítónak alá kell írnia.  Az alapszabályban az alapítók a részvénytársaság valamennyi részvényének átvételére és vagyoni hozzájárulásuk teljesítésére vállalnak kötelezettséget.

18 A RÉSZVÉNY  A A részvénytársaság által kibocsátott részvény értékpapír. A részvénytársaság részvényt az alaptőke teljes mértékben történő rendelkezésre bocsátását és a cégbejegyzést követően bocsáthat ki.  A részvénytársaság részvénye kizárólag névre szóló lehet, a bemutatóra szóló részvényt a társasági törvény nem ismeri el, a részvény fogalmi eleme a névre szóló mivolta.  NYOMDAI ÚTON ELŐÁLLÍTOT ÉS DEMATERIZÁLT RÉSZVÉNY A részvény nyomdai úton előállított vagy dematerizált részvény lehet. Az utóbbi esetben a részvény értékpapírszámlákon kerül nyilvántartásra. A részvénytársaság nyomdai úton előállított részvényének átruházása forgatmánnyal, míg a dematerizált részvény átruházása értékpapírszámlán történő jóváírással történik. Ez utóbbi esetben a részvényes a részvényre vonatkozó jogait az értékpapírszámláról kiállított kivonattal, vagy az értékpapírszámla-vezető által kiállított igazolással igazolja.  NÉVÉRTÉK ÉS KIBOCSÁTÁSI ÉRTÉK Amennyiben a részvényes által a részvénytársaság részére szolgáltatott érték meghaladja a részvény névértékét, úgy számviteli szempontból a névértéknek megfelelő összeg a részvénytársaság törzstőkéjébe, míg a kibocsátási érték ezt meghaladó része a törzstőkén felüli vagyonként kerül nyilvántartásra.  A kibocsátási érték a társasági törvény kifejezett rendelkezése alapján a névértéknél kisebb nem lehet, a névértéken aluli részvénykibocsátás semmis. Az ilyen kibocsátásból eredő károkért a részvényesek egyetemlegesen felelnek, amennyiben az ilyen kibocsátásra a cégbejegyzést követően kerül sor, úgy a részvénytársaság felelős.  A részvények névértéke meghatározható az alaptőkéhez viszonyított hányadban is. Ez azokban az esetekben előnyös amikor előreláthatóan több alkalommal kerül sor at alaptőke összegének módosítására, a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésére vagy leszállítására, vagy más pénznemre történő átállásra. míg az utóbbi esetben az erről való döntés meghozatalára a részvényes jogosult. Átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvény  A részvénytársaság átváltoztatható kötvényét a részvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani, míg jegyzési jogot biztosító kötvény esetében a részvényest a részvénytársaság alaptőkéjének felemelése esetén – a részvényeseket követően – jegyzési jog illeti meg. A részvénysorozat  A részvényosztályon belüli kategória a részvénysorozat, amelyet azonos mértékű és tartalmú tagsági jogokat megtestesítő, így azonos névértékű részvények alkotnak, amelyek előállítási módja (nyomdai vagy dematerizált) nem térhet el egymástól. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG RÉSZVÉNYKÖNYVE  A részvénykönyv a részvényesek és a részvények nyilvántartása, amelyet a részvénytársaság igazgatósága, vagy ennek alapján elszámolóház, központi értéktár, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi intézmény vezet.

19 A részvénytársaság elsőbbségi részvényei  A részvénytársaság elsőbbségi részvénye osztalékelsőbbségi, livkidációs hányadhoz, szavazati joghoz, tisztségviselők megválasztásához kapcsolódó vagy elővásárlási jogot biztosító részvényt bocsáthat ki. Részvénytársaság kibocsáthat olyan elsőbbségi részvényt is, amelyet a részvényes vagy a részvénytársaság elhatározása esetén más elsőbbségi részvényre kell átcserélni.  A részvénytársaság olyan elsőbbségi részvényeket is kibocsáthat, amely a fenti elsőbbségi jogokat kombinálja. Az osztalékelsőbbségi, a likvidációs hányadhoz és elővásárlási joghoz kapcsolódó elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogokat a részvénytársaság alapszabálya kizárhatja vagy korlátozhatja.

20 RÉSZVÉNYFAJTÁK  A részvénytársaság különböző részvényfajták kibocsátására jogosult: törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó részvényt, illetve visszaváltható részvényt bocsáthat ki. A részvénytársaság kamatozó részvényei  A részvénytársaság olyan részvényt is kibocsáthat, amelynek alapján a részvényes az osztalékra való jogosultság mellett a szabad erdeménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből előre meghatározott mértékű kamatra is jogosult. A részvénytársaság visszaváltható részvénye  A részvénytársaság az alapszabály rendelkezése alapján visszaváltható részvényt bocsáthat ki, amelyre a részvénytársaságot vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg. Ennek alapján az előző esetben a részvénytársaság saját egyoldalú elhatározása alapján bármikor megszerezheti a részvényes részvényét,

21 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSE  AZ IGAZGATÓSÁG, A VEZÉRIGAZGATÓ A részvénytársaság ügyvezetését igazgatóság vagy vezérigazgató látja el. Az ügyvezetés körébe tartozik minden olyan döntés meghozatala, amely törvény vagy alapszabály rendelkezése folytán nem tartozik a részvénytársaság közgyűlésének vagy más szervének hatáskörébe. Az alapszabály ez irányú rendelkezése esetén a vezérigazgató egy személyben látja el a részvénytársaság vezetését és megilleti az igazgatóság valamennyi joga. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy tagból áll. Az igazgatóság elnökét maga választja meg, az alapszabály ilyen rendelkezése esetén a közgyűlés választja. Az igazgatóság tagjai, a vezérigazgató a társaság belső működése körében a részvénytársasággal, testületeivel, más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja le. A részvénytársaság igazgatóságának tagjai, a társasági jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatják el. Feladatukat önállóan, a jogszabályok és a részvénytársaság közgyűlésének határozatai alapján látják el, gyakorolják a részvénytársaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat.

22 Közhasznú társaság  Fogalma [szerkesztés] szerkesztés  A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. jogi személyjogi személy  Alapítása [szerkesztés] szerkesztés  Önálló alapítás [szerkesztés] szerkesztés  Az alapítás során a társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet.  Átalakulással [szerkesztés] szerkesztés  Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Ebben az esetben a közhasznú társaság válik az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság jogutódjává.  A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Az elnevezést – vagy annak „kht.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

23  Szervezete [szerkesztés] szerkesztés  Taggyűlés [szerkesztés] szerkesztés  A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről.  Felügyelő bizottság [szerkesztés] szerkesztés  A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését.  Megszűnése [szerkesztés] szerkesztés  Közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak  közhasznú társasággal egyesülhet  közhasznú társaságokká válhat szét.  A cégbíróság a közhasznú társaságot – megszűnése esetén – törli a cégjegyzékből, a társaság a törléssel szűnik meg.  Közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. (például törzsbetétek alapításkori értéke Ft, megszűnés idején Ft-ja van a kht-nak = csak t kell visszaadni, maradék Ft. közhasznú célra kell fordítani.

24  Az új gazdasági társaságokról szóló törvény hatása a közhasznú társaságokra  A évi IV. tv. szerint július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. A július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó, fent részletezett szabályok szerint működhet tovább.  A közhasznú társaság július 1-jét követő két éven belül  társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, nonprofit korlátolt felelősségű társaságkéntnonprofit korlátolt felelősségű társaságként  más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át,vagy  jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.  Amennyiben nem alakul át, nem szűnik meg június 30-ig, akkor a cégbíróság a társasággal szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz, tehát megszünteti.

25  A részvénytársaság dolgozói részvényei  A dolgozói részvényeket kizárólag a részvénytársaság munkavállalói szerezhetik meg az alapszabályban meghatározott feltételek mellett. A munkavállalói participáció elvének érvényre juttatása érdekében - amennyiben ilyen részvény kibocsátásra kerül - sok esetben a forgalmi ár alatt vásárolhatják meg a részvénytársaság munkavállalói. Dolgozói részvények kibocsátására kizárólag a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével együtt kerülhet sor.

26 Költségvetési szerv  Az állam vagy közvetlenül látja el a közfeladatokat vagy közvetve, költségvetési szervek útján. A költségvetési szerv az  államháztartás részét képező  jogi személy jogi személy jogi személy  társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgálja  jogszabályban, határozatban, alapító okiratban hozza létre  meghatározott állami feladatokat, mint alaptevékenységet lát el  nem haszonszerzés céljából egyéb feladatokat végez.  Magyarországon az egyik legelterjedtebb jogi személy a költségvetési szerv. Ilyen költségvetési szervek például az iskolák, egyetemek, gimnáziumok, kórházak, rendelők, szanatóriumok, művelődési házak stb. jogi személyjogi személy

27 Költségvetési szervek fajtái  Megkülönböztethetjük alapítójuk szerint és funkciójuk szerint a költségvetési szerveket. Alapítójuk szerint:  központi költségvetési szerv  helyi önkormányzati költségvetési szerv  helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv  társadalombiztosítási költségvetési szerv  országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv  köztestületi költségvetési szerv. Funkciójuk szerint beszélhetünk  egészségügyi, közoktatási, kultúrális, rendvédelmi stb. költségvetési szervekről.

28 Költségvetési szerv alapítása Alapíthat az   Országgyűlés Országgyűlés  Kormány  helyi önkormányzat  a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása  helyi kisebbségi önkormányzat  országos kisebbségi önkormányzat  köztestület. A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv  nevét  székhelyét  állami feladatként ellátandó alaptevékenységét  gazdálkodási jogkörét  felügyeleti szervét  alapító szerv nevét  vezetőjének kinevezési rendjét  ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét  A költségvetési szerv a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Magyar ÁllamkincstárMagyar Államkincstár

29 Költségvetési szerv gazdálkodása  A költségvetési szerv éves költségvetés alapján gazdálkodik, évente elkészíti a beszámolóját. Csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik. Az alapító okiratnak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az alapító okiratban kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen tevékenységre terjedhet ki.

30 Gazdasági korlátozások a költségvetési szerv esetében  A költségvetési szervek  pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel  kezességet nem vállalhatnak  értékpapírt nem vásárolhatnak  váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el  kötvényt nem bocsáthatnak ki  pénzügyi lízing és faktoring szerződéseket nem köthetnek

31 Alapítványok, közalapítványok Jogi szabályozása Magyarországon  A rendszerváltás óta nincs felügyeleti szerv, a törvényességi felügyeletet a bíróság látja el. A törvény elismeri, hogy az alapítvány jogi személy. rendszerváltásjogi személyrendszerváltásjogi személy  Az alapítvány jogállásáról a módosított Polgári törvénykönyv (Ptk., évi IV. törvény) így rendelkezik: Polgári törvénykönyvPolgári törvénykönyv  „74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. Magánszemélyjogi személygazdasági társaságalapító okiratbanMagánszemélyjogi személygazdasági társaságalapító okiratban  (2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.  (3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.  (4) Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot.  (5) A bíróság a nyilvántartásba vételről nem peres eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.  (6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.

32  74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány  a) nevét;  b) célját;  c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját;  d) székhelyét.  (2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is.  (3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal.  (4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges.  (5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.  (6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.] az irányadók.  74/C. § (1) Az alapító – az alapító okiratban – kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője.  (2) A bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja.  (3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító – közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.  (4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan.  (5) A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.  (6) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg.  74/D. § Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek.

33  74/E. § (1) A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott  a) cél megvalósult;  b) idő eltelt;  c) feltétel bekövetkezett.  (2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.  (3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia.  (4) A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.  (5) A megszűnt alapítvány vagyonát – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.  (6) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére – új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából – elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.  74/F. § (1) Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. ügyészség  (2) Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. ”

34 A közalapítvány  előtt az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő- testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozta létre. A Ptk. 74/G.§-a szabályozta augusztus 24. előtt, de deregulációra került sor átmeneti, továbbélő szabályokkal, ez azt jelenti, hogy a még létező közalapítványok alapítványként megszorító szabályokkal működhetnek. Ma a évi LXV. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról tartalmazza ezeket a megszorító szabályokat.


Letölteni ppt "Zöldfelület-gazdálkodás 4. Közterületek zöldfelületeinek rendjét befolyásoló tényezők: - a terület rendeltetésszerű használatának biztosítása - terület."

Hasonló előadás


Google Hirdetések